A Nemzeti Választási Bizottság korlátozni tervezi annak lehetőségét, hogy az ellenzéki jelöltek még a választás előtt visszaléphessenek a kerületben legesélyesebb jelölt javára. Az erről szóló iránymutatást a bizottság következő ülésén tárgyalhatják meg. Egy választási szakértő szerint a törvény nem hatalmazza fel erre az NVB-t, egy másik szerint igen, de sportszerűtlen lenne.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén úgy döntött, iránymutatást ad ki arról, hogy egy párt országos listáját törölni kell, ha az egyéni választókerületi jelöltek száma 27 alá csökken, vagy ha a 27 jelölt megvan, de a területi eloszlás követelményét nem teljesítik. A hatályos törvényi előírás értelmében parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban legkevesebb 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.
A gyakorlatban azt jelentené a változás, hogy korlátoznák azt a lehetőséget, hogy az ellenzéki jelöltek még a választás előtt visszaléphessenek a választókerületben legesélyesebb jelölt javára, amiről egyre többet tárgyalnak az egymással összefogó ellenzéki pártok.
Másképpen szólva a NVB szerint nem elegendő a jelöltek regisztrációja és a jelöltséghez szükséges ajánlások összegyűjtése,
az országos pártlista állításának feltételeit a választásokig meg kellene tartani.
Ha ezek bármelyikét nem teljesíti egy párt, akkor törlik az országos listáját.
Patyi András, az NVB elnöke azzal érvelt, hogy a korábbi választási eljárási törvény kifejezetten előírta: az egyéni választókerületi jelölt kiesése nem érinti a listát, ilyen előírás azonban nincs a hatályos jogszabályban, ezért kell iránymutatást kiadniuk.
László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője elemzésében vitatja, hogy a választási eljárási törvény alapján az NVB-nek lenne felhatalmazása a pártlista törlésére. Szerinte a pártoknak is az az érdekük, hogy legalább 27 jelöltet versenyben tartsanak, és alapvetés számukra, hogy az ellenzéki koordinációban csak legalább ennyi jelölttel lehet részt venni. A pártoknak adandó költségvetési támogatás is erre ösztönzi őket, mert ennyi jelölti számtól kezdődően jár a pénz.
László szerint az NVB szándéka illeszkedik az eddig ismert ellenzéki stratégiákhoz, azokat egyáltalán nem szűkíti be. Mindazonáltal a szakértő szerint nem egyszerű a helyzet az elképzeléssel. A választási eljárási törvényben a lista „kiesése” kapcsán egyetlen szó sincs arról az esetről, ha egy jogerősen nyilvántartásba vett listát állító párt jelöltjeinek száma 27 alá esne.
A parlamenti képviselők választásáról szóló passzusok közt pedig valóban hiányzik az a szabály, hogy nem érinti a listaállítás jogát az, ha az egyéni választókerületi jelölt kiesett. Benne van viszont a helyi önkormányzati választási törvényben, csakhogy ez nem érvényes a parlamenti szavazásra.
„A hatályos választási eljárási törvény tehát hallgat erről az eshetőségről. Márpedig ha nem szerepel benne, hogy mi a teendő a vázolt esetben, nem is hatalmazza fel az NVB-t a pártlista törlésére”
– fogalmaz László Róbert.
Nem ért egyet ezzel Tóth Zoltán, aki úgy véli: értelmezhető úgy az NVB-nek adott felhatalmazás, hogy adhat ki iránymutatást, ha egymásnak ellentmondó döntések születnek egyes választási szerveknél. Mindazonáltal sportszerűtlen lenne az ellenzék számára egyébként is kifejezetten hátrányos választási szabályok további szűkítése. A már idézett fontos passzus hiánya a törvényből szürke zónává tette a szabályokat, tág teret adva az értelmezésnek – ért egyet a felvetéssel. (A választási szabályok évtizedek óta egyik legjobb szakembere áprilisban a DK színeiben készül indulni egyéni kerületben.)
A PC szakértője szerint egyébként a vita azért nem „éles” mert csak iránymutatásról lenne szó, ami természetesen orientálja a választási szerveket, de ha előállna ilyen konkrét eset, a végső szót a Kúria fogja kimondani. Tóth Zoltán ellentmond ennek azzal, hogy az iránymutatással szemben nincs jogorvoslati lehetőség. „Majd meglátjuk, mivel fogja elutasítani a fellebbezést a bíróság” – mondta.
