Hónapok óta tartó irgalmatlan vágtázásban vannak a Mészáros Lőrinc tulajdoni körében álló tőzsdei cégek részvényei. A Konzum, az Opus és az Appeninn több száz, sőt, ezerszázalékos növekedést értek el, egyértelműen a politikai hátszélre felkapaszkodva. Nem bizonyítható, de nem is zárható ki, hogy létezhet olyan informális személyi kör, amely időben értesül(t) arról, milyen céget vásárol(t) Mészáros Lőrinc birodalma. Egy tőzsdei szereplő szerint „persze, ez gáz, de nem a tőzsdéé”.
Mészáros Lőrinc a különféle cégvételek után belevágott a tőzsdei társaságokba bevásárolni magát. Magához láncolta a Konzum Nyrt.-t, majd ez részt szerzett az Appeninn ingatlanos cégben, hogy aztán a tavaly megszerzett Opimus Nyrt.-t átkeresztelje Opusra. Az így létrejött kusza, egymást is tulajdonló vállalatbirodalmat itt mutattuk be.
A nyár vége óta e három társaság részvényei elképesztő ralizásba kezdtek. Az Appeninn a kicsivel 200 pontról jóval ezer fölé futott a november eleji fordulópontig.
Forrás: BÉT
A Konzum egyenesen hatvanszorosára (!) dagasztott kurzust produkált szintén november elejéig.
Forrás: BÉT
Az Opus árfolyama „csak” mintegy hússzorosára növekedett.
Forrás: BÉT
A kereskedés hevességére jellemző, hogy egyre-másra kellett felfüggeszteni a kereskedést, miután az árfolyam változása elérte a napon belüli megengedett 15 százalékos limitet.
A három cég tőzsdei értéke 375 milliárd forintra hízott rövid idő leforgása alatt, amely mögött
ekkora valós gazdasági teljesítmény nyilvánvalóan nincs.
Az nem vitás senki előtt se, hogy Mészáros politikai hinterlandja nyújtja azt a hátszelet, amelyre felkapaszkodva zajlik a börzén az árfelhajtó kereskedés.
A Budapesti Értéktőzsde egyik – neve említésének mellőzését kérő – ismert szereplője szerint olyan kisbefektetők mozdultak rá a Mészáros-papírokra, akik keresik a magas kockázatú részvényeket. De az is igaz, hogy minden bizonnyal a tulajdonosi kör is vásárol(t) a papírokból, a kisbefektetőknek tehát egyre kisebb rész maradt. Lényegében a spekulánsok egymásnak adnak részvényt, akár napon belül is vesznek-adnak, azonnali árfolyamnyereségre játszanak. (Ezt korrigálták november első hetében, amikor visszafordult az árfolyam.)
Az nem állítható, hogy nincs valós teljesítmény a Mészáros-cégek mögött – fogalmazott visszafogottan a börzei befektető -, de kétség kívül az a várakozás áll a háttérben, hogy
időről időre érkezik valami „jó hír”: újabb bevásárlás szállodaláncba vagy másba.
A tulajdonosok – és esetleg mögöttük állók – megfontolásairól úgy véli, hogy rájöttek, jobb, ha a kevés kisbefektető is jól jár (nem sok vizet zavarnak), miközben ők nagyot kaszálhatnak.
Nincs-e olyan informális kör a három Mészáros-cég körül, amely maga nem tart részvényeket, és legfőképpen nem tulajdonos, vezető tisztségviselő, de másoknál előbb tudja, mely cégek kerülnek Mészáros Lőrinc látókörébe? Ezt egyáltalán nem lehet kizárni, sőt, akár a korábbi részvénycsomag-vételek némelyike esetében sem lehetetlen, csak nem bizonyítható – válaszolta a tőzsdei szakértő.
„Persze, ez gáz”, de nem a tőzsdére nézve – mondta, hiszen nyilvánvaló, hogy ezek a társaságok képesek valódi teljesítményre, de „ebben a gazdasági környezetben”, vagyis azzal a várakozással, hogy Mészáros cégei a jövőben is hasítanak.
„Ez a ‘sztori’ nem a börzéről mond véleményt, hanem a minket körülvevő viszonyokról” –
tette hozzá.
A BÉT csak platformot ad a kereskedéshez, ennek szabályosságát nem ők ellenőrzik – tudatták a tőzsdén a FüHü-vel.
A pénzügyi és tőkepiaci felügyeletet is magában foglaló Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci szereplők magatartását, így – többek között – a tiltott piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések betartását is – közölte Binder István szóvivő. Azt vizsgálják, hogy felmerül-e bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás gyanúja, illetve sérülhetnek-e a − befolyásszerzéssel összefüggésben keletkező − nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettségre vonatkozó szabályok.
Az MNB a bejelentéseket kivizsgálja és eldönti, indokolt-e felügyeleti eljárást indítania. Ilyen tartalmú határozatot a Mészáros-cégekkel kapcsolatban eddig nem hozott az MNB.
Elképesztőnek nevezi Tállai András eljárását a MOL korábbi elnöke. Pál László a FüHü-nek nyilatkozva leszögezte: Annak idején egy harmadik szintű döntéshozó grémium joga volt a differenciált ármegállapítás, nem lehetett ilyen önkényes alapon belenyúlni, ahogy azt most Tállai tette választókörzetében, Mezőkövesden.
Egyszerűen elképesztőnek tartja Pál László, hajdani MOL elnök, egykori ipari miniszter, hogy egy kormánytag, aki nem mellesleg az adóhivatal vezetője eljárjon egy piaci cégnél, esetünkben a MOL-nál az árcsökkentés érdekében. Ráadásul nem az általános, mindenkit kedvezően érintő csökkentésért harcolva, hanem kizárólag a saját választási körzetében, Mezőkövesden. Ennél egy döbbenetesebb dolog van, hangsúlyozta Pál László a Független Hírügynökségnek: nevezetesen, hogy ezt a kérést az olajtársaság teljesíti is.
Mint a FüHü is beszámolt róla, Tállai András NAV-elnök, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, fideszes parlamenti képviselő a Facebookon osztotta meg, hogy állampolgári megkeresésre eljárt a Mezőkövesden és térségében tapasztalható üzemanyagárak tekintetében, s tárgyalások után a MOL csökkentette az üzemanyagárakat Mezőkövesden: az október 31-ei állapothoz képest Mezőkövesden a benzin ára íg 11 Ft-tal míg a gázolajé 5 Ft-tal csökkent. Jó hír továbbá – írta –, hogy előreláthatólag a térségi árak kiegyenlítődése folytatódik.
Állampolgári megkeresésre jártam el a Mezőkövesden és térségében tapasztalható üzemanyagárak tekintetébenEgyezteté…
Pál László hangsúlyozta: az egész folyamat felháborító, az tudniillik, ami 1999 óta folyik a MOL-nál.
Ahogy az országot, úgy ezt a céget is úgy építette át a Fidesz, hogy a saját érdekeit szolgálja.
Annak idején egy harmadik szintű döntéshozó grémium joga volt a differenciált ármegállapítás, nem lehetett ilyen önkényes alapon belenyúlni.
Indokolatlan és indokolhatatlan lépések ezek, csak azt tudnám mondani, normális helyzetben persze, hogy ilyen nincs. Csak hát, látjuk, mégis van.
Reakciók
A Demokratikus Koalíció bejelentést tesz Tállai András, adóhatósági elnök diszkriminatív, piactorzító beavatkozásáról az Európai Bizottságnál, ugyanis nem látja értelmét, hogy Polt Péter Fideszes, a kormánypárti bűncselekményeket rendszeresen eltussoló ügyészségénél hivatali visszaélés gyanújával följelentést tegyen. A DK szerint érdekes lenne megtudni, vajon mi volt a tartalma annak az egyeztetésnek, amit a NAV-elnök, államtitkár a MOL-lal folytatott.
„Lehetséges-e, hogy a kieső árbevételt Tállai egyszerűen olyan „védelmi pénz”-ként kérte a MOL-tól, mint amilyet a maffia fizettet vállalkozókkal, hogy „baj ne érje őket?”
Ugyanis Tállai az adóügyekért felelős államtitkár és a NAV elnöke. Márpedig az adóhivatallal még a legnagyobb cégek sem szívesen húznak ujjat. És ő kér árváltoztatást a MOL-tól, amely egyébként piaci alapon dönt az árairól.
Tállai bejegyzésre reagálva Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke a többi között azt írta, hogy „Ez a kádárista mentalitás az újabb bizonyítéka annak, hogy
a Fidesz nem jól működő, szabad és versengő piacgazdaságot szeretne, hanem kézivezérléses gulyáskommunizmust,
ahol el tudják lopni, amit akarnak, miközben az árakba is bele tudnak szólni egy telefonhívással.”
Az elmúlt évek offshore botrányait nézve talán nem is meglepő, hogy az ezen országokhoz köthető cégek a legkockázatosabbak között vannak. Ukrajna azonban még ezeket az országokat is veri a felszámolási listákon.
„A hazai vállalkozások megbízhatósága számtalan tényezőn múlik, a tulajdonosi kör címének, országának vizsgálata sok esetben tanulságos eredménnyel szolgálhat” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Természetesen nem lehet általánosítani, önmagában az offshore érdekeltség nem jelent törvényszegést, de azért rendkívül erős kockázati tényezőt igen.
Elég csak a felszámolás alatt álló cégek arányát a tulajdonosok országa szerint megnézni:.
Forrás: Opten
A legkockázatosabb 5 ország sorába a klasszikus offshore országok mellé csak Ukrajna fért be. Az Ukrajnához köthető hazai cégek felszámolási aránya viszont magasabb még az offshore országokhoz köthető cégekénél is.
Ukrajna szerepe emellett azonban több szempontból is különleges, közel 4 ezer kapcsolódó céggel – Németország mögött – a második legnagyobb cégszámmal büszkélkedhet – írja az Opten elemzése.
„A magas cégszámmal és a rendkívül magas felszámolási aránnyal együttesen Ukrajna komoly szürke faktort jelent a hazai cégvilágban.”
„Ahogy az offshore cégeknél, úgy az ukrán érdekeltségeknél is ki kell emelni, hogy önmagban az érdekeltség alapján nem lehet általánosítani”, azonban Ukrajnával kapcsolatban van még egy rendkívül figyelemre méltó információ. Az ukrán cégek jelenlegi átlagos életkora 7 év, ami pontosan ugyanannyi, mint 2010-ben is volt.
Ez lényegében azt jelenti, hogy az elmúlt 7 év alatt az Ukrajnához köthető cégek igen jelentős arányban lecserélődtek.
Etika és tőkeerő
Az üzleti etika szintje és a tőkeerősség egyértelműen magasabb a nyugat-európai érdekeltségek körében, mint az offshore, vagy akár a szomszéd országokat vizsgálva. Mind az 1 milliárd Ft árbevételt meghaladó cégek száma, mind a felszámolások aránya sokkal kedvezőbb a nyugati partnerek körében.
Független jelölt nyert vasárnap két magyarországi időközi polgármester-választáson is. A Heves megyei Váraszón a település eddigi független alpolgármestere, a Zala megyei Lendvajakabfán pedig egy új induló lett a győztes.
Váraszón 61,4 százalékos részvétel mellett a győztes a szavazatok 98,4 százalékával nyert a független Vincze Ferenc, akit 248-an támogattak, míg a munkáspárti Telek László 3 szavazatot kapott. Egy érvénytelen voksot is találtak. Az időközi választás kiírására azért volt szükség, mert a korábbi vezető: Pál István László (Fidesz-KDNP) lemondott és nyugdíjba vonult.
Lendvajakabfán ennél sokkal szorosabb lett az eredmény: két független jelölt volt, egyikük, Liszjákné Babolcsai Erika 14, ellenfele Egri Éva 13 voksot gyűjtött be a névjegyzékben szereplő 38 választópolgár szavazatai közül. Egy érvénytelen szavazólapot találtak. A szavazás eredménye a háromnapos jogorvoslati határidő letelte után lehet majd érvényes – tette még hozzá a jegyző. Azért kellett időközi választást kiírni, mert a korábbi polgármester, Zsupán László (független) a közelmúltban elhunyt.
Nem valószínű, hogy Szemerkényi az új munkahelyéről bármilyen hatást tudna gyakorolni mérvadó washingtoni körökre. A mérvadó esetünkben annyit jelent, hogy aki meg tudná győzni a Trump-adminisztrációt: viseltessen kegyesebben Orbán Viktor és az ő kormánya iránt.
Szijjártó Péter és Szemerkényi Réka MTI Fotó: KKM
Tavasszal váltott ki meglepetést, hogy az Orbán kormány a kívül állók számára váratlanul visszahívta washingtoni nagykövetét. Az Index akkor külügyminisztériumi forrásaira hivatkozva azt írta: szimplán hülyeségnek minősítették (mármint ezek a források), hogy a lex CEU megfelelő amerikai kommunikációjának hiánya okozta volna Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet vesztét, de az is legfeljebb ürügy lehetett, hogy csak nem jön össze az áhított Trump–Orbán-találkozó: valójában egy nagyon régi történet előre látható és logikus kifutásáról van szó.
A régi történet alapja pedig az, hogy
„Szijjártó Péter és Szemerkényi Réka csendesen, de nyíltan gyűlölik egymást.”
Kifúrták hát az utolsó atlantistát is a hepciáskodó „diplomáciát” gyakorló külügyből. Jóval előbb már a másikat, Németh Zsoltot is mellékszereplővé degradálták. Jöhetett a még keletibb nyitás, a diktátorokkal ékesített birodalmak majmolása és a Soros-bomba bevetése a Nyugat ellen. Orbán a már megszokott úriemberi modorában „nőügynek” minősítette egykori közvetlen munkatársának a menesztését.
Aztán ismét váratlanul felbukkant Szemerkényi. Méghozzá nem akármilyen ügy szereplőjeként. Carter Page-et, Donald Trump amerikai elnök Oroszország-ügyi külpolitikai szakértőjét ugyanis még a múlt héten hallgatta meg a Robert Mueller különleges ügyész által vezetett bizottság, amely azt vizsgálja, hogy Moszkva miképp avatkozott be a tavalyi amerikai elnökválasztásba.
Hivatalosan Carter Page 2016 augusztusában (vigyázat: még javában dúl az amerikai elnökválasztási kampány) azért utazott Budapestre, hogy ott találkozzon Szemerkényi Réka egykori washingtoni nagykövettel (!) és más magyar kormányzati képviselőkkel. Az FBI azonban azt hiszi, hogy
ez csak egy félrevezető „fedősztori” és Page igenis találkozott legalább egy orosz „diplomatával”.
Az amerikai orosz szakértőre azért álltak rá az FBI emberei, mert a kampány alatt kétszer is járt Moszkvában. Budapesti útjáról egyébként a vizsgálóbizottság előtt elég kitérő, helyenként ellentmondásos válaszokat adott.
Valószínűleg nem Mueller vizsgálati körébe tartozik az a kérdés, hogy Szemerkényi Réka milyen közvetítő szerepet vállalt a budapesti melóban. Az viszont érdekes, hogy a leváltott washingtoni nagykövet nemrégen a CEPA, a washingtoni Európai Politikai Elemzések Központja nevű intézet ügyvezető alelnöke lett. A Központról azt írják, hogy pártsemleges think-tank. Egyik alapítója és sokáig első számú embere éppen az a Wess Mitchell, aki a State Department európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárságának új vezetője lett. Azt is mondhatnánk róla, hogy
ő a legrangosabb amerikai tisztségviselő, aki még tudja, hol van Magyarország.
Mitchell azt a Victoria Nulandot váltotta fel, akivel az Orbán-kormány viszonya az idők során a hűvösből kifejezetten ellenségesbe fordult át.
Dobozi István, a Világbank volt vezető közgazdásza a Klubrádiónak nyilatkozva azt mondta, nem hiszi, hogy Szemerkényi az új munkahelyéről bármilyen hatást tudna gyakorolni mérvadó washingtoni körökre. A mérvadó az esetünkben annyit jelent, hogy aki meg tudná győzni a Trump-adminisztrációt: viseltessen kegyesebben Orbán Viktor és az ő kormánya iránt.
Sőt, más washingtoni források szerint,
amennyiben Szemerkényinek tényleg volt közvetítő szerepe Page és az oroszok között, akkor ez akár a munkahelyébe is kerülhet.
Budapesti kémtörténetek ide vagy oda, jelen pillanatban úgy tűnik, Washington inkább bekeményít Orbánékkal szemben. Kirívó példa erre a budapesti ügyvivő nemrégi beszéde a MUOSZ-ban, amelyben sokkal nyíltabban, mint egyik elődje, a Szabadság-téri sétájáról elhíresült Andre Goodfriend, az elemi sajtószabadságot kérte számon. És ami teljesen példátlan: pályázatot hirdetett az amerikai külügyminisztérium a vidéki magyar sajtónak. Ilyen amerikai lépés aligha történt még meg egy szövetséges állam irányában.
Legalábbis mindig ezt a választ kaptuk amerikai illetékesektől, amikor felvetettük a Szabad Európa Rádió magyar adásának újraindítását.
Ma a Szilviák ünneplik a névnapjukat, de akkor sem fognak nagyon mellé, ha felköszöntik a Miklós, a Márton, a Jenő vagy éppen a Bulcsú nevű ismerőseiket, akiknek másodlagos névnapjuk van ezen a mai, borongós, esős, hűvös idővel beköszöntő hétfői napon. S mielőtt belevágnánk a lapszemlébe, egy gyors kérdés: Ön már befizette a esedékes adóját?
Magyar Nemzet – a Hospice-ház plusz pénze
Hosszú és alapos cikket szentel a polgári napilap az utóbbi idők egyik, érzelmileg talán a leginkább megrázó ügyének: a hospice ház alulfinanszírozásának, pontosabban annak, hogy a Magyar Hospice Alapítvány által működtetett intézmény jelezte, ha nem kap kiegészítő finanszírozást, akkor januárban bezárhatja kapuit. Az országban az egyetlen fekvőbeteg-ellátást nyújtó, alapítványi működtetésű felnőtt hospice-háznak 50 millió forintra van szüksége, s végül miniszteri szinten ígéretet kaptak plusz pénzre. Azt nem tudni azonban, hogy a teljes összeget megkapják-e, illetve, hogy egyszeri vagy folyamatos plusz finanszírozáshoz jutnak.
Mint a lap írja: a szakma nagy része fel van háborodva azon, hogy valaki volt annyira erős, hogy külön kért és kapott pluszfinanszírozást a hospice-ellátásra,
miközben Magyarországon 600-nál több ágyon folyik ilyen típusú ellátás, és mindenki ugyanazt a tevékenységet végezve, ugyanazt az ellátást nyújtva, ugyanannyi finanszírozást kap – mondta a Magyar Nemzetnek Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyi államtitkár. Szerinte a Magyar Hospice Alapítvány (MHA) gazdálkodásával lehet gond: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel kötött szerződés alapján mindenki ugyanazt a normatív támogatást kapja, és van, akinek ez elég, míg másnak nem. Szerinte „ha tetszik, ha nem”, ki kell jönni abból a forrásból, ami adott az ellátók számára. Van, akinek ez sikerül, másnak nem.
Muszbek Katalin, az MHA orvos igazgatója szerint egyébként országosan mindössze 220 ágy áll rendelkezésre, a WHO ajánlása szerint pedig legalább 500 ilyen ágynak kellene lennie. Mindeközben egyébként évente 32 ezer beteg veszíti életét daganatos megbetegedések miatt.
Népszava – Kevesebbet kaptak a nyugdíjasok az ígértnél
A kormány ígéreteinél kevesebb kiegészítést és prémiumot kaptak a 123 ezer forintos átlagnál kevesebb pénzből élő idősek és járadékosok. A panaszáradat megindult, a tájékoztatást a Fidesz-KDNP a hivatalokra bízza, nekik a választáshoz elég néhány szlogen – írja a Népszava, amely szerint az első csalódott nyugdíjasok már pénteken megrohamozták az egykori Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (NYUFIG) Fiumei úti ügyfélszolgálatát és folyamatosan csöngtek a telefonok is, többen elkeseredve nyilatkoztak hírműsoroknak, mert sokkal több pénzre számítottak, mint amennyit végül a számlájukra utalt a Magyar Államkincstár (MÁK).
Pedig a Népszava által megkérdezett nyugdíjszakértők szerint a számítások rendben vannak,
a törvényeknek megfelelő összegeket kapják az idősek és a jogosult fiatalabb járadékosok, csak éppen a kormányzati kommunikációs csapat lőtt túl – sokadszor is – a célon.
Akik 2017-ben mentek nyugdíjba, nem számíthatnak egyetlen fillérre sem, majd a januári 3 százalékos emelés lesz az első változás, ami őket is érinti, ahogyan nem jár egyetlen fillér sem annak, aki rokkantnyugdíjasból az idén vált öregségi nyugdíjassá, mert az új ellátás megállapítása miatt idei friss ellátottnak minősül.
Magyar Idők – A világ élvonalában a magyar orvosképzés
Egy oktatási sikerről számol be a mai kormánypárti lap, arról, hogy mind a négy magyar orvosképző hely felkerült a felsőoktatási világranglistára, köszönhetően többek között annak, hogy a külföldi hallgatók körében a magyarországi főiskolai és egyetemi képzések közül az általános orvosi a legnépszerűbb. A Semmelweis Egyetem, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem orvosképzését is a világ élvonalába sorolta a londoni székhelyű Times Higher Education (THE). A napokban nyilvánosságra hozott tematikus felsőoktatási világrangsorban a Semmelweis Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem képzései a 301–400. helyen, a Debreceni Egyetemé, illetve a Szegedi Tudományegyetemé pedig a 401–500. helyen szerepel.
A rangsort – az összegyetemi rangsorhoz hasonlóan – a tanulási környezet, a kutatás minősége, az intézményhez köthető publikációk idézésének száma, a piaci bevétel, a külföldi oktatók és hallgatók száma alapján állítják össze.A magyar orvosképzés elismertségét mutatja az is, hogy a hazai felsőoktatás képzési területei közül egyértelműen ez vonzza leginkább a külföldi hallgatókat.
A 2016 végén elfogadott Fokozatváltás a felsőoktatásban című kormányzati dokumentum stratégiai jelentőségűnek nevezte a hazai orvos- és egészségtudományi képzést. A fővárosi egészségügyi intézményfejlesztés egyik célja is az, hogy a Budapesten tanuló hazai és külföldi orvosegyetemistáknak XXI. századi gyakorlóhelyeket biztosítsanak.
Jellemző ugyanis, hogy az elméleti képzést követően a gyakorlati vizsgákat már nem nálunk teszik le a más országokból érkezett hallgatók.
Számítások szerint a képzési terület általános fejlesztésével a külföldi hallgatók száma további harminc százalékkal emelkedhet, és 2020-ra meghaladhatja a 11 ezret. Ez a hozzávetőlegesen háromezer fős bővülés pedig évente legalább további hatmilliárd forintos bevételt jelent csak az intézményeknek.
Magyar Hírlap – Harrach Péter: A gyermekvállalás társadalmi és közügy
Harrach Péter, a kereszténydemokraták frakcióvezetője adott interjút a Magyar Hírlapnak, s ebben – ahogy egy magyar KDNP-s politikustól megszokhattuk – családról, vallásról, nemzetről beszélt, igen patetikusan, a többi között azt hangoztatva, hogy döntő jelentőségűvé vált demográfiai helyzetünk nemzetünk jövőjét illetően. Szerinte
a kiszámítható családtámogatási rendszer teljes körű megmaradását csupán az garantálhatja, ha a Fidesz–KDNP pártszövetség nyeri a 2018-as választást.
Azt is kifejtette, hogy Magyarországon és Európában egy családbarát és egy közösségellenes, individualista eszmeiség képviselői állnak szemben egymással. Idehaza a családbarát, gyerekvállalást támogató politikai közösséget a jelenlegi kormánypártok alkotják, utóbbi szemléletet pedig a nyílt társadalom eszmerendszerét támogatók képviselik, akiknek a nemzet és a család útjában állnak.
Rendhagyónak is mondható módon kezdi meg ma négynapos ülését az Országgyűlés: elsőként a magyar nyelv napjára emlékeznek a délután 1 órai kezdést követően. 2011 óta emlékeznek meg a magyar nyelvet hivatalossá tevő, 1844-ben ezen a napon elfogadott törvényről Magyarországon.
A napirend előtti felszólalásokat ezúttal is két órában követhetik az interpellációk, az azonnali kérdésekre pedig további 60 perc áll majd rendelkezésre.
Az első ülésnapot követően kedden összesen 24 javaslatról szavaznak – összesített az MTI. Az Országgyűlés ekkor fogadhatja el például a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről szóló kormánypárti határozati javaslatot, továbbá fideszes képviselők kezdeményezésére úgy szigoríthatja a kampányfinanszírozási szabályokat, hogy a választáson egy százalékot el nem erő pártoknak vissza kelljen fizetniük az állami támogatásukat.
A parlament szerdán és csütörtökön folytatja ülését, amely jövő hétfőn ér véget.
Az offshore üzleteket leleplező Paradicsom Papírok egyik szerkesztője, Dean Starkman szerint az nem demokrácia, ha a leggazdagabbakra nem ugyanazok a törvények vonatkoznak. Starkman, a CEU Média-, Adat- és Társadalomközpontjának, valamint a Közpolitikai Iskolájának tanára a Független Hírügynökségnek adott interjúban a kiszivárogtatásokkal kapcsolatos munkáról is beszélt. Szerinte az offshore-rendszer rákként fejlődött, bízik benne, hogy lesznek még hasonló ügyek, és azt is elmondta, számára kiknek az érintettsége volt a legmeglepőbb.
Dean Starkman Fotó: FüHü
Hogy került kapcsolatba a nemzetközi újságíró-szervezettel, amelyik feldolgozta a Paradicsom Papírokat?
Hosszú ideje vagyok újságíró Amerikában, oknyomozó körökben, és ez egy elég kicsi világ. Nagyon jól ismertem néhány embert, akik már ezen dolgoztak. Volt, aki korábban nekem dolgozott, és most az ICIJ-nél van (ICIJ: International Consortium of Investigative Journalists, az adatokat feldolgozó csoport). Az ICIJ egyik vezető szerkesztője, Mike Thomas szerepelt a könyvemben, amelyet a pénzügyi válságról írtam. Szóval, azt hiszem, tudták, hogy én ki vagyok, és felhívtak.
Mi volt a feladata?
Akkor már több mint egy éve dolgoztak a Paradicsom Papírokkal, és én egyáltalán nem tudtam erről. A feladatom tulajdonképpen a szerkesztés volt, úgy fogalmaznék, hogy tartalmi szerkesztő voltam. Sztorikat kellett megfogalmazni, ebben, ezek irányításában segítettem.
13,4 millió dokumentumról beszélünk. Hány újságíróra, hány csapatra volt szükség, hogy ezeket fel lehessen dolgozni?
Az ICIJ egy elég kis szervezet, körülbelül tucatnyi emberrel, de itt vannak többen a világ vezető adatújságírói közül. Nagyon tapasztaltak, tulajdonképpen
szakértők abban, hogyan kezeljenek, dolgozzanak fel és elemezzenek hatalmas mennyiségű kiszivárgott adatot.
Én nem vagyok egy technikai szakember, de ez egy nagyon bonyolult folyamat, mert az adat mindenféle formában érkezik. Nekik megvan a megfelelő tudásuk, és emellett ott az ICIJ egyedi modellje: médiumok tucatjai működnek együtt.
Ezek a médiumok, sajtótermékek eleve léteznek, vannak embereik, riporterek, jogászok stb. Így azt, hogy kisebbek, ellensúlyozhatják a hálózattal.
Összesen 94 szervezet vett részt a munkában.
És ennek az a szépsége, hogy mindenki, így a Direkt36 Magyarországon, a Le Monde Franciaországban, a CBC és a CTV Kanadában, a New York Times Amerikában, mindegyik azt nézi, hogy mi lehet érdekes a saját piacuk számára. Ez nagyon jó.
Fotó: FüHü
Ahhoz például kanadainak kell lenned, hogy tudd, kicsoda Stephen Bronfman, kik állnak a Seagram’s mögött. A legtöbb ember nem tudja, kik ők, csak átsiklanának a név fölött. És bármelyik országot tekintve megtörténhet, ezért van szükség jó riporterekre, akik különböző szemmel néznek az anyagra, különböző tapasztalattal rendelkeznek, és így megtalálják a sztorikat. Ez egy fantasztikus modell.
Hogyan választották ki a közreműködőket, azokat a médiumokat, újságírókat, akik aztán közösen dolgoztak?
Bárcsak ismerném a kritériumokat. Az biztos, hogy ezek jól ismert médiumok, amelyek évek alatt építették fel a hírnevüket. Ezek ugye nagyon érzékeny dokumentumok. Vagyis a professzionalizmus magas fokára van szükség. Nemcsak abban kell biztosnak lenned, hogy nem hackelnek meg, azt is tudod kell, hogyan dolgozzatok együtt.
Van ez a hálózat, mindenki együtt dolgozik, egy közös határidővel, amikor az egész nyilvánosságra kerül. Ebben az esetben ez november 5. volt. Senki nem engedheti meg, hogy bármi is kikerüljön előbb, még akkor sem, ha van egy nagyszerű sztori, verseny van, nagy a nyomás. Arra is figyelni kell, miközben ezen dolgozol, hogy nem hívhatsz fel valakit, aki aztán felhívna valaki mást, és aztán azelőtt kiderülne, miről szól a munka, mielőtt szeretnénk nyilvánosságra hozni.
Az érintettek persze kapnak elég időt arra, hogy reagáljanak, üvöltözzenek és fenyegetőzzenek,
de a végén mi akarunk dönteni arról, mikor kerül az egész nyilvánosságra. Nemcsak az Appleby, (a cég, ahonnan a legtöbb irat kiszivárgott), nem akarja, hogy kiszivárogjon, amin dolgozik, mi sem akarjuk.
94 mozgó elemről van szó az egész világon, meg kell bízni bennük. Tehát
megbízható partnerekre van szükség,
amelyek fegyelmezettek és tudják, mit csinálnak. Én csak egy felbérelt segítő vagyok, de mindenkinek bízni kell a többiekben, hogy nem cseszik el, nem követnek el nagy hibát, nem rágalmaznak meg senkit, vagy nem tévednek a tényeket illetően.
Térjünk vissza a biztonsághoz. Azt mondta, hogy nem akartak semmilyen kiszivárgó információt. Milyen biztonsági intézkedéseik voltak, hogy ezt megakadályozzák?
Ez túlmutat az én technikai tudásomon. De ahhoz, hogy valaki csatlakozzon az ICIJ-hez, egy tanulási folyamatra van szükség, valószínűleg minden újságírónak át kell ezen esni. Sok dolgot ajánlanak, hogy az újságírók hogyan ügyeljenek a kommunikációjuk és az anyagaik biztonságára. Mindenféle eszközöket alkalmaznak, beleértve a titkosítást.
Fotó: FüHü
Bármennyire szigorúan is védik a virtuális munkahelyet, amelyben az emberek a világ minden tájáról dolgoznak, biztos, hogy ez szükséges, mert az összes érzékeny dokumentum elérhető online, annak kell lennie, hiszen nem mindenki dolgozik a washingtoni irodából.
Sokat gondolkodnak ezen, sok email, beszélgetés szól arról, hogy valaki adathalász vagy hackertámadást indít ellenünk. Mindenesetre az, hogy egészen a nyilvánosságra hozatalig minden biztonságos volt, azt jelenti, hogy jól működött a rendszer.
Tudja, ki volt az első, aki kiszivárogtatott valamit arról, hogy megy egy vizsgálat? Az Appleby, a cég, ahonnan a dokumentumok fele kikerült. Amikor megkeresték őket, kiadtak egy sajtóközleményt.
Van egy kérdés, amire mindenki tudni akarja a választ: hogy kapta meg a Süddeutsche Zeitung ezeket a dokumentumokat? Mondhat erről bármit, vagy az egész abszolút titkos?
Igen, abszolút titkos, de az igazság az, hogy fogalmam sincs róla. (nevet)
És arról, hogy miért a Süddeutsche Zeitung kapta meg őket?
Nem tudom pontosan, de ugye ők voltak azok, akik a Panama Papírokat is megkapták. Ha egyszer lesz egy hírneved, hogy képes vagy ilyen dolgokat kezelni, akkor a következő, aki ilyennel jön, valószínűleg téged fog megkeresni.
Fotó: FüHü
Ez így működik. Bárki is legyen a szivárogtató, és tényleg nem tudom, most ki volt, neki fel kell fednie magát, akár veszélybe is kerülhet. Biztos akar lenni abban, hogy az átadás simán megy, hogy megvédik, hogy nem lesznek hozzá visszavezető nyomok, hogy a kockázatnak, amit vállal, van értelme, az lesz az eredmény, amire számított, amikor kiadta a dokumentumokat. Nem véletlenszerű választással dől el, ki kap ilyen adatokat.
Ellenőrizték az adatok valódiságát? Jó, biztos vagyok benne, hogy igen, de voltak hamis dokumentumok az anyagban?
Igen, mielőtt bármit is csinálsz, ezzel kell kezdeni. Mi van, ha másfél év munka után derül ki, hogy az egész egy átverés? Vagy ha az Appleby bizonyítani tudná, hogy az egész hamisítvány. Az katasztrófa lenne.
Szóval a hitelesség ellenőrzése volt az első, amit a csoport tett, de nem tudom, hogyan végezték ezt a munkát, mert ez azelőtt történt, hogy én odakerültem.
Miért tartja fontosnak, hogy leleplezzék az offshore üzleteket?
Két fő oka van ennek: egy gyakorlati és egy morális. Ha a praktikus részét nézzük,
a világ vagyonának óriási részét rejtették el offshore üzletekben.
Azt nehéz megmondani, mennyi pénzről van szó, de olyan becsléseket is láttam, amelyek 32 ezer milliárd dollárról szólnak. Ennek nagy része után nem adóznak, eltitkolják az állam elől, ami azt is jelenti, hogy azoknak kell kipótolni a különbözetet, akik nem részei a rendszernek. Ez nagyon komolyan hozzájárul az egyenlőtlenséghez.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy egyesek nem fizetnek megfelelő mennyiségű adót, hanem arról is, hogy a már eleve nagyon gazdagok kontrollálni tudják azt a vagyont, amelyet egy olyan infrastruktúra felhasználásával szereztek, amelyért mi, a többiek fizetünk.
Fotó: FüHü
A másik fele pedig az, hogy egy abszolút tisztességtelen. Megkérdőjelezi az egész rendszer legitimációját. Kérdéseket vet fel arról, hogy működik-e a demokrácia, ha képtelen betartatni a törvényt a leggazdagabb állampolgárokkal.
Ha a leggazdagabbakra nem ugyanazok a törvények és szabályok vonatkoznak, mint a többiekre, akkor már nem demokráciában élünk.
Annak a szabályai ugyanis mindenkire vonatkoznak. Ha nem, akkor az emberek elvesztik a bizalmukat, és ha az emberek nem bíznak a demokráciában, akkor az már meg is szűnt.
120 ezer név szerepelt a dokumentumokban. Melyik volt az, amelyik Önnek személyesen a legnagyobb meglepetést okozta?
Hú… Károly herceg és a királynő… Vagy Bono. Ő azért volt meglepetés, mert ő a társadalmi igazságosság keresztes lovagja, és komolyan is veszi ezt. De mégis, azt gondolom, hogy talán Wilbur Ross volt a legnagyobb meglepetés, hiszen ő tagja az amerikai kormánynak. Az, hogy milyen prominens nevek kerültek elő, az adja egyébként az egésznek az erejét.
Fenyegetőzött bárki az érintettek közül jogi eljárással?
Valószínűleg mindegyik. (nevet)
Fotó: FüHü
Csak fenyegetőztek, vagy volt, aki el is indított ilyet?
Egyről sem tudok. De az egész folyamat része, hogy ne legyenek meglepetések. Tehát mindenkinek, aki érintett volt, részletes információi voltak arról, hogy mi következik. Itt komoly vitákról van szó, amelynek sok előnye van mindenki számára, főleg a médiumoknak, amelyeknek annyira tisztességesnek kell lenniük, amennyire csak lehetséges.
Azok, akiknek megmutatjuk az anyagot, a leginkább érdekeltek abban, hogy hibákat fedezzenek fel. Tehát fontos, hogy minden igazolva legyen és ne kövessünk el hibákat. Nem akarhatjuk, hogy hibás legyen mondjuk egy szám, egy titulus, egyáltalán, semmit nem akarunk elrontani.
Ha a sztorit el kell engedni, mert valaki felfedez benne egy hibát, akkor ez van.
Mindenesetre, az egész folyamat természetéből fakad, hogy az alanyok reagálnak valahogy.
Vajon lesz az egésznek bármilyen következménye? A Panama Papíroknak ugye volt…
Nem akarok spekulálni, de azt hiszem, hogy a nyilvánosság egyre jobban figyel a vagyoni egyenlőtlenséggel kapcsolatos kérdésekre, és az offshore rendszerek ebben játszott szerepére. Őszintén, az ICIJ-nek köszönhető, hogy egyáltalán beszélnek erről.
Senki sem foglalkozott az offshore rendszerrel, ami úgy fejlődött, mint egy istenverte rák.
30 év alatt a pénzügyi rendszer óriástumora lett belőle.
Ez hatalmas üzlet. Rengeteg pénzről beszélünk, amely az egyes országokból adóparadicsomokba került. Nem hiszen, hogy ez folytatódhat. Tényleg nem hiszem.
Beszéljünk egy kicsit azok biztonságáról, akik dolgoztak az ügyön. Az újságírók közül sokan olyan országban dolgoznak, ahol az ő személyes biztonságuk nem éppen a legfőbb szempontja a hatóságoknak. Tud arról, hogy bármelyiküket megfenyegették volna?
Mindannyian tudunk a máltai újságíróról, akit egy autóbombával öltek meg, úgy tűnik, hogy a Panama Papírokkal kapcsolatban végzett munkájáért. Tudja, ez előfordulhat szinte mindenkivel, mindenhol. De azért a veszélyek többsége nem halálos, inkább jogi.
Fotó: FüHü
Vannak olyan országok, mint például Magyarország is, ahol az újságírókat a kormányközeli sajtó személyükben támadja, ami
gyalázatos és sajnálatos.
Ez is egy kockázat. Vagy vannak olyan újságírók, akiket illegálisan vagy legálisan megfigyelnek, hackertámadás éri őket… Vannak kockázatok, általánosságban azt lehet mondani, hogy azokban az országokban, ahol működik a jogállam, alacsonyabb a kockázat. Olyan országokban, mint mondjuk Oroszország, sokkal magasabb.
Vannak, akik támogatják ezt a munkát, akár magánemberek, akár szervezetek?
Igen. Nem tudom, kik ők, de ez elérhető az ICIJ honlapján.
Tehát átlátható a rendszer?
Annak kell lennie. Nincsenek filléres gondjaink, de azért szoros a költségvetés. Ha valaki független, az azt is jelenti, hogy nem dúskál a pénzben. Most így működik a rendszer.
Az offshore ügyek kiszivárgásának nem ez volt az első hulláma. Ön szerint várható újabb?
Nagyon remélem. Mondom még egyszer, én néhány hónapja dolgozom velük, de már régóta rajongójuk voltam.
Ez a csoport nagy szivárogtatások egész sorát dolgozta fel.
Az első volt az úgynevezett Offshore Leaks, aztán jött a LuxLeaks, a SwissLeaks, és aztán a Panama Papírok.
Ezekben az esetekben mindig rendkívül bizalmas dokumentumok hatalmas mennyiségét szivárogtatták ki. És amikor az ember azt gondolta, hogy nincs több, akkor kijöttek a Paradicsom Papírok. Tényleg igaz, hogy egy szivárogtatás egy másikhoz vezet. A világ minden részén vannak olyan emberek, akik hozzáférnek adatokhoz, látják ezt, és azt mondják: hé, én egy olyan cégnek dolgozom, amelyiknél szintén nincs minden rendben, nézzük, mit tudok tenni.
Szóval a válaszom: nem tudom, lesz-e még hasonló szivárogtatás, de bízom benne.
2007. november 13-án a Fóggetlet Hírügynökség beszámolt arról, hogy több ponton alkotmányellenesnek találta, ezért nem írta alá a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását a köztársasági elnök. Sólyom László a javaslat előzetes normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az Országgyűlés október 29-én fogadta el a Polgári törvénykönyv módosítását a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban. A szabályozást kiegészítették, egyebek mellett azzal, hogy a személyhez fűződő jog megsértésének számítana ezentúl, ha valaki
„faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra”
tesz nyilvános „sértő megnyilvánulást”. Jogi lépéseket lehetne tenni akkor is, ha nem személy szerint ér valakit atrocitás, hanem általában azt a kisebbséget, amelyhez tartozónak vallja magát az illető.
Ha valaki nem akarna személyesen bíróságra menni, a módosítás megengedné, hogy civil szervezetek kezdeményezzenek bírósági eljárást, igaz – ekkor a megítélt a kártérítést csak közhasznú célra lehetne fordítani a sértett közösség érdekében, tehát sem a sértett, sem a képviseletet ellátó civil szervezet nem kaphatná meg.
A szavazás után a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet az államfőhöz fordult, és kérték Sólyom Lászlót: ne írja alá a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szabályozást, hanem kérjen előzetes felülvizsgálatot az Alkotmánybíróságtól. A Polgári törvénykönyvbe iktatott cikkelyek a jogvédők szerint ellentétesek a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos jogával, emellett szakmai és jogpolitikai aggályaik is voltak.
Sólyom Lászlónak a zárószavazástól számított 15 napja volt arra, hogy eldöntse: aláírja a ptk. módosítását vagy sem. Ez a határidő kedden járt le, tehát végszóra döntött.
A módosítást azért nem írta alá, mert az szerinte is veszélyeztetné a véleménynyilvánítás szabadságát, ha életbe lépne.
Egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegeit indíthatnák, az ezekben kiszabható kártérítések aránytalanul korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, és akadályoznák a „szabad, érvelő közvélemény működését” – derül ki az államfő indoklásából. Sólyom László szerint bizonytalan a módosítás alapján az is, pontosan mihez viszonyítva kellene megállapítani, ki tekinthető egy kisebbség tagjának és ki nem – mindez a jogállamisággal ellentétes.
A köztársasági elnök kifogásolta még, hogy a kisebbségben nem lévő embereket a törvény nem védi, azaz diszkriminálja. Sólyom László ugyancsak alkotmányellenesnek találta azt, hogy a módosítás keresetindítási jogot adna bármelyik jogvédő szervezetnek – ez azonban ellentétes a személyek perbeli önrendelkezési jogával.
Egy kecskeméti fórumon beszélt erről. Szerinte ezt egy vagy két újságcikkre alapozza a kormány.
A magyar uniós biztos, Navracsics Tibor azt mondta az N1TV tudósítása szerint, hogy újságcikkeket az Európai Bizottság nem szokott munkaterv részévé tenni. Arról is beszélt, hogy a bizottságnak a migrációs kérdéssel kapcsolatos lépései már nagyjából 2014-ben megfogalmazódtak.
Navracsics Tibor nem először beszélt arról, hogy a Soros-terv nem létezik, az csak kampányfogás. Szeptemberi hasonló kijelentése után Semjén Zsolt gyakorlatilag hazaárulónak nevezte. Erről most Navracsics Tibor azt mondta:
nem örül, ha hazaárulónak nevezik, és szerinte Semjén is tudja, hogy nem az.
A fórumon Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy sokszor úgy beszélnek az Európai Unióról, mintha külpolitika lenne, és a kormány egy külső hatalommal veszekedne.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Az Országgyűlés október 29-én fogadta el a Polgári törvénykönyv módosítását a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban. A szabályozást kiegészítették, egyebek mellett azzal, hogy a személyhez fűződő jog megsértésének számítana ezentúl, ha valaki
