Itthon

„A Fidesz-kormány és az alá tartozó intézmények azt igyekeztek bizonygatni a covid-járvány ideje alatt, hogy tökéletesen urai a helyzetnek. Ehhez képest most hivatalos papír bizonyítja, hogy az adatok kezelése körül teljes volt a káosz” – ezt Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, az EP közegészségügyi bizottságának tagja jelentette ki csütörtöki, brüsszeli online sajtótájékoztatóján.

A politikus a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálati jelentésére alapozta kijelentéseit, amelyet azután kapott kézhez, hogy hivatalos eljárást kezdeményezett az illetékes kormányzati intézményekkel szemben a sokadik közérdekű igénylése ellenére is visszatartott covid-adatok kezelése kapcsán. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a közel ötvenezer magyar ember halálát okozó járvány ideje alatt az egészségügyi ellátórendszer minden dolgozója emberfeletti teljesítményt nyújtott és igyekezett az adott körülmények között menteni az emberéleteket, ezért a botrányos adatkezelés kizárólag az őket irányító, felelős kormányzat hibája.

A járvány idején a kormányzat folyamatosan titkolózott és hárított a covid miatt kórházi ápolásra, esetleg lélegeztetőgépi ellátásra szoruló betegek oltottsági adataival kapcsolatban. Sőt, a kormány rendszeresen önellentmondásba is keveredett annak idején azzal kapcsolatban, hogy rendelkezésre állnak-e az adatok, vagy hogy ki egyáltalán az adatkezelő.

„Már akkor látszott, hogy a kormány egyáltalán nem ura a helyzetnek, az adatkezelésben káosz uralkodik, amelyet a kormányzat pökhendiséggel és törvénytelen adatvisszatartásokkal igyekszik kompenzálni” – fogalmazott Ujhelyi István.

A politikus, mint mondta, „ezt unta meg” és tett bejelentést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), amely részletes vizsgálatot folytatott az adatkezelés jogszerűsége kapcsán. A többoldalas jelentésben az érintett intézményekkel folytatott egyeztetés alapján megállapították, hogy

a járványügyi szakrendszer nem volt érdemben felkészítve a járvány okozta jelentős adatmennyiség-növekedés kezelésére és hiába irányítottak át munkatársakat, „már az első hullám idején kiderült, hogy a korábbi adatfeldolgozást végezve az NNK nem tudja az elvárásoknak megfelelő napi adatszolgáltatást biztosítani”.

A vizsgálat során a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) elismerte, hogy 2020 szeptemberétől informatikai problémák keletkeztek és komoly

„nehézséget jelentett, hogy ugyanazoknak a munkatársaknak kellett kontaktkutatást végezni, kötelezéseket kibocsátani, akiknek validálni kellett volna az adatokat”.

Kiderült, hogy a pandémia elején mindössze kilenc olyan speciális szaktudással bíró szakember volt az NNK-ban, aki a fertőzőbeteg-jelentő rendszert kezelni tudta, és nem volt idő újabb munkatársak felvételére vagy betanítására; ezért a meglévő szakemberekre nagy nyomás nehezedett. Az NNK a jelentés szerint az is elismerte: érdemben növelte a téves adatbevitelből, elírásokból fakadó hibákat, hogy a covid-betegek adatainak rögzítését az orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak kellett manuálisan elvégezni. Pontosan emiatt  „magas hibaszázalékkal került a rendszerbe a covid-fertőzöttség, mint halálozási ok;

a hibás adatok száma a harminc százalékot is meghaladta”.

Az EP-képviselő a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy NAIH az adatkérés teljesítésének, illetve megtagadásának vizsgálata során az intézményektől kapott válaszok és magyarázatok alapján megállapította még: annak ellenére, hogy az NNK rendelkezett az egyének oltási adataival, de sem a kórházi ápoltakról, sem a gépi lélegeztetésre szoruló covid-betegekről nem gyűjtött adatot, utóbbi viszont hiába volt meg az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT), azokat összeegyeztetni nem lehetett, így – mint írják – „megbízható adat, egyénre lebontott, lekérdezhető formában” egyszerűen nem állt rendelkezésre. Ujhelyi elmondta, hogy az NNK annak idején azzal az indokkal tagadta meg tőle a covidban elhunyt betegek oltási adatainak átadását, mert két külön adatbázisban szerepeltek ezek az adatok, azok összefésülésére viszont az alkotmány egyik módosítása értelmében – annak túlzott munkaterhe miatt – nem voltak kötelezhetőek.

„Sajátos, hogy az adatvédelmi hatóság vizsgálata megállapította: azóta az NNK elvégezte az adatok validálását.

Ujhelyi elmondta, hogy kérte és meglepetésére Müller Cecília tegnap el is küldte a teljes dokumentumot, mintegy ezer oldalt.

Az európai parlamenti képviselő hozzátette, hogy a NAIH vizsgálati jelentésének egyik utolsó megállapítása szerint a Müller Cecília vezette NNK arról számolt be az adatvédelmi hatóságnak: 2023-tól egy „megbízhatóbb rendszert vezetnek be a covid-adatok nyilvántartására” és folyamatban van a jelenlegi fertőzőbeteg-jelentő rendszer megújítása is annak érdekében, hogy több hibaszűrési lehetőség álljon rendelkezésre és az adatok feldolgozása is könnyebb legyen.

„Összefoglalva, a kormány mindenre fel volt készülve a járvány idején, csak a járványra nem.

Beigazolódott, amit már korábban is láttunk és sejtettünk: a kormányzat teljes káoszban volt a covid-járvány idején, őszinte és korrekt tájékoztatás helyett viszont csak áskálódó támadásra, titkolózásra és olcsó propagandára futotta tőlük. Jogosan vetődik fel a kérdés például, hogy a magyar kormány milyen biztonsággal tudott helyes döntéseket hozni, ha ezek szerint nem feltétlenül volt minden szükséges és hiteles adat birtokában? Egyértelmű, hogy Müller Cecília alkalmatlan a feladata elvégzésére és az a minimálisan elvárható, hogy bocsánatot kér a nyilvánosságtól, amiért elhallgatta a valóságot a covid-adatokkal, azok rendelkezésre állásával és használhatóságával kapcsolatban. Világos és egyértelmű, hogy az egészségügy politikai vezetése megbukott a covid-vizsgán, ezért pedig a Fidesz vezetőit terheli a felelősség, amin az sem változtat, hogy Kásler Miklós minisztersége és az EMMI már a múlté”.