Kezdőlap Itthon Oldal 665

Itthon

Bréking nyúz, 2017. december 29. – Tudósítás a másik valóságból

0

Ünnepek ide, ünnepek oda, a kormánypárti sajtó ellátja híveit a nekik kedvező írásokkal. Ezekben a napokban is slágertéma a menekültügy, az oktatás, az egészségügy terén, valamint a szegénység felszámolása érdekében tett kormányzati sikerek. Megindokolják, hogyan jutottak – nem illegálisan! – magyar fegyverek a terroristáknak, s persze a karakán odavágás sem hiányzik azok felé, akik egy történetesen jobboldali, ámde pedofília miatt a legtöbb helyen nem szívesen látott brit budapesti fellépése ellen tiltakoznak.

 

Magyar Hírlap: Folyamatosan csökken a szegénységnek kitettek aránya

A Magyar Hírlapnak adott interjút az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, aki méltatta az oktatás és az egészégügy terén elért eredményeket, kifejtette, hogy  a módszertannak köszönhetően rosszak a szegénységi mutatók (is), hiszen „banki hiteltörlesztéssel ma már egymillióval kevesebb embernek van problémája, az otthon fűtésével pedig hétszázhatvanhatezerrel kevesebbnek. Közel felére csökkent azoknak a száma, akiknek kigazdálkodhatatlan egy váratlan kiadás, mondjuk egy nagyobb értékű háztartási gép cseréje. Csaknem kétmillióval többen vannak azok, akik megengedhetik maguknak az évi egyhetes üdülést, ez látszik a belföldi turizmus folyamatos erősödésében is.”

A bevándorlásról is beszélt, leszögezve: A balliberális újságíróknak két dologgal van problémájuk: ha Magyarország nem akar bevándorlókat befogadni, illetve, ha helyben segít. … Mi úgy gondoljuk, hogy mindenkinek az a legjobb, ha a saját szülőföldjén tud boldogulni. A programmal hazánk erőn felül próbál ebben segíteni a Közel-Keleten és Afrikában is.”

888.hu:  A 24. órában vagyunk, hogy megerősítsük az EU határőrizetét

Ezt a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója nyilatkozta a tömeges illegális bevándorlás távoltartására, az európai emberek biztonságának garantálására hivatkozva.  Bakondi György a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában elmondta, hogy a prognózisok és különféle hírszerző szolgálatok előrejelzése szerint 2018-ban is folytatódni fog a tömeges illegális migráció mindhárom – a balkáni, a líbiai-olasz és a spanyol-marokkói – útvonalon. A tanácsadó szerint főleg Fekete-Afrika felől jeleznek jelentős növekedést az előrejelzések.

A szakértő szerint jelenleg nem indokolt a magyar határkerítés meghosszabbítása, a román határőrizeti szervekkel korrekt az együttműködés. Jelenleg főleg Szerbia felől éri el a magyar határt a tömeges migráció, de ha ez áttevődne másik ország területére, akkor az érintett helyen megerősítik a magyar határőrizetet” – fogalmazott Bakondi György.

Pesti Srácok: Beindult a #hisztike a “veszélyes köcsög” miatt

Az MTI hírfolyamából tudtuk meg, hogy Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője sajtótájékoztatót tartott „A kormány mondja le a pedofíliát propagáló szélsőjobboldali Milo Yiannopoulos részvételét a kormányzati konferencián” címmel  – írja a portál. „Az ellenzéki eseményt nem kommentálnánk (érdeklődés hiányában talán el is maradt), mi már azon is meglepődtünk, hogy a Gyurcsány veteránjai helyesen le tudták írni a “veszélyes köcsög” nevét.

A magunk részéről nem csupán üdvözöljük Milo érkezését, hanem azonnal állampolgárságot, szavazati jogot, sőt valami offshore céget is adnánk neki

– áll a Pesti Srácok cikkében.

Magyar Idők: Nem illegális kereskedelemmel kerültek a térségbe a magyar fegyverek

Nem illegális kereskedelem útján kerülhettek a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezethez magyar fegyverek – mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője csütörtökön közleményében kért magyarázatot az ügyben, hogy a Conflict Armament Research 2017-es jelentése szerint az Iszlám Állam harcosainál Irakban és Szíriában összesen 132 magyar gyártású fegyvert találtak.

Horváth József kiemelte: a médiában úgy tálalták, mintha ez valami „szörnyűséges dolog lenne”, és hatalmas mennyiségről lenne szó, de 132 fegyvert találtak, amiből 111 olyan Kalasnyikov, amit a rendszerváltás előtti FÉG (Fegyver- és Gépgyár) gyártott.

A szakértő közölte, a talált fegyverek legális, szervezett rendszerben kerülhettek a térségbe.

 

A többség nem fog mulatni

0

A magyarok nem egy mulatós nép – gondolhatnánk a szilveszteri terveket felmérő kutatás eredményeit látva. A magyarok 58 százaléka ugyanis otthon fogja tölteni a szilvesztert.

Meglepő, de a szilveszter is elsősorban egy családi ünnep: a felnőtt magyarok 44 százaléka házastársa, párja társaságában várja az új évet, 30 százalék gyermekeivel és 8 százalék unokájával tölti az év utolsó napját.

A Kutatópont Kft. decemberi 1000 fős hazai felnőtt lakosságra reprezentatív telefonos felméréséből az is kiderül, hogy a felnőttek közel ötöde (18 százalék) baráti társaság körében fog átlépni a 2018-as esztendőbe, ők jellemzően inkább a 18-29 évesek, akiknek 27 százaléka házibulis évzáró-évköszöntőt tervez.

Bár sokan nem tudják még, hogy mennyit terveznek költeni, illetve 20 százaléka a magyaroknak nem tervez extra kiadásokat szilveszter kapcsán, azok, akik terveznek költeni átlagosan 18 ezer forintot szánnak a szilveszteri mulatságra.

 

Kivándorlási célvárosok rangsora -vajon Budapest hanyadik?

Mindig is tudtuk, hogy Prága szép, a knédli finom, a csehek…nos, a csehek meg a csehek Azt azonban a csuda sem gondolta volna, hogy a cseh főváros a kivándorló-bevándorlók  egyik legkedveltebb városa. Pedig benne van a TOP-5-ben.  De van egy rossz hírünk: az ötven várost vizsgáló felmérésben Budapest csak a 13. Némi üröm az örömben, hogy (az általunk, magyarok által legalábbis) szeretett fővárosunk továbbra is eléggé kedvelt a külföldiek körében is, de Magyarország, mint olyan már sokkal kevésbé: az idén az országok rangsorában csak a 41. lett . Összehasonlításként: Csehország a 11. 

 

Bár Budapest nagy általánosságban eléggé jó helyen végzett (13.),  az öt nagy, a városi életet vizsgáló szempontcsoport közül csak egyben – a szabadidő eltöltése és a klíma egybevont kategóriájában – sikerült az első 15-be bekerülni, konkrétan a 9. helyen. Ám nem fért be a város a legjobbak közé sem a közlekedés, sem a politika és biztonság, sem pedig egészség és környezet kategóriában.

A felmérést a más országba költözők nemzetközi közössége, az InterNations készítette. Évről-évre összeállítják a TOP-5 és a BOTTOM-5 (azaz az öt legrosszabb) várost tartalmazó szűk listát, annak bővebb változatát, mégpedig nem hasra ütésre, hanem a leginkább érintettek véleményére alapozva. A felmérésben részt vevők az életminőségre, a beilleszkedés milyenségére, a munkakörülményekre, a pénzügyi lehetőségekre és a család számára kínált körülményekre adnak válaszokat. Összesen több mintegy negyven kérdést tesznek fel, azaz alaposan körbejárják a letelepedéssel kapcsolatos körülményekről alkotott tapasztalati véleményeket.

Magyarország azonban nagyon hátul kullog, még az előző évek eredményéhez képest is.

Az ember nem tud szabadulni attól  gondolattól, hogy bizony nem csak a magyarok körben hat az a gyűlöletkampány, amelyet a kormány a menekültek kapcsán  legmagasabb fokozatban tart immár két éve beleértve az egyre több turista szemét is szúró Sorosozással.

De hát ez valahol érhető is, hiszen azok – s most nem a háborúk, éhínségek, s más, az életet veszélyeztető, de legalábbis teljesen ellehetetlenítő helyzettől megszabadulni kényszerű emberekről beszélünk –, akik ilyen vagy olyan megfontolásból úgy döntenek, hogy egyik országból áttelepednek egy másikba, nos ők a nyugalmat, a kellemes életkörülményeket, a jó hangulatot keresik. Ma már – s erről ők vallottak a felmérésre adott válaszaikkal – ezt kevésbé találják meg Magyarországon, amely pedig a rendszerváltás után hosszú-hosszú ideig a térség posztszocialista országai között rendre a legvonzóbb letelepedési célország volt. Akkoriban igen sok külföldi telepedett le nálunk (nem csak kínaiak és arabok, akik nem kis részt a letelepedési kötvény révén jutottak a közelmúltban ehhez a lehetőséghez). Ami tény:

míg tavaly a 21. legkedveltebbnek ítélt ország volt Magyarország, az idén már csak a 41.

S hogy a tavalyi 21. helyezés nem a véletlen műve volt: előtte a 29., illetve a 28. helyen végzett az országunk, azaz addig szépen araszolgattunk egyre feljebb a legvonzóbb országok listáján.

De lássuk az idei országrangsort:

Forrás: https://www.internations.org/budapest-expats

Öröm az ürömben, hogy még így is sikerült néhány helyet rávernünk például a Lengyelekre vagy az oroszokra.

Rólunk azt szokták mondani, hogy vendégszerető nép vagyunk – nos, ez azért megváltozott, legalábbis a felmérés szerint.

Mert lássuk csak, hova soroltak bennünket a saját bőrünkön a vendégszeretetet vagy éppen annak ellenkezőjét megtapasztaló, Magyarországra betelepedő külföldiek, akiktől azt kérték, hogy minősítsék a helyiek részéről tapasztalat fogadtatást. A baloldali skálán a „racionális és távolságtartó”, a jobboldaliban pedig az „érzelmes és barátságos” nemzetek találhatók.

 

Forrás: https://www.internations.org/budapest-expats

Az InterNations egyébként nagyon kiterjedt szervezet – rajta keresztül tudják az ideiglenesen vagy véglegesen egy másik országba költözők egymást segíteni. Akit érdekel, hogy mi foglalkoztatja őket, mi az amiben egymásra támaszkodnak vagy csak kicserélik a véleményüket – látogasson el erre az oldalra, s ott nagyon sok tanulságos véleményt, kérdésfelvetést talál (angol nyelven).

Minden szentnek maga felé hajlik a keze

0

Örök igazság: mindig kedvezőbb színben állítjuk be magunkat, tevékenységünket, mint az amilyen valójában. Lehet, hogy tudatalatti ez a fajta csalás, amely azonban az élet számos területén tetten érhető. Például a szelektív gyűjtésnél.

 

Magyarországon – dicséretes módon – már 10-ből 9 vallja magáról, hogy változó rendszerességgel, de szelektíven gyűjti a hulladékot; ám ez nem nyilvánul meg a szelektíven gyűjtött anyagok mennyiségében. Pedig – ahogy Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója mondja – a papírból, alumíniumból és műanyagból álló, a tejek és gyümölcslevek csomagolásaként szolgáló italoskarton dobozokat – saját bevallásuk szerint –  a válaszadók 38%-a dobja a kommunális hulladékba, miközben a mért adatok szerint 80% -a végzi a kukában.

Forrás: IKSZ

Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája a lakosság körülbelül 71-80%-a számára elérhető, azonban az infrastruktúra kiépítettsége mellett a motiváció is kiemelkedően fontos szempont – hívja fel a figyelmet az IKSZ, amelynek fő célja, hogy népszerűsítse az italoskarton dobozok szelektív visszagyűjtését és újrahasznosítását, ezért rendszeresen végez szakmai kutatásokat és felméréseket. Legutóbb 1023 fő megkérdezésével készített online kutatást, s kiderült, hogy

a lakosok 89%-a környezetünk tudatos védelmét, 53%-a pedig a családtagoknak és másoknak történő példamutatást jelölte meg annak okaként, amiért részt vesz a szelektív gyűjtésben.

Zöld szemléletünk megerősödését és az elköteleződést mutatja az is, hogy a felmérésben megkérdezetteknek csupán 8%-a nyilatkozott úgy, hogy számára a gyűjtésben a legfőbb motiváló tényező az, hogy azzal csökkenthető a szemétszállítás díja.

Ugyanakkor sok még a kifogás, derül ki annak a 35%-nak az állításáról, aki bevallottan nem gyűjti szelektíven a csomagolási hulladékot. Íme az indokok:

  • nincs az otthonában fizikailag erre lehetősége: 14%
  • a gyűjtés „nagyon macerás”: 18%
  • a gyűjtött hulladék „nem fér el”: 21%
  • a folyamat „időigényes”: 13%
  • „a hulladékgyűjtő sziget messze van”: 16%
  • „nincs ideje kiöblíteni” a hulladékokat a kidobás előtt: 15%.
  • Egyéb: 2%

Magyarország el fogja számoltatni ezt a kormányt

Ha szűken is, de elhozza a változást az áprilisi választás – mondja Kunhalmi Ágnes a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Az MSZP budapesti elnöke, akit a párt arcaként is szerepeltetnek, Karácsony Gergellyel párt alkotva azért küzd most, hogy visszaszerezze azokat a választókat, akik kiábrándultak ugyan a baloldal egymás ellen folytatott háborúja miatt a jelenlegi politikából, de nem mentek el máshova, és ha azt látják, van miért, visszatérnek. „A szavazók győzelmet akarnak” – fogalmaz Kunhalmi, aki szerint minden szereplő pontosan tudja, hogy csak közös erővel érhetik el a céljukat. Azaz, a tárgyalások ugyan lezárultak, de talán még sem fejeződtek be. Minden a baloldalon múlik; a Jobbikkal ugyanis lehetetlen bárminemű együttműködés.

 

Rendmániás?

Én? Haha… Nem, nem mondanám, legalábbis túlzás. Mire gondol pontosabban?

Úgy általában. Azért kérdezem, mert most azt láttam, hogy a kardigánt, amit most levett magáról, olyan nagyon gondosan hajtogatta össze, szóval nem csak úgy hanyagul tette el. Ez a jelenet nekem azt sugallta, hogy ön azt szereti, ha dolgok elvágólag működnek.

Vigyázok a dolgaimra. De inkább tisztaságmániás vagyok.

Csak azért kérdeztem, mert ebből akartam szellemeskedve áttérni arra, hogy miként viseli azt a rendetlenséget, ami a pártja körül tapasztalható volt…Vagy van.

A világ nagyon sokféle, minden ember egyedi, így egy ekkora közösségben benne van, hogy ideig-óráig káosz van. Ez persze zavaró lehet, de ha nyitottan állunk egymáshoz, sokat kommunikálunk egymással, figyelünk egymás szempontjaira, akkor előbb-utóbb megtaláljuk a középutat, a megegyezést. Azt tartom fontosnak, hogy közös értékek kötnek minket össze, legfeljebb az a vita tárgya, hogy a célokat, amelyekben a baloldalon egyetértünk, milyen úton lehet elérni. Ez normális, ezekből a vitákból lesz rendszer. Ha úgy tetszik, a káoszból lesz rend.

Az élet minden területén ön viseli a nadrágot?

Egyensúlyt kell találni mindenhol, minden helyzetben. Az fontos, hogy mindenki értse, mi miért történik és tudjon együtt élni a helyzettel.

Honnan jön ez határozott fellépés, a kemény hang?

A politika olyan világ, ahol előbb-utóbb mindenkit megtalálnak olyan helyzetek, ahol nem nagyon van jó döntés, ami mindenkinek ideális, csak kompromisszum. Ilyen helyzetben tudni kell dönteni és vállalni érte a felelősséget, aki erre a pályára lép, erre jelentkezik. Csak így működik, ha valaki azt a felelősséget akarja viselni, ami az ország irányítását jelenti. A magánélet lehet más.

Egyébként gyorsan dönt?

Általánosan talán mondhatom, hogy egyre kevésbé, igyekszem megfontolt lépéseket hozni. De gyorsan, igen.

Nagyjából így, ahogy a kérdésre válaszolt?

Ami fontos, hogy nálam okosabb emberekkel vegyem körül magam. Erre törekszem, amíg ez megvan, addig könnyebb tisztán látni.

Mennyire volt tudatos az ön politikai karrierje építésében, hogy egy fiatal és csinos nő, márpedig a szocialista párton belül nem sok ilyennel lehet találkozni.

Áh… Ezt ilyen tudatosan soha nem mérlegeltem, teszem a dolgom. Egyébként a szokatlan külső szerintem inkább hátrány a politikában. Nőként bizonyos értelemben nehezebb ez a pálya.

De miért?

Mert mindig könnyebb női politikusként legyinteni rád, azt mondani, hogy ő csak azért van itt, mert fiatal, mert nő, mert kvóta. Így nem az érveiddel, hanem a személyeddel vitatkoznak, azon meg nem lehet változtatni.

Biztos így van, ugyanakkor ön nem ment bele a gender-politikába, nem hallom erről beszélni, sem a női kvótákról, sem egyéb e témakörbe vágó akciók szereplőjeként. Ebben az értelemben tehát abszolút férfiasan politizál.

A társadalmi nemek szerepe, a nők előtt tornyosuló hátrányok nagyon fontos téma és nem a nők privilégiuma. Sok férfitársam foglalkozik az ebből adódó problémákkal a politikában, és ezt nagyon jó iránynak gondolom. Én az egyenlő bánásmódért, a női kvótákért bármikor síkra szállok. Ez összességében egy inkább jó irányba ható eszköz, természetesen az összes jogos kétséggel együtt. Végső soron minden embernek magának kell igazolnia, hogy alkalmas arra a feladatra, amivel megbízták. Egyébként annak sem vagyok híve, hogy tabusítsunk olyan szavakat, mint a „feminizmus” vagy a „feminista”. Szerintem ezeknek a szavaknak a negatív újrakeretezése, a megbélyegzése sokkal inkább egyfajta jobboldali kultúrharc eredménye, mint a valós probléma. Azt is érdemes látni, hogy a választói elvárásokban is van azért ellentmondás. Egyszerre vannak férfiasabb és nőiesebb karakterjegyek iránt is elvárások, ezeket pedig nem mindig egyértelmű összeegyeztetni. Ezt meg kell tanulni.

Ön most tanul?

Állandóan. Az élethosszig tartó tanulás elkerülhetetlen.

Úgy mondja, mint Woody Allen az Annie Hallban; a felnőttoktatás milyen fontos…

Ilyen világot építettünk magunk köré. Gondoljon csak a saját szakmájára. Amikor elkezdte, még nem volt internet, ma pedig már léteznek olyan szoftverek, amik egyszerűbb témákban, mondjuk tőzsdei eseményekről teljes cikkeket írnak meg, automatizáltan. Minden várakozásunknál gyorsabban fejlődik a világunk.

Váltsunk egy kicsit. Ön most hogyan határozná meg a saját politikai feladatait?

Az MSZP budapesti elnöke vagyok.

Arra vagyok kíváncsi, hogy mi a szerepe a pártban?

Azért felelek az MSZP-ben, hogy minél több emberrel megvitassuk a politikai programunkat.

Ön ennek az arca?

Minden MSZP-s képviselőjelölt az arca ennek a munkának.

Nekem úgy tűnik, nem biztos, hogy tudatos döntés alapján most egy páros alakult ki; fiatal szimpatikus politikusok, jó arcok, egy nő és egy férfi nő, a K und K-ra, a Kunhalmi-Karácsony párosra gondolok. Nem ezt a képet akarják felmutatni?

Gergely és én is baloldaliak, szociáldemokraták vagyunk. Évek óta együtt dolgozunk Magyarországért, ki-ki a maga választott helyén és módján, az emberek megbízásából. Hasonlóan is gondolkodunk. Mind a ketten mélyen hiszünk abban, hogy a közmunkás és az egyetemi tanár is jobb életet akar a gyerekének, az államnak pedig ezt kell segítenie; mindketten úgy tartjuk, hogy a pénzt az emberek tudásába és egészségébe kell fektetni. Mindketten hiszünk abban, hogy az állam soha nem fordulhat szembe az emberekkel úgy, ahogy az ma történik. Egyikőnk sem réved a múltba, mindketten a jövőért vállalunk felelősséget. És van mellettünk számos kiváló politikus, aki ugyanezt az értékrendet képviseli, aki ilyen országban gondolkodik.

A kérdésnek arra a részére nem reagált, hogy tudatos döntés alapján jutottak el az önök párosáig, vagy a véletlen hozta így?

Erre nincs egyértelmű válasz. Gergely és én is mélyen hiszünk abban, hogy 2018-ban új jövőt szabhat magának az ország, és abban is, hogy az általunk is képviselt közösség, az MSZP, a Párbeszéd, a baloldal ebben kulcsszerepet játszik majd. Innen nézve ez nem véletlen. A szerepvállalások összehangolása pedig tudatos tervezést igényel. Miközben van jelentősége a pártok identitásának, most a tét túlmutat azon, hogy kisebb nyitott kérdések miatt elszalasszuk a nagy változás esélyét. A demokrácia arról szól, hogy akár eltérő meggyőződésű emberek is képesek közösen tenni az országban élőkért. Mi ezt tesszük.

Meglehetősen sok időt dobtak ki az ablakon, és ennek megfelelően sok választót el is veszítettek. Visszaszerezhető a támogatók köre?

Igen, ha hiszünk a változásban, az bekövetkezhet.

Komolyan mondja?

Igen. A magyar választók nem tűntek el. Az ország többsége új jövőt akar szabni magának és minden magyarnak. Ma Magyarországban benne van egy valóban fejlődő, sokkal boldogabb ország lehetősége, ami egyszerűen nem jut el az érvényesülésig, mert cinikus politikusok a saját előrejutásuk érdekében ülnek a kormányban, és más nincs. Ezek a választók változást akarnak, többen vannak és tudják mit akarnak: erős, hitet adó alternatívát, egy másik, jobb életet. Az a felelősségünk, hogy ezt megteremtsük, aki ezt nem érti a baloldalon, az nem érti, mi veszi körül.

Nem is olyan régen, egy-két héttel ezelőtt még arról értekeztek egyes elemzők, hogy vajon bejut-e egyáltalán a parlamentbe az MSZP…

Szerencsére a választásokon nem a magyar politikai elemzők, hanem a magyar emberek döntenek. Ők pedig pontosan tudják, mit akarnak, a baloldal pártjainak pedig ehhez kell utat adni.

A kérdés az, hogy e cél érdekében képes-e az MSZP lezárni a belső csatáit, amelyeket a nyilvánosság előtt vív meg, illetve a partnerekkel folytatott háborúit is maga mögött hagyni?

Rajtunk nem múlik. Olyanok meg mindig lesznek, akik a nyilvánosságban akarnak csatákat nyerni egymás ellen. Én nem szállok be közéjük, nekik pedig jó mulatást kívánok hozzá. Én azon dolgozom, hogy kivívjuk a magyar választók többségének elismerését.

De a választók többsége azt is várja, hogy ne nyírják ki folyamatosan egymást…

Ezt én is várom, rendkívül unalmas ez az állandó belső gyomrozás a baloldalon. Szerintem ezt minden normális ember megunja egy idő után, nem is lehet ezen meglepődni. Nem is hiszem, hogy évtizedekig fenntartható ez a töredezett állapot.

Ön egyszer már beszélt arról, talán meg is bírálták érte, hogy a DK és az MSZP úgyis egyszer újra eggyé válik…

Ez az egész kérdés nagyon kevés ember ügye ahhoz képest, amennyi ember életéről szól Magyarország sorsa, a magyar politika jövője. Én készséggel elfogadom, hogy vannak a baloldalon pártok, akiknek egymáshoz képest is vannak eltéréseik, különbségeik, akik egyes szakpolitikai ügyekben erről vagy arról mást gondolnak, de elárulok egy titkot: az MSZP-ben is vannak viták. Ez normális, de ezeket szerintem megoldani kell, mert bármennyire is fontosak ezek a viták, az ország sorsa szempontjából eltörpülnek. Ma Magyarországon az a tét, hogy lesz-e jövője a ma születő gyerekeknek, lesz-e boldogulása tisztességes, dolgozni, fejlődni, tanulni akaró magyarok millióinak, vagy mindent ellop az Orbán-család. Ehhez a téthez képest ezek a viták értelmezhetetlenek.

És ön mit tud tenni a baloldal jövőjéért?

Most az a feladatunk, hogy eljussunk az új jövő kormányáig 2018-ban. Ezen dolgozunk.

Azt akartam kérdezni, hogy van-e önnek tárgyalási pozíciója, vagy döntési kompetenciája a baloldali pártok indulásában?

A pártok országos vezetői tárgyalnak, jelenleg van egy megállapodás az országos testületek között.

Ami a 106 egyéni körzetet illeti, ugye?

Igen.

De azt is mondták, hogy tovább kell tárgyalni, beszélni, az esetleges közös listáról…

Nem olyan bonyolult ez: a teljes közös indulás adja a legnagyobb esélyt, és ezt mindenki tudja az asztalnál. Minden más lehet egyéni, rövidtávú érdek.

Amikor korábban beszéltünk egymással, azt hangsúlyozta, hogy az ön számára a legfontosabb, hogy megnyerje a saját választókerületét, a XVIII. kerületet…

Nekem az a fontos, hogy a XVIII. kerület polgárai jobb, boldogabb életet élhessenek, és ehhez tegyen hozzá mindent az állam és a helyi közösség, amit tud. Ma ez nincs így, ma a XVIII. kerületben Mészáros Lőrinc cége csatornáz rosszul, a Dél-Pesti Kórházban meg 5 napos holttestet találnak. Ez nem maradhat így.

De most más feladata is van.

Az „is” egy fontos szó a mondatban. Nekem a politika az emberekről szól, a helyi sorsokról. Minden más körítés.

Milyennek látja a saját esélyeit?

Szerintem Magyarország változást akar, ez alól a XVIII. kerület sem kivétel. Bízom abban, hogy jövőre sikerül a kerületben is változtatnunk.

A választók kezében van minden döntés. Én minden esetre nem fekszem le egyetlen nap sem úgy, hogy valamit ne végeztem volna el a feladatim közül.

No és nem várható újabb sértődés azok részéről, akik most lemaradnak az indítottak listájáról?

Nem látunk a jövőbe, de az MSZP-s jelöltek az én tudásom szerint nagyobb felelősséggel állnak az ország sorsához, minthogy megsértődjenek. Én sem tettem 4 éve, amikor DK-s jelölt indult abban a körzetben, ahol eredetileg indultam volna. Azt hiszem, a pártok vezetői igyekeztek szavazók lelkivilágának megfelelő döntéseket hozni.

Milyen a szavazók lelkivilága?

Változást akarnak, győzni akarnak.

Ezt honnan lehet érzékelni?

El kell menni a piacra, vagy bármelyik boltba. Az emberek normálisan állnak ehhez az ügyhöz, értik a felelősségüket, talán jobban is, mint néhány politikus az ország érdekeit. Elégedetlenek és változást akarnak.

Ön hogyan gondolkodik a Jobbikról?

Egy fasisztoid párttal nem lehet semmit kezdeni.

Tehát nem hisz nekik?

Minek, a hazugságoknak? 2012-ben még listázni akarták a zsidókat, EU-zászlót égettek…mitől változtak volna meg? Mert találtak egy jó kampánytanácsadót? Ma két szélsőjobboldali párt van Magyarországon, ez pedig tragédia. Az egyik ráadásul kormányon. Ennek a fasizálódásnak megálljt kell parancsolni 2018-ban, mielőtt kontrollálhatatlanná válik. Ne fordulhasson többé elő, hogy előbb állítanak Horthy-szobrokat, mint hogy normális tankönyveket adnának a gyerekek kezébe.

Tehát álságosnak tartja azt, amikor a Jobbik a demokratikus értékek megvédéséről beszél?

Igen, pár éve még arról szónokoltak, hogy nem hisznek a demokráciában. Hazudnak.

Csak azért firtatom ezt, mert néhány éve maga Karácsony Gergely beszélt arról, hogy technikai kooperáció elképzelhető a Jobbikkal. Ráadásul, ahogy ön mondja, a szélsőségek a Fideszben ma már ugyanúgy megvannak.

Soha nem kormányoznánk együtt a Jobbikkal, ez erkölcsileg vállalhatatlan, nem is működne.

Mi lesz április 9-án?

Van előtte három és fél hónap, amit kőkeményen végig kell harcolni.

Az a kérdés, hogy mi lesz a választás eredménye?

A baloldal lehet, hogy szűken, de elhozza a választást. Magyarország el fogja számoltatni ezt a kormányt, a nyakára ült despotákat.

Ez a nyerést jelenti?

Ez változást jelent. Reményt az országnak egy új, felemelkedő jövőre. Magyarország jóléte lesz a tét. Ha senki nem ül otthon, aki elégedetlen, ha mindenki hajlandó elmenni, akkor és ott, azon a vasárnapon, ha mindenki él a születésével szerzett jogaival, hogy irányíthatja a saját sorsát, az ország új irányba indul április 8-án.

Magyarország, 2017 (1.) – A lázadás éve – Soros ellen

A lázadás éveként írta le 2017-es jóslatában az idei évet Orbán Viktor, amivel persze jó ideig tematizálta a közbeszédet; vajon mit ért a miniszterelnök a lázadás évén? Vajon mi fog történni, és hol? Itthon, vagy külföldön? Hogy a Trump-győzelmet jövendöli-e Franciaországra, Németországra, Hollandiára – egyáltalán a szélsőjobb előretörését véli ebbe a kategóriába sorolhatónak, vagy valami másra gondol? Orbán eme teóriáját azóta sem fejtette ki, legfeljebb alattvalói szajkózták egyszer-kétszer, kvázi önálló gondolatként előadva, de valójában a főnökük zsenialitását erősítendő. Mindegy is, hiszen tudjuk: nem történt lázadás Európában, de Magyarországon sem. Legfeljebb maga a magyar miniszterelnök akarta volna aláásni az Európai Unió fundamentumát, mégpedig a V4-eken keresztül, de nem járt sikerrel. Azt persze ismételten be tudta bizonyítani, hogy ez a szövetség nem elég erős az olyan tagokkal szemben, amelyek nemzeti köntösbe bújva próbálják ellehetetleníteni a közösséget.

De maradjunk egyelőre itthon, lássuk mi is jellemezte 2017 Magyarországát? Először és mindenek előtt a Fidesz, vagy inkább Orbán Viktor dominanciája. Két úgynevezett nemzeti konzultációt is keresztülvert a lakosságon, mindkettő célja és fő témája a menekült-ügy és Soros György volt. A kormányfő és kommunikációs csapata úgy számolt, hogy van még bőven tartalék a migráns témában; súlyosan tévednek azok – többek között e sorok írója is –, akik azt hitték, hogy ebben már nincs tartalék. Nincs, mert hazánkban nincsenek migránsok, számukra nem úti cél Magyarország, ezért aztán rajtuk keresztül nem lehet tovább gerjeszteni a félelmet, és nincs azért sem tartalék, mert elfogytak az ötletek is, ugyanazokat ismételgetik szóban, írásban, plakát- és újsághirdetésben egyaránt. Kár volt alábecsülni az Orbán-féle méregkonyhát; sikerült olyan keveréket kotyvasztani, amely minden eddiginél erősebben fejtette ki hatását. A számításukat híven tükrözik a statisztikai adatok; a lakosság fele már fél a bevándorlóktól, többen közülük agresszívvá lesznek velük szemben – gumiszurkálás –, vagy éppen rendőrt hívnak rájuk, még akkor is, ha nem azok.

A gyűlöletkampány középpontjába Soros Györgyöt állították, úgy is mint a világ megrontóját, úgy is mint számos ország tönkretevőjét, és úgy is, mint spekulánst, aki nem pusztán a pénzünkre hajt, de a nemzeti létünket is fel akarja számolni. Sorossal kapcsolatban is akadtak kétkedők, az ellene indított támadást könnyű visszaverni, hiszen a fideszesek egy részét is pénzzel, ösztöndíjjal, lehetőséggel támogatta, segítette, így magát Orbán Viktort is, ám megint csak tévedtek, akik ez hitték. Orbánékról simán lepergett minden ilyen megjegyzés, állítás, csak haladtak tovább azon az úton, amelyet a gyűlölet-mester kijelölt számukra.

És ezen az úton fontos állomásnak bizonyult a két nemzeti konzultáció. (Mindig nehezemre esik leírni ezt a kifejezést, mert – muszáj vagyok megismételni korábbi önmagamat -, nem tartom sem nemzetinek, sem konzultációnak.) A manipulatív kérdések, amelyek eleve tartalmazták a kormány által elvárt válaszokat, kiválóan alkalmasak arra, hogy becsapják, kábítsák az embereket; olyan eredményekre, számokra hivatkoznak, amelyeket lényegében senki nem ellenőriz, de voltaképpen nincs is mit ellenőrizni rajtuk. Miután az kutatásokkal is hitelesített, hogy sikerült a magyarral megutáltatni az idegent, szinte érdektelenné vált, hogy mik is szerepelnek a visszaküldött íveken, illetve az a több mint kétmilliónak, illetve az első esetében közel kétmilliónak beállított válasz ténylegesen annyi-e, vagy ez is csak csalás, manipuláció. Nincs jelentősége, mert a számok és az egész procedúra is csak kommunikációs célokat szolgál, illetve még egyet: elterelje a figyelmet a kormányzásról.

Az ellenzék a „nemzeti konzultáció” kérdésben is lényegében kapitulált, egyszerűen nem tudott vele mit kezdeni. De ne legyünk igazságtalanok: milyen eséllyel léphetett volna fel a közel húszmilliárdos invázióval szemben? A kormány az egész országot beborító kampányát egyszerűen nem lehetett felülírni, kiváltképp akkor nem, ha nem volt, és nincs is megfelelő ötlet az ellensúlyozásra. Soros György, megelégelve a folyamatos támadásokat, az év vége felé megpróbálkozott a nemzeti konzultáció hazug mivoltát leleplezni, de addigra már olyan méregmennyiség kerül a társadalom szervezetébe, hogy az ellenanyag nem bizonyulhatott hatásosnak. Amiből az is következik, hogy maga Soros György is későn ébredt, vagy másként fogalmazva: alábecsülte a kampány roncsoló hatását. A kormányzat a bizonyító erejű ellentényeket is képes volt megfordítani, és úgy interpretálni, mintha Soros minden egyes szava őket igazolná. Ma ott tartunk, hogy a kormányzat ismét szintet lép: megindította a civilek mellett a sajtó és a sajtó munkatársai elleni hadjáratát. (Hogy ebben a műfajban mire képes, azt jól példázza Havas Henrik esete; ha nem ír Vona Gáborról, a Jobbik elnökét pozitív színben feltüntető könyvet, Baukó Éva nagymamája még most is csendben lenne…)

Elmondhatjuk tehát: 2017 nem a lázadás éve volt Magyarországon sem, hanem a Fidesz diadalmenetét hozta. Nyugodtan folytathatta háborúját az Európai Unió ellen, nyugodtan beszélhetett ellenzék-leváltó hangulatról, és nyugodtan szövögethette tovább a baráti szálakat Oroszország, Törökország, vagy éppen Kína vezetőivel.

Folyatjuk. A következő részben a Fidesz belső világáról, valamit a KDNP-ről olvashatnak

Lapszem – 2017. december 29.

0

Ma a Tamaráknak és a Tamásoknak kívánunk boldog névnapot. Az idő? Nos, eléggé vegyes lesz: nyugat felől felszakadozik, csökken a felhőzet, a Dunántúlon már napsütésre is számíthatunk, de a Tiszántúlon estig marad az erősen felhős ég. Itt-ott lehet erős szél, s csapadék is. A nappali hőmérséklet 1 és 6, késő estére -4, +2 fok lehet. Lássuk, miről írnak a lapok!

 

Népszava:  Megroppanó nagyvárosok

A nagyvárosok eladósodottságának szentel több cikket is a mai Népszava. Pécs után Miskolc is szorult helyzetbe kerülhet, egy év alatt csaknem 12 milliárd forinttal 45 milliárdra nőtt a borsodi város cégeit összefogó holding kötelezettségvállalása, ami durván a háromszorosa az alaptőkéjének – derül ki a holding 2016-os beszámolójából. A polgármester cáfol, de a zrt. hitelkeretét növelik, s a város éppen újabb terhet vállalhat fel kormányzati segítséggel. A kabinet ugyanis a december 27-i döntésével hozzájárult ahhoz, hogy a város összesen mintegy 2,6 milliárd forintos fejlesztési hitelt vegyen fel – áll a cikkben.

A Népszava „Öt éve megjósolt adóssághegyek” címmel  egy másik írást is közzétett a témában. Ebben a szerző a többi között arról ír, hogy Pécs és Miskolc eladósodottsága aligha lehet meglepetés a kabinet számára: már öt éve készült olyan kormányzati elemzés, amelyben előre jelezték az önkormányzati túlköltekezés veszélyeit.

„Az önkormányzat pont olyan meggondolatlan hitelfelvevő volt, mint a lakosság. Nem gondolta át, hogy miből fizeti vissza a kölcsönt”

– vélekedett az úgynevezett Századvég-akták egyike. Az elemzésben a mintegy 7,5 milliárdos adósságba vert Szentendre egyik korábbi vezetője azt mondta:

„A képviselő-testület abban érdekelt, hogy a fejlesztési projektek megvalósuljanak, hiszen a választási rendszerből fakadó ösztönzők erre késztetik őket”. Vagyis mindegy, hogy megtérül-e az, amit hitelből építenek, csak át lehessen adni választások előtt.

A problémát a Bankszövetség képviselője is jelezte, mondván, „ne lehessen a következő vezetésre hagyatékolni az ügyletek visszafizetésének terhét” – áll a lapban. A bankszövetségi szakértő egyébként azt is javasolta, hogy be kellene vezetni a városvezetők személyes, büntetőjogi felelősségét. Ám az adósságkonszolidáció 2011-es kezdete előtt a 19 legnagyobb tartozást felhalmozó város közül 16-ot kormánypárti polgármester vezetett.

Magyar Nemzet:  Rengeteg pénzt költ a kormány baráti életművekre

Nehezen indokolható mértékű támogatásokat ad a kormány kedvenc művészeinek életműgondozására – erről ír a Magyar Nemzet. A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az Előretolt Helyőrség és egy erdélyi médiaegyesület együttesen közel 3 milliárdos támogatást kapnak, de a vonatkozó kormányhatározat ezen túlmenően is hatalmas összeget biztosít négy művészéletmű kezelésére.

360 milliós forrást nyert el Szervátiusz Jenő és a Szervátiusz Tibor szobrászok munkásságának gondozására az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.. Ennyi pénzből akár két múzeumot is lehetne alapítani a szobrász apának és fiúnak – igaz, már van egy közös múzeumuk, Kolozsváron.

Az Origo cikke szerint vállaltan Fidesz-barát Csoóri Sándor életművének gondozására 150 millió forintot adott a kormány: a pénzt az ürömi Violino Talentum Tehetséggondozó és Kulturális Szolgáltató Bt. kapta, melynek az Opten nyilvántartása szerint két tagja van: Csoóri özvegye, Balogh Júlia és nevelt lánya, Csoóri-Bányai Réka – a társaság tavaly 1,2 milliós árbevétellel zárta az évet.

Százmillió forint jutott a Kossuth-díjas zeneszerző, Szokolay Sándor életművének gondozására is: a forrás kedvezményezettje a támogatáshoz képest szerény forgalmat bonyolító Legend-Art Kft., amit szintén két hozzátartozó vezet: Szokolay Orsolya hegedűművésznő az ügyvezető, özvegy Szokolay Sándorné pedig tag a családi vállalkozásban. Szokolay Sándor 2003-ban lépett be a Fideszbe; 2013-as temetésén Orbán Viktor is részt vett.

Szobrokra is komoly forrásokat szánnak: Kocsis Máté józsefvárosi polgármester kérésére 128 millió forintot adnak a Lech Kaczynski-szobor felállítására. A vértanúhalált halt lengyel pap, Jerzy Popiełuszkó emlékére pedig 50 milliós szobrot állítanak. Mindkét emlékművet az NMI Művelődési Intézet állíthatja fel.

A Nemzeti Művelődési Intézet utódjának számító nonprofit kft. egyébként is nagyot merített az év végi kulturális pénzesőből, hiszen a 26 támogatott projektből 17-et ők vittek el, 4,2 milliárd forint értékben.

A művelődési intézet jelenlegi fenntartója az a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, amit a korábbi MDF-es, ma a Fidesz-frakcióban ülő Lezsák Sándor hozott létre.

Magyar Idők: Botrányba fullasztanák a 2018-as választást

Nehéz helyzetben vannak az ellenzéki pártok és a „politikai civilek” Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint, hiszen a Fidesz–KDNP 2006 ősze óta minden országos választást megnyert és 12 éve toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat – mutatott rá, mondván, ezért most arra törekszenek, hogy mindenféle mondvacsinált okkal megkérdőjelezzék a 2018-as voksolás tisztaságát.

Több magyarországi szervezet kapott jelentős összegeket az elmúlt évben Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatától olyan célokra, mint a „szervezetfejlesztés”, az „állampolgári tudatosság növelése” vagy az „alkotmányosság helyreállításának elősegítése”.

A 2018-as országgyűlési választás közeledtével a Társaság a Szabadságjogokért beindította válaszTASZ című internetes oldalát, amelyen egyebek között a kampányrendezvények megzavarására buzdít, balliberális lapok pedig már most igyekeznek minden, a kormánypártokkal összefüggésbe hozható akciót, például egy tojásosztást választási csalásként feltüntetni. Szánthó Miklós úgy véli, a cél a Fidesz–KDNP egyre fokozódó nyomás alá helyezése.

Ennek folyománya az is, hogy az ellenzéki pártoknak jelenleg nincs reális esélyük a kormányváltásra, a baloldal önmagával van elfoglalva, azt azonban tudják, hogy ők maguk – a kommunikációs frázisokon túlmenően – a gyakorlatban nem lebegtethetik be a választások bojkottját,

annak illegitim mivoltára hivatkozva, hiszen ilyen alapon megkérdőjelezhető lenne, miért vettek részt a 2014-esen és miért vették fel azt követően országgyűlési mandátumukat. A „terep előkészítését” ezért érzékelhetően magukra vállalják a „politikai civilek – írja a lap.

Magyar Hírlap: Minden szinten siker

Ezzel a címmel közölt évértékelő interjút a lap Szabó Tünde sportért felelős államtitkárral, aki szerint a mindennapos testnevelés bevezetésének eredményeként ma már közel egy millió kétszázezer gyermek mozog mindennap. Az elindított szakmai programok hatására a sportoló fiatalok száma folyamatosan nő, a verseny engedéllyel rendelkezők száma meghaladta az ötszázezret, és míg 2009-ben hazánk felnőtt lakosságának csupán öt százaléka sportolt rendszeresen, a friss nemzetközi felmérések szerinti ez mára közel tizenöt százalék, amely visszaigazolják a meghatározott irányok, hosszú távú elképzelések helyességét. Ami az élsportot illeti: az az idén 81 nemzetközi sporteseményt rendeztek, többek között a FINA vizes világbajnokságot, a judo világbajnokságot, az RG Európa-bajnokságot és az EYOF-ot. A magyar sportolók csodálatos eredményeket értek el, egyebek között úszóink, de atlétáink közül is több, s a teniszezőink is remekeltek.

Szóba került a TAO hat éve működő finanszírozási rendszere is, s szerinte a csapatsportok társasági adókedvezményének pozitív hatásai az utánpótlássport, a szabadidősport és a létesítményfejlesztés területén a leglátványosabbak.

Am a focit illeti: szerinte türelemre, hitre, összetartásra és folyamatos munkára van szükség ahhoz, hogy végül elérjük a kitűzött célokat.

A szurkolók támogatása ebben is nagy segítséget jelent.

Jelentős változás történt az idén: a sport teljes igazgatási és finanszírozási rendszere az államtitkársághoz került. Szabó Tünde szerint az átállás zökkenőmentes volt. Az egycsatornás finanszírozás mindenképpen előnyös a sportági szakszövetségek számára, mert átlátható és tervezhetőbb támogatási rendszert, egységes követelményeket és ellenőrzési folyamatokat biztosít – szögezte le.

Hányan is elmentek, s nem épp a jöttmentek – 2017. halottai, 3. negyedév

0

„Hányan is elmentek, s nem épp a jöttmentek” – énekelte Cseh Tamás, aki már szintén nincs az élők sorában. Idén is sok olyan ember halt meg, akiket milliók szerettek, vagy csupán” – tudásukért, teljesítményükért, emberségükért – elismertek. Négyrészes sorozatunk harmadik fejezetében 2017. harmadik negyedévének hallottaira emlékezünk.

 

Július 4. Meghalt Kovács Ádám

A hetvennyolc éves korában meghalt feltaláló, vállalkozó, a Celladam cégcsoport alapítója 1983-ban a daganatos betegségekről alkotott elméletével került az érdeklődés középpontjába.

Feltevése szerint a szervezet kóros folyamatai a vérből már korai stádiumban kimutathatóak, a rosszindulatú sejteket pedig nem elpusztítani, hanem gyógyítani kell. Rákellenesként hirdetett készítményének hatásosságát orvosszakmai szervezetek számos alkalommal vitatták.

Július 11. Schubert Éva

Schubert Éva 1931. január 19-én született Budapesten. Ereiben színészi vér csörgedezik, egyik dédapjának bátyja, a kiskunhalasi Szuper Károly színész, igazgató volt, aki még vándorszínész korában Petőfi Sándorral lépett fel. Kölcsey Ferenc távoli rokona, egyik ükanyja a költő unokahúga volt.

Kényszerből lett színésznő, mert arra hivatkozva, hogy apácáknál – angolkisasszonyok – nevelkedett, nem vették fel az egyetemre. 1949-ben kitüntetéses érettségije ellenére nem tanulhatott tovább. Gyors- és gépírást tanult, majd gépírónőként helyezkedett el.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1955-ben szerzett diplomát. A Magyar Néphadsereg Színházához szerződött, majd a Vidám Színpad, a Vígszínház, a Játékszín társulatának tagja volt, 2004-2005-ben pedig a soproni Petőfi Színháznál játszott. Gyakran szerepelt vidéken is, a szekszárdi Deutsche Bühne előadásán Goethe Urfaust című drámájában Marthe szerepét német nyelven játszotta, 1995-től négy évig a berlini Theater Des Ostens vendégművésze volt.

Humora és drámai ereje főként jellemszerepekben érvényesült. Volt Mása a Sirályban, Maria Josefa a Bernarda házában, Orbánné a Macskajátékban, Montmorency kisasszony A vörös postakocsiban.

Több mint harminc filmben játszott, a közönség a Színművészeti elvégzése után, 1955-ben az Egy pikoló világos című vígjátékban ismerte meg. Az Abigélben ő volt Gigus tanárnő, a Szomszédokban Lillácska, a Frakk, a macskák réme című rajzfilmsorozatban pedig Lukréciának adta a hangját.

Több alkalommal rendezett, darabokat fordított németből, franciából, angolból. Tíz évig tanított énekeseknek színészmesterséget a Zeneakadémián, de oktatott Gór Nagy Mária Színitanodájában is. Az egyik legintelligensebb magyar színésznőnek tartották, de mivel Aczél György nyíltan nem kedvelte művészetét, nem alakíthatott nagyobb főszerepeket. Több nyelven is beszélt: németül, angolul, franciául és latinul.

Első férje Zolnay Pál rendező volt, akivel még főiskolás korában házasodtak össze, a második Verebes Károly színész. Közös lányuk, Verebes Dóra restaurátor, aki Verebes István féltestvére

2011-ben csontritkulása miatt kerekesszékbe kényszerült, több műtéten is átesett. Az utóbbi években a lakásból sem nagyon mozdult ki. Idén februárban a hírek szerint már lábra sem tudott állni, lánya pedig annyit közölt, hogy édesanyja már nem jár társaságban, csak barátokat fogad, és interjút sem ad.

Július 31. Jeanne Moreau

A 89 éves filmlegendát hétfőn reggel találta holtan párizsi lakásában a takarítónője. A legnagyobb francia filmszínésznők közé sorolt Moreau több mint 150 filmjében Jeanne Moreau együtt dolgozott gyakorlatilag a világ összes nagy rendezőjével Theodorosz Angelopulosztól Michelangelo Antonionin és Orson Wellesen át Wim Wendersig, Rainer Werner Fassbinderig és Francois Ozonig.

A francia filmes újhullám múzsájának számított, Francois Truffaut-val forgatta egyik legjobb filmjét, a Jules és Jimet. Hatvanöt éves pályafutása során ugyanúgy játszott végzet asszonyát, mint királynőt, tanítónőt vagy gengszternőt. Leghíresebb filmjei közé tartozik a Veszedelmes viszonyok (1959) és a Moderato Cantabile (1960).

Színészi erejét Antonioni Éjszakájában és Truffaut Jules és Jimjében mutathatta meg, az előbbiben apró rezdülésekkel, finom jelzésekkel fejezte ki egy házasság végső kiüresedését. Truffaut filmje a francia újhullám szimbolikus darabja, a nem klasszikus baráti, szerelmi hármasban nemcsak érzékenységet, hanem játékosságot és humort is sugárzott. A következő években rendezte őt Tony Richardson (Mademoiselle), Malle (a Viva Maria című sztárparádéban Brigitte Bardot volt partnere), Orson Welles (aki a világ legnagyobb színésznőjének nevezte), Luís Bunuel (Egy szobalány naplója), Elia Kazan (Az utolsó filmcézár), Fassbinder (Querelle) és Win Wenders (A világ végéig). Utoljára 2007-ben állt a felvevőgép elé.

A női témák iránt mindig vonzódó Moreau megpróbálkozott a rendezéssel is, bár önmagát mindvégig csak kísérletezőnek tartotta. 1975-ben Fény címmel készített filmet négy színésznőről, az egyik főszerepet ő alakította, 1980-ban forgatta az önéletrajzi ihletésű A kamaszlányt és rendezett operát is. Élete során számos íróval kötött barátságot, s maga is megírta önéletrajzát.

A szakmájában és a magánéletben is szigorú és következetes Moreau az egyetlen színésznő, aki kétszer (1975-ben és 1995-ben) is elnökölt a cannes-i filmfesztiválon, 1986-tól 1988-ig a Francia Filmművészeti Akadémia elnöke volt. 1991-ben a Becsületrend tisztjévé avatták, 1995-ben megkapta a César-díjat, a francia filmművészet legrangosabb kitüntetését, 1997-ben az Európai Filmakadémia életműdíját, 2001-ben a Francia Művészeti Akadémia első női tagjává választották.

Háromszor ment férjhez és háromszor vált el, egy gyermeke született. Még a 70-hez közel is az egyik rangos filmes magazin a száz legszexisebb filmsztár közé választotta, Párizsban mozi viseli nevét.

Augusztus 18. Arthur Finkelstein

A világ egyik legbefolyásosabb marketing szakértője már húszas évei közepén komoly sikereket könyvelt el, hiszen miután viszonylag gyorsan felhagyott a tőzsdekarrier építgetésével, részt vett Nixon kampányában, melynek kimenetele vitathatatlanul a történelem része. Még annak ellenére is (vagy éppen azért), hogy ismerjük a végkifejletet. Finkelstein különféle szervezeteinek és egyesületeinek köszönheti az USA az úgynevezett független finanszírozású kampányok ötletét, mely hosszú évtizedek óta meghatározója az Egyesült Államok választási rendszerének, pontosabban azon folyamatoknak, melyek egy-egy szenátort, vagy akár elnököt pozícióba juttathatnak anélkül, hogy az adott kampányok anyagi finanszírozásaiért “óriástőkésekhez” kellene fordulni. Rendszerének kidolgozása a Watergate-botrányt követő időszakban bizonyult igazán jövedelmezőnek, hiszen egyrészt szigorítottak a választási törvényeken, másfelől a választópolgárok bizalma is jelentősen megingott mind a politikusokban, mind pedig az őket támogató tőkés háttérben.

1981-ben Finkelstein egészen a Fehér Házig jutott, ahol Ronald Reagan közvetlen munkatársainak körében folytatta tevékenységét.

George E. Birnbaum társaként 2008 óta folytatott közvetett tanácsadói tevékenységet a Fidesz mellett, azonban az ezzel kapcsolatos információkat a Fidesz igen hektikusan kezeli: hol tagadja a kapcsolatot, hol ignorálja a témakörben feltett újságírói kérdéseket.
Az ellenzék szerint Habony Árpád, Finkelstein és Birnbaum a 2010-es választási győzelmek óta szoros együttműködésben dolgozott a párt médiakampányain.

Mindazonáltal tény, hogy 2015-ben Finkelstein és Habony Danube Business Consulting Ltd. néven létrehozott egy tanácsadó céget az Egyesült Királyságban, mely cég ügyvezetője a Századvég éléről is ismert Lánczi Tamás.

A legnagyobb megdöbbenésre okot adó momentum Finkelstein kapcsán, hogy az általa gyakran alkalmazott negatív kampány, valamint a homoszexualitás támadása, illetve a faji kérdéseket is kampányba emelő kommunikációs stratégia szöges ellentétben áll mindazzal, amit Finkelstein, az ember jelentett. Az amerikai zsidó származású Arthur J. Finkelstein ugyanis hivatalosan köttetett meleg házasságban élt párjával, akivel örökbe fogadott gyermekeiket együtt nevelték fel.

A világ egyik legjelentősebbnek bizonyuló kampányguruja a jelek szerint tökéletesen kielemezte az Egyesült Államokban (tévesen) republikánusnak, Európában és a Közel-Keleten (tévesen) jobboldalinak elkönyvelt szavazópolgárok gondolkodásmódját és voksolási stratégiáját, s gépezetét ennek megfelelően állította üzembe, míg emberileg tökéletesen függetlenítette magát munkájától.

Arthur J. Finkelstein 2017. augusztus 18-án hunyt el 72 éves korában.

Augusztus 25. Pataki Ferenc

Az életének kilencvenhetedik évében elhunyt Pataki Ferenc fejszámolóművész. 1921. január 20-án született Dombóváron. Amikor 1926-ban még korona volt, de már megszületett a döntés a pengő bevezetéséről, oda-vissza fejben átváltotta a pengőt koronára és vissza. (12 500 volt a váltószám.) Hatévesen már Lakner Artúr gyerekszínházában lépett föl rendkívüli képességével.

Szülővárosában, az Esterházy Miklós Nádor Reálgimnáziumban érettségizett. Orvosi egyetemre akart menni, de zsidó lévén, a numerus clausus miatt nem mehetett, így Budapesten járt zeneiskolába: hegedült és harmonikázott.

Visszaköltözött Dombóvárra, ahonnan 1942 októberében behívták munkaszolgálatra Sepsiszentgyörgyre, majd onnan Ukrajnába került. Megszökött, partizánkodott, majd Kárpátalján 1945 májusában szovjet hadifogságba került. Közben családja jelentős része – beleértve szüleit és apai nagyszüleit – Birkenau gázkamráiban végezte. Megszökött a szovjet hadifogságból is, de Csapnál elfogták és csak 1947-ben, kalandos körülmények között került vissza Magyarországra. Artistavizsgát tett Budapesten, és hivatásos fejszámoló lett, egy egész ország ismerte, és rendszeresen föllépett külföldön is.

Még nyolcvanon túl is vállalt föllépést. Egy, munkatársunk által 2008-ban vele készített interjúból az derül ki, hogy szellemi frissességét teljesen megőrizte.

Pataki – lakhelye, a XIII. kerület, illetve szülővárosa, Dombóvár díszpolgára, számos kitüntetés birtokosa.

Augusztus 27. Lórán Lenke

A 90 éves korában meghalt Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész május 1-jén ünnepelte 90. születésnapját. A Vidám Színpad és a Mikroszkóp Színpad komikája a magyar kabaré egyik legmeghatározóbb arca volt.

Lorán Lenke Győrben született, és már kislány korában primadonna szeretett volna lenni. Amikor a családjával együtt Budapestre költözött, azonnal jelentkezett az Operaház balettiskolájába,  és a második elemit ott végezte.

Nyolcévesen már Ámorként állt a színpadon a Tannhäuser-ben. De csak négy évet töltött a balettiskolában, pedig a tehetsége megvolt a pályához. A fegyelmezettsége viszont kevésbé, ezért szülei kivették az intézményből, de Lorán Lenke nem tudott színpad nélkül létezni.

Makay Margit stúdiójába jelentkezett, ahol a színésznő privát növendékeként sajátította el a pálya alapjait. 1942-ben, a Nemzeti Színház igazgatója, Németh Antal felfigyelt Lorán Lenke tehetségére, és 50 pengős ösztöndíjra szerződtette. Néhány nap múlva viszont már Turay Ida betegsége miatt kellett beugró szerepet vállalnia az Operettszínházban.

Ezzel egy csapásra beindult Lorán Lenke színészi karrierje: 1943 és 1945 között a Fővárosi Operettszínház, 1945 és 1966 között a Művész Színház, a Vidám Színpad, a Magyar Néphadsereg Színháza, végül a Petőfi Színház tagja volt. 1966 és 1998 között a Vidám Színpadon játszott, 1998-tól pedig a Mikroszkóp Színpad tagja volt.

A színházi adattárban kereken 100 színházi bemutatóját regisztrálták,  ehhez pedig további, csaknem 50 játék- és tévéfilm társul. Már 1943-ban megkapta első komolyabb filmes szerepét az Éjjeli zené-ben, de játszott a Civil a pályán, az Állami áruház, a Mese a 12 találatról és a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? című filmekben is.

Sok sikeres szerepe közül is kiemelkedik Az üvegcipő Roticsnéjának megformálása Molnár Ferenc darabjában, de számtalan örökzöld kabaréjelenet is fűződik a nevéhez.

Lorán Lenkét Jászai Mari-díjjal, érdemes és kiváló művész címmel is kitüntették, illetve a Halhatatlanok Társulatának is örökös tagja lett.  2005-ben az Új Színház is örökös tagjainak sorába fogadta az egykori Művész Színház többi művészével együtt.

Augusztus 30. Makk Károly

Az életének 92. évében elhunyt Kossuth-díjas filmrendező 1925. december 22-én született Berettyóújfalun. A mozik világa már kisgyerekként magába szippantotta, édesapja, Makk Kálmán ugyanis mozigépészként dolgozott. Az érettségi után gyakornoki állást szerzett is a budapesti Hunnia Filmgyárban.

Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet-filozófia-esztétika szakán, majd a debreceni egyetemen folytatta, innen hívta Ranódy László a Sarló Filmvállalathoz. 1946-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakos hallgatójaként tanult, ahol életre szóló barátságot kötött Radványi Gézával, akinek Valahol Európában című filmjében ügyelőként kapott munkát. Dolgozhatott Gertler Viktor, Bán Frigyes és Apáthi Imre mellett is.

Mielőtt végzett volna, kirúgták, mert egy kötelező feladatként kapott, úttörő témájú filmjéből az illetékesek hiányolták a szocialista realizmus ismertető jegyeit. A forgatást is, a főiskolát is félbe kellett hagynia. Rövid időre a Híradó- és Dokumentum Filmgyárba került, fél évig traktorosként dolgozott, majd Nádasdy Kálmán levizsgáztatta, így megkaphatta a diplomáját. 1951-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára lett.

Még 30 éves sem volt, amikor 1954-ben Szigligeti Ede vígjátéka alapján elkészítette első játékfilmjét. A főbb szerepeket Darvas Iván, Krencsey Marianne, Dajka Margit, Pécsi Sándor, Ruttkai Éva, Soós Imre vagy Tompa Sándor játszották. A Liliomfi az egyik legnézettebb filmje lett. Az 1995-ös cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma-jelölést kapott érte.

Az 1955-ben készült A 9-es kórterem volt a következő filmje, ami után évente forgatott filmet: Mese a 12 találatról, A 39-es dandár és a Fűre lépni szabad: Ház a sziklák alatt, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, Bolondos vakáció.

A Déry Tibor novellái alapján 1970-ben elkészült Szerelem című alkotása Darvas Lili és Törőcsik Mari felejthetetlen alakításával újabb mérföldkő lett Makk Károly munkásságában.  Az 1971-es cannes-i filmfesztiválon a film elnyerte a zsűri díját, színészi alakításáért pedig a két főszereplő, Törőcsik Mari és Darvas Iván Külön dicséretben részesült, emellett Makk Károlyt a Nemzetközi Katolikus Film- és Audovizuális Szervezet által adományozott OCIC-díjjal tüntették ki. Törőcsik Marit a legjobb női alakítás kategóriában 1971-es chicagói nemzetközi filmfesztiválon is díjazták. A Magyar Filmkritikusok díján 1971-ben a Szerelem elnyerte a Nagydíjat, Tóth János a legjobb operatőr díját, Darvas Lili és Törőcsik Mari pedig a legjobb női alakítás díját.

Az egy évvel később forgatott Macskajátékkal újabb hatalmas hazai és nemzetközi sikert aratott. Az Örkény-mű nyomán készült filmben újra együtt dolgozott Dajka Margittal és Törőcsik Marival. A Macskajáték 1974-ben a cannes-i fesztiválon Arany Pálma jelölést kapott, 1975-ben pedig a legjobb idegen nyelvű film kategóriában jelölték Oscar-díjra.

Egy erkölcsös éjszaka, a Magyar rekviem, az Egymásra nézve vagy Az utolsó kézirat szintén maradandó filmjei közé tartoznak – ezek az alkotások is megjárták a cannes-i filmfesztivált.  Az 1982-es Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus kapcsolatot ábrázolt. Oscar-jelölést is kaphatott volna, de a nevezését orosz nyomásra és Kádár János személyes utálata miatt visszavonták, pedig Makk szerint a film esélyes lett volna a díjra.

Utolsó rendezése a 2010-es Így, ahogy vagytok volt, amelyben Cserhalmi György, Nagy-Kálózy Eszter és Csányi Sándor játszották a főszerepet.

Globális csalás veszélye miatt kongatják a vészharangot

Minden pénzüket elbukhatják azok a „befektetők”, akik úgynevezett ICO-tól vásárolnak tokent, jellemzően valamilyen ötlet megvalósítására, cégfejlesztésre. Az uniós és a magyar felügyeleti hatóság mindenkit óv a rohamosan terjedő csalásgyanús ügylettől.

Részben vagy egészben elveszítheti berakott tőkéjét, aki a nyilvánosan meghirdetett ICO forrásgyűjtési formát választja „befektetésül” – derül ki a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság csütörtöki közleményéből.

Az ICO (angolul initial coin offering) lényegében nyilvánosan meghirdetett pénzgyűjtési forma, és rohamosan terjed már Európában, így Magyarországon is. Jellemző módja, hogy valamilyen jónak tűnő ötlet, üzleti lehetőség megvalósítására vagy cég fejlesztésére keresnek pénzt, lehetőleg magánszemélyektől. Cserébe úgynevezett tokent bocsátanak ki, ami az ígéret szerint „értéket testesít meg”, részesedést a későbbi haszonból. Ám

tulajdonosi jogot, értelemszerűen beleszólást a döntésekbe nem tesz lehetővé.

Ez a módszer több vonásában ismerős máshonnan. Az MNB is felhívja a figyelmet, hogy emlékeztet a nyilvános részvény-kibocsátásra, azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy azt a törvények szigorúan szabályozzák, például a kötelezően bemutatandó tájékoztató tartalmát, a kockázatok ismertetését. Az ICO esetében ilyen nincs.

Mindemellett hiányos vagy nincs állami hatósági felügyelet az ICO-k felett. Ezért – némileg leegyszerűsítve az MNB közleményét – nincs garancia a közölt információk ellenőrizhetőségére, a tokenek kibocsátásával kapcsolatos eljárásra, és arra se, hogy mi történik, ha a „befektető” nem tudja értékesíteni a „lejegyzett” tokent.

Ezért az ICO rendkívül kockázatos spekulatív befektetési forma

– szól a magyar és uniós felügyeleti figyelmeztetés.

Már csak azért is veszélyesek az ICO-k, mert a tokent nem csak hivatalos pénzért, például euróért lehet megvenni, hanem az elmúlt hónapokban valóságos őrületet kiváltó

bitcoinért vagy más virtuális pénzért.

A bitcoin olyan nem hagyományos, virtuális pénz, amelynek kibocsátása mögött nem állam áll, értelemszerűen hatósági szabályozás sincs felette. Számítógépes algoritmus szabályozza, teljességgel decentralizált hálózatban keletkezik és terjed. Mivel nincs mögötte állami kibocsátó, árfolyamát semmilyen (reál)gazdasági folyamatok nem befolyásolják, kizárólag a „kibányászható” mennyiség (az algoritmusban rögzített maximum 21 millió bitcoinból meglévő rész) és a spekuláció mozgatja.

Ennek következtében egy bitcoin ezer dollárról rövid idő alatt húszezer (!) dollár körüli árfolyamra futott, hogy aztán szinte megfeleződjön. Napi 10-20 százalékos árfolyam-ingadozások figyelhetők meg, az

óriási nyereséggel szemben természetesen a gigaveszteség áll a másik oldalon.

Az ICO-kkal tehát egyszerre két nagyon kockázatos pénzügyi terepre tévedhet az ember.

Az ICO-kapcsán felmerülhet a csalás és pénzmosás lehetősége – szól az MNB figyelmeztetése. A bitcoin esetében viszont már bizonyítékot is találtak arra, hogy a terrorizmus, szervezett bűnözés mind inkább efelé fordul, kikerülve a hivatalos pénzpiaci műveleteket.

Változások jönnek a Postán

0

Január 1-től okmányok bemutatása nélkül lehet csekkeket befizetni, ha valaki bankkártyával fizet, de nem kellenek okmányok az adó-, illeték-, és bírságcsekkek befizetésénél, és akkor sem, ha 300 000 forintig készpénzzel fizetnek áruért, szolgáltatásért.

A Magyar Posta azt is közölte az MTI-vel, hogy be kell majd mutatni az okmányokat a készpénzes fizetéseknél, ha az áru, szolgáltatás értéke meghaladja a 300 ezer forintot, valamint nemzetközi postautalvány feladásakor szintén 300 000 forinttól.

A közlemény szerint az FM jelzésű (áru- és szolgáltatás ellenértékének megfizetésére szolgáló) csekkeknél sincs szükség a befizető azonosítására 300 000 forintos összeghatárig. Ha viszont a csekken szereplő érték 300 000 és 2,5 millió forint közötti, és az ügyfél ezt készpénzben fizeti ki, akkor

a posta egyszerűsített átvilágítást végez,

az ügyfél azonosításával, adatai felvételével. Ha pedig a befizetett összeg meghaladja a 2,5 millió forintot – szintén készpénzes fizetésnél -, akkor normál átvilágítás szükséges. Ez esetben az ügyfélnek számolnia kell azzal, hogy okmányait a posta lemásolja, valamint a törvényben meghatározott nyilatkozatokat is meg kell adnia. Ilyen átvilágítási intézkedések nem végezhetők el minden postán.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelöletlen csekkeknél és a belföldi postautalványoknál a szabályozás szigorúbb. Ezekben az esetekben gyakorlatilag már 1 forinttól szükség lesz az okmányokra az adatrögzítési szabályok miatt, amelyek értelmében 300 000 forinttól 2,5 millió forintig egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végez a posta, de csak akkor, ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy áru- és szolgáltatás ellenértékét fizeti meg. Ha az egyszerűsített átvilágítás nem alkalmazható, akkor a szigorúbb, normál átvilágítási szabályok érvényesülnek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK