Arról írt a Független Hírügynökség 2007. október 27-én, hogy a korábbi hídfoglalás után még mindig zárva volt a Erzsébet híd a gyalogosok előtt.
A tíz évvel ezelőtti hír szerint még azt sem lehetett tudni, hogy mikor bontják le az Erzsébet híd járdáit lezáró kordonokat. A rendőrség ugyanis
kockázatosnak tartotta a gyalogosforgalom újraindítását.
A Független Hírügynökség értesüléseit Barta László, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese megerősítette, a hivatalos álláspont szerint a rendőri vezetők folyamatosan értékelték a helyzetet. Akkor már egy napja nem állítottak elő senkit, a Ferenciek terén és a híd környékén is teljes a rend, nem voltak tüntetők.
Máris elszállni látszanak Balázs Péter miniszterelnök-jelölti esélyei, Bod Péter Ákos szerint utána nyúl a politika, Semjén Zsoltnak pedig a szexuális zaklatásról is a menekültek jutnak eszébe. Marton László félig-meddig bocsánatot kért, nehéz jót írni a Budapest Noirról – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Már el is szállt Balázs Péter jelöltsége
Forrás: Wikimedia Commons
A „Balázs Péter iránti tisztelet mellett” sem tervez az Együtt közös miniszterelnök-jelöltet az MSZP-vel, a Párbeszéddel szövetségben állítanak jelöltet. A DK a FüHü-nek azt írta, hogy ők nem közös listában és közös miniszterelnök-jelöltben gondolkodnak, hanem választókerületi együttműködésben.
aligha lesz Balázs Péter a közös ellenzéki kormányfő-jelölt.
Bod Péter Ákos: A politika utánam nyúl
„Akár így, akár úgy alakul, mindenképpen gazdaságpolitikai fordulatra számítok, mert fordul az út. Fordulatot idézhet elő, hogy megváltoztak a politikai erők közötti arányok. A legnagyobb tanítómester pedig a kényszer:
nem tartom kizártnak, hogy ugyanazok szájából teljesen mást fogunk hallani rövid időn belül,
pusztán azért, mert mást kell majd mondaniuk” – ezt mondta a FüHü-nek adott interjúban Bod Péter Ákos.
Fotó: Wikipedia
Az Antall-kormány első ipari minisztere, a független jegybank első elnöke, az EBRD volt igazgatója, és 2006-ban egy röpke ideig Orbán által javasolt miniszterelnök-jelölt, majd a második Orbán-kormányban egy darabig miniszterelnöki tanácsadó, jelenleg egyetemi professzor sok évnyi kihagyás után mintha visszafelé kacsingatna a politikai közegbe. Ám ő állítja:
„A politikából kiiratkoztam, de a politika nem iratkozott ki belőlem, időnként – mint most is – utánam nyúl.”
Szerinte meg kell változtatni az eluralkodott posztkádári gondolkodást, mobilizálni kellene a posztkádári társadalmat.
Semjén Zsolt, a szexuális erőszak és a menekültek
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét a Magyar Nemzet kérdezte arról, hogy indít-e felvilágosító kampányt a kormány az elmúlt napokban kiderült szexuális zaklatásos esetek után. Semjén azt mondta:
“az a helyzet, hogy ezek el fognak törpülni amellett, amikor majd iszlám tömegek lesznek itt”.
Az Együtt szerint ez is azt bizonyítja, hogy a kormány „vérlázító módon” nem akar fellépni a családon belüli, nők elleni erőszak ellen, ezért próbálják ezt is a menekültekre kenni.
Marton László félig-meddig bocsánatot kért
Egyre többen vádolják szexuális zaklatással Marton László rendezőt, aki most közleményében
úgy kért bocsánatot, hogy magáról azért elhárította a felelősséget.
Azt írta: „Most megértettem, hogy vannak, akik azt gondolják, úgy érzik, hogy oly módon közeledtem hozzájuk és olyat cselekedtem, amivel megsértettem őket.”
Sárosdi Lilla elfogadta a bocsánatkérést, Marton Lászlónak viszont két újabb áldozata is megszólalt.
Beolvad az LMP-be az Új Kezdet?
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A Független Hírügynökség információja szerint a Gémesi György gödöllői polgármester által alapított mozgalom, amely már
korábban is szorosan együttműködött az LMP-vel és Szél Bernadettet ismerte el közös miniszterelnök-jelöltként,
hivatalosan is csatlakozik a zöld párthoz. Ezt a választási szabályok indokolják: külön pártként, de szövetségben indulva ugyanis 10 százalékot kellene elérniük a parlamentbe jutáshoz.
Gémesi György a Magyar Nemzetnek tagadta az összeolvadást, de azt mondta: a jelöltek mellett a tervek szerint nem mindkét párt, csak az LMP neve fog szerepelni, vagyis az LMP lesz az úgynevezett jelölőszervezet.
Orbán ismét a számokkal harcol
A térségünket leszámítva az unióban szinte nincs növekedés – mondta egy gyáravatón Orbán Viktor. Szerinte a V4-ek növekedése kiemelkedő. A miniszterelnök szavait ezúttal se támasztják alá a számok – erről itt írtunk hosszabban.
Nem írhatja meg a munkaadó az adóbevallást
Jövő évtől nem készíthetik el a munkaadók az alkalmazottak szja-bevallását a parlamentnek most benyújtott úgynevezett salátatörvény szerint. Marad a saját kezűleg kitöltött űrlap vagy az adóhatóság által elkészített tervezet.
Fontos premiert akadályozhatnak meg az operaházi sztrájkkal
Már csak két nap van A hugenották premierjéig az Erkel Színházban, amikorra
a szakszervezetek sztrájkot hirdettek,
ha az Operaház főigazgatója nem hajlandó aláírni a dolgozók kollektív szerződését. A FüHü-nek Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének vezetője megerősítette, hogy továbbra is él a sztrájkfelhívás.
Csak a cigi maradt meg a noirból a Budapest Noirban
Nehéz rosszat írni a Budapest Noirról, mert az első képkockától az utolsóig egyértelmű, hogy hihetetlen gondossággal és odafigyeléssel készült a film. Jót viszont sajnos nem nagyon lehet, mert korántsem lett olyan izgalmas és stílusos, mint amiben reménykedni lehetett az alapanyag, Kondor Vilmos regénye miatt. Kritikánkat itt olvashatja.
Derülátók a hazai energiahatékonysági piac szereplői annak ellenére is, hogy látják a növekedés buktatóit és gátjait. Ez utóbbiak közé sorolható, hogy az állam nem szándékozik visszanem térítendő támogatásokkal ösztönözni a lakossági energiahatékonysági beruházásokat, állítva: arra vannak a kedvezményes hitelek. A piaci potenciál óriási.
„Az épületenergetikai beruházások – az újépítések mellett a felújítások – erőteljesebb kormányzati ösztönzése lenne kívánatos, különösen a háztartások körében. Az energiahatékonysági célok elérését leginkább egy kiszámítható szabályozási környezet és hosszú távú, hatékony ösztönző, támogatási és szemléletformálási programok, a tudatos fogyasztói magatartásra nevelés segítenék” – szögezi le Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a piai szereplők körében frissen készített felmérésének az összegzésében.
De hogyan is állunk ezzel az „ösztönző” támogatással?
„A legolcsóbb energia az el nem használt energia” – így jellemezte az energiahatékonyság és -megtakarítás jelentőségét Holoda Attila, a második Orbán-kormány energiaipari helyettes államtitkára, az Aurora Energy Kft. ügyvezetője a Független Hírügynökségnek a közelmúltban adott interjújában.
Egy plasztikus példával is igazolta állítása helyességét: energiamegtakarítással az épületenergiának közel a felét meg lehet nyerni. Ehhez persze energiahatékonysági beruházások kellenek, ám a kormány nem szándékozik pénzt adni az uniós támogatásokból ilyen jellegű lakossági korszerűsítésre, az így rendelkezésre álló forrásokat inkább közhivatalok, állami intézmények energiahatékonysági célú korszerűsítésére fordítják. Ahogy korábban például Lázár János kancelláriaminiszter jelezte, a lakosságnak lehet banki kedvezményes hiteleket felvennie a célra. Pedig – mint Holoda rámutatott –
pont a lakosságnak van a legkisebb esélye megfinanszírozni az ilyen jellegű beruházásokat.
És valóban, szavait egy másik felmérés igazolja. Az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet 2015 decemberi felmérése szerint
a magyar háztartások mintegy kétharmada nem korszerűsítené otthonát, ha csak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna.
A magyarok 87 százalékának nincs megtakarítása, vagyis ők önerőből nem tudják modernizálni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz, ami – tegyük hozzá – nem véletlen, hiszen sokan pórul jártak a devizahitelekkel, s azok is óvatosabbá váltak, akik a kárvallottak példáján okultak. Nem véletlen, hogy
a megkérdezettek 94 százalék indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére.
Az energiahatékonysági piaci szereplők is hiányolják az energiahatékonyság ösztönzésére irányuló kormányzati elhivatottságot – derül ki a MEHI idei felméréséből. Az építőipari élénkítő lépések túlnyomóan az újépítésű ingatlanokat érintik, és az energetikai felújítások továbbra is mostoha helyzetben vannak – róják fel. A pályázati kiírások késlekedése, majd felfüggesztése, az uniós források átirányítása, az ebből fakadó kiszámíthatatlanság és tervezhetetlenség, illetve a kiírt pályázatok túlbonyolítása és túlbürokratizálása visszavetik a beruházási kedvet – állítják a piacot a legjobban ismerő cégek, amelyek szerint az új jogszabályi kötelezettségek – mint a szigorodó energiahatékonysági előírások, a nagyvállalati energiaaudit kötelezővé tétele, energetikai szakreferensek alkalmazása – ugyan az energiahatékonyság javát szolgálják, de a túlzott bürokrácia miatt a cél ellenében hathatnak.
Óriási lehet(ne) a piac
A piaci szereplők tisztán látják a saját üzletüket is az óriási piaci potenciálban, hiszen – ahogy arra a MEHI egy tavalyi piackutatása is rávilágított –
a magyar háztartások 24 százaléka, 920 ezer háztartás készül energetikai felújítást elvégezni a következő öt évben azon a lakóházon, amelyikben él.
A vidéken élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést. Korábbi szakmai becslések szerint egy új építésre legalább 10 felújítás jut, és bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk nagyobb számuk miatt jelentős – különösen a kisebb építőipari KKV-k piaci helyzetének stabilizálásában.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként a hazai lakásállomány 4,4 milliósra tehető.
Szerencsére a piac fejlődik – legalábbis erről tanúskodik az energiahatékonysági piac szereplőinek a jó hangulata. A MEHI mostani felmérésében ugyanis kétharmaduk mind a saját, mind az energiahatékonysági piac helyzetét pozitívan ítélte meg az előző évihez képest. Míg tavaly a cégek 40 százaléka számolt be növekedésről a megrendeléseiket tekintve, addig idén ez az arány 68 százalékra nőtt. A cégek teljesítményének alakulása is hasonló arányokat mutat: már 2016-ban 70 százalékuk ért el jobb teljesítményt, és ez a növekedés nagy részüknél (65%) idén is folytatódott2016-ot a cégek 90 százaléka nyereséggel zárta, és mintegy kétharmaduk (65%) növelni is tudta a nyereségét az előző évihez képest. Ezek a számok az előző évhez képset enyhe növekedést mutatnak.
Forrás: MEHI
A jövőt is bizakodóan ítélik meg: közel kétharmad mind a saját jövedelmezőségét, mind az energiahatékonysági piac alakulását illetően folytatódó javulásra számít az év második felében. A vállalatok több mint egyharmada tervezi, hogy a növeli a foglalkoztatottjainak létszámát, és senki nem számolt be arról, hogy csökkenteni kellene a munkaerő-állományát.
Korlátozó tényezők
A jó teljesítmény ellenére több tényező is nehezíti a vállalatok piaci működését – derül ki a MEI felméréséből. Ezeket kiválóan foglalja össze az alábbi ábra.
„Úgy tudni, a szocialisták közös listát szeretnének a DK-val, s Botka visszavonulása óta már egyértelműen a marxista, atlantista Balázs Péterben látják a megváltást.
A Bajnai-kormány egykori külügyminiszterének castingja igen érdekesen alakult.
Először – miután felröppent a híre, hogy felkérést kap a Hülyék 2018-ba – az ATV-nek adott röpke interjújában cáfolta, hogy megkeresték volna, ám pár nappal később a Hír TV-ben már arról beszélt, hogy kész elvállalni a megmérettetést egy választási szövetség vagy egy párt élén.
Közben megszólalt Gyurcsány Ferenc is – tovább színesítve a számunkra oly kedves komédiát.”
Az Origo a Jobbik-közeli Iránytű Intézetről
„A párt iránti megfelelési kényszerükben és a beléjük fektetett anyagiak miatt a Jobbik-féle think tank munkatársai olyan szédületes végtermékeket tudnak produkálni a napi belpolitikai eseményekkel kapcsolatban, hogy arra egy viccpárt elnöksége is felkapná a fejét. A Jobbik elnökének Facebookon elejtett nyugdíjas-gyalázó sorai óriási botrányt okoztak a társadalomban, az Iránytű Intézet erre kötelességének érezte megvédeni a politikust. Gyorsan gyártottak egy, a témával kapcsolatos tanulmányt, amiben sikerült azt kihozni (az Alfahír interpretálásában), hogy Vona Gábor soraiért és az azt követő felháborodásért a Fidesznek kell bocsánatot kérni, nem Vona Gábornak.”
A Pesti Srácok Soros Györgyről szóló állítólagos dokumentumokról
„A „Soros-dokumentumok” gyakorlatilag az egész világot felölelik: Európa, Ázsia, Afrika, USA, sőt, a Világbankra vonatkozó adatok, jelentések szerepelnek benne, de útmutatást is tartalmaznak például arra vonatkozóan is, hogyan tudják az Európai Uniót használni, irányítani. De talán azon sem fognak meglepődni, hogy a magyar kvótareferendum óriási riadalmat keltett a Soros-szervezetekben és megfelelő stratégiát sürgettek kidolgozni arra vonatkozóan, hogy a magyar miniszterelnök elhallgasson a témában. Azt sem nézték jó szemmel, hogy a magyar gazdaság stabilizálódik, a GDP növekszik. Lefizetett képviselők, újságírók, hálózatszerűen működtetett alapítványok, jelentéstevők…és ez még csak egy kicsiny szeletét képezi a Soros-birodalom működésének, ami portfólióként tartja számon a migrációt vagy éppen az polgárháborús helyzet előidézését.”
A Magyar Hírlap véleménycikke a Weinstein-ügyről
„Azokat a színésznőket pedig, akik szexuális szolgáltatásért cserébe hatalmas pénzekhez, világhírnévhez jutottak hozzá a producer segítségével, most vajon miért kellene erkölcsileg felmagasztalni? Kötöttek egy prostitúciós ügyletet.
Amire amúgy simán nemet is mondhattak volna, de a jelek szerint a pénz és a hírnév iránti vágy mindent felülírt. Ám akkor most mi a probléma? Ja, az, hogy kell a pénz és hírnév, de közben kéne az erkölcsi tisztaság is? Hát akkor tessék elolvasni az elmúlt évszázad néhány nagy regényét, hogy rádöbbenjünk, ez a dilemma elég régi keletű. Az állati altesttel és emberi felsőtesttel rendelkező kentaur máig élő szimbólumként figyelmeztet minket erre a dilemmára.”
A Ripost a Halloweenról
„Döbbenetes lendületet vett hazánkban a halloweenőrület! Egyre többen ünneplik, a boltok gazdagodó kínálata mellett egy másik terület is táplálja a hisztériát. Veszélyben az elhunytakra való méltó emlékezés?”
A Balázs Péter iránti tisztelet mellett sem tervez az Együtt közös miniszterelnök-jelöltet az MSZP-vel. Az Együtt a Párbeszéddel szövetségben állít jelöltet. A DK korábbi elutasítása után ezzel eldőlni látszik, hogy aligha lesz Balázs Péter a közös ellenzéki kormányfő-jelölt.
A Balázs Péter iránti tisztelet mellett sem tervez az Együtt közös miniszterelnök-jelöltet az MSZP-vel. Az Együtt a Párbeszéddel, Karácsony Gergelyékkel, Szabó Tímeáékkal szövetségben indul a választáson és állít miniszterelnök-jelöltet – nyilatkozta az atv.hu-nak Szigetvári Viktor.
Az Együtt választmányi elnöke hangsúlyozta, hogy a demokratikus ellenzéki pártokkal
az egyéni választókerületekben szeretnének együttműködni,
és a lehető legsikeresebb jelölteket megtalálni.
Korábban a Független Hírügynökségnek Balázs Péter azt mondta, hogy akkor vállalná a felkérést, ha ez nem szűk pártérdekek mentén jelenne meg, vagyis szélesebb körű koalíció alakulna.
A DK azonnal elutasította a lehetőséget, mondván
ők „klasszikus politikust” szeretnének.
A FüHü-nek azt írták: „a párt változatlanul úgy gondolja, hogy a kormányváltás érdekében a demokratikus ellenzéki pártoknak a lehető legszélesebb mértékben együtt kell működni.
Az együttműködés fő terepe a 106 választókerület.”
Ezért ők a „mind teljesebb körű választókerületi együttműködést” támogatják, a közös listát nem.
A közös miniszterelnök-jelöltről pedig azt gondolják: ő a közös listán megszemélyesített közös politika első számú képviselője lenne. Ha pedig nincs közös lista, akkor nem lehet közös miniszterelnök-jelölt sem.
Bár kisebb és olcsóbb államot Ígért a Fidesz, ez nem látszik megvalósulni. Tanárból viszont tényleg kevesebb van, majdnem öt százalékkal – derül ki a Policy Agenda összeállításából.
A kormány korábban az állami alkalmazottak számának csökkentését tűzte ki célul. Arról beszéltek, hogy a köztisztviselőként, közalkalmazottként dolgozó felesleges létszám átirányítható a versenyszférába és ezzel kezelni lehet az egyre növekvő munkaerőhiányt. A Policy Agenda (PA) a tavalyi költségvetés zárszámadása alapján azonban úgy találta, hogy a bürokrácia csökkenése leginkább a pedagógusok esetében érezhető.
A tavalyi költségvetés zárszámadása alapján 2016-ban a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 556 ezer fő volt. Ez 4 ezer fővel (0,7 százalékkal) kevesebb ugyan, mint a 2015. évi, de a Fidesz kormányra kerülésekor, 2010-ben még csak 251 ezer embert tartottak el az adófizetők. (A PA megjegyzi, hogy a kormányzati háttérintézmények átszervezése teljes mértékben 2017-ben valósul meg.)
Költségvetésnél foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatásai (md Ft.)
Költségvetés személyi juttatásai (md Ft.)
2008.
245
715
1024
2009.
247
667
959
2010.
251
675
981
2011.
261
712
978
2012.
364
987
1233
2013.
517
1267
1665
2014.
534
1473
1827
2015.
560
1567
1960
2016.
556
1694
2109
2017.
n.a.
n.a.
2126 (t)
t) – költségvetésben tervezett összeg
A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámának növekedésében az is szerepet játszik, hogy a kormány magához vonta az egészségügyi intézmények és a közoktatási rendszer irányítását. Ezáltal a korábbi „önkormányzati dolgozók” hirtelen kormányzati alkalmazottak lettek.
Hét éve a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12,6 ezer fő vezető volt. E körben 69 milliárd forintot tettek ki a rendszeres személyi juttatások (ehhez még hozzá kell számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek összegét nem közölte a kormány).
Ugyanezek a számok 2015-ben a következők voltak: 19 ezer fő és már 107 milliárd forintot „vitt el” ez a létszám a közös büdzséből. A 2016. évi költségvetési zárszámadás szerint minimálisan (3 százalékkal) csökkent a vezetők száma, ugyanakkor a béremeléseknek köszönhetően 110 milliárd forintra nőtt a bérköltség. Azt még nem tudjuk, hogy az átszervezések eredményeként idén lesz-e tényleges költségcsökkenés ezen a területen.
Jó hír mindenképpen, hogy 2016-ban nem nőtt az előző évhez képest a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma, és a vezetői szintek „burjánzása” is megállt. Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy miközben a köztisztviselők, kormánytisztviselők, állami tisztviselők száma lényegében változatlan maradt, addig a közalkalmazotti kar létszáma 1,2 százalékkal csökkent.
Ezen belül
4,6 százalék volt a közoktatásban dolgozók számának visszaesése.
A jelenség mögött két ok állhat. Több állami intézmény került át egyházi fenntartásba,és így az ott dolgozók kikerültek a költségvetés közvetlen fennhatósága alól. A másik ok a pályaelhagyás, és az ebből következő munkaerőhiány.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint 2016-ban az állami alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatottnak körülbelül 30 százalékára nőtt Magyarországon. Ezzel a környező országok közül Szlovákia után a második legnagyobb a létszám hazánkban.
Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy 2010 és 2016 között az állam által alkalmazottak száma 262 ezer fővel nőtt. Ez a teljes foglalkoztatotti létszám-növekedés 46 százalékát jelentette. Azaz az állam jelentős szerepet játszott abban, hogy többen dolgozzanak most, mint a kormányváltáskor. Ezzel szembeállítható Lengyelország, ahol úgy nőtt a foglalkoztatottak száma, hogy a versenyszféra még a közszféra csökkenését is kompenzálta.
A kapcsolt listaállítás megszűnésével az összefogni kívánó pártok, az érvényes jogszabályok értelmében és hogy a kedvezőbb, 5 százalékos küszöb vonatkozzon rájuk, csak egy listával indulhatnak el. Így az egyik párt arra kényszerül, hogy beolvadjon a (rendszerint nagyobb) párt listájába. Esetünkben az Új Kezdet az LMP-be.
Az MNO írta: „Habár délelőtt megjelent egy olyan hír, miszerint a Gémesi György által vezetett Új Kezdet nevű párt beolvadna az LMP-be, az érintett megkeresésünkre ezt cáfolta. A gödöllői polgármester butaságnak nevezte ezt az elképzelést.”
Mint ismeretes a Független Hírügynökség közölte a beolvadásról szóló információt. A beolvadást a választási szabályok indokolják. Ha ugyanis az LMP és az Új Kezdet két külön pártként, de együtt indulnak 2018-ban, az azt jelentené, hogy 10 százalékot kell elérniük a parlamentbe való bekerüléshez. Ha azonban összeolvadnak, és már egy párt lesznek, akkor marad az 5 százalékos küszöb.
Gémesi György a Magyar Nemzet kérdésére kifejtette, hogyan oldanák majd meg, hogy ne 10 százalékot kelljen elérniük. A jelöltek mellett ugyanis a tervek szerint nem mindkét párt, csak az LMP neve fog szerepelni, vagyis az LMP lesz az úgynevezett jelölőszervezet. De ettől még az Új Kezdet – mint Gémesi György mondta – ugyanúgy megtartja az identitását és az önállóságát.
Tóth Zoltán választási szakértő a Független Hírügynökség kérésére elmondta, hogy az ilyen helyzetek azért állnak elő, mert a jelenlegi kormánytöbbség megszüntette a kapcsolt listaállítás, a szakértő szerint, tisztességes intézményét. Amíg ez az intézmény létezett két párt összefoghatott és nyomon lehetett követni, a választásokon ki milyen eredményt ért el. A kapcsolt listaállítás megszűnésével az összefogni kívánó pártok, az érvényes jogszabályok értelmében és hogy a kedvezőbb, 5 százalékos küszöb vonatkozzon rájuk, csak egy listával indulhatnak el. Így az egyik párt arra kényszerül, hogy beolvadjon a (nagyobb) párt listájába. Esetünkben az Új Kezdet az LMP-be.
A térségünket leszámítva az unióban szinte nincs növekedés – mondat egy gyáravatón Orbán Viktor. Szerinte a V4-ek növekedése kiemelkedő. A miniszterelnök szavait ezúttal se támasztják alá a számok.
Magyarország nem sikersziget, hanem Közép-Európa része, amelynek országai együtt emelkednek fel – mondta Orbán Viktor kormányfő a gumiabroncsokat gyártó japán Bridgestone 85 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházásának átadásán.
A miniszterelnök hozzátette: kiemelkedő a négy visegrádi ország gazdasági növekedése, s ha országaink teljesítőképességét nem számoljuk, az Európai Unióban szinte nincs kimutatható növekedés. Európa legbiztonságosabb és leggyorsabban fejlődő térsége Közép-Európa – mondta még.
Nos, a kormányfő nem először küzd meg a számokkal nem teljes sikerrel. Az idei első és második negyedévi GDP-növekedési indexek az Eurostat kimutatása szerint valóban a térség országainak (közte a V4-ek) nagy arányú gazdasági emelkedését mutatják: Csehország 4, illetve 3,4 százalék, Szlovákia 3,1 és 3,3, Lengyelország 4,2 és 4,4, Románia 5,7 és 6,1, Horvátország 2,5 és 2,8, Szlovénia 5,1 és 4,4, Észtország 4,6 és 5,7, Lettország 4 és 4, Litvánia 4,1 és 4,1 százalék.
Ebben a sorban éppenséggel Magyarország egyáltalán nem kiemelkedő a 4,2, majd 3,2 százalékos negyedéves növekedési adatokkal.
Az EU-28-ak számai (2,6 és 2 százalék)
aligha nevezhetők „szinte nem növekedésnek”.
De nézzünk néhány régi nyugati tagországot. Az ír gazdaság 5,2 és 5,8 százalékkal nőtt, a spanyol 2,8, illetve 3,2-del, Málta 6,2 és 6,4-del. Hollandia se panaszkodhat (3,2 és 3,3), Ausztria a maga 3,2 és 2,6 százalékával és a finnek 3,9 és 2,3 százaléka se a nullás szint. Az tény, hogy a német gazdaság az első negyedévi 3,2 után 0,8 százalék növekedésre mérséklődött.
Ehhez még annyit: a magyar gazdaság tavaly a két százalékkal ezek szerint a „szinte nincs növekedés” kategóriába zuhant. Annak következtében, hogy lényegében leálltak az uniós támogatások. Pénz idén se nagyon érkezett eddig, több, mint ezermilliárd forintot a költségvetés előlegez meg, a növekedés felpörgése ennek a pénznek tudható be.
Egy ember meghalt, amikor frontálisan összeütközött egy autó és egy kamion az M2-es autóút 27. kilométerénél, Göd közelében, közölte a katasztrófavédelem az MTI-vel.
A forgalom egy sávon, váltakozva halad az M2-esen, de még mindig több kilométeres a dugó.
Az Útinform azt javasolja, hogy aki teheti, észak felől már a 36-os jelű kihajtónál, a csörögi elágazásnál Őrbottyán felé kerülhet. Az M0-s autóútról Káposztásmegyernél érdemes letérni és a 2-es főút felé haladni, vagy a fóti csomópontnál lehajtani és Őrbottyán felé kerülni.
Jövő évtől nem készíthetik el a munkaadók az alkalmazottak szja-bevallását a parlamentnek most benyújtott úgynevezett salátatörvény szerint. Marad a saját kezűleg kitöltött űrlap vagy az adóhatóság által elkészített tervezet.
Véget vetne a kormány a munkáltatók egyik „kényelmi szolgáltatásának”, annak, hogy minden év tavaszán – kérésre – elkészíthetik alkalmazottaik szja-bevallását. A parlament elé került „salátatörvény” egyik módosító rendelkezése alapján maradnak az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás, illetve a hivatal által összeállított tervezet jóváhagyása (szükség szerint kijavítása). A változás már a 2018 tavaszi bevalláskor érvényes lenne.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
