Vadai Ágnes, a párt alelnöke írt az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának, az Európa jövőjéről szóló konferencia miatt.
A kormány által támogatott konferenciára meghívták többek között az angol származású, de Amerikában tevékenykedő Milo Yiannopoulos meleg szélsőjobboldali aktivistát, az alt-right mozgalom névadó trollját, aki azonban a pedofíliát relativizáló megjegyzése miatt már az amerikai alt-right számára is vállalhatatlan lett.
Rajta kívül meghívták többek között a német neonáci mozgalom ismert alakját, Götz Kubitscheket, valamint a szélsőbaltól a szélsőjobboldalig jutó, magyar származású brit Frank Füredit.
A konferencia záró előadását tartaná Csányi Sándor, ezért írt neki Vadai Ágnes, és azt kéri tőle:
gondolja át, akar-e a konferencián szerepelni.
Miután kiderült, hogy a szervezők Yiannopoulost is meghívták, a konferencia honlapjáról eltüntették a résztvevők nevét.
A magánszemélyek és a cégek munkát terhelő adója csökken, az áfában néhány tétel lemegy 5 százalékra, a családi adókedvezmény a kétgyerekeseknek lesz kedvezőbb. A legfontosabb adóváltozások 2018-ban.
A munkáltatókat érintő szociális hozzájárulás (szocho), az alkalmazottak közterhe (eho) és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) egyaránt 19,5 százalékra csökkent január 1-jétől. Várható, hogy a munkaadók költségeinek mérséklődése részben megjelenik a bérekben, de valamely hányada a fizetéseknek azt a részét tisztíthatja, amelyet korábban zsebbe adtak.
A szochóval összefüggően kisebb lesz a cafeteria közterhe is, 43,66 helyett 40,71 százalék, bár a legjobb „buli” ezután is a sportbérlet lesz: ingyen és korlát nélkül adható.
Kis mértékben változik a családi adókedvezmény, de csak egynél több gyerek esetén. Az egy gyereket nevelő szülők változatlanul havi 10 ezer forintot írhatnak le közterheikből (szja és a járulékok), két gyerek után fejenként 15 ezer helyett 17 ezer 500 forintot. E két kör szülői esetében már egyikük minimálbére is elegendő a leírás érvényesítéséhez. Három (és ennél több) gyerek idén nem ad újabb spórolási lehetőséget, marad az eddig is kiugróan magas 33 ezer minden gyerek után. Ebből az is következik, hogy – bár szűkül a rés –
változatlanul a magas jövedelműek élvezhetik
a leírást teljes körűen, mert jóval 300 ezer forint havi jövedelem kell ehhez.
Az áfa – éppen ma hangos ettől a nyilvánosság – legjelentősebb módosulása az internet után fizetendő teher leszállása 18-ról 5 százalékra. Ugyanennyire csökken az éttermi fogyasztás áfája is, ám az elviteles rendelésé marad 27 százalék, miként az alkoholoké is. A legkisebb kulcs számolandó fel mostantól a hal- és disznóbelsőségekre.
A két kisvállalkozói adó közül a kata mértéke marad a tavalyi, de a beszámítandó ellátási alap kis mértékben emelkedik. A kiva azonban kisebb lesz, igaz, csak egy százalékponttal.
Igyekszik valamennyire tisztítani a lakáskiadást a kormány. Ennek reményében a bérleti díjból származó jövedelem egymillió forint feletti része után (ami már egy kisebb lakás 90 ezres havi összegéből simán összejön) nem kell megfizetni a 14 százalékos eho-t, csak a 15 százalék szja-t. A lakáshotelezők (Airbnb és társai) pedig már három lakás után lehetnek tételes átalányadózók.
Sokan a tavasszal fognak értesülni arról, hogy 2018-tól a munkaadók nem készíthetik el az szja-bevallást,
már mindenki a NAV-tól kap bevallás-tervezetet.
Akiknek bármely okból nincs tb-bejelentésük, azok változatlanul maguk fizetik a havi közterhet, de 7110 forint helyett 7320-at.
És a végére egy igazán örömteli hír: ebben az évben a röplabda bekerült a látványsportok közé, vagyis a cégek – a közkassza helyett – már ide is befizethetik társasági adójukat. Ezzel párhuzamosan a sportolók kedvezményes adózásának bevételi határa megduplázódik, a sportvállalkozások pedig iparűzési adó nélkül érhetnek el egy sor bevételt.
Különös utat futott be a Jobbik 2017-ben; a potenciálisan legerősebb ellenzéki párt státuszából indulva, a liberálisok által, technikai értelemben elfogadott párton át, a báránybőrbe bújt náci alakulatig. Orbán Viktor nagyjából másfél évvel ezelőtt jelölte ki a Jobbikot, mint halálos ellenséget, de hogy ennek mi volt az elvi alapja, azt nem könnyű megfejteni. Többféle verzió is forog ennek kapcsán, talán nem meglepő módon nem a párt esetleges szélsőségessége áll az első helyen. Ha rangsort kellene állítani a különböző verziók között,
a Simicskával felrobbant szövetség áll az első helyen,
egészen pontosan az a tény, hogy a volt barát, pénztárnok a Jobbikban találta meg a Fidesz lehetséges kihívóját. Orbán különben már akkor tudhatott erről, amikor még Simicska nem is vállalta a szélsőjobboldali párttal a közösséget; a Fidesz és csapatai már akkor naponta indítottak támadásokat Vonáék ellen. A kormánykézben lévő média kíméletlen attakjai hol megrendítették, hol inkább erősítették a Jobbikot; helyenként még az is megsajnálta őket, aki pedig zsigerileg nehezen viseli a létüket. Minden módszer megengedett volt, és talán megengedett ma is; a sereget maga a kormányfő vezette, vállalva azt is, hogy a parlamentben, amúgy igaz orbáni nyelvi játékkal, buzizza le a Jobbik elnökét.
Hogy ennek az amúgy elfogadhatatlan és megengedhetetlen hangnak tényleg Simicska lenne az oka és magyarázata, elfogadhatónak tűnik. Az már kevésbé, hogy ez a párt jelentené valóban a legnagyobb veszélyt a Fideszre; túl nagy ahhoz a politikai fordulat, amelyet a Jobbik végrehajtott, hogy az általánosan hihető legyen. A magyar politikában ugyan lehettünk már tanúi jelentős pálfordulásnak, de a Fidesz liberálisból konzervatívvá vedlését, valahogy sokkal könnyebben és gyorsabban el- és befogadta a magyar közvélemény. Ezzel természetesen nem akarok egyenlőségjelet tenni a két párt közé; a nyílt zsidózás, cigányozás, a Magyar Gárda leplezetlen támogatása nem hasonlítható a Fidesz színeváltozásához.
A Jobbiknak még akkor is nagyobb utat kell megtennie a változás hitelesítéséhez, ha tagjai között már egy olyan sincs, aki köthető lenne a rasszista megnyilvánulásokhoz. De egyelőre van, ráadásul a vezetésben is (Toroczkai László), így aztán hiába a sok nemtelen támadás, hiába a Fidesz részéről megnyilvánuló útszéli hang,
senki nem akar és nem is mer odaállni a szélsőjobbot még mindig magához ölelő párthoz.
Még akkor sem, ha ma már a kormánypárt sem mentes az ilyen megnyilvánulásoktól; ha burkoltan, vagy éppen duplafenekű mondatba csomagoltan, de felbukkannak a cigányozásra, zsidózásra utaló kijelentések, plakátok. A Jobbik ennek ellenére páriaként van jelen a magyar politikai életben, és ez akkor is igaz, ha valóban ma a legerősebb ellenzéki párt, a közvélemény-kutatások alapján. Vannak, akik azért látják ezt a Fidesz szempontjából veszélyesnek, mert ha történetesen mégis képes lenne a baloldal egységet alkotni, és a választásra összefogottan felállni a Fidesszel szemben, akkor háromosztatúvá válna a magyar politika képe, amely azt eredményezné, hogy a megosztott jobboldallal szemben egységes baloldal tudna felvonulni. Akad olyan elemző, aki azt állítja: ebben az esetben nyerhet is a baloldal; a Fideszből kiábrándult választók, azok, akik soha nem hajlandóak balra szavazni, a Jobbikhoz sereglenének. Én magam kevésbé hiszek ebben a forgatókönyvben, de azt sem ajánlanám, hogy teljesen vessük el a lehetőségét.
Akárhogy is:
2018 elejére a Jobbik ugyan felküzdötte magát a biztos második helyre, kormányváltási esélyei ennek ellenére csekélyebbek, mint voltak, mondjuk egy évvel ezelőtt.
Amiből az is következik, hogy Orbán jól kalkulált; a folyamatos támadások, akármilyen minőségűek is azok, gyengítik az ellenfelet. Pedig, liberális körökben felvetődött Vona pártjával az együttműködés lehetősége; az értelmiségiek között nem egy akadt olyan, aki lehetségesnek tartotta azt a technikai összefogást, amely lehetővé teszi a Fidesz leváltását. Pontosan abból indultak ki, hogy a Fideszről lehet tudni, mit fog tenni az újabb győzelme esetén, márpedig az tovább rombolja a demokrácia amúgy is romos hazai építményét, míg a Jobbik nem kerülhet olyan erőpozícióba, ahol megvalósíthatja korábbi önmagát. Mára ez a megközelítés eltűnőben van, a baloldali pártok oly határozottan zárkóznak el bármilyen megállapodás elől, elsősorban szavazói elvesztésétől félve, hogy ennek a realitása a minimumra csökkent. Még akkor is, ha látjuk: sem az LMP, sem a Momentum kiállása nem teljesen egyértelmű e tárgykörben; a Jobbik elutasítottsága, náluk, nem tűnik kőbe vésettnek.
Nincs kizárva, hogy a háttérben ott találjuk Simicskát, mint lehetséges tárgyalópartnert, mint olyan személyt, aki rendkívüli elszántsággal küzd Orbán Viktor eltakarításáért. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy mi fér bele ebbe az elszántságba. Annyit érzékelhettünk, hogy vállalta Jobbikot, sőt azt is elérte nála, hogy komilfó párt színében tüntesse fel; Vona ehhez megfelelő partnernek bizonyult. De a másként cukiságnak nevezett változás, látjuk, kevés; Simicska pénze, európaivá válása, korrupcióellenessége kevés céljai megvalósításához. Mint ahogy kevés az a néhány csínytevése, amelyek vagy nyilatkozatok, vagy plakátfirkák formájában jelenik meg. Változatlanul várják tőle az atombombát, még akkor is, ha ő maga igyekezett ezt a reményt szertefoszlatni, mondván: nem kíván öngyilkos lenni.
Amiből két következtetés vonható le: vannak neki olyan papírjai, dokumentumai, amelyek terhelőek Orbánra nézve, ám publikálásukkal egyszersmind saját magára is húzza bajt, a másik következtetés ennél veszélyesebb: a nyilvánosság bevonása életveszélybe sodorhatja őt magát is. A várakozással és reménnyel teli választók azonban úgy vélik, csak taktikázik Simicska, és bizony egy-két hónapon belül előáll a farbával, amivel megrendíti Orbán Viktor hatalmát.
Fotó: 444/Simicska Lajos
Lehet, hogy így van, így lesz, én azonban inkább hajlok arra, hogy Simicska félelmét valóságosnak tekintsem. Egy-két plakátot – bocsánat a kifejezésért – összegecizni nem egyenlő azzal, ha bűncselekménnyel vádoljuk a miniszterelnököt. Ráadásul úgy, hogy annak minden eszköz, szervezet a kezében van ahhoz, hogy eliminálja az összes ellene felhozott vádat. Vagyis ha tippelnem kellene, azt mondanám: Simicska elvesztette a háborút Orbánnal szemben, a Jobbik pedig kénytelen lesz megelégedni a parlamenti középpárt szerepével. A kérdés az, hogy ha így lesz, akkor Vonáék merre mennek tovább: visszaváltanak-e szélsőjobb irányba, vagy továbbra is jobbközép felé húzódnak. De ez már nem 2017, hanem 2018 áprilisának kérdése.
Az erzsébetvárosi önkormányzat kitűzte a bulinegyedről szóló népszavazás időpontját.
A VII. kerületi képviselő-testület december 12-ei döntése nyomán a Helyi Választási Bizottság december 28-án tűzte ki a népszavazást, amelynek a kérdése a következő: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút – Király utca- Erzsébet körút – Rákóczi út által határolt területén
úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”
Az utóbbi években rengeteg vendéglátóhely, étterem és bár nyílt Belső-Erzsébetvárosban, ennek köszönhetően a bulinegyed Európa-szerte híres lett, így rengeteg turista érkezik ide. Emiatt a lakók egy része viszont úgy érzi, hogy „élhetetlenné” vált a környék, ők a nagy zajra, szemétre panaszkodnak, ezért kezdtek tiltakozni.
Mások szerint viszont a bulinegyed sok pénzt hoz (csak adóbevételekből 6,6 milliárd forintot), ráadásul
a környéken a lakásárak is rengeteg emelkedtek,
ami veszélybe kerül, ha a környék elveszti vonzerejét. A vendéglátóhelyek szerint ugyanis nagy részüknek ellehetetlenül a működése, ha éjfélkor be kell zárniuk. Szerintük korai zárás helyett inkább arra lenne szükség, hogy az önkormányzat biztosítsa az utcai rendfenntartást és a takarítást.
Itt az új év első munkanapja és az első lapszemléje is – miután elolvasta, ne felejtse el felköszönteni Ábel nevű ismerőseit.
Tömeges leépítés jöhet a közszférában
A Magyar Nemzet arról ír, hogy csoportos létszámleépítést hajthat végre a közszférában a választások után a kormány. A lap szerint erre lehet következtetni abból a Létszámleépítések megelőzése és kezelése elnevezésű uniós pályázatból, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium nyert meg december 22-én. A tárca által elnyert összeg 5 milliárd forint, amit három évig lehet fölhasználni. Azok a munkavállalók alkotják a kiemelt projekt célcsoportját, akik a vállalkozásoknál vagy a közszférában
„adott esetben bekövetkező csoportos létszámleépítések során érintetté válhatnak”.
Az elnyert 5 milliárd forintból segítenék, hogy a közszférából elbocsátott dolgozók a versenyszférában tudjanak elhelyezkedni, valamint ebből finanszíroznának különböző képzéseket.
Javul a közbiztonság, mégis jobban félnek az emberek
Európában a magyaroknak a legrosszabb a biztonságérzetük, a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD tavaly novemberben megjelent elemzése szerint pedig
a magyar lakosságnak csak a fele érzi magát biztonságban, ha sötétedés után az utcán kell tartózkodnia
– írja a Népszava. Ennél többen csak Mexikóban rettegnek, ahol kilencszer annyi gyilkosságot követnek el, mint nálunk. Pedig a rendőrségi statisztikák szerint Magyarországon egyre jobb a közbiztonság.
Soltész Miklós: Keresztény Magyarországot szeretnénk
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a Magyar Időknek adott interjút. Többek között arról beszélt, hogy 2010 óta 140 milliárdról 240 milliárd forintra nőtt a civil szervezetek állami támogatása Magyarországon, ezért szerinte „egyszerű hazugság a néhány tucat, Soros György támogatását élvező szervezet állítása a civil szféra elnyomásáról”. Szerinte „meg kell tartani Magyarországot magyarnak”, a nemzetiségi és vallási sokszínűséggel együtt.
Nemzetközi terjeszkedés előtt áll az Extreme Digital
A Világgazdaság szerint saját futárszolgálat indítását és első külföldi hagyományos üzletének megnyitását is tervezi az Extreme Digital. Ez utóbbi Romániában nyílhat. Várkonyi Balázs, a cég ügyvezető igazgatója a lapnak azt is mondta, hogy tavaly az online vásárlók száma Magyarországon hárommillió fölé emelkedett.
Tán Gyurcsány Ferenc az esetleges választási vereségre, pályamódosításra készül? – fogalmazódhat meg mindannyiunkban a kérdés a DK elnökének szilveszteri üzenetét látva. „Gyuriferi” ugyanis bejelentette: mostantól recepteket is kérhetünk tőle, az ő kis online konyhájából, mert mindannyiunk örömére elindította a recept.napiferi.hu holnapot. Elsőként rögtön a lencse és a virslifőzés tudományát osztja meg velünk. Barátkozzunk meg a szóösszetétellel: „Gyurcsány Ferenc gasztroblogger”! Hátha ő is megbarátkozik vele… – írja a Pesti Srácok.
Ne vegyük el az önbizalmát, biztassuk szegényt, mert az is lehet, ha sikeres lesz a főzőiskola, Gyurcsány végre ráébred: az ország nagy része jobb szeretné őt a konyhában látni, mint az Országházban (ahová egyébként a DK-s bojkott miatt nem is nagyon jár be)
Galló Béla politológus szerint néhány hónappal az országgyűlési választás előtt Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció és Vona Gábor, a Jobbik elnöke sem kormányváltásra törekszik, csak azon dolgoznak, hogy minél jobb pozícióban maradjanak. A politológus az M1 hétfő reggeli műsorában fejtette ki a fentieket – mondandójának a lényegét a 888.hu szemlézte. Eszerint a Jobbik túl hirtelen, és nem hitelesen váltott arculatot, amiből a közvélemény-kutatások szerint nem profitáltak, sőt néhány régi radikális fel is lázadt a párton belül. Galló szerint hiába van állítólag Simicska Lajos befolyása és anyagi támogatása a párt mögött..
Galló szerint Gyurcsány „forgatókönyve” szerint alakulnak a dolgok. Ő „jó hatalomtechnikus”, és azt szeretné megmutatni, hogy ő és a DK milyen erős. Gyurcsány számára nem is arról szól a választásokra készülődés, hogy Orbán Viktor miniszterelnök igazi kihívója legyen, hanem hogy saját és pártja „túlélési feltételei” a lehető legjobbak legyenek.
A parlamenten kívüli erők közül egyelőre egynek sincs esélye arra, hogy tagja legyen az új Országgyűlésnek – így értékelte Kiszelly Zoltán a parlamenti képviselettel nem rendelkező erők esélyeit. A választáshoz közeledve fokozódik a politikai aktivitás, ami a működő demokrácia fokmérője is egyben – fejtette ki Kiszelly Zoltán az Origónak a parlamenten kívüli erők 2017-es évéről. Új politikai pártként a Momemntum Mozgalom az olimpiai álom legyilkolásával tudta a legnagyobb politikai sikert felmutatni. Kiszelly szerint a politikai mozgalmak közül a Közös Ország Mozgalom tudta még tartósan átlépni az ingerküszöböt.
2018-ban is számtalan párt fog indulni a választáson, köztük számos úgynevezett „bizniszpárt”. Az új pártok közül a Momentumnak van legnagyobb esélye az egyszázalékos küszöb saját erőből való átlépésére. Az Új Kezdet az LMP-vel közösen indul, a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt az MSZP, a MoMa a DK listáján, így ezek is biztosan ott lesznek a következő Országgyűlésben. Más új, vagy kisebb párt jelenleg nem látszik erre esélyesnek – fejtette ki.
Éjfél után 1 perccel Szombathelyen jött világra az ország első újszülöttje. A Vas megyei Markusovszky Kórház tájékoztatása szerint Balázs Imre 3130 grammal, 50 centiméterrel, természetes úton jött a világra.
A főváros idei első újszülöttje is kisfiú, ő Flóris, aki az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban 0 óra 23 perckor 54 centiméterrel és 3400 grammal született – tette közzé az MTI.
Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) becslése szerint egyébként csak ma közel 386 ezer fővel gyarapodik az emberiség: ennyien születnek újév első napján átlagban a világban. Közülük Indiában 69 ezren, Kínában 45 ezren, Nigériában pedig 20 ezren látják meg a napvilágot. Az első baba általában az újévet elsőként köszöntő csendes-óceáni Kiribati Karácsony-szigetén, az utolsó pedig az Egyesült Államokban látja meg a napvilágot.
Az idén kevesebben kerültek kórházba túlzott alkoholfogyasztás miatt, ugyanakkor hárman könnyebben megsérültek a petárdázás következtében. Közlekedési balesetek is voltak szép számmal, s a bűnözők sem pihentek.
Nem csak a petárdák sokak számára rémisztő, még többek számára irritáló sorozatainak a hangja okozott bosszúságot szilveszter éjjelén Magyarországon (a megrémült állatokról, az elcsavargott kutyákról már nem is szólva), ezúttal sem úsztuk meg sérülés nélkül. Ezen termékek felhasználásához kapcsolódóan 3 könnyű sérüléssel végződő baleset jutott a rendőrség tudomására, az egyik, hogy Százhalombattán tűzijáték repült egy 8 éves kislány arcának, könnyű sérülést szenvedett. Pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés miatt 2017. december 31-én 12 óra és 2018. január 1-jén 6 óra között 15 esetben 12 személlyel szemben indított eljárást – olvasható a rendőrség összesítésében.
Az elmúlt 24 órában a rendőrök 27 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset helyszínén intézkedtek, melyből 12 súlyos és 15 könnyű sérüléssel végződött.
A szolgálatot ellátó állomány összesen 121 személyt fogott el, közülük 19 főt az ellenük érvényben lévő körözés alapján, 80 főt bűncselekmény elkövetésén értek tetten. 139 személyt állítottak elő, köztük 58 főt bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt és további 12 személyt ittas vezetés gyanúja miatt. Biztonsági intézkedést 100 esetben foganatosítottak.
Magyarország területén 2017. december 31-én 0 óra és 2017. december 31-én 24 óra közötti időszakban a rendőrök 18 jogellenesen tartózkodó külföldit tartóztattak fel, állítottak elő és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron.
A rendőrök és a katonák 30 főt megakadályoztak az ország területére történő belépésben a magyar-szerb határon, további 1 személy ellen közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás.
Alkoholmámorban
A megszokottnál kevesebben, de a mostani szilveszteren is csaknem hetvenen kerültek kórházba a túlzott alkoholfogyasztás miatt a fővárosban – olvasható az MTI-ben. Az éjszaka folyamán a kórház sürgősségi osztályára 19 beteg érkezett, többségük fiatal, ketten 18 éven aluliak voltak. A Péterfy Sándor utcai kórházba mintegy ötvenen kerültek be a mértéktelen alkoholfogyasztás miatt. Ott még Újév reggelén többen a kórházban voltak, de ők sincsenek súlyos állapotban.
Még nagyban pihenjük ki 2017. utolsó ünnepi rohamát, s jóleső azért tudni, hogy az idén mire számíthatunk az ünnepnapokat, pontosabban a munkaszüneti napokat illetően. Az idén szerencsések leszünk: lesz egy ötnapos hosszú hétvégénk is.
2018-ban több lesz hosszú hétvége, mint az idén, ezek egy részét kompenzálják az áthelyezett munkanapokkal. Mint mi is megírtuk korábban: lesz egy darab ötnapos, 4 darab négynapos és egy darab háromnapos ünnepünk, mégpedig az alábbiak szerint:
MÁRCIUS 15.: Március 15. csütörtöktől tart a pihenés március 18. vasárnap estig, igaz megelőző hét egy nappal hosszabb lesz, mert 10-én szombaton le kell dolgozni a négy napba beleeső pénteket.
MÁJUS 1.: Ekkor is négy napot pihenhetünk, április 28. szombaton kezdődik az összevont hétvége és a keddre eső május 1-i ünnepnap; 30. hétfő helyett pedig április 21.-én, szombaton kell majd dolgozni.
OKTÓBER 23.: Ez is négy egybefüggő pihenést kínál, mivel október 20. szombatra, 21. vasárnapra esik, a 22. Hétfőre eső elvben munkanapot 13.-án, szombaton fogjuk ledolgozni. Október 23. Pedig – mint tudjuk – ünnepnap Magyarországon.
HALOTTAK NAPJA: November 2.-a jövőre péntekre esik, így lesz háromnapos az ünnep. A péntek helyett 10.-e szombaton dolgozik majd Magyarország.
KARÁCSONY: Igazi kuriózum (bár korábban volt már rá példa): ezúttal ötnapos lesz az ünnep, ami tart december 22.-e, szombattól egészen 26.-a szerda estig. Csak némi üröm az örömben, hogy december elseje, szombaton dolgozni kell majd.
ÚJÉV: Az év legvégére is jut még egy kis hosszabb pihenőidő: december 29.-e szombattól, január 1je, kedd estig lehet mienk a világ. Ám december 15.-e szombat munkanap lesz.
Mindez msot már végleges, ugyanis kudarcba fulladt a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezése, hogy nyilvánítsák munkaszüneti nappá december 24.-ét. Nem gyűlt össze a jogszabályok által megkövetelet számú aláírás a népszavazáshoz. Összesen 66,5 ezren írták csak alá az ívet.
A Szegedi Tudományegyetem Magyarországon az első, a világon a 88. legzöldebb felsőoktatási intézmény, az európai listán a 42. A GreenMetric évente végzett felmérésében az SZTE 19 hellyel javította a pozícióját, 5773 pontot ért el. A hollandiai Wageningen Egyetem 7552 ponttal áll az élen. 619 intézményt vizsgáltak, részben az intézmények által kitöltött kérdőív segítségével.
Összesen kilenc magyarországi felsőoktatási intézmény indult a zöld versenyben. A Pécsi Tudományegyetem a hazai mezőnyben a második a maga 5129 pontjával, a nemzetköziben a 179. lett. A harmadik az ELTE (4200 pont), amely a teljes lista 322. helyén végzett. A Miskolci Egyetem a 440. 3715 ponttal, az új hazai jelentkező, a Budapesti Műszaki Egyetem (3340 pont) a 494. helyen zárt. A Debreceni Egyetem (3314 pont) az 501., a Budapesti Corvinus ( 3312 pont) pedig az 502. a sorban.
A hollandiai Wageningen Egyetem a világ legzöldebb (7552 pontot gyűjtött) felsőoktatási intézménye. A green-lista második helyezettje az angliai Nottingham Egyetem (7464), a harmadik az amerikai UC Davis (7365 pont). Az SZTE és e verseny „aranyérmese” között 1779, míg a szegedi eredményt a sereghajtóéval összevetve 4360 a pontkülönbség. Az SZTE által megelőzött egyetemek aránya a tavalyi 79 százalékkal szemben idén 86%.
A zöld kérdőív hat témakörre épül, ezeket eltérő súllyal veszik figyelembe a lista készítői (zárójelben a kapott, súlyozott pontok):
Elhelyezkedés és infrastruktúra: 1076
Energia és klímaváltozás: 1070
Hulladékgazdálkodás: 1575
Vízgazdálkodás: 775
Közlekedés: 963
Oktatás: 314
Az SZTE kategóriánkénti eredményei megmutatják, hogy jelenleg a hulladékgazdálkodásban a legjobb, hiszen a megszerezhető pontszámok 87%-át begyűjtötte, ugyanakkor leginkább javítania a környezettudatosság oktatásbeli megjelenítésén lehetne, ami megadja a jövőbemutató zöld feladatot – mutat rá az egyetem közleménye.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
