Kezdőlap Itthon Oldal 726

Itthon

Egy jó hír a hétvégére

0

Jó hír a magyar gazdaságpolitika irányítóinak: a három nagy hitelminősítő közül immár a második is az eddigi stabilról pozitívra módosította a magyar államadósságot. A Fitch mostani lépésének az indokai között szerepel, hogy az idei zsinórban a hatodik olyan év lesz, amikor csökken a magyar államadósság.

A hosszú lejáratú, mind devizában, mind forintban denominált magyar államkötvények kilátásainak javítása arra utal, hogy lehetőség látszik a felminősítésre. Jelenleg a magyar államadósság besorolása BBB mínusz, ami már befektetésre ajánlott kategória, és a többi között az a haszna, hogy

a magyar államot jó adósnak tartják a nemzetközi pénzpiacokon,

és elvben olcsóbban tud hitelhez jutni. Immár mind a három nagy hitelminősítőnél ebbe a kategóriába tartozik Magyarország: a Standard & Poor’s-nál is pozitív kilátással, a Moody’-snál azonban csak stabillal.

Az idén már nem várható változás – legalábbis az előre meghirdetett program nem tartalmaz magyar felülvizsgálatot (attól meg mentsen meg minket az ég, hogy hirtelen, programon kívül kerüljön napirendre a magyar államadósság, hiszen az valami nagy buktát feltételezne, amire szerencsére semmi jel nem utal).

Ami a Fitch mostani döntését illeti: a hitelminősítő értékelése a többi között azt hangsúlyozza, hogy a várakozás szerint a GDP-hez mért magyar államadósság-ráta az idei esztendő végére 72 százalékra csökken az egy évvel korábbi 74 százalékról. A cég előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság-ráta 2019-re 69 százalékig mérséklődik. A Fitch ugyanakkor megjegyzi, hogy

az általa „BBB” kategóriásként nyilvántartott többi szuverén adós mediánértéke 42 százalék

– idézi az MTI londoni tudósítója. A külföldi befektetők augusztusban az államadósság 38 százalékát birtokolták a 2014-ben mért 56 százalék helyett. Emellett markánsan javult a magyar gazdaság nettó külső adóspozíciója (NXD) is.

Megjegyzendő, hogy a a Fitch nem vette figyelembe az Európai Unió és Magyarország közötti, az Eximbankot érintő elszámolási vitát. Pedig mint a FüHü is megírta, nehézségeket okozhat a kormány, de a gazdaság egésze számára is, hogy az Eurostat javaslatára az EU intézményrendszeréhez tartozó Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg-statisztikák Bizottsága (CMFB) javasolta a magyar Eximbank kormányzati szektorba sorolását. Ez annyit jelent, hogy az ott felmerülő tételek beletartoznak a költségvetés egészébe, és így az államadósság 74 helyett akár 76 százalékpontra is emelkedne.

A Fitch megítélése szerint a választásokhoz köthető nagyobb költségvetési elcsúszások kockázata korlátozott, tekintettel az erőteljes makrogazdasági környezetre és a kormánypárt jelentős politikai támogatottságára.

A felmérések a Fidesz választási győzelmére utalnak, és ez gazdaságpolitikai folyamatosságot jelentene a választások utáni időszakban. A Fidesz előnyére szolgál a kedvező gazdasági környezet és az ellenzék gyengesége is.

Magyarország és az EU között ugyanakkor feszültségek vannak, és ha az Európai Unióval fennálló viszony komoly mértékben romlana, annak potenciálisan kedvezőtlen következményei lehetnének a gazdaság kilátásaira és közfinanszírozásra közép- és hosszú távon – áll a Fitch elemzésében.

Fotó: Wikimedia Commons

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sietett közleményt kiadni, amelyben azt írja: Magyarország jó úton jár, és ezt a piaci szereplők, az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek mellett már a hitelminősítők is megerősítik. Rendkívül kedvező, hogy az államadósság hét éve csökken, az éves deficit pedig 2 százalék körüli és – mint a hitelminősítő is kiemelte – a foglalkoztatás is bővül, áll a közleményben.

Nem a miniszterek mutogatják a micsodájukat

A kormány magánviszonyokba nem tud, és nem akar beleavatkozni, de elutasítják a hatalommal való visszaélés minden formáját, és a szexuális zaklatást. Ezt mondta Lázár János, a 103. kormányinfón. Nem kérdésre válaszolt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, magától hozta szóba témát. Nyilván azért, mert már ő is érezte, mennyire kínos, hogy a kormánynak nincs mondanivalója az elmúlt hetekben nagy port kavaró ügyekkel kapcsolatban.

Megszokhattuk már, hogy a kormány, nemcsak a jelenlegi, de elődei is, ha csak teheti, ellép a kínos ügyek elől. Ha siker van, győz a csapat, akkor látjuk a képernyőn a prominenseket, amint örülnek a győzelemnek. Ha a csapat veszít, akkor mintha ott sem lettek volna.

Amikor csökken az államadósság, önfeledten nyilatkoznak, ha nő – eltűnnek, mint szürke szamár a ködben.

Most is úgy tűnt, hogy a zaklatási ügyekben most sem szólal meg senki a kormány részéről. A hatalom úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne semmihez. A kínos ügyeket máskor is alsóbb szintekre passzolják, számos esetben láthattuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök soha nem kerül közelségbe a kormány számára kellemetlen dolgokkal. Vagy hallgatnak róla, vagy ha már nem tehetik meg, valahol alsóbb szinten viszik el a balhét.

A főnökségnek csak a sikerekhez van köze.

Nem mintha a mostanában kipattant zaklatási ügyek a kormány sarai lennének. Nem az ő embereik követték el a vállalhatatlan cselekedeteket, ráadásul mindez nem az elmúlt nyolc év története. De azt állítani, hogy nincs közük hozzá, az sem felel meg a valóságnak.

A mostanában előkerült ügyek ugyanis nem a Vígszínházról, az Operettszínházról szólnak. Ezekhez hasonló vagy éppen ezeknél is szaftosabb ügyek bizonyára más színházakban is előfordulhatnak. És nemcsak színházakban, hanem mindenhol, ahol függőségi viszonyok vannak. Ami most a felszínre került, az a jéghegy csúcsa. Ott van az iskolákban, csalásokban, üzletekben, szerkesztőségekben, éttermekben, bárhol.

A konkrét esetekről nyilván nem a mindenkori kormány tehet,

nem a miniszterek mutogatták a micsodájukat.

De az ő felelősségük, hogy egy országban milyen a légkör, milyen erkölcsi normák az irányadók. Ameddig a parlamentben a hatalmat gyakorló képviselők megengedhetik maguknak az olyan beszólásokat, minthogy Vetkőzz, Ági!, meg az olyanokat, hogy Hol a babydoll?, addig ezen uraknak a társdalom többi tagjától sincs joguk számonkérni, hogy miként viselkednek.

A rendcsinálást, bármennyire is meglepő, felülről kellene kezdeni.

Gyurcsány Cambridge-ben is előadást tartott

Az angliai kampánykörúton lévő DK-elnök magyar diákokkal is találkozott.

Oxford után Cambridge-ben is előadást tartott Gyurcsány Ferenc angliai kampánykörútján, az Európa előtt álló kihívásokról beszélt. Facebook-posztja szerint ezután magyar diákokkal „sörözött” (fotót erről nem közölt). Azt írja:

„miközben iszonyatosan élénken foglalkoztatja őket a politika, nem mennek el szavazni”.

Drága lenne ugyanis bejutni a londoni nagykövetségre. A posztban Gyurcsány Orbán Viktor szavait is felidézte, miszerint a magyar választási rendszer „erkölcsileg helyes és igazságos”.

Oxford után tegnap este Cambridge-ben a King's College-ban tartottam előadást. Elsősorban az Európa előtt álló kihívá…

Közzétette: Gyurcsány Ferenc – 2017. november 10.

Egyre több a szociális szövetkezet

0

Jó hír lehet a szociálisan érzékenyek, a hátrányos helyzetű csoportok támogatói és a nekik szurkolók számára, hogy nem látszik lanyhulni a szociális szövetkezetek iránti érdeklődés Magyarországon. Ezeknek a gazdálkodási formáknak mind a száma, mind pedig az  árbevétele nőtt 2016-ban, és a bővülés idén sem állt le.

Amíg 2015-ben 2539 darab volt a működő szociális szövetkezetek száma, addig 2016-ban számuk elérte a 2894 darabot, jelenleg pedig 2951 ilyen szövetkezet működik az országban derül ki a cégadatokból. Árbevétel tekintetében 2015-höz képest mintegy 8,6 milliárd forinttal nőtt az ebben a formában működő vállalkozások forgalma és ezzel meghaladta a 22 milliárd forintot – olvasható az Opten összegzésében.

A magas összárbevétel egyik lehetséges oka, hogy a szociális szövetkezetek is bekerültek a gazdaságfejlesztési program pályázatainak kedvezményezetti körébe. A GINOP-5.1.3.-16Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című pályázat keretében a nonprofit gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok és egyházi szervezetek mellett most is részesülhetnek uniós támogatásban.

Jelenleg 196 nyertes projektet tart nyílván a pályázat kezelője 7,3 milliárd forintos támogatási összeggel.

Szintén pályázható a szociális szövetkezetek számára a GINOP-5.1.7-17 – Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című kiírás 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ezek a források a következő évekre is biztosíthatják a megfelelő projekteket kidolgozó szövetkezetek működését.

A kedvező képet némileg árnyalja, hogy a cégfluktuációs index (CFI), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, mind 2015-ben, mind 2016-ban 20% fölött volt, ami jelentősen nagyobb, mint az átlag.

Ez azt jelenti, hogy bár magas volt az új alapítású szövetkezetek száma, ezzel párhuzamosan nem kevés szövetkezet szűnt meg, vagy alakult át.

 

A szociális szövetkezetek 2006. évi X. törvénnyel életre hívott vállalkozási forma célja, a hagyományos profitszerzésen felül, a szövetkezeti tagok által kitűzött különböző közösségi igények (oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási, stb.) kielégítése. Elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok (inaktívak, romák, fogyatékkal élők stb.) segítése és gazdasági aktivitásuk növelése áll a középpontban.

Lapszem – 2017. november 11.

0

Szombat van, november 11-e, Márton napja megnéztük, miről írnak a mai lapok.

Orbán elszámoltatására készül Vona

A Magyar Nemzetnek adott interjút Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Többek között azt mondta: személyesen Orbán Viktor elszámoltatását ígéri hatalomra kerülésük esetén, bár az nem derült ki, hogy miért. Szerinte a jövő tavaszi választásig még történhet valami, ami kikezdi a jelenlegi rendszert. Úgy érzi, Polt Péter legfőbb ügyész még 2019 előtt „átadja a helyét”. Azt is mondta:

Soros-terv nem létezik, ez egy „kommunikációs termék”.

Arról is beszélt, hogy a Jobbiknak szerinte eddig is voltak meleg szavazói, és bár korábban betiltotta volna a Pride-ot, és több dolog neki se tetszik ott, most már azt gondolja: törvényes keretek között bárki felvonulhat, amíg másokat nem sért.

Kertvárosban gyakorlatozik a TEK

Budapest 15. kerületében, az egykori orosz katonai kórház területén, az egyik elhagyatott, több szintes épületben tart rendszeresen robbantásokkal, füsttel, lövöldözéssel, járó gyakorlatokat a Terrorelhárítási Központ – írja a Népszava. Az épület tüdőgondozó, másik oldalán pedig pszichiátriai, pszichológiai, addiktológiai szakrendelés működik,

a közelben általános iskola is van.

A lap szerint a környéken lakók közül többen panaszkodnak a gyakorlatok miatt, a TEK viszont azt válaszolta: engedéllyel használják az épületet, panaszokról pedig nem tudnak.

Készen áll a Fidesz a választásra

Gulyás Gergely, a párt alelnöke és frakcióvezetője a Magyar Időknek azt mondta: a pártban mindenki tudja, hogy óriási a választás tétje,

szerinte „ijesztő”, mit kezdene a baloldal a hatalommal, ha győzne.

Beszélt a párt vasárnapi kongresszusáról is, amelynek a legfontosabb feladata szerinte a választásra való felkészülés és a számadás. Azt is mondta: december elején az országos választmány fogja megerősíteni az egyéni választókerületekben induló jelölteket.

Egyre rosszabb a magyarok angoltudása

Az Education First kutatása alapján írja a 24.hu, hogy egyre gyengébben beszélnek angolul a magyarok. 2012-höz képest 11 helyet esett vissza az ország a rangsorban, most 19. a 80-ból (igaz, 2015-ben 21. volt). A világon ez elfogadható eredménynek számít, Európában azonban csak a középmezőnyhöz elég.

Hatásos az online tanulás

0

Mi magyarok sokszor ódzkodunk az újtól, konzervatív módon ragaszkodunk a régi, jól bevált útjainkhoz. Így vagyunk az online lehetőségek kihasználásával is – még a számítógépet napi szinten használók is sokszor inkább személyesen, „fizikai” módon oldják meg ügyeiket. Nos, van, ahol ez bizony másként van – a KRESZ-oktatásban például. Igaz, az elsősorban a fiatalok terepe.

Ma a vezetők közel fele távoktatásban sajátítja el a KRESZ-ismereteket, miközben a tanteremben tanulóknak is közel 40%-a használja ezeket az online tananyagokat.

A leendő járművezetők képzése 2012 óta végezhető online tananyagokkal, és ma már a mintegy 1000 hazai autósiskola több mint 80%-a használ ilyet az oktatás során. Az online KRESZ-tananyagokat használók száma évről évre dinamikusan nő, 2017-ben már meghaladja a 110 ezret. „Idén 72 ezer tanuló választotta az akkreditált e-learning tananyagot elméleti képzésként, akik közül 52 ezren a B kategóriás jogosítvány megszerzését tűzték ki célul.

Becsléseink szerint ma már a vezetők közel fele a távoktatási képzést választja, miközben a tantermi tanulóknak is közel 40%-a használja online tananyagainkat”

– mondta dr. Szőcs Károly, a teljes értékű online KRESZ-oktatást Magyarországon meghonosító E-Educatio Információtechnológia Zrt. vezérigazgatója.

A fiatalok több időt szánnak az e-learning KRESZ-tananyagra, mint a kötelező tantermi óraszám. A kötelező 28 tantermi órával szemben – ami egyébként 45 perces – az e-learning tananyaggal átlagosan 32 teljes órát töltenek.  Az alapos tanulás és az – idén a Magyar Minőség eOktatás 2017 Díjat is elnyert – e-learning KRESZ-tananyag hatékonysága erőteljesen visszaköszön a vizsgaeredményekben is. A közlekedési hatóságtól származó adatok alapján

a 2017 első 8 hónapjában regisztrált B kategóriás vizsgaeredmények szerint az e-learning képzési formában tanulók első elméleti vizsgájának 72%-os sikeressége 17%-kal meghaladta a tantermi tanulók átlagát (55%).

Sőt, az online KRESZ-tanulást választók az első gyakorlati vizsga letételekor is jobban teljesítettek a tantermi átlagnál: 59% sikeres vizsgázó az 55%-kal szemben.

Tíz éve történt – Orbán Viktor Amerikába utazott

0

2007. november 11-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy Washingtonba utazott Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Az utazás első számú célja, hogy részt vegyen csütörtökön azon kitüntetésátadáson, ahol Horváth János fideszes képviselőt (az Országgyűlés korelnökét) a Truman-Reagan Szabadság Emlékéremmel tüntetik ki.

Az ünnepi rendezvényen részt vesz George H. Walker, az Egyesült Államok előző budapesti nagykövete is, aki a Fidesz elnökével együtt méltatja Horváth életútját. (Horváth János 1945 után kisgazda színekben nemzetgyűlési képviselő volt, 1956 után évtizedeken át az Egyesült Államokban élt emigrációban.)

A Fidesz elnöke már a napokban elutazott a tengeren túlra, és várhatóan egész héten ott tartózkodik majd.

Ez idő alatt találkozik Tom Lantossal, a Képviselőház külügyi bizottságának demokrata párti elnökével, a Külügyminisztérium és a Nemzetbiztonsági Tanács magas rangú tisztviselőivel, és részt vesz a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában tartandó kerekasztal-beszélgetésen.

Ez volt ma – 2017. november 10.

0

Külhoni magyarok szavazat joga: adok és kapok

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A pénteki nap az adok-kapok napja volt – a külhoni magyarok szavazati jogát illetően (is). Nem véletlen az időzítés: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén Orbán Viktor kormányfő mondta el álláspontját a többi között erről is, hangoztatva, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most „hajszálrepedés” keletkezett.

Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.

Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják. Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.

A Demokratikus Koalíció a miniszterelnök a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. „Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant,

szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a DK közleményében.

 

Mesterházy Attila szocialista országgyûlési képviselõ és Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Máért XVI. plenáris ülésén
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig a DK-nak ment neki a MÁÉRT-en és az azt követő sajtónyilatkozatában a külhoni magyarok szavazati joga kapcsán.

Ám nem csak a DK-t, hanem a Fideszt és a kormányt is élesen bírálta – igaz, azt más miatt. Mint kifejtette: nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is  kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,

HOGY ANÉLKÜL SEGÍTSE ÉS TÁMOGASSA A HATÁRON TÚLI MAGYAR KÖZÖSSÉGEKET, HOGY ELVÁRNÁ AZ ADOTT KORMÁNY POLITIKÁJÁVAL VALÓ AZONOSULÁST.

A külhoni támogatáspolitikával kapcsolatban pedig azt fejtett ki, hogy sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá kellene tenni a források szétosztását.

Gyurcsány Oxfordban volt meghívott előadó

Gyurcsány a vitán. Forrás: Facebook/Gyurcsány Ferenc

Az Oxford Union egyetemen rendezett populizmus-vitafóromon vett részt csütörtök este Gyurcsány Ferenc. Néhány nap múlva korábbi brit és ausztrál miniszterelnök adnak majd elő. Populizmus-vita (Populism Debate) címmel tartották a rendezvényt az 1823-ban alapított, a vitaelőadásairól híres Oxford Union egyetemen azzal a mottóvel hogy „a populista vezetők nem hoznak valós változást”.

„Ha minden igaz, először beszélt magyar résztvevő brit alsóházra emlékeztető falak között” – írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc az eseményről.

Nyílt levél Putyin díszpolgársága miatt

Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az Eötvös Károly Intézet (EKINT) Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez fordult Vlagyimir Putyin orosz elnök Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címe miatt, erről ugyanis álláspontjuk szerint jogsértő módon döntött az intézmény Szenátusa.

 

A nyílt levélbenarra kérik a minisztert, hogy ellenőrizze a Debreceni Egyetem döntésének jogszerűségét, illetve azt, hogy nem ért-e valakit retorzió az intézmény munkatársai közül azért, mert tiltakozását fejezte ki ezzel kapcsolatban.

Kit szolgál a magyar rendőr?

Fotó: Facebook

24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott  rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Kaposvárott Tóth Barnabást, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi elnökét igazoltatták minden indok nélkül,  alezredesi szinten. Erről Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke tett közzé videot a Facebook oldalán.

A másik esetről Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon. Budaörsön péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban, rendőri segédlettel.

Mennyiségi korlátozással „készül fel” a karácsonyra a posta

Csomagválogatás a Magyar Postán. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Bár két és fél hete még azzal nyugtatta a kedélyeket a Magyar Posta, hogy idén felkészültek a karácsonyi csomagszállítási csúcsra, most a cég mennyiségi korlátozást vezet be. Eszerint november 15-től visszavonásig a nem szerződéses ügyfelek naponta legfeljebb öt darab csomagot adhatnak fel (MPL Üzleti csomagot és MPL Netcsomagot). Mindezt „a zökkenőmentes küldeménykezelés érdekében” teszik – olvasható a posta honlapján.

Őrző-védő cégek milliárdos csalásai

115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég vezetőit is.

A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.

A gyanú szerint  több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Radioaktív felhő Európa fölött

Forrás: Pixabay

Oroszországban vagy Kazahsztánban történhetett nukleáris baleset, még valamikor szeptember végén. A nukleáris biztonsággal foglalkozó francia intézet, az IRSN szerint az Európa fölött az utóbbi hetekben megfigyelhető radioaktív felhő egy balesetből származhat, írja a Deutsche Welle. Nem csak a francia, hanem több más ország hasonló intézete is a ruténium-106 magas szintjét mérte a levegőben, és ez az izotóp természetes úton nem jöhet létre. A radioaktív felhő sem az emberek egészségére, sem a természetre nem veszélyes.

Kit szolgál a magyar rendőr?

0

24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Maradjunk annyiban, hogy nem igazán „az állampolgárt” szolgálták és védték.

 

„Tóth Barnabás, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kaposvári elnöke akciózott az Együtt rendezvénye után Kaposváron, a Cseri parkban. Mindeközben arrogáns, alezredesi szinten igazoltató rendőrök… Megéri megnézni, hogyan épül fejben és terepen Orbánisztán” – írta Facebook bejegyzésében Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke, aki felvételt is készítette az akciózásról és a rendőrségi fellépésről, ami – a kívülálló számára – nem tűnik másnak, mint politikai vegzálásnak.

 

Tóth Barnabás, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kaposvári elnöke akciózott az Együtt rendezvénye után Kaposváron, a Cseri parkban. Mindeközben arrogáns, alezredesi szinten igazoltató rendőrök… Megéri megnézni, hogyan épül fejben és terepen Orbánisztán.

Közzétette: Berkecz Balázs – 2017. november 10.

 

De nem ez volt ez egyetlen „érdekes” rendőri akció az elmúlt egy napban. A másikról Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon.

Péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban. „Gondolom, nem kell magyaráznom, súlyos távolság van a nevezett párt és az én nézeteim között.  Ami azonban itt történt, az a legócskább „komcsi” időszakot idézi” – írta bejegyzésében Wittinghoff Tamás.

 

Péntek délelőtt dolgozunk a hivatalban, s egy munkatársam hívja fel a figyelmem, az iroda ablakán keresztül látható…

Közzétette: Wittinghoff Tamás – 2017. november 10.

„A mi pénzünkön (a festők végezhetnének hasznosabb munkát) a kormányhivatalos hölgy instrukciói mentén kirendelt rendőrök felügyeletével (őket meg ilyenre felhasználni végképp gyalázat!) fojtja bele a szót a hatalom az egyik politikai szervezetbe.”

Vona másként csinálná

0

Van, amit megőrizne a jelenlegi kormány nemzetpolitikájából, van amit nem – erről részletesen is beszélt Vona Gábor, Jobbik-elnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti ülésén, s azt követően a sajtónak. A szavazati jogot meghagyná, ugyanakkor a támogatásért cserében nem várná el, hogy a külhoni magyarok a Jobbik politikáját támogassák.

 

Nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is  kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,

hogy anélkül segítse és támogassa a határon túli magyar közösségeket, hogy elvárná az adott kormány politikájával való azonosulást.

Vona megismételte azt a korábbi javaslatát is, hogy a MÁÉRT mellett hozzanak létre egy kárpátaljai kerekasztalt, amely szükség szerint tudna ülésezni és reagálni aktuális dolgokra, például az ukrajnai magyarság kritikus pillanataiban. A Jobbik elnöke hangsúlyozta azt is, hogy a nemzetpolitika terén elért eredményeket nem tennék semmissé kormányra kerülésük után, s megőriznék – igaz, némileg átalakítva – a támogatáspolitikát és a gazdságfejlesztési projektek finanszírozását.

Sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá tennék a források szétosztását.

Az önrendelkezési törekvéseket támogatják, de úgy látják, hogy ki kellene vinni nemzetközi fórumokra is – hangoztatta Vona, aki egyben ismét határozottan és élesen elítélte a Demokratikus Koalíció álláspontját, hogy meg kellene fosztani a szavazati jogtól azokat a határon túli magyarokat, akik soha nem éltek Magyarországon.

Mint portálunk is beszámolt róla, Orbán Viktor a MÁÉRT értekezleten a többi között leszögezte, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most „hajszálrepedés” keletkezett. Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot:

„egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.

Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK