A Prágai Nyilatkozat 7 lépéses javaslatot tesz a nyugati liberális demokráciák számára. A kiáltványban szerepel többek közt a veszély felismerésének, a kérdésről hasonlóan gondolkodó EU és NATO tagországok együttműködésének és a fenyegetés súlyosságának minél szélesebb körben való megismertetésének fontossága.
A Prágai Nyilatkozat kezdeményezője és szervezője a Europen Values (Európai Értékek) nevű cseh agytröszt, amely a liberális demokrácia értékeit kívánja védeni munkája során. A nyilatkozat felhívja a figyelmet az egyre erősödő orosz agresszióra, ami számos formát ölt, a katonai megszállástól, a pénzügyi és információs befolyásoláson át, a demokratikus választások eredményeibe történő beavatkozásig. Az euro-atlanti közöség megosztását választotta maga számára megoldásként Vlagyimir Putyin, és még mindig úgy tűnik, hogy a nyugati, liberális demokráciák nem észlelték megfelelő mértékben az ezzel járó veszélyeket.
A nyilatkozat az alábbi 7 lépésre tesz javaslatot.
A politikai vezetőknek fel kell ismerniük a veszélyt.
Nemzeti kereteken belül ki kell nyomozni és be kell mutatni mindezen ellenséges tevékenységeket.
Kutatni kell az orosz agresszió eredményességét.
Meg kell erősíteni az EU egyetlen, a területen szakértelemmel bíró szervezetét az Európai Külügyi Szolgálaton belül.
Fel kell vállalni a politikai konfliktust az agresszorral.
Ki kell alakítani a kérdésről hasonlóan gondolkodó EU és NATO tagországok együttműködését a cél érdekében.
A szakértői körnél szélesebb körrel is meg kell értetni a fenyegetés súlyosságát.
Ezt a javaslatcsomagot írta első magyar politikusként Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke írta alá.
A V4 tagállamaiban súlyos gondok vannak a nemzeti kormányok és a parlament iránti bizalommal – derül ki egy felmérésből, amelyet a Visegrád Alapítvány készített a tagállamok kormányainak megbízásából.
Senki nem annyira bizalmatlan Magyarországgal, Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával szemben, mint a saját polgáraik. Az 1-től (teljes bizalom) 4-ig (teljes bizalmatlanság) a V4 kormányai 3-as kaptak, vagyis nem bíznak bennük – áll a felmérésben, amelyet a Süddeutsche Zeitung tett közzé.
Teljes bizalmat kizárólag a tűzoltóság élvez.
Az Eurobarométer egész Európában készült felmérése szerint a magyarok mindössze 39 százaléka, a lengyelek harmada és a szlovákok negyede bízik az aktuális kormányban. Ezt alulmúlja Csehország, ahol a kormányban alig 18, a parlamentben 12 százalék bízik.
Az EU, amelyet Prágában, Budapesten és Varsóban a vezetők oly szívesen bírálnak, a csehek 30, a szlovákok 43, a lengyelek 44 és a magyarok 46 százalékának a bizalmát bírja. Nyugat-Európában ez sok esetben éppen fordítva van. Egy, a felmérésben résztvevő lengyel kutató megállapította: a kormánnyal szembeni, még a kommunista időkből eredő bizalmatlansághoz a visegrádi államokban hozzájárul, hogy a demokrácia itt rövid múltra tekint vissza, illetve az különbség, amelyet a polgárok a demokratikus jogállam eszméje és a megvalósítás között láttak.
Orbán Viktor és Beata Szydlo lengyel kormányfõ MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A kutató erre példaként felhozta a kérdéses privatizációkat, és a politikusok korrupciós botrányait, továbbá azt, hogy a korábbi, nagyjából egyenlőségen nyugvó társadalmak nyertesekre és vesztesekre oszlottak. Így aztán a csehek és a lengyelek 40 százaléka nem hiszi, hogy a kommunizmus bukása után javultak volna a tehetséges emberek esélyei, a szlovákok körében több mint 50,
a magyaroknál 59 százalék nem lát javulást.
Emellett nagyon sok esetben romlott a polgárok személyes helyzete. A csehek 35, a lengyelek 37, a magyarok 56 és a szlovákok 62 százaléka látja úgy, hogy rossz az országuk gazdasági helyzete. Pedig a gazdaságok gyorsan növekednek: Csehországban 4,5, Szlovákiában 3,5, Magyarországon és Lengyelországban 4-4 százalékkal.
Különösen Magyarország és Lengyelország kormányai dicsekednek szívesen népszerűségükkel, de a Fidesz alig 31 százalékon áll, Lengyelországban a PiS 30-40 százalék között mozog – mindkét kormány az ellenfelei gyengeségéből él. Magyarországon a második legerősebb párt a szélsőjobboldali Jobbik 10 százalékos elfogadottsággal, és azt számos kicsi párt követi. A korábban kormányzó szocialisták a harmadik helyen állnak – 5 százalékkal – írta a lap. Lengyelországban a korábban kormányzó Polgári Platform 20 százalék körül jár, és híre-hamva sincs az ellenzék egyesülésének.
A lengyelek alig harmada, a magyarok bő negyede, és Szlovákiában mindössze a polgárok 22 százaléka látja úgy, hogy az országa jó úton halad.
A visegrádi felmérés szerint a lengyelek 62, a magyarok 73 százaléka tartana szükségesnek több demokráciát. A magyar kutatók széles körű apátiát és „a reménytelenség falát” diagnosztizálták.
Ehhez képest még Lengyelországban is a polgárok alig negyede vett részt az utóbbi öt évben legalább egy tüntetésen, és mind a négy országban a polgárok 95 százaléka elutasítja, hogy valamely párt tagja legyen. Jacek Kucharski, a felmérésben résztvevő lengyel kutató kijózanító megállapítása szerint „Több demokráciát akarunk, de nem vagyunk eléggé elkötelezettek ahhoz, hogy a dolgot saját kezünkbe vegyük”.
Szerdán este az FTC elnökét, Kubatov Gábort kérdezték volna a Hír TV munkatársai a két héttel ezelőtti, késeléssé fajult tömegverekedéssel kapcsolatban.
Nem kegyet gyakorol valaki, ha egy sokakat érdeklő ügyben nyilatkozik, hanem a közvéleményt tájékoztatja, ám az egykori kemény magos szurkolóból klubelnökké avanzsált Kubatov közölte a tévé munkatársaival: azért nem nyilatkozik nekik, mert őket egy milliárdos megvásárolta.
Mindenkinek szíve joga, hogy nyilatkozik-e valamelyik lapnak, tévének, rádiónak.
Legalábbis, abban az esetben, ha az ember pék, postás, pincér.
Ha Kibatovot valamely konkrét sérelem érte volna a Hír TV részéről, akár ez is méltánylandó ok lehet a nyilatkozat megtagadására. Ám konkrét sérelemről nem tudunk, csak annyit, hogy a Hír TV tulajdonosa az a milliárdos, aki a G-napon látványosan összekülönbözött Kubatov főnökével.
Kubatov Gábor azonban nem csupán a Ferencvárosi Torna Klub elnöke, hanem a kormányzópárt alelnöke is egyben. Ebben a minőségében nem elegáns, hogy ne álljon szóba egy milliárdos tévéjével, csak azért, mert az illető jó két évvel ezelőtt összeveszett a főnökével.
Nem a „milliárdossággal” van baja Kubatovnak – más milliárdosok tévéjének szívesen nyilatkozik. Andy Vajna tévéjének például, és az egyik milliárdostól (Széles Gábor) a másik milliárdos (Mészáros Lőrinc) által megvásárolt tévében is bármikor megjelenik.
A tanulság nem nagy, viszont nem is túlságosan szívderítő: eszerint minden milliárdos egyenlő, de Kubatov szerint vannak, akik náluk is milliárdosabbak.
Ma Ödön napja van. A germán eredetű férfinév jelentése: az öröklött birtokot megőrző. Köszöntsük a környezetünkben fellelhető Ödönöket. Ha van öröklött birtokunk, nyugodtan rájuk bízhatjuk. Itt a lapszemle.
Magyar Nemzet: Eltitkolták Rogán konzultációs fórumát
Igencsak feledékeny lehetett a Fidesz sajtóosztálya, ugyanis „elfelejtették” a nyilvánosság előtt meghirdetni, hogy Rogán Antal is tart nemzeti konzultációs fórumot – tudta meg a Magyar Nemzet.
A kormánypárt vezető politikusai október 11-én kezdtek országjárásba, amelyet a tervek szerint holnap fejeznek be. A Fidesz honlapján hetente frissültek a konzultációs fórumok helyszínei és időpontjai, ám a közelmúltban egyetlen alkalommal sem jelezték, hogy Rogán Antal is tartana konzultációs fórumot.
Ennek okára a lap rákérdezett a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztályánál is. Válaszul a Borsod Online című megyei lap Rogán Debrecenben tartott fórumáról szóló cikkének linkjét küldték el, bizonyítva, hogy a miniszter mégis részt vett ilyen rendezvényen. A link mellett a sajtóosztály az alábbi megjegyzést is tette: „Javasoljuk, hogy máskor a kérdés feltevése előtt alaposabban tájékozódjon.”
Utóbbi megjegyzés már csak azért is cinikus, mert bár a fideszes politikusok és főként miniszterek fórumairól az állami hírügynökség rendszeresen beszámolt, Rogán Antaléról még ők sem tették.
Magyar Hírlap: Kubatov szerint mi akadályozzuk meg a Soros-tervet
Kubatov Gábor a Fidesz Védjük meg Magyarországot! címmel indított országjárás-sorozatának Pest megyei fórumáról számol be a Magyar Hírlap. A Fidesz alelnöke elmondta, hogy a jövő évi választásokon nemcsak arról kell dönteniük a választópolgároknak, hogy melyik pártot vagy melyik ideológiát támogatják, hanem arról is, hogy Magyarország befogadjon-e illegális bevándorlókat.
Úgy fogalmazott: a Fidesz bevándorláspolitikája mellett sajnos nem állt ki az ellenzék. Korábban még azt is tagadták, hogy ez probléma lenne; most pedig azt tagadják, hogy létezik Soros Györgynek egy migrációt támogató terve, amely évente egymillió bevándorló befogadását és „horribilis összegű” támogatását szorgalmazza – jegyezte meg a nagyobbik kormánypárt alelnöke.
Népszava: Siratják az Etele úti fákat
A tét 175 fa és egy középső zöldsáv vagy 220 parkoló megtartása volt. Az „értékválasztás” ez utóbbira esett. A környékbeli lakókat megviselte az Etele úti fasor kivágása. – olvasható a Népszavában.
„Borzalmas érzés volt, amikor észrevettem, hogy pusztítják a fákat. A veszteség érzése, különösen az idősebbeket viselte meg. Mintha elvesztenénk valakit, akit ötven éve ismertünk. A fákkal együtt a lelkünkből is kivágtak egy darabot” – mondta a lapnak egy helyi lakos, nem sokkal azután, hogy az 1-es villamos Kelenföldig tartó meghosszabbítása miatt 175 fát eltüntettek az Etele útról.
A fapusztításra számítani lehetett egy ideje, ám a hétfői akció mégis meglepetésként érte a környékbelieket. Különösen a munka gyorsasága: a Fehérvári út-Tétényi út közötti szakaszon 2-3 óra alatt eltüntették a fákat, más nem maradt belőlük, csak nagyobb csonkok és fűrészpor. A kapnak nyilatkozó lakos állítja, a munkások azért is dolgozhattak ilyen gyorsan, hogy a 40-50 éves fák megmaradása iránt elkötelezett lakóknak és környezetvédőknek ne legyen idejük a tiltakozásra.
Magyar Idők: Hungaristákkal találkozhatott Abdeslam
A párizsi és brüsszeli terrortámadásokat elkövető ISIS-csoport logisztikusa, Salah Abdeslam találkozott a rendőrgyilkossággal gyanúsított Győrkös István alapította Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) paramilitáris hungarista szervezet több tagjával is – írja a Magyar Idők.
A találkozókra Párizsban 2015. november 13-án, a 130 halálos áldozatot követelő támadásokat követően; 2016 januárjában pedig – még a március 22-i brüsszeli támadások előtt – Sopronban kerülhetett sor.
A Magyar Idők értesülése szerint a magyar hatóságok vizsgálják, létrejött-e Abdeslam és az MNA-tagok találkozója, és ha igen, miről tárgyaltak. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke, Molnár Zsolt ugyanis bejelentette: tájékoztatást kér az illetékesektől, mivel ha igazak a leírtak, azok nemzetbiztonsági kockázatot hordoznak magukban.
2007. november 16-án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy Tom Lantos, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke mintegy negyven perces megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével.
Tom Lantos ezt követően a Független Hírügynökségnek elmondta: külpolitkai témával kezdték a tárgyalást, majd a magyarországi szélsőjobboldali jelenségekről fogalmazta meg aggályait Orbán Viktornak. Tom Lantos törvényt készít elő az Egyesült Államokban, amely megtiltaná a Magyar Gárda tagjainak, hogy Amerika földjére lépjenek.
„Először is megbotránkozásomat fejeztem ki a Magyar Gárda megalakulása miatt – mondta Tom Lantos. – Elmondtam, hogy az általam felterjesztendő törvény szerint a Magyar Gárda tagjai nem léphetnek be országunkba, mert demokratikus és civilizált államnak csak hadserege lehet, félkatonai és szélsőjobboldali milíciája nem. Csurka neve is szóba került, ha jól emlékszem” – mondta Lantos, hangsúlyozva, hogy
demokratikus országokban sem a kormány, sem az ellenzék nem engedheti meg magának az ilyen szervezetekkel való kapcsolattartást.
Orbán Viktor reakciójával kapcsolatban a kongresszus külügyi bizottságának magyar származású demokrata vezetője kímérten azt mondta: „álláspontommal szemben nem fogalmazódott meg ellenkező vélemény.” Úgy fogalmazott: noha csodálja Magyarországot és érzékeny szálak fűzik szülőföldjéhez, tisztában van azzal, hogy mindig is volt egy vékony szélsőjobboldali, ultranacionalista, fasiszta réteg. Ám bízik abban, hogy amilyen mértékben erősödik a demokrácia, úgy jelentéktelenednek el ezek. „Ezzel teljesen egyetértett vendégem is” – tette hozzá Tom Lantos.
Hatvan Solaris-Skoda típusú lengyel és cseh közös gyártmányú trolibusz és 26 spanyol CAF villamos érkezhet akár már jövőre Budapestre. Összesen 27,8 milliárd forintot különítettek el járműbeszerzésre.
„Mi kezdeményeztük az átcsoportosítást, mert így mégiscsak jól járnak a budapestiek” – mondta Tarlós István főpolgármester, aki abban bízik, hogy az új, klímás és legfeljebb négy kilométeres hosszon önjáró (felső vezeték nélkül közlekedni képes) trolik és a szintén korszerű villamosok mielőbb megérkeznek.
Erre minden esély megvan, hiszen a trolibuszok és a villamosok korábbi, 40 milliárdos – szintén uniós támogatású – projektjére kiírt közbeszerzések mindkét tömegközlekedési járműfajtánál opciós jogot tartalmaztak.
Így amint megérkezik a kormánydöntésből következő hivatalos fedezetgarancia, a főváros már kezdeményezheti is a lehívást a szerződött gyártóknál és szállítóknál.
Tíz százalékos tarifaemelést kezdeményez januártól a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a fővárosi önkormányzatnál, a taxis szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel, vállalkozásokkal egyeztetve.
Dudás Zoltán, a kamara közlekedési osztályának elnöke azt mondta, hogy a 2013-ban meghatározott 280 forintos kilométerenkénti hatósági áron azóta sem változtattak. Az MTI-nek azt mondta, hogy javaslatukról megkezdődött az egyeztetés a fővárosi önkormányzattal, a tarifáról végül a fővárosi közgyűlés dönt. Javaslatuk elfogadása esetén
450-ről 600 forintra nőne az alapdíj, 280-ról 320 forintra a kilométerenkénti díj,
és 70 helyett 80 forint lenne a várakozási díj.
Dudás szerint azért kezdeményezték a tarifaemelést, mert megnövekedett kereslet indokolná a létszám bővítését, új vállalkozások piacra lépését.
Krisán László, a BKIK elnöke azt mondta, hogy a taxis társaságoknak is rentábilisnak kell lenniük a piacon,
ezt a szektort is érinti a munkaerőhiány,
a társaságok alacsony jövedelmezősége akadályozza a fejlesztéseket, a megfelelő minőségű szolgáltatást.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a taxizás legutóbbi szabályozása elősegítette a szakma tisztulását, de továbbra is szükséges a közös fellépés a tisztességes vállalkozások érdekében.
Katonai hatalomátvétel Zimbabwéban, a magyar parlament adócsökkentésekről szavazott, kiderült, melyik magyar művészei alkotásai érik a legtöbbet, interjút adott Havas Henrik, valamint Sárosdi Lilla és Schilling Árpád – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Házi őrizetben a zimbabwei elnök
Harare, 2017. november Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli
A katonaság vette át a hatalmat Zimbabwében. Előbb a TV-t szállták meg, majd a parlamentet, bíróságokat és az állami igazgatás főbb épületeit. Afrika legrégebb ideje uralkodó diktátora, a világ legidősebb államfője,
Robert Mugabe házi őrizetbe került.
A puccs előzménye, hogy leváltotta az alelnököt, mert a feleségét akarta utódjának.
Üzenem a sorosozóknak: puszilják meg!
Közös interjút adott a FüHü-nek Sárosdi Lilla és férje, Schilling Árpád. Sárosdi Lilla azt mondta:
„Sok türelem és kitartás kell, hogy kikényszerítsük az intézményi szintű változásokat.”
Arra voltunk kíváncsiak, vajon az általuk itthon kirobbantott zaklatási botrány hoz-e eredményt, a jövőre nézve. Schilling szerint jelenleg semmi nem segíti elő, hogy megszabaduljunk a feudális berendezkedéstől; kizárólag alá- fölérendelt viszonyokban tudunk gondolkodni.
„Amíg olyan emberek vannak vezető szerepben, akiknek erről is a migránsozás jut csak az eszükbe, addig nem lesz könnyű a megoldás”,
véli Sárosdi Lilla, aki szerint azok, akik az ő színházi előadásukból, amely éppen a kiszolgáltatott emberről szól, pornográf jelenetet vágtak össze, szándékosan akartak zavart okozni, pedig egy negyvenéves színésznő színpadi fellépése és egy 18 éves lány zaklatása között nem lehet egyenlőséget tenni. Aki ezt teszi, az szerinte egyszerűen hülye.
„Simicska haragja szétzúzza majd az Orbán-körüli mítoszt”
Havas Henrik is interjút adott a Független Hírügynökségnek. Azt mondta, elsősorban azért ír Vona Gáborról könyvet, érdekelte az az út, amelyet Vona megtett a szélsőjobbtól a politikai élet centruma felé. Az interjúkötetből kiderül, hogy
a Jobbik hatalomra készülő pártelnöke koalíciós kormányt tervez,
de számít arra is, hogy Simicska haragja lesújt Orbán Viktorra, és a pörölycsapás szétzúzza majd az Orbán-körüli mítoszt.
Adócsökkentésekről szavazott a parlament
Megszavazta a parlament a munkaadói és munkavállalói közteher 19,5 százalékra mérséklését. Jövőre csökken az internet és a halhús áfája is, a következő évtől már csak a NAV veheti át tőlünk az szja-bevallás feladatát, amit a civil szervezeti egy százalék bánhat ismét.
Az uniós atombombát vetik be a lengyelek ellen
Magyarország után Lengyelország ellen is megszavazták az unió jogi atombombájának tartott hetedik cikkely alkalmazásának előkészítését. A határozatban azt írják, hogy
az elmúlt időszakban zajló lengyelországi történések egyértelműen az uniós értékek komoly megsértését jelentik.
Az EP ezért utasítja a belügyi, az állampolgári és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen különjelentést Lengyelországról.
Terjed az orvosi kannabisz Magyarországon
Az orvosi kannabiszról beszélgettek a Tilos Rádióban Szelestei Miklóssal, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület elnökével, annak apropóján, hogy szerinte egy-két éven belül elérhető lesz Magyarországon is az orvosi kannabisz. Jelenleg egy gyógyszer legális, a Sativex szájspray.
182 millió forintért vásárolna hátizsákokat a rendőrség
46 ezer hátizsákot vennének, a keretösszegtől az ajánlattevő akár harminc százalékkal is eltérhet. A hátizsákok iskolásokhoz kerülnek.
Ők a legdrágább magyar művészek
Csontváry Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején címû festménye MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Évek óta folyamatosan növekszik a magyar műtárgypiac, azaz egyre nagyobb a kereslet a magyar és magyar származású művészek alkotásaira.
2016-ban az összesített forgalom 11,5 milliárd forint volt, és sorra dőltek meg az életműrekordok is.
A három legdominánsabb alkotó Hantai Simon, Victor Vasarely és Moholy-Nagy László, az élő művészek közül pedig a Franciaországban alkotó Reigl Judit eredményei kiemelkedőek – derült ki a műtárgypiac helyzetét összefoglaló friss kiadványból.
Az ausztrálok többsége támogatja a melegházasságot
A közvélemény-kutatásban a választásra jogosult ausztrálok több mint háromnegyede, 79,5 százaléka vett részt, közel kétharmaduk válaszolt igennel. A 12,7 millió ember megkérdezésével készült felmérés eredménye nem jelent jogi kötelezettséget, de a kormány megígérte, hogy ha a szavazók támogatják az azonos neműek házasságát, beterjeszt egy erről szóló törvénytervezetet.
Az Amerikát irányító valóságos hatalom, szerencsétlen lúzerek hülye zászlókkal, elmebajos perverz igyekezet, feminácik gendertengernagyai és szexi neccharisnya – a kormánysajtó alternatív valóságából szemezgettünk.
A Magyar Hírlap az amerikai elnökről
„Itt mindjárt meg is állhatunk egy pillanatra, hogy rögzítsük, a mindenkori amerikai elnöknek semmiféle hatalma nincs, a valóságos hatalom ugyanis mindent igyekszik megtenni annak érdekében, és többnyire sikeresen, hogy egyáltalán ne látszódjon. Azt is igyekszik elérni, szintén sikerrel, hogy az általa véleményhatalmi diktatúraként használt médiagépezet összeesküvéselmélet-gyártással (tudatlansággal, gonoszsággal) vádoljon mindenkit, aki kétségbe meri vonni az ily módon láthatatlanná vált valódi hatalom nemlétezését.
Donald Trump és számos elődje amerikai elnökként arra kapott formális felhatalmazást, hogy uralomtechnikai szinten „leadminisztrálja”, amit a valóságos hatalom számára diktál. Így érthető meg igazán az a szó szoros értelmében vett gyilkos küzdelem, amelyet a megválasztott elnök megválasztása pillanatától kezdve folytat ezzel a „nem létező” valóságos hatalommal, s annak nagyon is létező, bár hatalom mivoltát hevesen tagadó médiakomplexumával.”
A Magyar Idők publicistája a Jobbikról és Ukrajnáról
„Az elmúlt hétvégén Beregszászon felvonult az egy évvel ezelőtti Jobbik.
Ott volt minden, ami ehhez kellett. Éjfekete sötétség, mindent felülíró nőhiányban szenvedő szerencsétlen lúzerek, hülye zászlók, még hülyébb jelszavak, a legnagyobb hülyeségeket előre elskandáló vezérhülye, ami után a többi tud bégetni (adjon az Isten! Szebb jövőt! Manapság inkább deszegregált iskolát, hogy egy halhatatlant idézzünk…), szóval ott volt minden, mint nemrégen a kis falusi cigánysorokon, ahol Vona akkori emberei meneteltek, bár az is igaz, Vona csak álmodhatott egy jóféle Karpatszka Szicsről, az neki nem adatott meg soha, ugyanis ez itt mégiscsak Európa.”
A Pesti Srácok az Index egyik cikkéről
„Az egész írás csöpög attól az elmebajos perverz igyekezettől, hogy a szadizmust és a mazochizmust a normalitás részének fogadtassa el. Azt akarja velünk elhitetni, hogy ezek az emberek ettől boldogok, ez kell nekik a személyes teljességük megéléséhez, ez a szabadságuk része. Ezek az emberek nagyon betegek, de az újságíró még sokkal betegebb, a szerkesztőjével (ha van egyáltalán ilyen az Indexnél) együtt. Ugyanis előbbi a személyes döbbenetét és undorát rejtegetve igyekszik megfelelni az ideológiának, annak, hogy mindezt úgy mutassa be, mintha nem szerencsétlen elmebetegek szenvedését látná, amit egymásnak és maguknak okoznak, hanem valami olyasmit, ami természetes. Az utóbbi meg megjelenteti.
Tudom, ez a liberális univerzum elmebetegjeinek felfoghatatlan, de nem attól vagyunk emberek, hogy mindent megteszünk, ami eszünkbe jut, hanem attól, hogy képesek vagyunk határokat állítani magunk köré.”
A 888 egy verekedésről
„A feminácik két gendertengernagya, Papp Réka Kinga és Bajusz Orsolya összebalhézott egy budapesti „teázóban”. A hírek szerint jól helyben is hagyták egymást.
Hiteles források egyelőre nem erősítették meg azt a pesti romkocsmákban terjedő álhírt, mely szerint Bajusz Orsolya feminista aktivista leköpte és fejbe verte Papp Réka Kinga ’vetkőzőművészt’.”
Nem bír leállni a Ripost az öltözködési tanácsokkal
„Szexi és csinos a neccharisnya, na de mi van, ha beköszöntenek a mínuszok? Mutatunk egy vadítóan dögös megoldást: nemcsak melegít, de a férfiak is megőrülnek érte!
Meglepetéssel szolgálhatsz párodnak, ha ezt a harisnyát veszed fel. Első nekifutásra pamutnak és vastagnak néz ki – az is. Mégis van benne némi csavar! Télen kifejezetten hasznos. Csinos, és nőies lehetsz szoknyában is! Így lesz a combfix meleg és szexi a mindennapokban.”
„Havas Henrik könyvet ír Vona Gáborról!” – a hírt a Jobbik vezetője jelentette be a közelmúltban, amit a Független Hírügynökségnek nyilatkozó média-szakember meg is erősített. Havas elsősorban azért kezdett a portré megírásába, mert érdekelte az az út, amelyet Vona megtett a szélsőjobbtól a politikai élet centruma felé. Az interjúkötetből kiderül, hogy a Jobbik hatalomra készülő pártelnöke koalíciós kormányt tervez, de számít arra is, hogy Simicska haragja lesújt Orbán Viktorra, és a pörölycsapás szétzúzza majd az Orbán-körüli mítoszt.
Kicsit furcsa, hogy a könyv megjelenéséről nem a szerző, hanem az írás főszereplője, a Jobbik elnöke beszél először. Ez van a sajtótervben?
Ne viccelj, sajtóterv természetesen nem készült. Egyelőre még az sem dőlt el, hogy ha a könyv valóban megjelenik, akkor a bemutatót hol tartjuk. Mindenesetre Vona a közelmúltban felhívott, mondta, hogy egy nagyobb lapinterjúra készül, és tervei szerint bejelenti az interjúkötet hírét. Nekem nem volt ellene kifogásom, eddig én senkinek nem beszéltem erről a könyvről, pedig már hónapok óta keményen dolgozunk rajta. Elkészült a végleges szöveg.
Te vagy tehát a szerző, de a könyv néhány fejezetét, köztük a bevezetőt, Vona Gábor írta. Ezeket megtöltötte a Jobbik programjával, pedig én komoly szellemi párviadalra készültem. Hisz vannak aggályok…
Természetesen minden kérdést feltettem, amit fel kellett tenni. Ez alapvető, de néha meghagytam monológokat.
Igen, éreztem, hogy a Jobbik programját szabadon ismerteti az elnök, lényegében közbevetés, kérdés nélkül.
Bizonyos összefüggések megértése érdekében szükség volt erre, hisz javítottam az élő beszéd esetlegességeit. De a beszélgetést természetesen én irányítottam, a kötetet én szerkesztettem.
De nem voltál nagyon szigorú az elnök úrhoz…
Nem is akartam. Engem érdekelt Vona Gábor, kíváncsi voltam arra, amit ő csak „lelki útnak” nevez. Elindult valahonnan, és tart valahová.
Belelapoztam a kötetbe, de nehéz eldönteni, hogy ki a könyv központi figurája? A radikális demokráciatagadó, uniós zászlót égető, rasszista hírében álló párt vezetője, vagy a politika centrumába igyekvő, programját szalonképessé formálni akaró, uniós elveket való politikus, aki már nem is buzizik?
A könyv középpontjában az élet újratervezésének esélye, a politikus változásának lehetősége áll. Ha mondjuk egykor élt újságíró kollégánk 1944 márciusában, a német megszállás idején interjút kért volna Bajcsy-Zsilinszky Endrétől, tőle is megkérdezhette volna: hogyan jutott el az antiszemita, szélsőjobboldali gondolattól az antifasiszta eszmékig? Kevesen tudják, hogy Bajcsy-Zsilinszky azon kevés egykori szélsőséges fajvédők közé tartozott, aki később szembefordult a nemzetiszocializmussal, és fegyverrel várta az őt letartóztatni akaró Gestapo embereit. Erről az iszonyúan nagy szemléletváltozásról csak egy egész életút ismeretében lehet hitelesen beszélni.
Csak nem azt akarod mondani, hogy Vona Gábor személyében korunk Bajcsy-Zsilinszky Endréjével csináltál interjút?
Dehogy is, nem használnék ilyen nagy ívű történelmi párhuzamokat, bár a könyv írásakor tényleg beugrott a gondolat. Bajcsy-Zsilinszky nyilván más korban élt, de ő is eltávolodott a saját maga által képviselt pusztító eszméktől.
Te, aki a rendszerváltás előtt is a politika frontvonalában dolgozó újságíró voltál, láttál olyan közéleti szereplőt, aki ilyen hatalmas váltást produkált volna?
Mesélhetnék azért, a legtöbben persze rossz irányba indultak. Szűrös, Pozsgay, de felidézhetném azt is, hogy a „liberalizmus mocsarából” hogyan jutott el Orbán Viktor a „nemzeti gondolatig”. És persze tovább. Ma már a keresztény Európa védelme érdekében Dugovics Titusz módjára a legmagasabb hegyoromról is levetné magát a magyar kormányfő. Persze ezek csak lózungok Orbánnál a szavak és tettek nincsenek szinkronban. Ezt ő maga mondja.
Viszont a könyvemből egy olyan politikust ismerhetnek majd meg Vona Gábor személyében, aki rátévedt egy olyan útra, amely szükségszerűen vezette el oda, hogy ma már a lehetséges kormányváltó párt, a Jobbik elnökeként politizál. Nem akarom lelőni e könyv lényegét, de annyit elmondhatok: egykor összejött néhány egyetemista, akik jobboldali elkötelezettségűek voltak, és a hozzájuk gondolatban közel álló nemzeti oldalról hívtak vendégeket, a kisgazdáktól a MIÉP-ig. Kiderült, hogy egyik sem felelt meg nekik.
Persze, mert senki nem volt számukra elég radikális. Ezért hozták létre a szélsőséges, akkor rendszertagadó pártot, amelyről most könyvet írsz.
A történethez hozzátartozik, hogy 2006-ban radikalizálódott a társaság, részben a megalázott és bosszúszomjas rendőrség miatt, no meg a töketlen szocialista kormányzat, illetve a Fidesz kétarcúsága elvezetett oda, hogy Vona teret akart adni az anarchista, neofasiszta csoportoknak. Ebben segített a Magyar Gárda, amely – Vona szerint – az együvé tartozást jelentette.
Ha már történelmi figurákat emlegettél, akkoriban Gömböshöz, Szálasihoz hasonlították Vonát, ami nem épp hízelgő számára.
Ezt mondtam neki én is, de nem érdekli. Egyik kedvenc filozófusa, Julius Evola közel állt Mussolinihoz, igen szélsőséges gondolatai voltak. Amit ettől az úriembertől értékesnek tart, az az, hogy nem nemzetben kell gondolkodni, hanem államban, amelynek élén egy olyan spirituális vezető áll, aki képes odaállítani az embereket a közös eszmék, és az ősöktől örökölt értékek mellé.
Ez a spirituális vezető lenne ő, mármint Vona?
Igen.
De ilyen spirituális vezető már van, úgy hívják, hogy Orbán Viktor.
Őt egy elfáradt, kiégett figurának tartja. Vona egyébként arra számít, hogy Simicska haragja lesújt Orbánra, és az a pörölycsapás szétzúzza az Orbán-körüli mítoszt. Ha ez bekövetkezik – miután a baloldal mára felszámolta magát – akkor a Jobbik lesz az egyik szervezet, amely szerinte kormányra kerülhet.
Vona egyébként a könyvben nem cáfolja, hogy koalíciós kormányzásra készül. Elsősorban az LMP jöhet szóba partnerként, esetleg a Momentum.
Illetve azokra a szakértőkre is számít, – lehetnek azok a fideszesek is – akik a tudásukat hajlandóak az ország jövőjének megváltoztatása érdekében felajánlani. Akik szívesen részt vesznek az újratervezésben.
Ez a könyv címe is, Újratervezés!
Egyébként ez egy jó cím, kifejező, hisz amennyiben rossz irányba indultunk, tehát, ha van jobb, ha van gyorsabb, ha van célravezetőbb, akkor érdemes változtatni, amit a GPS navigáció menet közben is képes megmutatni. Vona azt mondja, hogy az újratervezés érdekében bárkivel képes összeállni. Arra már nem emlékszem, hogy benne maradt-e a könyvben, de nekem azt mondja: akár Szél Bernadett is lehetne az ő külügyminisztere.
Érezted azt, hogy a könyv megjelenése számodra némi kockázatot rejthet, hisz Havas Henrik segít szalonképessé tenni az egykori szélsőséges politikust, illetve az ő átváltozását?
Kétségtelen, vannak, akik attól tartanak, hogy a könyvvel legitimálom Vona Gábort, ami hülyeség. Nem feltételezem, hogy ha valakiről írok egy könyvet, akkor az illetőt ezzel hitelesítem. Ez a könyv legfeljebb abban segít, hogy a választó tájékozódjon. Ez a cél. Ebből a könyvből kiderül, hogy Vona Gábor vagy egy képmutató gazember, aki hazudik, hogy a választást megnyerje, vagy pedig egy olyan ember, aki megjárta a saját útját a radikalizmustól, tehát a szélsőjobbtól, a néppárti elnökségig.
Az a kérdés, hogy a választó elhiszi-e, hogy az út, amit Vona megtett, valóban visszafordíthatatlan. A könyv megírása után te elhiszed?
Én igen, de szerintem a többség azért szavaz majd rá, mert nincs más. Ne felejtsd el, a választók 60 százaléka változást akar, köztük vagyok én is. Ha megnézed a választékot, akkor megerősítheted, hogy jobb híján szavaznak majd rá.
Ha hatalomra kerülve újból szélsőjobboldali irányba fordulna, nem okoz majd neked lelkiismeret furdalást, hisz azért mégis a Jobbik vezetőjét népszerűsíted!?
De ha Szél Bernadett a külügyminiszter, Mellár Tamás a pénzügyminiszter, Bod Péter Ákos a nemzeti bank elnöke, akkor nem lehet radikalizálódni…
Kérdés, hogy ez lesz-e.
Ez a célja! Koalíció és a szakmai kormányzás. Adhatja az Együtt is az egészségügyi minisztert. Kétségtelen, a Fidesz-elittel Vona is le akar számolni, és ha a bíróság úgy dönt, akkor csapatostól mennek a börtönbe. Tehát a most még a háttérben dolgozó szakemberekre is szükség lesz, de persze ez nem az én dolgom.
Viszont hiába gondolkodik a Jobbik elnöke koalícióban, ha saját szavazói, akik továbbra is rasszisták vagy antiszemiták, esetleg zászlót akarnak égetni, azok nem szavaznak rá. Nincs ilyen veszély?
Amikor a hanuka üdvözlet után a vecsési alapszervezet fellázadt, és kivált a Jobbikból, Vona elnevette magát, és azt mondta: annál jobbat nem tehet a Fidesz, mint hogy a radikálisokat elszipkázza, legalább nem kell őket elküldeni. Egyébként a könyv érdekes része, amikor egy éve a párt alelnökeit elküldte. Öt perc alatt leváltotta őket.
Szerinted azt érzi Vona Gábor, hogy nélküle nem lehet Orbán Viktort leváltani?
Azt érezheti, hogy a kormányváltás előfeltétele a Simicska által beígért atombomba.
Erről konkrétan beszél a könyvben?
Hogy létezhet atombomba, arra csak következtetek, mert vannak hordozók, amik fenntartása sokba kerülhet. A Hír TV, a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió, és a plakáthelyek komoly pénzeket emésztenek fel.
Azt sajnos nem sikerült kihúznom Vonából, hogy van-e kapcsolata Simicskával, vagy nincs.
A Jobbik néppárttá válásához szükségesek voltak a vizslakölykök, akikkel Vona Gábor korábban fotóztatta magát. A jövőben pedig Havas Henrikkel együtt dedikálhat. Ez neki szavazókat jelent, neked pedig sikert?
Nyilván lesz egy könyvbemutató, közös dedikálások is lehetnek, ez elképzelhető. De azt világosan megmondtam, hogy semmilyen kampányrendezvényen nem veszek részt. Megírtam az utószóban, hogy bárki bármit mond, nem lettem hirtelen jobbikos. Végül is nekem mindegy, hogy ki lesz a miniszterelnök, Szél Bernadett vagy Karácsony Gergely, csak a jelenlegi kurzus ne folytassa.
Szóval nem a Jobbik választási sikere hajt, inkább valamiféle újságírói teljesítmény, esetleg pusztán anyagi megfontolásból írtál portrét Vona Gáborról?
Azt nem állítom, hogy a pénz nem érdekel, bár anyagi problémáim régóta nincsenek. A dicsőség sem izgat már, hisz mindent elértem, amit valaha szerettem volna. Halálosan komolyan mondom, hogy engem csak a munka érdekel. Emlékszem, hogy egyszer hat-nyolc hónapot töltöttem az ápoltak között a Lipótmezőn. Volt már a praxisomban narkós, kurva, életfogytos. Iszonyúan megrendítő volt, amikor egy heroinistával beszéltem, aki a Lipótmező belgyógyászának a lánya, és aki albán meg csecsen drogdílerek kurvája lett. Tíz éve tiszta volt már, amikor elmondta nekem, hogy milyen poklokon ment keresztül az életben maradásáért. Élveztem azt is, hogy most megjelent a dolgozószobámban egy ember, aki pártelnök, és akinek meggyőződése, hogy Magyarország miniszterelnöke lesz. Érdekelnek ezek a dolgok.
A könyv te ötleted volt, vagy Vona Gáboré? Esetleg Simicskáé?
Az enyém.
A bevétel pedig?
Az enyém, magánkiadásban jelenik meg a könyv.
Simicska nem is támogatta?
Nem, de nagyon szeretnék vele beszélni. Meg akarom tudni, hogy mennyiért rakja ki a könyv plakátjait. Ugyanis mint mondtam, saját kiadásban jelenik meg a Vonáról szóló könyv.
Biztos vagyok benne, hogy a Jobbik segít majd, hisz a párt ezernél is több plakáthelyet vett Simicska Lajostól…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
