Kezdőlap Itthon Oldal 74

Itthon

MIRE KÉSZÜL ORBÁN A KATONÁKKAL?

Sokan értetlenkednek az elmúlt hetekben amiatt, hogy Orbán – illetve névleg új honvédelmi minisztere – példátlan mértékben meneszti a hadsereg tábornokait és főtisztjeit.

Szakértők aggódnak, hogy ez bizony fontos „képességek” eltűnését okozhatja az egyébként is kicsiny és gyenge magyar hadseregben. Azok, akiket most menesztenek, már régen nem az egykori Néphadseregnek a Szovjetunióban tanult tisztjei, hiszen azok már régen eltűntek az aktív szolgálatból, nyugdíjba mentek. A NATO-szövetséges Honvédség elitjéről van szó, akik beszélnek angolul, a NATO-országokban kaptak továbbképzést, részt vettek külföldi missziókban, akik katonaként a „szabad világ” közös védelmét tekintik hivatásuknak.

Ha Orbán – aki mindig, már a Fidesz 1994-es miniszterelnök-jelöltjeként, akkor a kampányban egy katonai alakulatot meglátogatva, és azóta is fokozott érdeklődést mutatott a katonaság iránt – másokkal akarja vezettetni a magyar hadsereget, mint eddig, és ezt a cserét gyorsítva valósítja meg, nem lehet véletlen. Csak arra gondolhatunk, hogy másra akarja használni a Honvédséget, mint amire a rendszerváltás korábbi kormányai akarták, ideértve akár az ő eddigi kormányzását is.

Fel kell tennünk magunknak a kérdést: mi lehet ez a más, és mihez képest más?

A mihez képest? az egyszerűbb kérdés. Az Antall-kormány néhai honvédelmi minisztere, Für Lajos még körkörös védelemről beszélt egy olyan időszakban, amikor az egykori szocialista országok politikai és katonai szempontból formálisan még semlegesek voltak, nem voltak a NATO tagjai, és persze az Európai Unióé sem. Azután azonban A Magyar Köztársaság – az első három között, Csehországgal és Lengyelországgal együtt – NATO-tag lett, és ezt követően szomszédjaink többsége is az lett. A körkörös védelem doktrínája értelmetlenné vált, hiszen joggal állapíthattuk meg, hogy Magyarországot szövetségesek és barátok veszik körül, szomszédjai közül senki sem fenyegeti. Így alakult ki az a helyzet, hogy a magyar hadseregnek csak a nemzetközi szövetségben lett funkciója, mégpedig elsősorban missziókban a közeli Koszovótól a távolabbi Irakig és a még távolabbi Afganisztánig és a világ más pontjain, mindenütt nemzetközi együttműködés részeként.

Ha viszont Orbán retorikáját követjük, azt kell látnunk, hogy ő egészen másként gondolkodik a magyar hadseregről. Vajon mi a funkciója az elmúlt évek erőltetett fegyverkezési programjának? Vajon mi lehet az értelme annak, hogy az akkor még a miniszterelnökséget vezető Lázár János olyanokat mondott, hogy a Honvédségnek a térség legütőképesebb hadseregévé kell válnia?

Az amerikaiaknál akarnak jó pontokat szerezni azzal, hogy másoknál előbb felelnek meg a GDP 2 százalékát kitevő hadikiadásra vonatkozó követelménynek? Az amerikai elvárásoknak való megfelelés nem szokta őket érdekelni.

Vadai Ágnesnek igaza lehet, amikor a Honvédségnél folyó elitcserét NATO-talanításként jellemzi. Ez pedig azért történhet, mert Orbán olyan célokra kívánja használni a magyar hadsereget, amelyek nem a NATO, nem a nyugati szövetség céljai. Amikor Orbán az utóbbi években nemzetközi politikáról beszél, mindig nagyhatalmakról és más országokról beszél, de sohasem a nyugati demokráciák és különféle önkényuralmi rendszerek között tesz különbséget. Elutasítja a „blokkosodást”, szabadulni akar a nyugati demokráciák blokkjától, Magyarországot egy, a helyét a nagyhatalmak között kereső államként állítja be anélkül, hogy megkülönböztetné a nyugati szövetségesekhez illetve más hatalmakhoz fűződő viszonyt. Az effajta retorika nem lehet véletlen.

Nyugati partnereink egységesen Ukrajna mellett állnak a putyini Oroszország támadásával szemben. Az orbáni magyar állam nem.

Orbán a háborúban Oroszország győzelmére tesz, arra, hogy Ukrajnát a földig rombolják, és „senki földje” lesz, ahogy ezt a minap számára baráti újságíróknak elmondta.

Valahogy úgy, ahogy „senki földje” lett 1939 tavaszán, Csehszlovákia szétverése után az első bécsi döntés utáni maradék Kárpátalja, Jugoszlávia 1941 áprilisi német megtámadása után pedig a Bácska, ahova a magyar hadsereg bevonulhatott. Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy Orbán az ukrán állam feltételezett összeomlása esetére valami hasonló szerepet szánhat a magyar hadseregnek.

De talán nemcsak erről van szó.

A Köztársaság 1989-ben született Alkotmánya, melyet az Orbán-kormány 2010-ben örökölt, még világosan elhatárolta a hadsereg és a rendőrség feladatát:

„40/A. § (1) A Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása.

(2) A Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.”

Azt is egyértelművé tette, hogy „40/B. § (1)

(2) A Magyar Honvédséget az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő.”

Az orbáni Alaptörvény eredeti, 2011-es változatában még ezt a szabályozást vette át. A Honvédség belföldi alkalmazását a szükségállapotban tette lehetővé, melyet „a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén” hirdet ki az Országgyűlés, vagy akadályoztatása esetén a köztársasági elnök (48. cikk), de az 50. cikk szerint csak akkor, „ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő”. Ez tehát még érdemben ugyanaz a szabályozás.

Az Alaptörvény kilencedik módosításával azonban a korlátozás érdemben lazult. Az új 50.cikk szerint szükségállapot hirdethető ki „a) az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, vagy b) az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény esetén”, ahol már sem az erőszakosság, sem a fegyveres elkövetés nem feltétel és az ilyen szükségállapot esetén belföldön is alkalmazható a Honvédség. Ugyanígy a hadiállapot meghatározásánál is lazítottak a szabályozáson: az nemcsak idegen hatalom támadása vagy annak „közvetlen veszélye (háborús veszély)” esetén hirdethető ki, mint a köztársasági Alkotmány és az Alaptörvény eredeti, 2011-ben elfogadott változata szerint, hanem a kilencedik alaptörvény-módosítás szerint „külső fegyveres támadás, hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye” is elegendő a kihirdetéséhez (49. cikk). Márpedig hogy mi „egyenértékű hatásaiban” a külső fegyveres támadással, azt nyilván Orbán dönti el. Emellett eltűnt a szabályozásból az a korlát is, hogy „ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő”. Láttuk már, hogy hogyan vezényeltek ki katonákat és harcjárműveket a városok utcáira terrorveszélyre hivatkozva.

Ez lehet a másik új cél, amelynek esetleges megvalósítására Orbán új, hozzá feltétlenül hűséges tábornokokat és főtiszteket állít a hadsereg élére.

A munkásosztály a mennybe megy

Meglepő eredményre jutott a Tárki frissen közzétett kutatása, amely a jövedelmi viszonyokat elemzi Magyarországon. A Tárki tanulmányából kiderül, hogy a tanárok bére becsúszott a szakmunkás minimum alá.

Az elitbe azokat sorolja a Tárki, akik a legjobban kereső 20%-ot jelentik Magyarországon. Itt egyre több a szakmunkás főként a külföldi tulajdonban levő gyárakból. Más oldalról szegénynek számít az alsó 20% a jövedelmek között. Itt egyre több a tanár és az egyetemi oktató. Ebből is látszik, hogy a tanárok tiltakozó akciója nemcsak arról szól, hogy nem tudnak megélni a fizetésükből hanem arról is, hogy a társadalmi presztízsük egyre csökken. A válaszonline.hu konkrét példán mutatja be, hogy egy jólképzett szaki havi bruttó 501 ezer forintot keresett tavaly míg egy tanárnő 312 ezret. A műszaki értelmiség a tanárokkal ellentétben jelentős mértékben tudta növelni a keresetét. A válaszonline.hu portál példájában a műszaki igazgató havi keresete 1.270 ezer volt tavaly.

Ha euróban számolunk

Az Európai Unióban az éves átlagkereset 33.500 euró volt 2021-ben az Eurostat szerint. Magyarországon ez 12.600 euró. Ennél rosszabbat csak Bulgária esetében mértek – 10.300 euró. Románia valamivel előttünk jár 13 ezer euróval. Vagyis a magyar munkabérek szánalmasan alacsonyak, az Európai Unióban sereghajtók közé tartozunk Bulgáriával és Romániával együtt. Jellemző módon ez a három ország áll a korrupciós lista élén az Európai Unióban. Macron elnök 1.200 eurós havi minimál nyugdíjat kínál a franciáknak, akik ezt nem akarják elfogadni, és állandóan tüntetnek és sztrájkolnak a nyugdíjreform ellen.

Korábban Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke még arról beszélt, hogy felzárkózunk Ausztriához, de legutolsó nyilvános szereplése során már megérkezett a földre.

Közölte, hogy itt a válság, ahol a jelenlegi szánalmasan alacsony életszínvonal megőrzése a tét nem pedig a felzárkózás. Görögországban az életszínvonal ma sem éri el a pénzügyi válság előtti 2008-as szintet.

Orbán muzulmán barátja kiéhezteti a keresztény Karabah tartományt

120 ezer ember nem jut elegendő élelmiszerhez és gyógyszerhez. Gyakori az áramszünet, nincs megfelelő fűtés a Hegyi-Karabah tartományban, amelyet egyaránt magának követel a keresztény Örményország és a muzulmán Azerbajdzsán.

Kedden Pasinjan örmény miniszterelnök felhívta Putyint, hogy segítséget kérjen. Az oroszok garantálják a békét a két fél között, amely már kétszer is háborúzott egymással Hegyi-Karabah tartományért. A Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa, Joszif Visszarionovics Sztálin, aki grúz volt, és jól ismerte a régiót, a muzulmán Azerbajdzsánhoz csatolta az örmény többségű tartományt.

Sztálin törekvése az volt, hogy éppúgy mint Ukrajna esetében vegyes nemzetiségű tagköztársaságok alkossák a Szovjetuniót. Így ugyanis Moszkva akarata akadálytalanul érvényesülhetett, mert az egyes nemzetiségeket ki lehetett játszani egymás ellen. A Szovjetunió bukása után – 1991 – háború tört ki az immár független Azerbajdzsán és Örményország között a Hegyi Karabah tartományért. Több ezren meghaltak, de az oroszok támogatásával az örmények győztek, és a Hegyi-Karabah tartományból elűzték az azeri kisebbséget.

Emiatt ölte meg örmény tiszttársát Budapesten egy NATO tanfolyamon a baltás gyilkos, akit később Orbán Viktor kiadott Azerbajdzsánnak.

A keresztény Örményország megszakította kapcsolatait Magyarországgal.

Az azeri reváns 2020-ban következett amikor Azerbajdzsán Törökország támogatásával visszafoglalta a Hegyi-Karabah tartomány egy részét. A török drónok itt bizonyították fölényüket az orosz tankok fölött. Végül orosz közvetítéssel megszületett a béke. Csakhogy Putyin Ukrajna elleni agressziója után mind kevesebb orosz békefenntartó maradt erre a régióra. Ezt használta ki Aliyev elnök, aki szép csendben elvágta a Hegyi-Karabah tartományt Örményországtól.

Magyar-azeri stratégiai szövetség

Aliyev elnök a Karmelita kolostorban tárgyalt Orbán Viktorral, majd több egyezményt is aláírtak – többi között a stratégiai együttműködésről. Ez elsősorban azt jelenti, hogy energiát importálunk Azerbajdzsántól. Kis szépséghibája az ügynek az, hogy ehhez méregdrága vezetékekre van szükség. Honnan várja ehhez a pénzt Orbán Viktor? A százszor elátkozott Európai Uniótól. Ennyit az elvek és a gyakorlat sziklaszilárd egységéről.

De hát miért ragaszkodna Orbán Viktor az elveihez? Ja, azok nincsenek neki!

Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa

Végre valahára leráztuk a nyakunkról Bulgáriát és Romániát, most már egyedül állunk a legkorruptabb ország közel sem megtisztelő címéért folytatott verseny élén. Ezt az végeredményt hirdette ki Transparency International legfrissebb jelentése.

A magyar kormány elmúlt 12 éves regnálásának koronája ez a cím. Természetesen hűen önmagukhoz azon nyomban visszavágtak.

A magyar kormány reakciója: a Transparency International a Soros hálózat része, amely jobban tenné, ha az Európai Parlament korrupciós ügyeit vizsgálná.

Az Orbán kormány bírálata valószínűleg nem teljesen megalapozatlan, de mégiscsak kínos, hogy Románia után immár Bulgária is megelőzte Magyarországot a korrupciós listán. Ráadásul mindez Európa szegényházában történik vagyis egyértelmű a korreláció a lakosság többségének szegénysége és az elit korrupciója között. Kínos politikai problémája lehet ebből Orbán Viktornak, aki a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nagy építőmestere.

Megélhetési válság és korrupció

Hét szűk esztendőt jósolt Orbán Viktor. Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke nemrég közölte, hogy Magyarország a világ négy-öt legsérülékenyebb állama között van. Vagyis felrémlik a fizetésképtelenség árnya. A görögök még mindig nem érték el “a boldog békeidők“ 2007-es életszínvonalát. Csatlakoztak is az uniós szegényházban Magyarországhoz, Bulgáriához és Romániához. Szép kilátások.

Hol van már az a korszak amikor Matolcsy György még azt jósolta: hamarosan felzárkózunk Ausztriához. Ehelyett a magyar demokrácia 33-ik évében az életszínvonal megindult lefelé a lejtőn. Ilyenkor a közvélemény sokkal kevésbé elnéző a korrupció iránt mint a korábbi időszakban amikor az életszínvonal – ha lassan is, de – emelkedett. Igaz, nem egyformán. Mészáros Lőrinc, Tiborcz István vagy épp Matolcsy Ádám vagyonosodása még a szigorúan ellenőrzött magyar médiában is feltűnt.

Mi ezzel Orbán gondja?

Hosszabb távon ellene fordulhat a közvélemény, amely már ma is csak azért tart ki mellette, mert az ellenzékhez képest ők látszanak a kisebbik rossznak. Rövid távon viszont behatárolja a politikai cselekvést. Hogyan? Orbán Viktor le akarja váltani Matolcsy Györgyöt, akinek az expozéjából világosan kiderült: itt a válság, és a hatalomnak halvány fogalma sincs, hogy mihez kezdjen vele. Matolcsy leváltásának legkézenfekvőbb módja az lenne, ha a Nemzeti Bank elnöke elé letennék Matolcsy Ádám vagyonosodásának dokumentumait. Csakhogy Matolcsy Ádám szoros üzleti kapcsolatban áll Tiborcz Istvánnal. Ezért a zsarolás nem látszik igazán hatékonynak. A másik gondja az Orbánnak, hogy Rogán Antalt kívánja Matolcsy székébe ültetni. Rogán a pályafutását a Nemzeti Bankban kezdte el, de hamar rájött:

”ha politikus leszek, akkor tíz év múlva már miniszteri székben ülhetek míg ha a Nemzeti Bankban maradok, akkor 40 éves koromban legfeljebb főosztályvezető- helyettességig vihetném.”

Rogán ma Orbán Viktor egyik legfőbb bizalmasa, de egyben a rendszer egyik legkorruptabb politikusának hírében áll. Ráadásul sok a befolyásos ellensége, akik adott esetben közzé tehetnek néhány kínos részletet Rogán Antal vagyonosodásáról. A Schadl-Völner ügy még egyáltalán nem zárult le. A keresztapa állítólag nem volt más mint Rogán Tóni. Pintér Sándor rendőrei adott esetben nem fukarkodnának a részletekkel. A rendszerszerű korrupció lassacskán kezelhetetlenné válhat. Görögországban a nagy pénzügyi válság hozta el a nemzeti együttműködés rendszerének az összeomlását. Akkor fel is merült a korrupció haszonélvezőinek bíróság elé állítása. Azután a számonkérés elmaradt, mert kiderült, hogy az egész elit sáros…

Jó üzlet volt-e elengedni a baltás gyilkost?

Isten hozta Azerbajdzsán elnökét! – üdvözölte Facebookon Orbán Viktor miniszterelnök Ilhan Alijev államfőt, akivel gázszállításról akar megállapodni. Kiderül, hogy Alijev elnök emlékszik-e még arra, hogy a keresztény civilizáció nagy védelmezője, Orbán Viktor szabadon engedte a baltás gyilkost, akit Azerbajdzsánban nemzeti hősként ünnepeltek?

Mit tett ez a nemzeti hős?

Álmában baltával meggyilkolta örmény tiszt társát egy NATO tanfolyamon Magyarországon. Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott, de nem kellett letöltenie, mert Orbán Viktor elengedte. Örményország, amely a világon elsőként vette fel a kereszténységet, megszakította a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal. A muzulmán Azerbajdzsánt és a keresztény Örményországot évtizedek óta állítja szembe egymással Karabah tartomány, melyet mindkét állam magának követel. Ezért ölt a baltás gyilkos, és ezért permanens a feszültség Azerbajdzsán és Örményország között. Ideológiai alapon Orbán Viktornak Örményország mellett kellett volna döntenie, de a pragmatizmus vagyis

a pénz felülírta az eszméket, amelyeket ugyan gyakran váltogat a magyar miniszterelnök, de állítólag nagyon ragaszkodik hozzájuk.

Mit oldhat meg az azeri energia?

Azerbajdzsán olaj és földgáz készlete felértékelődött azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát tavaly februárban. Még Ursula von der Leyen asszony is elrepült Bakuba pedig a brüsszeli bizottság korábban gyakran bírálta a nemzeti együttműködés azeri rendszerét és az általános korrupciót, melynek leglátványosabb példája az volt amikor Azerbajdzsán megvásárolta az Eurovíziós dalfesztivált. Az Európai Parlament mostani Katargate botrányában is érintett állítólag Azerbajdzsán is, mert a kaviár diplomácia bevett szokása európai politikusok megvásárlása. Máltán egy oknyomozó újságírónőt meggyilkoltak, mert aziránt tudakozódott, hogy a sziget miniszterelnökét milyen baráti és főként pénzügyi kapcsolatok fűzik Azerbajdzsánhoz?

Ennek kapcsán érdemes emlékeztetni arra, hogy mindmáig nem tudjuk:

mit kapott Orbán Viktor a baltás gyilkos szabadon engedéséért?

Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette, hogy Azerbajdzsánból áramot importálna Közép Európa, de ehhez méregdrága beruházásra lenne szükség. Ezért Magyarország Bulgáriával, Romániával és Szlovákiával a brüsszeli bizottsághoz fordult, hogy adjanak pénzt!

Szijjártó azt is elmondta, hogy Azerbajdzsán Magyarország stratégiai partnere lesz. Elég távoli barát ez, és enyhén szólva nem épp megbízható partner. A mostani azeri elnök papája Azerbajdzsán utolsó kommunista párttitkára volt, aki a helyi KGB éléről jutott ebbe a tisztségbe. A Szovjetunió bukása alkalmából váltott, és átállt az USA oldalára. A CIA első női igazgatója intézte ezt a pálfordulást. Az idősebb Alijev egy amerikai katonai kórházban hunyt el. Fia, a most Budapesten tárgyaló  Ilhan Alijev Moszkvában a híres diplomata főiskolát, az IMO-t végezte el. Jó barátságot táplált számos IMO-n végzett magyar diákkal.

Orbán most ismét benyújthatja a ” baltás gyilkos”-ért a számlát. Nem véletlenül mondta még magyarországi börtönében rabtársának Szafarov:

„ELADTAK, ARKADAS! ELADTAK, MINT EGY TEVÉT VAGY EGY BICIKLIT!”

Orbán gazdasági érdekből adta ki a hazájában nemzeti hősként ünnepelt gyilkost, most benyújthatja a számlát.

Hogyan lett Weiss Gyuri a boszniai szerb vezér tanácsadója?

Auchswitz felszabadulásának évfordulója minden évben megemlékezést jelent a holokausztra. A Telex ebből az alkalomból közli annak a 99 éves korában meghalt zsidó férfinek a sorsát, akinek az összes rokona meghalt a haláltáborokban. Ő együtt raboskodott Borban Radnóti Miklóssal. A nagy költő egy halálmenetben végezte életét, Weiss György beállt partizánnak Tito katonái közé.

Amikor Tito marsall szakított Sztálinnal, akkor Weiss Gyuri a szovjet diktátort támogatta, és emiatt hét évet húzott le a rémes jugoszláv lágerekben és börtönökben. Végül kiadták Izraelnek, és ott új életet kezdett. Filmes és diplomata lett, majd pedig a Zsidó Világszövetség munkatársa. Jugoszlávia hozzá tartozott, így gyakran utazott Belgrádba, ahol Borisz Tadics volt az elnök 2004 és 2012 között. Őt még gyerekkorából ismerte hiszen édesapjával együtt küzdött a kommunista partizánok között. A Boszniában élők szerbek vezetésére kerestek olyan politikust, aki nyugati irányba vezeti ezt a furcsa államalakulatot. Milorad Dodikot – aki mára nagy szerb nacionalista és Orbán Viktor valamint Putyin nagy barátja lett -, ők indították el a politikai pályán: Tadics szerb elnök és Weiss György nyugdíjas zsidó aktivista.

Zsinagóga Banja Lukaban

A Boszniai szerb köztársaság központjában avattak új zsinagógát Weiss György Auchswitzban meggyilkolt édesanyjának emlékére. Ez az egyetlen új zsinagóga a Balkánon 1945 óta. A zsidókat a nácik jelentős részben meggyilkolták, a túlélők jórésze pedig kivándorolt Izraelbe vagy az Egyesült Államokba illetve Nyugat Európába.

Avigdor Lieberman, aki a Szovjetunióból kivándorolt zsidók politikai vezetője volt Izraelben, rendszeresen a Boszniai Szerb Köztársaságban nyaralt. Valamiféle közös vállalkozásuk volt Weiss Györggyel, aki ekkor már szinte kizárólag az Arie Livne nevet használta.

Magyarországon mindenesetre megmaradt Weiss Gyurinak, aki Moldova Györggyel állt jó baráti kapcsolatban.

Banja Lukaban Weiss György mindvégig az elnök megbecsült tanácsadója maradt. 99 éves korában halt meg két évvel ezelőtt. Emlékét ma is őrzik Banja Lukaban, ahol a bevásárló utcát Zsidó utcának nevezik. A Zsidó Központban pedig ott áll a Weiss Ilona zsinagóga, az Auchswitzban meggyilkolt édesanya emlékére.

Az Xbox története –

0

Habár a modern idők találmánya, máris komoly történelem áll a játékkonzol mögött. Az Xbox egyszerű projektnek indult, mégis az egyik legjövedelmezőbb játékmárkává nőtte ki magát az egész iparágban. De vajon milyen történelem áll mögötte? Most elmeséljük. 

Az Xboxot, a Microsoft által gyártott játékkonzolt 2001. november 15-én mutatták be először, ekkor 299 dollár volt az ára. A gondolat már 1998-ban megfogalmazódott, hogy a Microsoftnak saját játékkonzolt kellene kifejlesztenie – írja a Gamer News.

Az eredetileg DirectX Box névre keresztelt konzolt az első PC-szerű játékrendszernek szánták. Annak ellenére, hogy a marketingcsapat nem találta elég ütősnek az „Xbox” rövidítést, ez a név jól bevált a fókuszcsoportoknál.

Alig két évvel később a Microsoft készen állt a tőzsdére a konzoljával, amelyet Bill Gates be is mutatott a Game Developers Conference 2000-es játékfejlesztői konferenciáján.

Együttműködés a Bungie-val

A Microsoft néhány hónappal később az Electronic Entertainment Expón újabb bemutatóval folytatta a konzol promócióját. Az Xbox fejlesztője ott lépett először kapcsolatba a Bungie Studiosszal, a Halo: Combat Evolved harmadik személyű lövős játék készítőivel. A Microsoft 30 millió dolláros vásárlása után a Bungie rövid időn belül címlapokra került a játékiparban.

Majdnem egy teljes évvel később Bill Gates Dwayne „The Rock” Johnson segítségével felfedte az Xbox végleges dizájnját a 2001-es Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n, valamint a rendszer hivatalos megjelenési dátumát is. A többi már történelem.

Köszönjük a Tech hírek, a Taxi magazin, a Családi világ, a Családi hírek és az Alina.hu segítségét a cikk elkészültében.

Orbán: uniós tagságunk kényszer

0

A magyar miniszterelnök külföldi újságírókat fogadott a Karmelita kolostorban, és kifejtette nézeteit az Európai Unióval és az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Rod Dreher, az American Conservative felelős szerkesztője így foglalta össze a beszélgetést.

Orbán nem szereti, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, de nem tehet mást hiszen a magyar kivitel 85%-a az Európai Unió tagállamaiba irányul. Az elmúlt 30 évben minden rossz az Európai Unió miatt történt – fejtegette Orbán, aki már több mint 30 éve jár Brüsszelbe hiszen az első parlamentben ő volt az uniós bizottság elnöke. Miben látja a hibát a magyar miniszterelnök?

“Olyan társadalmi szerkezet alakult ki Európában, amely ellentétes az emberi természettel.

Egyre nagyobb a szakadék Magyarország és az Európai Unió között. Ez az egész összeomlik persze nem Armageddonnal.”

Ha Orbán ezt komolyan gondolja, akkor ez azt jelenti, hogy tovább akar menetelni a zsákutcában előre, de valószínű, hogy csak a meghívott konzervatív újságíróknak ad elő ilyesmit. Ilyen gyenge társadalom filozófiát csak az amerikai republikánusok körében lehet eladni, Európában nem.

Putyin győzni fog

Ezt jósolja Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök szerint Putyin már régen realizálta, hogy nem tudja meghódítani Ukrajnát, nem képes arra, hogy hatalomra segítsen egy baráti kormányt. Épp ezért “az orosz elnök célja az, hogy megakadályozza a Nyugat győzelmét és közben irányíthatatlan roncs állammá változtathassa Ukrajnát. Ez már meg is történt. Ukrajna olyan mint Afganisztán. A NATO nem érti, hogy az idő Putyinnak dolgozik. Mi pedig háborúban állunk Oroszországgal.

A németek nem tudnak nemet mondani Bidennek. Víziója a jövőről egyedül Macron francia elnöknek van, de az liberális” míg Orbán elkötelezte magát a keresztény jövőkép mellett.

Kérdés, hogy legalább ő tudja e mi lehet az?

Érdekes, hogy a gazdasági válságról, amely megrendítheti a Nemzeti Együttműködés  Rendszerét Magyarországon, nem kérdezték a konzervatív újságírók Orbán Viktort. De hát az egész médiaesemény az amerikai televízióknak készült, ahol Orbán Viktor szívesen szerepelne még többet – írja Rod Dreher.

A magyar választópolgárok ezután már csak azt kérdezhetik: jó ez nekünk?

Milyen elektromos ágdarálót vegyek?

0

Manapság egyre több helyen jön jól egy minőségi ágdaráló, hiszen égetni tilos, másképpen viszont nehezen szabadulhatunk meg a felesleges gallyaktól. Amellett, hogy így a levágott ágak kisebb helyet foglalnak el, újra fel lehet azokat használni például mulcsolásra, talajtakarásra, vagy éppen komposztálásra. Az ágdaráló tehát számos esetben jöhet jól még egy kisebb udvaron is.

Az ágdarálók használata

Tekintsük át, hogy a piacon elérhető típusok mire használhatóak, nézzük meg, hogy milyen előnyei vannak egy elektromos ágdarálónak. A Novara weboldalán látható modell különösen népszerű. Nem véletlenül. Egy nagy teljesítményű, strapabíró kerti gépnek mindig hasznát lehet venni. Amikor ugyanis beindul a nyár, akkor hirtelen az egész kertet egyszerre kellene művelni. Mindig akad feladat, amiket igyekszünk gyorsan elvégezni, viszont erre nem mindig van lehetőség, ha mindent két kézzel igyekszünk megcsinálni. Pontosan ezért jó az ágdaráló, hiszen a lemetszett gallyakat könnyedén, pillanat alatt tudjuk apróra vágni, a nyesedék pedig mehet talajtakarónak, mulcsnak, de akár a komposztra is dobhatjuk.

A kerti idény során a fákat és a bokrokat folyamatosan metszeni kell annak érdekében, hogy minden épségben és szépen tudjon növekedni, fejlődni. A zöldhulladék elszállítása pedig nemcsak pénz, hanem idő is, nem beszélve arról, hogy felesleges pazarlás. Az organikus komposzt ugyanis a legjobb, ami a kerttel történhet, hiszen a feldolgozásra kerülő hulladék gazdag alapanyag lehet a földnek. Cserébe jövőre ízletes, organikus terményt kapunk, ami valljuk be, igen jól hangzik.

Milyen ágaprítót érdemes venni?

Talán a legjobb megoldás az elektromos ágaprító, hiszen könnyebb a súlya és sok esetben az ára is kedvezőbb. A használatával nem csak csökkenthető a takarítási munkák mennyisége, de akár még abban is segíthet, hogy organikus komposzttal virágoztassuk fel a kertet.

Ha esetleg van elképzelés azzal kapcsolatban, hogy mire lenne szükség, akkor csak rá kell keresni és felkutatni azt az egyet, ami tényleg minden igényt kielégít. Az egyik legfontosabb a teljesítmény, de sok más szempontot is figyelembe kell venni ahhoz, hogy a kerti gép tényleg sokáig hűt társ lehessen. Minden kertész belátja, hogy idővel a kert mennyi feladattal és takarítással jár. A karbantartás azonban csak egy része ennek, emellett rengeteg apróság van, amit folyamatosan csinálni kell odakint ahhoz, hogy az udvar és a veteményes mindig rendben legyen.

Miért kínlódnánk a kézi munkavégzéssel, ha a technológia megoldja ezt helyettünk? Az elektromos ágdaráló segíthet abban, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a kertünkből. A levágott ágakat ugyanis pillanatok alatt komposzttá alakítja, így ahelyett, hogy el kellene szállíttatani, mehet vissza a földbe. Kiváló megoldás olyan helyekre, ahol túlzottan tűz a nap, hiszen a nyesedékkel megóvhatjuk a növények gyökerét a kiszáradástól. Készíthetünk belőle továbbá virágágyásba adalékot, ami nemcsak mutatós, de szintén plusz tápanyaggal látja el a növényeket. A beruházás tehát minden pénzt megér, hiszen jóval több szabadidőnk marad és még a kert is szebben fest tőle.

Mi a különbség az egyes típusok között?

Az ágdarálókat gyakran összekeverik a gallyapíróval, pedig a kettőnek különböző a funkciója a kertben. Bár hasonlóan néznek ki és a tartozékok kapcsán sincs nagy különbség, azért érdemes elolvasni, hogy mit is veszünk meg. Jó hír, hogy a gyártók ma már gyakran készítenek kettő az egyben terméket, így a kombinált verzióval biztosan nem lehet probléma.

Az ágaprító alapvető feladata, hogy segítsen feldolgozni a kerti zöldhulladékot. Az ágak és a gallyak nem jelentenek számára problémát, hiszen pillanatok alatt forgáccsá őrli azokat. Az elektromos ágaprító robosztus és ellenálló, nem úgy mint a daráló, amely már nehezebben birkózik meg a keményebb és nagyobb anyagokkal. A 7 cm-nél nagyobb ágak aprításához mindenképpen érdemes egy erősebb modellt választani, amit tényleg erre a célra terveztek meg.

A félelem táplálja a populizmust

A populizmus a bizonytalanságból táplálkozik. A bizonytalanság félelmet okoz. A félelem pedig a primitív emberi reakcióknak kedvez: ingataggá, veszélyessé és robbanásveszélyessé teszi a marginalizált társadalmi csoportokat. Ezek a csoportok azok, amelyeknek nincs státuszuk, így alacsony szintű kommunikációval is befolyásolhatóvá válnak.

Az ipari társadalmakban a státuszt a munka köré kovácsolják. (Nálunk ezt a munka társadalmának aposztrofálják.) A munka identitást, gazdasági biztonságot, stabilitást, jólétet és társadalmi előrelépési lehetőséget biztosít az embereknek.

A globalizáció „sötét arca” véget vetett vagy feltartóztatta a stabil, jól fizetett munka világát, amely identitást, előléptetést és társadalmi státuszt épít. Így maradt a világon emberek millióinak tehetetlen sodródása, kiszorulva a társadalmi együttélésből.

Senki sem értette a zavart, és főként nem vállalta érte a felelősséget.

Ennek a tehetetlenségnek és a társadalmi együttélésből való kirekesztésnek sokféle megnyilvánulása lehet: bizonytalanság; bizalmatlanság; az elvárások hiánya, amelyek elítélik a prezenteizmust.  Megszűntek az értékek és referenciák; felváltotta a cinizmus, a normák és törvények iránti elkötelezettség hiánya (anómia). Ahogy Guy Standing is jelzi a Prekariátus*-ban:

„Sokakat vonzanak majd a populista politikusok és a neofasiszta üzenetek, ami már látható szerte Európában, az Egyesült Államokban és másutt. Ezért a prekariátus, a veszélyes osztály, és ezért van szükség egy „paradicsomi politikára”,

amely választ ad félelmeikre, bizonytalanságaikra és törekvéseikre.

*(szociológiai és közgazdasági kifejezés, mely az angol precarious [bizonytalan] és a proletariat [proletariátus] szóvegyítésével keletkezett) 

Az információs technológiai forradalom lehetővé tette azt, amit közösségi médiának ismerünk. A pillanatnyi információ és a virtuális társadalmi kapcsolatok ezen mechanizmusa, ha emberek millióinak bizonytalanságával párosul, egy ördögi, perverz kört erősít meg. Amikor az ember napról napra él, célja a túlélés. Nincs ideje az elmélkedésre, az együttélésre, a jövő tervezésére. Elszigetelve él, legjobb esetben önelégülten, egy végtelen jelenben, amely megfosztja értelmétől, céljától. A digitális világ megerősíti ezt az állapotot. Az információk, üzenetek és szlogenek felhalmozódása megakadályozza a reflexiót. Az egyirányú kommunikáció hatására a hasonló csoportokhoz kötődő emberek örökös érzelmi állapotban élnek.

A kirekesztés, ha az anyagi siker, az érdemek, a higgadt és mutatós hírességek kultuszával párosul, kirobbanó keveréket okoz. A neheztelés felületei. Az irigység átveszi a hatalmat. A bizonytalan, rosszul fizetett és demotiváló munkákra ítélt emberek megalázva érzik magukat.

A megaláztatás pedig a másik, a sokféleség elutasításában nyilvánul meg.

Jelzi a pluralitás végét. A társadalmi bizalmatlanság az eredmény. Ez annyira meggyengíti az etika iránti elkötelezettségüket, hogy elősegítsék a szabályoktól, társadalmi normáktól és törvényektől eltérő amorális viselkedést. A bizalmatlanság, a valódi kirekesztés vagy a társadalomhoz való nem tartozás érzése kedvez az antiszociális viselkedésnek. Ebben az összefüggésben ezek a lelkek fogékonyak a manicheus populista diskurzusra, amely megosztja a társadalmat jó és rossz között. A bizonytalanság veszélyt jelent a politikai társadalmi stabilitásra, a biztonságra és a közbékére. Lerombolja a liberális demokráciát.

A bizonytalanság felhígítja a társadalmi konszenzust. Amikor a szolidaritás megszűnik, megszűnik a társadalmi elkötelezettség és a kohézió. Mindenki saját magát menti meg, függetlenül attól, hogy kárt okoz-e harmadik félnek.

Veszélyesen közel kerülünk a legerősebbek birodalmához, a saját kezű igazságossághoz. Ez táptalaja a törvényen kívüliségnek és az erkölcsi romlásnak.

Önmagában ennek felismerése sajnos semmire sem elegendő.

Így aztán a hatalomban lévők visszaélve a kirekesztettek félelmével egyszerűen felválthatják a közjót szolgáló közpolitikákat maguk és feltétlen talpnyalóik érdekeinek kiszolgálásával. A hatalmi érdek megszabja a saját szabályait.

Ennek legsúlyosabb megnyilvánulási formája, amikor maga az állam éppen hatalmon lévő kormánya lesz „állam az államban”, amikor magára nézve nem tartja kötelezőnek a törvényeket, olyan módon, hogy azokat saját érdekei szerint formálja.

A nemzetközi színtér ugyanolyan veszélyes és tele van kockázatokkal (lehetőségekkel is). Globális recesszió; Oroszország Ukrajna elleni háborújának kiterjesztése. Ideális esetben a jogállamiság újjáépítésével és egy új társadalmi paktum kidolgozásával kellene elérnünk, hogy válaszoljunk a kihívásokra.

A viszály és politikai bizalmatlanság egy másik úthoz vezet.

Ahelyett, hogy jogi és intézményi reformon keresztül próbálnának pozitív irányba változni, a törvény kiskapuinak nyitva tartása megakadályozza egy új konszenzusos paktum létrehozását, amely az előttünk álló feladatok megoldásához elengedhetetlenül szükségesek. Sajnos a politikai spektrum mindkét oldala képtelen bármiféle párbeszédre. Mindkettőt csak egymás elpusztítása és a hatalom megszerzése érdekli. Egyik fél sem képes még magának sem bevallani a múltat, nemhogy egymásnak, de ami még szomorúbb a Dunának sem.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK