Kezdőlap Itthon Oldal 614

Itthon

Juhász Péter Köves Slomóval találkozna a Szabadság téren

0

Az Együtt elnöke közösen bontaná el a Szabadság téri, sokat vitatott, hivatalos elnevezéssel a német megszállás áldozatainak emléket állító emlékművet.

A szobrot, amely bíráló szerint a magyarországi zsidóság tragédiájában bagatellizálja az akkori magyar vezetés felelősségét, 2014. júniusában  állították fel az éjszaka leple alatt, a hazai, valamint nemzetközi botrányok hatására, azóta sem avatták fel.

Mint Juhász Péter írja: „találkozni hívtam Köves Slomót, mert szerintem el kell bontani a Szabadság téri emlékművet. Ehhez kérem a támogatását. Mert szerintem szerinte is. Szerinted?”

Szintén ma, Radnóti Zoltán, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke a Magyar Nemzetben nyílt levélben kérte számon Kövestől, amiért beszállt a kampányba.

Juhász Péter levelét itt olvashatják:

Köves Slomó

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, vezető rabbi

Tisztelt Rabbi Úr!

Miután Ön úgy nyilatkozott az elmúlt napokban a Hollik István KDNP-s képviselőjelölt kampánykiadványában való támogató megjelenése kapcsán, hogy bármelyik demokratikus párt jelöltjével hajlandó találkozni, és megkaphatja az Ön támogatását, engedje meg, hogy egy találkozóra hívjam Önt egy konkrét ügy kapcsán.

2014 júliusában Orbán Viktor kormánya botrányok közepette, a magyar zsidó közösség és a demokratikus érzelmű emberek minden tiltakozása ellenére titokban, rendőri kordonok mögött felállította a Horthy-korszak háborús bűneit rehabilitálni kívánó Szabadság téri emlékművet, hivatalos nevén, „A német megszállás áldozatainak emlékművét”. Ez az emlékmű, de önmagában a kormány eljárása is méltatlan mind a holokauszt közel félmillió zsidó áldozatával, mind a túlélőkkel és hozzátartozókkal, mind pedig a jóérzésű magyar emberekkel szemben.

Az emlékművet azóta sem avatta fel a kormány, de nem vállalták a felelősséget a mi kárunkra elkövetett szégyenért: a Fidesz-KDNP Horthy-mosdató emlékműve azóta is áll.

1944 márciusára, a német megszállás bekövetkeztekor már három zsidótörvény is érvényben volt Magyarországon, amelyek a zsidókat faji alapon meghatározva kiszorították őket a közélet és a gazdaság számos területéről. Még a német megszállás előtt több tízezer magyar állampolgárt kényszerítettek munkaszolgálatra, illetve ezreket gyilkoltattak meg csupán származásuk alapján a magyar és német hadsereg által közösen megszállt területeken. Az 1944-ben történt német megszállás a magyar hatóságokkal és a hadsereggel összejátszva történt, utána pedig a magyar állam hathatós támogatásával küldtek biztos halálba százezreket.

Amennyiben 2018. április 8-án megválasztanak a Belváros országgyűlési képviselőjének, az első feladataim között lesz eltakarítani ezt az emlékműnek nevezett szégyent a Szabadság térről. Sem szavakkal, sem tettekkel, sem emlékművek felállításával nem vállalhatunk közösséget a Horthy-korszakkal. Igazságot kell tennünk mindazoknak, akiket ez az emlékmű okkal sért.

Erről szeretnék Önnel, mint minden demokratikus párt jelöltje iránt nyitott, a zsidó közösség egy részét képviselő rabbival értekezni az emlékműnél, illetve annak lebontásához kérem az Ön támogatását.

Arra kérem, jelölje meg az időpontot, amikor találkozhatunk a Szabadság téren.

Ezúton is köszönöm együttműködését.

Budapest, 2018.02.06.

Üdvözlettel: Juhász Péter

elnök, Együtt-a Korszakváltók Pártja

 

Kormányhivatalnokok őrizetben – ukránoknak szereztek hamís papírokat

0

Sajtóhírek szerint január 24-én Hajdúdorogon több kormányhivatali alkalmazottat vettek őrizetbe. Az esetről a rendőrség hivatalosan csak annyit közölt, hogy négy embert vettek őrizetbe, akiket hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsítanak.

A nyomozás közel egy évvel ezelőtt, 2017 májusában kezdőt9ött. A Magyar Nemzet szerint a két kormányalkalmazott, valamint két másik társuk hamis okiratok megszerzésében segíthetett ukrán magánszemélyeket. A lap munkatársai megtalálták azt a fodrászatként is működő családi házat, ahová a mintegy negyven ukrán állampolgárságú személy volt lakcím szerint bejelentve. A rendőrség itt is házkutatást tartott.

Az ügyben nagyon nagy a titkolózás, mert a jelenleg is őrizetben lévő kormányhivatali alkalmazottak

állítólag egy közismert személlyel állnak szoros kapcsolatban.

Miután a rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem túlságosan közlékeny az ügyben, jelenleg azt sem tudni, hogy az ügy milyen kapcsolatban áll a sajtóban mostanában gyakran emlegetett és ukrán nyugdíjbiznisznek nevezett tevékenységgel. Ez utóbbiról a Független Hírügynökség is írt, a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc pedig egy rövid, az interneten nagy népszerűségnek örvendő videót is forgatott.

Ma három éve mondta ki Simicska, hogy mit gondol Orbánról

2015. február 6-án, pénteken a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió és Hír TV vezetői „lelkiismereti okokra hivatkozva” felmondtak. A „szakítás” után sorra hagyták el Simicskát médiabirodalmának főszerkesztői, de ez csak fokozta Orbán Viktor egykori barátjának harci kedvét. „Amíg én vagyok, minden van, folytatom tovább a harcot, és kibaszok mindenkit”, mondta –, majd még hozzátette: most elmegyek szánkózni.

Arra azonban maradt ideje, hogy még aznap kivásárolja a távozókat a médiabirodalmából és változásokat eszközöljön a portfólió vezetésében. A nevezetes nap utóbb G-nap néven vonult be a magyarországi közbeszédbe. (Simicska Lajos ezen a napon szó szerint ezt mondta egy újságírónak: Orbán egy geci.)

S bár nem kerek évfordulóról van szó, érdemes felidézni Simicska és a Fidesz egészen addig öröknek és megbonthatatlannak tűnő kapcsolatát.

Simicska Lajos Orbán Viktor kollégiumi szobatársa volt. Abból az időkből is lehetnek szaftos történetei, de mégsem ez a leglényegesebb, hanem az, hogy az ő ötlete volt a Fidesz által Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezett szisztéma, az orbánizmus. Simicska nevéhez kötődik az „ősbűn”, a Fidesz székház eladása, ami miatt több alapító – Ungár Klára, Fodor Gábor és mások – elhagyták a pártot. Ő vezényelte le azokat a különös vásárlásokat, amelyekről 1998 augusztusában kiderült, hogy egy Schlett Csaba nevű Fidesz-közeli úr – ma a Magyar Nemzet főszerkesztője – lopott útlevéllel még

1995-ben egyetlen nap leforgása alatt 14 céget adott el egy Kaya Ibrahim nevű, Németországban dolgozó török vendégmunkásnak.

Schlettnek a kiárusítás után még mindig maradt két cége, ezeket egy Joszip Tot nevű horvát illetőségű személy „vásárolta” meg. A lopott útlevelekkel eladott fantomcégeknek két közös tulajdonságuk volt: az egyik, hogy mindegyik után tetemes adó- és járuléktartozás maradt fenn, a másik, hogy az összes cég alapítói között a Fidesz nagyágyúi – Orbán, Kövér, Stumpf, Simicska, valamint barátaik és üzletfeleik – szerepeltek.

Simicskának köszönhető a nyomok eltüntetése is, amely a Hosszú Bájtok éjszakája néven vonult be a rendszerváltozás utáni emlékezetbe. A közvélekedés szerint Simicska Lajos a NAV elődjeként működő APEH elnökeként egyetlen hétvégén számos, a Fidesz vezetőihez kötődő cég adatait törölte a rendszerből. Valószínűbb azonban az, hogy nem történt adattörlés, csupán adatokat kérdeztek le a Fideszes vezetők illetve családtagjaik vállalkozásaival kapcsolatban.

Már csak kevesen emlékeznek arra, hogy Bayer Zsolt, a Fidesz alapítója, az ötös számú párttagkönyv tulajdonosa, 1994 október 21-én Adalékok a nagy Fidesz-leleplezéshez címmel cikket írt a Népszabadságba.

„.igen, én, az alapító atyák egyike dr. Simicska Lajos és Tóth Béla miatt hagytam el a pártot. Ugyanis nem szerettem őket. Nagyon nem. Dr. Simicska körül egyre több lett a fegyveres őr,

s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia-alsón.

Meg a titok is egyre több lett, s a titkok számának emelkedésével párhuzamosan sűrűsödtek a fontos arcú fószerek, akikkel nem lehetett emberi szavakat váltani nőről, kajáról, piáról.”

Bayer Zsolt ezt követően rövid időre el is hagyta a pártot, hogy aztán rövid kódorgás után visszataláljon hozzájuk.

A két jó barát kapcsolatában sokáig minden a terv szerint működött: Orbán engedte, hogy Simicska gazdagodjon, utóbbi pedig sokat tett azért, hogy a Fidesz vezérének hatalma minél inkább kiteljesedjen. Mindeközben a közvélemény, de még a közélet alaposabb ismerősei sem sejtették, hogy a két férfi között gyülekeztek a viharfelhők. Orbán egyre jobban tartott Simicska túlhatalmától, attól, hogy egykori kollégiumi szobatársa a fejére nő, míg Simicska Orbán rohamosan növekvő oroszbarátságát nem nézte jó szemmel.

Simicskáról köztudott volt, hogy nem kedvelte az oroszokat, s a 2014-es választások után Putyinék magyarországi térnyerésével, valamint azzal, hogy

Orbán a Roszatommal vásároltatná meg az RTL Klubot, betelt nála a pohár.

„Ott. amikor elmondta, kijött a száján a Roszatom, ránéztem, és akkor rájött, hogy hibázott, ezt a mondatot nekem nem mondhatta volna el. Akkor egy darabig néztük egymást. Azt mondtam, hogy végig gondolom az egészet, és üljünk le egy hét múlva. És akkor leültünk, és mondtam, hogy a véleményem nem változott, ebben én nem tudok részt venni. És akkor itt closing” – idézte fel 2017-ben Simicska Lajos az RTL Klubon közzé tett interjúban, hogy mi történt Orbán és közte 2014-ben, egy héttel a Fidesz választási győzelme után.

Amióta a két ember látványosan összeveszett és ahol csak tudnak, ártanak a másiknak. Orbán ellenfelei abban bíznak, hogy Simicska, minden titkok tudója, majd „kicsinálja” a miniszterelnököt, ám az ilyen vérmes reményeket maga az érdekelt szokta lehűteni. „Nem vagyok öngyilkos alkat” mondta Simicska, ezzel arra utalva, hogy ami Orbánra nézve terhelő lehet, az számára is több mint kínos.

Simicska Lajos, nem egy szabadságharcos, nem a demokrácia felkent papja. Évtizedeken át jól elvolt Orbán barátságával. és nemcsak 2010 előtt volt ez így, de a második Fidesz-kormány hatalomra kerülése után is. A Simicska-birodalom egyik zászlóshajója, a Közgép 2010-ben és 2011-ben 200 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el különböző állami építkezési beruházásokból, és 2013-ra gyakorlatilag legyőzhetetlenné vált: mindössze egyetlen év alatt 432 milliárd forint értékben szerzett állami megbízásokat. Igaz, a G-nap után a Közgép megrendélesei erősen visszaestek, és az oligarcha médiavállalkozásai is komoly veszteségeket könyvelhettek el, ám Simicska csak csatákat vesztett, a háborúnak még nincs vége.

Igaz, sok idő már nincs hátra: ha Orbán Viktor április 8-án hozza a kötelezőt és megnyeri a választást, akkor Simicska Lajos médiabirodalma is fölöslegessé, de legalábbis, még négy évre finanszírozhatatlanná válik.

Köves Slomó elnézést kért, amiért beszállt a kampányba

0

Amint arról korábban a Független Hírügynökség is beszámolt, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija Hollik István Fideszes képviselőjelölt választási szórólapján szerepelt. A szórólapon Köves arról ír, hogy Hollik István személyében lát garanciát arra, hogy zsidó hitéleti és kulturális élet kiteljesedéséhez minden szükséges segítséget megkapjanak.

Köves Slomó politikai szerepvállalását követően többen is megütközésüket fejezték ki. Így Radnóti Zoltán, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke, aki a Magyar Nemzetben nyílt levélben kérte számon Kövestől, amiért beszállt a kampányba.

Köves a Zsidó.com portálnak adott interjúban elnézést kért, ahogy fogalmazott: „ha ez a kampányba való beszállásként értelmeződött, akkor lehet hogy hiba volt, ezért elnézést.”

Mindehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy miközben értékeljük Köves Slomó gesztusát és bocsánatkérését, a megfogalmazás lehetett volna egyértelműbb és szerencsésebb is. Egy pártszövetség képviselőjelöltjének szórólapján, ahol a pártszövetség, jelent esetben a Fidesz-KDNP logója is szerepel, nem a kampányba való beszállásként értelmezhető, hanem  a kampányba való beszállás.

Kissé korrigált a BUX

0

Valamelyest visszakúszott a budapesti börze indexe, de még veszteségben van. A nyitás utáni órában nagy forgalom mellett az egyik kis papír, az Opus van a legnagyobb mínuszban.

Másfél órával a nyitás után mérséklődött a Budapesti Értéktőzsde nap kezdetkori vesztesége. A BUX a mínusz 2,5-2,8 százalékos sávból visszakúszott két százalék közelébe. A forgalom nagy, hárommilliárd forintot is meghaladó.

A hétfői amerikai pánik vesztese a pénzügyi szektor, cégei 4 százalék feletti mértékben buktak értékükből. A budapesti börzén ennek megfelelően az OTP részvényét is eladói magatartás jellemezte, 3 százalék a vesztesége. A legtöbbet a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Opus vesztett, öt százalékot.

Lehetséges, hogy elkezdődött az óvatos vásárlás, ez a későbbiekben kiderül.

Nem vizsgálja az Állami Számvevőszék a Fidesz gazdálkodását

0

Mint ismert, Juhász Péter, az Együtt elnöke és Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje kockázatjelzést tett az Állami Számvevőszéknél, miután kiderült, hogy a magyar óriásplakát piacon hozzáférhető szabad felületek jelentős részét a kormányzati kommunikáció és a Fidesz koordináltan lefoglalták.

Az Együtt politikusai azt suerették volna, hogy az ÁSZ vizsgálata kitérjen a Fidesz foglalóinak biztosításához szükséges összeg forrására, számvitelileg helyes elszámolásának módjára. Az Állami Számvevőszék friss tájékoztatásában elutasította Juhász Péter és Szigetvári Viktor kockázatjelzését.

Szigetvári Viktor szerint az Állami Számvevőszék ismét tanúbizonyságot tett arról, hogy szolgalelkűen kiszolgálja Orbán Viktor és a Fidesz illiberális érdekeit. Mint közleményében írja, ez már nem egy független intézmény, hanem kétséget kizáróan politikai befolyás alatt áll. Szigetvári szerint felháborító, hogy egy kockázatjelzés alapján a Jobbiknál rendkívüli vizsgálatot folytattak, miközben ugyanezt a Fidesz esetében nem hajlandóak megtenni.

Két hét múlva hazamehet a kórházból a tizenegyszer újraélesztett futballista

0

Levették a lélegeztetőgépről a Dabas 16 éves labdarúgóját, aki két hete lett rosszul csapata mérkőzése közben.

A fiatal labdarúgó azután került a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájára, miután a pályán 7-szer kellett újraéleszteni. A klinikán további 4 alkalommal kellett visszahozni a sportolót a klinikai halál állapotából.

A labdarúgó egy nagyon ritka, veleszületett koszorúér fejlődési
rendellenesség miatt kapott infarktust, a betegség tünetei a sport miatti fokozott megterhelés következtében jelentkeztek.

A focista egy szabadnapos mentősnek és a klinika orvoscsapatának köszönheti életét.

10 nappal a többszöri sikeres újraélesztés, a gyorsan felállított
diagnózis, és az azonnal műszívkezelés, valamint a sikeres szívműtét után hétfőn már beszélgetni is lehetett a junior sportolóval.

Csak diktatúrákban használnak ilyen jogi eszközöket

0

A Stop Soros törvénytervezettel a kormánynak a legkevésbé sem célja a valódi társadalmi vita a menekültpolitikáról, a migrációról vagy akár a civil társadalomról. Ellenkezőleg, ez a törvénycsomag is abba a már évek óta tartó kormányzati kommunikációs kampányba és intézkedéssorozatba illeszkedik. Ha ebből a szövegből törvény lesz, akkor a bevezetett jogi eszközök a támadott civil szervezeteket létükben fenyegetik – áll az Eötvös Károly Intézet elemzésében.

Társadalmi vitát színlelve a Kormány honlapján azt állítja, hogy a „Stop Soros” törvénycsomag javaslatáról „mindenki elmondhatja véleményét” az ott megadott email címen. Azt, hogy e (határidő megadása nélkül) felkínált „lehetőség” mennyire hamis, s hogy valójában mi is a kormányzat társadalmi vitával kapcsolatos elképzelése és gyakorlata, azt az elmúlt hét év tendenciái pontosan tükrözik. Bizonyosak lehetünk abban, hogy a társadalmi vita örve alatt valójában újabb gyűlölködő kormányzati propaganda-kampány készül. Ezt alátámasztja, hogy az észrevételeket nem a jogalkotásért felelős tárcának, hanem a Miniszterelnöki Kabinetiroda emailcímére lehet megküldeni. Az így hirtelen „illetékessé lett” Rogán Antal propagandaminiszter be is jelentette, hogy a „társadalmi vita” csakis a törvény szigorításáról szólhat. Ehhez hasonlóval a kommunista diktatúra óta nem találkoztunk – állapítja meg az Eötvös Károly Intézet.

A Majtényi László vezette közpolitikai fórum ezt követően a kormány által javasolt törvénytervezet egyes részeiről megállapítja: az illegális migrációt támogató szervezetek fogalma: a kormánykritikus vélemények büntetése; a bevándorlási finanszírozási illeték: alig leplezett büntetőadó; az idegenrendészeti távoltartás: önkényes kitiltás a határsávból.

Az elemzés végkövetkeztetése: ez a törvénycsomag nem az illegális migrációt támogató szervezetek (tehát valójában az embercsempészek) megregulázására készült, hanem a civilek elleni támadássorozat része. A kormány 2013 óta tartó, szisztematikusan felépített kampánnyal akarja ellehetetleníteni és hitelteleníteni a kritikus szervezeteket, a kezdetektől hamisan azt állítva, hogy külföldi érdekeket szolgálnak. Soros György és az általa alapított Nyílt Társadalom Intézet fontos ellenségként szerepel az állami propagandában és intézményi bírálatát összekötötték a menekült emberek ellen folytatott gyűlöletkampánnyal. A támadások és a civil szféra ellehetetlenítésére irányuló próbálkozások fokozatosan egyre intenzívebbé váltak. Ezalatt a kormány – főként orosz mintára – elkezdte felépíteni a bármilyen kormánypolitika mindig lelkes támogatóiból saját hamis civil szféráját, a GONGOkat (government organized non-governmental organization), akikkel példát állíthattak, így szétválasztva a magyarság számára hasznos tevékenységet végző, illetve fogalmaik szerint károkat okozó civileket.

 

A szélsőjobb hőse lett Orbán Viktor

0

Sorra dicsérik meg szélsőjobboldali pártok vezetői Orbán Viktort. Van köztük rasszista, vagy éppen erősen oroszbarát is.

Strache és Orbán.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Heinz-Christian Strachéval, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt elnökével is találkozott bécsi látogatása során Orbán Viktor a múlt héten. Strache utána azt mondta, a Magyarország és Ausztria közötti baráti viszonyt tovább kell építeni.

Strache alkancellári posztot tölt be az új osztrák kormányban, így az indokolható, hogy vele külön találkozott a magyar miniszterelnök. Az már kevésbé, hogy miért

fogadta a holland szélsőjobboldal Magyarországon turnézó vezérét, Geert Wilderst.

Igaz, ezt a találkozót itthon nem verték nagy dobra, Wilders viszont még egy fotót is feltett róla a Twitterre.

A holland Szabadságpárt iszlámellenes elnöke egyébként azért jött Magyarországra, mert az újabban a kormányhoz egyre közelebb kerülő Hit Gyülekezete kiadta a könyvét. Ezt bemutatva járt Győrben és Nyíregyházán is, adott interjúkat kormányközeli médiumoknak, sőt, még az ATV-be is beengedték, ahol többek között arról beszélt, hogy a zsidó és a keresztény kultúrát magasabb rendűnek tartja az iszlámnál.

A Magyar Időknek meg egyenesen azt mondta: „Nyugat-Európában nincsenek Orbán Viktoraink. (…) Orbán Viktor végzi a feladatát, és ismeri Magyarország identitását. Hajlandó megvédeni a nemzetet, és nem hagyja, hogy az Európai Unió megfélemlítse.”

Nem ő volt az egyetlen európai szélsőjobboldali politikus, aki az utóbbi időben Orbánt dicsérte, vagy állította egyenesen példaképnek – az ilyen megjegyzésekről természetesen a kormánymédia is szorgalmasan beszámolt. Csak épp azt felejtették el hozzátenni, hogy több esetben

rasszista, vagy épp erősen oroszbarát politikusok

tették ezeket a kijelentéseket.

Mint például, szintén pár napja, az olasz Északi Liga vezetője, Matteo Salvini, aki azt mondta egy tévéinterjúban: Orbán védi a határokat és a nemzeti valutát, valamint leállítja a migrációt. Ahogy fogalmazott:

„Ha egy jól kormányzott országot kell választanom, ezt választom.”

Salvini egyébként nem csak arról hírhedt, hogy el akarja törölni az eurót, vagy hogy minden menekültet a tengerbe dobott volna. Pártja gyűlésein előszeretettel hord fekete inget, az olasz fasisztákra utalva, de ezeken a gyűléseken neonáci jelképekkel is lehet találkozni. A párt egyébként Putyin pártjával írt alá együttműködési megállapodást.

Salvinihez hasonlóan rasszista kijelentéséről lett ismert az Alternatíva Németországnak EP-képviselője, Beatrix von Storch is. Ő ugyanis egyenesen azt mondta, hogy

a rendőröknek a menekültek közé kellene lőniük.

Amikor a Facebookon megkérdezték tőle, hogy a nőkre és a gyerekekre is, igennel válaszolt.

Ő is azok közé tartozik, aki büszke Orbánra, tavaly áprilisban közös fotót posztolt a Facebookon: Európa határai védőjének nevezte Orbánt, és szerinte ilyen kormányfőkre van szükség.

A négy eddig említett politikus pártját az is összeköti, hogy tavaly januárban mindegyikük képviseltette magát a populista szélsőjobboldaliak nagy találkozóján, Koblenzben, ahol

együtt szidták a globalista elitet, az Európai Uniót, a médiát, és persze a menekülteket.

Persze rajtuk kívül is lehetne sorolni más szélsőjobboldali politikusokat, akik Orbánt dicsérték. Ha a lengyelekkel most nem foglalkozunk (róluk itt olvashat bővebben), akkor is meg lehet még említeni például Nigel Farage-t, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának korábbi elnökét, a brexit-kampány egyik vezetőjét, aki a Facebookon írt dicsérően Orbánról.

De inkább még egy amerikai politikust emeljünk ki, Steve King iowai republikánus képviselőt. Ő a Twitteren Orbánról azt írta, hogy a „Nyugati Civilizáció Winston Churchilljének” fogja majd tartani a történelem, „ha a Nyugat túléli a kulturális öngyilkosságot”.

Steve King egyébként abszolút beleillik a fenti sorba. Ő is többször tett rasszista kijelentéseket bevándorlókról, vagy épp afroamerikaiakról, és arra is volt példa, hogy a fehérek felsőbbrendűségéről szóló nézeteit hangoztatta. És hogy a kör körbeérjen: King nyíltan kiállt már Geert Wilders mellett is, amiért még saját párttársai is keményen bírálták.

Robbanhat a Fidesz a választások előtt?

Robbanás-közeli feszültség van a Fideszben, legalább is így értesült a Független Hírügynökség. Első megközelítésben meglehetősen lehetetlennek tűnik az állítás, hiszen – különösen választások előtt -, pont nem ez a jellemző erre a pártra. Sőt: sokkal inkább mutatja azt a képet, hogy bármily nagy frakcióval és kiterjedt hálózattal rendelkezik, mégis képes uralni tagságát, érdekköreit, híveit. Ahogy mondani szokták: amíg Orbán Viktor létezik, ő uralja a csapatot, nem engedi, hogy a külvilág bármily ellentétről értesüljön, ám ha ez elkerülhetetlen, akkor gyorsan lép, lokalizálja a problémát, és hatástalanítja az esetleges következményeket.

Ebből a szempontból tisztára olyan, mint Kádár, persze azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy az MSZMP vezére igyekezett a kemény diktatúra évei után konszolidálni az országot, megnyerni magának minden társadalmi réteget, no de az egypártrendszer volt, Orbán viszont igyekszik kiélezni az ellentéteket, mert hát ez mégiscsak többpártrendszer. Azaz: nem kell szeretni a politikai ellenfelet, akkoriban meg nem volt, nem lehetett politikai ellenfél. Mégis, bizonyos szempontból megáll az összehasonlítás; Orbán is kivívott magának legalább akkora tekintélyt a maga táborában, mint amilyen Kádár Jánosnak volt. Kezében tartja a szálakat, mozgatja azokat, és amíg belátja a „határt” minden döntést fölfuttat magához.

Természetesen ennek a rendszernek ez egyben a rákfenéje is; ahogy növekszik a párt, ahogy szaporodnak a kisebb és nagyobb hatalmi centrumok, úgy távolodnak el a Vezér látóköréből az alsóbb szinten megjelenő érdekviszonyok, és döntési pontok. Egyre több a pénzcentrum és egyre több az éhes száj is. Az éhes szájat ne tessenek szó szerint érteni; alapvetően a gazdagodási vágy vezérli a cselekvéseket. A minta is adott: fent – értsd: legfelül – olyan pénzmozgások vannak, amelyek a hétköznapi emberek számára már felfoghatatlanok, annyi azonban eljut belőlük, hírként, a középrétegekhez, hogy érezzék, sőt tudják: a dolgok, így, nincsenek teljesen rendben. A naponta milliókkal gyarapodó Mészáros Lőrinc, a sorozatos pályázatnyertes Garancsi, valamint az Orbán család tagjai mind-mind szabad szemmel jól látható haszonélvezői a rezsimnek. És azt már nem lehet a szőnyeg alá söpörni, kommunikációs trükkökkel eltakarni, mindenki, aki Orbán közelében „járkál” – mint például Rogán Antal – nem pusztán a rendszer kegyeltjei, hanem a pénzcsapok kezelői is. Persze, amit most látunk egyáltalán nem újkeletű, ezt csinálja a Fidesz, mondanám, nyolc éve, de ez sem lenne igaz, mert sokkal korábban kezdte, és nem volt éppen vesztese a szocialista kormányzásnak sem.

Vagyis: ettől a folyamatos pénzgyűjtő akciótól, amelynek láthatóan soha nem lesz, lenne vége, még nem alakulna ki feszültség a párton belül. Elsősorban azért nem, mert a Fideszen belül az élni és élni hagyni elve érvényesül- ameddig Orbán engedi. De, ha már nem engedi, akkor sincs nagy baj, aki nem fordul szembe látványosan a szervezettel, annak nem engedik el a kezét; új pozíciót, új lehetőséget kap, s lehet, hogy – olykor csak átmenetileg – kivonják a forgalomból, teljesen kegyvesztetté nem válik. De ha így van, márpedig így van, akkor vajon mi magyarázhatja azt a robbanás közeli állapotot, amelyről, eléggé autentikus forrásból értesültünk, és amelynek feltétlenül érdemes hitelt adni. Mi történhet a Fideszen belül olyan, amit már Orbán Viktor sem tud kézben tartani?  Mondják: ilyen feszültségeket, ellentéteket csak a pénz tud teremteni.  Illetve az a helyzet, amikor olyan mértékben túlnő önmagán egy közösség, amikor már átláthatatlanokká válnak a viszonyok, kusza kapcsolatrendszerek alakulnak ki, és amikor olyan egymástól eltérő érdekek feszülnek egymásnak, amit lehetetlen hosszú távon hatalmi szóval féken tartani. Itt is erről van szó: Orbán szava és tekintélye ugyan nem engedi még felszínre törni az indulatokat, illetve a szereplők igyekeznek elrejteni előle a belső háborúkat, ám egyre több konfliktus tör fel a mélyből, egyre több kis háború jut el a nyilvánosság kisebb csoportjaihoz, hogy aztán onnan utat találjanak maguknak a nagyobb nyilvánosság felé.

Átélt már a Fidesz nehéz napokat, olyan időszakot, amikor csupa rossz döntést hozott, növelve ezzel a társadalmi feszültséget és az elégedetlenséget – körön kívül. Orbán pontosan akkor talál rá a migráció problémájára, amikor már kezdett felborulni a rend, megroppant a pártja és saját népszerűsége is. A párizsi merénylet azonban fordulatot hozott, sikerült Orbánnak visszarántania a kormányrudat, és ugyan egy ügyűvé tette a kormányt és a Fideszt, ennek hatásai, akciói elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy győzelem-közeli állapotba vezesse újra csapatát.

Akkor miért lennének újra viharfelhők, két hónappal a választások előtt? Milyen indoka lehet a feszültségnek, ha egyszer a párt magabiztosan vezeti a felmérések szerinti esélylistát?  Rosszak lennének az információink? Szándékosan félre akarnák vezetni a Független Hírügynökséget? Aligha, értelme sem volna. Az indokok között ott találjuk Altusz Kristóf óvatlan nyilatkozatát a Times of Maltanak, amivel igencsak megnehezítette – bár el nem térítette – a kizárólag migránsozásra, illetve az ellenfeleket bevándorláspárti szerepbe szorító kampányt. (Csak zárójelben: tudja valaki hova tűnt Altusz Kristóf? ) Igen, ez komoly gondot okozott a Fidesz stratégáinak, de mivel Orbán már nem engedett változtatni az irányvonalon, nem készült fel más csapásra, kénytelenek tovább folytatni az akciót, végigjárni az utat, végrehajtani a tervet. Ez a hiba azonban nem járhat együtt a belső válság megjelenésével. Annak oka, bizony most is a pénz. Úgy hírlik egyesek már tényleg túlzásnak tartják azt a felhalmozást, amit Mészáros Lőrinc végez, vagy végeztetnek vele. Kisebb körökben már úgy viselkednek, mint a szocialisták: egymást szidalmazzák a fideszesek, nem kímélve magát Orbánt sem. Az is elégedetlenséget hozott magával, hogy egyes pénzforrások mellől elzavartak olyanokat, akik pedig korábban ott ültek a csapok mellett, jelentős mennyiséget merítve önmaguknak. Hírlik: a tao-pénzek is tipikusan ilyen forrást jelentenek, amelyeket most már a minisztériumi emberek, másként: a kormány saját hatáskörébe vont.

Nem állítjuk, hogy a választások előtt feltétlenül fel is fog robbanni a Fidesz–bomba, bár ütőképesebb ellenzék képes lenne ezt előidézni. Ütőképes ellenzék azonban nincs, azt sem látni, hogy képes kilépni saját maga elleni háborújából, így aztán kizárólag azon múlik, hogy Orbán meddig képes visszaszorítani a dugót a palackba. Ha a Fidesz nyer, nyilván új fejezet kezdődik; Orbán azonnal hozzálát a rendcsináláshoz, ha nem szerez többséget, minden ki fog borulni. És ne legyen tévedés: van minek kiborulnia.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK