Amit már most is lehet tudni: lefújták festékkel a TEK Vörösmarty téren állomásozó járművét. Minden más részlet homályos: a fotókon ugyanis egy vörös és egy fekete festék látható, ám azt nem tudni, hogy melyik volt előbb.
Állítólag a fekete volt az első: valaki egy feliratot fújt a harc járműre, ám az utóbb rákerült piros festék miatt nem lehet tudni, hogy az elkövető mit akart üzenni az utókornak. A maradványok alapján valószínűsíthető, hogy SHIT volt odaírva, de az sem kizárt, hogy SHAME.
A kordonnal elkerített harci jármű amúgy nem tudni mi célból állomásozik a Vörösmarty téren. (A hivatalos indoklás szerint azért, hogy a vásár látogatóinak biztonságát felügyelje.)
Az eset azért is különös, mert a Vörösmarty téren lefújt harci jármű közelében a TEK emberei ültek egy furgonban. Ám Bakondi György, Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója mindenkit megnyugtatott: ők nem a harci járműre, hanem a vásárlátogatókra vigyáztak.
Reméljük, van biztosítás a TEK járműveire, és rongálás esetén a biztosító fizet, mint a katonatiszt. És még valami: Simicska Lajos nagy valószínűséggel ebben az ügyben ártatlan. Ő köztudottan más feliratokkal szokta megörvendeztetni a négybetűs szavakra fogékony közönséget.
Sorosért már nem tennénk tűzbe a kezünket: állítólag többen is látták a közelben lopakodni.
Az erőteljes kormányzati szándék ellenére a feldolgozóipar a gazdaságon belül változatlanul egyötödnyi súlyú, ennél nagyobb baj, hogy óriási rés tátong a kisebb és a nagy cégek között – írja a GKI. Háromszorosára nőtt az egy munkahelyre jutó közpénz, de ez se a jövőt szolgálja.
A magyar ipar – ezen belül is főként a feldolgozóipar – a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás első évtizedének egyik sikertörténete. Az ezredfordulóra a nemzetgazdasági ág maga mögött hagyta az átalakulás idejének válságát és – elsősorban a külföldi működőtőke betelepülésének köszönhetően – a gazdaság motorjává vált. A lendület azonban a következő évtizedben elveszett, az ekkor megszerzett előnyös pozíció a következő időszakban erodálódott – olvasható a GKI Zrt. elemzésében.
A feldolgozóipar 2002-ben már a bruttó nemzeti termék 18,5 százalékát állította elő Magyarországon. A válság következtében ez az arány 2010-ben némileg mérséklődött, majd a kormányzati újraiparosítási kampány – elsősorban az ennek keretében folyósított támogatások – nyomán 2016-ban 19,9 százalékra emelkedett. A GKI
várakozásai szerint egyelőre így is marad.
2002-ben már a járműiparnak volt a legnagyobb szerepe a feldolgozóipari bruttó termelési érték előállításában (17,2 százalék), majd ez tovább növekedett 2010-ben 19,1 százalékra. Időközben azonban az elektronikai ipar dinamikája még magasabb volt, és 2010-re átvette a legnagyobb ipari alág rangját 22 százalékos súllyal. Az ekkor már folyamatban lévő, de csak ezután működébe lépő nagy autógyári beruházások nyomán 2016-ban ismét a járműgyártás volt a legnagyobb alág 30 százalékkal, az elektronikai ipar súlya pedig – a gyártás egy részének leépítése miatt is – csak 11,9 százalék lett.
Az autógyárak emisszió-hamisítási botránya viszont ekkor a járműipart rengette meg és felgyorsította a korábbi magas olajárak miatt beindult kutatás-fejlesztési tevékenységet az alternatív hajtások irányába.
A GKI kutatói úgy vélik, hogy az utóbbi két évben
a járműipar elvesztette húzóágazat jellegét
és alapvető átalakuláson megy át, aminek kimenete még nem látható. A magyarországi autógyárak és járműipari beszállítók most komoly alkalmazkodási kihívás elé néznek. Egyelőre a különféle bejelentésekből úgy tűnik, hogy az ágazat szereplőiben megvan a szándék és a képesség megfelelni az új kihívásoknak.
Közben a magyar iparban ismét lendületbe jött az elektronikai ipar, de a 2017-2018-as években az ipari növekedés szélesebb alapokon nyugszik (több ágazat vesz részt benne) és kiegyensúlyozottabb lesz, mint az előző hat évben.
Komoly gondot okoz azonban, hogy az iparvállalatok szférájában – más üzleti szektorokhoz hasonlóan – hasadék tátong a nagyvállalati szféra és a kisebb cégek világa között. A nagy cégek gyakran külföldi tulajdonban vannak, de az igazi különbség az a vállalatok között, hogy bekapcsolódtak-e a nemzetközi értékláncokba, vagy sem. Ez pedig méretgazdaságossági okok miatt elsősorban a nagyvállalatok előtt nyitva álló lehetőség.
A kisebb cégeknek lehetne fontos szerepük a hazai piac kiszolgálásában, de hatékonysági problémáik miatt gyakran nem képesek hely- és vevőismereteikből, méretükből adódó rugalmasságukból, gyors innováció-abszorpciós képességükből adódó versenyelőnyeiket kihasználni.
Ezek a cégek támogatásokra szorulnak (ez részben fejlesztéspolitikai eszközökkel, részben célzott piacvédelemmel valósul meg) és így persze a politika foglyaivá válnak, ami tovább rontja hatékonyságukat és versenyképességüket.
Forrás: GKI
A GKI számításai szerint háromszorosára nőtt az egy új munkahelyre jutó költségvetési támogatás: 2006 és 2010 között négymillió, 2015-16-ban már 12 millió forint volt. Sőt, a támogatások részaránya megnégyszereződött a vállalati beruházásokon belül. Ráadásul e téren is a járműipar áll az élen, míg az egyre nagyobb szerepet betöltő infokommunikáció a sor végén kullog pár százalék részesedéssel.
A GKI ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem járt jó úton a 8+8 év iparpolitikája, amikor a nagyvállalatok munkahelyteremtését és a kisvállalatok exportját támogatta. Alapvető piaci szerepek, technológiai adottságokból fakadó üzleti modellek keveredtek össze bizonyos voluntarista elképzelésekkel. Ahhoz, hogy a magyar ipar kevésbé függjön néhány nemzetközi nagyvállalat helyzetétől és terveitől, elsősorban mozgási szabadságot, információs és képzési támogatást kell nyújtani a hazai cégeknek, nem pedig bizonyos tevékenységek és piacok felé terelni őket.
Különösen igaz ez a beköszöntő negyedik ipari forradalomnak nevezett átalakulás idején, ami lényegében az infokommunikációs technológiák értékláncokat és üzleti modelleket átformáló hatását hozza magával.
Tegnapi cikkünkben már eldicsekedtünk azzal, hogy a Független Hírügynökség munkatársai milyen kiválóan számolnak. Rájöttünk ugyanis arra, hogy a DK és az MSZP által bejelentett 60-46 arányú választási együttműködés valójában csak majdnem annyi, amennyi.
A valóságban ugyanis 58-2-46-ról beszélhetünk. A megállapodásba ugyanis az MSZP beleszámította a függetlenként Veszprémben győztes Kész Zoltánt, valamint az Együtt csepeli jelöltjét, Szabó Szabolcsot.
Ez volt a helyzet szerda estig. Ám mára nyilvánvalóvá vált, hogy még ennél is jobbak vagyunk matematikából. Kiderítettük ugyanis – és rövid fejszámolás után ki is számoltuk – hogy a Párbeszéd, amely Karácsony Gergelyt miniszterelnök-jelöltként delegálta a megállapodásba, szeretné, ha a párt színeiben politizáló Szabó Tímea is rajta lenne a listán.
Vagyis, a számsor jelen állás szerint így néz ki: 57-1-1-1-46.
Más kérdés, hogy információink szerint Szabó Tímea nem kíván a szocialisták listáján szerepelni, úgyhogy nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy megtippeljük: a fenti, már most is érdekesnek mondható választási matematika a továbbiakban még változhat.
Mintegy 33,7 milliárd forint értékben több mint 2600 új szolgálati gépkocsit szerzett be a rendőrség 2017-ben.
Papp Károly az országos rendőrfőkapitány közölte: az új gépjárművek megérkezésével a rendőri személygépkocsik átlagos életkora 6,4 évről 2,4 évre csökkent.
Mint mondta, a határrendészeti feladatok ellátásának támogatására 300, a határvadász bevetési osztályoknak az állomány növekedése miatt pedig 457 jármű beszerzésére nyílt lehetőség 15,6 milliárd forint értékben.
A rendőri szolgálati gépkocsik amortizációs cseréjeként 1837, a bűnügyi és az ügyintézői gépjárművek cseréjére pedig 595 gépkocsival bővül a gépjárműpark 22,2 milliárd forint értékben.
Érdekli, hogy vajon mások milyen ételekkel ünneplik a karácsonyt? Most megtudhatja, ugyanis a Kutatópont a magyarországi felnőtt lakosság körében végzett kétezer fős, reprezentatív online felmérése alapján mutatós infografikán összegezte az ünnepi fogások népszerűségét.
Az első helyezett nem okozott óriási meglepetést, természetesen a nagy karácsonyi klasszikus, a bejgli lett a befutó 69 százalékkal.
A dobogó második fokán a halételek végeztek, magasan megelőzve a többi főételt. A magyar háztartások majdnem kétharmadában fogyasztanak halat karácsonykor, de halevésben egyébként az év többi napján is jók vagyunk, 2013 óta jelentősen növekedett az egy főre jutó éves halfogyasztás.
Kutatópont Kft.
Az asztalok felére kerül még francia- és krumplisaláta, székelykáposzta és aprósütemény is.
Az italok kategóriájában a szénsavas üdítők és gyümölcslevek győztek, a legnépszerűbb alkoholos ital pedig egyértelműen a bor.
Némileg meglepő, hogy pálinkával csak minden harmadik házban koccintanak az ünnepen, a sok helyen karácsonyi slágernek számító likőrökre pedig a magyar háztartások mindössze 12 százaléka vevő.
Januártól mégsem kötelező a Cégkapu használata a gazdálkodó szervezeteknek, a jogszabály 2018-ra átmeneti időszakot vezetett be, a cégek jövőre is a képviselőik Ügyfélkapuján keresztül kommunikálhatnak az adóhatósággal – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV csütörtökön.
Bár eredetileg kötelező elektronikus kapcsolattartást rendelt el a jogszabály, az adóhatóság most mégis azt közölte, hogy „a vállalkozások adóügyeiket továbbra is a lehető legkényelmesebben, elektronikusan intézhetik, az egyéni vállalkozóknál nem lesz változás az adóügyek intézésében, és 2018-tól a cégek is használhatják még az Ügyfélkaput”.
Az átmeneti időszak 2018 egészére kiterjed, ezalatt a cégek választhatnak, hogy változatlanul
az eddig is használt Ügyfélkaput veszik-e igénybe
a kapcsolattartásra. Ez időben a NAV kizárólag az adózótól Cégkapun keresztül érkezett ügyekben küldi a válaszüzenetet a Cégkapun keresztül, minden más esetben az Ügyfélkaput használja.
A jogszabály szerint augusztus végéig kellett regisztrálnia minden gazdálkodónak a Cégkapuban – az egyéni vállalkozók kivételével. Január elsejétől pedig ezen keresztül ment volna a kapcsolattartás minden hivatallal az adóügyek mellett például az önkormányzati eljárásokban, bírósági perekben is.
A Momentum országgyűlési képviselő-jelöltjét, Kovács Józsefet december 14-én szólították fel Putnokon a közterület-fenntartók, hogy fejezze be aláírásgyűjtési tevékenységét, hiszen erre nincs engedélye.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozata alapján törvénysértő volt a putnoki önkormányzati rendészet intézkedése, melyben az aláírásgyűjtést közterület-foglalási engedély meglétéhez kötötte.
A Momentum nehezményezi, hogy bár nem sértették meg a törvényt és teljesen szabályosan jártak el, mégis
össze kellett pakolni a pultot és elhagyni a területet.
Az önkormányzat arra hivatkozott, hogy az önkormányzati rendelet előírja, hogy közterület-foglalási engedély kell a pultozáshoz. A Momentum szerint azonban ez nem igaz, a rendeletnek ez a szabálya a népszavazásokról szóló törvénybe ütközik, ahogyan azt az NVB határozata is kimondta.
A határozat eltiltotta a Putnoki önkormányzatot a hasonló jogsértésektől.
Nem tud mit kezdeni a „Brüsszel” elleni kampánnyal, mert nem érti, ki ellen irányul – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. Arról is beszélt, hogy Európai Bizottság nem akar migránsokat betelepíteni, hanem meg akarja előzni a migrációt. Szerinte a megoldási javaslatok nagy részével mindenki egyetért, egy vita van, ez az oltalomra jogosult menekültekkel kapcsolatos szolidaritásról szól. A leegyszerűsített, néhány szavas kommunikáció viszont szerinte félrevezető.
Zupkó Gábor Fotó: FüHü
Miért döntött úgy az Európai Bizottság, hogy több, Magyarországot érintő ügyben az Európai Bírósághoz fordul?
A kötelezettségszegési eljárások új szakaszba léptek, de én semmiképp nem nevezném a kötelezettségszegési eljárásokat egy-egy tagállam és az Európai Bizottság közötti együttműködés jelentős elemének. Ez normál ügymenet, az Európai Bizottságnak a szerződések őreként egyik kötelezettsége az, hogy figyelemmel kísérje, hogy az elfogadott európai szabályokat átültetik-e a jogrendjükbe, illetve, hogy az alkalmazásuk problémamentesen történik-e.
Nem lehet azt mondani, hogy a Bizottság utazik Magyarországra, az eljárások száma sem ezt mutatja.
Az eljárások egy konzultációval indulnak, amikor a Bizottság észrevételeket tesz: megpróbálják elkerülni, hogy az eljárás további szakaszba lépjen. 75 százalékban megegyezésre jut a Bizottság a tagországokkal. Magyarország esetében is nagyon sok olyan eset van, amikor ez megtörtént.
Az említett három esetben nem ez történt, itt újabb szakaszba lépett az eljárás, de ez sem jelent semmilyen válságot, az Európai Bíróság egy olyan intézmény, amely arra hivatott, hogy igazságot tegyen ezekben a kérdésekben.
Tudna mondani olyan példát, amelyben az utóbbi időben megegyezés született?
Friss hír, bár ez nem kötelezettségszegési eljárás, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az állami támogatást a debreceni repülőtérre. A múlt héten a különböző kereskedelmi láncok erőfölényével kapcsolatos panaszokban is a magyar kormány álláspontjának adott igazat az Európai Bizottság. Rendszeresen van ilyen. Az Európai Bíróságra került ügyekben is előfordult már, hogy a tagországnak adtak igazat.
Azt gondolom, hogy az európai intézményrendszer működik, ezeket az ügyeket sem alul-, sem túlbecsülni nem szabad. A magyar politikai közbeszédben ezek kiemelt témák, nyilvánvalóan az Európai Bizottságnak ezeket a kérdéseket sem politikai kérdésként kell kezelni, hanem az európai jogrend szempontjából.
Mik az Európai Bizottság kifogásai az egyes törvényekkel szemben?
Van ugye az Európai Unióban a négy fő szabadság, ezek egyike a tőke szabad mozgásáról szól.
Úgy gondolja az Európai Bizottság, hogy a civil szervezetekről szóló törvény egyes rendelkezései közvetett diszkriminációt valósítanak meg,
és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Tehát akadályozzák a tőke szabad áramlását, valamint megbélyegző hatással lehetnek, ez visszatarthatja az érintetteket attól, hogy magyarországi civil szervezeteknek támogatást nyújtsanak.
Ami a felsőoktatási törvényre vonatkozik: a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a főként magántőkével finanszírozott oktatási intézmények által kínált képzések gazdasági tevékenységnek minősülnek. A Bizottság úgy gondolja, hogy a módosított törvény sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó irányelvet.
A Bizottság megbeszéléseket folytatott ezzel kapcsolatban a magyar kormánnyal, a Bizottság és a magyar hatóságok is fenntartották a véleményüket, tehát az Európai Bíróság majd dönt ebben a kérdésben.
Fotó: FüHü
Ezek nem egyszerű dolgok, az európai szerződések értelmezéséből eltérő dologra jutottak a magyar kormány és a Bizottság szakértői. Az Európai Bíróság az az intézmény, amely ezek értelmezésében segíteni fog.
Ezt lehet ahhoz hasonlítani, amikor két magánember, vagy két cég bírósághoz fordul?
Azért nem, mert az Európai Unió egy érték- és érdekközösség, amelyben a szereplők, tehát a tagállamok és az intézmények az egyezmények értelmében lojálisan együttműködnek egymással. Itt arról van szó, hogy
másképp értelmezik a szabályokat, amelyek betartását egyébként kötelezőnek ismerik el.
Bár úgy tűnik, mintha a bíróság előtt a két fél egymással szemben lenne, ez nem így van. Egy unióban nem lehet egymással szemben fellépni. Ugyanazon törvény eltérő értelmezése miatt fordulnak a bírósághoz, hogy jogkövető magatartást tudjanak tanúsítani.
Ha megnézzük a táblázatot, amit Juncker elnöknek az unió helyzetéről szóló beszéde kapcsán adott ki a Bizottság a 2017 szeptemberében folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyekről, akkor az derül ki, hogy Magyarország egyáltalán nincs az élvonalban.
Forrás: Európai Bizottság
Azok a félelmek, vagy néha vádak, hogy az Európai Bizottság különösen figyel a magyarországi törvénykezésre és túlzott mértékben indít eljárásokat, egyáltalán nem igazak. A Bizottság kizárólag akkor lép fel, ha az európai jogszabályok megsértését vélelmezi.
A harmadik ügy, amelyik a bíróságra került, a menedékkérőkkel kapcsolatos. A kormány azt mondja, hogy az a legnagyobb baja az Európai Bizottsággal, hogy kötelező menekültkvótát akar rákényszeríteni az országra. Valóban erről van szó?
Ez egy egyszerű kérdésnek tűnik, de nem lehet egyszerű és rövid választ adni, bár éhezünk azokra, különösen a közösségi média korában, amikor egy üzenet akkor tud átmenni, ha három szavas. Sajnos a politikai kommunikáció is ebbe az irányba ment el, nem csak itthon. De a világ nem lett egyszerűbb, ezért nem tudok egyszerű választ adni.
Kezdjük azzal, hogy miben van teljes megegyezés. Idézzünk egy európai vezetőt, mondjuk a magyar miniszterelnököt, aki a múlt heti tanácsülés után azt mondta, hogy
a migráció külső dimenziójában egyetértés van. Meg kell próbálni megelőzni és a határokat meg kell védeni
– ebben egyetértenek az európai vezetők.
Ennek érdekében nagyon sok mindent tettek. Többek között partnerséget alakítanak ki afrikai országokkal, hogy olyan körülményeket teremtsenek, hogy el se induljanak az ott élők, ott tudjanak maradni, találják meg megélhetésüket. Ez egy hosszú távú program. Nagyon nehéz lesz, de Európa elkötelezett az iránt, hogy segítse ezeket az országokat ebben.
Mi a helyzet a háborús területekről érkezőkkel?
A krízisövezetekben, háborús területeken Európa aktív szerepet játszik a krízisek megoldásában és azoknak a menekülteknek az ellátásában, akik a környező országok menekülttáboraiban milliószámra vannak, például Törökországban, Jordániában. Az Európai Unió több milliárd eurót fordít arra, hogy ők ne továbbutazzanak, hiszen úgyis haza akarnak menni, de ahhoz olyan körülmények is kellenek: oktatás, egészségügyi és szociális ellátás.
A közös határok védelmében van szakmai együttműködés a tagországok között, ott a csempészhálózatok elleni fellépés, az olasz és a líbiai parti őrség megerősítése. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően időarányosan 60 százalékkal csökkent idén az érkező menekültek száma a tavalyihoz képest. Nem nullára csökkent, arra nem is lehet csökkenteni. Korábban, amikor nem beszéltünk a migrációs problémáról, akkor is érkeztek menekültek.
Ahol továbbra is vita van, az a menekültekkel való bánásmód. Ez nem egy európai jogszabályon, megállapodáson múlik, erről nemzetközi egyezmények szólnak:
ha valaki olyan területről érkezik, hogy oltalomra, védelemre szorul, akkor oltalmat, menekültstátuszt kaphat.
Na most, az európai országok egy határon belül vannak. A jelenlegi szabályok szerint a menekültügyi eljárás és a menekültek ellátása arra az országra hárul, ahova érkezik a menekült. Olaszország és Görögország igazságtalannak tartja ezt, hiszen egy olyan közösségben vagyunk, amelynek a szolidaritás az alapelve. Más országok is támogatják ezt, azt mondják: nem kívánják, hogy így legyen, de ha bármilyen oknál fogva olyan mennyiségű menekült érkezik a területükre, amit ők már nem tudnak ellátni, akkor ezt a terhet szeretnék megosztani a többi tagországgal.
Néhány ország, így Magyarország is, azt gondolja, hogy ennek nem kellene így lennie. Erről továbbra is folyik a vita. Ez nem azt jelenti, hogy az áthelyezésről beszélő országok szeretnének behozni valamilyen számú menekültet külföldről és kötelezően elosztani őket. Ez egy téves, leegyszerűsített koncepció, tudomásom szerint
egyetlen tagország vagy európai intézmény sem támogatja, hogy kívülről migránsokat telepítsenek be kötelező jelleggel.
Ez a problémának egy leegyszerűsített, félrevezető és félreérthető interpretálása, ami ellen fontos küzdeni, mert meg kell különböztetni a menekültek problematikáját, akiket nemzetközi egyezmény alapján el kell látni. A velük kapcsolatos szolidaritásról folyik a vita, nem arról, hogy milyen típusú külső betelepítési programot kellene esetleg megvalósítani. Nem szabad a kettőt összekeverni.
Fotó: FüHü
Vannak olyan tagországok, akik úgy gondolják, hogy a demográfiai problémáikat migrációs úton kell és lehet megoldani, ez az adott tagország saját programja. Magyarországnak is van vendégmunkás-programja, Szerbia és Ukrajna felé, volt letelepedésikötvény-programja, de ezt nem szabad összekeverni a menekültügyi problémákkal.
Tehát a kérdésére visszatérve:
az Európai Bizottságnak nincs olyan javaslata, hogy Európán kívülről, programszerűen arra nem jogosultakat betelepítsünk és kvótaszerűen elosszunk.
Olyan javaslata van, hogy, ha mindent megteszünk, és mégis oltalomra jogosult menedékkérők érkeznek nagy számban az Európai Unió területére, akkor a szolidaritásnak meg kell jelennie. De a program első számú eleme az, hogy megpróbáljuk megelőzni a migrációt. Háromszavas üzenetekkel csak félrevezetni lehet, vagy félreértéseket keletkeztetni.
Az Európai Bizottságnak van javaslata erről a szolidaritási programról, de ki hozhat róla döntést?
Az Európai Bizottság nem döntéshozó szerv. Az európai intézményrendszer bonyolult, de sokak állításával szemben rendkívül demokratikus. Az Európai Bizottság döntéselőkészítő és -végrehajtó szerv, illetve, amikor másokra vonatkozik a végrehajtás, akkor azokat ellenőrzi.
A jogszabályokat elfogadó, jóváhagyó intézmények az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament. Tehát
olyan európai jogszabály nincs, amit az általunk demokratikusan megválasztott kormányok és EP-képviselők jóvá ne hagytak volna.
Ezért szoktuk azt mondani, hogy az Európai Unió mi vagyunk, a döntéseket az általunk megválasztott kormányok és képviselők hagyják jóvá.
Magyarország részéről a stratégiai döntések meghozatalában a miniszterelnök vesz részt, a különböző ágazati jogszabályok jóváhagyásában a miniszterek, illetve, ahol az Európai Parlamentnek együttdöntési joga van, ott az általunk megválasztott képviselők.
Visszatérve a menedékkérőkre: a magyar kormány azt mondja, hogy azért akarnak a „brüsszeli bürokraták” migránsokat betelepíteni Magyarországra, mert „a Soros-tervet” valósítják meg, és az Európai Bizottságban is dolgoznak olyanok, akik ezt a tervet akarják megvalósítani. Mit gondol erről?
Egyrészt, a saját terveiről Soros urat kell megkérdezni, ahogy a Soros-tervről aktívan kommunikáló szervezeteket is, hogy mit gondolnak. Én is itt élek, hallom a leegyszerűsített, polarizálttá vált politikai közbeszédet, ezzel együtt én nem akarok ennek részese lenni.
Az Európai Bizottság munkaprogramja teljesen nyilvános, bárki tanulmányozhatja, mi van a napirenden. Olyan programokat támogatunk, amelyek megelőzik a további migrációt, segítik a menekülteket, ahol most vannak, a krízisterületek környékén, megerősítettük a visszatérési programokat, küzdünk a csempészhálózatok ellen. Végezetül, ha ezen intézkedések ellenére, a nemzetközi jog alapján oltalomra szorulók valamely tagországba nagyobb számban érkeznek, mint ahogy ott meg tudnak küzdeni a helyzettel, akkor van olyan javaslat, hogy a többi tagország segítsen.
Fotó: FüHü
Erről most folyik egy vita, ahogy én a jelenlegi tervet nézem, talán június környékére jut el odáig a dolog, hogy valamiféle kompromisszum kialakuljon. Még egyszer: ez nem migránsok betelepítéséről szóló program, hanem arról, milyen szolidaritást mutatnak az egyébként egy határon belül élő országok.
Tehát az Európai Bizottságnak nincs ilyen, titokzatos terven alapuló programja?
Nem szeretnék viszonyulni ahhoz a leegyszerűsített politikai közbeszédhez, amelynek része egy úgynevezett Soros-tervről szóló vita. Beszéljünk a migráció problémáiról és kihívásairól. Az Európai Bizottság konkrét problémákat kíván megoldani és a működésének egyik legfontosabb alapelve, hogy
külső befolyástól mentesen működik, kizárólag az európai polgárok érdekében.
Bár, ahogy Ön is mondta, Magyarországgal szemben átlag alatti a kötelezettségszegési eljárások száma, a magyar kormány mégis támadja „Brüsszelt”. Mi az Európai Bizottság véleménye erről?
Van egy kettősség, ami számomra is néha dilemmát okoz. Az európai uniós tagság támogatottsága rendkívül magas Magyarországon, az első háromban van az ország. A magyar politikai palettán nem is találunk olyan pártot, amelyik jelenleg euroszkeptikus jelszavakkal kampányolna. Mindegyik jelentős politikai erő az Európai Unióban képzeli el Magyarország jövőjét. A magyar kormány is a 27 azon tagország közé tartozik, amelyik kifejezte, hogy az Európa előtt álló kihívásokat a legjobban az Európai Unió keretei között lehet megoldani.
A különböző kormányzati szervekkel rendkívül konstruktív a Bizottság együttműködése,
a különböző tanácsi formációkban a legtöbb kérdésben, 97 százalék fölött Magyarország a többséggel együtt szavaz.
Magyarországra folyamatosan érkeznek a különböző uniós támogatások, amelyek nagyrészt hatékonyan kerülnek felhasználásra, épülnek-szépülnek az utak, kórházak, oktatási intézmények, több százezer magyar munkája függ attól, hogy ilyen sikeres Magyarország az egységes piacon.
Ez az egyik oldal, és valóban, van egy elég erőteljes kritika úgymond Brüsszellel kapcsolatban. Erre azért nehéz válaszolni, mert
nehéz megfogni, hogy mi az a „Brüsszel”.
Ha az Európai Unióról beszélünk általánosságban, az mi vagyunk. Ön is az Unió polgára, én is az vagyok. Az Unió intézményrendszerében ott vannak az általunk választott politikusok, a magyar miniszterelnök a brüsszeli stratégiai döntéshozatali szervezet tagja, magyar képviselő az EP alelnöke, a Bizottságnak korábbi magyar miniszterelnök-helyettes a tagja. Tehát ott vannak a magyarok a brüsszeli döntéshozatalban.
Nehéz megérteni, amikor ilyen erőteljesen kritizálják „Brüsszelt”. Érteni vélem azt, hogy a magyar kormány fel kíván lépni azokkal az erőfeszítésekkel szemben, amelyek további hatásköröket adnának európai intézményeknek, nem támogatja mondjuk egy szövetségi Európa kialakítását. Abban az aktív vitában, amely Európa jövőjéről szól, nem egy brüsszeli központú Európát képzel el, hanem a tagországok szerepét kívánja erősíteni. Csak egy kicsit számomra leegyszerűsített formában.
Ez a vita régóta folyik: vannak olyan országok, vezetők, akik sokkal erősebb, mélyebb integrációt akarnak és több hatáskört adnának az EU szerveinek, és vannak olyanok, amelyek sokkal több tagállami hatáskört tartanának meg. Sokat beszéltek arról is, hogy ez akár az úgynevezett többsebességes Európához is vezethet, hogy lesz egy olyan „mag-Európa”, amelynek tagjai szorosabban együttműködnek, mint a többiek. Ez reális lehetőség?
Azt gondolom, hogy változik ennek a vitának a dinamikája. Egy éve, a brexit-döntés után sokkal pesszimistább párbeszéd folyt Európáról. A 27 tagország nyílt elkötelezettsége a tagság iránt jó alapot szolgált az Európáról szóló vitára, ami most egy dinamikusabb gazdasági környezetben zajlik. Európában ma többen dolgoznak, mint bármikor, alacsony a munkanélküliség, a gazdasági növekedés meghaladja az Egyesült Államokét.
Most egy sokkal progresszívebb vita folyik,
egy olyan, ahol mindegyik ország az Unióban képzeli el magát, vannak olyan területek, ahol el is kezdték mélyíteni az együttműködést, például a belbiztonság vagy a védelem kérdésében. Felmerült, hogy lesz-e egy mag-Európa, amiből többen kimaradnak, de erre jó választ adott Jean-Claude Juncker, amikor feltette és megválaszolta a kérdést, hogy mit is jelent az, hogy mag-Európa: ahol a négy szabadság érvényesül, amelyik ország Schengennek a tagja, ahol bevezették az eurót – ennél mélyebbet nehéz elképzelni.
A kilépő Egyesült Királyság, valamint Dánia kivételével minden tagország kötelezettséget vállalt arra, hogy valamikor bevezeti az eurót. Magyarországon érvényesül a négy szabadság, az ország Schengen része, és
senki nem kérdőjelezi meg, hogy valamikor be fogjuk vezetni az eurót, arról van vita, hogy mikor.
A Bizottság olyan körülményeket szeretne teremteni, ahol mindenki a mag-Európa része lehet, és ha most nem is kíván csatlakozni hozzá, akkor később teheti ezt meg. Vagyis úgy valósulhat meg a több sebesség, hogy senki nem marad le, és később felszállhat a vonatra.
Fotó: FüHü
Nem látom reálisnak, hogy kialakuljon egy másodosztályú Európa, de azt sem, hogy egy föderalista Európa kialakuljon. Az Európai Bizottság el szeretné kerülni, hogy olyan területekbe beleszóljon, amit tagállami szinten sokkal hatékonyabban meg lehet oldani, nem szeretné agyonszabályozni a mindennapjainkat.
A visegrádi országok vezetői nemrég találkoztak Juncker-elnökkel, és tettek egy felajánlást, hogy támogatják a határvédelmet. A V4-országok közül több, elsősorban Lengyelország és Magyarország erősen ellenállt annak, hogy a többség által támogatott menekültügyi programjavaslatokat megvalósítsák. Hogy fogadták most ezt a döntést, ez lehet egy lépés afelé, hogy közelebb kerüljenek a kompromisszumhoz?
A V4-tagországok 80-90 százalékban helyesnek tartották a menekültválság megoldására tett javaslatokat, támogatták őket, hozzájárultak a megvalósításukhoz. Egy pont van, a váratlanul nagy számban érkező menedékkérők biztonsági átvilágítás utáni áthelyezése. Ezzel nem értettek csak egyet.
De erről beszélnek a legtöbbet.
Igen, de
ne essünk abba a hibába, hogy csak a konfliktusról beszélünk.
A menekültkérdés a megelőzésről, a megoldásról, a határok megvédéséről szól, mindezek után, ha mégis érkezik oltalomra jogosult menedékkérő, a velük kapcsolatos szolidaritásról van csak véleménykülönbség. Ezt mutatja ez a felajánlás is, amelynek előkészítésében a Bizottság aktív szerepet vállalt.
A líbiai tengeri határ megvédésében van egy Olaszország által koordinált fellépés, ehhez járult hozzá anyagilag a négy ország. Ezzel is mutatva, hogy szolidárisak Olaszországgal Európa megvédésében. Ez egy mindenki által elismert lépés volt, bár többen hozzátették, hogy ez nem jelenti, hogy nem kell végrehajtani a szolidaritás többi dimenzióját. De ebben a dimenzióban ez egy komoly szolidaritási felajánlás volt.
Hogy állnak most a brexit-tárgyalások? A hírek szerint hétről-hétre változott a helyzet, hol arról lehetett hallani, hogy teljesen megakadtak, utána pedig, hogy előrelépés történt.
Most ott tartunk, hogy új szakaszba léptek a tárgyalások. Rendkívül érzékeny szakaszon vagyunk túl, amelynek végén Nagy-Britannia kifejezte, hogy teljesíti az eddig vállalt pénzügyi kötelezettségét. Hiszen például az európai költségvetés hétéves ciklusokban gondolkodik, az elfogadásánál ott volt Nagy-Britannia is, az alapján lett tervezve. Hogy távozik az asztaltól, az nem jelenti, hogy amit megrendelt, ne kellene vállalnia.
A másik ilyen az ír-északír határ problémája. Szeretnénk elkerülni, hogy ez a praktikusan megszűnt határ visszakerüljön bármilyen módon. Erre még a konkrét javaslatot várni fogjuk Nagy-Britanniától, hiszen az, hogy nem lesz tagja a vámuniónak, komplex javaslatot igényel.
A harmadik ilyen az uniós polgárok kérdése, akik már ott vannak, ott dolgoznak. Erre megnyugtató vállalást sikerült tenni:
maradhatnak továbbra is.
Lehet, hogy lesz valamilyen regisztrációs kötelezettségük, de alapvetően nem változnak a lehetőségeik.
Mindenkinek az az érdeke hosszú távon, hogy rendezetten menjen a kilépés, és utána egy partnerség legyen Nagy-Britannia és az Európai Unió között. Egy biztos: az Európai Unióval való legjobb minőségű partnerség az, ha valaki tagja az Uniónak.
Arra van esély, hogy a közeljövőben bővüljön az Unió? Jelentkezők ugye vannak…
Pont ezért mondtam, hogy sokkal optimistább vita folyik az Unióról, mint másfél-két éve, amikor borúsabb volt a környezet. Jobban fut a gazdaság, arról is beszélünk, hogy a Nyugat-Balkán országai számára valós perspektívát kell nyújtani. Úgyhogy én elképzelhetőnek tartom, hogy a következő parlamenti-bizottsági mandátum alatt esély nyíljon arra, hogy újabb tagok nyerjenek felvételt.
Négy kispártot sújtott büntetéssel a számvevőszék. Az Együtt, a Párbeszéd, a DK és az LMP kapott többmilliós büntetést irodabérlés állítólagos szabálytalansága miatt – írta merce.hu. Indoklás éppúgy nincs, mint a Jobbik 663 milliós elmarasztalásakor.
A Jobbik után újabb 4 párt, az LMP, a DK, az Együtt és a Párbeszéd kapott büntetést az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ). Mind a négy párt esetében az irodabérlést találta tiltott támogatásnak az ÁSZ. A pártok szerint az ÁSZ döntései nevetségesek.
Az LMP, az Együtt, a Párbeszéd, és a DK is megerősítette a Mérce értesülését, hogy az Állami Számvevőszék a 2015-ös és a 2016-os évi gazdálkodás vizsgálatakor megbírságolta a pártokat, 5 és 10 millió forint közötti összegre. A bírságokban közös,
hogy a számvevőszék nem fűzött indoklást a bíráság összegéhez.
A Párbeszéd központi irodájának bérlése kapcsán állapította meg az ÁSZ, hogy tiltott állami támogatást vesznek igénybe. Az esetben az a furcsa, hogy ez ugyanaz a 2014-ben keletkezett irodabérlet, amit az az évi jelentésében már vizsgált az ÁSZ, de akkor nem talált benne kivetnivalót. Sőt, az irodát, mivel azt a képviselőknek járó irodabérlet terhére bérli a Párbeszéd, hivatalosan az Országgyűlés Hivatala is bérli egyharmad részben, és az sem talált hibát a szerződésben.
A Párbeszéd azt is elmondta a Mércének, hogy őket az Együttel és a MOMÁ-val közös, 2016-os plakátkampányuk miatt is megbüntették, mivel az ÁSZ szerint piaci ár alatt dolgoztattak. Ezt a párt azért tartja nevetségesnek, mert egy ismert piaci közvetítő szereplőn keresztül vásároltak plakátokat, teljesen a piaci ár alapján. A plakátcégekkel nem is kerültek kapcsolatba.
Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője elmondta, szerinte ez
politikai megrendelésre készült jelentéstervezet,
amelynek lényege, hogy a Jobbik illegális finanszírozási ügyével összekössék a többi ellenzéki pártot.
Szigetvári Viktor is önkényesnek nevezi az ÁSZ döntését, amit az Együtt szerdán kapott kézhez. Náluk is hasonló a helyzet, egy 2014 óta bérelt iroda, amit már ellenőrzött az ÁSZ, és részben az Országgyűlés Hivatala intézi a bérlést. Szigetvári szerint az ÁSZ döntése elfogadhatatlan és észrevételezni fogják, bár – mint hozzátette – ez egyszerűbb lenne, ha bármilyen konkrétumot írt volna az ÁSZ a jelentésében, miért és milyen alapon szabta ki ezt a büntetést.
Sebián-Petrovszki László, a DK pártigazgatója is hasonló problémákat vetetett fel. Náluk 25 vidéki és 2 központi irodát vizsgálhatott az ÁSZ, de a jelentéstervezet nem mondja meg még azt sem, mely irodákat és milyen alapon tartotta illegális támogatásnak a szervezet. Sebián szerint azért is nevetséges a büntetés, mert az ÁSZ nem vette figyelembe, hogy 2014 óta bérlik azok nagy részét, van, amelyikben felújítást is végeztek, így növekedett a bérlés óta az ingatlan értéke. Szerinte az ÁSZ-nak inkább örülnie kéne, hogy nem borzasztó drágán bérelnek a pártok ingatlanokat. Úgy gondolja, ez a mostani büntetés a Jobbikra kiszabott büntetés folytatása, az ellenzéki pártok ellehetetlenítéséről szól.
A merce úgy tudja, hogy az ÁSZ az LMP-t is megbüntette irodabérlés miatt, de mivel még nem kapták kézhez a jelentéstervezetet, nem kívántak nyilatkozni az ügyben.
A pártoknak 15 napjuk van észrevételezni a jelentéstervezetet, de fellebbezni nincs lehetőségük a büntetés után.
Az ÁSZ a Jobbik óriásbüntetése esetében is úgy járt el, hogy a jelentéstervezetben nem közölte, milyen számítással jutott arra a következtetésre, hogy 331 millió forint tiltott támogatást talált, amivel megegyező összeggel kell csökkenteni a következő évi költségvetési juttatást.
Ma Tamás napja van. A név héber (arameus)-görög eredetű, az arameus Teomo (iker) név görög Thomasz (csodálatos) alakjából. Jelentése: iker, csodálatos. Itt a lapszemle.
Népszava: Kína kedvéért épül a drága és fölösleges vasút
Magyarország lesz Kína kapuja Európába – erre is hivatkozott a kormányfő, amikor a kínai, a szerb miniszterelnökkel 2013 novemberében bejelentette a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítását – idézi fel a Népszava. Akkor azt is hozzátette, hogy ez a projekt a bejelentéstől számítva tíz éven belül meg is valósulhat, vagyis 2023-ban adhatják át a forgalomnak. Erre ugyan van esély, de hogy ez mennyibe fog kerülni, senki sem tudja. A megtérülésről pedig egészen szélsőséges vélemények jelentek meg: ezt a legoptimistábbak is 130 évre teszik. A szakemberek csak abban értenek egyet, hogy ez a projekt leginkább a kínaiaknak és azoknak éri majd meg, akik elnyerik a zsíros közbeszerzéseket.
Mindenesetre már több Fidesz-közelinek mondott érdekkör vásárolta be magát vasútépítéssel is foglalkozó cégekbe. Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor barátja pedig tavaly év végén megalapította a vasútépítéssel foglalkozó RM International Zrt.-t, és a napokban érkezett a hír, hogy a vállalkozó veje felsővezeték-építéssel foglalkozó prágai cégben szerzett meghatározó tulajdonrészt. Pénz pedig a jelek szerint lesz bőven, ugyanis a Budapest–Belgrád vasútvonal építésének költségei folyamatosan növekednek: az eredetileg 472 milliárdra becsült beruházás tenderkiírásában már 550 milliárd forintra emelkedett.
Magyar Idők: Harcba hívott civilekkel zavarhatják meg a kormánypárti eseményeket
Közvetett módon a választási gyűlések, pártfórumok megzavarására biztat honlapján a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata által bőkezűen támogatott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) – olvasható a Magyar Időkben. A szervezet „VálaszTasz” című portálján jogi tanácsokkal is ellátja a civil aktivistákat, akiket a közbeszéd tematizálására, lakókörnyezetükben és az interneten kifejtett agitációra és minden, szerintük a választást befolyásoló akció dokumentálására és publikálására biztatnak.
Facebookos profiljuk üzenőfalán erre példaként a 444.hu (amelynek egyik tulajdonosa Soros érdekeltségébe tartozik) cikkét hivatkozzák be, ezzel a kérdéssel: „Szerinted választási csalás a terézvárosi önkormányzat tojásosztogatása?” A feltett kérdést nem válaszolják meg, helyette átirányítanak portáljuk „Jelentsd a választási csalásokat!” című aloldalára.
Magyar Hírlap: Lemondott a Momentum kampányfőnöke
Szerdán délután lemondott a Momentum Mozgalom kampányfőnöki pozíciójából Zaránd Péter, a posztját Soproni Tamás alelnök vette át – értesült a Magyar Hírlap.
A lap az Origo információjára hivatkozva azt írja, hogy Zaránd távozása belső harcok eredménye, de egyelőre nem sokat lehet tudni arról, hogy mi késztette lemondásra Zarándot. A portál úgy tudja, Zaránd kigolyózása a Momentum belső hatalmi viszonyaiban beálló átrendeződés következménye.
Zaránd a Momentum hetedik tisztségviselője, aki augusztus óta elhagyta a Momentum vezetőségét.
Magyar Nemzet: A gigabüntetés után több forgatókönyvvel számol a Jobbik
A Jobbik parlamenti frakcióvezetője és gazdasági igazgatója, vagyis Volner János és Schön Péter személyesen adja át csütörtökön az Állami Számvevőszék illetékesének a párt álláspontját tartalmazó dokumentumokat – tudta meg a Magyar Nemzet.
Lejár ugyanis az a tizenöt napos határidő, amíg a Jobbik reagálhatott az – egykori fideszes országgyűlési képviselő, Domokos László által vezetett – ÁSZ összesen több mint 660 millió forintos bírságot előrevetítő jelentéstervezetére. A büntetést amiatt szabnák ki, mert szerintük a Jobbik túl olcsón bérelt óriásplakátokat, és ezt nem tehette volna meg. Az ellenzéki párt ígérete szerint „minden részletre kiterjedően támasztják majd alá, hogy miért jogszabálysértő, szakmaiatlan és minden valóságalapot nélkülöző” a büntetés megállapításáról szóló jelentéstervezet.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
