Itthon Archives Page 729 of 868 › Független Hírügynökség

Németh: Trump, aki elmegy a falig

FüHü

-

2017-11-09

A közép-európai országok két alaptípusra oszthatók aszerint, hogy miként viszonyulnak az Egyesült Államokhoz, de közös elem, hogy erős Amerikára van szükség – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Budapesten.

Németh Zsolt a Trump első éve – merre tart az Egyesült Államok és Közép-Európa szövetsége? című konferencián szólalt fel, amelyen egy, Magyarország mellett további tíz közép-európai államban végzett közvélemény-kutatást is bemutattak.

Németh Zsolt vitaindító előadásában úgy fogalmazott, egyesek azon az „indulatmentes állásponton” vannak Oroszországról, hogy agresszor, de Magyarország számára mégsem jelent közvetlen fenyegetést. Nem tagadják azonban, hogy „jól jön” a NATO biztosította, oroszokkal szembeni védelmi garancia.

A két viszonyulást ismertetve azt mondta, a lengyel alaptípus lényege szerint az Egyesült Államok létezésének értelme, hogy bármi áron védelmet nyújtson Oroszországgal szemben. Bár Lengyelország ma már nem hajlandó akármit megadni ezért a garanciáért, a balti államok talán még mindig igen – vélekedett.

Hozzátette, ezzel szemben a magyarok – akik ebben hasonlítanak például a szlovákokhoz és a csehekhez – nem hajlandóak olyan diktátumokat elfogadni, amelyek megakasztanák az ország fejlődését.

A két „nézőszögben” közös, hogy

az Egyesült Államok legyen erős, és az majdnem mindegy, hogy mitől

– fogalmazott Németh Zsolt, megjegyezve: ez különbség Nyugat-Európához és Amerikához képest, az ott élők számára ugyanis csupán akkor elfogadható az Egyesült Államok erőssége, ha az megfelelő ideológiai alapokon nyugszik.

Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjára hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy kiszámíthatatlan, pedig valójában csak annyira az, amennyire minden üzletember: elmegy a falig – hangoztatta a fideszes politikus.

Úgy véli, az Egyesült Államok és Közép-Európa kapcsolatát alapvetően

két szereplő, Donald Trump és Wess Mitchell európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkár

nyilatkozatai határozzák meg a következő hónapokban.

Németh Zsolt Donald Trump elnökségének kezdetét az eddigi legjobb rajtnak nevezte egy amerikai kormány és Közép-Európa közös történelmében, és arra szólított fel, hogy „ne rontsuk el” a folyamatot.

A felemás rezsicsökkentés

N. Vadász Zsuzsa

-

2017-11-09

0

Azt csak a Fidesz kampánystratégiái tudhatják, hogy lesz-e újabb választási rezsicsökkentés. Az viszont biztos, hogy lakossági energetikai beruházások az egész országnak a hasznára válnának, nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt, hanem jelentős építőipari élénkítő hatásuk miatt is, ami végigcsoroghatna az egész gazdaságon.Több hasznot hajtva, mint az árak mesterséges leszorítása, azaz a rezsicsökkentés.

Az elmúlt napokban ismét erősödni látszik a rezsicsökkentés tematizálásának a kísérlete a kormány részéről. Csak ezen a héten Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Aradszki András a tárca energiaügyért felelős államtitkára emlegette a témát, s dobálózott a kormány által mesterségesen lenyomott villamosáram- és gázáraknak a lakosság pénztárcájára gyakorolt pozitív hatásaival. Az előbbi az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén, szokásos éves meghallgatásán büszkélkedett azzal, hogy a rezsicsökkentés elindítása és az idén szeptember vége között 1111 milliárd forintot takarítottak meg a családok. Aradszki pedig egy ugyancsak hét eleji sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy „amióta huszonöt százalékkal csökkentette a kormány a gáz, az áram és a távhő árát, a magyar családok évente átlagosan 170 ezer forintot takarítottak meg a rezsicsökkentéseknek köszönhetően”.

Tény, Európai viszonylatban ma ugyan olcsónak mondható a hazai gáz és áram ára, ám pénztárcánkhoz mérten nem annyira.

Erre mutat rá a Magyar Energiahatékonysági Intézet most készült elemzése is: Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva megterhelők a rezsiköltségek. S ezt bizonyítja a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, szeptemberi adatokkal operáló nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata is, amelyből feketén-fehéren kiderül, hogy vásárlóerőparitáson (azaz a családok kasszájához mérve) hol állunk Európában.

Forrás: Magyar Energetikai és Közműszabályozási HivatalL

Hát, nem túlságosan jól, hiszen – mint a mellékelt grafikon is mutatja – a modellezett (országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkező két tagú, eltartott nélküli budapesti) háztartás az idén szeptemberben jövedelmének a 4,3 százalékát költötte villamos energiára és földgázra, ami a 9. legnagyobb arány volt az EU-n belül. Igaz, ha megnézzük a rezsicsökkentés indulási évében készült hasonló grafikont, akkor azt látjuk, hogy ahhoz képest valóban mérséklődött a fajlagos teher, s csökkent a ráfordítási arány.

Forrás: Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal

Ez utóbbi azonban majdnem minden egyes vizsgált városbeli háztartásról elmondható, ugyanis az elmúlt években a világpiacon rezsicsökkentés nélkül is jelentősen mérséklődött az energia ára. Az is tény ugyanakkor, hogy a magyarországi villamosenergia- és földgázárak közel kétszer olyan mértékben ment lefelé, mint általában.

Szakértők azonban arra is rámutatnak, hogy az elmúlt egy-két évben már nem mérséklődtek érdemben a lakosság rezsiterhei – pedig a világpiaci árak lehetővé tehették volna azt.

Mint ahogy például legutóbb a szocialista párt közleményben hívta fel arra a figyelmet: Orbánék három éve magasan tartják a gáz, a villany és a távhő díjait, miközben a földgáz ára 2014 óta a felére csökkent és a kőolaj is 50-60 százalékkal olcsóbb.

Az már a Központi Statisztikai Hivatal adataiból derül ki, hogy a magyarok átlagosan összkiadásuk közel a negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére.

Tavaly az élelmiszerek után a kiadások második legnagyobb szelete a lakásfenntartás és háztartási energia: az erre fordított 17 ezer forintos egy főre jutó havi összegen belül a legnagyobb, 64,1%-os részarányú kiadás a 10,9 ezer forintos fejenkénti havi összeget jelentő háztartási energia volt, amin belül gázra 3824, elektromos energiára 3480, szilárd tüzelőanyagokra 2643, meleg vízre és távhőre 953 forintot költöttek a háztartások – olvasható a KSH legfrisebb jelentésében.

A rezsicsökkentésnek negatív vonulatára is sokan felhívják a figyelmet: elsősorban s arra, hogy mesterséges piaci beavatkozás történik, s pazarlásra ösztönöz.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint is így álla a helyzet, s állítják: a rezsicsökkentés önmagában, energiahatékonysági szemléletformáló programok és támogatás nélkül rossz üzenetet küld a fogyasztóknak. Azt sugallja, hogy az energia olyan árucikk, amiből van bőven, és az árának nem feltétlen kell az értékét tükrözni.

Önmagában hiába csökkennek az energiaárak, ha az energiát továbbra is pazarlóan, alacsony hatékonysággal használjuk fel.

Ma a lakosság az energia-felhasználás 35 százalékáért felelős. Ennek mintegy felét meg lehetne takarítani a lakások korszerű, komplex energetikai felújításával – állítja az Intézet, amely emlékeztet a FüHü által is ismertetett felmérésükre, mely rávilágított, hogy a hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének indokoltságát, a tető, födém hőszigetelésének hiányát vagy cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét.

A lakossági energetikai beruházások pedig az egész országnak a hasznára válnának, nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt, hanem jelentős építőipari élénkítő hatásuk miatt is, ami végigcsoroghatna az egész gazdaságon.

Több hasznot hajtva, mint az árak mesterséges leszorítása, azaz a rezsicsökkentés.

Orbán és a saját lábon állás

Bak Mihály

-

2017-11-09

0

Az ország saját lábán áll, nem szorul más pénzére – mondta Orbán Viktor a magyar diaszpóra képviselőinek budapesti értekezletén. A miniszterelnök nem először áll a nyilvánosság elé a gazdasággal kapcsolatos kétséges helyességű kijelentésekkel. Ismét rossz hírünk van.

A diaszpóratanács értekezletén a magyar gazdaság állapotát a miniszterelnök így értékelte: az ország saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit, nem szorul más pénzére. Kiemelte, hogy ma már mintegy 4,4 millióan dolgoznak, és mindenki fizet adót is. Magyarországon aki dolgozni akar, kivétel nélkül tud is. Mostanra nem az a kihívás, hogy nem tudnak munkát adni, hanem az, hogy többet is kínálnak, mint ahány munkavállaló van – fejtette ki.

Bár nehezen, de a bankokat és multikat is sikerült rávenni arra, hogy arányosabban vegyenek részt a közteherviselésben. Az „okosabbja” végül belátta, hogy az ország sikere hosszú távon az itt működő nemzetközi cégeknek és bankoknak is érdeke – mutatott rá a kormányfő.

Orbán

nem először fejtegeti hangzatos kijelentésekkel a magyar gazdaság sikereit

abból a megközelítésből, hogy ezek kizárólag „magyar” eredmények, saját lábon állunk és nem szorulunk rá mások pénzére.

Szeptemberben már kénytelenek voltunk rámutatni arra, hogy a magyar gazdaság igen nagy mértékben támaszkodik a külső, elsősorban az uniós támogatásokra. Ezek összege sok ezer milliárd forint évente.

Amikor a legbővebben ömlött be a pénz, 2013-2015-ben, évente 1800-2500 milliárd forint érkezett támogatásként, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-7 százaléka. Ha ehhez hozzászámítjuk a ma már 600 ezerre becsült külföldön dolgozó magyar által hazautalt évi körülbelül 1100 milliárdot, akkor levonható a következtetés, hogy a GDP-nek akár 8-10 százalékára is rúghat az a része, amelyet nem az országban termelnek meg.

Ezt még hazai hivatalos források se támasztják alá. A miniszterelnökség által megrendelt KPMG-GKI-tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy 2006-2015 között a GDP 4,6 százalékkal nőtt,

az EU pénze nélkül viszont masszív, 1,8 százalékos recesszió lett volna.

A részadatok (lakossági fogyasztás, beruházások) mind azt bizonyítják, hogy a közösségi hozzájárulással éppen a víz felszínén maradt a magyar gazdaság, a fejlesztések finanszírozása szinte kizárólag EU-forrásból történik.

De még a – kormányellenességgel aligha vádolható – Magyar Nemzeti Bank tanulmánya is cáfolja Orbánt. Eszerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési támogatást kaptak a hazai vállalkozások, ebből cirka 1700 jutott a legkisebbeknek (kkv-knak). A jegybanki elemzők szó szerint

„a támogatásokra való számottevő ráutaltságról”

írnak: a kis cégek külső forrásainak 63 százaléka uniós támogatás, sőt, 37 százalékuknál az arány 80 százalék. Az MNB-sek megállapításainak veleje: ezen nagy összegek sem javították a kkv-k termelékenységét.

Akit érdekelnek a részletek, az itt elolvashatja.

Egyébként az Európai Bizottság éppen ma megjelent előrejelzése is ellentmond a kormányfő teóriájának. A testület idén 3,7, jövőre 3,6, két év múlva pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon.

A „brüsszeli bürokraták” emlékeztetnek arra, hogy a magyar GDP tavaly csak 2,2 százalékkal nőtt, 2015-ben még 3,4, három éve pedig 4,2 százalékkal. (Ez pedig erős párhuzamosságot mutat az uniós transzferekkel.)

A bizottság szerint az idei erősebb gazdasági teljesítmény fő hajtóereje a magánfogyasztás és a beruházások élénkülése. A beruházások 15,2 százalékkal, a magánfogyasztás 4,6 százalékkal emelkedik. Előbbit a fogyasztói bizalom javulása, a foglalkoztatottság és a bérek növekedése, utóbbit

az uniós források ismét fokozódó felhasználása

segítette elő – áll a az Európai Bizottság jelentésében.

Legutóbb, pár hete egy másik fórumon Orbán azt fejtegette, hogy az EU-ban lényegében nulla lenne a növekedés a V4-ek teljesítménye nélkül. A számok ezt se támasztják alá.

Ami a munkanélküliséget illeti, a hivatalos statisztikába nem számolják bele a külföldön dolgozók nagyobb hányadát (körülbelül 350-400 ezer embert), ezért a valóságban inkább a mostani duplája, nyolc százalék körüli az állástalanok aránya. A bankokra vonatkozó kitétel nem értelmezhető, mert a pénzintézetek 2010 óta éppenséggel különadókkal terhelten működnek.

„Azért támadnak, mert elismernek és tisztelnek bennünket”

FüHü

-

2017-11-09

0

„Azért támadnak, mert elismernek és tisztelnek bennünket”

Különös logika kezd elharapózni a Fideszben, s úgy tűnik, a párt vezető emberei ezt komolyan is gondolják. Orbán Viktor ma a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén a Várkert Bazárban arról beszélt, hogy „az elismerés és a tisztelet jelének tartja a Magyarországgal szembeni nemzetközi támadásokat.”

Őrület, de nincs benne rendszer.

Ha komolyan vehetnénk a miniszterelnök szavait, és nem az jutna eszünkbe erről a mondatról, amit az elmúlt években egyre gyakrabban hallani, vagyis, hogy Orbán elveszítette kapcsolatát a valósággal, akkor most gondolkozhatnánk azon, hogy mi az, amit ezzel a miniszterelnök közölni kívánt velünk. Magyarország miniszterelnöke komolyan azt gondolja, hogy azért támadnak bennünket, mert elismerik azt, amit csinálunk? Vagy csak a közvéleménynek szánta ezt a mulatságos mondandót?

Tegyük hozzá, hogy nem a világ legszégyenteljesebb diktatúrái támadják a magyar kormány politikáját, nem az Interpol által körözött gyanús alakok, hanem a minden hibája mellett mégiscsak demokratikusnak mondható Európai Unió.

Nem mellesleg Orbán párttársa, Szájer József sem megy a szomszédba, ha valami furcsaságot kell mondani. A Fidesz egyik alapítója, a párt EP képviselője a Mandinernek nyilatkozva arra jutott, hogy

a magyarok azért annyira EU-pártiak, mert a kormány támadja és kritizálja Brüsszelt.

Szájer igyekszik ezt megmagyarázni, de az ő magyarázatával csak még rosszabb lesz minden. Azt mondja ugyanis, hogy mivel ők nem úgy kritizálnak, mint a kommunisták, ezért érzik úgy a magyarok, akik egyébként Szájer szerint is uniópártiak, hogy a kormánynak igaza van.

Érti ezt valaki?

Terjednek a furcsa logikák mentén született megnyilvánulások, de már fel sem kapjuk a fejünket. Egy olyan országban, ahol számos furcsa dolog történik, már alig marad valami, ami rendkívüli lenne.

Kamuprojektek állhatnak Putyin debreceni díszpolgársága mögött

FüHü

-

2017-11-09

0

Kamuprojektek állhatnak Putyin debreceni díszpolgársága mögött

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint a Debreceni Egyetem Putyin díszpolgárságát megszavazó döntése mögött az EU-s forrásokból megvalósuló, de nem létező kamuprojektjei, illetve megalapozatlan költségeket tartalmazó programjai állhatnak.

Az LMP álláspontja szerint ugyanis azok az egyetemi oktatók, akik ezen projektekben részt vettek, kompromittálódtak, zsarolhatók. Még abban az esetben is, ha csak a valódi kutatásaik fennmaradása érdekében hoztak számukra is kellemetlen döntéseket.

Az LMP társelnöke közérdekű adatigénylés keretében kérte ki a Debreceni Egyetem szerződéseit, miután nem tettek eleget törvényi kötelezettségüknek, és nem hozták alapból nyilvánosságra az 5 millió forintot meghaladó megbízások adatait.

A kapott lista nem volt teljes, az Egyetem számára igazán kínos szerződések kimaradtak:

olyan projektek, ahol egyértelműek a visszásságok és visszaélések az EU-s források vonatkozásában.

Ezek közül kiemelendő a Kisvárda Közösségi Felsőoktatási Képzési Központnak juttatott több tízmilliós összeg, amelyeket nem létező vagy áltudományos publikációkra fordítottak, illetve egy újszerű elemet egyáltalán nem tartalmazó tudományos applikáció több mint húszmillió forintos teljesen megalapozatlan költsége.

Hadházy emellett tbb olyan tananyagra is felhívta a figyelmet, ahol megkérdőjelezhető a valódi teljesítmény.

Forrás: LMP sajtó.

Újfasiszta pártot éljenez a kormány kedvenc publicistája

FüHü

-

2017-11-09

0

Újfasiszta pártot éljenez a kormány kedvenc publicistája

Bayer Zsolt a blogján örömittasan ír arról, hogy Soros Györgyöt feljelentette Olaszországban a Forza Nuova nevű párt. Vagyis egy igazi neofasiszta pártot dicsér, amelyet ráadásul az oroszok támogatnak.

Maga a hír egyébként több hónapos, ki tudja, Bayer Zsolt miért most vette elő. A Forza Nuova, vagyis Új Erő nevű pártot az akkori cikkekben eufemisztikusan radikális jobboldaliként emlegette a kormánysajtó.

Csakhogy az esetükben egy valódi újfasiszta alakulatról van szó.

Egyik legutóbbi botrányuk amiatt volt, hogy felvonulást akartak tartani Mussolini Rómába való bevonulásának, a Marcia su Romának az évfordulóján. A többi párt azonnal elítélte a tervet, mondván, egy ilyennel csak az intoleranciát, a rasszizmust és a gyűlöletet erősítenék.

A párttól valóban nem áll távol a rasszista gyűlöletkeltés: egyik propagandaplakátjukon egy fekete férfi erőszakol meg egy fehér nőt – ez

szinte egy az egyben egy világháborús fasiszta plakát átvétele,

annyi különbséggel, hogy az akkori kép egy fekete amerikai katonát ábrázolt.

A párt alapító-elnökét, Roberto Fiorét korábban börtönre is ítélték, mert köze volt egy fasiszta terrorszervezethez (a csoport Bolognában robbantott). Fiore korábban arról is beszélt:

boldog, ha fasisztának nevezik.

A párt a választásokon eddig egyszer sem ért el jelentős eredményt, de kapcsolatban van több más, európai szélsőjobboldali szervezettel is – hozzájuk hasonlóan komoly támogatást kap Oroszországtól.

Ezeknek szól Bayer dicshimnusza. Hm.

Tojás, tejáruk, kenyér, tűzifa: a szegény ember inflációja elszállt

FüHü

-

2017-11-09

0

Tojás, tejáruk, kenyér, tűzifa: a szegény ember inflációja elszállt

Az élelmiszerek és a dohányáruk átlagot meghaladó drágulása nyomta az árakat felfelé októberben, amikor 2,2 százalék volt az infláció, némileg alacsonyabb a szeptemberinél. A tejféleségek és a tűzifa ára ismét brutálisan emelkedett. Utóbbi egy hónap alatt csaknem négy (!) százalékkal. Ugyancsak meredek a tojás árának száguldása.

Októberben 2,2 százalékos volt az éves infláció a szeptemberi 2,5 százalék után. Az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,3 százalékkal emelkedtek – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nagy egészen belül az élelmiszerek ára 3,3 százalékkal emelkedett, de a mindennapos fogyasztásban fontos termékek egész sora jelentősen drágult: a vajkrém 17,3, a sajt 8,1, a sertéshús 6,4, a kenyér 6, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,3, a tojás 4,6 százalékkal.

Ebben a körben az egy havi áremelkedés is a kevés pénzből élőket sújtja.

Az élelmiszerek összességének ára fél százalékkal kúszott fel szeptember és október vége között,

de a tojás például harminc nap alatt 4,3 százalékkal lett drágább, a krumpli, friss zöldség-gyümölcs 2,5, a liszt 2,2 a tejáruk is 1,4-1,8 százalékkal.

Komoly tétel az infláción belül a dohányáruké: az uniós „felzárkózás” következtében a jövedéki adó folyamatosan emelkedik, amellyel együtt az éves áremelkedés októberben már 10 százalék feletti volt.

A vidéken élő szegények közül sokaknak már csak tűzifára futja – ha van egyáltalán mit venni -, de az októberi 11,6 százalékos drágulással még megfizethetetlenebbé vált (egy hónap alatt is 3,8 százalék volt az index).

A tartós fogyasztási cikkek árai (ahogyan az jellemzően lenni szokott) lényegében változatlanok voltak októberben az egy évvel korábbihoz képest.

Bréking nyúz, november 9. –Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2017-11-09

0

Bréking nyúz, november 9. –Tudósítás a másik valóságból

Identitárius Egyetemisták. Kapitális bunkóság. Pénzen vett kutyabőr. Legkerekebb, legfeszesebb. Szabadon mászkáló világ.

Tyirityán Zsolt párttá alakul az Origóban

„Napokon belül párttá alakulhat az Erő és Elszántság nevű mozgalom. A friss radikális formáció azokat a Jobbik-szavazókat szólítaná meg elsőként, akik csalódtak Vona Gábor „megalkuvó” politikájában.

Az alapítók között van a Betyársereg vezetője és az Identitárius Egyetemisták Szövetsége is.

Egy neve elhallgatását kérő aktivista szerint nem baj, ha 2018-ban még nem jutnak be a parlamentbe, mivel hosszútávú céljaik vannak.”

A Ripost arról, hogy Berki Krisztián gróf lesz, vagy báró

„Ambrus Attila történelmi tudása igen kiterjedt és Ázsiában a hosszú menetelések során rengeteget mesélt nekem történelmi családokról. Zita kapcsán került szóba a nemesség és egy alkalommal Ambrus rá kérdezett, hogy ha már a szűk környezetemben bárónak vagy grófnak becéznek, nem akarom-e hivatalosan is megszerezni valamelyik címet. Bevallom fogalmam sem volt arról, hogy ez vérségi kapcsolat nélkül is lehetséges, de Attila szerint összejöhet…”

A Magyar Idők megvédi Orbán Viktort

„Ha a politikai aljasság olimpiai versenyszám volna, a The Washington Post reménykedhetne a dobogós helyezésben. Nehéz volna ugyanis alpáribb húzást kiagyalni, mint épp a szentpétervári (a világháborúban az ellenséges németek által pénzelt) bolsevik puccs centenáriumára időzítve minősíteni neobolseviknak Orbán Viktort.

Alig hihető, hogy a Watergate-botrányt is kirobbantó orgánum ne volna tisztában vele: egy negyvenöt évnyi kommunizmust elszenvedő ország szabadon választott vezetőjét lekommunistázni egy olyan országból, amelyet megkímélt a történelem a lenini terrorisztikus társadalomkísérlettől, eleve bárdolatlanság. A „nagy októberit” használni mindehhez apropóul pedig kapitális bunkóság.”

Boros Imre Soros Györgyről a Magyar Hírlapban

„ én helyzetbe hozlak, amiből rengeteg pénzt tehetsz zsebre. Te meg a megszerzett pénz nagy részét olyasmire fordítod, amire én megkérlek, kormányok buktatására, kedves politikai áramlatok helyzetbehozására, tehát nekem üzletileg felettébb hasznos dolgokra. Arról talán nem érdemes vitát nyitni, hogy Soros tevékenysége ennek a kívánalomnak évtizedekig kiválóan megfelelt, mindenütt korlátlan liberalizmust támogatott, a piacok megnyitását, a szabályok és korlátok leépítését, az állami vagyonok privatizálását és legutóbb az ide-oda szabadon mászkáló világot, a „nyílt társadalmat”, a korlátozásmentes migrációt.

A Lokál bemutatja a világ legszebb fenekét

„A legkerekebb, legfeszesebb és legszexibb popsikat keresik minden évben a ma már világhírűvé vált Miss Bumbum versenyen. Az idén a modellként és riporterként dolgozó Rosie Oliveira lett a győztes, aki különleges mozgásával és kerek fenekével mindenkit maga mögé utasított Sao Paulóban.”

Orbán: Hungary first

FüHü

-

2017-11-09

0

Magyarország a saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit, gazdaságát, nem szorul más pénzére – mondta Orbán Viktor kormányfő a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén, Budapesten.

Az eredmények közül a miniszterelnök kiemelte, hogy ma már mintegy 4,4 millió magyar dolgozik, és mindegyikük fizet adót is.

Beszélt a határvédelemről is, amelyről azt mondta: amikor Magyarország védi a határait és ragaszkodik szuverenitásához, akkor Európát és a nyugati kultúrát is védi.

Összegzése szerint a gazdasági változások hatása nemcsak a statisztikákban, hanem a mindennapi élet világában is megjelent.

Donald Trump amerikai elnök „America first” jelszavára utalva Orbán Viktor úgy fogalmazott: Trump elnök politikáját követik abban a tekintetben, hogy „Hungary first”.

Lapszem – 2017. november 9.

FüHü

-

2017-11-09

0

Ma Tivadar napja van. A Tivadar görög-latin eredetű név, a Teodor magyar formája. Jelentése: Isten ajándéka. Tivadaroknak és mindenki másnak: itt van a lapszemle!

Magyar Hírlap: További áldozatsegítő központok létesülnek

A budapesti létesítmény nyári megnyitása után vidéki hálózatba szerveződnek a nők elleni erőszak kárvallottjainak is támogatást nyújtó Áldozatsegítő Központok, s most zajlik a szombathelyi és a miskolci intézmények kialakítása – értesült a Magyar Hírlap.

Ahhoz, hogy valamely megállapodást magunkra nézve kötelezőnek ismerjünk el, fel kell mérni a belső jogi környezetet annak érdekében, hogy ne legyen a jogrendszerünkben olyan szabályozási elem, amely a nemzetközi egyezménnyel ellentétes – közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM) a hivatalosan a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést célzó isztambuli egyezmény hazai ratifikációja kapcsán.

Ehhez összkormányzati együttműködés szükséges, továbbá folyamatosan vizsgálni kellett a jogalkotási és egyéb kormányzati intézkedések lehetőségét, valamint fel kellett mérni a szükséges költségvetési forrásokat is.

Magyar Nemzet: Ádert és Semjént sem féltették az átvilágításon megbukó jordániaitól

Hiába bukott meg a Terrorelhárítási Központ (TEK) ellenőrzésén Zaid Naffa jordán tiszteletbeli konzul még tavaly március 2-án, továbbra is nyugodtan forgolódhat a legmagasabb szintű állami vezetők közelében – derül ki a Magyar Nemzet által megismert fényképek alapján.

Például még két hét sem telt el a TEK szakvéleménye óta, amikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes látogatást tett Jordániában. A jordán Ammon News hírportálra 2016. március 15-én feltöltött fotó tanúsága szerint Naffa is kísérhette az úton a kormány második emberét. Sőt: a honlapon egy-két nappal később közölt fotósorozat szerint – immár hazánkban is – találkozott a tiszteletbeli konzul Semjénnel az 1848-as forradalomról megemlékező egyik ünnepségen. Naffáról olyan idén szeptemberben készült fényképet is találni Magyarország ammáni nagykövetségének honlapján, ahol Áder János társaságában látható, miközben a köztársasági elnök a jordán szenátus Magyarországra látogató elnökével beszélget.

Népszava: Levegőhöz juthatnak a kórházak

Még novemberben odaérhet az adósmentő támogatás a kórházakhoz – értesült a Népszava.

Mintegy 56 milliárd forintos konszolidációs csomagot hagyott jóvá a kormány az egészségügyi intézmények adósságainak rendezésére.

A lap úgy tudja: az intézmények közötti pénzosztás elveit a jövő héten ismerteti a főigazgatókkal Ónodi-Szűcs Zoltán. Az egészségügyért felelős államtitkár már korábban egyértelművé tette: ezúttal elmarad az automatikus, szolgai pénzosztás. Az eladósodás mértéke ugyanis csak az egyik szempont lehet, amellett megnézik azt is, ki, mit tett az elmúlt évben a gazdálkodása stabilizálásért. Így elvben olyan intézményeknek is juthat a konszolidációs milliárdokból, amelyeknek nincs is adósságuk.

Magyar Idők: Ötezer 65 év feletti ember kap számítógépet

Csaknem félezer hátrányos helyzetű településre terjesztik ki az Idősügyi infokommunikációs programot, így novembertől országszerte ötezer 65 év feletti, többségében egyedül élő ember sajátíthatja el az infokommunikációs eszközök használatát – érftesült a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a Magyar Idők.

A kormány döntése értelmében elsősorban hátrányos helyzetű településekre terjesztik ki az idősügyi programot. Ennek részeként idén novembertől ötezer 65 év feletti, többségében egyedül élő szépkorú kap ingyenesen számítógépet és internetszolgáltatást, akiket természetesen a digitális eszközök használatára is megtanítanak. A számítógépek kiosztása hamarosan megkezdődik. A program 2018. augusztus végéig tart, és 1,2 milliárd forint hazai forrásból valósul meg.

Itthon

A közép-európai országok két alaptípusra oszthatók aszerint, hogy miként viszonyulnak az Egyesült Államokhoz, de közös elem, hogy erős Amerikára van szükség – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Budapesten.

Tény, Európai viszonylatban ma ugyan olcsónak mondható a hazai gáz és áram ára, ám pénztárcánkhoz mérten nem annyira.

Szakértők azonban arra is rámutatnak, hogy az elmúlt egy-két évben már nem mérséklődtek érdemben a lakosság rezsiterhei – pedig a világpiaci árak lehetővé tehették volna azt.

A rezsicsökkentésnek negatív vonulatára is sokan felhívják a figyelmet: elsősorban s arra, hogy mesterséges piaci beavatkozás történik, s pazarlásra ösztönöz.

Önmagában hiába csökkennek az energiaárak, ha az energiát továbbra is pazarlóan, alacsony hatékonysággal használjuk fel.

A lakossági energetikai beruházások pedig az egész országnak a hasznára válnának, nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt, hanem jelentős építőipari élénkítő hatásuk miatt is, ami végigcsoroghatna az egész gazdaságon.

Az ország saját lábán áll, nem szorul más pénzére – mondta Orbán Viktor a magyar diaszpóra képviselőinek budapesti értekezletén. A miniszterelnök nem először áll a nyilvánosság elé a gazdasággal kapcsolatos kétséges helyességű kijelentésekkel. Ismét rossz hírünk van.

nem először fejtegeti hangzatos kijelentésekkel a magyar gazdaság sikereit

az EU pénze nélkül viszont masszív, 1,8 százalékos recesszió lett volna.

az uniós források ismét fokozódó felhasználása

a magyarok azért annyira EU-pártiak, mert a kormány támadja és kritizálja Brüsszelt.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint a Debreceni Egyetem Putyin díszpolgárságát megszavazó döntése mögött az EU-s forrásokból megvalósuló, de nem létező kamuprojektjei, illetve megalapozatlan költségeket tartalmazó programjai állhatnak.

A kapott lista nem volt teljes, az Egyetem számára igazán kínos szerződések kimaradtak:

Bayer Zsolt a blogján örömittasan ír arról, hogy Soros Györgyöt feljelentette Olaszországban a Forza Nuova nevű párt. Vagyis egy igazi neofasiszta pártot dicsér, amelyet ráadásul az oroszok támogatnak.

Csakhogy az esetükben egy valódi újfasiszta alakulatról van szó.

szinte egy az egyben egy világháborús fasiszta plakát átvétele,

boldog, ha fasisztának nevezik.

Az élelmiszerek összességének ára fél százalékkal kúszott fel szeptember és október vége között,

Identitárius Egyetemisták. Kapitális bunkóság. Pénzen vett kutyabőr. Legkerekebb, legfeszesebb. Szabadon mászkáló világ.

Tyirityán Zsolt párttá alakul az Origóban

A Ripost arról, hogy Berki Krisztián gróf lesz, vagy báró

A Magyar Idők megvédi Orbán Viktort

Boros Imre Soros Györgyről a Magyar Hírlapban

A Lokál bemutatja a világ legszebb fenekét

Magyarország a saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit, gazdaságát, nem szorul más pénzére – mondta Orbán Viktor kormányfő a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén, Budapesten.

Ma Tivadar napja van. A Tivadar görög-latin eredetű név, a Teodor magyar formája. Jelentése: Isten ajándéka. Tivadaroknak és mindenki másnak: itt van a lapszemle!

Magyar Hírlap: További áldozatsegítő központok létesülnek

Magyar Nemzet: Ádert és Semjént sem féltették az átvilágításon megbukó jordániaitól

Népszava: Levegőhöz juthatnak a kórházak

Magyar Idők: Ötezer 65 év feletti ember kap számítógépet

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA