Hiába kérték a gondozók a Fővárosi Állat- és Növénykert látogatóit, hogy ne zavarják a karácsony előtt született kis gorillát, ezért inkább lezárták az emberszabásúak házát.
Facebook-oldalán jelentette be az állatkert, hogy a neveletlen látogatók miatt be kellett zárni a gorillák lakhelyét. „Sajnos az állatokra vigyázó munkatársaink ismételt kérései ellenére tisztelt látogatóink egy része hangoskodással, kopogással, vakuzással idegesítette az állatokat, így erre a döntésre kényszerültünk” – írják.
A kis gorilla december 23-án született, és már karácsony első napjától megnézhették az érdeklődök. Igaz, január 5-én már arról írt az állatkert, hogy korlátozásokat kellett bevezetni a kéthetes bébi nyugalma érdekében. Úgy tűnik, ezek nem bizonyultak elengendőnek, hiszen teljesen lezárták az gorillák lakhelyét.
Nemrég ezt a videót tette közzé az állatkert a gorillacsaládról:
Február 25-én időközi polgármester-választás lesz Hódmezővásárhelyen, ahol az ellenzéki pártok saját jelölt helyett Márki-Zay Pétert támogatják. A független jelölt, aki civilben közgazdász, pénteken jelentette be hivatalosan, hogy indul a polgármesteri címért, és azóta többször is arról posztolt a Facebookon, hogy a Fidesz meg akarja félemlíteni.
„Tegnap bejelentettem indulásom ellenzéki jelöltként Hódmezővásárhelyen (ettől az persze hetek óta ismert volt már!), ugyanazon a napon új térfigyelő kamerát szereltek fel az utcánkban, így most már akármelyik irányból jön hozzám látogató, megfigyelhetik” – írta Márki-Zay szombaton a Sokak szerint Magyarországon nincs diktatúra és megfélemlítés című bejegyzésében a Facebookon. Ezután ironikus hangnemben arról ír, hogy nyilván nincs összefüggés az indulása bejelentése és az utca bekamerázása között, biztos évek óta tervezték már a dolgot.
Pénteken pedig azt írta a hivatalos Facebook-oldalára, hogy mióta szűk körben, tehát a pénteki nyilvánosságra hozatal előtt bejelentette indulását, megpróbálják ellehetetleníteni, megfélemlíteni és eltántorítani mellőle a támogatóit. Márki-Zay ebben a posztban kifejti, hogy katolikus nagycsaládosként mindig konzervatív, jobboldali pártokra szavazott, és 2010-ben reménykedve várta Orbán Viktor kormányzását.
„Míg 2010 előtt félelem nélkül kritizálhattam a balliberális kormányt, ma a hozzám hasonlóan magát kereszténynek valló kormánnyal ezt nem tehetem meg!
Barátaim nem merik megosztani Facebook-posztjaimat; Fideszre szavazó édesanyák óvják gyermeküket, nehogy nyilvánosan elmondja véleményét; a helyi hatalmasságok ellenfelei nem kapnak állást lakóhelyükön, újra listázzák az embereket és a párt dönti el, ki kap földet, trafikot, állást…” – írja. Szerinte Hódmezővásárhelyen már 2010 előtt (tehát Lázár János polgármestersége idején) is diktatúra volt, és nagy bajban van a város.
Hódmezővásárhelyen hagyományosan nagyon erős a Fidesz Lázár Jánosnak köszönhetően. A februári időközi választáson Hegedűs Zoltán, a város jelenlegi alpolgármestere lesz a párt jelöltje. A fideszes hegemóniát Márki-Zay Péter támogatásával igyekszik megtörni az ellenzék: az MSZP, a DK, az LMP és a Jobbik sem indít ellene jelöltet, vasárnap pedig a Momentum is bejelentette, hogy hódmezővásárhelyi szervezetének tagjai civilként támogatják, és a kampányát is segítik.
Az ellenzéki támogatásra a Fidesz hódmezővásárhelyi szervezetének elnöke, Havasi Katalin így reagált vasárnap a Vásárhely24-nek eljuttatott közleményében: „Isten óvja meg Vásárhelyt attól, hogy olyan polgármestere legyen, akit Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc támogat, azok, akik be akarták záratni a vásárhelyi kórházat. Hódmezővásárhelynek olyan polgármester kell, akit Orbán Viktor támogat, aki megvédte a vásárhelyi kórházat”. Erre válaszul Márki-Zay közölte, hogy szívesen kiáll egy vitára az egészségügy helyzetéről.
Az időközi választásokat azért kellett kiírni, mert Almási István fideszes polgármester novemberben meghalt.
Ősz eleje és december 31-e között hetvenegyen fagytak meg Magyarországon a Magyar Szociális Fórum (MSZF) az általa gyűjtött adatok szerint.
2017-ben az enyhébb időjárás miatt kevesebben haltak meg a hideg miatt, mint 2016 őszén és decemberében (akkor több mint száz volt az áldozatok száma), de az MSZF értkelése szerint még így tömegesen haltak meg emberek amiatt, hogy nem volt fedél a fejük felett vagy fűtetlen helyen tartózkodtak.
A Szociális Fórum közleményében azt írja, hogy a kormány nemhogy elejét venné a halálos áldozatoknak,
„a fagyhalálról szóló adatszolgáltatás megnehezítésével igyekszik elkendőzni a szomorú valóságot”.
A kormány utasítására az Országos Rendőr-főkapitányság Hivatala többé nem adhat információt a rendkívüli kihűléses esetekről, hanem a területi rendőrkapitányságok illetékességébe utalták a fagyhalálos esetek megállapítását. Az új szabályozás hátterében az MSZF szerint az áll, hogy ne lehessen valós időben tájékozódni a történtekről, hanem csak rendkívül időigényes és aprólékos utánajárással lehessen adatokat szerezni.
45 éve kezdődött a legsúlyosabb magyarországi túszdráma: 1973. január 7-én két fegyveres fiú, a Pintye testvérek 15-16 éves diáklányokat ejtettek túszul Balassagyarmaton. Öt nap után az egyik túszejtőt lelőtték, a másik megadta magát. A túszdrámáról a Kádár-korszakban hivatalosan sokáig nem lehetett beszélni – utána pedig mítoszokat gyártottak köré.
1973. január 7-én, vasárnap este 10 óra körül két fiatal fiú sétált be a balassagyarmati Geisler Eta középiskolai lánykollégiumba. A 19 éves Pintye András és 17 éves öccse, Pintye László apjuktól lopott fegyverekkel 14 lányt ejtett túszul. Külföldre akartak menni, így akarták elérni, hogy kiengedjék őket, ehhez rengeteg pénzt (egymillió amerikai dollárt, négyszázezer svájci frankot, százezer nyugat-német márkát), valamint még több fegyvert követeltek.
A túszejtők követelései Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
A túszejtéshez az előző évi, müncheni olimpián történt túszdráma adta az ötletet, amikor palesztin terroristák törtek be az izraeli sportolók szállására. A balassagyarmati kollégiumban eredetileg 20 lány volt, de hatnak sikerült a WC-n keresztül kiszöknie. Ők mentek el a rendőrségre, ahol először nem is akartak hinni nekik, aztán kiküldtek egy járőrt, akit a Pintye fivérek lövésekkel fogadtak.
A túszdráma öt napig tartott, az irányítást a helyi rendőröktől hamar átvették a Budapestről érkező belügyi vezetők, odament Biszku Béla, de
még Kádár János is kapott jelentéseket.
Ahogy az akkor Balassagyarmaton élő, és a kollégiummal szemben lévő tanácsházán dolgozó Finta Kata Túszdráma Balassagyarmaton című könyvében írja: „A várost ellepték idegenből érkezett egyenruhás rendőrök és civil ruhás nyomozók. Az egész akciót az országos szervek irányították, külön parancsnok irányításával. Ezért történhetett meg, hogy a városi rendőrkapitány is ott posztolt a városháza sarkán, együtt a többi helyi rendőrrel.”
Ezt a közleményt akarták beolvastatni a rádióban Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
A kollégium környékét lezárták, az ügyről hírzárlatot rendeltek el. A túszejtők nyilvánosságot követeltek, még egy „közleményt” is írtak, amit a rádióban akartak beolvastatni, de a sajtó nem számolhatott be az ügyről.
Jellemző, hogy még a Munkásőrségen is csak pletykákból értesültek arról, mi történt, egy jelentés szerint nem is voltak pontos információik, hiszen azt írták a helyi pártbizottságnak: „Balassagyarmat térségében 10–15 fős fegyverrel is rendelkező csoport több személyt tart fogságában, és zsaroló követelésekkel lép fel a kormánnyal szemben”.
Ugyanakkor persze
hamar elterjedt a túszejtés híre, hiszen mindenki erről beszélt – csak épp kevés volt a pontos információ.
Éppen ezért Finta Kata könyve is több pontatlanságot tartalmaz, de erről majd kicsit később.
A szoba helyszínrajza Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
Az biztos, hogy néhány nap után, amikor a két fiú nem figyelt, az egyik lány kiugrott az ablakon (az első emeleten voltak). Öt nap és folyamatos tárgyalások után (amihez közvetítőnek Samu Istvánt, a balassagyarmati kórház pszichiátriai és neurológiai osztályának vezető főorvosát kérték fel – vele küldtek be kintről némi élelmiszert és vizet is) végül egy mesterlövész lelőtte az idősebb Pintye fiút, öccse pedig megadta magát.
Az újságokban ezután jelent meg az első hír – mindegyikben ugyanaz, az MTI alapján. A megyei napilap például csak a 8. oldalán közölte az alig pár soros, Fegyveres banditákat tettek ártalmatlanná Balassagyarmaton című írást. Ahogy írják:
A cikk a megyei lapban a túszdráma után
„a rendőri intézkedések során a banditatámadás szervezőjét, a fegyveres Pintye Andrást megsemmisítették, társát, Pintye Lászlót letartóztatták”.
Pintye Lászlót hetek alatt elítélték, májusban már a jogerős ítélet is megszületett. Mivel nem volt még 18 éves, ezért a maximálisan kiszabható 15 évet kapta. A testvérek négy barátját is elítélték, volt, akit több évre, mert beszéltek nekik arról, hogy mire készültek, mégsem jelentették fel őket.
Az ügynek azonban itt nem volt vége. Hivatalosan továbbra sem lehetett beszélni róla, de persze mindenkit érdekelt, ezért terjedt a hír. A nyugati sajtóba is eljutott: február elején a német Spiegel is megírta a történetet, igaz, sok téves információval, például azt írták, hogy valahogy bekerült egy rendőrkutya is a szobába, és azzal dulakodva került Pintye András az ablakhoz, ahol aztán lelőtte a mesterlövész.
Mivel egy idő után már nem lehetett tovább titkolni, néhány év után a rendszer úgy döntött, hogy a saját szája íze szerint alakítja a közbeszédet a túszdrámáról, így kapott lehetőséget Végh Antal arra, hogy könyvet írjon az esetről – ez lett a Könyörtelenül, aminek
kevés köze volt a valósághoz,
és ugyanez elmondható a könyvből készült Túsztörténet című filmről is. Később aztán a korszak bűnügyi „sztárriportere”, Szabó László a 13 nyomozó 33 esete című, 1989-ben megjelent könyv egyik fejezetét is a túszdrámának szentelte, ott Lápossi Lőrinc alezredes mesélt a Balassagyarmaton történtekről.
A túszdráma helyszíne Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
A túszdráma után viszont több mint 40 évnek kellett eltelnie, hogy kiderüljön, mi is történt valójában – 2015-ben jelent meg ugyanis Hatala Csenge Hírzárlat című könyve, amely levéltári források és az egykori túszokkal készült interjúk alapján készült. Sőt, Pintye Lászlót is megtalálta:
ő volt az egyetlen, akivel az egykori túszejtő szóba állt.
Ezekből a beszélgetésekből aztán kiderült, hogy nem minden úgy történt, ahogy évtizedeken keresztül sokan állították.
A két fiút például a Kádár-rendszerben fasiszta bűnözőnek akarták beállítani, mintegy igazolva, hogy a szocializmus Magyarországán más nem követhet el ilyen bűnt. Szabó László könyve szerint a Pintye testvérek „a fajelmélet hívei lettek, fasiszta felfogásuk táptalaj lett antiszemita nézeteikhez is, amelyeket nyíltan hangoztattak”, és azért akartak Görögországba szökni, mert ott egy szélsőjobboldali junta volt hatalmon. A történet igazolásához a könyvben még teljesen életszerűtlen párbeszédeket is a két fiú és barátaik szájába adtak.
A túszejtők fegyverei Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
Hogy valóban voltak-e szélsőjobboldali nézetei a két későbbi túszejtőnek, azt nem lehet biztosan tudni. Voltak erre utaló jelek – de az is lehet, hogy ezekkel „csak” lázadni akartak a szüleik ellen. Ami biztos:
a Pintye testvérek apja a Határőrségnél dolgozott párttitkárként,
és a megye egyik legnagyobb hatalmú funkcionáriusa volt, akitől sokan tartottak, emiatt a gyerekei sok mindent megtehettek. A két fiú egyik tanára korábban az Indexnek azt mondta: „A fiúk a tanítványaim voltak, ha volt kedvük, jöttek iskolába, ha nem, nem. Nagyon feltűnőek voltak a kopasz fejükkel, hiszen akkor még senki sem borotválta kopaszra a fejét, ráadásul ez a téli szünetben volt. De
a szülők érinthetetlenek voltak,
és persze mindent megtettek az iskolának. Minden ünnepségre jött a katonaság, kifestették az iskolát, kirándulásra vitték a gyerekeket, szóval nem lehetett a fiúkhoz nyúlni. Ők külön kategóriát képeztek a városban, úgy éltek, mint a fáraók. Elképzelni sem lehet, hogy mit jelentett akkor ez a pozíció, nemcsak párttitkár volt az apjuk, hanem alezredes is, miközben a gyerekeikkel nem törődtek.”
A fiúk nem csak az iskolában voltak kivételezett helyzetben:
gyakorlatilag bármit megtehettek, semminek nem volt következménye.
Finta Kata több olyan esetet is leírt könyvében, hogy még bűncselekményeket is eltussoltak nekik – például, amikor a szomszédjuktól loptak. De amikor illegálisan átmentek Csehszlovákiába, akkor sem őket, hanem az esetet jelentő határőrt büntették meg.
Apjuk azonban egyszer csak úgy döntött, hogy az idősebb fiúnak dolgoznia kell. Finta Kata szerint Budapesten egy gyárban szerzett neki munkát, ahonnan viszont Pintye András hamar eltűnt. Dolgozni ugyanis ő egyáltalán nem akart, annyira, hogy Hatala Csenge szerint egyszer sósavat öntött a kezeire, hogy ne kelljen.
Emiatt viszont az apja már azzal fenyegette, hogy hogy beutaltatja a kórház idegosztályára, vagy elküldi katonának. Január elején kellett volna sorozásra mennie. Pintye András ekkor döntött úgy, hogy túszejtéssel éri el, hogy külföldre mehessen, és ő beszélte rá az akcióra az öccsét is.
Az alezredes fia simán besétálhatott apja irodájába, és elhozhatta onnan a fegyvereket,
ugyanis kulcsa volt a szobához. Apja ugyanis, bár a szabályzat ezt tiltotta, hazavitte a kulcsokat, fia így le tudta másolni. Aztán pedig ezekkel a fegyverekkel, egy pisztollyal és egy géppisztollyal törtek be a lánykollégiumba.
Az elsőfokú ítélet Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
A későbbi, hivatalos beszámolók ott sokkal brutálisabbnak festették le őket, mint ahogy azt az egykori túszok később Hatala Csengének elmesélték. Lápossi Lőrinc Szabó László könyvében azt mondta, hogy a két fiú több lányt megerőszakolt – ennek viszont már sem a vádiratban, sem a bírósági ítéletben nem volt nyoma. Pintye Lászlót ugyanis gyilkossági kísérlet, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, tiltott határátlépés előkészülete és személyes szabadság megsértése miatt ítélték el.
Az egyik túsz a Hírzárlat című könyvben így emlékezett vissza az eseményekre: „azon az egy pofonon kívül, amit akkor kaptam, amikor beléptek, nem bántottak. […] voltak nagyon kellemetlen eszközeik a büntetésre, például, amikor sodronyon kellett feküdnünk, vagy hosszabb ideig kellett egy helyben állnunk… Nem is emlékszem, hogy valakit nagyon megütöttek vagy lelkileg terrorizáltak volna… [és]
senkit nem erőszakoltak meg.”
Egy másik lány ugyanakkor azt mondta, hogy idővel agresszívabbak lettek a túszejtők, volt, hogy pofozkodtak, vagy belerúgtak valakibe. Sokszor aludni sem engedték a lányokat, akik a mosdóba sem mehettek ki. Lelkileg is gyötörték őket, többször a kivégzésükkel fenyegetőztek.
Az is kiderül a visszaemlékezésekből, hogy az idősebb fiú volt az elszántabb. Öccsét a lányok rá akarták venni, hogy adja meg magát, de ő félt a bátyjától. Hatala Csenge könyvében Samu Istvánt, a tárgyalót is idézi, aki azt mondta neki:
“a lányok előtt [a fiúk] szégyellték volna a már kitűzött terveik feladását. Így akkor sem álltak el tőle, amikor erre lehetőségük adódott volna.”
Ahogy telt az idő és nőtt a feszültség (ennivalót és vizet is alig kaptak a kollégiumban lévők), Pintye András arra is rá akarta venni az öccsét, hogy lőjön a templomnál gyülekező emberek közé. László végül a szemközti tanácsházára lőtt, ahol a válságstáb is volt – egy embert kis híján el is talált.
Geisler Eta Középiskolás Leánykollégium, a túszdráma helyszíne
A termet, ahol a túszok voltak, lehallgatták (Angliából hozott készülékkel), és amikor András arról beszélt, hogy ki kell végezni egy lányt, úgy döntöttek, nem lehet tovább várni és tárgyalni, közbe kell lépni. Először maximumra állították a benti fűtést, hogy muszáj legyen ablakot nyitni, ami lehetőséget adott volna egy mesterlövésznek, hogy lelője az idősebb Pintye fiút – de ők leengedték a radiátort, a vizet egyébként meg is itták. Végül aztán, azóta sem tudni, miért,
Pintye András az ablakhoz lépett, és ekkor lelőtték.
A holttestéről készült fotón (ezt nem tesszük közzé) egyébként egy furcsa sapka látható a fején. Ennek az a magyarázata, hogy egyszer, amikor letette a fegyverét, az egyik lány felkapta és fejbe vágta vele. Pintye András nem ájult el, így nem lett vége a túszdrámának, de vérző fejét bekötözte, és egy, a szobában talált sapkát húzott a fejére, hogy tartsa a kötést.
A „hivatalos” beszámolók, így a Szabó- és a Végh-könyv, az ebből készült film, de még Finta Kata könyve is (ő ezt a részt mások elbeszéléséből írta, mert ekkor már nem volt a városban) rövid, határozott, sikeres rendőri akcióról írtak, amely mindössze pár másodpercig tartott: ezek szerint a fejlövést kapott túszejtő azonnal meghalt, beugráltak az ablakon a rendőrök és lefegyverezték Pintye Lászlót.
A túszok azonban mást meséltek.
A boncolási jegyzőkönyv Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
Ahogy Hatala Csenge írja, Pintye Andrást több lövés is eltalálta, de egyik se a fején (ez a holttestéről készült fotón is látszik), és nem is halt meg azonnal. A boncolási jegyzőkönyv szerint három találat érte: a jobb karján, a hasán és a mellkasán.
És nem voltak berontó kommandósok sem – ugyanis a darus kocsi, amelyről be akartak ugrálni a szobába, a rossz mérés miatt jóval alacsonyabb volt, mint az ablak. Így aztán Pintye László a lányok segítségével maga húzta el az ajtó elé barikádként tolt szekrényt és ágyakat, majd kimentek a folyosóra, és a túszejtő megadta magát a rendőröknek.
Arról pedig, hogy mennyire volt hősies, filmekbe illő a rendőri akció, a Hírzárlat egy jellemző jelenetet ír le: a rendőrök még azután sem nagyon mertek bemenni a szobába, hogy a fiatalabb fiú megadta magát. Végül az egyik egy papuccsal dobta meg Pintye András testét, hogy valóban meghalt-e.
A kollégiumi szoba, ahol a túszdráma zajlott Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
A túszok azt mondták, hogy az ezt követő eljárás alatt az ő vallomásaikat is cenzúrázták – ha nem voltak elég drámaiak, akkor egyszerűen más került be a jegyzőkönyvbe. Volt, aki azt mondta közülük Hatala Csengének:
úgy kezelték őket, mintha cinkosok lettek volna,
és volt, akit zárt osztályra vittek, mert nem akarta aláírni a meghamisított vallomását.
A túszdráma után az egész Pintye család nevet változtatott és elköltözött Balassagyarmatról. Pintye László végül összesen 11 évet volt börtönben: először Tökölön, a fiatalkorúaknál, aztán Szegeden a Csillagban, majd Budapesten a Kozma utcában, végül visszakerült Szegedre. Szabadulása óta álnéven egy vidéki városban él.
A borítókép jobb oldalán a kollégium épülete a 70-es években. Forrás: Fortepan
Magát a kérdést könnyű megválaszolni: nem lesz, mert Gyurcsány Ferenc nem miniszterelnök-jelölt, és ha az is lenne, Orbánnak nem áll érdekében, hogy szóba elegyedjen vele.
Ezzel együtt, a felvetés mégsem hiábavaló, hiszen Gyurcsány jó vitázó, ráadásul sokan emlékeznek arra, hogy ő az a politikus, aki – vitában és választáson – utoljára győzött Orbán ellen. Ebben az értelemben a DK-nak érdeke lenne, hogy egy esetleges vitában a pártelnököt küldje a ringbe.
A Demokratikus Koalíció listáját ugyan Gyurcsány Ferenc vezeti, ő azonban nem miniszterelnök-jelöltje a pártnak. Ezt ő maga is többször nyilatkozta: nem kíván miniszterelnök-jelölt lenni, mint ahogy – egyelőre legalábbis – miniszterelnök sem.
Gyurcsány Ferenc, az az ember, akivel Orbán Viktor utoljára nyilvános vitát folytatott. A jelenlegi miniszterelnök azóta nemcsak a vitát kerüli, de még az olyan helyzeteket is, amikor valódi újságírók igazi kérdéseire kell válaszolnia. A parlamentben nem mindig sikerül elkerülnie a kellemetlen kérdéseket, az azonnal kérdések órájában élnek is ezzel a lehetőséggel az ellenzéki képviselők. Ám Orbán ilyenkor vagy valamilyen gorombasággal – lásd a Vona Gábornak felemlegetett szemöldökcsipeszt – vagy egy viccesnek szánt (Boldog karácsonyt!) válasszal üti el a kérdések élét.
Miniszterelnöki vita azonban feltehetőleg most sem lesz, legalábbis olyan, amelyen Orbán Viktor is részt venne. Másmilyen vitának pedig nincs értelme. Mert bár elvileg fontos lenne, hogy a választók megismerhessék a pártok programjait, ha csak az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei vitáznak egymással, az egyedül Orbánnak és a Fidesznek hoz a konyhára. Ebben az esetben ugyanis az a látszat keletkezhet, mintha Orbán Viktor mindenki fölött állna, ő maga testesítené meg a nemzetet, miközben alattvalói közül néhányan a trónkövetelő szerepében az ő pozíciójáért marakodnak.
Orbán nem vitázik sem Gyurcsánnyal, sem mással. Legutóbb azzal hárította el az ellenzéki pártvezetőkkel a vitát, hogy annyian vannak, hogy nem tudja, kivel is kellene vitáznia.
Ebben az értelemben a DK részéről teljesen mindegy, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelöltként tudja-e kamatoztatni vitán felül álló retorikai képességeit. Ha nem lesz miniszterelnök-jelölti vita – márpedig ebben biztosak lehetünk – akkor minek borzolni a kedélyeket Gyurcsány esetleges miniszerelnök-jelöltségével?
Az oktatási rendszer ellen tiltakozó tüntetést szerveznek a Facebookon január 19-ére a Parlament elé. Már több mint 6500 ember jelezte, hogy csatlakozna a demonstárcióhoz, az érdeklődők száma pedig 25 ezer.
A Ne menj suliba #január19 -én! elnevezésű eseményt diákok hozták létre. A Facebookon olvasható leírás szerint az oktatás minősége és jelenlegi rendszere ellen akarnak tiltakozni. Többek között azt szeretnék elérni, hogy a tanulóknak kevesebb órájuk legyen.
Gyere te is a Parlament elé január 19-én és mutassuk meg, hogy minket nem alakítanak zombivá!
A tüntetés teljesen független és csak diákoknak szól
– írják a szervezők, akik szerint itt az ideje tudasítani mindenkiben, hogy a magyar oktatási rendszer nem elég modern, és a diákoknak elegük van ebből.
„Nem akarunk mind ugyanúgy viszonyulni a világhoz, mert mind mások vagyunk, ezért az oktatás se faragjon minket egy és ugyanazon mintára. Nézzünk körbe és meglátjuk, hogy tanulni a múlt világáról és a modern világról összefüggően, tartalmasan, jókedvűen és érdekesen igenis lehet” – áll a felhívásban. Jó példaként a finn oktatási rendszert említik.
A tüntetés fő céljaként a szervezők azt fogalmazták meg, hogy „megmutatni, hogy, ha más nem, akkor mi fogunk változtatni a régi, elavult oktatási rendszer igazságtalanságain, melyek bennünket érintenek”.
A hónapokkal ezelőtt létrehozott esemény Facebook-adatlapján három szervező van feltüntetve, profiljuk nyilvánosan hozzáférhető információi szerint mindannyian diákok, illetve az egyikük egyetemi hallgató. A szervezők a tüntetés iránt érdeklődöket is megkérdezték, hogy szerintük mi a legnagyobb gond az oktatási rendszerrel, és kigyűjtötték a legtöbbször említett problémákat.
Orbán Viktor bajoroszági sikerei, a nem elég szép feministák, a mindenre alkalmatlan ellenzék, illetve a Vona-Havas frontvonal a szombati brékingben.
888.hu: Ennél szebb feministát ma úgysem fogtok látni
„A feminizmus tényleg szexi dolog lenne ha nem frusztrált, kielégítetlen csajok tűznék zászlajukra a 21. század legbizarrabb vallását. A szomszédos Ukrajnában néha felüti a fejét egy két jobb bőrbe bújt feminista csajszi, ők általában a Femen nevű erőszakszervezet kötelékében Putyinra vetik magukat (rosszabb esetben Merkelre). A mostani eset azonban a sokat látott feminista közösséget is megbotránkoztatta. Egy szemmel láthatóan gender-sérült ukrán nőcske sutba-dobta a modellek világbékéről szőtt ábrándjait és úgy döntött, hogy beszáll a kié nagyobb párharcba. …
PaprikaKinga ehhez képest egy szupermodell. Becsüljük meg!”
Lokál: Politikai árulást követ el Vona
„Szimpla politikai árulásnak nevezte a jobbik irányváltását Bertha Szilvia korábbi Jobbikos országgyűlési képviselő. Bertha a Facebookon adott hangot csalódottságának miután Havas Vonáról írt könyvét olvasta. Azt írja, hogy muszáj megszólalni a sok ezer fős Jobbikos család miatt szerinte a jobbikos irányváltás Vona Gábor személyi döntésén alapul, amely a diktatórikus módszerekkel hajt végre. Berta a Vonáról írt könyv kapcsán kijelentette, hogy Havas korábban prostituáltakról is írt könyvet de most is ezt tette csak hogy az előzőek a saját testüket adták el – hangzik el a Tények műsorában.”
Magyar Idők: Nőtt Orbán Viktor befolyása a német belpolitikára
„Bár saját bevallása szerint nem akar beleavatkozni a német belpolitikába, hatalmas visszhang övezte Orbán Viktor tegnapi felszólalását a bajor Keresztényszociális Unió képviselőinek Seeon-kolostorban tartott tanácskozásán. …
A CSU politikusainak magyarbarát megnyilatkozása annak ellenére következett be, hogy potenciális jövőbeli koalíciós partnerük, Martin Schulz a Bild hasábjain kemény kritikával illette a magyar miniszterelnököt, aki szerinte megtorpedózza az EU menekültpolitikáját.”
Pesti Srácok: Már a fideszesek fölakasztásával viccelődő Mérce sem érti, miért kéne leváltani Orbánt
„A Jámbor András főszerkesztő nevével ellentétben cseppet sem jámbor hangvételű, olykor a kormány lámpavasra küldésével viccelődő Mérce ismét nagyot alakított. A szélsőbalos internetes hecclap egyik szerzője végső elkeseredésében föltette a kérdést: ilyen ellenzék mellett miért kéne kormányváltás? …
Ha ezt a kérdést egy szélbalos, máskülönben krónikusan Orbán-fóbiás lapnál fölteszik, valószínűleg nagyon nagy lehet a baj arrafelé. Azt jelzi: még ők is tudják, hogy az ellenzék mindenre (is) alkalmatlan.”
Feljelentette a kormány az LMP-s Hadházy Ákost a legutóbbi nemzeti konzultációval kapcsolatban megjelent hangfelvétele miatt. A DK szerint pusztán politikai akcióról van szó, az üggyel az ellenzéket akarja megfélemlíteni a Fidesz.
Szombat reggel a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy a kormány feljelentése után becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatalának bűntette miatt nyomozás indult Hadházy Ákos ellen. A lapot a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatta erről.
Hadházy Ákos még novemberben állt elő azzal, hogy a kormány nem mond igazat arról, hogy hány konzultációs ív érkezett vissza a Soros-tervről. Hadházy később, állítását alátámasztandó egy hangfelvételt is bemutatott, amelyen egy olyan ügyintézővel beszél, aki az ívek feldolgozásáért felelős. Az LMP-s képviselőnek az ügyintéző azt mondja a felvételen, hogy november 13-áig körülbelül 400 ezer darab kérdőív érkezett vissza, holott egy nappal később már egymillióról beszélt a kormány.
Hadházy a feljelentésről a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy minden ilyen ügynek örül, hiszen felhívja a nyilvánosság figyelmét arra, hogyan manipulálta a kormány „konzultációnak nevezett csalássorozatot”. Hozzátette, hogy nem manipulálta a felvételt, és kész bármikor közzétenni a konzultációs ívekbe való betekintéskor készült vágatlan verziót.
Később a Facebook-oldalán arról is írt, hogy a feljelentéssel kapcsolatban az is sokat mond, hogy „rágalmazás miatt nem indult nyomozás, mert akkor kiderülnének a tényleges számok”, hanem „hamis hangfelvétel” nyilvánosságra hozása a vád.
A Demokratikus Koalíció közleményben reagált a hírre. „A fideszes ügyészség most is azt csinálja, mint akár a Czeglédy-, akár a Sukoró-ügyben csinált: politikai utasításra ront az ellenzékre” – írják.
A Demokratikus Koalíció szerint a Hadházy Ákos elleni nyomozásban az igazságszolgáltatást használják fel egy ellenzéki politikus megfélemlítésére és lejáratására. A DK ezért kiáll Hadházy mellett, mert elfogadhatatlannak tartja a Fidesz általuk koncepciósnak nevezett eljárásait.
A Széll Kálmán Tervben 2017 év végére célul kitűzött 55% helyett 74,5% lesz az adósságráta, így még a kormány számai alapján is elbukott az államadósság elleni küzdelem – véli az Együtt.
Erről Pataki Márton, a párt elnökségi tagja írt közleményében, mert szerinte a kormány valós teljesítménye elmarad a választók felé kommunikált propagandától. Leírja, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter nem válaszolt az Együtt kérdésére, amelyben a Széll Kálmán Terv teljesülését kérik számon.
Az Orbán-kormány 2011. március 1-jén jelentette be a Széll Kálmán Tervet, mellyel az államadósságot a bruttó hazai termék 50 százalékának megfelelő szintre akarták csökkenteni 2018-ra a 2010-es év végi 80,5 százalékról. Ennek alapján 2017. év végére a GDP 55%-ra kellett volna csökkenteni az államadósságot. Varga Mihály január 2-án azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy előzetes számítások szerint, az Eximbankkal együtt 75,4% lesz az adósságráta, tehát
a terv és a megvalósulás között 19,5 százalékpont a különbség, amely 7255 milliárd forintot jelent
– írja az Együtt.
A párt szerint az adósságrátában látható csökkenés is hazugságon alapul: a magánnyugdíj-pénztári rendszer, a nyugdíjrendszer tőkefedezeti ágának a megszüntetésén. A magánnyugdíj-rendszer fenntartása és az Orbán-kormány megvalósult költségvetési politikája mellett az államadósság már a GDP 92,9 %-ra nőtt volna, ami még további 6485 milliárd forintot jelent, ami hiányozni fog az államkasszából, amikor a jövőben nyugdíjakat kell fizetni – írják.
Pataki arra is kitér, hogy az oktatáson, az egészségügyben és a szociális ellátórendszeren nem látszik, hogy hová tűnt ez a sok ezer milliárd forint. Az Együttt szerint a pénzt egy részét egyszerűen ellopták, és ebből gazdagodott meg Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Habony Árpád, illetve Andy Vajna. A nagyobb része pedig az Orbán-kormány rossz gazdaságpolitikájának az elleplezésére ment el.
Pataki mindezt úgy foglalta össze, hogy felélte és ellopta a Fidesz Magyarország jövőjét.
Az a pletyka járja Amerikában, hogy februárban Orbán Viktor Washingtonba látogat és részt vesz a National Prayer Breakfast (közös imával egybekötött reggeli) rendezvényen. Az információt a befolyásos Foreign Policy pénteki cikkében szellőztette meg.
A National Prayer Breakfast-et egyébként 1952 óta minden évben megtartják, és az amerikai elnök mellett a világ tekintélyes politikai és gazdasági vezetői vesznek rajta részt. Eredetileg egy keresztény szervezet kezdeményezte a rendezvényt a szegények megsegítésére. Azóta elsőrangú politikai eseménnyé vált, amelyen a vendégek csakis meghívás alapján vehetnek részt. Idén február 8-án lesz a rendezvény.
A Foreign Policy cikkének címe: Miért nem lehetünk illiberális barátok? A szerző (Emily Tamkin) azt elemzi, hogy miért nem jött eddig össze Donald Trump és Orbán Viktor közelebbi kapcsolata annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök még az amerikai választási kampányban a republikánus jelölt mellett foglalt állást.
Tamkin szerint ez részben azzal magyarázható, hogy az Egyesült Államok kapcsolata valamelyik másik állammal nemcsak attól függ, hogy ki ül a Fehér Házban. Ez a szerző rövid válasza a kérdésre, a hosszabbat pedig több szereplő és esemény összefüggésében látja. Az egyik ilyen személy Gorka Sebestyén, Trump nemrég menesztett tanácsadója, akivel Orbán emberei – a Foreign Policy szerint – sehogyan sem tudtak zöld ágra vergődni. A második ok a CEU elleni támadás, amely az Orbán-kormány baklövése volt, hiszen a Közép-Európai Egyetem mellett számos Nobel-díjas és egyetem állt ki. A harmadik abban keresendő, hogy az amerikai külügyminisztériumban még mindig nem sikerült betölteni a kulcsfontosságú helyeket Trump embereivel. A negyedik, hogy Washingtonban nagyban folyik a vizsgálat a Trump-csapat orosz kapcsolatairól, és ilyen szempontból érzékeny lehet együttműködni egy Putyinhoz közel álló vezetővel.
De Orbán számára nincs minden vesztve, írja Foreign Policy szerzője, és példaként hozza fel a februári közös fotó lehetőségét.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
