Kezdőlap Itthon Oldal 708

Itthon

Tíz éve történt – Tévések tiltakoztak a minisztériumnál

0

2007. november 23-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy bejelentették: a Magyar Televízió, a TV2 és az RTL Klub nem vesz részt pénteken azon az egyeztetésen, amelyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) kezdeményezett az újságírók és rendőrök között a tüntetéseken kialakult konfliktusokról.

A három országos csatorna indoklása szerint a probléma megoldása az egész sajtó bevonásával lehet eredményes, az egyeztetésre viszont egyes sajtóorgánumok nem kaptak meghívást.

A megbeszélésre a Független Hírügynökséget sem hívták meg, a tárca indoklása szerint helyhiány miatt.

A Magyar Televízió, a TV2 és az RTL Klub az igazságügyi és rendészeti miniszternek küldött, azonos tartalmú levél kiséretében jelezték a tárcának, hogy a péntekre kapott meghívásnak nem tudnak eleget tenni.

A levélben a csatornák kifejtik: örömmel fogadták el meghívást az újságírók és rendőrök közötti konfliktusok megoldása és megelőzése céljából. Azt gondolják, hogy ez a probléma az egész magyar sajtót érinti, így a megoldása is valamilyen formában az egész sajtó bevonásával lehet eredményes.

„A mai hírekből tudtuk meg, hogy a mai egyeztetésre egyes orgánumok, amelyek kétségtelenül érintettek a problémában, nem kaptak meghívást. Ez a körülmény álláspontunk szerint megakadályozza, hogy közös megoldást találjunk. Emiatt a meghívásnak nem tudunk eleget tenni, egyúttal várjuk az alkalmat, hogy a Miniszter Úr és a magyar sajtó képviselői a tüntetéseken kialakult konfliktusokról egyeztetést folytassanak, amelyen örömmel veszünk részt.” – áll a Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszternek elküldött levélben.

Lapszem – 2017. november 23.

0

Ma van Törőcsik Mari születésnapja. Még sokat kívánunk neki! Egyébként 165 éve ezen a napon Angliában, Jersey szigetén szerelték fel az első postaládákat és 128 éve üzembe helyezték az első wurlitzert San Franciscó-i Palais Royal bárban.

Névnapjukat a Kelemenek, a Klementinák, a Dánielek és a Kolumbánok ünnneplik.

Holnap felhős, ködös idő várható. A legalacsonyabb 4, a legmagasabb 10 fok lesz.

Magyar Nemzet

Vidéki jelentkező az Egyesült Államok pénzére
Politikai lap? Egy sem érkezik. Azt nem viszik, csak a bulvárt – tudtuk meg a Nógrád megyei Galgaguta cserépkályhával fűtött postahivatalában, amikor egy Nógrád Megyei Hírlapot vásároltunk. A 600 lelkes faluban csak itt lehet újsághoz jutni. Többi között az ilyen településeket célozza meg a „Nyomtass te is!” kezdeményezésével az eDemokrácia Műhely Egyesület, amely az A4-es formátumú lapjával a kormánytól független lapok és portálok híreiből válogatva készít „szamizdat” újságot. Ezt támogató magánszemélyek segítségével sokszorosítják, terjesztik.
(…) Az eDemokrácia Műhely tagjai az ország különböző pontjaira eljutva osztják az újságukat, már 18 számon vannak túl. Általános tapasztalatuk, hogy az emberek félnek bekapcsolódni a terjesztésbe, mert akkor rögtön bélyeg kerül rájuk. A legtöbb helységben vannak támogatóik. Galgagután is akad egy segítőjük. Ezúttal nélküle kellett kiszórniuk az újságjukat.

Népszava

Kilépett az MSZP-ből Horváth Imre
Végig fenntartottuk a Demokratikus Koalícióval való tárgyalásokon azt az alapelvet, hogy az egyéni körzetben győztesekről nem egyeztetünk. Kizárólag a IV. kerületben lehetséges, hogy ezt az elvet feloldjuk. Horváth Imre kilépése a pártból azonban nem ezzel függ össze, hanem azzal, hogy nem kapott többséget az MSZP újpesti szervezetétől – jelentette ki lapunknak Molnár Gyula. A szocialisták elnöke azután beszélt erről, hogy az atv.hu azt írta: a Horváth Imre kilépésének az lehet az oka, hogy az MSZP nem indítja újra Újpesten, a körzetet pedig valószínűleg átadják a DK-s Varju Lászlónak.

A szocialista pártelnök közölte azt is, hogy Horváth az MSZP parlamenti frakciójának a tagja marad. Molnár leszögezte: Csongrád megyében és Szegeden „nem eladó” egy körzet sem. Mint megírtuk, Ujhelyi István EP-képviselő, aki Botka László miniszterelnök-jelölti visszalépésével egy időben mondott le az MSZP-alelnöki posztról, Brüsszelben sajtótájékoztatót tartott kedden, ahol azt mondta: „Győztes csapaton nem szokás változtatni, a szegedi csapat pedig ragaszkodik ahhoz, hogy Szabó Sándor és Joób Márton legyen a két helyi körzet ellenzéki képviselő-jelöltje.” – Mi, szegediek a kormányváltáshoz akarunk hozzájárulni, ezért ez nem lehet alku tárgya a 106 egyéni körzetről szóló ellenzéki egyeztetések során! – mondta Ujhelyi.

Magyar Idők

Rekordszámú részvétel a nemzeti konzultáción

Minden korábbinál többen válaszoltak eddig a Soros-tervről indított nemzeti konzultáció kérdőíveire. A kormány szerint az állampolgárok kiállása is kell a migránsok felső korlát nélküli betelepítésének megakadályozásához. A kérdőívekre adott válaszok postára adása holnapi határidejének meghosszabbításáról még nem döntöttek.

– Az összesítések szerint már több mint 1,7 millióan mondták el véleményüket a nemzeti konzultáción, ami rekord, ennyien még soha nem vettek részt nemzeti konzultációban – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán tegnap. Dömötör Csaba azt írta, hogy „mivel az Európai Parlament múlt héten elfogadta a betelepítési terveket, az igazi politikai küzdelem még csak most kezdődik”. A bejegyzéshez feltöltött videón az államtitkár azt mondta, hogy a rekord részvételnek jó oka van, mégpedig az, hogy elkezdték végrehajtani a konzultációban említett terveket.

Magyar Hírlap

Maga Brüsszel igazolja a Soros-terv létezését
Az Európai Parlament kimondta az áment, teljesen világossá tette, hogy a migránsok kötelező, felső korlát nélküli szétosztását akarja – mondta Hende Csaba.
Készek vagyunk konszenzusra jutni nemzeti érdekeink teljes tiszteletben tartása mellett – jelentette ki a lapunknak adott interjúban a migráció kapcsán Hende Csaba, a törvényalkotási bizottság elnöke, akivel többek között a EU bevándorláspolitikájáról és a magyar sajtó állapotáról is beszélgettünk.
(…) – Ha már szóba hozta a bizottságot, arról mit gondol, hogy Navracsics Tibor magyar biztos szerint nincs Soros-terv, azt a kormány néhány újságcikkre építette fel?

– Lehet a szavakon lovagolni és a Soros-tervre úgy gondolni, mintha annak egy építési engedélyezésre benyújtott terv formájában kellene léteznie: kötve, fűzve, érkeztető pecséttel ellátva, benyújtva a hatósághoz. Ugyanakkor a terv valójában egy elgondolás, egy jövőre vonatkozó cselekvési lépéssor, amelynek végén ott van egy olyan Európa, amely nyomaiban sem hasonlít a mai- ra. A Soros-terv létezését épp az előbb említett döntés igazolja, akárcsak annak a kétszázhuszonhat EP-képviselőnek a listája, akit a Nyílt Társadalom Alapítvány Soros szövetségeseként tart számon. Ez az elképzelés az idegen kultúra tervezett térfoglalását mint valamiféle pozitív, vágyott és elérendő célt tűzi ki. Malin Björk svéd EP-képviselő napokban tett nyilatkozata is erre utal, hiszen ő azt mondta: évi kétszázötvenezer migráns befogadása nemcsak lehetséges, de üdvös is. De mitől is üdvös? Miért akarják megváltoztatni a hazájukat? Látjuk, ha ez a kultúra nagy tömegben megjelenik, akkor az iszlám radikalizmus is felüti a fejét. Ne felejtsük el, hogy a nyugat-európai biztonsági szervek nem tudták kiszűrni azokat az illegális bevándorlókat, akik a több száz halálos áldozatot követelő terrorcselekményeket elkövették. Fel kell tenni a kérdést: mindezek alapján Magyarország vezetői játszhatnak-e szerencsejátékot, kockára tehetik-e a ma élő magyarok mellett a gyermekeink és unokáink biztonságát?

Azt látom, hogy a fideszesek szétlopják a hazát

Gúzsba kötve táncol dr. Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere, a fideszes többségű testület inkább csak a saját klientúrájának érdekeit nézi – legalább is ez derül ki abból az interjúból, amelyet a polgármester a Független Hírügynökségnek adott. A városvezető szerint a kormánypártiak elsősorban a párt érdekeit veszik figyelembe, így a város rendre háttérbe szorul. A hajdanvolt rendőr már tíz feljelentést is tett az előző időszak hűtlen kezelései miatt, de ezek a feljelentések rendre eredmény nélkül zárulnak, hiába tartja mindenki napnál világosabbnak a bűncselekményeket. Lengyel Róbert szerint ma nem azokat az időket éljük, amikor a tisztességnek helye van a közéletben, magánérdekek dominálnak és magánzsebek gazdagodnak. Ha az emberek újra erre a Fidesz-Magyarországra szavaznak, akkor nagyon nagy baj van ebben az országban.

 

Amikor beszállt a polgármesteri címért folyó versenybe és váratlanul meg is nyerte, számolt-e azzal, hogy szinte működésképtelen lesz? Tétényi Éva, volt esztergomi polgármester példája mutatta, hogy a fideszes többség ellen a független polgármesternek jószerivel esélye sincs…

Én az emberek bölcsességére számítottam, hogy ha a fideszes polgármestert elzavarják, akkor már olyan testületet is választanak mellém, amelyikkel lehet dolgozni, így aztán csalódás volt számomra, hogy nem így történt.

Épp ezért említettem Tétényi Évát; az esztergomiak és leváltották a Fidesz polgármesterét, de valamennyi körzetbe fideszes képviselőt választottak…

Én botcsinálta politikus vagyok, nem foglalkoztam a politikával, sokáig rendőrtisztként dolgoztam, leszerelésem után másfél évvel jött ez a felkérés, gondoltam belevágok… Egyébként nem bántam meg, mert ha nem indulok ma is fideszes polgármestere lenne a városnak. Szóval én politikai előélet nélkül csöppentem bele ebbe a munkába, és olyan helyről jöttem, ahol a tisztesség, az adott szó, meg a becsület még jelentettek valamit. Ma már tudom, hogy a politika világában ilyen tulajdonságok nincsenek, el kell őket felejteni.

Miben tapasztalja ezt? Mindenki át akarja verni? Nincs adott szó?

Adott szó abszolút nincs. A pártérdekek, jelen esetben a Fidesz érdekei mindent felülírnak.

Belátom, naiv voltam, azt hittem, hogy a város érdekei megelőzik a párt érdekeit. És az idők folyamán rá kellett jönnöm, hogy ez koránt sincs így. A párt érdekei mindenek felett állnak.

Akkor nem figyeli, hogy mi zajlik az országban…

De figyelem, igyekszem nyitott szemmel járni.

Akkor viszont mindenhol ezt kellen tapasztalnia…

Ezt is tapasztalom. Így van, ahogy mondja, mindent átsző a nagypolitika, mindenhova beleissza magát…

Siófokon hogy áll össze a testület?

A fajsúlyosabb kérdésekben mindig 9-3 arányban alulmaradunk; hét fideszes és a rendre velük szavazó két függetlennek köszönhetően. Mellettem a baloldali és a jobbikos képviselő szavaz.

Miért mondják önre, hogy jobbikos?

Két évvel ezelőtt eljött hozzám Vona Gábor, az első személy volt, aki úgymond a nagypolitikából megkeresett. Felajánlotta a segítségét, amit én természetesen elfogadtam.

Kétségtelen, hogy a baloldal nem indított ellenem jelöltet a választások idején, de azt a segítséget, amire szükségem lett volna, nem kaptam meg, a Jobbik oldaláról viszont igen.

Ezzel együtt elmondtam Vona Gábornak, hogy minden nem tetszik, amit a pártja képvisel, ez azonban nem lehet akadálya jó együttműködésnek, mert vannak olyan programjaik és nézeteik, amelyekkel azonosulni tudok. Innen származik, hogy jobbikos vagyok, de nem tartozom egyik párthoz sem, noha szerettek volna ők is, meg a baloldal is elindítani országgyűlési képviselőjelöltként. Nem vállaltam, elutasítottam mindkét felkérést, így most az alpolgármesterem lett a Jobbik jelöltje.

Miért szerelt le a rendőrségtől?

Huszonnégy évig voltam rendőr, tizenkét évig általános feladatokat ellátva, tizenkettőt pedig különleges feladatokat, a paksi kommandó parancsnokaként.

Azért is ilyen kigyúrt?

A sport mindig az életem része volt. De visszatérve a kérdésére: már 2010 előtt éreztem, hogy ez a rendőrség, már nem az a rendőrség, Draskovics Tibor belügyminiszteri regnálás alatt azt hittem, hogy annál már nem lehet mélyebbre süllyedni, nos lehetett.

Ez miben mutatkozott meg?

Hogy a politika egyre inkább belefolyik a mindennapokba, és olyan feladatokat bíztak ránk, amelyek nem voltak összeegyeztethetők sem az elveimmel, sem a rendőri eskümmel.

Ha mondana egy példát

Én voltam az a rendőrkapitány, aki nem voltam hajlandó a traffipaxos rendőrautót lecserélni civil kocsira. Én azt vallottam, hogy ne a büntetés legyen az elsődleges, hanem a megelőzés, a demonstrálás. Viszont a rendőrség költségvetésébe beépítették a büntetést, vagyis kellett a pénz. Szerintem nem normális dolog, hogy a bevételeinket az emberek megsarcolásával teljesítsük.

Azt mondják különben önről, hogy polgármesterként is rendőrként gondolkodik…

Így van. Aki zsarunak születik, az úgy is hal meg. Én sokmindent másként látok, mint egy hosszú politikai előélettel rendelkező személy.

Ez mit jelent a hétköznapokban?

Például azt, hogy amióta polgármester vagyok, tíz büntetőfeljelentést tettem, visszaélések gyanúja miatt.

Ezek az előző polgármester korrupciós ügyei?

Fogalmazzunk úgy, hogy az előző városvezetéshez kapcsolódó korrupciós ügyek.

Bűnügyi rendőrként és jogászként is meg tudom ítélni, hogy ezek az esetek kimerítik a bűnügy fogalmát, mégis olyan nyomozást megszüntető határozatok születtek, amelyeket én a rendőri hivatás szégyenének tartok.

Jó lenne, ha példát is mondana.

Egy Balaton parti területet működtető önkormányzati cégünk egyik vezetője vásárolt egy halászhajót. Ezért a hajóért az önkormányzat kifizetett hárommillió forint plusz áfát. Évekig nem történt semmi a hajóval, évekig ott ringatózott a Balatonon, csak éppen állagában romlott. Aztán elköltöttek még egyszer ugyanannyi pénzt, mint a vásárláskor, felújításra. Cégvezető váltás után az új cégvezető a testület elé állt azzal a javaslattal, hogy az eddig nyolcmillióba került hajót, értékesítsük hétszázezer forintért, mert nem tudjuk használni. Megtettem hűtlen kezelés miatt a feljelentést, majd a rendőrség megszüntető határozatot hozott, mondván hogy a beszerzési ár is megfelelő volt, meg az eladási ár is reális… Kérdem én hogyan?

Ki a vevő?

Egy keszthelyi ember.

De nincs valami politikai kapcsolata?

Nézze, nincs nekem már se kedvem, se türelmem ezeket a szálakat kibogozni.

Arra következtetésre jutottam, hogy felesleges büntetőfeljelentéseket tenni, mert ha van fideszes, vagy a Fideszhez közel álló érintettje az ügynek, akkor a földi halandó úgy sem tud az igazsághoz közelebb férkőzni.

Ha már Fidesz, ha már bűncselekmény, ha már hajó, illetve Balaton, mit szól ahhoz a terjeszkedéshez, ami ugyancsak a kormánypárt oldaláról érkezik, mégpedig Mészáros Lőrinc személyében?

Hallottam én is, vannak is információim is… Hadd meséljek el egy történetet. Mondják a kollégáim, hogy a

Siófok focimeccsén itt járt Mészáros Lőrinc, de még maga Orbán Viktor is. Az első reakcióm az volt, hogy mibe fog ez nekünk kerülni. Eltelt néhány hét, és már jött is a testületi ülés elé a javaslat, hogy támogassuk a helyi futballcsapatot, és meg is szavazta a többség, hogy három éven keresztül fizessünk évi ötvenmillió forintot.

Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy egy teljesen lecsúszó-félben lévő csapatot támogatunk így… Hallom én is, hogy terjeszkedik Mészáros, napirenden van a hajózási cég kvázi kiállamosítása, a kézilabdacsarnok körüli furcsa dolgok. Ebben a beruházásban, amely nemrég készült el, többszázmillió forintja van a városnak…

És itt is ugye felmerült a felcsúti polgármester neve…

Mondjon nekem valaki valamit, ahol nem merül fel. Mindenesetre szeretnénk hozzájutni ahhoz a pénzhez, amit befektettünk a csarnokba. Én nem a sport ellen vagyok, hanem a mögöttes tartalmat kifogásolom, a sajátos gazdasági érdekeket…

De mi ebben a gazdasági érdek?

Az, hogy

a beruházásokat olyanok végzik, akik ezer szállal kötődnek a politikához. Így landolnak a tao-pénzek a bennfentesi körökben.

De mondok mást is: itt van a Bahart, a hajózási társaság, amelynek negyvennégy százalékban tulajdonosa siófoki önkormányzat. Most az állam igyekszik feltőkésíteni az egyébként nagyon értékes és nyereséges céget, amivel mi nem tudunk lépést tartani, vagyis a részvényeink elértéktelenednek. Nem tudom, hogy mi ezzel a célja az államnak, miért akarja megszerezni a Bahart többségi tulajdonát. Hogy mik a további elképzeléseik, arról csak sejtéseim és áttételes információim vannak. Az biztos, hogy a társaság nagy vagyonnal rendelkezik, a hozzá tartozó kikötők nagy forgalmat bonyolítanak le, illetve a cég telepe, ami egy kis szigetszerű földnyúlvány a Balatonban, nagyon nagy értéket képvisel. Egy ideig az volt a városi pletyka, hogy oda majd Andy Vajna érkezik és vele egy kaszinó, most ez a pletyka elhalványult, de hogy mi lesz vele ténylegesen, azt nem tudom. Ha megtörténik a Bahart állami feltőkésítése, lényegében elúszik az a sok-sok pénz, amit a siófoki önkormányzat belefektetett.

Szóval arról nem tud, hogy ebben lenne esetleg Mészáros Lőrincnek érdekeltsége…

Nem, nem tudok. Azt hallom, hogy megvesz magánkézben lévő kempingeket, vagy éppen az Ezüstpart szállodát.

Siófoknak az is nagy gondja, hogy a szezon mindössze két és fél hónapig tart, a város augusztus után lényegében meghal. Van-e stratégiája arra, hogy ez ne így legyen?

A főszezon az valóban csak két és fél hónap, az viszont nagyon erős, az idén például egymillió fölött volt az itt töltött vendégéjszaka. Amit tehetünk, és meg is tettük az idén, hogy minden hétvégére jelentős programokat szervezünk. Az az akció neve, hogy ha hétvége, akkor Siófok. A másik fejlődési lehetőség, hogy felépítünk – most egy sikeres pályázat után – egy olyan ipari parkot, ami jelentős előrelépést hozhat a város életében. A repülőtérrel szembeni területre próbálunk betelepíteni cégeket, meggyőződésem, hogy szép reményekkel.

Mi van az új városházával, amit Orbán Viktor ígért meg önöknek?

Azt még a választások előtt ígérte, gondolom azóta ez már nem aktuális, mert szó sem esik róla. Írtam ugyan a miniszterelnöknek levelet, de nem kaptam rá választ három éve.

Talán a ciklus végéig megérkezik a válasz. Apropó, ciklus vége… Vannak hosszú távú tervei?

A jelenlegi közéletet figyelve, elkeserítőnek tartom a helyzetet. Napi szinten döbbenek meg azon, hogy mi van, és el se tudom képzelni, bele se akarok gondolni, hogy négy-öt hónap múlva mi lesz. Tekintettel arra, hogy mocskos kampányra kell számítanunk, nincsenek illúzióim afelől, hogy a 2019-es helyhatósági választásoknál sem lehet mást várnunk. Nagyon sok múlik, hogy mi történik jövő tavasszal. Ha a napi szinten kiömlő moslékosvödrök után is az embereknek ez kell, akkor a még megmaradt tisztességes politikusoknak el kell gondolkodni azon, hogy van-e értelme egy ilyen szélmalomharcnak. Mert ez szélmalomharc.

Ha ugyanis azt látom, hogy szétlopják a hazát, de szó szerint szétlopják, hogy állami szintre emelkedik a korrupció, a gazemberség, a tisztességtelenség, és ehhez emberek milliói tapsikolnak, akkor nagyon nagy baj van ebben az országban.

Nem biztos, hogy most olyan időket élünk, amikor a tisztességre, vagy a tisztességes politikusokra szükség van. Természetesen szeretnék egyszer úgy dolgozni, hogy nem ellenszélben kell működnöm. Azt azonban, nehéz feldolgozni, hogy folyamatosan el kell elfogadnom a politikai érdekek megjelenését, hogy most ide kell bedugni egy fideszes céget, vagy valamelyik Fidesz-közeli vállalkozónak kell szerződéses, partneri viszonyt biztosítani. Ilyen körülmények között ugyanis lehetetlen a valódi értékek alapján dolgozni.

Tovább sodródik az MSZP; karácsony az új időpont

Horváth Imre vezetők elé hajított tagkönyve újra felkavarta a vizet az amúgy is csak átmenetileg elcsendesülő viharos életet élő szocialista pártban. Az Újpesten, Kiss Péter halála után időközi választáson mandátumot szerzett képviselő, most sértődötten mondott le párttagságáról, s lépett ki  az MSZP frakcióból, bár ez utóbbiról nincs egyértelmű információ. Kunhalmi Ágnes budapesti elnök az ATV reggeli műsorában megrendülten beszélt képviselőtársa döntéséről, Hiller István pedig, kiemelve Horváth munkásságának érdemeit, arról nyilatkozott, hogy ezekben a tárgyalásos időkben, bizony vannak olyanok, akiknek áldozatot kell hozniuk, annak érdekében, hogy végre felálljon az a közös csapat, amely versenyképes lehet a Fidesszel. Csakhogy a csapat sehogysem akar felállni, ellenkezőleg: a látszat az – és ezt erősíti Horváth Imre esete is -, hogy inkább, ami van, vagy volt, az is szétesőben van. Igaz ugyan, hogy a politikusok – DK-sok, MSZP-sek – folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások rendben folynak a kulisszák mögött, és ezt készséggel el is hinnénk, ha időről-időre nem kerülnének elénk olyan hírek, amelyek az ellenkezőjét sugallják.

Kunhalmi mindenesetre most arról beszélt, hogy amennyiben karácsonyig nem jön létre a megegyezés a demokratikus ellenzék pártjai között, úgy valamennyien mehetnek a süllyesztőbe. Ilyen kemény hangot még egyetlen szocialista politikus sem ütött meg, ami nem azt jelenti, hogy ne ez lenne a realitás. Igaza van a budapesti elnökasszonynak: az furcsa kanyarokkal telített út, amit ebben az évben megtett az MSZP és a DK, az riasztóan hat a választókra. Mondhatja persze erre a Demokratikus Koalíció, hogy ő egyenes vonalon haladt, ami egyrészt csak bizonyos megszorításokkal igaz, másrészt csak részeredményként értékelhető. Mert kétségtelen, hogy növelte népszerűségét, biztosabban állíthatja, hogy parlamenti párt lesz belőle, de így együttesen távolodtak a bejelentett és a baloldali közönségtől elvárt céltól, a Fidesz leváltásától.

Ma ott tartunk, hogy egyre inkább ébred nosztalgia az amúgy kudarcos Botka László fémjelezte időszak iránt, a volt miniszterelnök-jelölt távozása ugyanis még sem hozta el azt a konszolidációt, amelyet az elégedetlen párttagok reméltek. Molnár Gyula és a mellé választott két vezető – Hiller István és Tóth Bertalan – nem tudott átütő eredményt felmutatni, sőt inkább az a kép keletkezett róluk, hogy a gyeplőt Gyurcsány Ferenc tartja a kezében, a szocialista delegáció pedig csak sodródik. Molnár Gyula ugyan azt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek, hogy kemény kézzel fogja irányítani a pártot, ennek azonban egyelőre nem látszanak a külső jelei. Sőt, inkább az ellentéte érzékelhető. Ráadásul az általa megadott határidők is újra csúszásban vannak; az elnök november végére jósolta a megállapodás bejelentését és a közös miniszterelnök-jelölt megnevezését, s jóllehet még néhány nap hátravan ebből a hónapból, nem túl nagy merészség azt jövendölni, hogy ebből a bejelentésből már nem lesz semmi. Már csak azért sem, mert miközben az MSZP politikusai – lásd csütörtök reggel Kunhalmi Ágnes – közös listáról és közös miniszterelnök-jelöltről beszélnek változatlanul, addig a többi érintett párt erről mintha hallani sem akarna. A megbeszélések a koordinált indulásról folynak, immár talán négy párt között, de az elég világosan látszik, hogy e négy párt összefogása kevés lesz a Fidesz ellen. Azért is kevés lesz, mert a szocialisták folyamatos amortizálódása segíthet ugyan a DK-nak  – és az LMP-nek is – begyűjteni néhány plusz szimpatizánst, de az összkép és a hitelesség, pláne a győzelembe vetett választói hit ettől nem javul, sőt folyamatosan romlik.  Az eredményességhez szükség lenne az LMP-re és a Momentumra is, ők azonban ma már inkább a Jobbikkal kacérkodnak, elhatárolódva az MSZP-től és a DK-tól, megelégedve látszólagos izmosodásukkal. Hadházy Ákos azt nyilatkozta portálunknak, hogy számukra az elsődleges cél a Fidesz ötven százalék alá szorítása, vagyis annak elérése, hogy Orbán ne legyen képes egyedül kormányt alakítani. Ez kétségtelenül szép célkitűzés, de vajon hogyan lesz belőle a másik oldalon koalícióképes csapat. Kikkel? Tényleg a Jobbikkal? Mert, ha nem a Jobbikkal, akkor újra szembe találjak magukat a most elutált pártokkal. És ezt a képletet a választó is pontosan látja, ami egyáltalán nem növeli az esélyeket.

Akárhonnan nézzük tehát az ellenzéki oldal térképét, olyan terepet látunk, ahol sokkal több a buktató, mint a sima felszín. Az ügyek nem látszanak rendeződni, viszont az idő rohamléptekkel halad; a karácsonyra kitolt határidő is pillanatokon belül itt lesz. Azt mondják, hogy a politikában nincsenek előre kiszámítható lépések, mindig közbejöhet váratlan esemény és ennek következtében fordulat. És ez így igaz, de végigtekintve az elmúlt időszak történésein, egy ilyen fordulatba reménykedni inkább a csodavárás kategóriájába tartozik.

Kunhalmi: december közepéig meg kell egyezni a DK-val

0

A Magyar Szocialista Párt budapesti elnöke az ATV reggeli műsorában sajnálatát fejezte ki, hogy lehetséges újpesti jelöltjük, Horváth Imre kilépett a pártból. Kunhalmi Ágnes véleménye szerint, amennyiben december közepéig nem sikerül megállapodni a Demokratikus Koalícióval a koordinált jelöltállításról, a közös listáról és a közös miniszterelnök-jelöltről, akkor mindkét párt megy a süllyesztőbe.

Közben a Molnár Gyula, az MSZP elnöke a Népszavának úgy nyilatkozott: végig fenntartották a Demokratikus Koalícióval való tárgyalásokon azt az alapelvet, hogy az egyéni körzetben győztesekről nem egyeztetnek. „Kizárólag a IV. kerületben lehetséges, hogy ezt az elvet feloldjuk. Horváth Imre kilépése a pártból azonban nem ezzel függ össze, hanem azzal, hogy nem kapott többséget az MSZP újpesti szervezetétől – jelentette ki lapunknak Molnár Gyula. A szocialisták elnöke azután beszélt erről, hogy az atv.hu azt írta: a Horváth Imre kilépésének az lehet az oka, hogy az MSZP nem indítja újra Újpesten, a körzetet pedig valószínűleg átadják a DK-s Varju Lászlónak.”

Ez volt ma – 2017. november 22.

0

Életfogytiglanit kapott a boszniai szerb tömeggyilkos; itthon megkezdődtek a találgatások egy esetleges Jobbik-LMP-Momentum összefogásról; a Fidesz nem fog össze, hanem Soros-könyveket vásárol; megérkezett a mozikba Antal Nimród nagyon várt A Viszkis című filmje.

Elítélték „Bosznia mészárosát”

Szerdán a hágai Nemzetközi Törvényszék emberiesség elleni bűncselekménye vádjában bűnösnek találta és életfogytiglani börtönre ítélte Ratko Mladićot, a boszniai szerb hadsereg parancsnokát.  Mladić rosszulléte miatt megszakadt az ülés, fél órával később folytatták az ítélethirdetést. Végül az ítélet felolvasása alatt ki kellett vezetni a teremből, mert kiabálni kezdett. Ratko Mladić ellen egy 11 pontos vádiratot nyújtottak be amely, tartalmazta a kétrendeli népirtás, valamint háborús és emberiség elleni bűncselekmények – gyilkosság, deportálás és túszejtés – szerepeltek. Ezeket a cselekményeket a jugoszláv háborúk ideje alatt, 1992 és 1995 között követtek el a bosnyákok és horvátok ellen. Mivel ő volt a boszniai szerb hadseregparancsnok, ezért ő tartják felelősnek az 1995-ös srebrenicai népirtásért is, amely során a boszniai szerb erők nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le.  Ezenfelül további hét bosnyák-szerb település ellen végrehajtott tömeggyilkosságban merült fel a parancsnok szerepe. Ő rendelte el Szarajevó 1992-es bombázását is.

Minden úgy kezdődött, hogy a köztévé gyűlöletkampányt indított

A korszerű hadviselés elengedhetetlen velejárója a fizikai erőszaknak megágyazó kommunikációs tetemre hívás. Ezt történt a kilencvenes évek délszláv háborúiban is: az akkor még Belgrádi Televízió a nyolcvanas évek második felétől az albánok, a bosnyákok, a szlovének, a horvátok és a vajdasági szerbek meg magyarok ellen kezdett addig nem tapasztalt kíméletlen lejárató kampányba. Az eredmény ismeretes: valóságos háborúk Európában és olyan tömeggyilkosok színre lépése, mint Ratko Mladić, aki felett most ítélkezik a Hágai Nemzetközi Törvényszék.

Lehetséges a Jobbik-LMP koalíció a választások után

Vona Gábor viszont annak adott hangot, hogy kizárólag – ahogy ő fogalmazott – XXI. századi pártokkal hajlandó tárgyalni, név szerint az LMP-t és a Momentumot említette. Szél Bernadett, az LMP társelnöke, majd portálunknak Hadházy Ákos is reagált az ötletre. Szerintük minden ilyenről a választások után kell majd beszélni, akkor lehet szó arról, hogy milyen koalíció jöhetne létre. Hadházy egyértelművé tette: az elsődleges cél most az, hogy jövő áprilisban olyan eredmény szülessen, amely alapján a Fidesz ötven százalék alá kerül, ily módon pedig nem tud majd kormányt alakítani. Koalíciós kényszerhelyzetet szeretne elérni az LMP, de hogy a Jobbikkal lépne-e koalícióra, arra már nincs válasz. „Minden ilyenről csak április 8-a után érdemes szót váltani” – hangsúlyozta a politikus, amely alapján nem kizárható a Jobbik-LMP kormányzás sem. Arra a kérdésre, hogy vajon a Fidesszel is hajlandóak lennének-e koalícióra lépni, Hadházy a következő választ adta: „Az a kormány nagyon gyorsan elfogyna, mivel fideszes tagjainak a börtönbe kellene vonulniuk:” A képviselő azt is kiemelte: az ország következő vezetésének gyökeresen más irányt kell választania, mint amit eddig a Fidesz vitt.A Vona-féle gondolatra a Momentumtól is érkezett reakció. Megkeresésünkre a sajtóosztály a következőt válaszolta: a Momentum jelenleg nem folytat egyeztetéseket egy párttal sem, a párt döntése értelmében önállóan indul a választáson. Ha a magyar közélet csak különböző összefogás-forgatókönyvekről szól, az ország jár rosszul. Korábban (ATV Start) Cseh Katalin, a Momentum elnökségi tagja viszont azt mondta, hogy nem a pártja lesz egy esetleges kormányváltás akadálya.

13 millió forintért vásárolt Sorosról szóló könyveket a Fidesz

Nagy becsben tarthatja Soros Györgyöt a Fidesz, az amerikai-magyar milliárdos életéről szóló könyvből ugyanis ötezer példányt vásárolt. Ami így, karácsony előtt, amikor úgyis annyi a kiadás, igencsak tiszteletre méltó.

A Soros életét bemutató alkotást a Pesti Srácokat (főszerkesztő Stefka István) üzemeltető GerillaPress jelentette meg. A George Soros – A multimilliárdos globális hálózata és az általunk ismert világ vége című könyvet a Münchenben született, magyar származású író, újságíró, Andreas von Rétyi írta.

Az ötezer darab Soros-könyvet a Fidesz az egyéni választókerületi képviselői között osztotta szét. Azt nem tudni, hogy a vásárlással a Fidesz a GerillaPress kiadót kívánta életben tartani, vagy – ami szintén nem kizárt, bár viccnek azért durva lenne -, karácsonyi ajándékként kapták az érintettek, hogy tegyék a karácsonyfa alá.

Pokolból pokolba a viszkis rablóval

Nem vaskosan nyers arcú, nem irritálóan bűnözőábrázatú a viszkis rabló Antal Nimród nagyon várt A Viszkis című filmjében. Inkább sok tekintetben megszeppent, gátlásos, szerényen halk fiatalember. Ilyen egy sokszoros bankbetörő? A sajtóbemutatón kérdezem attól, aki jól ismeri, és azt válaszolja, bizony, bizony ilyen a valóságban is. Korábban másvalaki, aki ugyancsak többször találkozott vele, azt állítja, éppen hogy nem ilyen, és tartott is attól, hogy a szereplőválasztás majd lerontja a film értékét.

Ilyen az élő legenda, vitára ingerel. Merthogy Ambrus Attila legendás alakká lett, az nem kétséges. Sorozatos bankbetörő, akit hosszú-hosszú ideig nem sikerül elkapni, állandóan túljár a rendőrség, ha úgy tetszik, a fejesek, a hatalom eszén, emberre nem támad, alulról jövőként, a nép egyszerű gyermekeként a gazdagság jelképeit, a bankokat fosztja ki. Jó néhányan egyenesen Rózsa Sándor utódjának titulálták, mások felháborodottan azt mondták, be kellene már varrni mihamarabb, mégiscsak dühítő, hogy ennyire tehetetlen a rendőrség, állandóan sikerül borsot törni az orra alá.

Surányi: Lenne pénz értelmes reformokra

Évi ezermilliárd forint marad a költségvetésben, amiből jutna értelmes reformokra, egészségügyre, oktatásra, szociálpolitikára – mondta egy előadásában Surányi György. A volt MNB-elnök arra figyelmeztet, hogy a következő években felfuthat az infláció, a gazdaság jobb teljesítménye nem várható. A tényleges államadósság valójában sokkal nagyobb a hivatalos adatnál, „agymosás” zajlik, és az ellenzék is felkészületlen – mondta.

Surányi György előadást tartott a Pénzügykutató Zrt. intézeti napján Esztergomban, de az egy hónapja elhangzottak csak most kerültek fel az intézet honlapjára.

A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, majd nemzetközi bankcsoport térségi vezetője beszélt a javuló foglalkoztatásról. Ha nem is 700 ezerrel, de 350-400 ezerrel valóban nőtt a foglalkoztatottak száma, ami nem lebecsülendő – mondta. A hivatalosan 4,2 százalékos munkanélküliség a közmunkásokkal és a külföldön dolgozókkal korrigálva

inkább 7-8 százalék.

A munkaerő-piaci trend kedvező, de egészen más, mint az amerikai vagy nyugat-európai, mert nálunk nincs lehetőség arra, hogy fele-harmada bérű külföldiek érkeznének, a belső tartalékok pedig kimerülnek – mondta Surányi. Ezért nyugaton szerény, nálunk ugrásszerű most a béremelkedés.

„Semmi se indokolja azokat a makroszámokat, amelyek szerint az idei 12 százalékos bérnövekedés jövőre 6-7 százalékra süllyed”

– fogalmazott a közgazdász.

Ha pedig ez így marad, akkor ezek a költségek beépülnek az árakba, ráadásul a világpiacon sem fognak ismét feleződni az energiaárak, ezért az infláció növekedésére kell számítani. Surányi bírálta az MNB azon magatartását, amely figyelmen kívül hagyja az áremelkedés tényleges lehetőségét.

„Nem vizionálok elszabaduló inflációt”,

de 6-7 százalékig felmehet a következő években – mondta. Ezt szerinte megállítani sokkal nagyobb áldozatot követel, mint időben apró, felelős lépéseket tenni.

Surányi emellett mesterségesen gyengén tartottnak hiszi a forint árfolyamát, amely inkább erősödni fog.

Ezért egyeztetést és megállapodást szorgalmaz

a kormány, az MNB, a munkaadók és a munkavállalók között

arról, milyen gazdaság- és jövedelempolitika lenne követendő.

Surányi György vitába szállt azokkal, akik szerint nem fenntartható a a mostani gazdaságpolitikai pálya. Szerinte még 4-5 év van benne, de szavaiból kiderült, ez lényegében

attól függ, mennyi pénz érkezik az EU-ból.

A lehetséges 2-4 százalék körül hullámzó magyar növekedés azonban kelet-európai perspektívából nézve inkább a gyengébbek közé tartozik, a térségben sorra 4-6 százalék várható idén, és Nyugat-Európában is 3-5 százalékokat mérnek. (Ezzel kimondatlanul is elutasította Orbán Viktor azon meggyőződését, hogy a visegrádi 4-ekén kívül nincs növekedés az EU-ban.)

Ezzel a „nem szégyellni való” magyar teljesítménnyel azonban az a probléma, hogy a jelenlegi keretek között a növekedés nem igen erősíti a gazdaság versenyképességét.

A stadionépítés abban az évben növeli a GDP-t,

de a rákövetkezőben már nem, sőt, vissza is veti, mert a fenntartás pénzbe kerül – hozott egy példát Surányi György.

A közgazdász beszélt a pénzügyi egyensúlyról is, mondván

„erről szól a legtöbb félrevezetés és agymosás”,

„reggeltől estig félrevezetik az embereket, az ellenzék pedig annyira felkészületlen, hogy ezekbe bele is megy”.

Az államadósság nemhogy csökkent volna a 2010-es (a bruttó hazai termékhez mért) 82 százalékról a hivatalos 74-re, egyenesen növekedett Surányi szerint. Más közgazdászokhoz hasonlóan ő is azzal érvel, hogy a magánnyugdíj-megtakarítások „konfiskálásával” az állam tényleges, a nyugdíjakhoz kapcsolódó feltételes kifizetési kötelezettsége már 16 százalékkal több. Vagyis

a tényleges adósság 90 százalék,

ami miatt „a világon semmi javulás sincs”. (Ez a „matek” úgy értendő, hogy a magánmegtakarítások államosításával az állam visszavette annak kötelezettségét is, hogy a nyugdíjak negyedét a magánpénztárak adták volna.) (Erről is beszélt nemrég a vele készült interjúban, ínyenceknek elolvasásra ajánlott.)

De Surányi György szerint a legrosszabb az, hogy az állam változatlanul elveszi és újraosztja a jövedelmek felét, ráadásul hibás szerkezetben. Kiugróan nagy a gazdasági tevékenységekhez átcsoportosított pénz, amitől elválaszthatatlan a mély korrupció – mondta Surányi.

De hangsúlyosan beszélt az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika folyamatos leépüléséről. Azzal összefüggésben, hogy számításai szerint évente ezermilliárd forint olyan pénz marad a költségvetésben, amit a kormány „oda tehet, ahová jólesik”. Ez a mozgástér lehetővé tenne értelmes reformokat, érdemben lehetne enyhíteni másfél millió mélyszegénységben élő nélkülözését, kirekesztettségét.

Lesújtó kép a magyar egészségügyről – Megmutatjuk!

0

Habár mi magyarok ismerjük és tudjuk, mégis mellbevágó az a lesújtó  kép, amelyet egy most közzétett uniós jelentés fest. A többi között az alulfinanszírozottság, az esélyegyenlőtlenség, a megelőzés siralmas helyzete az, amire rámutat a részletes, adatokkal, tényekkel alátámasztott jelentés.

Az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának a kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a teljes népesség számára javuljon a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés Magyarországon. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása és az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A többi között között ezt állapítja meg az Európai Unió és az OECD által Magyarországról készített egészségügyi profi, amely felrója hogy

Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadás az uniós átlag fele.

 

Forrás: EU és OECD

2015-ben Magyarország – vásárlóerőparitáson – fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre, s a GDP egészségügyi kiadásokra fordított része mindössze 7,2% volt, ami nem éri el a 2005-ös 8,0%-ot, és sokkal alacsonyabb, mint a 9,9%-os uniós átlag. Az elemzés hozzáteszi hogy az elmúlt évtizedben az egy főre jutó egészségügyi kiadás lassú növekedése leginkább a közkiadások szigorú fékentartásának volt  köszönhető.

Az egészségügyi kiadásban vállalt állami részesedés 2005. és 2015. között négy százalékponttal 67%-ra csökkent, ma pedig a hatodik legalacsonyabb az EU-n belül.

Az egészségügyi kiadás fennmaradó harmadát a háztartások főként zsebből  fizetik (közvetlen lakossági hozzájárulás).

A jelentés az egészségügy hatékonyságáról azt állapítja meg, hogy a bizonyos területeken megfigyelt csökkenések ellenére Magyarország

az egyik olyan uniós ország, ahol a legmagasabb a gyógyítással egyébként elkerülhető halálozások arányszáma,

ami azt jelzi, hogy bőven van javítanivaló a hatásos egészségügyi ellátáshoz való időbeni hozzáférés terén életveszélyes állapotok esetén.

Ami az ellátáshoz való hozzáférést illeti: az esélyegyenlőséget akadályozza a zsebből  fizetett kiadások (közvetlen lakossági hozzájárulás) magas szintje. Viszonylag nagyszámú alacsony jövedelmű magyar háztartás számol be kielégítetlen egészségügyi szükségletekről.

 

Az Európai Bizottság ma tette közzé a 28 tagállam egészségügyi elemzését és az azokat kísérő országspecifikus jelentéseket, amelyek mélyreható elemzést nyújtanak az uniós tagállamok egészségügyi rendszereiről. A lakosság egészségi állapotával és számos fontos kockázati tényezővel foglalkoznak, emellett pedig megvizsgálják az egészségügyi rendszer hatékonyságát, hozzáférhetőségét és rugalmasságát minden uniós országban. A Magyarország-jelentés itt olvasható.

A következő lépések
A jelentéseket megkapják az uniós tagállamok egészségügyi minisztériumai, majd a nemzeti hatóságok az OECD szakembereivel és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjának szakértőivel is megvitathatják azokat. Ezek az önkéntes eszmecseréka jövő év elejétől indulnak, lehetőséget nyújtanak a minisztériumoknak arra, hogy megbeszéljék egymással a főbb kihívásokat, és együttesen megfelelő szakpolitikai válaszokat dolgozzanak ki.

Az átfogó és a különböző adottságokat tekintetbe vevő elemzések hiánya már régóta lényeges akadályt jelent az egészségpolitikai döntéshozók számára. Ezért a hiányzó ismeretek pótlása érdekében a Bizottság ebben a hónapban lezárta az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban elnevezésű kezdeményezés első kétéves szakaszát – emlékeztet a brüsszeli közlemény, amelynek főbb megállapításai a következők:

Kiegyensúlyozottabbá kell tenni a megelőzéssel kapcsolatos beruházásokat és mérsékelni kell a hozzáférésben meglévő egyenlőtlenségeket;

Szilárd alapellátási rendszert kell kialakítani, hogy a betegek ne a sürgősségi osztályokat terheljék (ma a nem megfelelő alapellátás miatt a betegek 27%-a a sürgősségi osztályt keresi fel);

Integrált ellátást kell kialakítani;

Proaktív egészségügyi munkaerő-tervezés és -előrejelzés kell;

Digitális rendszerre kell átállni.

Lehetséges a Jobbik-LMP koalíció a választások után

Alig egy hete, hogy Hadházy Ákos, az LMP tárelnöke arról beszélt a Független Hírügynökségnek, hogy egyelőre lehetetlen megmondani, milyen választási együttműködéseket köthet a pártja. A kérdés annak kapcsán vetődött föl, hogy voltak olyan hírek, amelyek alapján az LMP nem zárja ki a Jobbikkal való együttműködést, még a választások előtt. Hadházy akkor erre kitérő választ adott, hangsúlyozva, hogy a felvetés egyelőre nem aktuális.

 

Szerda reggel megjelent írásunkban azon elmélkedtünk, hogy vajon lehetséges-e egyáltalán a szélsőjobbosnak tartott párttal bármiféle közös készülődés a Fidesszel szembeni fellépésre, tekintettel arra, hogy a kormány leváltása, ma így látszik, csakis egy teljeskörű összefogás mellett lehetséges. Nem véletlen, hogy a téma most már szinte minden nap felvetődik, és persze különböző válaszok érkeznek rá. A baloldali pártok határozottan elutasítanak mindennemű erre vonatkozó felvetést, miközben elemzők közül egyre többen fogalmazzák meg ennek elkerülhetetlenségét.

Vona Gábor viszont annak adott hangot, hogy kizárólag – ahogy ő fogalmazott – XXI. századi pártokkal hajlandó tárgyalni, név szerint az LMP-t és a Momentumot említette. Szél Bernadett, az LMP társelnöke, majd portálunknak Hadházy Ákos is reagált az ötletre. Szerintük minden ilyenről a választások után kell majd beszélni, akkor lehet szó arról, hogy milyen koalíció jöhetne létre. Hadházy egyértelművé tette: az elsődleges cél most az, hogy jövő áprilisban olyan eredmény szülessen, amely alapján a Fidesz ötven százalék alá kerül, ily módon pedig nem tud majd kormányt alakítani. Koalíciós kényszerhelyzetet szeretne elérni az LMP, de hogy a Jobbikkal lépne-e koalícióra, arra már nincs válasz. „Minden ilyenről csak április 8-a után érdemes szót váltani” – hangsúlyozta a politikus, amely alapján nem kizárható a Jobbik-LMP kormányzás sem. Arra a kérdésre, hogy vajon a Fidesszel is hajlandóak lennének-e koalícióra lépni, Hadházy a következő választ adta: „Az a kormány nagyon gyorsan elfogyna, mivel fideszes tagjainak a börtönbe kellene vonulniuk:” A képviselő azt is kiemelte: az ország következő vezetésének gyökeresen más irányt kell választania, mint amit eddig a Fidesz vitt.

A Vona-féle gondolatra a Momentumtól is érkezett reakció. Megkeresésünkre a sajtóosztály a következőt válaszolta: a Momentum jelenleg nem folytat egyeztetéseket egy párttal sem, a párt döntése értelmében önállóan indul a választáson. Ha a magyar közélet csak különböző összefogás-forgatókönyvekről szól, az ország jár rosszul. Korábban (ATV Start) Cseh Katalin, a Momentum elnökségi tagja viszont azt mondta, hogy nem a pártja lesz egy esetleges kormányváltás akadálya.

Zsidó és cigány emberek megölésére készültek

Szlovákiából szereztek be négy kalasnyikovot és ezer lőszert. Lőgyakorlatra indultak, amikor lekapcsolták őket.

A két férfi 2014 nyarán ismerkedett meg egymással. Az I. rendű vádlott időközben megismertette társával idegengyűlölő nézeteit, zsidó és cigány származású személyek lelövésével kapcsolatos gondolatait, valamint lőfegyverhez jutási szándékát is.

Mindezek után a vádlottak elhatározták, hogy megpróbálnak éles lőfegyverhez jutni úgy, hogy azok tartására hatósági engedéllyel nem rendelkeztek. Ennek érdekében 2015 februárjában elutaztak a szlovákiai Komáromba, ahol egy vadászboltban

2-2 darab hatástalanított, vaktöltények működtetésére alkalmas gépfegyvert vásároltak.

Később, 2015. év nyarán a II. rendű vádlott a fegyverek közül kettő darabot éles lőfegyverré alakított vissza, amelyek ezután lőszerek működtetésére újra alkalmassá váltak. Társa iránymutatásának megfelelően házilag gyártott hangtompítókat is készített.

Ezután a vád szerint a vádlottak 2015 augusztusában, majd szeptemberében, szintén a szlovákiai Komáromból, összesen 1000 darab töltényt vásároltak, amelyek éles, üzemképes, emberi élet kioltására alkalmas, és az általuk visszaélesített géppisztolyban működtethető lőszerek voltak.

Az I. rendű vádlott 2015 nyarán határozta el azt, hogy

a cigány népcsoportból származó, jelentős vagyonnal rendelkező ember kirablása, illetve megölése

útján próbál pénzhez jutni. A vádlott ebbe a tervébe is bevonta társát, a II. rendű vádlottat.

A vádlottak az emberölést a korábban éles lőfegyverré visszaalakított géppisztolyokkal tervezték elkövetni, az elkövetéshez pedig parókát és esőkabátot, gumikesztyűt szereztek be.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK