Koszorút helyeznek el holnap a 90 éve született Tom Lantos újlipótvárosi szülőházán, és felavatják szobrát is. A kongresszus egyetlen holokauszttúlélő tagja az amerikai külpolitika máig legtekintélyesebb alakítóinak egyike volt.
Tom Lantos (Lantos Péter Tamás) Budapesten született 1928. február 1-jén. Tizenévesen a megszálló német hadsereg kényszermunkatáborba vezényelte. A munkatáborból megszökött, majd egy nagynénjénél lelt menedékre, aki a svéd diplomata, Raoul Wallenberg által működtetett egyik védett házban élt.
Lantos 1947-ben a Hillel Alapítvány ösztöndíjasaként az Egyesült Államokba utazott tanulni. Alapdiplomáját 1949-ben, gazdaságtudományi mesterdiplomáját pedig 1950-ben szerezte a University of Washington seattle-i kampuszán. A University of California berkeley-i kampuszán gazdaságtudományi PhD fokozatot szerzett. Köztisztviselői pályafutását televíziós külpolitikai kommentátorként kezdte, valamint több amerikai szenátor főtanácsadójaként is működött.
1980-ban lett tagja a Képviselőháznak Kalifornia államból, demokrata párti színekben. Ő volt máig az egyetlen holokauszttúlélő kongresszusi tag. 1983-ban társalapítóként létrehozta a Kongresszus Emberi Jogi Választmányát. Miután 27 évig szolgált a Képviselőház Külügyi Bizottságában, Tom Lantost a testület elnökévé választották.
2008. január elején bejelentette, hogy nyelőcsőrákja miatt az év végén visszavonul a politikától, ezt azonban nem érhette meg, február 11-én 80 évesen elhunyt. Halála miatt már nem vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést Washingtonban.
Bono, a U2 énekese Lantos búcsúztatásán a Capitoliumon. Bono mögött Elie Wiesel Nobel-békedíjas amerikai író, Nancy Pelosi, a képviselőház akkori demokrata párti elnöke, Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára. MTI/EPA/Stefan Zaklin)
Elhunyta után az Egyesült Államok Kongresszusa állandó jelleggel
létrehozta a Tom Lantos Emberi Jogi Bizottságot.
Képviselővé választása után törvényjavaslatot terjesztett elő arról, hogy Raoul Wallenbergnek adják meg a tiszteletbeli amerikai állampolgárságot és követeljék a Szovjetuniótól az 1945-ben elrabolt svéd diplomata sorsának őszinte feltárását. Elérte azt is, hogy Washingtonban, a Capitolium alatti rotundában állítsák fel Wallenberg mellszobrát. Kezdeményezésére Kossuth Lajosnak is szobrot állítottak a Capitoliumban 1990. március 15-én. 1987-ben Lantos több képviselőtársával együtt tiltakozott az erdélyi magyarokat érő rossz bánásmód miatt, javasolta, hogy az USA tiltakozásul vonja vissza a Romániának adott kereskedelmi kedvezményt.
Felesége Annette, aki a San Francisco Chronicle amerikai napilap szerint Gábor Zsazsa színésznő unokatestvére. 58 évig tartó házasságukból két lányuk született.
Lantos halála után 2011-ben a magyar kormány és az amerikai Szenátus döntése nyomán Budapesten megalakult a Tom Lantos Intézet azzal a céllal, hogy tisztelegjen a politikus emléke előtt. A megnyitón az amerikai kormányt Hillary Clinton külügyminiszter képviselte.
Holnap pedig, Lantos születésnapján, koszorút helyeznek a szülőházán lévő emléktáblán, és felavatják egészalakos szobrát is. Az avatáson beszédet mond Tom Lantos unokája, Tóth József kerületi polgármester, David Kostelancik, az amerikai nagykövetség ügyvivője és videóüzenetet küld Joe Biden volt amerikai alelnök is.
Nehezen tudja az Origo eldönteni, hogy most Simicska Lajos vagy Soros György irányítja-e az LMP-t, de erről névtelen szerzőjük hosszan értekezett. A Pesti Srácok sajátos nézőpontból dolgozott fel egy beszélgetést, és persze ma is volt az egész kormánymédián végigsöprő üzenet.
Az Origo Vágó Gábor visszatérése kapcsán nem tudja eldönteni, hogy az LMP Simicska vagy Soros pártja-e
„Ismert, 2014-ben azért hagyta faképnél a zöld alakulatot, mert komoly nézeteltérése alakult ki Schiffer András, akkori pártvezetővel és az önálló identitás megőrzésére törekedő politikájával. Az LMP-ből kiszorult politikus a Soros György érdekeltségébe tartozó Átlátszónál helyezkedett el, és ezzel párhuzamosan kormányellenes aktivistaként is hírnévre tett szert, de politikai ambíciói mindig is nyilvánvalóak voltak. Pártbeli forrásaink szerint Vágó visszatérésével az LMP Soros-szárnya erőre kapott, Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltjének pozíciói megerősödtek. Nagyon úgy néz ki, hogy egyre nagyobb befolyást szerez a bevándorláspárti spekuláns az önállóságára korábban még büszke pártban. Igaz, akkor még nem Simicska Lajos táskás embere, Hadházy Ákos és a sorosista Szél Bernadett volt a két vezető.”
A Pesti Srácok is ott volt a Republikon Intézet beszélgetésén
„Különleges eseménynek tekinthető, amikor a résztvevők cinkosan úgy tesznek, mintha bármi tétje lenne a beszélgetésnek, tényleg léteznének liberális szavazók, akiknek a döntése érdemben befolyásolhatná a választásokat, és ezért konferencia-sorozat segítségével – ahol a szavazatokra ácsingózó jelöltek bizonyíthatják alkalmasságukat – próbálják a helyes irányba, a helyes párthoz terelni őket. Az est sztárvendége ezúttal Gyurcsány Ferenc volt, aki személyiségei közül mindegyiket felmutatta a széksorokon helyet foglaló összes magyar liberálisnak a Gödör Klubban. Volt felháborodásában üvöltve őrjöngő Ferenc, láttuk a református lelkipásztor halk szavával könyörgő Ferencet, valamint a régi, átlagemberrel könnyen szót értő, pápaigyerek proliferit is.”
Sajátosan értelmez a Magyar Idők egy felmérést
„’Vagyis a magyar választók kétharmada – vélhetően a kormányzati propaganda hatására’ – folytatja eszmefuttatását a Zoom.hu – ’azt hiszi, hogy az amerikai milliárdos saját párttal képviselteti magát a magyar országgyűlési választáson.’
Bizony ezek a félrevezetett, butus magyar választók már csak ilyenek.
De ez lett volna a kutatás valódi célja, arra költötték volna a vélhetően jelentős összeget, hogy ezt így felmérjék?
Élünk a gyanúperrel, hogy az ellenzék töketlenkedését látva George bácsi villantott egy kis pénzt arra, hogy ugyan valaki vizsgálja már meg, egy új Soros nevével brand-elt párt első blikkre milyen országos fogadtatásban részesülne. És pofára esett…”
Az egész kormánymédián végigsöpört a Fidesz mai üzenete, a Ripost sem maradhatott ki
„Hidvéghi Balázs az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában kifejtette: az ellenzéki pártok, vezetőinek mozgásából, nyilatkozataiból az látható, hogy „ki nem állhatják egymást”, „egymás kinyírásával” vannak elfoglalva. Ugyanakkor egy dologban egyetértenek, valamennyien a „Soros-tervet” akarják megvalósítani, behódolnának a külföldi nyomásnak.
A kommunikációs igazgató szerint „jelek sora” utal az ellenzéki pártok és Soros György közötti kapcsolatra. Példaként említette, hogy „pénzek mozognak”, ellenzéki politikusok Magyarországon és külföldön is védik a Soros-szervezeteket, kiállnak a Soros-érdekek mellett.”
Karácsony Gergely szerint a Fidesz félrevezeti az embereket, az MSZP-Párbeszéd szövetség nem készül lebontani a határzárat.
Megint visszaszólt az LMP a DK-nak, szerintük Orbán Viktor többek között Gyurcsány Ferenc „áldásos tevékenységének köszönhetően nyert kétszer kétharmaddal”.
A Liberálisok azt követelik, hogy Orbán Viktor adjon választ arra, hogy milyen megállapodást kötött Heinrich Pecinával bécsi találkozójukon.
Magyarországra jön a Pussy Riot, a Putyin-ellenes fellépéseiről ismert orosz punkzenekar az Akvárium Klubban lép fel március 12-én.
Az Egyesült Államok nem képes egyedül megoldani az izraeli-palesztin konfliktust, de közreműködése nélkül sem lehetséges a helyzet rendezése – ezt mondta Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Életfogytiglani börtönre ítélte a bíróság a két évvel ezelőtti isztambuli terrortámadás három vádlottját. Az öngyilkos merényletben 12 német turista halt meg.
Háborús fegyverré vált a nők és gyerekek elleni szexuális erőszak Angelina Jolie színésznő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának nagykövete szerint.
Szerdán este bejelentik a diáktüntetés szervezői, hogy hogyan tovább: minden attól függ, hogy a hátralévő néhány órában reagál-e a minisztérium a demonstráción megfogalmazott követeléseikre.
16 óráig adtak határidőt az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Ne menj suliba! szervezői, hogy válaszoljanak arra a 12 pontra, amelyet a január 19-i tüntetésen fogalmaztak meg az oktatás átalakításával kapcsolatban.
Gyetvai Viktor a FüHü-nek elmondta, hogy eddig még semmilyen válasz nem érkezett arra a levélre, amelyet elküldtek a minisztériumnak, de továbbra is reménykednek abba, hogy a határidő lejártáig ez még változik. A diákok egyébként nem „kommunikációs paneleket” várnának az EMMI-től, hanem érdemi reakciót, de egyelőre se ilyet, se olyat nem kaptak.
Fél 6-tól sajtótájékoztatót tartanak, ahol
egy újabb megmozdulást jelentenek be, amennyiben a minisztérium nem ad „jogszabályi garanciát” a 12 pont teljesülésére.
Az EMMI-t is megkerestük, hogy terveznek-e válaszolni a diákok levelére, illetve megfontolják-e a követeléseiket, de érdemi választ mi sem kaptunk. „A január 19-ei diáktüntetéssel kapcsolatban a kormány álláspontját már többször világossá tette: Magyarország demokrácia, ahol szólás és véleményszabadság van. A kormány célja, hogy minden magyar fiatal versenyképes tudást kapjon. Az oktatásban mindig széleskörű párbeszédre van szükség, ebben a párbeszédben a pedagógusok, az oktatási szakemberek, a szülők mellett, természetesen a diákok véleménye is számít” – írták.
A Biztonságos Internet Napot (Safer Internet Day – SID) az Európai Unió Safer Internet Program akciótervének keretein belül ma már a világon közel 130 országban – köztük az Európai Unió mind a 28 tagállamában –, minden év februárjának második keddjén, ugyanazon a napon rendezik meg.
Az utóbbi években a „biztonságosabb” helyett a „jobb” internet létrehozására került a hangsúly. Ezért idén a SID közös felelősségünkre fókuszál: mindannyiunk dolga, hogy az internetet egy jobb hellyé tegyük a magunk és egymás, de különösen a fiatalok számára. Mi több, felhívja a figyelmet, hogy
tiszteljük egymást a digitális világban is.
Ezért is lett 2018-ban a SID szlogenje: “Alkoss, csatlakozz, tiszteld a másikat: A jobb internet veled kezdődik!”
A Biztonságos Internet Nap hazai programjai
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ), az Európai Unió Safer Internet Programjának (SIP) hazai konzorciumvezetője figyelemfelkeltő eseményt szervez erre a napra a Microsoft Magyarország székházában, amelyen szakemberek, döntéshozók, pedagógusok, gyerekek, a sajtó, illetve a téma iránt érdeklődők vesznek részt. A rendezők hazai intézményeket, gyermekvédelmi szakembereket, játékszakértőket, webes biztonsági szakembereket, ezen kívül távközlési cégeket, internetszolgáltatókat, non-profit szervezeteket, multinacionális cégek képviselőit is várnak az eseményre.
A Safer Internet Program (SIP) magyarországi konzorciuma a 2018-as Biztonságos Internet Nap alkalmából versenyt is hirdetett hazai általános iskolások és középiskolások számára, digitális történetmesélésre és szépirodalmi írásművek elkészítésére. Mivel a kortárs segítségnyújtás, egymás tanítása és a tanácsadás is egyre nagyobb hangsúlyt kap napjainkban, a gyerekek pályaműveikben megfogalmazhatták, miképp teszik, vagy tudnák jobbá tenni az internetet.
A Biztonságos Internet Nap hazai programjáról a www.saferinternet.hu oldalon található bővebb információ.
Egy 17 éves fiatal halálra verte hasonló korú zárkatársát a fiatalkorúak szirmabesenyői börtönében. A bűnügy tavaly történt. A vádlott a sértettet többször ököllel fejen ütötte, majd miután földre került, többször bele is rúgott a fejébe. Az áldozat a veréstől kómába esett, két hónap múlva pedig meghalt. MTI
Terjed az influenza
Egy hét alatt megduplázódott az influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz fordulók száma. Január 22-28 között 31 350 ember fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel orvoshoz, ami 85,9 százalékkal több beteget jelent. MTI
Visszavonta vallomását a Teréz körúti robbantás gyanúsítottja
Minden vallomását visszavonta a Teréz körúti robbantással vádolt fiatalember a büntetőperének első tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken szerdán. A vád szerint a huszonéves fiatalember 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten a VI. kerület, Teréz körúton egy általa készített pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két arra haladó rendőrjárőrt. MTI
Mi történik ma a magyar iskolákban? Többek között erre a kérdésre kereste a választ Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője, Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselője és Nahalka István oktatási szakértő A Liberális Magyarországért Alapítvány – ALMA kaposvári rendezvényén.
A pódiumbeszélgetés aktualitását a Tanítanék által szervezett pedagógustüntetés, valamint az ott bejelentett oktatási minimum adta. Több hónapos egyeztetések után ugyanis a civilek szakértőkkel és nyolc ellenzéki párttal együttműködve egy olyan dokumentumot hoztak létre, amelyben lefektették egy demokratikus, decentralizált, a diákok és a pedagógusok igényeire összpontosító oktatási rendszer alapjait.
Túlterheltek a tanárok és a diákok is
A Tanítanék képviselője pedagógusként azzal nyitotta a beszélgetést, hogy saját tapasztalatai azt mutatják: a legnagyobb gondot a diákok túlterheltsége jelenti. Tizenegyedik osztályos tanulók osztályfőnökeként azt látja, hogy még az egyébként jó családokból érkező tanulók is folyamatos stressznek, szorongásnak vannak kitéve a központosított oktatási rendszer sokszor irreális elvárásai miatt – nem csak az iskolában, de otthon is.
A diákok sok esetben nem is Magyarországon képzelik el a továbbtanulásukat, hiszen nemzetközileg elismert tudást nyújtó külföldi egyetemekre csaknem ugyanannyi pénzért kerülhetnek be, mint a hazai fizetős intézményekbe.
A tanároknak – akik nem mellesleg szintén túlterheltek – egyszerre kellene lenniük fejlesztő pedagógusnak, szociális munkásnak és pszichológusnak, csakhogy erre nincsenek kiképezve, emiatt folyamatosan szoronganak, hogy képesek-e megfelelni a követelményeknek.
A vitáig sem jutottak el – aztán jött az oktatási minimum
Bősz Anett bevezetőjében aláhúzta, amit Törley Katalin is hangsúlyozott, még pedig azt, hogy ebben az országban mindenki magára hagyva küzd, ráadásul olyan jogokért, amelyek jelenléte természetes más társadalmakban. Magyarországon is arra lenne szükség, hogy megtanítsák az embereket közösségben élni, a tanulókat pedig arra, hogy miként használják az agyukat, ne arra, hogy mit gondoljanak. A Liberálisok ügyvivője szerint az alapokkal van baj, a szemléleten kellene változtatni, de korábban addig sem jutottunk el, hogy meg lehessen vitatni a problémákat.
Ezért is számít nagy eredménynek az oktatási minimum lefektetése, amely szakértők, civil szervezetek és a Jobbik kivételével a teljes ellenzék közös munkájaként született meg. Kialakult egy olyan együttműködés a civilszféra és a politika között, amely korábban elképzelhetetlen volt. Többek között azért, mert az iskoláknak nem pusztán szakmai gondokkal kell megküzdeniük, hanem azokkal a gumicsontokkal is, amelyeket a politika állított elő – vette át a szót Törley Katalin.
Áttörték a falat a pedagógustüntetéssel
A pedagógus példaként említette, hogy a Tanítanék mozgalom két éves múltja során az akciók, tiltakozások legkülönfélébb válfajaival próbált a kormányzattól választ kicsikarni a felmerülő kérdéseikre. Meg akartak akadályozni olyan nyilvánvalóan rossz törvényeket, amelyek hátráltatják a közoktatást, de mindhiába, süket fülekre találtak. A legnagyobb eredményüknek az tekinthető, hogy a Taigetosz-törvényt sikerült az Alkotmánybíróság elé utalni, Törley azonban hozzátette: félő, hogy ha ez a kormány marad hatalmon, akkor nagy eséllyel minden marad a régiben.
A Tanítanék az akciókon túl szakkérdésekre is koncentrált, és arra törekedett, hogy a társadalomnak megmutassák: hallatni kell a hangjukat.
Ha a siker most még csak annyiban is mérhető, hogy médiatémává tették az oktatás ügyét, a korábbi szegényes megjelenésekhez képest már önmagában nagy teljesítmény, hogy a kormánypárti sajtóorgánumok is beszámoltak a Tanítanék követeléseiről.
Párbeszéd alakult ki a civilek és a pártok között
Törley reménykeltőnek nevezte, hogy a novemberi kezdeményezésük, amellyel megkeresték a pártokat, és amely az oktatási minimum lefektetését célozta meg, mostanra célba ért. Szerinte ez még akkor is siker, ha a kormányzó pártok – a Fidesz és a KDNP – egyáltalán nem reagált a levelükre, és ily módon be sem kapcsolódott a munkába. Bekapcsolódott viszont az Oktatási Hálózat, amely a felsőoktatást képviseli, és ami azért különösen fontos, mert a felsőoktatás és a közoktatás problémáinak megoldása elválaszthatatlan egymástól. A cél az volt, hogy olyan alapokat fektessenek le, amely az oktatást hosszú távon elválasztja a politikától, és megszünteti azt a káros rendszert, ahol négy évente változtatgatják a törvényt.
Erről az egész folyamatról – amelynek utolsó fázisa, vagyis a dokumentum a pártok által történő aláírása a jövő héten várható – azt lehet mondani, hogy kitört a normalitás folyamata: értelmes párbeszéd folyt a pártok, a szakma és a civil szervezetek képviselői között.
A nemzeti alaptanterv koncepciótlan, triviális „marhaság”
Nahalka István a Civil Közoktatási Platform nevében két konkrét területről, illetve azok anomáliáiról tett említést. Az egyik a szakgimnáziumok érettségi követelményeinek elképesztő későn történő megjelenéséről szólt, illetve arról, hogy sem a politika, sem a szakma nem reagált a bíráló levelükre. A másik példaként a nemzeti alaptantervet említette, amelynek elkészülte és hivatalos változata – ahogy ő fogalmazott – rengeteg marhaságot tartalmazott, koncepciótlan, triviális, szakmailag bebizonyíthatóan félrevezető volt. Éppen ezért ők készítettek egy szakmailag alapos, új nemzeti alaptantervet, amelyre a kormányzat részéről semmiféle válasz nem érkezett. Nahalka kiemelte, nem túlzás azt állítani: az életünkkel játszanak akkor, amikor az oktatás lényegi szabályzatát képtelenek rendesen kidolgozni. E pillanatban fél éves késésben vannak, és nem nagyon látszik az esély sem, hogy a következő tanévet e szabályozás alapján kezdjék el. Az oktatási szakértő döbbenetesnek nevezte, hogy mindeközben a 140 ezres pedagógustársadalom hallgat.
Az oktatási minimum kiút lehet a központosított rendszerből
Bősz Anett – visszatérve az oktatási minimum tervezetére – kihangsúlyozta, hogy miközben fontosnak tartja, hogy több ágazatban is beindult ez a munka, amelynek végén a pártok közös dokumentumban rögzítették a teendőket, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy mindez nem két évvel a választások előtt történt. Ezzel együtt nagyon fontos a közel húsz oldalas dokumentum, hiszen nem pusztán a pártok közös felelősségét fogalmazza meg, hanem a lehetőségét is megteremti annak, hogy kirántsa az oktatást ebből az erősen központosított rendszerből.
A pódiumbeszélgetés után Bősz Anett, Törley Katalin és Nahalka István a közönség kérdéseire válaszolt egy színes, tartalmas felszólalásokkal teli fórum keretein belül.
Közigazgatási pert indít az Együtt a számvevőszék őket érintő, összesen 19 milliós tiltott pártfinanszírozás miatti büntetése miatt. A büntetés hatályon kívül helyezését kérik.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordul az Együtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbbi, rájuk vonatkozó jelentése miatt az Együtt. Keresetükben a többi között azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg, illetve helyezze hatályon kívül a jelentés
tiltott nem vagyoni támogatás
elfogadására vonatkozó részeit.
Az ÁSZ január elején sorra büntette meg az ellenzéki pártokat tiltott vagyoni támogatást állapítva meg. Az Együttnél is a legnagyobb tétel, 9,695 millió forint abból adódott, hogy az ÁSZ szerint a piacinál alacsonyabb összegű bérleti díjat fizettek, 120 ezer pedig amiatt, mert tagdíj-befizetést adományként könyveltek el.
A jogszabályok alapján azonban az összesen 9,815 milliós büntetés mellett ezzel megegyező összeget kell levonni a pártnak járó idei állami támogatásból. Összességében tehát
mintegy 19 millióval „rövidülne meg” az Együtt.
Jelenleg a bírság „jegelése” zajlik, mert a pártokat ért büntetések miatti botrány kipattanása után Varga Mihály gazdasági miniszter azt „javasolta” a felügyelete alá tartozó adóhivatalnak és államkincstárnak, hogy a választások előtt ne szedjék be a pénzt.
Az ÁSZ a tiltott támogatást megállapította több ellenzéki pártnál: a Jobbikot 331, az LMP-t 8,8, a DK-t 8,245, a Liberálisokat 6,185, a Párbeszédet 7,525 millióra büntette. Mindegyik esetében a végszámla a kétszeres összeg lenne.
Ment a maszatolás rendesen a január 27-re tervezett Horthy Miklós emlékére tartott volna szentmise kapcsán. Különösen akkor élénkült meg az ezzel kapcsolatos kommunikáció, amikor kiderült, hogy ez a nap egybeesik a holokauszt nemzetközi emléknapjával. (Mely nap amúgy az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulója.)
A magyar politika magas rangú prominensekkel készült képviselni magát az eseményen. Felszólalt volna Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke és Boross Péter volt miniszterelnök. Utóbbi közölte, hogy zavarban volt, amikor megtudta, hogy ez a nap a holokauszt emléknapja egyben, de ott lesz a szentmisén, beszélni is fog, mert mint mondta, az embernek vállalnia kell a tévedését.
Lezsák Sándor nem mondott semmit, ezzel szemben a Magyar Hírlap leközölte a magyar országgyűlés alelnökének – a szentmise elmaradása miatt el nem mondott – beszédét.
Mely beszédből kiderült, hogy nem igaz, amit a szervezők állítottak, miszerint nem tudtak arról, hogy a szentmise a holokauszt emléknapjával esik egybe. Tudtak róla, és tudott róla Lezsák Sándor is. Az országgyűlés alelnöke ugyanis a többi között ezt mondta volna január 27-én, szombaton, a belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánián tartandó szentmisén: „Nem botrány tehát – inkább természetes gesztus –, hogy az iszonyú és embertelen holokauszt, a vészkorszak emléknapján, szentmise keretében katolikus hívőként emlékezünk Magyarország kormányzójára, családjára is. Zsidó honfitársaink példát vehetnének azon zsidó honfitársainkról, akik méltányolták Horthy Miklós kormányzó bátor döntéseit, és ezt számos formában kifejezésre is juttatták. Részükről sem kellene több mint méltányosság a megítélésben”.
Lezsák úr zsidó honfitársai tehát példát vehetnének Lezsák úr azon zsidó honfitársairól, akik méltányolják Horthy Miklós kormányzó bátor döntését. Még akkor is, ha nem minden zsidó honfitárs méltányolhatja a kormányzó úr bátor döntését, mert sokan közülük már a múlt század negyvenes éveiben sem voltak abban a helyzetben, hogy ezt, vagy bármi mást méltányoljanak. Lezsák úr zsidó honfitársai közül ugyanis sokakat elpusztítottak a vészkorszak idején. Mások túlélték valahogy, de számos családtagjukat, gyerekeiket. testvéreiket, szüleiket megölték. Lezsák úr is beláthatja, hogy ezek a zsidó honfitársai nem méltányolhatják a kormányzó úr bátor döntését.
Persze, bizonyosan vannak Lezsák úrnak olyan zsidó honfitársai is, akik méltányolják Horthy úr döntésének bátorságát. Egy ilyen zsidó honfitársunkról, néhai Blumgrund Jánosról, későbbi nevén: vitéz Szabó Attila Jánosról a Független Hírügynökség is írt néhány nappal ezelőtt. Ő volt az a zsidó honfitársunk, aki a bécsi Horthy Miklós Társaság elnökeként koszorút helyezett el Horthy Miklós újratemetésén Kenderesen.
Horthyra emlékezni, érte szentmisét mondani mindenkinek jogában áll. Akinek így jó, lelke rajta
Lezsák Sándor Horthy kormányzó és bátor döntése iránti rajongása azonban nem magánügy. Lezsák Sándor ugyanis a magyar parlament, az ország legfőbb döntéshozó testületének az alelnöke. Vagyis, a közhatalom magas rangú tisztviselője, s ha ő részt vesz és beszédet mond egy ilyen megemlékezésen, azáltal olyan látszat keletkezik, mintha ott a magyar közhatalom is megjelent volna.
Tanulságos utóirat: január 27-én ugyan elmaradt a szentmise, de a Horthy Miklós Társaság szervezésében február 11-én emlék-istentiszteletet tartanak a kormányzó halálának 61. évfordulója alkalmából a Hazatérés Templomában.
Nyilván Lezsák Sándor azon zsidó és nemzsidó honfitársait is várják, akik méltányolják a kormányzó úr döntésének bátorságát.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
