Kezdőlap Itthon Oldal 702

Itthon

Bréking nyúz, november 28. – Tudósítás a másik valóságból

0

Szerethető betontömbök, kvázi lobbitevékenység, pihe-puha filoszemitizmus és túl drámaivá humorizált próba a mai brékingben.

888: A HVG és a szerethető terroristák

„Ha valaki rendszeres olvasója a magát betiltottnak hallucináló hvg.hu-nak, az azt tapasztalhatta, hogy a portál előállítói (majdnem újságíróit írtam) egyre komolyabb erőfeszítéseket tesznek a valóság meghajlítására. …

Valószínűleg a „szerethető betontömbök” kifejezést nem most olvashattuk utoljára. Ideje is hozzászoknunk. Tapasztalataink szerint ugyanis az ilyen átkeresztelések (elnézést a mohamedán olvasóinktól, javítom: átNEVEZÉSEK) az érzékenyítő propaganda részét képezik, és seperc alatt beépülnek a haladó újságírók szótárába és még haladóbb cikkeibe.

Az ájulásig imádott betontömbök egyébként a német karácsonyi vásárokat védik. Ahol még egyáltalán karácsonynak hívhatják a szorgos németek azt az ünnepet, ami 2015-ig Jézus urunk születésének állított emléket. Jelenleg ugyanis a „tél végi” vagy a „decemberi” vásár a politikailag korrekt megnevezés. A több millió mohamedánt ugyanis borzalmasan zavarja ez a kereszténységhez elég sok szállal kapcsolódó ünnep.”

Pesti Srácok: Így irányítja Soros Brüsszelt: a spekuláns lobbistái tavaly 44-szer találkoztak Junckerékkel

„A Soros-alapítvány kiszivárogtatott dokumentumai (Europe Documents) között számos, az uniós döntéshozatal részére szánt migrációs elemzést, ajánlást találhatunk az Open Society European Policy Institute nevű, brüsszeli székhelyű intézet részéről – írta meg a Tűzfalcsoport blog. A Soros-féle szervezet tíz lobbistája tavaly összesen 44-szer (azaz negyvennégyszer!) találkozott az Európai Bizottság képviselőivel. Tehát Soros emberei gyakorlatilag az unió „kormányüléseinek” rendszeres résztvevői, szinte hetente járnak Junckerék nyakára. …

Az intézet az EU szakpolitikai vitáihoz „bizonyítékokat, érveket, ajánlásokat” szolgáltat az egyébként már több mint 100 országot behálózó Nyitott Társadalom Alapítványok munkájából származóan. Vagyis maga az intézet sem tagadja, sőt nyíltan vállalja, hogy Soros György nyitott társadalom-koncepciójának (stratégiájának) jegyében kívánja befolyásolni az uniós felső és szakpolitikai döntéshozókat, és kvázi lobbitevékenységet folytat az Európai Unió fővárosában.”

Magyar Idők: Bayer Zsolt: Még néhány szó ezekről

„Még egy kicsit muszáj időznöm ennél, muszáj ezzel időt töltenem, afféle muszáj Herkulesként vissza-visszatérnem a becstelenség mélységes mély kútjához, amelyben a hazai baloldal és a liberálisok laknak. (Van-e még különbség a kettő között? Volt valaha?) …

De a sajtó bezzeg hangos, munkálódik a sok harcos! A hírgyártók kurjongatnak, szinte reng belé az ablak. És most éppen azt határozták el, hogy a Jobbikot átviszik, ha kell, fogukban tartva, a túlsó partra.

S hogy mi van ott, a túlsó parton?

Hát a dicsőséges és mindenek feletti antifasizmus! A pihe-puha filoszemitizmus, mely puhább, mint a vizslakölyök bőre! Ott tartja, fogában Vonát már Havas Henrik is meg Magyar György is.”

Ripost: Terroristák célpontja lesz Harry herceg menyasszonya

„A 36 éves Meghan Markle nemrégiben Londonba költözött, és hercegi menyasszonyként még értékesebb emberré vált a terroristák szemében is. Ezért a brit haderő különleges egysége, a SAS különböző vészforgatókönyveket gyakoroltat be vele …

Ez utóbbi gyakorlat során egy székhez kötözik, és teljesen élethű szituációt teremtenek, amelyben a katonáknak ki kell őt menekíteniük. A Buckingham-palota egyik szivárogtatója szerint a tréning nagyon félelmetes, de egyben nagyon vicces is lesz, a katonák közül azonban többen is attól tartanak, hogy Markle nem fogja eléggé komolyan venni a helyzetet, és színésznői képességeit bevetve túl drámaivá humorizálja a próbát.”

Bezuhant a magyarországi kínai cégek száma

0

Magyarországon közel a harmadára esett vissza a kínai érdekeltségű cégek száma. Igaz, azok, amelyek itt maradtak, stabilan működnek. A legnagyobb arányban kereskedelemmel, illetve tanácsadással foglalkoznak ezek a cégek.

Míg 2010. végén még 3000-nél is több kínai érdekeltségű cég volt bejegyezve Magyarországon, ma ennek a harmada a számuk. A csökkenésnek legkézenfekvőbb oka a hatósági szigor erősödése – mutat rá az Opten. Erre utal, hogy 17 éve a kínai cégek jelentős része problémás volt, ma már sokkal jobb a helyzet: 2010 végén több mint 11 százalékuk állt felszámolás alatt, most 2,5 százalékuk, és ezzel a kínai cégek a többi nemzetközi érdekeltségű céghez viszonyítva is stabilnak tekinthetők. A kínai nagyvállalatok számának lassú, de biztos növekedése is arra utal, hogy az itt maradt kínai cégek már stabilabban működnek, mint a 2000-es évek elején.

Forrás: Opten

A csökkenés másik oka a kínai magánszemélyek bevándorlása. A kisebb cégek esetében jellemző lehet az a gyakorlat, hogy sikeres működés esetén a tulajdonosok letelepednek Magyarországon, sőt akár még állampolgárságot is szerezhetnek. Ettől a pillanattól kezdve az ilyen cégek már minden adminisztratív szempontból hazai érdekeltségűnek számítanak, hiszen a tulajdonosok magyar állampolgársággal és magyarországi lakcímmel rendelkeznek.

A kínai cégek számának visszaesésének harmadik oka pedig a globális gazdasági és politikai helyzet folyamatos változása. A külföldi tulajdonosok folyamatosan keresik a cégeik működéséhez szükséges legoptimálisabb környezetet, és a folyamatos versenybe előnybe kerülhettek más régiók. Ebből a szempontból fontos lehet a napokban zajló Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozó. A találkozó kimenetének függvényében újra növekedésnek indulhat a kínai cégek száma hazánkban is.

A kínai kapcsolatok másik típusa az export-import. Kína világgazdaságban elfoglalt helyéből egyértelmű, hogy elsősorban importálnak a hazai cégek Kínából, de Kínába exportáló hazai cégek is akadnak azért. Jelenleg is több mint 40 hazai cég exportál Kínába, de ezen a területen azért van még fejlődési potenciál bőven.

Forrás: Opten

A hazánkban működő kínai érdekeltségű cégek közel fele nagykereskedelemmel foglalkozik, de szintén jelentős a kiskereskedő cégek száma is. Az egyéb ágazatok közül még a vendéglátás és a tanácsadás jellegű tevékenységek emelkednek ki.

Orbán visszaadná az INA-t a horvátoknak

Magyarország kész „méltányos alkura” és „visszaadni” az INA olajcéget a horvátoknak – mondta Orbán Viktor. A horvát kormányfő szavaiból kiderült, hogy a legkeményebb diónak a Mol-leány ára ígérkezik.

Magyarország készen áll arra, hogy méltányos alkut kössön, hogy minél előbb le lehessen zárni a Magyarország és Horvátország történelmileg jó kapcsolatát mérgező vitát a Mol szerepéről az INA horvát energiavállalatban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, miután megbeszélést folytatott Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel.

Az a méltányos, ha az INA-t a horvátok „visszakapják” – mondta a miniszterelnök az MTI szerint. Orbán szerint ez üzleti ügy,

a magyar kormány nem tekinti kormányzati kérdésnek,

de támogatja, hogy minél előbb megoldás szülessen.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő hangsúlyozta: a magyar állam hajlandó támogatni a horvát kormány törekvését, az INA részesedésének visszavásárlását, de még meg kell találni azt a modellt, amely igazságos az eddigi magyar befektetésekkel szemben, de reálisan állapítja meg az INA-részvények értékét.

A Mol horvátországi befektetésének helyzetét évek óta nehezítő vita éppen a közelmúltban zárult le, amikor nemzetközi bírói fórumon végleg elbukott a privatizációs szerződés megkérdőjelezésére irányuló per.

Az INA-ban a Molnak és a horvát államnak egyarán kisebbségi részesedése van, de a magyar cégé a relatív (49,08 százalék) többség. A per – párhuzamosan a vesztegetési büntetőüggyel – épp az irányítói jogok átvétele kapcsán pattant ki.

A Mol vezetése eddig se zárkózott el az INA eladásától, ennek gátja eddig is

az eurómilliárdos nagyságrendű ár volt,

aminek kifizetése Horvátországnak nehézséget okoz. Mindenesetre az orosz Rosznyefty egy hónapja azonnal bejelentkezett a Mol székéért.

A Mol legnagyobb tulajdonosa a magyar állam 25,24 százalékkal, 35,29 százaléka pedig külföldi, elsősorban intézményi befektetők kezében van. A maradékon – egyenként kevesebb mint 10 százalékon – különféle itthoni intézmények osztoznak. Az úgynevezett kisbefektetők alig 3,14 százalékban részesei a Molnak.

A látogató kínai – a fogadtatás talpnyaló

Ma már nem szokás, hogy a legmagasabb rangú vendéglátó fogadja az érkező politikai vezetőt a repülőtéren, ráadásul a többi 16 kormányfőről szinte szó se esik a csúcstalálkozón – mondta a FüHü-nek a volt pekingi magyar diplomata. Szerinte a Budapest-Belgrád-vasútvonal valóságos súlya lényegesen kisebb, a beruházás a kínaiaknak fontos, de nekik is csak „zsebpénzes ajánlólevél” az EU-ba.

Már régen nem szokás, hogy államfőt, miniszterelnököt a vendéglátó politikus fogadja a repülőtéren: külügyminiszter, de inkább alacsonyabb rangú megy érte és kíséri be a városba – mondta a Független Hírügynökségnek az egykori pekingi diplomata, Odze György író annak kapcsán, hogy a 16 térségi állam és Kína gazdasági csúcstalálkozójára érkező kínai miniszterelnök elé Orbán Viktor személyesen menti ki Ferihegyre.

Ezt a szabályt követték az elmúlt években, amikor például Medgyessy Péter akkori kormányfőt a protokollfőnök fogadta Pekingben, vagy, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök elé Szijjártó Péter ment a repülőtérre – mondta az extanácsos. Szerinte

szükségtelen, sőt, zavarba ejtő ez a felülreprezentálás.

A magyar diplomata arra is felhívja a figyelmet, hogy a kínai politikai rangsorban a miniszterelnök egyértelműen a második sorban van, a kormányzati közigazgatás vezetője – a „nagy dolgokért” az elnök felel, akinek mindössze két „kollégáját” ismerik el egyenrangúként: az orosz és az amerikai elnököt.

Már nem ez a szokás. MTI Fotó: Illyés Tibor

Mindez azt mutatja, hogy erős aszimmetria van a 16+1-ek itteni csúcstalálkozójának tényleges súlya, illetve aközött, ahogy ezt a hazai sajtó tálalja. Ennek különös kísérőjelensége, hogy a 16 közép- és kelet-európai vezetőnek még a nevét se igen hallani -olvasni (legfeljebb a keddi kétoldalú, protokolláris beszélgetések miatt). Odze szerint ezen túlmenően a kínai-magyar gazdasági egyeztetés, különösen a Budapest-Belgrád-vasútvonal kiépítése erősen „túltálalt” a realitáshoz képest. (Ennek felére most jelent meg a tender.)

A kínai viszonyokat jól ismerő szakértőnek is az a véleménye, hogy ez a vasútvonal

legkevésbé Magyarországnak hasznos,

de voltaképpen Kínának is legfeljebb olyan beruházás, amely nekik „zsebpénz” lenne, és inkább újabb ajánlólevél az ázsiai óriásnak az uniós piacra.

Ezért se érthető, miért siet annyira a magyar kormány még hitelt is felvenni a beruházáshoz, amelyben legfeljebb pályaépítő munkásokkal fog részt venni Magyarország – mondta Odze György.

Ez az építés az összeszerelő-üzemekhez hasonló másodosztályú befektetés nálunk.

A hivatalos verzió szerint azért van szükség erre a vasútra, hogy nagy tömegben juttasson el kínai árukat Európába, mert a pireuszi kikötő kínai érdekeltség lett. Az egykori diplomata szerint azonban – amellett, hogy van Peking-Brüsszel, sőt, Peking-London vasúti összeköttetés is – sok ezer konténernyi áru szállítására valamelyik nagy nyugati kikötő sokkal alkalmasabb, mint a csak kisebb óceánjárókkal megközelíthető görög. Pireusz inkább hadihajók tankolására kell Kínának – mondta.

A megállapodás éppen akkor történt, amikor a keleti után meghirdetett déli nyitás látványos kudarcaként 15 afrikai és latin-amerikai kereskedőházat zár be a külügy. A szakértő szerint is a magyar politika, illetve személyesen a kormányfő nyugati térvesztésének kompenzálása az ázsiai kapcsolatok túlhangsúlyozása.

Tibet For Never!

Nemzetközi szempontból elenyésző mozzanat, hogy a magyar ellenzék most éppen Tibet-párti, a kormány pedig reálpolitikát folytat. A Trumppal sújtott világban egyébként is Pekingnek áll a zászló, de azért a mindenkori demokratikus ellenzéknek, ha ad magára valamit, ki kell állnia, többek között, a kicsik és elnyomottak jogaiért.

A közlekedésileg bénulttá vált Budapesten két „tibeti” esemény zajlott. Az egyik a parlamentben: „Free Tibet” felkiáltással zárta az Országgyűlésben elhangzott interpellációját Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje, aki ennél is látványosabban is kinyilvánította pártja véleményét a tibeti helyzetről, a kínai miniszterelnök budapesti látogatásáról. Tibeti zászlót kötött díszsálként magára.

A másik: rendőrök vetették rá magukat Hendrey Tiborra, a Tibetet Segítő Társaság – Sambhala Tibet Központ alapítványi elnökére, aki a kínai kommunista diktatúra Budapestre látogató miniszterelnökének konvoját tibeti zászlóval akarta üdvözölni.

Az RTL Klub ezenkívül rákérdezett Balog Zoltánra.  Az Emmi-vezér ugyanis 2008-ban egy nagy tibeti zászlót lengetett a Kossuth téren: tiltakozásul a kínaiak Tibettel szembeni politikája miatt. Éppen akkor, amikor az akkori miniszterelnöknél, Gyurcsány Ferencnél járt egy nagyobb kínai delegáció. A miniszter szerint a tüntetők szíve joga ezt tenni, a rendőrségnek meg mérlegelnie kell a biztonsági kockázatok és a véleménynyilvánítás szabadsága között.

Ilyen esetek nemcsak Magyarországon, hanem sokfelé a világon megtörténnek. Van ahol nagyobb a visszhangjuk, hevesebb a demokratikus közvélemény tiltakozása, másutt kevésbé.

A mindenkori kormány hatalmas hibát vétene, ha nem üzletelne azzal a Kínával, amely már gazdasági világhatalom. Hogy milyen ésszerűen teszi ezt, az más kérdés. Az ésszerűség határain belül van-e a Budapest-Belgrád vasútvonal újraépítésére felvett kínai hitel? Szerbiának például 2 milliárd dollárjába kerül a szerbiai szakasz. Ottani vélemények szerint ez a világ legdrágább vasúti befektetése: 1 km = 5 milliárd forint. A szakemberek állítólag kiszámolták, hogy

2400 év múlva térül Szerbiának és Magyarországnak.

Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy a világon mindenki együttműködik Kínával. Az afrikai kontinensen már olyan befolyása van Pekingnek, hogy még egy véreskezű diktátort, Mugabét is el tudta távolítani a hatalomból. Mert veszélyeztette zimbabwei érdekeltségeit.

A világ magáévá tette a kínai kommunista reformátor Teng-Hsziao Ping halhatatlan mondását, hogy

„mindegy, milyen színű a macska, ha megfogja az egeret”.

Ki emlékszik már az 1989-es tienanmeni vérengzésre, amikor a reformokat követelő tüntetők százait – egyes feltételezések szerint ezreit – gyilkolta le a kínai néphadsereg.

Simicska újra Orbánról graffitizett

0

Nem hagyta szó nélkül a nemzeti konzultációról szóló, sorosozó plakátokat.

Fotó: 444/Simicska Lajos

Két és fél éve, az Orbán-Simicska háború kitörésekor, vagyis ahogy azóta a legtöbben emlegetik: a G-napon hangzott el először Simicska Lajos szájából az „Orbán egy geci” mondat, és

a volt fideszes milliárdos azóta is gondoskodik róla, hogy egykori barátjáról alkotott véleménye ne merüljön feledésbe.

A 444 szerint ezúttal Budapestről Veszprémbe tartva állt meg több, sorosozó plakátnál is, és komolyan vette a „Ne hagyjuk szó nélkül” felszólítást: ezúttal sárga festékkel fújta fel az „Orbán egy geci!” feliratot.

Fotó: 444/Simicska Lajos

Nem ez volt az első ilyen eset: október elején Veszprémben saját hirdetőtábláira fújta fel ugyanezt, akkor rendőrök is igazoltatták. A Független Hírügynökség akkori információi szerint egyáltalán nem hirtelen felindulásból graffitizett, ugyanis már akkor

arra szólította fel a lakosság bátrabb részét, hogy a cége által üresen hagyott oszlopokon írja meg a véleményét.

Sőt: már akkor megírtuk, hogy novemberen folytatódni fog a plakátregény.

A plakátok és hirdetőoszlopok újabb frontok jelentettek a milliárdos Fidesszel folytatott háborújában. Amikor ugyanis a Jobbikot támogató hirdetések jelentek meg rajtuk, a parlamenti fideszes többség gyors törvénymódosítással megtiltotta, hogy a köztéri reklámfelületeken kampányidőszakon kívül politikai hirdetések jelenjenek meg.

A sorosozós plakátokra ez persze nem vonatkozik.

Ez is szerepet játszhatott abban, hogy Simicska most pont ilyen plakátokon írta meg a véleményét.

A kormány egyébként attól is tart, hogy Simicska valami komolyabb dologgal is előáll majd Orbán ellen, legalábbis erre utal, hogy az egyik kormánylap, a Magyar Idők nemrég azt fejtegette: a G-nap harmadik évfordulóján, vagyis február 6-án a milliárdos minden eddiginél hevesebb támadást indít majd Orbán Viktor ellen.

További lezárások jönnek Budapesten, az ellenzék tiltakozik

0

A kínai miniszterelnök és a közép-kelet- és kelet-európai országok kormányfőinek csúcstalálkozója miatt szerdáig jelentős forgalomkorlátozások lesznek Budapesten, ami az ellenzéki pártok szerint tarthatatlan állapotokat eredményez.

Hétfőn hatalmas dugókat és közlekedési káoszt okozott a 16+1 csúcs, a vasárnap kezdődött lezárások pedig egészen szerdáig felfordulást okoznak a budapesti autós és tömegközlekedésben.

A rendőrök tartósan lezárták a Lánchidat, a Széchenyi István teret, az Apáczai Csere János utcát és ezek környékét, továbbá a Pesti alsó rakpartot a Jászai Mari tér és a Március 15. tér között. A delegáció Budapesten tartózkodásának idejére hosszabb-rövidebb időre más fő közlekedési útvonalakat is lezárnak, ezért a BKK mindenkit arra buzdított, aki a belvárosba tart, hogy válassza a kötöttpályás közösségi közlekedési járatokat, elsősorban az üzemelő metróvonalakat.

Kedden a Kossuth Lajos teret és környékét 12 órától várhatóan 21 óráig, illetve 14 és 15 óra között, majd 20 óra körül a Bajcsy-Zsilinszky út–Alkotmány utca útvonalat is lezárják.

Az ellenzéki pártok is reagáltak a budapesti felfordulásra: az Együtt és a Párbeszéd szerint a fővárosiakat arra kellene ösztönözni, hogy a tömegközlekedést használják a forgalomkorlátozások alatt, ezért a BKK-nak sűríteni kellene a járatait és ingyenessé kellene tennie a budapesti közösségi közlekedést és a BUBI-t.

Az MSZP pedig úgy véli, hogy a lezárások a pártállami időket idézik. Szerintük évtizedek óta nem volt annyira járhatatlan a főváros, mint hétfőn, még Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatásai alatt sem. Közleményükben arról írnak, hogy közösségi közlekedéssel és autóval járhatatlanná vált a főváros, és budapesti közlekedés ilyen szintű korlátozása aránytalan és érthetetlen. Az MSZP szerint ez a „parádé”, amit a csúcstalálkozó jelent, nem ér ennyit a budapestieknek.

Ezért felszólítják a kormányt és a hatóságokat, hogy a delegációk budapesti tartózkodásából hátra lévő másfél napban számolják fel az útzárakat és csökkentsék a korlátozásokat.

Tíz éve történt: A kormány elfogadta az aktualizált konvergenciaprogramot

0

Elvégezték a konvergenciaprogramon a korábbi hónapok alatt bekövetkezett változások miatti korrekciókat – írta 2007. november 28-án a Független Hírügynökség.

Veres János pénzügyminiszter azt mondta: meghatározták a főbb makrogazdasági mutatókat is 2011-ig. A felülvizsgált makrogazdasági adatok közül

néhány jobb és néhány rosszabb lett

ahhoz képest, amit korábban prognosztizált a kormány.

Például alacsonyabb GDP-növekedést és magasabb inflációt vártak, 2009 utánra viszont a közterhek csökkentését ígérték.

Hazugságok éjjel és nappal – avagy senki nem konzultál senkivel

Magyarország politikai értelemben belép az egyre nehezebben élhető és értelmileg, valamit logikailag is követhetetlen országok közé. A Fidesz igyekszik maximálisan csúcsra járatni a nemzeti konzultációnak nevezett valamit; mindent és mindenkit, aki elfogadhatatlannak, hazugnak nevezi ezt a milliárdokba kerülő akciót, azonnal Soros-bérencnek, az amerikai-magyar milliárdos által el, vagy kitartott személynek nevez.

(Tegyünk egy zárójeles kitérőt: a kormánypárt folyamatos jelentéseket ad arról, hogy hányan küldték már vissza a konzultációs kérdéseket, állításuk szerint az elmúlt héten valósággal megrohamozták az emberek a postákat, számítógépeket, ám ezeket a válaszokat – anélkül, hogy ellenőrizték volna – eleve úgy tekintik, mintha mindenki Orbánékkal értene egyet. Feltételezhetjük persze, hogy az aktivizálódott polgárok zöme úgy válaszolt, ahogy a Fidesz-kormány szeretné, de azért adjunk már egy esélyt azoknak is, akik elutasítóan feleltek…)

Legutóbb Hadházy Ákos jutott arra a sorsra, akinek – Szél Bernadettel együtt – az volt a bűne, hogy betekintést akart nyerni az állítólagosan visszaküldött, és a kormány álláspontját visszaigazoló kérdőívre. Hadházy, az LMP társelnöke arra a megállapításra jutott, hogy az akció feltehetően kamu, mivel eleve olyan helyzetbe szorították őket, hogy ne kaphassanak valós képet a kérdőívek mennyiségéről, sorsáról, a tartalmáról pedig végképp nem. A két politikus olyan terminusokat kapott a különböző helyeken iktatott, tárolt, vezetett stb., iratok ellenőrzésére, amelyek valóságos futóversennyé formálták ellenőrző körútjukat, és a minek a végén csak azt állapíthatták meg, hogy hülyét akar belőlük csinálni a hatalom.

Mint ahogy mindannyiunkból. Hadházyék körútja mindenesetre új lendületet adott az ellenzéki pártoknak, no meg persze az az ismét eljátszott vicces jelent, amelyet a Fidesz és a kormány adott elő: a Fidesz kér, a kormány meg némi gondolkodás után teljesít. (Emlékezzünk, így volt az az induláskor is; az őszi parlamenti szezonnyitó előtti frakcióülésen született az ötlet – már, ha elhisszük -, hogy a kormánypárt parlamenti csoportja felkérte a kabinetet: indítson nemzeti konzultációt a Soros-terv ügyében. Arról sajnos nincs információnk, mennyit kellett gondolkodnia a kormánynak a válaszon.) Az ellenzékiek – ki tudja miért csak most – valóban frontális támadást indítottak; a liberálisok a hosszabbítás helyett az akció azonnali leállítását követelték, de a többiek is rendre közleményekben, sajtótájékoztatókon, interjúkban szólították fel a kormányt a hazug kampány megszüntetésére. Nyilván erős munícióval szolgált Soros Györgynek a személyes megszólalása, illetve az a szöveg, amely pontról-pontra cáfolta a konzultációban szereplő állításokat.

Ha nem Magyarországon lennénk, azt hihetnénk, hogy egy ilyen egyértelmű és nyilvánvaló cáfolat után a kormány megkeresi azt az utat, ahol arcvesztés nélkül kihátrálhat az egész ügyből. De ez Magyarország. A Fidesz még erősebb támadásba lendült, a legképtelenebb állításokat küldve a nyilvánosság felé. Hidvéghi Balázs szóvivő szerint az ellenzék összehangolt támadást indított, miközben persze rekordszámú válasz érkezett, a konzultáció ellen, mindenkit maga Soros György irányít, vezényel, s ezzel egyszersmind azt is bizonyítják, hogy rájuk nem lehet számítani az ország védelmére. Ha mindehhez hozzátesszük Földi László hajdanvolt titkosszolgálati vezető Pesti Srácoknak adott szavait, miszerint garantáltan háború lesz Európában, valamint, hogy a titkosszolgálatoknak be kell épülniük a civilszervezetekbe, mert azok már-már hazaárulók, képet kaphatunk arról, mi várható a politikai küzdőtéren jövő áprilisig. Azt ugye egy percre sem rejtette véka alá a Fidesz, hogy a választási kampányának meghatározó eleme lesz a menekült-ügy, amelyet immár több fronton is napirenden tart. Hétfőn parlamenti állásfoglalást is előkészíttetett a nem létező kötelező kvóták ellen, és nem lennék meglepve, ha a Hidvéghi-féle formula, azaz az ország védelmére képtelen ellenzék frazeológiája kiegészülne a Földi-fél gondolattal, és mindenki hazaárulóvá válna, aki tagadja a Soros-terv létét.

Onnan indultunk, hogy Magyarország az egyre nehezebben élhető, érthető és logikailag követhető országgá változott. Pedig, ami eddig volt csak lágy zene, ahhoz képest, ami vár ránk, egészen áprilisig. Csak erős idegzetűeknek ajánljuk, hogy értelmezni próbálják a történéseket, már csak azért is, mert eleve értelmezhetetlen. Hazugságok, vádaskodások – ez a mai világunk. És javulás nem várható.

Befejeződött a nyomozás Kovács Béla ügyében

0

A Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel közölte, hogy véget ért a nyomozás a Jobbik EP-képviselőjének büntetőügyében.

Az ügy az úgynevezett vádelőkészítés szakaszába lépett, jelenlegi határideje december 11-e. Ez a határidő egyszer meghosszabbítható. Az Átlátszó úgy tudja,

a nyomozó ügyészek vádemelést javasolnak a jobbikos politikus ügyében.

A Legfőbb Ügyészség 2014 tavaszán az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az eljárásnak a kémkedéssel foglalkozó része titkos, de a gyanú szerint

Kovács Béla Oroszország javára kémkedett.

Erre utal gyakran használt beceneve, a KGBéla is.

Emellett költségvetési csalás miatt is folyik eljárás ellene. Ebben az ügyben az unió csalás elleni hivatala, az OLAF tett feljelentést tavaly nyáron.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK