A hétvégén tartott időközi polgármesteri választásokon mind a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornakápolnán, mind pedig a zalai Németfaluban független induló győzött.
Tornakápolnán Doszpoly Lórándot választották újra polgármesternek, korábban is ő töltötte be a tisztséget. A 40 szavazásra jogosult választópolgárból harminchatan szavaztak, közülük huszonnégyen a nyertesre, tizenketten pedig az ellenfelére, a szintén független ifj. Mató Gáborra. A kéttagú képviselő-testületbe is két független került. Az időközi önkormányzati választást azért kellett kiírni Tornakápolnán, mert az önkormányzat szeptemberben feloszlatta magát.
Németfaluban is független győzött – a zalai településen azért volt polgármester választás, mert a vezető nyugdíjba vonulása miatt lemondott. Két induló pályázott, mindkettő függetlenként. Közülük Ragánné Gyalog Erikát választotta meg a 159 választásra jogosult polgár közül szavazó 119 ember. Összesen 92 szavazatot kapott.
2007. december 4-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy légvédelmi szirénával és transzparensekkel zavarták meg a Hanuka ünnepséget a budapesti Nyugati téren. Az este 6 órától bejelentett ünnepi eseményt negyed hétkor zavarták meg. A rendőrök három embert, köztük a Tomcat néven ismert bloggert előállította.
Az ünnepség kezdetén 20-25 árpádsávos zászlót lengető demonstráló jelent meg – mondta a Független Hírügynökségnek a Maszihisz biztonsági vezetője.
A szervezők és a rendőrök kérésére azonban félrevonultak. Néhány perccel később a Tomcat néven ismert blogger és két társa az áruház teraszáról légvédelmi szirénával és egy transzparenssel ismét megzavarták a megemlékezést. Őket a rendőrök előállították.
A transzparensen az Eladják Magyarországot felirat volt olvasható.
A demonstrálók az izraeli miniszterelnök-helyettes egy október eleji kijelentését bírálták. Simon Peresz egy tel-avivi gazdasági fórumon akkor úgy fogalmazott, hogy izraeli befektetők gyakorlatilag felvásárolták Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot.
A 2014 és 2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról tárgyal ma az Országgyűlés. Ezzel zárul a múlt héten kezdődött négynapos ülés.
A délelőtt 11-kor induló ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, erre másfél órát szánnak a programban, majd jöhetnek az azonnalik – egy órán át. Utána politikai vita lesz az uniós pénzek felhasználásáról. Ennek menetrendje szerint először a kormány kap egy maximum 40 perces időkeretet, majd több mint négy óra áll a képviselői vélemények kifejtésére.
A négynapos ülés napirend utáni felszólalásokkal ér véget.
Szél Bernadett bemutatta az LMP 2018-as országgyűlési választási listájának első harminc helyezettjét a párt kétnapos kongresszusa után vasárnap, Kecskeméten.
Az LMP kongresszusán elfogadott névsor szerint az országos lista első helyén Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje áll, utána Hadházy Ákos, társelnök, frakcióvezető-helyettes következik, majd Ungár Péter elnökségi tag. Őket Schmuck Erzsébet, Keresztes László Lóránt, Kanász-Nagy Máté, Demeter Márta, Lengyel Szilvia, Ferenczi István, a tizedik helyen pedig Ábrahám Júlia indul.
Szél Bernadett elmondta, hogy az országgyűlési képviselőjelöltek mindegyike indul egyéni körzetekben is. A pártnak mind a 106 körzetben van jelöltje, akiket országjárás során mutatnak majd be az elkövetkező időszakban. Azt is kiemelte, hogy
a lista első tíz helyén ötven-ötven százalékos a nemek aránya,
a lista további részében pedig két azonos nemű után ellenkező nemű jelölt következik.
Szél részletesen bemutatta az első tíz jelöltet. A hetedik helyen álló, korábban az MSZP-ben politizáló Demeter Mártáról azt mondta, hogy honvédelmi és biztonságpolitikai ügyekben képviselt álláspontjával került az érdeklődés „homlokterébe”, és személye garancia a „korszakváltásra”. Mivel az LMP-t a közvéleménykutatások 5 százalék körül mérik, a jelenlegi állás szerint a 2014-es szereplésükhöz hasonlóan 5 mandátumot szereznének országos listáról, és Demeter Márta így nem jutna be a Parlamentbe.
A 2014-es listához képest jelentős változás, hogy az akkor harmadik és negyedik helyen álló Ikotity István és Sallai Róbert Benedek most csak a 14., illetve a 15. helyen szerepel.
Szél Bernadett arról is beszélt, hogy az LMP kétnapos kecskeméti kongresszusának első napján, szombaton,
együttműködésről állapodtak meg Új Kezdet nevű párttal a kampányidőszakra.
A megállapodás értelmében az Új Kezdet a lista 3., 10. és 12. helyét fogja birtokolni, ez azt jelenti, hogy közös frakcióban fogják folytatni a munkát.
A Fidesz már reagált is az LMP listájára, az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írják, hogy az LMP-nél is alakul a „Soros-lista”. A kormánypárt szerint a Szél Bernadett által vezetett LMP a „Soros-birodalom” érdekeinek egyik leghangosabb képviselője lett Magyarországon, és Szél Bernadett „sorra találkozik Soros megbízható szövetségeseivel”, de ez nem meglepő, mivel „ő maga is egy migránspárti szervezetnél dolgozott”.
Minden eddigi rekordot felülmúlt a nemzeti konzultáción való részvétel, amelyen a pénteki összesítés szerint 2 301 463-an vettek részt – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója vasárnap sajtótájékoztatón Budapesten.
Hidvéghi Balázs a párt nevében köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a nemzeti konzultációban, „vette a fáradságot, hogy elmondja véleményét a Soros-tervről”, és visszaküldte vagy az interneten kitöltötte a kérdőívet.
Szerinte a minden rekordot felülmúló óriási részvétel jelzi, hogy pártokon átívelő ügyről van szó, amit az ellenzéknek is érdemes lett volna elfogadni a magyar emberek véleménynyilvánításának támadása helyett.
A Fidesz a nemzeti konzultációval párhuzamosan egy tájékoztatási akciót is indított annak érdekében, hogy elmondják véleményüket a Soros-tervről és meghallgassák az emberek álláspontját ezekről a kérdésekről. Az elmúlt hetekben az országjárás keretében összesen 208 nyilvános fórumot tartottak 164 településen, 57 előadó részvételével és közel 40 ezer emberrel találkoztak.
Hidvéghi Balázs arról is beszélt, hogy
Soros György el akarja takarítani az útból az Orbán-kormányt,
mert az a leghatározottabban szembe megy a migrációpárti elképzeléseivel.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint az ellenzéki pártok azért próbálják hitelteleníteni a konzultációt, mert bevándorláspártiak.
Kissé ellentmondásos, hogy az MTI beszámolója alapján Hidvéghi Balázs azt is elmondta, hogy a konzultáció eredményeinek feldolgozása néhány napot vesz igénybe, és a részvételről a jövő hét közepére lehetnek végleges adatok.
A nemzeti konzultációs kérdőívek postára adási határideje december 1-jén járt le, miután a Fidesz kérésére a kormány meghosszabbította a határidőt arra hivatkozva, hogy az emberek folyamatosan és nagy számban küldik vissza a kérdőíveket.
Ahogyan a FüHü is megírta, az ellenzéki pártok viszont többször is megkérdőjelezték a Fidesz azon állítását, hogy sikeres lenne a nemzeti konzultáció. Az LMP például arra jutott, hogy maximum 900 ezren küldhették vissza a kérdőíveket, azaz jóval kevesebben, mint amennyit a kormány állított.
62 éves korában meghalt Devánszkiné Molnár Katalin volt országgyűlési képviselő, a XVII. kerület egykori polgármestere, a Fővárosi Közgyűlés volt tagja – közölte az MSZP.
Devánszkiné Molnár Katalin 1979-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi karán, első munkahelyén munkajoggal foglalkozott, végigjárta a közigazgatás különböző lépcsőfokait.
A XVII. kerületben 1994-ben önkormányzati képviselőnek választották, a szocialista képviselőcsoportot vezette, az ügyrendi és etikai bizottság elnöki teendőit látta el. 1998-ban választották meg a XVII. kerület, Rákosmente polgármesterének. 2002-2006 között országgyűlési képviselő volt, az alkotmány- és igazságügyi bizottságban dolgozott, 2006-tól a Fővárosi Önkormányzat képviselője volt – írja közleményében az MSZP, amely Devánszkiné Molnár Katalint saját halottjának tekinti.
A párt Facebook-oldalán is megosztotta a gyászhírt. Mint írják, Devánszkiné „elkötelezett baloldali politikus, lelkiismeretes kolléga és igaz barát volt”, akitől fájó szívvel búcsúznak.
Váratlan fordulatként értékelik a Demokratikus Koalíciónál azt az új listát, amelyről a Független Hírügynökség számolt be elsőként, és amellyel az MSZP állt elő az újabb tárgyalási fordulóra. Portálunk információ szerint mindez pénteken történt, amikor is a megbeszéléseken nem az alap triumvirátus – Molnár Gyula, Hiller István, Tóth Bertalan – képviselte a szocialistákat, hanem Tóth Bertalan helyett Mesterházy Attila ült az asztalhoz.
A változást feltehetően az idézte elő, hogy az MSZP táborán belül egyre elégedetlenebbek voltak a hívek azokkal a hírekkel, amelyek a két párt közötti egyezkedésről kiszivárogtak, úgy érzeték – és már a sajtóban is megfogalmazódott -, hogy Gyurcsány Ferenc feltörli velük a padlót. Szó, ami szó, a gyengülő MSZP a látszat szerint folyamatosan hátrált, adta fel pozícióit, annak érdekében, hogy még a kongresszusa előtt fel tudjon mutatni valami eredményt. A háttérben mozgók közül többen küldtek üzenetet a delegáció tagjainak: ez így nem mehet tovább, keményíteni kell, és kemény vezetőre van szükség. Ezért is vélik a Demokratikus Koalíciónál úgy, hogy az új javaslat, a határozottabb irányvonal elsősorban a Molnár Gyula elnök elleni elégedetlenségnek köszönhető. A szombati tájékoztatóján Molnár mindenestre hangsúlyozta, hogy nincs semmilyen irányváltás a pártján belül, továbbra is az Orbán-kormány leváltását, és az ennek megfelelő stratégiát akarják – közös lista, közös miniszterelnök jelölt, a koordinált indulás mellett -, de szakértők mégis úgy értékelik a történteket, hogy az MSZP megelégelte az önmagát folyamatosan gyengítő tárgyalási státuszát. Sőt, egyesek arra jutottak: az új lista egyben felkészülés arra az esetre is, ha egyedül kell nekivágniuk a 2018-as választásoknak. Ezt erősíti az a hír is, hogy új miniszterelnök-jelöltről hallani, vagyis nem Balázs Péterről. Az elmúlt héten megfutott a hírpiacon Karácsony Gergely neve is, ez azonban – a jelenlegi állás szerint -, csak akkor lehetséges, ha a Párbeszéd hátat fordít az Együttnek. Ez utóbbi ugyanis igen határozottan szállt szembe az MSZP-vel; az ATV pénteki Egyenes beszéd című műsorában, ahol váratlan vita keletkezett Harangozó Tamás és Juhász Péter között – eredetileg egymást követték volna a programban – a két politikus csatája minden volt, csak leendő lehetséges partnerek párbeszéde nem.
Ezzel együtt a politikában, tudjuk, minden lehetséges, még az is, hogy a keményebb vonalat vivő MSZP hatékonyabbá válik a Demokratikus Koalícióval szemben. Híreink szerint Gyurcsány Ferenc keddre rendkívüli elnökségi ülést hívott össze, hogy saját vezetőségével egyeztesse pártja álláspontját. Az ajánlat, amelyről részleteiben egyik fél sem beszélt, egy sor helyen – Budapesten és vidéken egyaránt – visszakér olyan helyeket, amelyek korábban átadólistán voltak, vagy az asztalra kerültek, mint alku tárgyai. Így például a csongrádi jelöltek ügye, ahol ugye Botka László üzente meg, hogy az MSZP nem engedhet át helyet, a szocialisták mozdíthatatlanok, ellenkező esetben elindítja őket – szemben az egyeztetett jelölttel. A DK – információink szerint – ebben hajlandó engedni, mint ahogy Kunhalmi Ágnes esetében is; a szocialisták budapesti elnöke az új elképzelés szerint fix pontja XVIII. kerületi jelölésnek.
Nagy kérdés, hogy ha igazak a híreink, és Gyurcsány kedden ül le a sajátjaival, akkor mi fog történni a hétfői tervezett tárgyalási fordulóban, amelyet még egyik fél sem mondott le.
Nem tudjuk épülni vagy összedőlni fog e az összefogás törékenynek tűnő vára.
2007. december 3-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetői bejelentették: nem vesznek részt kedden az államfő hagyományos ebédjén, amelyre a történelmi egyházak képviselőit hívták meg.
A Mazsihisz három vezetője hétfőn nyílt levelében közölte, hogy távol maradnak. Indoklásuk szerint azért, mert Sólyom László korábban nem írta alá a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását.
A köztársasági elnök sajnálja, hogy a Mazsihisz vezetői nem lesznek ott a keddi ebéden.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetői nyílt levelükben azt írják: szerintük Sólyom László megakadályozta a törvény mielőbbi hatályba lépését, és „fontosabbnak tűnik számára a gyalázkodók vagyoni viszonyainak védelme, az esetleges nagyszámú pertől való megóvása, mint a megalázottak és megszomorítottak méltóságának védelme”. Feldmájer Péter elnök, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató remélik, hogy a közeljövőben személyesen is kifejthetik álláspontjukat a köztársasági elnöknek a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban.
A Köztársasági Elnök Hivatal ugyancsak nyílt levélben válaszolt. Ebben az olvasható: Sólyom László sajnálja, hogy a Mazsihisz vezetői nem lesznek ott a közös ebéden. Pedig a találkozót azért szervezik, hogy a történelmi egyházak képviselői elmondhassák véleményüket aktuális és közérdekű ügyekről.
Magyarországon évente 23 ezer ember gyógyítható betegségben hal meg, amivel vezetjük a világranglistát. Pedig a magyar társadalom létfontosságúnak tartja az egészségügyi rendszert, mégis tudomásul veszi, hogy a kórházi ágyak lerobbantak, a szobák piszkosak, az ellátás színvonala időnként gyalázatos, s persze csak hálapénzzel vehető igénybe. Bár egy felmérés szerint a választók az egészséget tartják az egyik legfőbb értéknek, mégis zokszó nélkül elfogadják, hogy a kórházak, rendelők fejlesztése helyett a kormány stadionokat épít. Az Együtt, újabban pedig az MSZP egészségpolitikusa, aki közreműködött a párt programjának megalkotásában. Komáromi Zoltán szerint az Orbán kormány azért meri elhanyagolni az egészségügyet, mert azért valójában mégsem büntetik a szavazók.
Szenzációként tálalták a kormány kezében lévő lapok, hogy december elején emelt fizetést kapnak az egészségügyben dolgozók. Mondja, miért mindig év végén emelik a béreket?
Azért, mert így év közben – amikor egyébként a működésképtelen egészségügyről szólnak a hírek – ezerszer el tudják mondani, hogy béremelés lesz, béremelés lesz… Ezzel azt a képzetet kívánják fenntartani, hogy azonnal javul a helyzet. Miközben folyamatosan romlik. Ez a trükk ráadásul nagyon olcsó is, hisz azt sugallja, hogy egész évben nőnek a fizetések, miközben csak egyetlen hónapban, december elején kell többet fizetni. Ez a politikai kész átverés show része.
Ugyanakkor jól hangzik, hogy a szakorvosok, kórházi szakgyógyszerészek fizetése bruttó százezer forinttal nő, az egészségügyi szakdolgozók, tehát a nővérek pedig 12 százalékkal kapnak többet. Mire elég ez?
Semmire. Tekintélyes közgazdászok egybehangzó állítása szerint alacsony a béremelés mértéke, ráadásul el is késett. Ezzel a felzárkóztatási programmal a lecsengőben lévő kivándorlási hullámot már lassítani sem, megfordítani pedig végképp nem lehet.
A diplomások egyszer valóban kaptak 107 ezer forintot, ami nettó 77 ezernek felel meg. Ez szép összeg, de az ágazatban majdnem nyolc éve nem volt semmiféle béremelés. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor viszont megalázóan alacsony az emelés. De ezt az összeget is csak az állami intézményekben dolgozó közalkalmazottak kapják meg. A kisvárosi rendelőintézetek dolgozói – akik megbízási szerződéssel dolgoznak, kimaradtak a bérrendezésből, emiatt ők rövid úton otthagyják majd a munkahelyüket. Emiatt a vidék szakorvos nélkül maradhat, amire extrém példa is van; Csongrád megye egyik kisvárosában 30 ezer lakosra egyetlen szemész jut, aki heti két alkalommal Szegedről jár át. Egy ilyen méretű város ellátáshoz legalább 3-4 szemész kellene. Bár az optikusok üzleti alapon megcsinálják a látásélesség vizsgálatot, de a szemorvosok legfontosabb feladata a szív-és érrendszeri betegek szemfenék-vizsgálata, amivel életeket lehetne megmenteni.
Az egészségügyben dolgozók bérének emelését már 2010-ben el kellett volna kezdeni, hogy 6-7 ezer orvos, illetve 12 ezer ápolónő ne hagyja el az országot. Ráadásul Magyarországról az a korosztály menekült külföldre, akinek a tudására a frissen végzettek képzéséhez szükség lenne. Tehát a kivándoroltak nélkül nem csak a gyógyítás, hanem az orvosképzés is padlóra kerül. Aki pedig már 5-6 éve külföldre szerződött, s családját is kivette, azt nagyon nehéz lesz visszacsábítani. Ezek a szakemberek ugyanis egész Európában megállják a helyüket, elismerik és rendesen megfizetik a szaktudásukat. Hazahívásukhoz a magasabb bér már kevés lesz, szükséges hozzá egy átlátható, korszerű egészségügyi rendszer, amitől most nagyon távol kerültünk.
A béremelést a már egy évvel ezelőtt kezdődött bérfelzárkóztatási program is tartalmazza, de a garantált bérminimumot még ma sem éri el az egészségügyben fizetett bérek jó része. Miért vannak állandó lemaradásban?
Az alacsony egészségügyi bérek miatt olyan ágazati bérfelzárkóztatásra lenne szükség, amely jelentősen meghaladja az országos minimálbér, illetve a bérminimum éves emelését. De ez természetesen nem így történik!
Ennek következménye az a helyzet, hogy a pályakezdő ápolónőnek – aki iskola után belép a kórházba – épp akkora bért kötelesek adni, mint a 15-20 éve ott dolgozó nővérnek, akik az elmúlt években nem kaptak fizetésemelést. Természetesen ez iszonyú munkahelyi feszültséggel jár, amit a szaktárca idéz elő, holott erre a stratégiai hibára már felhívtuk a figyelmet.
Ugyanez a helyzet az egészségügyben dolgozó egyéb alkalmazottakkal is, az adminisztrátorok, sofőrök, villanyszerelők bére az utóbbi években egyetlen fillérrel nem emelkedett, s most sem fog. Ez ma már a gyógyító intézmények működését is veszélyeztetheti. Ha ugyanis a villanyszerelő, vagy karbantartó – aki a versenyszférában dupláját keresi, mint a kórházban – nem végzi el a feladatát, akkor lebénul a kórház működése. Ezért a gyógyítástól csoportosítanak át pénzt, hogy a szakmunkások ne menjenek el a kórházakból.
Bérfelzárkóztatásról csak akkor beszélhetnénk, ha a kötelező bérek kifizetésén túl jelentősebb összeget, legalább 400 milliárdot adnának az egészségügyben dolgozók fizetésének rendezésére. Csak akkor érnénk el az élet más területén dolgozók fizetését, de miután ez elmarad, a halgazdasági dolgozókkal együtt mi keresünk a legrosszabbul Magyarországon. Ez a társadalom megbecsülése.
Van valamilyen magyarázat arra, hogy az egészségügy érdekvédelme nem tud magasabb béreket kiharcolni?
Az elmúlt évek egészségügyi vezetése hiába dolgozott ki életképes terveket az ágazat megújítására, azt a kormányzat végül leseperte az asztalról. Ebből következően világos, hogy a Fidesz politikusai, beleértve a kormányfőt is, azt gondolják, hogy a kórházak, rendelők fejlesztése nem hoz túl nagy politikai hasznot. Talán ezért ambicionálják inkább a stadionépítést, amelynek tényleg nincs semmi haszna, de legalább Orbán Viktor jól szórakozik. Az egészségügyi államtitkár fogyóeszköznek számít az Orbán-kormányban. Ónodi- Szűcs Zoltán államtitkárról, aki korábban teljesen rálátott az egészségügyre, kinevezése előtt sokan azt gondolták, hogy komoly változásokat kezdeményezhet, de reformelképzeléseiből egyet sem tudott végigvinni, mert a legfelsőbb politikai vezetőktől nem kapott zöld utat.
Komolyan mondja, hogy nem hoz politikai hasznot az, hogy a betegeket meggyógyítják?
Ez a kormány feltételezése, pedig 100 milliárddal, és nagyobb szervezettséggel a jelenlegi állapotokon is lehetne javítani; működőképesek lehetnének a rendelők, csökkenthetők lennének a várólisták. Ez még politikai hasznot is hozhatna, de ezt a mai kormányzat nem látja be. Pedig a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a hazai választók az egészségügy rendbetételével kezdenék el a hazai reformok sorát.
Az egészségügyi dolgozók szakszervezete az éves bértárgyalást sztrájktárgyalásnak nevezi. Ön is úgy érzi, hogy sztrájkhelyzet van az egészségügyben?
Az egészségügyi szakszervezet, és az orvosi kamara csak néhány ember megélhetését, nem pedig az ágazatban dolgozók érdekeit szolgálja. Cser Ágnes csak azért vizionálja a nem létező sztrájkhelyzetet, hogy tárgyalási pozícióját fenntartsa az egészségügyi kormányzattal. Az általa elért eredmény viszont siralmas. Ha valaki mégis bírálni merészeli a szakszervezeti elnök asszonyt, akkor azt azonnal feljelenti, vagy etikai vizsgálatot kezdeményez ellene. Miközben egyre több beteget kellene meggyógyítani, egyre rosszabb körülmények között. A megélhetési vezetők leváltására azonban sajnos ma szinte semmi esély sincs, pedig a tagság is issza ennek a levét.
Komáromi Zoltán. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Miközben rengeteg pénz költenek egészségügyre, a napi hírek rozsdás ágyakról, fertőzésekről, orvoshiányról szónak. Ez a szenzációéhes sajtó vagy az egészségügy bűne?
Korábban nagyon jelentős összeget kiszedtek az egészségügy költségvetéséből, amit lassan visszacsorgat ugyan a kormányzat, de csak töredéke kerül vissza annak, amit korábban elspórolt.
Kétségtelen, dübörög a propaganda, hogy az elmúlt tíz évben 600 milliárdot vissza is adtak. Elfelejtették azonban hozzátenni, hogy mindez uniós forrásból származik, ráadásul többségében betonra, tetőre, térkövekre, csövekre, és parkosításra költötték, s nem pedig gyógyításra.
Ha a hiánycikknek számító műszerekre is szántak pénzt, azt a legtöbbször csak egy műszakban működtetik, mert a berendezések kezeléséhez a legtöbb helyen már nincs szakember.
Az orvoshiányról drámai számok kerülnek nyilvánosságra, ilyen például, hogy néhány év múlva közel egymillió embernek nem lesz körzeti orvosa. Helytálló adat ez?
Már jelen pillanatban is majdnem elérjük ezt a számot, hisz 750 ezer embernek ma csak úgy van háziorvosa, hogy közel 400 praxis nincs betöltve. Ezekhez 400 ezer ember tartozik, akiknek az egészségét heti 2×2 órában helyettesítő, azaz utazó orvos látja el, aki az időt egyébként saját betegeitől veszi el. Ez a helyzet sajnos rohamosan romlik majd, mert az 1500 háziorvos zöme betöltötte már a 70 évet. Viccből szoktam mondani, hogy a végére három körzeti orvos marad; egy a fővárosban, egy az alföldi régióban, egy pedig a dunántúliban. Akkor is lesz háziorvosi rendszer, csak hosszú lesz a várólista.
A generációváltást, s vele családorvos szerepének átalakítását már korábban el kellett volna kezdeni. Az elmúlt tíz évben ugyanis olyan műszerek, gyógyszerek kerültek forgalomba, amelyek növelik a családorvos gyógyító lehetőségeit, bizonyos szerepek átalakultak, pl. a panaszmentes, jó állapotban lévő cukorbetegek gondozását már nővérekre is rá lehetne bízni, nem kell hozzá szakorvos. Nem szükséges tehát a betegeknek nem kell midig kórházba járni. De az új helyzetre, a megoldást jelentő praxisközösségek kialakítására fel kellett volna már készülni, s ez még nagyon sok pénzbe sem kerül, viszont csökkenti a nyomást a szakrendelőkben, kórházakban.
Napi hír az, hogy a sürgősségi osztályon 10-12 órát kell várakozni, mert 400 orvos helyett 140 dolgozik ezeken az osztályokon. Ez is csak anyagi kérdés?
Nincs elég orvos, hiába lenne rá pénz. A szakemberek már külföldön dolgoznak. Illetve a sürgősségi ellátás előtt hiányzik az alapellátás. Nem mindegy, hogy vakbélgyulladása van valakinek, vagy epegörcse. Az előbbit műteni kell, az utóbbira elég egy injekció. Ennek eldöntése egyszerű orvosi feladat lenne, de a körzeti orvos hiába utalja be a betegét a szakorvoshoz, ha ott csak három hét múlva kap időpontot. Így aztán a teljes betegforgalom rázúdul a sürgősségi osztályokra. Ezért is van 12 órás várakozási idő.
Miközben a magyarok az egészségügy helyzetét tekintik a legfontosabb jövőbeli tényezőnek, Csehországban és a környező országokban lényegében ugyanakkora összegből lényegesen magasabb színvonalú ellátást tudnak biztosítani. Hogyan?
Szakemberekre bízták az egészségügy minisztériumot. Nem pedig pártkatonákra.
De ha jól értem, nálunk is szakemberek dolgoznak az államtitkárságon, csak épp nincs befolyásuk az egészségügyre.
Valóban, a legtöbb országban belátták, hogy az emberek egészség politikai ügy, választásokat is képes eldönteni. A mi politikusaink azonban még nem járnak itt.
Elég drámaian hangzik, hogy a magyar állampolgár 4 évvel rövidebb ideig él, mint európai társai. Egy itthon dolgozó munkás pedig várhatóan 12 évvel hamarabb hal meg, mint egy diplomás. Ez a helyzet romolhat még?
Persze, de nem ez a legszörnyűbb.
Magyarországon hal meg az OECD országok közül a legtöbb ember olyan betegségben, amely egyébként gyógyítható lenne.
A statisztika szerint 100 ezer lakos közül, a 25 és 65 éves korosztályból 411 ember veszti el az életét. Összesen 23 ezer ember hal meg úgy, hogy gyógyítható lenne. Ez a szám máshol a miénknek negyede, harmada.
A közelmúltban tíz ellenzéki párt igyekezett összeállítani egy egészségügyi koncepciót. Aláírtak egy megállapodást, vállalva, hogy bármelyik erő kerül kormányra, programjában szerepelteti a közös programot.
A mai kormánypártok el sem jöttek az egyeztetésre, de megjelent a Jobbik és a DK képviselője is, mert komolyan vették, hogy a nemzetnek szüksége van egy közös egészségügyi programra. Az alapelveket elfogadtuk, s vállaltuk, hogy bárki is kerül kormányra, azokat megvalósítja. Szükség van egészségügyi minisztériumra, a társadalombiztosítás önállóságára, szolidaritásra, valamint a hálapénz megszüntetésére. S persze ennek menetrendjét is megfogalmaztuk. Az ellenzéki pártok közül bármelyik kerül hatalomra, akkor egy működőképes, átlátható egészségügyi szervezet jöhet létre, ami mindenekelőtt a társadalom, a betegek érdeke.
Teljesen új kívánságlistával állt elő a Demokratikus Koalícióval folytatott tárgyaláson az MSZP – értesült a Független Hírügynökség. Értesüléseinket mindkét párt megerősítette, miként azt is, hogy az új listán a szocialisták nagyon erősen eltolták az arányokat saját maguk felé.
Mint megtudtuk, a szocialisták a korábban közösen összeállított 106-os névsor helyett az MSZP javára eltolt javaslatot mutattak be a mostani tárgyaláson. A DK elnöksége tanulmányozni fogja a listát, s azt követően dönt arról, hogy merre lehet innen tovább lépni.
Megtudtuk azt is, hogy az MSZP-nek megvan az új miniszterelnök-jelöltje, de annak személye még vagy két hétig nem publikus. Mint ismert, a szocialisták december 9-én az eredetileg tervezett Kongresszus helyett csak egy választmányi ülést tartanak, amelyen bemutatják a választási programjukat. Elképzelhető, hogy a miniszterelnök-jelölt személyét is ott nevezik majd meg.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
