A kongresszuson újraválasztották Orbán Viktort pártelnöknek, és rengetegen tartottak beszédet. Erre válaszoltak ellenzéki pártok.
Orbán Viktor és a Fidesz alelnökei MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az MSZP közleménye szerint a Fidesz azt üzente, hogy folytatni akarják, és „ha újra hatalomra kerülnek, semmi nem fog változni:
marad a lopás és a problémákat elfedő gyűlöletpropaganda”.
A szocialisták szerint az elmúlt hét évben teljesen leépült a magyar egészségügy, „Fidesz-közeli oligarchák zsebébe” jutnak az adók, tönkre teszik az oktatást, elüldözik a szakembereket. Azt írják:
„Századszor is kiásták a csatabárdot az EU ellen, a Nyugat ellen, de ez csak egy szánalmas kísérlet arra, hogy takargassák az ország valódi állapotát.”
A párt szerint az ellenzék „történelmi felelőssége”, hogy teljes körű megállapodásra jusson, lehetőséget adva a választóknak a Fidesz leváltására.
A DK közleménye szerint
„a Fidesz-kongresszus színpadára felvonult a Büntető Törvénykönyv”:
Azt írják, a színpadon ott volt „az áldoktor bukott elnök, a debreceni Miszter 20 százalék, a trafikmutyi, a helikopter- és ingatlanmutyi gazdái, meg a strómanokon keresztül gazdagodó fővezér”
A párt szerint, ha „az országot tönkre tevő Orbán Viktor” még négy évig maradna, „nem félmillió, hanem egymillió magyar menekülne el az országból”, és 3 millió szegényből 4 millió lenne.
Az LMP miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett közleménye szerint Orbán beszéde „csupán egy újabb gyenge próbálkozás volt” arra, hogy elfedje:
kormányzása képtelen a 21. század problémáit kezelni.
Szerinte Orbán Viktor kormányzása „rossz béreket, leépülő oktatást, lerobbant kórházakat és soha nem látott korrupciós mélységet hozott” Magyarországnak.
Az Együtt alelnöke, Hajdú Nóra a frissen megválasztott Fidesz-alelnöknek, Novák Katalinnak írt nyílt levelet. Azt írja: „itt az első házi feladat”. Szerinte a Fidesz
„egyike Európa legmacsóbb pártjainak”,
ezért nehéz dolga lesz.
A levélben olyan intézkedéseket sorol fel, amelyek „negatívan és súlyosan negatívan” érintették a nőket és a családokat. Említi többek között a családi pótlék emelésének elmaradását, azt, hogy a Fidesz nem támogatja a nőket érő erőszak elleni fellépésről szóló Isztambuli Egyezmény ratifikálását, a család fogalmának kirekesztő értelmezését, gyűlöletkeltő szervezetek támogatását.
Az Együtt elnöke, Juhász Péter azt írta, a miniszterelnök mai, „még maradibb és még bezárkózóbb” beszédében ismét bebizonyította, hogy
„fél a modern, szabad és fejlődő világtól”
és fogalma sincs mitől lesznek Magyarország polgárai boldogabbak, sikeresebbek a mindennapok során.
Orbán Viktort újraválasztotta a Fidesz elnökének a párt kongresszusa. Azt mondta: elérték a 2014-ben kitűzött céljaikat, de újabb négy évre van szükség, hogy az eredmények visszafordíthatatlanok legyenek. Szerinte Magyarországon nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van. Az Európát „uralma alatt tartó globális elitről” is beszélt, és persze sorosozott is.
A kongresszus korábbi eseményeiről itt, itt, itt és itt olvashat.
A kongresszus a Fidesz alelnökének választotta az összes jelöltet: Gulyás Gergelyt, Kubatov Gábort, Novák Katalint és Németh Szilárdot. Orbán Viktort pedig újraválasztották a Fidesz elnökének.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán szerint „közös szenvedélyünk” Magyarország. Azt mondta, a Fidesz már ma is készen áll a választásokra, de
nem elégszik meg a választások megnyerésével, ennél jóval többet akar.
Szerinte három feladat kell a választási győzelemhez: meg kell erősíteni az elért eredményeket, el kell mélyíteni a szellemi-lelki alapokat, meg kell védeni Magyarország jövőjét, „mert ismét van jövőnk”.
Szerinte elérték a 2010-ben kitűzött célokat, stabilizálták a gazdaságot, felmondták a „pénzügyi gyámságot”, a „média, az energia és a bankrendszer többségét magyar kézbe” vették. Azt is mondta, 2014-ben azt akarták elérni, hogy a változások kézzelfoghatóak legyen.
Azt állította: a leszakadt régiókban „felszámoltuk az elterpeszkedő bűnözői életformát”, és
mindenkinek adtak esélyt „a becsületes és törvénytisztelő életre”.
Szerinte már nincs helye annak az „életformának, amelyik nem a gyerekekért, hanem a gyerekekből akar megélni”.
Azt is mondta: „gatyába rázták” a közbiztonságot, felszámolták a „tartós és tömeges” munkanélküliséget. Szerinte a legnagyobb vállalkozás a bérek érezhető növelése volt, a minimálbér emelése után „emelkedő pályára állították” a tanárok, a rendvédelemben és az egészségügyben dolgozók jövedelmét is. Azt mondta:
„ma Magyarországon nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat uralkodik.”
Szerinte a kormánynak még legalább négy évig hivatalban kell maradni, mert ez kell az eddigi eredmények megerősítéséhez, hogy azok „visszafordíthatatlanná” váljanak. Azt mondta, az ellenzékre nem lehet számítani, mert ők egy fontos törvényt sem szavaztak meg.
Szerinte a szocialisták összeroskadtak és önmarcangolásba süllyedtek, a Jobbik pedig (amelynek ki se mondta a nevét)
pénzért és hatalomért mindenre képes, „nemzeti radikálisból cicapárttá vedlett”.
Nagyhatalmú globális cégekről, globális politikai szervezetekről, és „hangszóróikból áradó andalító melódiákról” is beszélt, amelyek szerint „fogyasztási őrületre”, „korlátlan önzésre” biztatnak. Szerinte európaiak tízmilliói vágyakoznak „biztonság és rend után”.
„Mi vagyunk többségben, sőt elsöprő többségben”,
mondta, és szerinte az egész nyugati világban győzni fognak. Azt mondta: ezt a „globalista elitek, az őket kiszolgáló bürokraták, az ő zsoldjukban álló politikusok, az ő érdekeiket megtestesítő Soros-féle hálózat ügynökei” is tudják.
Szerinte ezért találták ki a populizmus „varázsigéjét”, hiába a „politikai vudu”, a valóság le fogja győzni a globalista elitet, amely jelenleg „uralma alatt tartja Európát”. Azt mondta, nem állnak „se faji, sem osztályalapon”, hanem nemzeti alapon állnak. Szerinte van egy, identitásából kiforgatott embertípus, a „homo brüsszelicus”.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán szerint sokáig egyszerű volt, „az ember nő volt és férfi”, de ma olyan világot akarnak létrehozni ahol nincsenek biztos pontok. Azt is állította, hogy egy birodalom fenyeget minket, ami „fel akarja számolni a nemzeteket”, és ennek „útjában állunk”.
Szerinte a Soros-terv érdekében „egész Európában el akarják takarítani az útból a nemzeti érdekeket képviselő kormányokat”.
Szerinte Sorosnak vannak „NGO-i”, amelyek behálózták egész Európát, de ők már „szagról” megismerik őket. Azt mondta, a Soros-tervnek a migráció eszköze, nem célja. Azt állította, hogy meg akarják gyengíteni a nemzeteket, és végső csapást akarnak mérni a kereszténységre. Orbán szerint
„a Soros-terv veszélyezteti a mindennapi biztonságunkat”.
Szerinte a mai Fidesz annyiban azonos az alapításkori Fidesszel, amennyiben egy 30 éves ember azonos egyéves önmagával.
Rogán Antal szerint olyan is van, hogy „Soros-média”, és örült a Népszabadság bezárásának.
A kongresszus korábbi eseményeiről itt, itt és itt olvashat.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter viccel próbálta kezdeni beszédét, de nem aratott sikert. Ezután szinte végig Soros György nem létező tervéről és hálózatáról beszélt.
Szerinte az igazi ellenség a határon túlról fenyeget,
a Soros-birodalom „mindennel szembemegy, ami nekünk szent és fontos, és a rombolást tűzte ki célul”. Azt állította, hogy „Soros médiája” nem beszél az európai terrorhullámról, tagadja a „no-go zónák” létét. Szerinte „Soros-birodalom hadosztályaival” szemben bátornak kell lenni, és együtt kell elvégezni a munkát. Azt ígérte, hogy ehhez „hétről-hétre” szállítani fogják a muníciót.
Beszélt a Jobbikról is: megkérdezte, mikor indítanak kamiont a Pride-on, és hogy Vona Gábor mikor szólítja fel a tagságot, hogy szavazzanak Gyurcsány Ferencre. Azt is mondta, hogy
örült a Népszabadság megszüntetésének.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy célokra van szükség a sikerességhez, és
„az országot nem lehet úgy irányítani, mint egy részvénytársaságot”.
Szerinte a kormány a legversenyképesebb országot akarja felépíteni. Azt is mondta, hogy az ország csődben volt, de mára megbecsült lett.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Németh Szilárd szerint az ellenzék tele van korrupciós ügyekkel, és „szétesett, mint a Riga-lánc.” Ő is sorosozott egyet, szerinte Soros György „benyújtotta a tervét”, Simicska Lajos pedig „felvásárolta a Jobbikot”, a baloldalon meg „mindenki Gyurcsány kottájából játszik”.
Utána Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a vizes világbajnokság sikeres megrendezéséről beszélt.
Budapesten már lassul a lakásárak növekedése, a vidék még most jön fel. Az új hitelekkel ömlik a pénz az ágazatba, jövő év végéig csak Budapesten 11 ezer lakás átadása várható, de a munkaerőhiány miatt is a befejezések átlagosan már fél évet késnek. A folyamatos béremelkedés egyelőre nyomja maga előtt a keresletet. Nyitott kérdés, hogy kipukkadó lufi fúvódik-e.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzése szerint a féléves adatok alapján országosan 15,3 százalékkal drágultak a lakások egy év alatt (tavaly hasonló értéket mértek), és ez idén még folytatódik, de már „csak” 11 százalékkal. A fővárosban lassul a drágulás, a vidék kezd felzárkózni az árak növekedésében.
De van is hová, mert régiós összehasonlításban jelentősek a különbségek: míg Budapesten átlagosan több, mint 50 százalékkal emelkedtek az árak 2008 óta, Észak-Magyarországon még az idei második negyedévben is 13,7 százalékkal elmaradtak az akkoriaktól.
A városi lakásárak változása régiónként (2008-2017. II. n.év, százalék)
Forrás: MNB
A lakáspiacot erős kereslet és fokozatosan alkalmazkodó kínálat jellemezte az idei első fél évben – írja az MNB. Vagyis a három éve folyamatosan növekvő átlagbér, valamint a piacra áramló új hitelek – együtt a már 40 ezer körüli CSOK-igénylésekkel – mind nagyobb lakossági igényt támasztanak, amelyet az építőipar fokozatosan képes kielégíteni. (A hitelek összege 40 százalékkal nőtt éves alapon ez év közepéig.)
A lakásárak, a jövedelem és az új hitelek éves változása
Forrás: MNB
Erre az ábrára később még térjünk vissza.
Ahogy arról már szó volt, a fővárosban fokozatosan mérséklődik a drágulás: a 2017 első félévi 14,6 százalékos éves mérték már jelentősen elmarad az egy évvel azelőtti 27 százaléktól. Budapesten – a megnövekedett árak következtében is – az üzletkötések száma is szintén csökkent. A községekben viszont gyorsult a lakásárak növekedése, és a piaci forgalom is bővült. Az MNB szerint Budapesten a lakásárak már elérték az egyensúlyinak tekinthető szintet, vagyis közelíthetnek egymáshoz az árak az egyes régiók között.
A lakásárak eddigi alakulása négyzetméterenként, településtípusonkénti bontásban (a kategóriák felett az árváltozás 2013-2017. II. n.év, százalék)
Forrás: MNB
Van a lakáspiaci boomnak egy olyan vetülete is, amelyről kevés szó esik. Ez pedig
az üzleti (befektetési) megfontolás.
Az elmúlt években egyszerre jelentkezett több, egymástól független körülmény. Elérte Magyarországot is az Airbnb modellje, gombamód szaporodtak a lakáshotelek, természetesen elsősorban a turisztikailag frekventált területeken, főképpen Budapesten. Az ugyanezeken a helyeken élők (a magasabb státuszúak) számára előnyös a kormány gazdaságpolitikája (megfelezett szja, jövedelemmel együtt növekvő családtámogatás). Ezek együttes hatásaként a 2008-ban kitört válság miatt leállt ingatlanpiac szinte felrobbant, amit nagyban segített a kamatok csökkenése. Ennek következtében a megtakarítások „karbantartása” a hagyományos eszközökkel lehetetlenné vált.
Manapság az ingatlan látszik a legjobb üzletnek.
A különböző befektetések közelmúltbeli hozamának változása
Forrás: MNB
Az ingatlanos ágazatban a jelenlegi legszűkebb keresztmetszet a munkaerő-hiány. Ez az építőiparnak a vásárlói kereslet mögötti lemaradását tovább súlyosbítja.
Az építőipart gátló tényezők
Forrás: MNB
Mindez a költségek gyorsuló elszállásához vezetett már eddig is, amely komoly jogviták forrása lehet a leendő lakástulajdonosok és az építők között. A Magyar Építéstechnika című folyóirat írása szerint 2016 közepéhez képest
jelentős drágulás ment végbe az építőiparban,
annak teljes spektrumában. A különféle építőanyag-csoportok Budapesten 8-20, országosan 6-20 százalékkal drágultak, a személyi kiadások (elsősorban a bérek) 20-40, illetve 15-25, az egyebek (például fuvar) költsége 8-20 és 5-15 százalékkal kúsztak fel. Aki a részletekre is kíváncsi és a jogi háttér is érdekli, itt megtalálja.
Nyilván ezzel is összefügg, hogy egyre több hír érkezik a beruházások csúszásáról, olykor elmaradásáról. Az MNB alátámasztja ezt: a projektek 41 százalékánál eltolódott az átadás időpontja, az épülő új lakások
átlagosan valamivel több, mint fél évet csúsznak.
Az építkezések gyorsuló ütemben igyekeznek utolérni a keresletet. Az engedélyekből kiolvasható, hogy egyedül Budapesten ebben az évben 3200, jövőre 7700 új lakás befejezése és átadása várható.
A fővárosban építés alatt álló új lakások megoszlása az átadás tervezett negyedéve szerint (négy egymást követő negyedévben)
Forrás: MNB
Tehát 2018 végéig bőven tízezer feletti mennyiségű új lakást vesznek birtokba. A fenti ábra is azt mutatja, hogy 2019-től – a jelenlegi engedélykérelmek alapján – ehhez képest elenyésző új ingatlan kerül a piacra. Az csak a mostani adatok alapján állítható, hogy a 2014-ben kezdődött
boom tetőzése lesz 2018-ban.
Néhány kérdés nyitott. A hatályos törvényi szabály öt évre, 2019 végéig szállította le az új lakások áfáját 27-ről 5 százalékra. Még nem tudjuk, van-e kormányzati szándék ennek kitolására (netán véglegesítésére). Ha igen, az megnyújthatja a lakáspiac futását, bár egyre csillapulóan. A másik kérdőjel amellett meredezik, hogy a gazdaság bírja-e ezt a robbanásszerű jövedelemgyarapodást.
És ha ez nem elég, nem látható, hogy az amúgy is roppant magasra szálló jövedelmektől elszakadó, tehát idővel összeroskadó lakásárak (most tessék visszapörgetni a második ábrához) hány beruházást és építési vállalkozást fognak maga alá temetni. Az pedig már igazán messzire mutató kétség, hogy mi történik, ha a jelenleg nulla körüli alapkamat elkerülhetetlen emelkedése (legkésőbb 2019 közepe táján) beszivárog a lakáskölcsönökbe. Addig is jelenleg az látható (harmadik ábra bal fele), hogy az elszálló újlakás-árak miatt már elkezdődött az átvándorlás a használtak felé.
A Fidesz tisztújító kongresszusán Lázár János, Szijjártó Péter, Simicskó István és Kósa Lajos is beszélt – utóbbi szerint Debrecen „a magyar szabadság őrvárosa és szívcsakrája”.
A kongresszus délelőtti eseményeiről itt és itt olvashat.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a Fidesz nem csak a többi párthoz képest, hanem a kormányzati teljesítmény alapján is érdemes a választási győzelemre. Szerinte az ellenzéknek „lassan több miniszterelnök-jelöltje van, mint szavazója”. Szerinte nem a kormány csinál mumust Brüsszelből, és
„jobb ma egy Verhofstadt-hiszti, mint holnap egy kényszerbetelepítési kvóta,
jobb ma egy kritikus New York Times-cikk, mint holnap egy újabb IMF-hitel, és ami a legfontosabb: jobb ma bábellenzék, mint holnap egy bábkormány.” Lázár szerint harmadszor nyerni történelmi felelősség lenne, és az a cél, hogy
„végre egyszer Magyarország nevessen a végén”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy komoly változások zajlanak a világban, ezért fontos, hogy Magyarország milyen politikát követ. Szerinte a nemzet fogalma és a keresztény értékek veszélyben vannak Európában, és „elképesztő erők dolgoznak azon, hogy illegális bevándorlókkal árasszák el Európát”. Azt mondta:
„nem fogjuk hagyni, hogy szórakozzanak velünk”.
Szerinte nyugat-európai fővárosokban sorra születnek olyan döntések, amelyeknek célja, hogy még több illegális bevándorló és minél kevesebb keresztény jelkép legyen. Azt mondta: „Egy ezeréves keresztény nemzet képviselőiként mindezt nem engedhetjük.”
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Simicskó István honvédelmi miniszter szerint „iszonyatos a felfordulás a világban”, és káosz fenyeget. Azt is mondta, elolvasta Trump egyik könyvét, és idézett is belőle: „A jó szomszédot a jó kerítés teszi”.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Kósa Lajos szerint a magyar a világ egyik legsikeresebb népe, Debrecen pedig „a magyar szabadság őrvárosa és szívcsakrája”.
Arról is beszélt, hogy a magyarság létszámra a honfoglalás óta 50-szeresre nőtt, mint a kínaiaké. Szerinte a magyarok titka a keresztény hit, és akik Magyarországot támadják, lehet, hogy sokan vannak, de nem olvasták Adyt.
A Fidesz kongresszusához kapcsolódóan szinte már egymást túlszárnyalva írnak a pártról és Orbán Viktorról, de foglalkoznak a DK-val és az új szövetségi kapitány öltözködésével is – a kormánypárti sajtó alternatív valóságából szemléztünk.
Kampánybeszédnek is beillő dicshimnusz az Origo névtelen szerzőjétől
„Hét év kormányzás után a Fidesz ráadásul növelni is tudta a szavazóbázisát. Ami azért, valljuk be, elég nagy dolog. (…) Összefoglaljuk, hogy miért állhat ennyire jól a Fidesz. Ennyire példátlanul jól.
Kezdjük rögtön az elején. Igen, részletesen fogunk beszélni az ellenzék borzalmas állapotáról, a széthúzásukról, a korrupciós ügyeikről. De nagyon fontos az elején megállapítani: az ellenzék szerencsétlenkedése nem lenne elég ilyen kormánypárti fölényhez. Messze nem lenne elég.
Ehhez elsősorban kell egy jó kormány. (…)
A biztonság a legfontosabb.
Ha az ember a családját, önmagát, nemzetét biztonságban érzi, akkor van minden. Van jelen, van jövő, lehetnek tervek, lehetnek (sőt vannak) megvalósult álmok. (…)
Az emberek egyszerűen érzik, hogy jobban élnek. (…)
Orbán Viktor miniszterelnök harcát Brüsszellel egyre több európai ország figyeli elismeréssel. (…)
2016 nyarán az őszintébb európai politikusok már megismételték, amit a magyar miniszterelnök másfél évvel korábban elsőként mondott: a terrorizmus és a migráció kéz a kézben jár. Ja, igen. (…)
2017 nyarára aztán egy olyan politikus már nem is igen vehető komolyan Európában, aki mindezt tagadná. Vagy nagyon rossz politikusnak tartanák, vagy sajátos érdekek képviselőjének. Igen, Soros György érdekeinek képviselőjének. (…)
A brexit és Donald Trump győzelme után a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy 2017 a lázadás éve lesz.
Az lett. (…)
Az egész francia jobboldal reménységének a példaképe láthatóan Orbán Viktor.”
A Magyar Idők sem akart lemaradni
„Kormánypárt nem tartott még ilyen ideális körülmények között tisztújító kongresszust a soron következő választást megelőző időszakban, mint a Fidesz most vasárnap.
Évek óta toronymagasan vezetik a népszerűségi listákat, támogatottságukat néhány kisebb elmozdulástól eltekintve érdemben nem csökkentette semmi. A gazdaság szárnyal, a költségvetés stabil lábakon áll, az ország nem csupán kikerült a csődközeli helyzetből, hanem látványos fejlődésnek indult.
Ennek eredményeit egyre inkább saját bőrükön is érzik az emberek, hiszen drasztikusan csökkent a munkanélküliség, egyre többen dolgoznak, és egyre inkább megéri dolgozni, hiszen folyamatosan nőnek a keresetek.”
A Pesti Srácok a DK-ról
„Gyalázatos kijelentésekkel, kampányszlogenekkel naponta tapos bele a határon túli magyarok lelkébe 50-es bakanccsal a Demokratikus Koalíció, élén Gyurcsány Ferenccel. A minap a Gyurcsányék által fölheccelt DK-s trollsereg internetes kommentekben amiatt gyalázta az elszakított területeken élő magyarokat, hogy biztos csak pénzért akarnak szavazni. Ám a balliberális, nemzetáruló pártnak ez sem elég: most már a templomot is sajnálják az erdélyi magyaroktól, ha az anyaországi támogatásból épült.”
A Ripost az új szövetségi kapitányról
„A Ripost információja szerint a magyar válogatott új szövetségi kapitánya kapcsán nem lesz gond a megjelenéssel. Georges Leekens szeret öltözködni, kizárólag az edzésen látjuk majd melegítőben, egyébként rendszeresen öltönyben fog feszíteni. A 68 éves belga szakember ad magára, úgy véli, elegáns megjelenése nemcsak a saját, hanem a játékosai megítélését is befolyásolja.”
Kövér László házelnök azzal kezdte, hogy tegnap este még nem akart beszédet tartani, de azt mondták neki, hogy muszáj, és „a Fidesz egy demokratikus párt”, vagyis mindenkinek azt kell csinálni, amit mondanak neki.
Azt mondta: meg kell védeni az elért eredményeket, a biztonságot, „kultúránkat, hitünket, nyelvünket”.
Szerinte a választásnak európai jelentősége lesz, mert már „csak Magyarország védi a normalitást”.
Aztán arról beszélt, hogy 1994-ben sem hitte volna el, hogy „a kommunizmus bukása után fenyegethet minket egy még aberráltabb rendszer, amely az ember társadalmi meghatározottsága után már annak biológiai meghatározottságát is vitathatóvá teszi”. Szerinte „az európai elit a pénzhatalom zsoldjába esett”, a magyar ellenzék pedig szerinte nincs azon az intellektuális szinten, hogy akár a kérdéseket megértse.
Ezután Kubatov Gábor pártigazgató, a Fradi elnöke következett. Azt mondta, hogy sajtótájékoztató-sorozatot terveztek az ellenzéki pártok székházainál, de „rájöttek, hogy nincsenek ilyenek”. Szerinte
az ellenzék illegalitásban van és titkos koalíciókat köt.
A Jobbikról azt mondta: nekik ugyan van irodájuk, de lehet, hogy már azt is megvette Simicska Lajos, és akkor
„hamarosan szalon lesz szemöldökszedéssel, szőrtelenítéssel”.
Szerinte nagy meccs lesz a választás, és előfordulhat, hogy a „a múltat sikerül végképp eltörölni”.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Gulyás Gergely, a párt frakcióvezetője szerint az ellenzék rossz állapotban van. A baloldali pártokról nem akart beszélni, mondván, jobban utálják egymást, mint a Fideszt. A Jobbik legnagyobb sikerének pedig azt nevezte, hogy Havas Henrik könyvet ír Vona Gáborról. Azt állította, hogy ma már többen jönnek haza külföldről, mint ahányan elmennek.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Szájer József, a párt EP-képviselője arról beszélt, hogy a baloldal nem tudja elfogadni, hogy „a magyarok nem akarnak tömeges illegális bevándorlást”. Szerinte fenyegető a helyzet Európában és az emberek elfordulnak a demokráciától.
A beszédek véget értek, kezdődik a tisztújítás. Az elnökjelölt természetesen Orbán Viktor (ellenjelölt nincs), az alelnök-jelöltek pedig Gulyás Gergely, Kubatov Gábor, Németh Szilárd és Novák Katalin.
A választások előtti utolsó kongresszusát tartja a kormánypárt. Várhatóan miniszterelnök-jelöltté választják Orbán Viktort.
Résztvevõk érkeznek a Fidesz kongresszusára MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A mostani a párt 27. kongresszusa. Az első felszólaló a FüHü-nek a napokban interjút adó Tarlós István volt, aki azt mondta:
nem állítja, hogy súrlódásmentes lenne az együttműködés a Fidesz, a főváros és a főpolgármester között.
Utána viszont hosszan felolvasta a 2010 óta elért eredményeket. Azt is mondta: Orbán képes az ország kormányzására, az ellenzéki oldalon viszont nem lát ilyet.
Ezután megválasztották levezető elnöknek Selmeczi Gabriellát és Kocsis Mátét, akik szerint ez a Fidesz eddigi legnagyobb kongresszusa. Megjelent több, határon túli magyar politikus is.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Semjén Zsolt beszéde következett,
aki szerint az ellenzék olyan, mint egy tál skorpió.
A Fidesz és a KDNP szövetségét viszont értékközösségnek nevezte. Azt is bejelentette, hogy megvan az egymilliomodik új magyar állampolgár.
Orbán Viktor is megérkezett MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Ezután a megbukott köztársasági elnök, Schmitt Pál következett, aki szerint újabb verseny jön. Beszélt a budapesti olimpiai pályázatról, szerinte „kirajzolódni látszott egy nemzeti összefogás”, és költségvetési fedezet is volt rá, de „jött egy álomgyilkos mozgalom”, amely hazugságokkal támadt, de az ötletgazda már tervezi szerinte a 2032-es olimpiát, mert még
„akkor is ő lesz döntéshozó helyzetben”.
Szerinte a választáson a magyar nemzet jövője lesz a tét.
Ezután megszavazták a kongresszus napirendjét. A fejleményekről napközben újabb cikkekkel jelentkezünk.
Tállai András NAV-elnök, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, fideszes parlamenti képviselő a Facebookon osztotta meg, hogy tárgyalások után a MOL csökkentette az üzemanyagárakat Mezőkövesden. Szigetvári Viktor szerint elfogadhatatlan, hogy Tállai hatalmi helyzetből bocsátkozik egy konkrét vállalkozás konkrét termékének árcsökkentésébe.
Szigetvári Viktor MTI Fotó: Illyés Tibor
Szigetvári közleményében azt írja:
„Ha el tudta intézni, az a botrány, ha csak hazudja, akkor az.”
Szerinte „Tállai András kampánycélokból már az üzemanyagárakat is megszabja”, és azt kérdezi: „Ha legközelebb a lángos lesz túl drága, abba is bele fog szólni a vörös telefonján Tállai András?”
Tállai a Facebookon egyébként egész pontosan azt írta: állampolgári megkeresésre járt el a Mezőkövesden és térségében tapasztalható üzemanyagárak miatt. Posztja szerint a MOL „illetékes képviselőivel” egyeztetett, amely után
„az október 31-ei állapothoz képest Mezőkövesden a benzin ára 11 Ft-tal míg a gázolajé 5 Ft-tal csökkent.”
Azt is írja, hogy előreláthatólag folytatódik a térségi árak „kiegyenlítődése”.
Tállai András MTI Fotó: Kovács Attila
Szigetvári Viktor erre reagált úgy, hogy felháborító, ha Tállai András „már az üzemanyagárakat is meg akarja határozni választókerületében”. Szerinte a kormánypárti politikusok bármibe beleszólnak kampánycélokból.
Azt is írja: Tállainak az adóhatóság és a vámhivatal vezetőjeként nincs joga hatalmi helyzetből befolyásolni az árakat,
ez a szemlélet a rendszerváltás előtti időszakot idézi.
Szerinte az üzemanyagárakat a piaci verseny határozza meg. Azt írja: „Ez a kádárista mentalitás az újabb bizonyítéka annak, hogy a Fidesz nem jól működő, szabad és versengő piacgazdaságot szeretne, hanem kézivezérléses gulyáskommunizmust, ahol el tudják lopni, amit akarnak, miközben az árakba is bele tudnak szólni egy telefonhívással.”
Az Együtt választmányi elnöke szerint, ha viszont csak a szokásos heti árváltozásról van szó, és Tállai csak hazudja, hogy ő intézte el, akkor „hülyének nézi a választókat”.
„A népszavazás, illetve annak időpontja csak másodlagos; a legfontosabb az aláírásgyűjtés. Egy hónapokig tartó és sikeres akció ugyanis meghátrálásra kényszeríti a kormányt.” Ezt nyilatkozta Papp Gergő, a párt kommunikációs igazgatója a Magyar Nemzetnek.
A Momentum, amely a budapesti olimpia-rendezésről szóló népszavazással robbant be a köztudatba és került fel a politikai térképre, azóta nem tudott igazán nagyot dobni. Akkor a demokratikus ellenzéki pártok segítették az aláírásgyűjtést, a Momentum azonban azóta többször is nehéz helyzetbe azokat, akik abban bíztak, hogy Fekete-Győr Andrásékkal erősödött a demokratikus ellenzéki oldal. A Momentum nyilatkozói ugyanis rendre megerősítik, hogy senkivel sem kívánnak együttműködni, és egyedül kívánnak indulni a 2018-as választáson.
Amennyiben hiszünk ezeknek a megfogalmazásoknak, akkor valószínűsíthetjük, hogy a Momentum nem 2018-ban akarja megbuktatni Orbán Viktor rendszerét. Jövő tavasszal megelégszik azzal, hogy bejut a parlamentbe, majd ott négy évet eltöltve – és feltételezéseik szerint erősödve – 2022-ben valóban nekiveselkedik Orbán és a Fidesz eltávolításának.
Mielőtt elfelejtenénk: arról van szó, hogy a Kúria átengedte a Momentum népszavazási kérdését, mely a civileket megbélyegző törvény visszavonására kötelezné a parlamentet. Lehet aláírásokat gyűjteni, ám az különösebb matematikai ismeretek nélkül is belátható, hogy ebből az aláírásgyűjtésből a választás előtt már semmiképpen nem lehet népszavazás. Ha a Momentum – a hozzájuk csatlakozó pártok segítségével – rekordgyorsasággal össze is gyűjtené az országosan szükséges 200 ezer aláírást, a feladat akkor is megoldhatatlan lenne. Az íveket ugyanis érvényesíteni kell, és ha ez is gyorsan és zökkenőmentesen menne, még mindig megtámadhatják a határozatot. Az is tudható, hogy a törvény szerint a választás előtt 41 nappal már nem lehet népszavazást tartani. S bár a 2018-as választás időpontját még nem jelölte ki az államfő, a politikai matematika alapján gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ez az esemény 2018. április elején lesz.
Innen kell visszaszámolni, és józan ésszel nem nehéz belátni, hogy a 2018-as választás előtt már nem lesz népszavazás. Ez persze nem keseríti el a Momentumot, hiszen ők is tudják, hogy a civiltörvény visszavonásának lehetősége nem igazán nagy dobás az emberek szemében. Ez a törvény – bár a jogállam és a demokrácia szempontjából nagyon jelentős – nem valószínű, hogy akkora tömegeket tudna megmozgatni, mint a budapesti olimpia rendezés ügye, s ily módon nem kizárt, hogy az alacsony részvétel miatt bármi is legyen az eredménye, érvénytelen lesz,
Ha ezt a felvetést elfogadjuk, azt kell mondanunk, hogy a Momentum a saját szempontjából pragmatikusan gondolkodik. Aláírásokat gyűjt, ezzel tovább építi az adatbázisát, ráadásul mindezt úgy, hogy a dolognak a számára nincs kockázata. Népszavazás nem lesz, vagy csak a választás után, de –már ki is mondták, amit eddig is tudhattunk – nem is az a cél, hogy legyen, hanem hogy minél több aláírás – névvel, lakcímmel – a Momentum rendelkezésére álljon.
A Momentum mostani aláírásgyűjtése nem az Orbán-kormány leváltásáért küzdőket erősíti. A cikk elején idézett nyilatkozat magyar fordítása ugyanis így hangzik: A Momentum 2018-ban még nem cserélné le a kormányt, hanem 2022-ben, amikorra – feltételezései és reményei szerint – már nem statisztaszerep jutna neki Orbánék leváltásában.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
