Az Origo már a külföldi médiában megjelent cikkek ellen is kirohanásokat intéz, a Pesti Srácoknál talált megértő fülekre a Jobbik cukiskodása ellen tiltakozó szélsőjobboldali ügyvéd, a Magyar Idők dicshimnuszt zeng a nemzeti konzultációról, a 888-nál a CEU a zsidókra is veszélyt jelent, a Ripostban Stohl András szenved – a kormánymédia alternatív valóságából szemezgettünk.
Az Origo alkalmazottjának kirohanása egy Juncker-interjú miatt
„Kivételesen csodálatos interjút adott az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a Deutsche Welle nevű német közszolgálati médiának. Hála istennek, ebben nem csak a politikus, hanem az újságíró is meg tudta mutatni, mekkora legendák ültek is le egymással kvaterkázni. Utóbbi, Max Hofmann például megfejtette, hogy Líbiában azért árulnak rabszolgákat, mert túl nehéz bevándorolni Európába, a páratlan felfedezést pedig Juncker úr azzal fejelte meg, hogy hitet tett az Európába irányuló legális migráció növelése mellett. A nirvánához már csak annyi kell, hogy ez az üzenet a hazai ballib tömböt is utolérje. (…)
Végre valaki ki merte mondani! Gerincből ötös, Herr Hofmann, felállhat! És titkon bármennyire is reméljük, Juncker úr csak nem veszi a kalapját és hagyja faképnél egy ekkora marhaság után a vele szemközt ülő valamit, hanem belemegy az úgynevezett alternatív valóság játékába, és nem is teljesít rosszul benne.”
Szélsőjobboldali, volt jobbikos ügyvéddel interjúzott a Pesti Srácok
„A Jobbik, főleg Simicska Lajos G-napja után, egy furcsa, vállalhatatlan irányba fordult – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, aki 2014-ig a Jobbik parlamenti képviselője volt. A videóinterjúban kiemelte: a Jobbiknak az euró bevezetése melletti kiállása „erősen közelít a hazaáruláshoz”. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint úgy tűnik, jogi eszközökkel már nem lehet megállítani az „ördögi” Soros-tervet, más eszközökhöz kell folyamodni.”
A Magyar Idők nagyon elégedett a nemzeti konzultációval
„A kiértékelés még hátravan, de nem kell hozzá különösebb jóstehetség, hogy megelőlegezzük, a résztvevők döntő többsége támogatja a miniszterelnököt abban a küzdelemben, amely során meg kívánja őrizni hazánk maradék önrendelkezését.
Mindegy, mit hordanak össze Soros fizetett bértollnokai vagy önjelölt hasznos idiótái, nemzeti konzultációban ennyien még soha nem vettek részt. Értelmetlen számonkérni, miért nem élt a lehetőséggel az a sokaság, amely a tudományos módszerekkel történt mérések alapján szintén egyetért Orbán Viktorral ebben a kérdésben, de lustaságból, érdektelenségből vagy a migránspártiak fenyegetőzéseitől elbizonytalanodva mégsem küldte vissza az íveket.
A hangsúly azon a kétmillió emberen van, aki cselekvően fejezte ki egyetértését. Nagyon kíváncsi lennék, hogy a szedett-vedett ellenzék milyen politikai akció mentén tudna nagyságrendileg megközelítő sokaságot mozgósítani.”
A 888-nál szinte minden szlogen megjelenik egy írásban
„Szakértők szerint a Jobbik, a CEU és a migránsok jelentenek veszélyt a magyar zsidókra.
Soros veszélyes terve a zsidókra nézve is káros.”
A Ripost Stohl András szenvedéséről
„Stohl András hálás egykori kedvesének, és imádja a két gyermeket, akiket világra hozott.
Stohl András még az év elején döntött úgy, hogy elhagyja a családi fészket és új életet kezd. Hamar rátalált a szerelem, s azóta Vicával töretlen a kapcsolatuk.
Stohl azonban, mégsem felhőtlenül boldog, hiszen bűntudat gyötri, amiért Ancsikával együtt gyermekeit is hátrahagyta.”
Simicska Lajos az elmúlt napokban mintha megélénkült volna. Orbán Viktor egykori jóbarátja, aki korábban rejtőzködő életet élt, vagyis, hosszú éveken át nem szólalt meg sehol, fotó is csak nagyon ritkán készült róla, a nevezetes G-nap után időről időre hallatja a hangját. Nem mondanánk, hogy médiasztár lett, de a korábbi megszólalásaihoz képest látványosan megnőtt a megszólalásainak a száma.
Ezúttal, az RTL Klubnak adott interjúban, sok más mellett azt is elárulta, hogy pontosan mikor és miért romlott meg véglegesen a viszonya Orbánnal. A látványos szakítás dátumát, 2015. február 6-át, a nevezetes G-napot, vagyis, amikor Simicska Lajos azt nyilatkozta egy újságírónak, hogy Orbán egy geci, mindenki ismeri, ám az ellentét korábbról eredeztethető. A 2014-es – a Fidesz által megnyert – választás után
Simicska beszélgetett Orbánnal, aki elmondta neki, hogy miképpen képzeli a diktatórikus állam kiépítését.
„Én meg néztem rá nagy kerek szemekkel, hogy biztos, hogy normális-e az, aki velem szemben ül” idézi fel a beszélgetést Simicska. Elmondása szerint számára az volt utolsó csepp a pohárban, amikor Orbán közölte vele: azt tervezi, hogy felvásároltatja a Roszatommal az RTL klubot.
Ez volt az a pont, amikor Simicska besokallt, és véglegesen eldöntötte, hogy Orbánnal többet nem halandó együttműködni. Simicska amúgy régóta ismert oroszellenességéről, s miután Orbán – aki egy időben még azzal büszkélkedett, hogy ő kergette ki az oroszoklat Magyarországról – egyre szorosabbá fűzte kapcsolatát Putyinékkal, Simicska úgy döntött, hogy ebben már nem kíván partner lenni.
A Ligetvédők beszámolója szerint ma a Városligetben kordonok mögött kivágtak 38 fát, a parkrehabilitáció megkezdése gyanánt.
A kivitelező állítása szerint ezek egy része balesetveszélyes, beteg fa volt – ez elképzelhető lenne, de akkor miért kellett a kordon, miért nem tartottak területbejárást a civilek számára?
A legnagyobb probléma persze azzal van, hogy a fakivágás valódi indoka sportpályák építése, amelyeknek sokkal jobb helye lenne az eddig is aszfalttal burkolt, sőt, sportpályaként hasznosított területen. Oda azonban még mindig múzeumokat terveznek, ezért kell most a sportpályákat a füves, ligetes terület helyére tenni.
A Párbeszéd továbbra is kiáll a Városliget közpark jellegének megtartása mellett! Nem kellenek újabb múzeumok, nem kellenek turisták további tömegeit vonzó létesítmények. A jelenleg is burkolt felületekre, a lebontott épületek helyére tegyék a sportpályákat, a wc-ket, a többi terület maradjon igazi zöld, gyeppel borított, ligetes park.
Az összes közvéleménykutatás is azt támasztja alá, hogy a budapestiek többsége nem akar új épületeket a Városligetbe. A Fidesz kormány nem törődik ezzel, de a jövő tavaszi választáson az emberek erről is elmondhatják a véleményüket.
A nemzetközi bűnszervezet drogokkal és cigarettával üzletelt. A bandát Magyarországon egy egyiptomi férfi és egy magyar társa irányította. A pénzmosást egy vietnámi bűnöző szervezte.
A szervezet 2012-2014 között leginkább Kolumbiából származó drogot árult Nyugat-Európában.
A bevételt magyar pénzfutárok autókkal szállították Hollandiából és Németországból Magyarországra.
Itthon a pénzt nagyobb címletekre váltották, majd Szlovákiába vitték, ahol különböző bankszámlákra fizették be, onnan pedig távol-keleti országokba utalták tovább. A vád szerint az elkövetők összesen 18 milliárd forintnak megfelelő valuta „tisztára mosásában” vettek részt.
A bűnszervezet tagjai 2013-2015-ben külföldről származó, adózatlan cigaretta forgalomba hozatalával is foglalkoztak. Az Ukrajnából és Szerbiából származó, adójegy nélküli cigarettát Magyarországon vásárolták meg, majd egy részét Magyarországon, a másik részét az Európai Unió országaiban adták el. Az illegális cigarettát rejtekhelyes kisteherautókkal, családi utazásokat színlelve szállították, vagy dupla falú kamionokba rejtették.
Az illegálisan forgalmazott cigaretta értéke csaknem 780 millió forint volt.
A Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értéket meghaladó pénzmosás, orgazdaság és egyéb bűncselekmények miatt emelt vádat 36 vádlottal szemben. A bűnszervezet két irányítója mellett négy másik látott el szervezési feladatokat, a többiek végrehajtói szerepet töltöttek be, például pénzfutárok vagy cigarettacsempészek voltak.
Ma az Elzák ünneplik a névnapjukat. Az Elza az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése. Jelentését hiába kerestük, nem találjuk. Ha elfogadjuk, hogy a név az Erzsébetből jön, akkor a jelentése is ugyanaz, mint az Erzsébeté. Vagyis, a következő: Isten az én esküvésem. Ehhez tartsák magukat az Elzák, valamint mindenki más. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban.
Magyar Nemzet: Simicska szerint Orbán hazaáruló, és átveri az embereket
Minél később van vége a mostani rendszernek, „annál csúnyább lesz” – idézi Simicska Lajos az RTL Klub Híradójának adott interjúját a Magyar Nemzet. Simicska úgy fogalmazott: „azt gondolom, hogy Orbánék számára, a rendszerük számára az a legoptimálisabb, ha most ér véget egy egyszerű választással”.
Simicska Lajos beszélt arról is, hogyan lett vége Orbán Viktorral a több évtizedes szövetségének és barátságának. Felidézte, hogy a választások után beszélgettek, amikor a miniszterelnök felvázolta a diktatúrát, amit kiépít. – Én meg néztem rá nagy kerek szemekkel, hogy biztos, hogy normális-e az, aki velem szemben ül – mondta az üzletember, az utolsó pontnak azt nevezve, amikor a kormányfő arról beszélt, hogy az RTL-t majd megveszi neki a Roszatom. Ez ugyanis Simicska Lajos szerint már hazaárulás, ő pedig abban nem partner.
Magyar Hírlap: Megvédi a Kúria Baka Andrást
A bírói függetlenség alkotmányos alapelvére figyelemmel a bírósági vezetők nem vizsgálhatják az ítéleteket – válaszolta a Magyar Hírlap megkeresésére a Kúria a Lázár János által is kritizált Baka András tevékenységével összefüggésben.
Az ügyelosztási rend a Kúrián előre meghatározott és igazodik az ítélkező tanácsok speciális szakmai ismereteihez – reagált a Kúria arra, hogy Lázár János kancelláriaminiszter tegnap is elfogultnak nevezte a rendre a tao-pénzek nyilvánosságáról szóló perekben ítélkező Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság (LB)volt elnökét. Lázár korábban úgy fogalmazott: Baka nagyon haragszik a magyar kormányra és a Fideszre. Baka 2009 és 2011 között volt az LB elnöke, azonban az igazságügy szervezeti átalakítása miatt távoznia kellett posztjáról.
Magyar Idők: Ismét meggyanúsították Tarsoly Csabát
Ismét meggyanúsították Tarsoly Csabát ezúttal a questoros alapügytől elkülönített, úgynevezett soltvadkerti hűtlen kezelés ügyében, tudta meg a Magyar Idők. A nyomozók a napokban összesen öt gyanúsítottat hallgattak ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt – közölte lapunkkal a Fővárosi Főügyészség, amelynek felügyelete alatt nyomoz a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI).
Egyikük a bírói szakban lévő alapügy első rendű vádlottja, Tarsoly Csaba, a vád szerint a Quaestor-csoport bűnszervezetének vezetője. Az alapügyben a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában összesen 11 személlyel szemben nyújtott be vádiratot bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt.
Népszava: Háborognak az orvosi kamarában
Nincs se jogosítványom, se felhatalmazásom visszavonni a szombati küldöttgyűlés napirendi pontjai közül a tagdíjemelést” – közölte a Népszava kérdésére Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Hozzátette: „nem is lenne erkölcsös, ha egy ilyen horderejű ügyet a küldöttek nem vitatnának meg, mert akárhogyan is ellene vagy mellette döntenek,a következményekért nekik kell viselniük a felelősséget.”
A köztestület elnökét azon a tájékoztatón kérdeztük, amelyre maga hívta össze az újságírókat, hogy tisztázza: a szervezet háza táján minden rendben, s amit végül két részletben tartott meg. Az elsőn azt mondta: a kamara munkája szabályosan zajlik, 48 ezer tagot számlálnak, néhányan közülük az utóbbi hetekben valótlanságokkal árasztották el a közvéleményt. Ám éppen a tisztességes és hallgatag többség nevében kötelességének érezte, hogy cáfolja a mendemondákat. „Az egyik ilyen, hogy másfél milliárd forintos költségvetéssel dolgozunk, de ez nem igaz. Nem közügy, de nyilvános, hogy valójában körülbelül 900 milliós a költségvetésünk” – mondta.
Speciális oltóanyagok beszerzéséről egyeztetnek majd.
Balog Zoltán a V4-ek egészségügyért felelős miniszterei konferenciájának megnyitóján jelentette be, hogy a javaslat szerint első körben olyan speciális oltóanyagok és immunbiológiai készítmények közös beszerzéséről egyeztessenek, amelyeket
ritkán előforduló betegségeknél szükséges járványügyi intézkedések során használnak,
mint például a diftéria antitoxin, vagy az inaktivált coli vakcina.
Azt is mondta: emellett szükséges áttekinteni a V4-es országok nemzetközi védőoltási programjában fontos szerepet betöltő – például a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni – oltóanyagok helyzetét, és ezek közös beszerzésének lehetőségeit.
A kétnapos konferencia megnyitóján a V4-ek képviselői nyilatkozatot írtak alá a hosszú távú gyógyszerár-támogatásokról is.
2007. december 1-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy több százan vettek végső búcsút a debreceni temetőben a 90 éves korában elhunyt Szabó Magdától.
A Kossuth díjas írónő végrendeletében azt kérte, hogy hamvait osszák meg, és az egyik urnát a szülei mellett, Debrecenben temessék el. A másik urnát végakarata szerint a budapesti Farkasréti temetőben, férje Szobotka Tibor mellett helyezik el december 10-én.
Csütörtökön a debreceni régi városháza földszinti előcsarnokában felállított ravatalnál már százak búcsúztak el Szabó Magdától. Az írónőt pénteken hamvasztották el.
A Kossuth-és kétszeres József Attila-díjas írót az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Fővárosi Önkormányzat, Debrecen, valamint a Tiszántúli Református Egyházkerület saját halottjának tekinti.
A Belgrádig vezető vasútvonal lényegében csak Kínának előnyös, de a magyar kormány mit remél a nyakig eladósodás fejében? A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kisebbek, mint Szlovákiával, Kína számára szinte mérhetetlen a térség befektetési értéke, az is gyakran „másodosztályú” technológiai terep.
Kiírták a tendert a Budapest-Belgrád vasútvonal nagyjából felére, a Kelebiáig húzódó 152 kilométerre, ahogyan abban a két ország kormánya korábban megállapodott. A teljes építkezés brutálisan drága, a kamatköltségekkel együtt jelenleg körülbelül 750 milliárd forintra becsülhető. De ha a már bevett gyakorlatot (például úszó-vb) vesszük alapul, akkor ennél is kövérebb adósságösszegbe futhat bele az ország.
Szó szerint: mindent visz
Csak érzékeltetésül: a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban Magyarország
az összes közlekedésfejlesztésre körülbelül 1200 milliárd forintot kaphat.
Ennek minimálisan is legalább több, mint felét készül elkölteni a kormány egyetlen vasútvonalra (annak jó részét a határon kívül).
Hogy ez mennyire értelmetlen, soha meg nem térülő (pontosabban talán 2400 év alatt megtérülő) beruházás, azt már sokan elmondták (egy elemzés itt olvasható).
Korábban a kormány megpróbálta uniós pénzből finanszíroztatni a beruházást, de elutasításra lelt, hasonló megfontolásból.
A vasútfejlesztés elképesztően túlárazott, amit már az EU is megállapított, a kilométerenként 4 milliárd forintot meghaladó kiadás minden eddigit felülmúlna, és szinte semmilyen egyéb közlekedési előnyt se kínál, például gondosan elkerüli a kunsági lakott helyeket.
Az uniós nem után a kormány úgy döntött, hogy
a kínai államtól vesz fel hitelt, ráadásul a hírek szerint a kínaiak igénye az, hogy az építést is ők végezzék.
Arról mindeddig szinte egyáltalán nem esett szó, hogy a 160 kilométer-per-óra sebességre alkalmas pályán ezt tudó vonatokra is szükség lesz. A kínaiak erre is tudják a megoldást, ahogyan arról írtunk, hogy az ázsiai ország a vasút királya is lenne az új selyemút-projekt keretében.
Ennek fényében még érdekesebb a kérdés, hogy ha végső soron Magyarország állja a számlát, milyen perspektíva nyílik az ügyletre.
A terv sorsát befolyásolhatja, hogy az unióban (és az Egyesült Államokban is) növekvő nyugtalansággal figyelik a kínai térfoglalást. Nem csak azért, mert a politikai befolyásszerzés remek lehetőség a gazdasági jelenlét bővülésével párhuzamosan, hanem mert a kínaiak elsődleges célja a csúcstechnológia megszerzése-felvásárlása.
A hét eleji (a közlekedési káosz miatt feltétlenül maradandóan emlékezetes) budapesti Kína-térségi gazdasági csúcs után a fuhu.hu legelső értékelése is rámutatott arra, hogy komoly kétségek vannak a magyar érdekek teljesülésével szemben. Már ebben felvetettük, hogy Kína számára elsősorban unión belüli ajánlólevél, referencia lehet egy ekkora infrastrukturális fejlesztés, ami a tervezett módon számunkra inkább a másodosztályú beruházások kategóriájába tartozik.
Azt is megemlítette a szakértő, hogy a meglévő Peking-európai vonat-összeköttetések mellett éppen ez az egyetlen útvonal hozhat-e fellendülést a forgalomban egy olyan kikötővel (Pireusz), amely a kisebbek közé tartozik Európában, s eleve korlátos méretű hajók fogadására alkalmas. (A pireuszi kikötőt „lenyelte” egy kínai állami vállalat, innen az ázsiai ország törekvése a forgalom bővítésére.)
Kevés kínai cég, alig-forgalom
De akkor nézzük a kétoldalú kapcsolatok néhány mutatóját. Arról a napokban írtunk, hogy alig 1100 kínai érdekeltségű vállalkozás van Magyarországon. Ezeknek is mindössze 4 százaléka feldolgozóipari (vagyis amelyben komolyabb előnyöket rejtő profilok lehetségesek szemben például a nagykereskedelemmel).
Az ázsiai gazdasági óriással lebonyolított külkereskedelmi termékforgalom elhanyagolható. Tavaly az ország szűk 26 ezer milliárdos behozatalán belül a kínai rész 1367 milliárd, a csaknem 29 ezres exportban 630 millió (!). Azt hagyjuk is, hogy a kontinentális árucsere majdnem 90 százalékot vitt el, és hogy a német „vonalon” 7, illetve 8 ezer milliárd a forgalom. De ennél is mellbe vágóbb, hogy a szomszédos – Kínához képest mindenképpen – pöttömnyi Szlovákiából is valamivel többet importáltunk, mint Kínából, kivitelünk viszont a duplájánál is több (1400 milliárd) volt.
Lenne tehát hová fejlődni, de kérdés, Kína olyan célpontnak tekinti-e Magyarországot, sőt, akár a keleti végeket, amelyből arra következtethetünk, hogy az előttünk álló ha nem is 2400 évben visszajön az adóinkból a déli irányú vasútba ontott temérdek pénz.
A Kínára szakosodott német Mercator Institute for China Studies (MERICS) intézet idei jelentése egyebek között rámutat arra, hogy az Európában megjelenő kínai tőkebefektetésekben (angol szakzsargonnal: FDI) térségünk lényegében „nem játszik”.
Kínai befektetések az EU országaiban 2000-2016, millió euró
Forrás: Rhodium Group/MERICS
Hazánkban elsősorban múltbeli kedvező megítélésének köszönhetően a térség relatíve legjobb összege landolt ebben az időszakban. A 16 év alatti kétmilliárd euró azért nem verdesi az eget.
A kínai FDI az EU-ban 2016 végére meghaladta a 35 milliárd eurót. A lezárt ügyletekből 11 milliárd euróval Németország volt a legnagyobb kedvezményezett, amely tehát az összes kínai befektetés 31 százalékát teszi ki Európában.
A kínai tőke a csúcstechnológiára és a fejlett gyártóeszközökre utazik.
Néhány közelmúltbeli példa arra, mi áll az ázsiai pénzeszsákok tekintetének középpontjában. A Midea 4,1 milliárd euró értékben vásárolta meg a német Kuka robotgyártó céget, amely az autóipar egyik kiemelkedő szereplője, kínai kézbe került az ír repülőgép-lízingvállalat, az Avolon 2,3 milliárd euróért, a német EEW-energiacég 1,4 milliárdért. (A korábbi években kínai tulajdonosa lett az olyan patinás autógyárnak, mint a svéd Volvo.)
Kínai befektetések megoszlása országcsoportonként 2008-2016, százalék
Forrás: Rhodium Group/MERICS
A dél-európai gazdaságokba történő korábbi nagyléptékű beruházások után a kínai befektetők 2016-ban újra a három nagy európai gazdaságra (Németország, Egyesült Királyság és Franciaország) összpontosítottak. Ez a három ország együttesen az összes beruházás 59 százalékát adta (s ebből egyedül a német részesedés 11 milliárd euró).
Az ábrán látható, hogy a térségünket tartalmazó kis barna folt az amúgy a Nyugat részeként számon tartott Ausztriát is magában foglalja. Így még jobban kidomborodik, hogy
a kínai befektetői érdeklődés szinte elhanyagolható mifelénk.
A német elemzők értékelése szerint is a kínai befektetések Kelet-Európában továbbra is korlátozottak maradtak az „övezet és út” (más néven új selyemút) beruházással kapcsolatos hangzatos retorika ellenére. A budapesti gazdasági csúcstalálkozó és a Belgrádba vezető vasút éppen eme nagyszabású program eleme (lenne).
A kínai vállalatokkal aláírt megállapodások (például Eximbank, Magyar Posta) alig változtatnak az összképen. Ez a vasúti gigaberuházás minden komoly szakértő szerint igen bizonytalan lábakon áll, a kormány pedig nem siet elhessegetni a kételyeket: a megvalósíthatósági tanulmányt titkolják (már ha van), most pedig az egyik legfontosabb bevételi forrásként a gazdasági miniszter a nálunk végzendő vámeljárások díját emlegeti.
Jelenleg tehát semmi nem mond ellent annak, hogy ebben a beruházásban csak a pénzégetés a biztos, minden egyéb nem több, mint az ázsiai országokban oly kedvelt semmitmondó szóvirág-csokor. És hogy ez nem jut-e a másik nagy terv, a „déli nyitás” sorsára.
Philippe Lamberts európai parlamenti képviselő, a Zöldek képviselőcsoportjának társelnöke egyetért azzal, hogy szankciók sújtsák azon tagállamokat, amelyek nem akarnak részt venni egy kötelező európai uniós menekültügyi rendszerben.
AZ M1-nek adott interjúban arról beszélt: megdöbbentőnek tartotta, hogy a Európai Tanács mindeddig képtelen volt egyetértésre jutni és dönteni az elmúlt időszakban működésképtelenné vált dublini rendszerről, miközben egyes országokban az unió külső határain, elsősorban Máltán, Olaszországban, Görögországban és Bulgáriában teljességgel elviselhetetlenné vált a helyzet. Szerinte
fontos lenne, hogy olyan rendszert alakítsanak ki, amely a menekültek fogadásának terheit egyenletesebben, igazságosabban teríti szét az uniós tagállamok között.
Azt is mondta: Magyarország is nagy nyomásnak volt kitéve, és nem volt jó, hogy egyedül maradt. Szerinte ha az egyezség alapja a terhek igazságosabb elosztása, akkor
nem lehetnek a rendszerben potyautasok,
de azt elképzelhetőnek tartaná, hogy aki akar, vállaljon többet a szükséges minimumnál, de mindenképpen lennie kell egy minimumnak, ami mindenki számára kötelező.
Philippe Lamberts kérdésre válaszolva „teljesen egyértelműnek” nevezte, hogy
uniós pénzek megvonásával büntessék azokat a tagállamokat, amelyek nem vennének részt egy ilyen rendszerben.
„Ha valaki nem tartja tiszteletben az uniós törvényeket, akkor jönnek a szankciók. Erre ott vannak a kötelezettségszegési eljárások” – mondta, majd arról beszélt, hogy az unió tagjának lenni nem azt jelenti, hogy „szemezgetni lehet, mit akarok betartani, és mit nem”. Az a benyomása a magyar vezetőkről, hogy ők az Európai Unió tagjai akarnak lenni, „de akkor
az egész csomagot el kell fogadni, és nem csak azt, ami tetszik”.
Arra a felvetésre, hogy néhány kormány, köztük a magyar is, úgy véli, hogy a menekültek elosztását szolgáló minden állandó mechanizmus valójában ösztönözné a migrációt, meghívóként lenne értelmezhető, ezért nem szabad elfogadni, azt mondta: tény, hogy ha valaki menekült, akkor egy elviselhetetlen helyzettől igyekszik megszabadulni, tehát
ez nem meghívás kérdése, hanem kényszerhelyzet.
Beszélt arról is, hogy az Európai Unió az értékek közössége, és ezen értékek között ott van az emberi jogok tisztelete, hogy befogadjuk azokat, akik szükséget szenvednek, és ez nem választható, mert az európai jogrendszer része. Azt mondta: „amikor valaki csatlakozik az unióhoz, tudja, hogy milyen klubba lép be. Senki nem kényszerített arra egy országot sem, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz”. A genfi konvenció betartása minden egyes uniós tag kötelezettsége.
Azt is mondta, jó lenne, ha az európai döntéshozatalban jobban figyelembe vennék azoknak az országoknak a történelmét, amelyek évtizedeken át szovjet uralom alatt éltek, és Magyarországot és Lengyelországot ne mindig „rosszfiúnak” tartsák, hanem legyenek ott a döntéshozatal központjában. Magyarországtól konstruktívabb hozzáállást, a nyugati tagállamok részéről pedig kevesebb támadást vár el.
Egyeztetni hívják az MSZP-t, amely elhalaszthatja kongresszusát, kormánylapot vert át az Együtt, meghallgatta Trump vejét az elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozást vizsgáló bizottság, és 80 éves lett Ridley Scott – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Három párt is egyeztetésre hívja az MSZP-t
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Közös közleményben jelentette be a Demokratikus Koalíció, az Együtt és a Párbeszéd, hogy egyéni választókerületi koordinációs egyeztetésre hívják a szocialistákat. A három párt elnöke közös levelet is írt erről Molnár Gyulának, az MSZP elnökének. Ebben azt írják: meggyőződésük, hogy Orbán Viktor rendszere megdönthető 2018-ban, amennyiben
egy választókerületben csak egy ellenzéki jelölt száll szembe a Fidesz és a Jobbik jelöltjeivel.
Bíznak abban is, hogy később az LMP és a Momentum is csatlakozik. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke erről a Független Hírügynökségnek azt mondta: „lehet, hogy lesz valamilyen együttműködés, de erről akkor kell beszélni, ha már létrejött”
Elhalaszthatja az MSZP a kongresszusát
Pénteken feltehetően bejelenti a Magyar Szocialista Párt, hogy elmarad a december 9-re tervezett kongresszus. Ennek valószínűségéről már szerdán említést tett Molnár Gyula elnök, ám ő maga annak a híve, hogy legalább a programról beszéljenek és szavazzanak a küldöttek. Az eredeti terv az volt, hogy ennek a fórumnak kell majd jóváhagynia a miniszterelnök-jelölt személyét, azok után, hogy Botka László visszaadta ezt a tisztet, és ugyancsak
a kongresszus hatáskörébe tartozik az esetleges közös lista, illetve a koordinált, véglegesített lista elfogadása.
Ma már azonban látható, hogy szinte semmi esély nem maradt a megállapodás tető alá hozására; se személy, se lista nincs, és akkor nem is említettük a közös indulás gondolatát, amely a Demokratikus Koalíció hozzáállása miatt teljesen esélytelennek látszik.
Meghekkelte az egyik kormánylapot az Együtt
Különös hirdetés jelent meg a Habony Árpádhoz köthető Lokálban. A szövege szerint „kreatív jogértelmezésre” kerestek bírókat, feltételül szabták a nemzeti konzultációban való részvételt és a 2010 után szerzett közhivatali tapasztalatot. Azt is írták:
„Jogi végzettség hiánya nem akadály.”
A hirdetést az Együtt adta fel, így akarták felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány szerintük felszámolja a bíróságok függetlenségét.
Részben alkotmányellenes Handó Tünde utasítása
Az alaptörvénnyel ellentétesen írt elő olyan magatartási szabályokat az Országos Bírósági Hivatal elnöke, amelyek megsértése akár a bíró felmentéséhez is vezethetnek. Egy bíró fordult a testülethez, szerinte a kétharmados törvényi szabályozás helyetti belső utasítás sérti a bírák függetlenségét.
Orbán megköszönte a budapestieknek
Orbán Viktor megköszönte a budapestiek türelmét és megértését a kínai miniszterelnök látogatásával kapcsolatos brutális közlekedési káosz miatt.
Orosz kapcsolatairól kérdezte Trump vejét a bizottság
Donald Trump és Jared Kushner Fotó: MTI/EPA/Ettore Ferrari
Meghallgatta Jared Kushnert, Donald Trump amerikai elnök vejét és tanácsadóját az a vizsgálóbizottság, amely
a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozást vizsgálja.
A meghallgatáson elsősorban arról volt szó, hogy milyen szerepet játszott az orosz kapcsolatokban Michael Flynn, korábban lemondásra kényszerülő volt nemzetbiztonsági tanácsadó. Trump vejének ügyvédje annyit közölt, hogy ügyfele mindenben együttműködik a bizottsággal.
Életfogytiglant kapott 29 katonatiszt Argentínában
A 29 egykori katonatisztet az argentin katonai diktatúra idején 1976-83 között elkövetett emberiesség elleni bűntettekért ítélték el. Volt fregattkapitányok is vannak köztük. A bíróság csaknem 800 tanút hallgatott meg a haditengerészet egykori műszaki iskoláján történt eseményekről, ahol a börtönné és kínzóközponttá alakított épületegyüttesben illegálisan tartották fogva, kínozták és gyilkolták meg a diktatúra ellen tiltakozókat.
Nyolcvanéves lett, de egyszerre több filmen is dolgozik Ridley Scott
Ridley Scott (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)
Nyolcvanéves lett a világ egyik leghíresebb filmrendezője, Sir Ridley Scott, akinek olyan kultfilmeket köszönhetünk, mint a Szárnyas fejvadász és a Thelma és Louis, illetve olyan kasszasikereket, mint A nyolcadik utas: a Halál vagy a Gladiátor. A brit rendező
még most is hihetetlenül aktív,
sőt, mostanában ontja igazán a filmeket: idén jött ki az Alien: Covenant, producerként dolgozott a Szárnyas fejvadász új részén, és rendezőként is több filmje van a megvalósítás különböző fázisaiban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
