Kigyulladt egy autóbusz Mátraháza közelében – erősítette meg a Független Hírügynökség értesülését a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletese.
A tűzoltók és a rendőrök a helyszínen vannak. A busz oltásának és műszaki mentésének idejére a főutat a rendőrség teljes szélességében lezárta, kerülni Abasár-Verpelét-Sirok irányába lehet – mondta a redőrfőkapitányság szóvivője az MTI-nek.
A Kecskemét és Eger között közlekedő autóbuszon 6 utas és a vezető tartózkodott, és mindenki sértetlenül hagyta el a járművet. Az autóbusz teljesen kiégett, de senki sem sérült meg.
Szemtanúktól megtudtuk, hogy a felfelé menő busz gyulladt ki, de
az utasok szóltak a sofőrnek, hogy füst van,
és a vezető megállt. Mindenki ki tudott szállni. Az utasokért egy másik autóbuszt küldtek.
Ma is tartanak időközit Magyarországon, a Győr-Moson-Sopron megyei Vámosszabadiban polgármestert és képviselőket választanak. Erre kevéssé figyel oda az ország – nem úgy, mint a közelgő hódmezővásárhelyi időközi-polgármester választásra. Ahol megvalósulni látszik az a széleskörű összefogás, amelyet sokan szeretnének április 8-án is.
Vámosszabadiban a képviselő-testület tavaly novemberi önfeloszlatása miatt kellett kiírni választást, amelynek keretében a polgármesteri posztért két független jelölt versenyez, egyikük a korábbi alpolgármester. A hat képviselő-testületi helyért hat független jelölt indul. 1381 ember jogosult a voksolásra.
Két hét múlva Hódmezővásárhelyen sokkal több izgalomra lehet majd számítani. Már csak azért is, mert ritka érdekesen alakult a hagyományosan Fidesz-uralta „Lázár-városért” folyó versenyben az ellenzéki összefogás. Ennek az is az oka, hogy ugyan volt már széles – és sikerrel is végződött – ellenzéki összefogás korábban is (Veszprémben például), de a helyzet most különösen kiéleződött, és az összes oldal tisztában van azzal, hogy
sok mindenre lehet majd következtetni az ott kialakuló eredményből a másfél hónapra rá esedékes országos választásokat illetően.
Ráadásul emeli a tétet – de legalábbis fokozza az érdeklődést -, hogy az átfogó ellenzéki összefogás itt egy olyan politikus – Márki-Zay Péter – támogatására alakult ki, aki korábban ismerten Fidesz-párti volt. Ahogy a minap az ATV-nek emondta: 2002-ben még tüntetett is a Fidesz mellett, 2006-tól már inkább populistának tartotta az akkori kampányt, viszont 2010-ben is még úgy gondolta, hogy az országnak a Fideszre van szüksége. Mint a Független Hírügynökségnek adott interjújában korábban elmondta:
ÉRZELMILEG KÖTŐDTEM A FIDESZHEZ, PÁRTTAG SOHA NEM VOLTAM. ISMERŐSEIMET, BARÁTAIMAT BIZTATTAM MINDIG ARRA, HOGY ORBÁN VIKTORRA ÉS A FIDESZRE SZAVAZZANAK, MERT ÚGY ÉREZTEM, HOGY EZ SZOLGÁLJA AZ ORSZÁG ÉRDEKÉT.
Mostanra azonban azoknak a csalódott fideszeseknek a táborát erősíti, akiket elriaszt és egykori pártjukkal szembeállít az a mérhetetlen korrupció, ami kialakult az országban a kormánynak és a kormányzó pártnak köszönhetően. Erről is beszélt a FüHü-nek, amikor kifejtette: úgy látja, hogy a korrupció uralta el az országot és jót tenne Magyarországnak, ha Orbán Viktor elveszítené az áprilisi választásokat. Szerinte személyében lehetséges alternatívát látnak az emberek, és ezt a baloldali pártok sem akarják megkérdőjelezni.
És az ellenzék szinte teljes számottevő spektruma fel is sorakozott a magát független, keresztény, konzervatív emberként jellemző Márki-Zay Péter mögé.
A Jobbiktól, az MSZP-n, az LMP-n keresztül egészen a DK-ig az ő támogatását kérik szimpatizánsaiktól – nem is indítottak saját polgármester-jelöltet.
Ő száll tehát harcba a hagyományosan fideszes – egykori Lázár-János irányította – város polgármesteri posztjáért. Ellenfele a jelenlegi alpolgármester, Hegedűs Zoltán és Van egyébként egy harmadik induló is: a volt szocialista Hernádi Gyula, akit pártja ki is zárt azt követően, hogy bejelentette, függetlenként indul a posztért.
Az időközit azért kellett kiírni, mert tavaly novemberben elhunyt a Lázárt 2012-ben váltó és az akkori időközin, majd az országos választáson nagy többséggel győztes Almási István.
Megy a kormányzati propaganda
Ami hátszelet illeti: csak ebben a hónapban és csak a magyar állami hírügynökség, az MTI tudósításai között hét cikk és öt hosszú, önmagában is egy hírnek beillő kommenttel ellátott ingyenes kép volt, amely Hódmezővásárhellyel kapcsolatos pozitív híreket sugallt. Köztük például, hogy Kósa Lajos a Modern Városok Programjának keretében sok-sok milliárdokat ígért a városnak, illetve Lázár pozitív agrárfejleményeket ecsetelt. De volt a helyi önkormányzattól származó hír is: adókedvezményről döntöttek a helyi vállalkozók számára.
…, hogy egyik helyen élünk és a másik helyen érzünk. Markó Béla, a legismertebb erdélyi magyar politikus, az RDMSZ egykori elnöke mondta ezt a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Arról is beszélt, hogy miben különbözik hozzáállása a magyarországi ellenzékhez, mint utódjának Kelemen Hunornak. Szerinte az erdélyiek nem a magyarországi támogatások növekedése miatt, hanem a kettős állampolgárság intézményétől kapott lendület miatt szavaznak majd a kormányoldalra.
A minap adott egy interjút az utódod, Kelemen Hunor, amelyben természetesen a téma az volt, hogy miként is kell értelmezni azt a mondatát, amelyet Karácsony Gergelynek és Molnár Gyulának mondott ottjártukkor. Ők ugyanis arról érdeklődtek: mit tehetnének, hogy az erdélyi emberek legalább megismerjék az MSZP gondolatait. Erre az volt a válasz, hogy semmit ne csináljanak, mert az erdélyi emberek pontosan tudják kire szavazzanak. Nagyot fordult-e az RMDSZ amióta nem te vagy az elnöke?
Az az igazság, hogy én nem szívesen kommentálom azt, hogy akár Kelemen Hunor, akár más RMDSZ vezető mit nyilatkozik, hiszen bárki láthatja, hogy valamivel egyetértek abból, ahogyan ma az RMDSZ politizál és van, amit másképpen gondolok. Ezúttal azt tudnám kommentálni, amit én magam nyilatkoztam az MSZP elnökének és miniszterelnök-jelöltjének látogatásáról. Ez valóban különbözik attól, amit Kelemen Hunor mondott erről. Ugyanis én úgy vélem, hogy akár az MSZP-ről legyen szó, akár éppen ellenzékben levő más politikai pártról, minél gyakrabban jelen kellene lenniük Erdélyben és általában a határon túli közösségekben. Vállalniuk kell azt is, hogy időnként meg nem értéssel vagy ellentmondással találkoznak. Ugyanakkor nekünk, erdélyieknek is az az érdekünk, hogy jöjjenek minél többen, minél gyakrabban. Próbálják megismerni azt, hogy mi van velünk, mit gondolunk a számunkra fontos megoldásokról. Komolyan úgy vélem, hogy nekünk egész Magyarország támogatására van szükségünk. Még akkor is, ha most egy nagy többséggel kormányzó párt, illetve koalíció igazgatja Magyarország ügyeit.
Ezzel cáfolod azt az állítást, hogy az erdélyi embereket már nem lehet befolyásolni?
Azt gondolom, hogy az erdélyi embereket lehet befolyásolni. Az más kérdés, hogy ezt nem kampányban kell megpróbálni, hanem itt kell lenni kampányok kívül is. Tagadhatatlan, hogy ebben a pillanatban, minden jel szerint az erdélyi magyarok túlnyomó többsége egy irányba fog szavazni.
Nekem a szavazással kapcsolatban sok dilemmám van. Azzal nem értek egyet, hogy a már megadott szavazati jogot valaki elvegye a határon túli magyaroktól. Ez érzelmileg is rendkívül negatív hatással lenne. Másrészt ezt mindenki úgy értelmezné, hogy szerzett jogot vennének el. Viszont kiindulásként azt gondoltam annak idején: sokkal alaposabban végig kellett volna gondolni, hogy akkor, amikor kettős állampolgároknak szavazati jogot adnak, az milyen természetű legyen. Most is azt gondolom: Erdélyből vagy Vajdaságból vagy a Felvidékről elég nehéz átlátni, hogy milyen Magyarországon a helyzet az egészségüggyel, az oktatással, a szociális problémákkal… Ezt még annyira sem tudják átlátni, mint azok, akik Magyarországról mentek el huzamosabb időre például Nyugatra. Tehát: egy olyasmibe beleszólni, amit nem látunk át, aminek a következményei minket nem érintenek, az meglehetősen problémás.
Ezzel összefüggésben, Gyurcsány Ferenc aláírásgyűjtési akciója még ösztönzőleg is hathat az erdélyiekre?
A Demokratikus Koalíció akciója nem ez erdélyieket célozza, hanem a magyarországiakat. De azt sem hiszem, hogy ez különösebben hatna a részvételre. Vagyis, hogy kiváltana egy olyan ellenkezést, ami aztán megnöveli a részvételt.
Én azon gondolkodtam volna és jártam volna körbe: a kettős állampolgárok esetében, hogyan lehet megoldani, hogy az őket érintő kérdésekről mondhassanak véleményt. Például arról, amit nemzetpolitikának nevezünk, vagy Magyarország szomszédságpolitikájáról, illetve a határon túli közösségekhez való viszonyulásáról, támogatásáról.
Annak idején voltak ilyen ötletek.
Még ha válaszolnál arra a kérdésre is, hogy az RMDSZ sokkal közelebb húzódott-e a magyar kormánypártokhoz, mint a te idődben és nem középre?
Ha ironikusan akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy most pontosan nem tudom, hol van ez a mértani közép Magyarországon. Ha az ellenzék és kormány közti választóvonalat nézem, az egy képzeletbeli skálának a nem közepén van, ahogy az egy kiegyensúlyozott politikai életben szokott lenni. Valószínűleg ezért is nehéz egyeseknek ezt a közepet eltalálni.
Sokszor nyilatkoztam, hogy nekünk nem egyforma távolságra, hanem igazság szerint, egyforma közelségre kell lennünk minden magyar demokratikus párthoz.
Tehát keresni kell a minél közelebbi viszonyt nemcsak a kormánypártokkal, hanem a mindenkori ellenzékkel is. Viszont azt is mondtam, hogy ugyanakkor ez nem ideológiai kérdés. A mindenkori magyar kormánnyal, akár jobboldali, akár baloldali szoros kapcsolatot építsünk.
De most nem ez van…
A kormányoldallal a jelen pillanatban szoros a kapcsolat, viszont az RMDSZ-nek egyfajta tartózkodó viszonya van az ellenzékhez, ami, szerintem, nem jó. Az ellenzékkel is folyamatos párbeszédet kellene építeni. Már csak azért is, mert, ha mi támogatást várunk a számunkra fontos megoldásokhoz, akkor nekünk minden lehetőséget ki kell használni.
Kétségtelen, hogy a Magyarországról jövő támogatás oktatási, kulturális intézményeinknek vagy akár az egyházaknak, az kormánydöntés függő. De legalább ennyire fontos nekünk, hogy bárhol, Brüsszelben, Washingtonban, bármilyen nemzetközi fórumon – és még akkor is ha ez egy aprólékos, hosszútávú munka – bárki felszólalhasson az érdekünkben. Ilyen értelemben az ellenzéki pártoknak is van módjuk megszólalni ezeken a fórumokon. Vagy akár az Európai Parlamentben vagy a testvérpártjaikkal kiépített kapcsolatok során, a nemzetközi pártszövetségekben.
Ezeket a lehetőségeket nem pazarolhatjuk el.
A nagy gondom nekem az, hogy Magyarországnak jelen pillanatban Brüsszelben vagy Washingtonban nincs szava. Vagy kellő tekintélye.
Ennek az ellenkezője jön le a magyar állami médiából. És ha az erdélyiek többsége ezeken keresztül értesül az anyaországi folyamatokról, akkor ennek lesz-e hatása az áprilisi szavazáskor?
A szavazásra inkább az van hatással, hogy a kettős állampolgárságot a jelenlegi kormány tette lehetővé és a határon túliak úgy értékelik, hogy kaptak valami számukra rendkívül fontosat a kormányoldaltól. Ráadásul a határon túlra szánt pénzbeli támogatás nagyságrenddel növekedett az előző időszakhoz képest. Ezzel kapcsolatban sok mindent el lehet mondani, ki, hogyan mérlegeli hová kell támogatást adni, hova nem. Kik azok, aki ezt eldöntik.
Talán nem véletlen, hogy két határon túli régióba, Erdélybe és Vajdaságba jut el a legtöbb pénz. Az ottani magyar szervezetekkel (RMDSZ, VMSZ) a legközelebbi a kapcsolata a magyar kormánynak. Egy publicista erről azt írta: lóvé, szavazat. Erről mi a véleményed?
Tudni kell, hogy most olyanról beszélünk, amiről nekem van egy általános véleményem, rálátásom, de vajmi kevés részletét ismerem. Évek óta ilyen kérdésekkel nem foglalkozom. Amikor majdnem hét évvel ezelőtt átadtam az RMDSZ vezetését, akkor a politikából is kiléptem, ha nem is egyszerre. Tagadhatatlan, hogy ez akkor egy illúzió volt, mármint, hogy ez engem többé nem fog érdekelni. Ez máig nincs így, máig is megszólalok, időnként beleszólok. De nem tartok arra igényt, hogy én tudjam mennyi pénz kerül Magyarországról Nagyváradra vagy Csíkszeredába. Vagy mennyit kap az egyik intézmény vagy másik.
Én nem tudom, hogy ez ebben a pillanatban szavazatvásárlásról szólna. Hosszútávon lehet. Ma még kitart, ismétlem, az a lendület, amelyet a kettős állampolgárság felvételekor kaptak nagyon sokan és amely szavazásra készteti őket. Lehet, hogy hosszú távon szavazatokban is megtérül ez a nagymértékű támogatás. 2018-ban még nem ezen múlnak a határon túli arányok.
Most is megvan az a dilemma, amely a kilencvenes években merült fel. Hogy mit támogat Magyarország? Az erdélyi magyarok szülőföldön való boldogulását vagy pedig ahhoz járul hozzá, hogy fokozatosan kitelepüljenek, máshol képzeljék el a fiatalok a jövőjüket. Ez egy nagyon kemény dilemma és minden azon múlik, hogy mi milyen válaszokat adunk erre otthon, milyen válaszokat ad Magyarország és milyen válaszok lesznek erre Európában. Ezt a nagy összegű támogatást is ilyen szempontból kellene vizsgálni: hogy mihez járul hozzá.
A kérdésed feltevéséből úgy tűnik, hogy te maximálisan azt preferálod, hogy a pénzek úgy érkezzenek, hogy a helyi életet javítsák és oda kössék az embereket, miközben a rendszer nem ezt támogatja.
Egyre ritkábban hangzik el, hogy a szülőföldön való boldogulás, maradás. Habár a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumán mintha ez hangsúlyosan szóba került volna. Ennek örülök, még ha ez valószínűleg csak egy deklaratív kijelentés. Még mindig bízom benne, hogy ismét felerősödnek a hangok a szülőföldön maradás mellett.
Hogyan lehetne összehasonlítani a romániai és a magyarországi politikai helyzetet?
Magyarországon van egy kényelmes többség már évek óta és ez a többség napok alatt alkotmányt tud módosítani, sarkalatos törvényeket tud módosítani, gond nélkül. Ezzel szemben Romániában, ahol a sarkalatos törvények megváltoztatásához nem is kell kétharmad és ugyanolyan kényelmes többsége van a kormánypártoknak, 2016 ősze óta, amióta hatalmon vannak, még egy szál módosítás sem történt másfél éve például az igazságügyi törvényen. Nekem az a javaslatom, hogy ne irigyeljük egymást.
Az erdélyi emberek, akik elmennek szavazni beveszik ezt a Soros-Kampányt?
Hát hallani már itt-ott sorosozást. Nem úgy, mint Magyarországon, de hallani. Ha mást nem, akkor élcként. Nem gondolom azt, hogy ezt úgy fogják fel mint Magyarországon, de valamennyire hatott is. Ma már sok erdélyi ember a magyarországi politikai életre figyel. Ami jó is, rossz is. Ez annak a kérdésnek a függvénye, hogy hova integrálódni. Persze, elsősorban nem integrálódni kell, hanem önállóan élni, de ehhez kell egyfajta integráció is. Az erdélyiek figyelik azt, hogy Bukarestben mi történik, nagyon sokan inkább azt tudják, hogy Magyarországon mi történik a politikában. Vagy, hogy Soros-kampány. Most nem azokról beszélek, aki utazott Magyarországon és látta ezeket az óriásplakátokat, hanem azokról, akik otthon vannak és nézik a televíziót és onnan is megkapják ugyanezt a propagandát. Na most, élni az egyik országban és a másik ország közérzetét magadénak vállalni, ez egy tudathasadásos állapot. Én a nemzetegyesítést nem így képzelem el: hogy egyik helyen élünk és a másik helyen érzünk.
Az egész gyűlöletkampánynak a primitívsége egy másik kérdés.
A hír: a Horthy Miklós Emléktársaság szervezésében 2018. február 11-én „emlék-istentisztelet” tartottak a kormányzó halálának 61. évfordulója alkalmával a Szabadság téri Református Egyházközség által üzemeltetett Hazatérés templomában.
A néhai kormányzó történelmi szerepének megítélése a történészek feladata, véleménye azonban mindenkinek lehet róla – újságíróknak, politikusoknak, bárkinek. Ami tény: Horthy volt a kormányzó a zsidótörvények idején, és akkor is, amikor Magyarország belépett egy igazságtalan, és utóbb vesztesen megvívott háborúba, s ily módon ő volt az első számú felelős a II. magyar hadsereg katonáinak elpusztulásáért a Don-kanyarban.
A rendszerváltozás után a volt kormányzó kenderesi újratemetésével kezdődött az a Horthy-kultusznak nevezett folyamat, amelynek főbb epizódjait a február 11-i emlék-istentisztelet kapcsán idézzük fel.
1957, 2017
De előbb még egy kis történelem.
1957. február 9-én a Népszabadság a kilencedik oldalán közölte a hírt: meghalt Horthy Miklós. „Lisszabonból jelentik, hogy Horthy Miklós, a magyar ellenforradalom egyik vezető alakja, Magyarország kormányzója a 25 éves ellenforradalmi rendszerben, meghalt. Nevéhez a magyar történelem egyik legsötétebb korszaka fűződik. A Horthy-rendszer abban a vérfürdőben született, amelyet 1919-ben az antant-hatalmak segítségével uralomra jutott ellenforradalom rendezett a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek sorában. Horthy nevéhez fűződik Magyarország berántása a második világháborúba, s a nemzeti szégyen, hogy hazánk a múlt háborúban a hitlerista Németország utolsó csatlósa lett. A legutóbbi ellenforradalmi események idején Horthy újra jelentkezett: ismét szeretett volna szerepet játszani a második ellenforradalom általuk remélt új rendszerében.”
Hatvan évvel később, 2017. júniusában kivételes államférfinak nevezte Orbán Viktor Horthy Miklóst a felújított Klebelsberg kastély átadó ünnepségén. Ebből a mondatból nem az derül ki, hogy Orbánnak mi a véleménye Horthyról. Hogy valóban kivételes államférfinak gondolja-e azt az embert, akinek regnálása alatt születtek a zsidótörvények, amelyek végül mintegy félmillió zsidó származású magyar ember elpusztításhoz vezettek. Az Orbán által elmondott mondatból leginkább az derült ki, hogy Magyarország miniszterelnöke most ezt tartotta hasznosnak mondani.
Ungváry Krisztián történész szerint Orbán ezzel a megfogalmazással a jobboldalnak üzent. Ez a vélemény logikus ugyan, de az ügy ennél valamivel árnyaltabb és bonyolultabb. A normális, tisztességes jobboldalnak ugyanis ezzel nem lehet üzenni, mert magát polgárnak tartó jobboldali ember nem tekint Horthyra kivételes államférfiként. A normális, tisztességes jobboldali ember tudja, amit persze Orbán is tud, hogy Horthy Miklós sok százezer zsidó és nem zsidó származású magyar ember haláláért felelős.
Orbán korábban visszafogottabban fogalmazott Horthyról, amikor a Hóman-szobor körüli viták kapcsán azt mondta, hogy olyan embernek nem állítanak szobrot Magyarországon, akik megszálló hatalmakkal kollaboráltak. Horthy Miklós ilyen ember volt, és ezt Orbán nemcsak 2015-ben tudta, de tudnia kellett 2017-ben.
Horthy Miklós újratemetése
1993. szeptember 4-én a néhai kormányzó hazahozott hamvait újratemették Kenderesen. Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, Boross Péter volt miniszterelnök 2018-ban arról beszélt, hogy Horthy Miklós kenderesi újratemetésén a saját szemével látott egy olyan transzparenst, amelyen egy zsidó szervezet köszönetet mondott Horthy Miklós kormányzónak.
A volt miniszterelnök rosszul emlékezett: nem volt ilyen zsidó szervezet. Volt viszont egy Blumgrund János nevű ember, aki nem transzparenst, hanem egy koszorút vitt a temetésre, a következő felirattal: „Egy hálás magyar zsidó a sok közül.”
Blumgrund János amúgy Bécsből rándult haza, a helyi Horthy Miklós társaság elnökeként, onnan volt hálás a kormányzó úrnak. Igaz, nem eredeti nevén, hanem a vitézi körökben a Blumgrundnál autentikusabban hangzó Almási Szabó János néven.
Az MTI cenzúrázta Orbán Viktort
2012. júliusában a Magyar Távirati iroda cenzúrázta Orbán Viktor miniszterelnök szavait.
„Magyarország zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben” – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel közös budapesti sajtótájékoztatóján, majd hozzátette: „Magyarország bűnt követett el, amikor a második világháborúban nem védte meg zsidó állampolgárait.”
A magyar miniszterelnök utóbbi mondata nem szerepelt az MTI tudósításában. A távirati iroda úgy gondolta, hogy nem lenne jó, ha a magyar állampolgárok megtudnák, mit mondott Orbán annak a magyar államnak a felelősségéről, melynek élén az általa kivételes államférfinek tartott Horthy Miklós kormányzó állt.
Horthy mellszobra a Szabadság téri templomban
Horthy Miklós kormányzó mellszobrának avatóünnepsége a Szabadság téri Hazatérés templomának bejáratánál az első bécsi döntés 75. évfordulóján 2013. november 3-án Budapesten. MTI Fotó: Máthé Zoltán
2013. november 3-án százak tüntettek a budapesti Szabadság téren a Hazatérés temploma előtt. Odabent Horthy Miklós szobrát avatják, beszédek is vannak, Hegedűs Lóránt református lelkész a keresztényi szeretetről beszélt, és felszólalt Gyöngyösi Márton a Jobbik parlamenti képviselője – ő volt az, aki a magyar országgyűlés képviselőit származásuk alapján listázta volna.
A Fidesz közleményben reagált Horthy Miklós kormányzó szobrának avatására. Rogán Antal jegyezte a közleményt, lehet, ő maga fogalmazta a szöveget.
A Rogán Antal frakcióvezető által jegyzett közlemény azért tartja rossz ötletnek Horthy Miklős szobrának felavatását, mert az szerintük provokáció a Jobbik részéről, és az akció „jó ürügyet szolgáltat a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy antiszemitizmusról beszéljenek Magyarország kapcsán”.
Nem Horthy személyével és szobrával volt baja Rogán Antalnak és a Fidesznek, hanem azzal, hogy külföldön most majd megint verik a palávert „a magyar emberek ellenségei”.
Rogán Antalnak és a Fidesznek nem közleményt kellett volna írnia, hanem együtt tiltakoznának az antifasisztákkal a Szabadság téri templom előtt.
Ha a Fidesznek és Rogán Antalnak valóban baja lett volna Horthy Miklós éledő kultuszával, akkor most nem egy ilyen semmitmondó közleményt tettek volna közzé. Nem provokációról beszélnének, hanem a nácizmus ellen tiltakoznának. Megírnák például, hogy Horthy Miklós nem csak a zsidósággal „viselkedett csúnyán”, hogy nem csupán a mintegy 600 ezer magyar zsidó ember haláláért felelős, de a nem zsidó magyarokkal is számos illetlen dolgot művelt. Belesodorta Magyarországot egy értelmetlen háborúba, megtámadta a Szovjetuniót, a Don-kanyar poklába, azaz, gyakorlatilag a biztos halálba küldte a második magyar hadsereget. Katonának csúfolt szerencsétlen áldozatokat, akik – tisztes felszerelés, ellátás hiányában – valójában ágyútölteléknek kellettek.
Szabadság tér: Orbán Viktornak nincs mozgástere
2014. májusában Orbán Viktor nyilatkozott a budapesti Szabadság téren átadandó, eredetileg a német megszállás emlékműveként szereplő szobor kapcsán. A miniszterelnök a magyarországi zsidószervezetek tiltakozására válaszolt, és közölte velük: mint kormányfőnek, nincs mozgástere a Szabadság téri szobor ügyében. Ezzel lényegében nem csak a zsidószervezeteknek, a magyarországi zsidó közösségnek üzent, de minden jóérzésű polgárnak e honban, akik még mindig abban a hitben élnek, hogy a mozgástér elengedhetetlen kelléke egy miniszterelnöknek.
2014. júliusában aztán átadták a sokak által Szégyenünk szobrának nevezett alkotást. Nem felavatták, hanem átadták. Éjjel csinálták, sötétben. Rendőröket vezényeltek a térre, hogy minden flottul menjen. Kordonok is voltak, nehogy kárt tehessenek benne a tiltakozók.
Az előző évben, december 31-én, szilveszter napján jelent meg a Magyar Közlönyben a szoborról szóló első közlemény. Az eredeti szövegben szó sem esett áldozatokról, csupán a megszállásról.
Március 19-e volt az első határidő, akkor akarták átadni. Aztán mégsem adták át. Lett egy május 31-i határidő, ám az épp egybeesett volna Orbán Viktor születésnapjával.
Július közepén már érezni lehetett, hogy valami készül. Benne volt a levegőben, hogy hamarosan a helyére teszik a szobrot. Végül ez a nyár közepén történt meg, amikor aki teheti, nyaral, s amikor a nagy meleg miatt lankad a figyelem.
Az elmaradt szentmise
2018. január 27-én szentmisét terveztek mondani Horthy Miklós lelki üdvéért, ahol az elképzelések szerint Boross Péter volt miniszterelnök és Lezsák Sándor, az országgyűlés mostani alelnöke is felszólalt volna. Miután ez a nap egyúttal a holokauszt nemzetközi emléknapja – az auschwitzi haláltábor felszabadulásának évfordulója – a heves hazai és nemzetközi tiltakozások hatására a szervezők közölték: nem tartják meg a szentmisét. Sajtóhírek szerint Erdő Péter bíboros szólt le a belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia vezetőjének, az emlékmisét szervező Osztie Zoltánnak, ő utasította, hogy vonják vissza szándékukat és a holokauszt emléknapján ne tartsanak a magyar zsidók százezreinek halálában szerepet játszó kormányzó tiszteletére rendezvényt.
Most meg itt ez a megemlékezés, 2018. február 11-én. Nincs semmilyen emléknap, az időpont nem ütközik semmilyen nevezetes dátummal, lehet emlékezni, ki-ki kedve és lelkiismerete szerint.
A Magyar Liberális Párt elnöke helyett az MSZP választmánya Bősz Anettet javasolta a közös lista 15. helyére, ami a mai számítások szerint befutó helyet jelent a liberális ügyvivő számára. Ezzel egyszersmind azt is üzenték a szocialisták, hogy az elnöknek, Fodor Gábornak nem kívánnak helyet biztosítani. A Független Hírügynökség Bősz Anettet kérdezte a kialakult helyzetről.
Okozott-e önnek dilemmát, hogy elfogadja ezt a jelölést? Vagyis, hogy az MSZP döntsön önök helyett?
A Liberális Párt ragaszkodott ahhoz, hogy más párt ne avatkozzon bele a belső ügyeibe. Ezt megnyugtató módon tisztáztuk a szombati tárgyaláson, az MSZP kongresszusa előtt. Ezzel együtt elfogadtuk az ajánlást, főként azért is, mert maga Fodor Gábor is üdvözölte a megoldást.
Akkor véglegesnek tekinthető a megállapodás?
Véglegessé csak a hétfő esti országos küldöttgyűlésünkön válik, az ottani szavazás erősítheti meg az egyezséget.
Van kockázat?
Azt gondolom, hogy nincs. Nagyon nehéz tárgyaláson, időszakon vagyunk túl, egy ideig nem igazán mentek jó irányba a dolgok. Most azonban, hogy a legfőbb célkitűzést elértük, és létrejött valóban a Változás Szövetsége, amelynek alapján lesz, illetve lehet képviselete a liberális értékeknek, minden bizonnyal az országos küldöttek is rábólintanak az alkura.
Önök kiadtak egy közleményt erről a megállapodásról, az azonban nem teljesen világos, hogy vannak-e további helyeik a 106-os listán, illetve azok valamelyikén szerepel-e Fodor Gábor?
Most egyelőre ott tartunk, hogy a mi pártunk kért további, nem befutó, szimbolikus helyeket, ezekről pedig a későbbiekben fogunk tárgyalni a partnereinkkel.
De vannak ilyen helyek?
Ezek egyelőre anonim helyek, a Változás Szövetségeként vannak feltüntetve a listán.
És önök javasolni fogják, hogy ezek egyikén ott legyen Fodor Gábor neve?
Mi azt szeretnénk, ha öten a liberálisok közül, az ügyvivő testület tagjai megkaphatnák ezeket
Azért kérdezzük, mert vannak olyan pletykák, hogy, ha rajta lesz Fodor a listán, ön visszalép a javára.
Mi komolyan vettük a megállapodást, ráadásul, mint mondtam Fodor Gábor is helyeselte a jelölésemet. Tehát
nem pusztán elfogadja a döntést, és nem akar trükközni, hanem egyet is ért vele.
Azzal, hogy befutó helyet kínáltak önöknek elhárult az a veszély, hogy esetleg április 8-a után megszűnjön a párt?
Inkább azt hangsúlyoznám, hogy a parlamenti képvislete a pártnak rendkívül fontos, stabilizáló erővel bír.
Ezúttal Juhász Péter került a kormányközeli média célkeresztjébe: a Bors által megírt állítólagos bántalmazási ügye volt az alap, amihez mindenki hozzátette a magáét – a 888 például azt, hogy nekik eszükbe sem jutna lejáratni az Együtt politikusát. A Magyar Idők pedig feltárta, hogy az EU akarja megpuccsolni a választást az Elios-üggyel – ilyen volt a szombat a másik valóságban.
Számos törvénysértést olvasott az Origo Juhász Péter fejére
„Ahogy arról korábban már írtunk, az Együtt elnöke, Juhász Péter, a Bors információi szerint volt élettársát bezárta egy lakásba, benyugtatózta és össze is verte. Ezt tartalmazza az a peranyag, amely a II. és III. Kerületi Bíróság előtt nyugszik a Bors szerint. Juhásznak nem ez az első összeütközése a törvénnyel, hiszen már a 2000-es évek közepén is elítélte egyszer a bíróság – saját maga feljelentése után – otthoni kábítószer-termesztés miatt. … Juhász emellett a 2000-es években megpróbálkozott vállalkozóként is, amelynek az lett a vége, hogy nyolc céget sikerült bedöntenie, amelyek javarészét adótartozás miatt felszámolták, vagy épp fantomizálódtak. Juhász amellett, hogy törvények semmibevételével számos alkalommal lebukott, szereti a bűnözők társaságát is, hiszen azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy egy közvetítőn keresztül kapcsolatban állt a gyilkosságra való felbujtás miatt elítélt maffiózóval, Portik Tamással, és számára adott át nyomtatott „sajtóanyagokat”, amelyet maga is elismert. Aktív politikusként csak a jóérzésű embert sértő megmozdulásai voltak: hiszen a nemzeti ünnepeket füttykoncerttel akarta megzavarni, és számos esetben azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy a közvéleménytől próbált meg koldulni hasznosnak nem igazán mondható tevékenységéhez, holott luxuskörülmények között él.” (Origo: Kicsoda az asszonyverő Juhász Péter?)
A 888 szerint Juhász még lejáratásra sem érdemes
„Miután bírósági ügy van Juhász Péter ellen, aki a Bors információi szerint verte, bezárta, benyugtatózta a neki nem tetszően viselkedő volt párját, három gyereke anyját, az Együtt politikusa Facebookon osztotta ki az asszonyt. „Annyira már ismersz, nem ülök fel zsarolásnak”- üzent a pártelnök.
A Facebook-posztban sajnáltatja magát a férfi, miszerint a volt párja megpróbálja elidegeníteni a gyerekektől, és a nő ügyvédei is „baráti” tanácsokat osztogatnak neki.
Juhász Péter – aki tagadja a történteket – szerint a most kirobbant botrány mögött politikai lejáratás van. Hiába a bírósági papírok.
Kérdés persze, ki akar lejáratni egy alig mérhető mikropártocskát, amiről csak azért van tudomása az embereknek, mert napról-napra szerepeltetik az ellenzéki médiában.” (888.hu: Juhász nem áll le: gyerekei anyját szidja és fenyegeti a Facebookon)
Migránsközpontot vizionál a Pesti Srácok
„A mátyásföldi kertváros Budapest XVI. kerületében az egyik első helyszíne lehet a Soros-féle szervezetek és politikai képviseletük, azaz az Együtt által elképzelt migránstelepeknek: Vajda Zoltán, a párt elnökségi tagja és helyi képviselőjelöltje már két éve szorgalmazza, hogy az Ikraus egykori gyártelepét a Magyarországra irányított bevándorlók számára kellene megvásárolni. Miután a telep most eladósorba került, megvalósulhat a migrációpártiak nagy terve.” (Pesti Srácok: Az Együtt-alvezér tanácsára migránsközpont létesülhet a mátyásföldi Ikarus-telepen)
Az EU Tiborczon keresztül szállt rá Orbánra a Magyar Idők szerint
„Olyan intenzitású támadássorozat zúdult hazánkra az Európai Unióból, hogy szinte lehetetlen elhessegetni azt a feltételezést, miszerint Brüsszel aktív szerepet vállal a kormányellenes erők oldalán a hivatalosan még el sem indult választási kampányban. Azoknak, akik összeesküvés-elméletnek tekintik az efféle meglátásokat, bizonyára eloszlatja a kételyeit, ha felidézzük Gyurcsány Ferenc bánatos kifakadását 2010-ből, a történelmi vereség másnapjáról: „bennünket legyőzhettek Orbánék, de az Európai Uniót úgysem tudják majd legyőzni”.
Ez böszme elkotyogása volt annak, hogy már a választások másnapján elkezdik exportálni a saját belpolitikai problémáikat, a kinti elvtársaiktól várva segítséget elvesztett hatalmuk visszaszerzéséhez. A hazaárulás e speciális formájára ezernyi példát láttunk azóta.
Így már érdekes lehet, mi inspirálta az unió szebb napokat is megélt csalás elleni hivatalát (OLAF) arra, hogy ugyanúgy, mint 2014-ben, a választási kampány kezdetére időzítse újabb, immáron második jelentésének kiadását az Elios-ügyben. Vajon kitől kértek vagy fogadtak el kéretlenül információt, szakvéleményt annak elkészítésekor? A jelentés ugyanis tele van tendenciózus pontatlanságokkal, miközben nagyon fontos körülményeket hallgat el.” (Magyar Idők: Össztűz Brüsszelből)
A Ripost mindig is tudta, kicsoda valójában Juhász
„A Ripost már 2016 őszén megírta, hogy a politikus felesége, három gyermekének anyja a családi terror elől elmenekült közös otthonukból. Ezt írtuk:
A három gyerekes édesanyának Juhász zavaros életéből, félvilági kapcsolataiból, a család máról-holnapra élő, folytonos anyagi bizonytalansággal járó életéből lett elege. Az asszony elmenekült a három gyerekkel, máshol keresett biztosabb érzelmi és anyagi támaszt magának. Pánikszerűen hátra kívánta hagyni mindazt, amit a férje összességében jelent.
Ma reggel bírósági iratok alapján újabb megdöbbentő részleteket hozott nyilvánosságra a borsonline.hu.” (Ripost: A verés és a terror elől menekült el Juhász Péter felesége a három gyerekkel)
Az együttműködéssel elérhető kormányváltásról beszéltek az MSZP kampánynyitóján felszólaló politikusok. A legerősebben Kunhalmi Ágnes bírálta a kormányt, Karácsonyi Gergely, a Párbeszédtől igazolt miniszterelnök-jelölt inkább a jövőről beszélt. A szociális demokrácia koncepcióját fejtette ki beszédében, amelyet az MSZP-Párbeszéd-MLP választási együttműködés elfogadása után tartott.
Hiller István választmányi elnök arról beszélt, hogy lesz új magyar köztársaság. Hangsúlyozta, hogy örül, hogy egymásra találtak a Párbeszéddel és Karácsony Gergellyel, és jelen vannak a Liberálisok is, hiszen együtt alkotják a változás közösségét. Az MSZP programjáról azt mondta, hogy az a szociális demokrácia programja, míg a Fidesz illiberális felfogása csak megosztja a társadalmat.
Utána Kunhalmi Ágnes következett, aki sokkal keményebben beszélt. Azzal kezdte, hogy sorsdöntő a szocialisták, a magyar baloldal és az ország számára is a mostani kongresszus. Szerinte már négy évvel ezelőtt is kormányváltást akart az ország, és egyértelmű, hogy a Fidesz nem a nép akaratából kormányoz. „Ez egy beteg helyzet” – mondta Kunhalmi arra, hogy a Fidesz szerinte elcsalt választáson nyert, és úgy bontja le a demokráciát. Hangsúlyozta, hogy az egyetlen gyógyír erre, ha az emberek áprilisban elmennek szavazni. Hozzátette, hogy a magyar demokrata szavazók egész Európáért is felelősséggel tartoznak, mert meg kell állítani ez előre törő szélsőjobboldali és újjobboldali erőket.
Orbán saját választóit is becsapta, egyszerűen hülyének nézte a magyarokat
– mondta Kunhalmi. Arról is beszélt, hogy büszke az MSZP-re, amiért felismerte, hogy változnia kell, és meghozta a nehéz döntéseket az együttműködés szükségességéről is.
Kunhalmi először elfelejtette felkonferálni az őt követő Molnár Gyulát, majd visszatért a mikrofonhoz, és közölte, hogy a csapatkapitány következik. Az MSZP elnöke a beszédet azzal kezdte, hogy ebben a teremben alakult meg a szocialista párt, most pedig újabb történelmi tettként egy új szocialista párt megszületését jelenti be, amely a Párbeszéddel kiegészülve képes legyőzni a Fideszt.
„Érdekházasságnak indult, de kezd alakulni a kémia”
– mondta az együttműködésről. Szerinte az MSZP és a Párbeszéd összefogása „a tradíció és az innováció házassága”.
Azt mondta, hogy három ok miatt optimista az április választásokkal kapcsolatban. Az első az, hogy a fontos időközi választásokon meg lehetett verni a Fideszt, a második pedig, hogy a felmérések szerint a változást akarók többen vannak, csak még nem tudják, hogy mihez csatlakozzanak. De mától ezt is tudhatják, mert létrejött a változás szövetsége – mondta Molnár Gyula. Harmadik okként azt említette, hogy most már a Fidesz szavazói is tudják, hogy a kormánynak csak önmaga fontos.
„Egy esélyünk van, ha mi magunk elhisszük, és el tudjuk hitetni, hogy meg lehet ezt a választást nyerni”
-mondta a jelenlévőknek. Ők vagy mi – szerinte ez a választás tétje, és ez nem a jobboldali és baloldali szavazókat jelenti, hanem a Fidesz kormányzása alatt gyarapodó elitet, és az egyre rosszabbul járó többieket, akiknek az MSZP, Párbeszéd, LMP összefogása jelenti a megoldást.
Molnár Gyula után a miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely mondott egy nagyon magabiztos beszédet. Azzal kezdte, hogy büszke arra, hogy itt lehet, és közösen elindítják a változást. Végre a magyarok azt a Magyarországot kaphatják, amit régóta megérdemelnek – mondta. Arról beszélt, hogy sokan akarnak változást, de félnek attól, hogy ez nem fog bekövetkezni, mert azt „károgják” nekik, hogy nincs valódi alternatíva. Pedig igazából valódi kormánya nincs az országnak, hiszen ők azzal vannak elfoglalva, hogy visszaéljenek a hatalommal. „Az a rendszer, amiben most érünk, szocializmus a fideszeseknek, kapitalizmus mindenki másnak” – mondta.
Április 8-a kormányváltás és rendszerváltást lesz, de végre nem csak nemet mondhatnak a magyarok, hanem igent is valamire: ez pedig a szociális demokrácia Karácsony szerint. Ezután részletezte a szociális demokrácia programját az oktatás, az egészségügy és a társadalmi igazságosság szempontjából. Karácsony szerint a változást ott kell elkezdeni, hogy meg kell változtatni a politikát. Emlékeztetett, hogy Göncz Árpád születésnapja van, és példaként állította a volt köztársasági elnök mondatát: azokat akarom szolgálni, akiknek nincs szolgájuk.
„Itt vagyok, készen állok, azt kérem, hogy gyertek velem, és változtassuk meg közösen Magyarországot”
– mondta. Hozzátette még, hogy büszke arra, hogy az MSZP pirosa és a Párbeszéd zöldje összeért, de még valami hiányzik: a fehéret, a tiszta lapot a változást akarók képviselik, őket kell megszólítani. Karácsony Gergely, aki egyre jobban belelendült, a beszéd végén felállította a kongresszust, és a Talpra magyar első két sorát szavaltatta el velük, hogy ezzel üzenjenek a választóknak. Végül pedig egy csapat dobos ütemes zenéje mellett a színpadra szólította a többi vezető politikust is, akik úgy ünnepeltek, mintha legalábbis már megnyerték volna a választást.
„Ha az ellenzéki pártok a kormány megbuktatása helyett egymás szavazóinak elcsábítására törekszenek, akkor annak súlyos választási vereség lesz a következménye”- nyilatkozta két hónappal ezelőtt a Független Hírügynökségnek Tarjányi Péter. A Magyar Progresszív Mozgalom vezetője – akit egyébként leginkább biztonsági szakértőként ismer a hazai közvélemény – azt is megígérte szerkesztőségünknek, hogy ha az ellenzéki pártok között nem lesz választási együttműködés, akkor elmondja, hogy ez kinek a felelőssége.
Ki a felelős azért, mert az ellenzéki pártok között még ma is csak részleges együttműködés van?
Elmondom azonnal, de előtte lépjünk egyet hátra. A szocialista párt vezetése 2016 elején felkért arra, hogy másokkal együtt vegyek rész a kormányváltás előkészítésében.
Ki kérte fel?
Személyesen a pártelnök, Tóbiás József.
Önt biztonsági szakértőként és vállalkozóként ismeri a közvélemény. Hogy jutott a szocialista pártelnök eszébe?
Titok volt eddig, de valójában már a 2002-es, és a 2006-os kampánycsapatban is részt vettem. Két győztes választás háttérembereként elsősorban szervezésben, illetve a hazai és külföldi kapcsolatok építésében vettem részt.
Most mi volt a feladata?
Elsősorban az ellenzék állapotát kellett alaposan feltérképezni, beleértve a Jobbik néppártosodási törekvéseit. Ezen kívül igyekeztünk megvalósítani a baloldal teljes mozgósítását, természetesen a bizonytalanok választási hajlandóságának növelésével. Végül igyekeztünk kapcsolatot keresni a civilszféra, a nagyvállalkozók, a szakszervezetek és külföldi szakmai szervezetek képviselőivel.
Tehát lényegében új politikai stratégia körvonalait kellett kialakítani?
Így van, de ez egyáltalán nem volt könnyű. Gondoljon bele: a korábbi választási kampányokban Kovács László segítségével szinte minden hivatalban lévő külpolitikust könnyűszerrel elértünk. Egy éve viszont még az is komoly nehézséget okozott, hogy némely európai ország külügyminisztériumában egyáltalán fogadják a telefonhívásunkat. Illetve már az is gondot jelentett, hogy valóban komoly szakértőket nyerjünk meg a pártnak, ugyanis a vezérkar szerette volna elkerülni az addig foglalkoztatott, de már belterjessé váló, ámbár divatos politikai tanácsadókat. Ugyanis a kormányváltáshoz, az orbáni rendszer megdöntéséhez elengedhetetlenül szükséges a kelet- és közép-európai folyamatokat tisztán látni. Tehát ütőképes külföldi szakértőket igyekeztünk találni.
Ma már tudhatjuk, hogy a német szociáldemokraták szakértőjét szerződtették. Gondolom, csodát vártak tőle…
Szó sincs róla, magunkat kellett kitalálni: a programunkat, és azt, hogy miért szavazzon ránk a magyar választó. Nem akartunk egy Fideszre reagáló pártot, hanem egy kezdeményező politika alapvonalait akartunk kidolgozni, amely hitelesen képes elmondani, hogy mit akar kezdeni Magyarországgal. A munka jórészét 2016 őszéig elkezdtük, ha nem is fejeztük be. Viszont megtaláltuk azokat a pártbeli szereplőket, valamint gazdasági és politikai elemzőket, akik a feladatokat tőlünk majd átvehetik.
Kívülről viszont azt látta a laikus, hogy az MSZP már megint nem készül fel a választásokra. Maradtak a régi szereplők, s komoly mondanivalójuk sincs a választók számára.
Ez nem volt igaz, mert piszkosul készültünk. Az elvégzett munka eredményét, és az új szereplőket is bemutattuk.
Kik voltak az új szereplők?
Neveket nem akarok mondani. Egyébként 2016-ban Kötcsén Gyurcsány Ferencet beavattuk a tervekbe, s az ex-miniszterelnök megértette, hogy itt komoly munkát végeztünk. Ne felejtse el, hogy akkor már Molnár Gyula volt a pártelnök, Tóth Bertalan a frakcióvezető, tehát az operatív vezetők körében szinte teljes generációváltás volt.
Viszont továbbra sem vették fel a világ külügyminisztériumaiban a telefonjaikat, mert Kovács Lászlót kihagyták a vezérkarból. Miért kellett a jól teljesítő, idősebb generációt háttérbe lökni?
„Az új seprő jól söpör” – elve működött, nyilván személyi ügyekben a párt fiatalított, és szerette volna a múltat lezárni. Ezen kívül a szocialista párt fiatal vezetői túlságosan meg akartak felelni a médiának, s igyekeztek elvenni még a lehetőségét is az előforduló kommunistázásnak. De személyeskedéseket, gyűlöletet nem tapasztaltam, kétségtelen több hadra fogható, tehetséges ember is eltűnt.
Ez akkoriban volt, amikor kiszivárgott, hogy Lattmann Tamás lenne a párt miniszterelnök-jelöltje?
Igen, 2016 novemberéről van szó, amikor a háttérben erről megindultak az egyeztetések.
De ez még mind a legnagyobb titokban történt?
Nem véletlenül, hiszen a Fidesz információgyűjtő rendszere hatékony. Ha kiszivárog, hogy valaki fontos tisztséget tölt majd be, akkor azonnal célkeresztbe kerül, és karaktergyilkosság áldozatává válik, mielőtt még kulcspozícióba kerülne. Ezért szükséges a katonás fegyelem, ami tőlem nem áll távol. Fegyelem nélkül nem lehet kampányt irányítani, fegyelem nélkül győzni sem lehet.
A szocialista párt vezérkara tehát tudta, hogy Lattmann Tamás lenne a miniszterelnök-jelölt?
Természetesen, s senki nem is cáfolta, sem Hiller István, sem Molnár Zsolt.
Viszont Molnár Gyula, tehát az MSZP elnöke a leghatározottabban cáfolta!
Igen, de ő Hiesz György esetében is furcsán viselkedett!
Ő volt a legjobb gyöngyösi jelölt, aki kilépett az MSZP-ből, miután kijelentette, hogy a párt elnöke hazudik.
Pontosan. A váratlan fordulat egyébként 2016 decemberében kezdődött a szocialista pártban. Senki nem értett semmit, ugyanis minden addigi megbeszéléssel ellentétes döntés született. Legalábbis mi, akik a háttérben a pártot szerveztük semmit nem tudtunk. Ugyanis a legnagyobb meglepetésünkre megjelent Botka László. Az addigi jelölt, Lattmann eltűnt, a helyén megjelent Botka. Nem hittünk a szemünknek.
Utána mondta a párt vezérkara, hogy nekik sokkal jobb jelölt Botka László, de legyünk nyugodtak, hisz amit koncepcióként kidolgoztunk, – egységes ellenzék, együtt a szakszervezetekkel, civilekkel, pártokkal – lényegében ezt fogja végrehajtani Botka László is. Mit tehettünk, elfogadtuk, hiszen a párt elnöke, Molnár Gyula mondta.
De a jelek szerint semmi nem úgy lett, ahogy ígérték?
Semmi, de semmi. Botka Laci mindent csinált, csak azt nem, amit addig kidolgoztunk. Egy idő után megjelent az addigival élesen ellentétes új koncepcióval, amelynek használhatatlanságát a közvélemény kutatási adatok folyamatosan jelezték.
Emlékezhettünk, hogy Botka gyorsan leárulózta Molnár Zsoltot, illetve kifejtette, hogy a szocialista párt vezetése nem akarja leváltani a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, hanem együttműködik vele, s hatalomban kívánja tartani. Jelöltként Botka ezt nyilván komolyan gondolta, hisz emellett mindvégig kitartott.
A baloldali pártoknak van egy jellemzője, de sajnos ez már Lenin óta így van. Vagyis a belső ellenzék megsemmisítése mindig magasabb prioritású, mint a külső ellenféllel való leszámolás.
Magyarán, amikor Botkán az addig kidolgozott stratégiát kérték számon, s a szemére vetették, hogy a miniszterelnök-jelölti programja csak ellentéteket szült, mindenki szembefordult mindenkivel. Mikor ezt a szemére vetették, akkor kezdett el árulót kiáltani. Ahogy a kommunista pártok több évtizedes történelmében annyiszor, most is a belső ellenséggel kívánt leszámolni, mint egy ősbolsevik.
Mikor ez megtörtént, akkor önök, akik a háttérben az addig programokon dolgoztak, Botka László ellen fordultak, ezért akarták őt megpuccsolni?
Nem, szó sem volt arról, hogy mi Botka ellen fordultunk.
Pedig azt hirdették, hogy Botka jelölése árt az MSZP-nek, ezért el kéne távolítani. Ez nem puccs?
De ezt nem mi mondtuk…
Hanem?
Ezt Molnár Gyula mondta.
Az elnök?
Amikor már komoly gond volt a közvélemény kutatási adatokkal, akkor azt kérte, hogy térjünk vissza az eredeti tervhez, keressünk párton felüli civil jelölteket. Kezdjünk erről gondolkodni.
Ez mikor történt?
2017 augusztus végén kellett ismét teljes hátraarcot csinálnunk. Immár másodszor. Azt kell tehát mondanom, hogy a pártvezetés következetlensége vezetett a hibákhoz. Bizonyos szociopata jegyekről beszélek, tudniillik rájuk jellemző, hogy saját szabályukat sem tartják be. Ez vezetett oda, hogy nem sikerült megfelelő módon felkészülni a választásokra.
Ezt pedig Molnár Gyulának tulajdonítja?
Igen. Gondolja meg: Gyurcsány Ferenc először azt mondja, hogy induljanak közös listán, mert azt tapasztalja, hogy egy alapos, tervszerű, következetes munka folyik az MSZP-ben. Aztán kiderül, hogy a hirtelen és váratlanul jelöltté váló Botka a DK elnökét ki akarja átkozni, hadat üzen neki. Akkor hangzott el ugyanis, hogy „Gyurcsánnyal semmiképp”. Ilyen pálfordulás után persze, hogy nem akar a szocialistákkal megállapodni.
Ugyanezt a játékot játszotta a szocialista elnökség a gyöngyösi képviselő-jelölt, Hiesz György esetében is. Azt mondták neki, hogy van egy nagyobb ívű politikai játszma, ami fontosabb a pártnak. Mire a térség legesélyesebb jelöltje, aki a hatalomban lévő polgármester is, kilép a pártból. Ez a totális szétesés!
Gyurcsány Ferenc pedig nyilván azt mondja, hogy ez a fajta következetlen politizálás nem vezet eredményre, s elkezdte a saját útját járnia szocialista párt nélkül. Ebbe sajnos belefér az is, hogy az MSZP bénázása miatt saját, jól felfogott politikai érdekeit képviseli.
Ez lenne az ok, ami miatt a Demokrata Koalíció és az MSZP nem együtt indul, ez lenne a magyarázata, hogy nincs közös listán az ellenzék?
Igen, szerintem komoly hiba, hogy a programot az MSZP nem következetesen hajtotta végre, hanem cikk cakkban. Belső, kisstílű játszmák zajlottak a pártban, amelyek kizárólag a pozíciószerzést szolgálták. Lásd a Fodor Gábor – Hiesz György sztori.
Nagyon bosszantja, most beszélünk róla harmadszor!
Igen, mert ez a tünet, ami a szocialista párt betegségét jelzi. Ugyanis a pártelnök, ahogy hallom Fodor Gábornak ígérte a gyöngyösi körzetet, amit azóta elfelejtett, mint ahogy korábban pedig azt is letagadta, hogy Lattmann Tamással a miniszterelnökségről tárgyalt. Aki persze bement a televízióba és elmondta az igazat. Én tulajdonképp ekkor rágtam be, a „katona agyam” ezt már nem bírta tovább, mert így nem lehet politizálni.
Molnár Gyulát a szocialista párt vezérkara nem szembesítette a következetlenséggel?
Ezt már nem tudom.
De önök próbálták rávenni akár a DK, akár az Együtt, akár az LMP vezetőit, hogy lépjenek közös listára a baloldal többi pártjával?
Nézze, mi nem tudunk az MSZP helyett pártokkal tárgyalni. Ráadásul Botka elég ridegen kezelte az említett politikai szervezeteket. Mi ennek ellenére elkezdtünk civil jelölteket keresni. Felröppentek újabb nevek, például, Balázs Péteré.
Az egykori külügyminiszter a Magyar Progresszív Mozgalom jelöltje volt?
Mi is támogattuk.
Emlékszem, Balázs Péter azt mondta, hogy őt a szocialisták nem kérték fel…
Igen, mert miközben mindenki támogatta volna a szocialista pártban, alapbeszélgetések nem kezdődtek vele. Fel kellett volna gyorsítani a tárgyalást, ehelyett semmi nem történt. Ezt a mai napig nem értem. Ez a káosz eredménye, ami a nyilvánosságban is megjelent. Eközben le is árulózták egymást. Ez alapvetően elriasztott mindenkit.
Önök pártok felett álló civil jelöltet akartak, ergo más pártok vezetője szóba sem kerülhetett. Vagyis nem támogatták volna Karácsony Gergelyt?
MTI Fotó: Bruzák Noémi
De támogatjuk, mert Karácsony Gergely és Kunhalmi Ágnes személyében két kifejezetten erős jelöltje van a szocialista pártnak. Két jó arc, tehetséges politikus. De szeretném jelezni: ezt hamarabb is meg lehetett volna lépni. Ha a folyamatokat elindítjuk egy évvel ezelőtt, s nem tesszük meg a Botka kitérőt, akkor valószínű, hogy nem így néznének ki a közvélemény-kutatási adatok. A szavazókat ugyanis fel kell keresni, fotelből nem lehet választást nyerni.
Viszont ha mérleget készítünk, akkor a Magyar Progresszív Mozgalom megbuktatta Botka Lászlót, más nem csináltak.
Nem mi buktattuk meg, Botka László magát buktatta meg. Laci elszigetelődött. Kétségtelen, mi mondtuk ki, hogy vele semmire sem megyünk. Az elnök, Molnár Gyula pedig jelezte, hogy vissza kell térni az eredeti tervhez. Mi azonnal elkezdtünk dolgozni, mert ha marad minden a régiben, akkor az MSZP már 3 százalékon lenne.
Januárban jelentették be, hogy az ön által létrehozott mozgalom megszűnt, de január 15-én önt elítélték. Egy 2010-es bűncselekményért első fokon két évet kapott öt évre felfüggesztve, és 440 millió megfizetésére kötelezték. Az ítélet nem jogerős. De nem ez az ítélet jelezte a mozgalom végét?
Dehogy. Várom a bírósági ítélet leiratát, amire reagálni fogok. Annyit tudni kell, hogy az elmúlt hét évben sok vizsgálaton átestem, mindenütt a javamra döntöttek. Úgy mentem el a tárgyalásra, hogy egyértelműen csak én nyerhetek, végre lezárul az ügy. Így utólag azt mondom, hogy joga van a bíróságnak a polgári perekben született bizonyítékokat figyelembe venni, vagy figyelmen kívül hagyni. Az esetemben nem vették figyelembe az én igazamat, tehát az ártatlanságomat alátámasztó bizonyítékokat. Ezt ma sajnos megteheti a bíró, de a per folytatódik.
Visszatérve, azt mondja, hogy a Magyar Progresszív Mozgalom nem ezért szűnt meg?
Nem, hisz elvégeztük a munkát, van egy miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely, van programja a szocialista pártnak, s számtalan összejövetelt szerveztünk az országban. Engem ennyi érdekel, már az első pillanatban jeleztem, hogy politikai szerepet nem akarok. Viszont elvégeztük a munkát. Most már csak az a feladatom, hogy izguljak az április 8-i választás eredménye miatt.
Elfogadta az MSZP kongresszusa a Párbeszéddel kötött megállapodását a 2018-as országgyűlési választásra: a két párt közösen indít képviselőjelölteket, közös országos listán indul, a miniszterelnök-jelölt pedig Karácsony Gergely. A Liberálisoktól Bősz Anett kapott helyet az MSZP-Párbeszéd országos listáján.
A Budapesti Kongresszusi Központban zajlik az MSZP listaállító és kampányindító kongresszusa, ahol 207 igen, 14 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett hagyták jóvá a Szövetség az igazságos Magyarországért című dokumentumot, amelyet Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Hiller István, az MSZP választmányának elnöke, valamint Karácsony Gergely és Szabó Timea, a Párbeszéd társelnöke írt alá.
A megállapodás szerint a Párbeszéd képviselőjelöltjei indulnak Budapest 1-es (V. kerület), 10-es (III. kerület), Hajdú-Bihar megye 5-ös (Hajdúszoboszló) és Fejér megye 3-as (Bicske) választókerületében. Az országos lista 1., 11., 19., 33., 44., 55., 66., 77., 88., 99. és 110. helyén is a Párbeszéd politikusai szerepelnek. A kongresszus az országos listát a megállapodásnál kevesebb, 164 igen, 42 nem szavazattal és 21 tartózkodással hagyta jóvá.
A két párt közös listáját értelemszerűen a miniszterelnök-jelölt,
a párbeszédes Karácsony Gergely vezeti, az első tízben rajta kívül MSZP-s politikusokat találunk.
Íme tehát az első tíz jelölt az országos listáról:
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke
Molnár Gyula, az MSZP elnöke
Hiller István, választmányi elnök
Kunhalmi Ágnes, budapesti elnök
Tóth Bertalan, parlamenti frakcióvezető
Gőgös Zoltán, elnökhelyettes
Tóbiás József volt pártelnök, pártigazgató
Mesterházy Attila volt pártelnök
Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke
Gurmai Zita volt európai parlamenti képviselő
A 11. helyen megint egy párbeszédes politikus, Tordai Bence áll, de Szabó Tímea, a párt másik társelnöke csak a 99.
A Magyar Liberális Párttól csak Bősz Anett ügyvivő kapott helyet az országos listán a 15. helyen.
Mivel még vannak üres helyek, elképzelhető, hogy Fodor Gábor pártelnök is rákerül majd, ebben azonban egyelőre nincs döntés. Fodor maga is azt mondta, nyitott kérdés, hogy kapnak-e még helyeket. Az MLP elnöke úgy fogalmazott, hogy a kongresszuson létrejött a „változás szövetsége, amelynek tagja a liberális párt is”, méghozzá befutónak tartott helyen. Hozzátette, tudják hogy egy ilyen helyzetben minden pártnak kell kompromisszumokat kötnie, és a Liberálisok azok, akik a legtöbb kompromisszumot kötötték.
A listát pénteken éjszakába nyúló vitán fogadta el az MSZP választmánya, és felhatalmazták Molnár Gyulát és Karácsony Gergelyt, hogy február 17-ig folytassanak tárgyalásokat a Liberális Párt vezetőivel az együttműködés lehetséges módjairól.
„Ez maradjon a kettőnk titka.” Ezt válaszolta Lázár János a Hír TV kérdésére, és még azt is elmondta, hogy nemcsak 2017. őszén beszélgettek Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével, hanem más alkalmakkor is.
Maradhatna a kettőjük titka, hogy miről szoktak beszélgetni, ha Lázár János nem a Miniszterelnökséget vezető miniszter lenne, és Tiborcz István nem Orbán Viktor miniszterelnök veje. Utóbbi honfitársunk évekig az Elios egyik tulajdonosaként funkcionált, mely cég a magyarországi közvilágítás elsőszámú haszonélvezője volt. Döntően a sokat szidott, gyarmatosítónak nevezett Európai Unió pénzéből. Arról a közvilágítási programról van szó, amellyel kapcsolatban az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) nemcsak számos szabálytalanságot, de szervezett csalást is megállapított.
A magyar szervek nem állapítottak meg semmit. Pedig, lett volna mit: az OLAF gyanúja szerint az Elios, Tiborcz István egykori cége, már a pályáztatásnál jogtalan előnyöket élvezett, emberük a pályázatok kiírásában is részvett, ebből kifolyólag sok pályázatot annyira „testre szabtak”, hogy a feltételeknek egyedül az Elios nevű volt képes megfelelni.
Ezt nevezik szervezett csalásnak. Emellett még volt némi túlszámlázás, arról nem is szólva, hogy az érintett települések közvilágítása nemhogy javult volna Tiborczék munkája eredményeként, hanem kifejezetten rosszabb lett annál, mint amilyen előtte volt.
Ha másért nem, ezért tartozna a két férfi beszélgetése az ország polgáraira. Azokra a kormány által magyar embereknek nevezett személyekre, akik többnyire bérből és fizetésből élnek. Pontosabban: a bérükből, a fizetésükből próbálnak megélni.
Sokasodnak a titkok Lázár és Tiborcz urak körül. Lázár Jánosról évek óta tudjuk, hogy szeret fácánra vadászni, és erre a hobbijára nem sajnálja a milliókat. És ha külföldön jár, hivatalos úton, akkor előfordul, hogy nagyon elegáns szállodában lakik. Olyan hotelekben, amelyekben a mienkénél gazdagabb országok miniszterei is kétszer meggondolják, mielőtt szobát foglalnának. És azt is sokan tudják róla, hogy évekkel ezelőtt, az akkor tízéves kisfiának egy hozzávetőlegesen 70 millió forintba kerülő budai lakást vásárolt. Amikor erről kérdezték, azt válaszolta, hogy akinek semmije sincs, az annyit is ér. Ennek a mondatnak a szó szerinti magyar fordítása ezt jelenti: mindenki kapja be!
Tiborcz István körül azóta kezd forrni a levegő, hogy kiderült: ügyeskedései mintegy 12 milliárdba kerülnek az országnak. Ennyi büntetés kiszabását javasolta ugyanis az OLAF az Elios üzletei körül tapasztalt visszaélések miatt.
A két férfinak nincs oka az aggodalomra: közös titkuk még sokáig nem fog kiderülni, mert ez egy olyan ország, ahol Tiborcz apósa a miniszterelnök, Polt Péter a legfőbb ügyész, és Pintér Sándor a belügyminiszter.
Ameddig ez így lesz, jobb híján kénytelenek vagyunk arra gondolni, hogy hőseink teljesen köznapi témákról beszélgettek. Nőkről, fociról, időjárásról.
Örülök, hogy láttalak, Jánosom. Én is nagyon örülök, Pistám.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
