Kezdőlap Itthon Oldal 691

Itthon

Ez nem a Jobbik napja: 660 milliót bukhatnak

0

Tiltott finanszírozás miatt 331 milliót visszafizettetne a Jobbikkal a számvevőszék, és a párt ugyanekkora összegű költségvetési támogatástól is eleshetne. A Jobbik a Simicska-féle plakátcégtől kapott kedvezményes tarifa miatt kerülhet bajba. Szerdán emeltek vádat Kovács Béla ellen kémkedés miatt.

Csapás csapás hátán a Jobbiknál. Szerdán előbb az ügyészség vádat emelt Kovács Béla (KGBéla) európai parlamenti képviselő ellen kémkedés és költségvetési csalás ellen – amiután az érintett kilép a pártból -, most pedig az Állami Számvevőszék azt állapította meg, hogy idén az első fél évben

331 millió 660 ezer forint összegben tiltott támogatást fogadott el.

Mint írják, az ÁSZ a jelentéstervezetben tájékoztatta a pártot, hogy a hatósági kockázatjelzésben rögzített politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján az idei első félévben a Jobbik összesen 331 millió 660 ezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személyektől, amely a párttörvény 2014. január 1-től hatályos rendelkezései szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül.

A számvevők közleményéből ugyan nevesítve nem olvasható, de egyértelmű, hogy a módosított törvényi előírás alapján a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó reklámcég árkedvezménye miatt találták meg most a Jobbikot – az Ők lopnak… hirdetések miatt változott a törvény. (Azt írják, hogy a törvény tiltja: pártok a listaárnál alacsonyabb tarifa alapján fizessenek közterületi hirdetésekért.) Ezután döntött úgy a Jobbik, hogy 1100 plakáthelyet megvásárol Simicska vállalkozásától.

Forrás: jobbik.hu

Az ÁSZ magyarázólag közli, hogy a tiltott támogatás mértékét ők állapítják meg, amelyet a párt a felhívástól számított 15 napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek. Emellett a Magyar Államkincstár

a párt központi költségvetésből juttatott támogatását ugyanekkora összeggel csökkenti.

Vagyis kétszer 331,660 millióval könnyítenék meg a Jobbikot.

A Jobbiknak 15 napja van észrevételt fűzni az ÁSZ megállapításaihoz. (Az ÁSZ részletes közleménye itt olvasható.)

A párt már reagált is: szerintük az ÁSZ érdemi vizsgálat és pénzügyi dokumentumok átvétele nélkül hozott ítéletet. Közleményükben azt írják, hogy az Állami Számvevőszék futárja kézbesítette nekik szerdán a jelentéstervezetet, amely címe szerint a Jobbik 2015-2016 évi gazdálkodásáról szól, tartalmában viszont a 2017-es időszakra vonatkozó megállapításokat tartalmaz. „Az Állami Számvevőszék által megállapított tiltott vagyoni hozzájárulás megállapításának körülményei és maga a megállapítás is nonszensz, minden szakmai alapot nélkülöz” – véli a Jobbik. Hozzáteszik, hogy az ÁSZ nem folytatott le érdemi vizsgálatot a Jobbiknál sem a 2015-2016 évekkel kapcsolatban, sem a még le nem zárt 2017-es év tekintetében, hiszen maga függesztette fel mondvacsinált okokra hivatkozva a vizsgálatot szeptember 29-én.

Schön Péter gazdasági igazgató szerint

„a Fidesz az Állami Számvevőszéket felhasználva akarja anyagilag ellehetetleníteni a legerősebb ellenzéki pártot,

amely a kormánypárt egyetlen érdemi kihívója a jövő évi választásokon.”

Az LMP is közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban, melyben azt írják, hogy az Állami Számvevőszék is beszállt a kampányba, amikor megbüntette a Jobbikot, és ez elfogadhatatlan. Hozzáteszik, hogy az illegális pártfinanszírozás minden formáját elítélik, de szerintük ugyanekkora problémát jelent a kettős mérce, és az elvileg független intézmények Fidesz általi megszállása is. Az LMP ugyanis úgy véli, hogy az ÁSZ az elmúlt években már milliárdokra büntethette volna a Fideszt hasonló okok miatt, de az ő ügyeikkel nem foglalkoztak.

Bréking nyúz, december 6. – Tudósítás a másik valóságból

0

Soros vérpadja, Orbánék ablaka és Havas gyávasága a Mikulás napi brékingben…

Origo: Magyarország Soros vérpadján: holnap meghallgatás Brüsszelben

„Holnap tartják az újabb meghallgatást hazánkról, amit az Európai Parlament állampolgári jogok, igazságügyi és belügyi bizottsága (LIBE) szervez. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja képviselni,…

Nézzük, kik azok a szervezetek, személyek, akik hazánk ellen lépnek fel, Soros György érdekeit képviselve. …

A meghallgatás az EP LIBE bizottságában fog történni, amely magát a Magyarországról szóló jelentést is elfogadja majd. Ez a bizottság a politikai nyomásgyakorlás főfóruma és Soros György meghosszabbított keze Brüsszelben. A Magyarországról készülő jelentés „végeredménye” előre borítékolható, hiszen az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) vezetősége jelentéstevőnek azt a Judith Sargentinit jelölte ki, aki masszív migránspárti liberális politikus, és ő is rajta van a Soros-szövetségesei listáján.”

Ripost: Orbán Viktorék ezt aztán tényleg kitehették az ablakba

„Ha jól értjük, a legkisebb ez esetben Orbán Viktor legkisebb lányát, Flórát jelenti.

Flóra 13 évesen, ha már nem is hisz feltétlenül a Mikulásban, a biztonság kedvéért azért még kirakta a csizmáját az ablakba…

Amúgy mit mondjunk az egyetlenegy darab csokimikulás láttán? A Télapó ezúttal nem szórta két kézzel az ajándékokat…”

Pesti Srácok: Botrányos könyvbemutató – Havas meg sem jelent, a netes élő közvetítésen Vonának estek a követők

„Botrányba torkollt Havas Henrik Vona Gáborról írt Újratervezés című könyvének dedikálással egybekötött bemutatója. A 9:30-kor kezdődött eseményen, amit ráadásul a pártelnök Facebook-oldalán élőben közvetítettek, a szerző meg sem jelent. Vona burkoltan gyávának nevezte a távol maradó Havast, és kijelentette, hogy az országban politikai terrorizmus zajlik. Eközben a közösségi portálon rázúdult a Jobbik elnökére a csalódott korábbi szimpatizánsok haragja. Sokaknál Havas Henrik személye volt az utolsó csepp a pohárban.”

Magyar Idők: A béke apostola

„Nobel-békedíjra javasolja Soros Györgyöt a Wesley János Lelkészképző Főiskola öt professzora: Iványi Gábor, Lukács Péter, Majsai Tamás, Nagy Péter Tibor és Szilágyi Gál Mihály.

Felsorolt urak közül én mindössze Iványi Gábort ismerem, őt is csak hallomásból, de az is éppen elég…

Iványiék szerint a Sorost kritizáló „antidemokratikus kormányok” (például Magyarország) csak megerősítik a kivételes ember „szimbolikus súlyát”. A méltatás nem tér ki a jóságos ember világátrendező pénzügyi attrakcióira, ahogyan brüsszeli „eligazításaira” sem, vagy arra, hogy múltja miatt Gyuri bácsi számos országban nemkívánatos személyiség. Gyermekkori „holokausztcsibészségeiről” sem esik szó…”

Ultimátum a DK-tól: csak decemberig tárgyalnak – az MSZP lazít a koncepcióján

Egy lépéssel hátrább lép az MSZP, bár Mesterházy Attila, volt elnök másként fogalmaz a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Ő azt mondja: hajlandó tudomásul venni, hogy csak a 106 egyéni körzetről tárgyaljanak a Demokratikus Koalícióval, noha változatlanul a közös listában és a közös miniszterelnök-jelöltben látná a legjobb megoldást. A szocialista politikus úgy tudja, hogy a DK a keddi elnökségi ülésén úgy határozott, csak december végéig folytatják a tárgyalásokat, után felfüggesztik azokat. Ha így van, így lenne, Mesterházy ezt óriási hibának tartaná, szerinte a különutas politika egyértelmű kétharmados fideszes győzelmet eredményezne. A volt elnök ezzel együtt optimista, hisz abban, hogy képes lesz a két párt megállapodni, és sikeresen szerepelni a választásokon.

 

A szocialista párt viszonyait több-kevésbé ismerve azt tapasztalom, hogy van egy rétege a tagoknak, akik visszavárnák Mesterházy Attilát, hogy vegye végre a kezébe az irányítást, mások viszont félnek tőle…

Mosolygok ezen a meghatározáson, tőlem aztán igazán nem kell félni, nincs is olyan ambícióm, hogy visszavegyem a párt vezetését. A jelenlegi vezetést szeretném segíteni, hogy végre ki tudjunk mozdulni abból a bénult állapotból, amiben a pártunk hónapok óta van. Valahogy fel kell éleszteni az MSZP-t, mert járva az országot, azt látom, hogy sokkal több van bennünk mind tartalomban, mind pedig politikai támogatottságban, mint amit most fel tudunk mutatni. Emiatt pedig a társadalmi elfogadottságunk sem a valóságot tükrözi.

Az első kérdésem arra is akart utalni, hogy itt mindig akadnak olyanok, akik új vezetőket keresnek, folyamatosan személyi kérdésekkel küszködik a párt…

Ez sajátos hagyománya a szocialista pártnak, mondhatni szinte az alapítása óta… Ma a személyi megoldást Molnár Gyulának hívják, őt választottuk meg elnökünknek, van egy elnökség, amely segíti, támogatja a munkáját. Mindenkinek ezt tudomásul kell vennie, és az ő kezük alá dolgoznia, mindenkinek a saját helyén. A személyi kérdéseknek is megvan mindig a helye és az ideje, de, ha jól számolom, nem hét-nyolc héttel a választás előtt.

De az a tény, hogy sokan visszavárják önt, abból az is következik, hogy arra vágynak, legyen valaki, aki kemény kézzel irányítja a pártot…

Fogadjuk ezt azért fenntartással, hiszen amikor ilyen módon vezettem az MSZP-t, akkor azért kaptam sok kritikát; azt mondták, túl keményen, túl erős kézzel irányítottam a pártot. Éppen ezért nem értékelném túl ezt az állítást.

De akkor hogyan kellene értékelni, illetve másként kérdezem: hogyan, kivel lehetne ebből az ön által bénultnak minősített helyzetből kikeveredni?

Kezdjük onnan, hogy ez egy csapatjáték, van egy közösség, amely közösen dönt a faladatokról, a másik fontos dolog, hogy el kell kezdeni kifelé politizálni az MSZP-nek, ami nagyon nehéz lecke. Nehéz, mert belementünk egy többhetes tárgyalás-sorozatba, mindenki az eredményt várja, közben folyamatosan olyan hírek szivárognak ki, ami a mi pártunkat gyengíti. Azt hittük, bevallom én is, hogy gyorsan meg tudunk majd állapodni, hiszen, ha 2014-ben ezt négy nap alatt megoldottuk, most sem tart majd sokáig, legfeljebb egy hónapig. Így viszont folyamatos a várakozás, emiatt frusztráltabbak a tagjaink, a híveink. Azt látom, hogy a Demokratikus Koalíció nagyobb önbizalommal tárgyal, mert azt gondolja, hogy az idő nekik dolgozik, hiszen ők nem estek a támogatottságukban, inkább talán egy keveset nőttek, vagyis a bejutási küszöb fölött stabilizálódott a támogatottságuk. Nekik az a várakozásuk, hogy mi még megyünk lefelé, ők meg felfelé, és tovább erősíti az ő tárgyalási pozíciójukat.

És nem?

A számítás annyiban hibás, hogy a választópolgár az egészet fogja megelégelni. Szerintem, ha nem tudunk megállapodni záros határidőn belül, nem csak mi veszítünk vele, hanem a DK is el fogja szenvedni ezt a kudarcot. Egyébként én úgy vélem, hogy még a DK szavazói is szívesen látnának egy közös listát, közös miniszterelnök-jelöltet, de megértem, ha a párt vezetésének az az álláspontja, hogy ilyet nem akar, ezt én akár tudomásul is vehetem, fenntartva annak jogát, hogy inkább hiszek a közös listában, mint a külön-külön indulásban, ugyanakkor a választók mindannyiunkat meg fognak büntetni, ha a tárgyalások sikertelenül zárulnak. Ez ugyanis azt jelenti, hogy nem lesz győztes és vesztes pozíció, hanem csak vesztes-vesztes pozíció.

Ha jól értem hajlandó egyet visszalépni, és immár nem a közös listáról, közös miniszterelnök-jelöltről tárgyalni, hanem csak a koordinált jelöltekről?

Én nem visszalépésről beszélnék, hiszen akkor azzal magam mögött hagynám azt, amiben hiszek, és amiről azt gondolom, hogy képes lenne maximalizálni az ellenzéki szavazatokat.

Én továbbra is azt tartom a leghatékonyabb módszernek, ha van közös listánk és miniszterelnök-jelöltünk, ráadásul a DK és az MSZP esetében nem is látom azt, hogy a két külön lista több szavazatot tudna hozni, mint az egy, de tudomásul veszem, hogy sem az Együtt sem a DK nem akar közös listát.

Más pártban vagy, mást gondolunk, így aztán én hiába hiszem, hogy tévesen ítélik meg a konstrukciót, el kell fogadnom, hogy más irányt szabnak önmaguknak. Amúgy a közös lista első lépése a 106 egyéni körzetben való megállapodás, tehát tényleg jussunk el odáig, aztán hogy mi lesz utána majd meglátjuk. A lényeg tehát e pillanatban, hogy tudomásul veszem a DK és az Együtt elutasítását, már, ami a közös listát illeti.

Azt a tárgyalások jelenlegi állása és hangulata alapján előre lepésnek lehet nevezni, ha önök most nem tartják napirenden a közös lista gondolatát. Ennek tudatában, milyen esély van a koordinált indulók listájának gyors véglegesítésére?

Eddig is erről tárgyaltunk, legfeljebb hozzáfűztük, hogy ha ezen túljutnánk, elővehetnénk a közös lista koncepcióját. Egyébként az is lehet, hogy ha a DK és az Együtt nem akar közösködni, lesz olyan párt, amelyik igen, én ugyan nem folytattam ilyen tárgyalásokat, de nem zárom ki ennek lehetőségét sem. Amikor egyébként azt hallom, hogy már csak az MSZP ragaszkodik a közös listához, mindig elcsodálkozom, hiszen az LMP az Új Kezdettel, az Együtt a Párbeszéddel készít közös listát… Ezt csak azért hangsúlyozom, hogy az elképzelés nem ördögtől való, az MSZP nem is fogja feladni, csak lehetséges, hogy a szereplők változnak majd benne.

Az ön megjelenése a tárgyaló delegációban, hozott-e valamilyen változást, tudja-e érvényesíteni a 2014-ben szerzett tapasztalatit?

Most teljesen új helyzet van, nem hiszem, hogy hasonlítható lenne a négy évvel ezelőtti állapotokhoz. Annyi értelme persze van, hogy emlékszem az akkori tárgyalásokra, arra, hogy ki milyen álláspontot képviselt. A jelenlegi sorozatnál azt tartanám fontosnak, hogy kicsit feszesebbek legyenek a tárgyalások, hogy kicsit gyorsítsuk fel a folyamatot, és úgy látom ebben partner a DK is. Azt gondolom, minél többször találkozunk, annál jobban értjük egymás álláspontját, és közelíteni is tudjuk az eltérő álláspontokat.

Arról van valamilyen információja, hogy a DK miként határozott a keddi rendkívüli elnökségi ülésén?

Nekem annyi információ szűrődött ki, s persze nem biztos, hogy százszázalékos az információm, mindenesetre ez arról szól, hogy

a DK januárban már nem akar tárgyalni, vagyis, ha most decemberben nem tudunk megállapodni, akkor ők felfüggesztenék a tárgyalásokat. Ha ez így van, akkor az rossz döntés lenne, de nem tehetünk ellene, ha két partner közül az egyik feláll az asztaltól, akkor nincs mit tenni.

Az jelentős változás lenne Gyurcsány Ferenc részéről, hiszen mindig azt hangsúlyozta, hogy ő nyitott a tárgyalásokra egészen áprilisig…

Igen, én is így értelmeztem, de igyekszem óvatosan fogalmazni, mert sokszor előfordult, hogy a tárgyalások során elhangzottakat másként értelmezik a felek, de úgy értelmeztem a szavaikat, hogy már nem akarják tovább húzni az időt, mivel kevés a választásokig hátralevő idő. Ez egyébként igaz, de ennek nem az a megoldása, hogy felállunk a tárgyalóasztaltól.

Ezek szerint előfordulhat az is, hogy mindenki megy a maga útján?

Számomra a DK részéről ilyen vélemények is átszűrődtek, ami szerencsétlen megoldás lenne.

Ez ugye azt jelentené, hogy a Fidesz sok baloldalról érkező versenytárssal találkozna…

Én úgy fogalmaznék, hogy ez a legideálisabb megoldás lenne a Fidesz számára. Különböző versengő listák, versengő egyéni jelöltek, ez az egyértelmű siker-recept a Fidesz kétharmados győzelméhez. Vagyis teljesen irracionális lenne nem megállapodni.

Azok a nevek, Balázs Péteré például, teljesen lekerült a napirendről?

Balázs Péter alkalmas jelölt lett volna, de azt hiszem már felesleges rá várni, ezt tekinthetjük egy beteljesületlen szerelemnek. Van még más név is, de nem az én tisztem, hogy beszéljek róla.

Az jó döntés volt, hogy a kongresszust elhalasztották?

Én támogattam a halasztást, mert szerintem akkor kell kongresszust tartani, ha fajsúlyos kérdésekről kell dönteni. Az a gesztus, hogy január második felében tartjuk a kongresszust, azt üzeni a partnereknek, hogy számunkra a megegyezés annyira fontos, hogy még a legfelsőbb döntési fórumot is hajlandóak voltunk áthelyezni.

Fejezzük be pesszimistán, vagy optimistán?

Én csak optimistán vagyok hajlandó.

Lesz megállapodás?

Biztosan lesz. Olyan megállapodás lesz, amely elvezet bennünket a sikeres választási szerepléshez.

Én azt tapasztaltam, hogy Gyurcsány Ferenc is kompromisszumkész, bízom benne, hogy ez a hozzáállása nem is fog megváltozni.

Vádat emeltek KGBéla ellen

0

Az EU intézményei elleni kémkedés és költségvetési csalás miatt az ügyészség vádat emelt Kovács Béla jobbikos EP-képviselő ellen. A „KGBéla” nevet kapott politikus ellen Oroszország javára végzett kémkedés gyanújával indult eljárás három és fél éve.

Vádat emelt az ügyészség Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője ellen állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője szerdán.

Keresztes Imre főügyész közlése szerint a politikust az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolja az ügyészség. Kovács Béla mellett még három ember ellen emeltek vádat. Mindannyian szabadlábon védekeznek.

KGBéla ügye közvetlenül a 2014-es parlamenti választások előtt pattant ki. Az Alkotmányvédelmi Hivatal még azon év áprilisában tett feljelentést Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette miatt. Az akkori beszámolók szerint

orosz diplomatákkal folytatott konspiratív találkozókat.

A feljelentés alapján indult nyomozásban a legfőbb ügyész 2014. május 12-én indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. Erre közel másfél év elteltével, 2015. október 14-én került sor.

A nyomozás ideje alatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján fiktív gyakornoki foglalkoztatások miatt 2015. október 16-án újabb eljárás indult, amely kiterjedt a nem teljesített gyakornoki megállapodásokkal javadalmazott személyekre is. Ebben az ügyben az Európai Parlament idén január 1-jén függesztette fel a politikus mentelmi jogát.

A gyanú szerint a képviselő és három társa összesen

több, mint 21 ezer euró – hatmillió forintot meghaladó – kárt okozott

az Európai Parlamentnek.

A nyomozás november 11-én zárult.

MTI/FüHü

A pontos közéleti tudósítás nem büntethető

Nem vonható felelősségre jó hírnév megsértéséért a sajtó, ha közéleti eseményről híven tudósít és lehetőséget ad az ellenvélemény megjelenítésére – döntött az Alkotmánybíróság (Ab). Egy ezzel kapcsolatos bírósági ítéletet megsemmisítve bírálta a jogszabály „differenciálatlanságát”. Az Ab szerint különösen fontos a sajtó félelem nélküli munkája.

Több évtizedes vitára és a jogérzékkel ellentétes bírósági gyakorlat végére tett pontot az Alkotmánybíróság azzal, hogy szerdán közzétett határozatában – egy ezzel kapcsolatos kúriai ítéletet megsemmisítve – a sajtószabadságot élre helyezve leszögezte:

közéleti sajtótájékoztatóról tudósító sajtótermék nem felel hírnévrontásért.

Ennek feltétele, hogy az elhangzottakról hűen számoljon be, saját értékelést ne fűzzön hozzá, és a jó hírnevet esetleg sértő állítások érintettje álláspontjának adjon helyet, illetve kínálja fel a válaszadás lehetőségét.

Ebben az esetben a tartalomszolgáltató médium eljárását nem lehet a személyiségi jog megsértésének tekinteni, vagyis annak, amit egyébként a jog híresztelésként értékel és polgári jogi szankciót vonhat maga után.

„A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítás olyan kivétel, amelynél az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól, nincs objektív felelősségük”

– olvasható az Ab által közzétett határozatban.

A konkrét ügyben egy hírportál fordult alkotmányjogi panasszal az Ab-hez, mert a bíróság személyiségi jogi jogsértésért vonta felelősségre olyan beszámolója alapján, amelyet az egyik parlamenti párt politikusának a trafikpályázatok ügyében tartott sajtótájékoztatójáról készített. A támadott ítélet szerint a sajtótájékoztatón egy másik politikus jó hírnevére sérelmes, valótlan tényállítások hangzottak el, amelyek híreszteléséért a hírportál objektív (vagyis a szabályok betartásától független) felelősséggel tartozik.

Az Ab azonban kimondta, hogy ez a szokásos bírói gyakorlat ellentétben áll a sajtószabadságból eredő alkotmányos követelményekkel. A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli – szól az egyértelmű verdikt.

A határozat megerősíti a sajtó azon jól ismert feladatát, hogy

a hatalom gyakorlóit ellenőrizze,

aminek része a közügyek alakítói tevékenységének bemutatása, a viták pedig részben éppen abból adódnak, hogy a közéleti szereplők bírálják egymás ténykedését, akár személyiségét is.

Napjainkban is különös súlya lehet annak az indokolásnak, amely szerint a média szabad tájékoztató tevékenysége a modern demokratikus nyilvánosság legfontosabb alkotóeleme.

„Különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok és a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül vehessen részt a társadalmi és politikai vitákban”.

A politikusoknak szóló megfontolandó intelem, hogy a sajtótájékoztatót tartó közéleti szereplők maguk keltik a média érdeklődését, számolniuk kell kijelentéseik nyilvánosságával, az ebből eredő következmények pedig adott esetben velük szemben érvényesíthetők.

Az eléje került konkrét ügyben a Kúria felülvizsgálati döntését az Ab megsemmisítette, egyúttal odaszúrt a kialakult bírói gyakorlat alapjául polgári törvénykönyvnek is:

„A jogkövetkezmények meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy a támadott ítélet hibája az alkalmazott jogszabályi rendelkezés differenciálatlanságában gyökerezik”.

Győz a jobbik?

„A jelenlegi kormányhatalom még leváltható, ha az ellenzék összehangoltan készül a jövő évi választásokra” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Tóth Zoltán. A neves választási szakértő szerint a Fidesz menesztéséhez szükség van az ellenzék minden pártjára, így a Jobbikra is, ami azonban nem azt jelenti, hogy az egykori radikális párt és a demokratikus ellenzék hosszú távon is képes lenne közösen kormányozni. Egy rövid átmeneti idő alatt azonban vissza lehet állítani az ország nemzetközi tekintélyét, a jogállamot, s a gazdaság működését is. Tóth Zoltán szerint, ha a pártok képesek az együttműködésre, akkor meg tudják akadályozni az olyan diktatúra kialakulását, amelyet ma Orbán Viktor működtet. Viszont ha nem sikerül a Fidesz megdöntése, akkor a demokratizálási remények hosszú időre elvesztek Magyarországon.

 

Van kétséget kizáró válasza arra a kérdésre, hogy mai állapotában az ellenzék le tudja még győzni a Fideszt?

Teljesen egyértelmű, hogy ha hatmillió ember – tehát a szavazók 70 százaléka – elmenne szavazni, akkor a Fidesz biztosan legyőzhető lenne, de még a Jobbik is. A baloldal mindig akkor került kormányra, amikor magas volt a választási részvételi arány. Ennek érdekében azonban a pártoknak kampányolni kéne. Leginkább a fiatal szavazókat kéne aktivizálni, körükben a legalacsonyabb a részvételi hajlandóság, de ma még távol maradnának az urnától a vidéki választók is, legalábbis azok körében akiknél megszűnt a Fidesz korábbi befolyása. Végül ugyancsak megszólításra várnak még a centristák, akik ma egyáltalán nem találják pártjukat. Emiatt a három bizonytalan csoport miatt magas – jelenleg több, mint negyven százalék – a választ megtagadó, illetve szándékaik szerint otthon maradó szavazók aránya. Ha a demokratikus ellenzék e három csoportból még tudna támogatókat szerezni, akkor valóban meg tudná nyerni a választást.

Mit szól ahhoz a felvetéshez, hogy ma már nem is az a kérdés, hogy a Fidesz újra kormányra jut, hanem az, hogy újra megszerzi-e a kétharmados, tehát az alkotmányozó többséget. Még ez is előfordulhat?

Igen, ugyanis nagyon kevés szavazat kell ma ahhoz, hogy ha egy pártnak már megvan az egyszerű többsége, akkor abból könnyen alkotmányozó többség is legyen. Ha a három – a jelenleg meghatározó  – pártalakulat állít listát, és az első kettő 29 százalékos szavazati arányt tud szerezni, de a harmadik eléri a 31 százalékot, akkor a szavazatok 2 százalékával már meg is szerezte a kétharmados többséget, mert ennyire torzít a választási rendszer. Az alkotmányozó többséget ma bármelyik kialakulni látszó lista, tehát a Fidesz-KDNP, a Jobbik-LMP-Momentum, illetve az MSZP-DK-Együtt-Párbeszéd is megszerezhetné.

Akkor a választás valóban nem lefutott, hisz fél évvel a döntés előtt még bármilyen végeredmény előfordulhat, legalábbis papíron. Mi az, ami befolyásolja a végeredményt?

Annak ellenére, hogy a Fidesz papíron nagy, attól még bármi lehet. Tehát még a közvélemény-kutatások sem mutatják meg egyértelműen a várható végeredményt. Minden attól függ, hogy melyik politikai erő képes a befolyását növelni a következő hónapokban, mert azzal lehet választást megnyerni.

Ugyanakkor Heller Ágnes azt olvasta ki az ön helyzetelemzéséből, hogy a demokratikus ellenzéknek nevezett csoport csak akkor győzhet, ha összeáll a Jobbikkal. Így van?

Induljunk ki abból, hogy csak akkor teljesen kizárt az ellenzéki erők győzelme, ha a Fidesz-KDNP a Jobbikkal szövetkezne. Ezért a demokratikus ellenzék érdeke, hogy a két erő között élesedő politikai ellentét maradjon.

De a Jobbik már egyértelműen leszögezte, hogy számára a Fidesz nem lehet koalíciós fél. Ez nem számít?

Nem, ez szinte semmit sem számít. A Fidesz az 1998-as választási kampányban végig azt hajtogatta, hogy a Kisgazdákkal biztosan nem lép koalícióra, de végül a politikai érdeke mégis ezt diktálta.

A győzelem érdekében a baloldali pártoknak valóban együtt kell működni a Jobbikkal?

Egy dolog a választás érdekében megkötött, szűken vett együttműködési koalíció, amely a Fidesz legyőzésére jön létre, másik pedig, hogy egy választási győzelem után tudnak-e a győztesek együttműködni. Ezt a két dolgot külön kell elemezni!

Tehát más a választás, és más a kormányzás, de az ön értelmezése szerint ebben az együttműködésben benne van a Jobbik?

Arra nincs szükség szerintem, hogy a Jobbikkal kormánykoalícióra lépjen a baloldal, de arra igen, hogy a választás sikere érdekében együtt tudjon működni.

Emiatt beszélt Heller Ágnes két listáról, egyiken a mai kormánypártok, a másikon a mai ellenzék?

Igen. Bár szerintem, ha azt feltételezzük, hogy elmegy hatmillió ember szavazni, s a három politikai tömb szavazatai közel esnek egymáshoz, akkor ilyen típusú szövetségre nincs szükség.

Tehát ön azt mondja, hogy nem két, hanem három lista kell?

Igen, mert nem közös kormányzásra kell készülni a Jobbikkal, hanem – ahogy Bokros Lajos és Bitó László is megfogalmazta – egy győzelem után rövid átmeneti időszakra. Az a baj ugyanis, hogy a nagy társadalmi érdek- és értékkülönbségek miatt a Jobbikkal nem tudna közösen kormányozni a baloldal. Rövidtávú együttműködésre viszont szükség lenne, 150 naptól 500 napig terjedően. Vészintézkedéseket kellene hozni a nyugat bizalmának visszaszerzése, illetve a jogállam helyreállítása érdekében.

De mi van akkor, ha a Jobbik nyer, ez is benne van a kalapban, nem?

Persze, de az ország becsületének és a jogállam helyreállítása érdekében neki is szüksége lesz a baloldalra.

Azt mondja kormányozni nem, de együttműködni tudna a Jobbik és a baloldal. Annak érdekében, hogy ezt megtehessék, a választás előtt van bármiféle megállapodási kényszer?

Nézze, a választási törvénynek kétféle tartalma van. Matematikai értelemben az ellenzéki pártoknak már a választás előtt szövetségre kéne lépni a Jobbikkal. Ugyanis a Fidesz szavazóinak száma ma 2.5 millió körül van, ezzel szemben a Jobbiknak 1- 1.5 millió szavazata, a demokratikus baloldalnak pedig 1 millió voksa gyűlne össze. Ez tehát mindkét oldalon 2-2.5 millió választót jelenthetne. A ma meglévő hátrány tökéletesen kiegyenlítődne, tehát technikai értelemben bizonyítható az összefogás igénye.

Ugyanez a helyzet, ha a választási kerületeket nézzük. Matematikai értelemben, tehát teoretikusan az a „legjobb megoldás” ha valamennyi, tehát mind a 106 kerületben közös az ellenzéki jelölt, s csak egy közös lista van. Viszont a létező „legrosszabb” megoldás, ha minden kerületben elindul minden párt, s mindenkinek külön listája van. Ugyanis ha a szavazatok szétforgácsolódnak, akkor valóban csökken az ellenzék esélye. Ráadásul ezek csak számok, dönteni emberel fognak, akiknek elveik, gondolataik vannak, nem biztos tehát, hogy a társadalom elfogadja a matematikai gondolkodást.

A matekot valóban kevesen értik, de azt igen, hogy ha nincs összefogás – akár a Jobbikkal is, akkor marad a Fidesz, ez világos beszéd, nem?

Kétségtelen, de a baloldali szavazó bizalmatlan a Jobbik gondolataival szemben, s ez fordítva még inkább igaz.

Akkor mi a megoldás?

A koordinált megoldás – amiről most egyeztetnek közös lista hiányában – a még elfogadható megoldás  . Ezt kell feltölteni tartalommal, hogy a választók érzelmeik, politikai világlátásuk alapján szavazni tudjanak.

Érthető, de ezt látják a pártok is?

A pártok szerintem annyira el vannak foglalva saját humánerőforrásuk hatalmi és pénzügyi finanszírozásával, hogy ők ebben a pillanatban erre nem állnak készen. Ha viszont a legrövidebb időn belül mégis felkészülnének erre a lehetőségre, akkor a közvélemény olyan prémiumszavazatokban részesítené a demokratikus ellenzéket, hogy még a hatmilliónál is több szavazó menne el szavazni.

A baloldali pártvezetők ezt nem ismerik fel?

A mai politikai elit 1988. óta nem tanult semmit. A szimpatizánsok és a szaktanácsadók véleményét sem hallgatják meg, kizárólag a rendszerváltás előtt megszerzett ismereteik alapján politizálnak. Miközben a porondon lévők döntő része abszolút nem is ért a politikacsináláshoz. Persze van, illetve volt néhány kivételes tehetség, de ezek sem tudták a pártokat a hatalom- és vagyonszerzés gondolatából kibillenteni.

Másik oldalról azt tapasztaljuk, hogy az MSZP és a DK vezetői hetek óta egyeztetnek a 106 egyéni körzet jelöltjeiről, már-már megegyeznek, aztán kiderül, hogy mégsem. A helyzet egyre zavarosabb, tehát még egymással sem tudnak zöldágra vergődni?

Az együttműködés képtelensége abból származhat, hogy nem látnak más kiutat, mint nagy biztonsággal megszerezni húsz-harminc parlamenti helyet, illetve megőrizni a párt finanszírozásának lehetőségét, tehát az állami támogatásért folyik a küzdelem. Ha külön listán indul a két vagy több párt, akkor külön egységnyi pénzt is kap, közös lista esetén viszont a támogatás is közös. Ez egy döntő akadálya a pártok közös listán indulásának. Mindössze pénzkérdés tehát, hogy a jelenlegi állás szerint a DK már nem akar közös listát a szocialistákkal, az viszont politikai megfontolás, hogy a sorvadó MSZP közösködne a Demokrata Koalícióval.

Ön szerint milyen esélye van annak, hogy a Fidesz kormányozza tovább az országot, vagy az ellenzék átveszi a vezetést?

Jósolni nehéz, de azt mondom: 2017. decemberének első felében teljesen azonos az esély, vagyis 50-50 százalék! A következő néhány hónap politizálása dönti majd el, hogy az ugyanannyi szavazóval rendelkező Jobbik, illetve a demokratikus ellenzék, benne az MSZP és DK és szövetségesei, beleértve a jobboldali centrumot képesek-e átvenni a vezetést a Fidesz ellenében, vagy még erőteljesebb lesz a leszakadás.

Ez csak a pártvezetőkön múlik?

Szerintem most már az a pillanat jött el, hogy a párt hívei kikényszerítik a pártok együttműködését. Eddig ugyan a pártvezetők döntöttek az együttműködésről, de ma a választó igénye megnőtt az együttműködésre, mert nem akarnak tovább a Fidesz Magyarországán élni. Még az is lehet, hogy ha a politikusok nem kapnak időben a fejükhöz, akkor azokat elkergetik a szavazóik, akik nem képesek az összefogásra.

Arra gondol, hogy ma többen akarnak változást, mint elégedettek a hatalommal?

A plurális rendszer kikényszeríti a pártok együttműködését. Ha létrejön a demokratikus pártok győzelme, akkor az soha nem vezetne olyan diktatúrához, amilyet Orbán Viktor ma működtet. Tapasztalatom szerint már a Fideszen belül is megrendült a miniszterelnök helyzete, hisz támogatói közül is sokat elzavart a húsosfazék mellől, ami véleményem szerint már a januári közvélemény-kutatások eredményein is érzékelhető lesz.

A választási törvényt elemezve azt írta, hogy egy félig szabad, tisztességtelen, átláthatatlan választásra készülünk. Van így értelme? Nem okosabb inkább a bojkott?

Csak a szavazatok erejével lehet a hatalmat megváltoztatni, nem pedig fegyverekkel, vagy erőszakkal.  Ráadásul a bojkott soha, sehol nem hozott győzelmet. Ha viszont nem sikerül, akkor le kell vonni a tanulságait.

Azt mondja, hogy Magyarországon megszűnt a törvények uralma, a nyers gazdasági, politikai, kormányzati érdekek közvetlenül hatnak a választás végeredményére. Mire gondol?

A Fidesz nevű párt már nincs, mert ez a politikai alakulat teljes egészében beépült az államszervezetbe. Mindenütt ott vannak, övék a gazdaság jó része is. Egy ellenzéki választási győzelem esetén hatvan napig minden a Fidesz kezében marad, az országgyűléstől kezdve a rendőrségen, az ügyészségen át a hadseregig minden, továbbá a közigazgatás, s a gazdaság, s persze a sajtó is. Ez pedig veszélyes.

Ez viszont felveti azt a kérdést, hogy egy autokratikus rendszert meg lehet-e változtatni a szavazatok erejével?

Ehhez az ellenzéki oldalon politikai innovációra lenne szükség, miközben a demokratikus ellenzék az elmúlt hét évben semmilyen innovációra nem volt képes. Elmaradtak az előválasztások, pedig az ma egy objektív együttműködési platformot jelenthetett volna. Nem állapodtak meg a feltétel nélküli alapjövedelem semmilyen formájáról sem. Politikai innováció nélkül viszont nincs megújulás. Ha a követező fél évben még képesek erre, akkor még van remény! Ha nem sikerül, akkor hosszú időre elveszett.

43 milliárdért épít a kormány Nemzeti Korcsolyázó Központot

0

Istvánmezőn, a Budapesti Olimpiai Központ területén tervezi felépíteni a Nemzeti Korcsolyázó Központot a kormány. A győztes pályamű megvalósításának költségét az értékbecslés 43 milliárd forintra tette, de ez minden valószínűség szerint még jóval drágább lesz.

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke szerint nincs pénze hazánknak 43 milliárd forintba kerülő Nemzeti Korcsolyázó Központra, s a pénznek jobb helye lenne, ha inkább az egészségügyre, korszerű rák-diagnosztikai gépek vásárlására költenék.

Magyarországnak ugyanis számos, sokkal fontosabb problémája van, mint a korcsolyázóközpont hiánya. Semmilyen észérv nem indokolja a korcsolyázóközpontot, de még csak pénze sincs rá hazánknak. Ráadásul nem kizárt, hogy ezekkel a beruházásokkal is Orbán Viktor strómanjainak a zsebét tömik majd.

Lapszem – 2017. december 6.

0

Ma a Miklósok ünneplik a névnapjukat. A Miklós görög eredetű, a Nikolaosz névből ered. Jelentése: Győzelem, nép. Olvassák el a lapszemlét!

Magyar Hírlap: Újabb szintek a Vona-ellenes belviszályban

Novák Előd korábbi Jobbik-alelnök hétvégi, Vona Gábor pártelnökkel szemben a közösségi médiában meghirdetett „hadüzenete” valóságos lavinát indított el a néppártosodó Jobbikban – írja a Magyar Hírlap. Kivált azután, hogy Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő is bejelentette: 2019-ben szakít a párttal. Elsőként Novák felesége, Dúró Dóra országgyűlési képviselő állt ki Morvai mellett, majd Toroczkai László alelnök is állást foglalt, mondván, „sem a néppártosodás, sem a szebb jövő nem képzelhető el” Morvai nélkül.

Tegnap Gaudi-Nagy Tamás, a párt korábbi parlamenti képviselője újabb szintet lépett. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője legfrissebb Facebook-bejegyzésében így fogalmaz: „Hazafiak! Meddig tűritek még Vonáék árulását? Hogy tűrhetitek el, amit a Jobbik áruló vezetése művel, ahogy a balliberális nemzetellenes erők kezére játssza több százezer igaz szívű és lelkű, derék magyar ember közös erőfeszítése és munkája révén hazai és európai képviselethez jutott nemzeti mozgalmat?” A jogvédő szerint, ha ez így megy tovább, nemsokára Gyurcsány, „a gátlástalan, nemzetvesztő szemkilövető is ott lesz a csapatban”.

Népszava: Felmondólevél a karácsonyfa alá

Álláshelyek nem szűnnek meg, de egy friss kormányrendelet értelmében a létszámot átcsoportosítják a megyék között – ez a lényege annak a rövid válasznak, amit a Somogy Megyei Kormányhivataltól kapott a Népszava, amikor arra kerestük a választ, miért küldenek el az agrár- és vidékfejlesztést támogató főosztály 108 dolgozójából 58 embert. Hasonló a helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala és Veszprém megyében, valamint Csongrád hódmezővásárhelyi hivatalában is.

Az átcsoportosítás most véglegesen megszünteti a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) regionális kirendeltségeinek hálózatára épülő uniós agrártámogatási rendszer utolsó maradványát is. A régiós felosztás egy évig a hivatal megszüntetése után még megmaradt a kiemelt kormányhivatalok említett főosztályaiban, de január elsejétől a feladatokat szétosztják az eddig kimaradt megyei kormányhivatalok között is.

Magyar Idők: Soros György emberei büntetnék hazánkat

Összefogást sürget Soros György ténykedése és Brüsszel migrációs tervei ellen Szita Károly, Kaposvár polgármestere és a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke – írja a Magyar Idők. Az önkormányzati vezető tegnapi sajtótájékoztatóján aggasztónak nevezte azokat a híreket, melyek szerint az Európai Unió vezető testületeiben komolyan foglalkoznak a gondolattal, hogy idegenek tömegeit telepítsék le kötelező jelleggel olyan államokban, amelyekben nem élnek nagyobb számban Európán kívülről érkezettek.

Magyarország így a betelepítés egyik fő célpontja lehet. Mind­eközben Soros György hálózata két bevándorlásszervező irodát készül felállítani Pécsett és Debrecenben; a milliárdos pedig több százezer dollárt akar kiosztani az elkövetkező hetekben azért, hogy a migrációt támogató politikáját érvényre tudja juttatni. – A migránspárti szervezetek finanszírozásán túl Soros vélhetően a választásokba is megpróbál majd beavatkozni, hiszen abban érdekelt, hogy a bevándorlásellenes kormányt leváltsa – figyelmeztetett az MJVSZ elnöke, hozzátéve: egyeztetést kezdeményezett kollégáival erről a veszélyről.

Magyar Nemzet: Budapestről is szipkázza Bécs a turistákat

Egyre többet kirándulnak Bécsbe a magyarok, olvasható a Magyar Nemzetben. Az osztrák főváros turisztikai hivatalának adatai szerint az elmúlt tizenöt évben megháromszorozódott a magyar turisták száma. 2002-ben még csak 35 ezer magyar – legalább egy vendégéjszakát is a városban töltő – kiránduló érkezett Bécsbe, 2016-ban viszont már 94 ezer. A bécsi turizmus legerősebb hónapjai változatlanul a november és a december, amikor megnyitnak a karácsonyi vásárok. Tavaly novemberben 10 ezer, decemberben 13 ezer magyar töltött legalább egy éjszakát Bécsben. A többi hónapban 5-8 ezer volt ez a szám. A teljes turistaforgalom egyébként 2016-ban 5 341 000 főt tett ki.

Bécs tehát számít a magyarokra. Aki Budapesten metrózik, már összefuthatott a Kunsthistorisches Museum plakátjaival: az osztrák Szépművészeti Múzeumban úgy gondolták, érdemes hirdetni magukat Budapesten, sőt Csehországban és Szlovákiában is a karácsony előtti időszakban. Az intézmény azt tapasztalta, hogy a hétvégi és az egynapos kirándulók is olyan turisták, akik szívesen mennek múzeumba.

Különös kinevezés: Polt Péter professzor lett

0

Annak ellenére, hogy az ELTE jogi kara nem szavazta meg a legfőbb ügyész egyetemi tanárrá történő kinevezését, a hivatalosságok megtalálták a módját, hogy Polt Péter megkapja a címet. A különös kinevezéshez Áder János segítsége kellett.

Polt Péter legfőbb ügyész annak ellenére klett professzor, hogy az ELTE jogi kara leszavazta. Áder János államfő azonban úgy találta, hogy nincs akadálya Polt professzori kinevezésének. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság oldalán található bejygezés szerint a legfőbb ügyész a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen állam- és jogtudományok karán lett professzor.

Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője szerintfelháborító, hogy a Fidesz érdekeit fáradhatatlanul kiszolgáló Polt Péterből az NKE és Áder János professzort csinált. A legfőbb ügyész hiába habilitált, nem oktatott főállásban, ezért sem szavazta meg az ELTE ÁJK Kari Tanácsa egyetemi magántanári címét. Ebből is jól látszik, hogy  azért stafírozzák ki folyamatosan, azért is van szüksége a Fidesznek az állami droidképzőként üzemelő Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, mert itt bármely haver professzori címet kaphat.

Ez volt ma – 2017. december 5.

0

Tovább tart a magyarországi baloldal vesszőfutása: ezúttal a Demokratikus Koalíció állt elő azzal, hogy önálló listát állít; Vona után Kovács Kétfarkú Gergely lépett fel a Spinozában; a Közel-Keleten feszülten várják mit fog Trump amerikai elnök bejelenteni; Mihail Szaakasvili volt grúz elnököt le akarták tartóztatni, de hívei kiszabadították.

Önálló listát állít a DK

A Független Hírügynökség információi szerint a DK elnökségi ülésén úgy döntöttek: önálló listát állítanak, de azért még tovább tárgyalnak az MSZP-vel az egyéni jelöltekről.

Az ügy előzménye, hogy korábban már megegyezett egymással a két párt a jelöltek elosztásáról, de aztán a szocialisták egy új, nekik kedvezőbb listával álltak elő. Ezután újból tárgyaltak, de nem tudtak megállapodni, sőt, információink szerint álláspontjaik nem is közeledtek egymáshoz.

Úgy tudjuk,

a legnagyobb vita a budapesti helyek elosztása miatt van,

az MSZP kilenc megnyerhető körzetből hatot tartana meg, míg a DK 5:4-es elosztást tartana megfelelőnek.

Amikor a Kétfarkúak csóválják a politikát – Kovács Gergely a Spinozában

Eredetileg Lázár János lett volna a vendég, de őt halaszthatatlan elfoglaltsága miatt januárra halasztották. Helyette Kovács Gergelyt kaptuk, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt vezetőjét. Rangos Katalin beszélgetett a Spinozában a pártelnökkel.

Sok régen hallott poén – örökélet, ingyen sör – mellett új dolgokat is megtudtunk Kovács Gergelyről és a kétfarkúakról. Kiderült például, hogy a pártnak van világnézete – centrális-demagóg-populisták -, valamint, hogy a párton belüli esetleges egymásnak feszüléseket már megelőzték, mégpedig úgy, hogy

ők maguk hozták létre a párton belüli ellentéteket.

A Liberálisok szerint Soros György megérdemelné a béke Nobel-díjat

A párt szerint a gyűlöletkeltő propagandával szemben Soros tettei miatt megérdemli a kitüntetést.

A Wesley János Lelkészképző Főiskola öt professzora: Iványi Gábor lelkész, Lukács Péter oktatáskutató, Majsai Tamás teológus, Nagy Péter Tibor szociológus és Szilágyi Gál Mihály filozófus döntött úgy, hogy levélben

kezdeményezik a Nobel-békedíj odaítélését Soros Györgynek.

Ütközet Jeruzsálemért

A Fehér Ház megerősítette, hogy Donald Trump a hétfői határidőig nem írta alá a tel-avivi amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését előíró törvény halasztását. Az erre vonatkozó elnöki bejelentés a napokban várható. Az amerikai külügyminisztérium utasította közel-keleti nagykövetségeit, hogy készüljenek fel a súlyos döntés miatti zavargásokra.

Mint majdnem minden világpolitikai jelentőségű lépésnek a hátterében, ebben is a vezérlő motívum a belpolitikában keresendő. Egészen közel jutottak Trumphoz ugyanis az amerikai különleges felhatalmazású ügyész, Robert Mueller vizsgálódásai az elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozás ügyében. Michael Flynn, tiszavirág életű nemzetbiztonsági főtanácsadó döntése, hogy együttműködik a Mueller-csapattal és kitálal, már akár az impeachment (ebben az esetben az elnök visszahívása, leváltása) veszélyét is kilátásba helyezi.

Őrizetbe vették a volt elnököt – hívei kiszabadították

Ukrajnában őrizetbe vették Mihail Szaakasvili volt grúz elnököt, aki később odesszai kormányzó volt. Hívei azonban kiszabadították a rendőrségi mikrobuszból és a parlamenthez indultak.

Az ukrán hatóságok bűnszervezetekkel folytatott együttműködés gyanújával vették őrizetbe Szaakasvilit, aki előtte felmászott felmászott nyolcszintes háza tetejére, és

azzal fenyegetőzött, hogy leugrik.

Előtte házkutatást is tartottak nála, azzal is gyanúsítják, hogy tüntetéseit, amelyeket az elmúlt hetekben az ukrán fővárosban rendezett, a leváltott oroszbarát vezetés köréből finanszírozták.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK