Kezdőlap Itthon Oldal 604

Itthon

Most államtitkárt talált meg az OLAF

0

A fejlesztési tárca közlekedési államtitkáról véli úgy az OLAF, hogy két beruházásban összeférhetetlenül vett részt, ezért a teljes támogatást, 3,3 milliárdot visszafizettetné. Homolya Róbert szerint ezek „bagatell ügyek”.

Az „elmúlt nyolc év” kezdetéig nyúlik vissza az a két közbeszerzés, amelyről az Európai Csalás elleni Hivatal (OLAF) azt állapította meg, hogy azokban a ma a fejlesztési minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkár Homolya Róbert szabálytalanul – előkészítő tanácsadóként és később végrehajtóként egyaránt – vett részt. Ezért a teljes uniós támogatási összeget, 3,3 milliárd forintot visszavételét javasolja az Európai Bizottságnak – értesült a 24.hu.

Az OLAF nyolc beruházásnál talált összeférhetetlenséget, de a későbbi egyeztetések után hatban elfogadta a kormány érveit. Megmaradt azonban a kifogás a székesfehérvári Szent István Múzeum 651 milliós és az abádszalóki önkormányzat 3,3 milliárdos fejlesztése miatt.

A 3,951 összérték 85 százaléka az uniós támogatás,

a visszaélés súlyossága miatt a 3,35 milliárd egészének visszafizettetését javasolja az OLAF.

Homolya 2010 előtt közbeszerzési tanácsadó volt, ebbéli minőségében – személyesen, illetve érdekeltségei, a Projekt.hu Bt. és az Euro-Procure Kft. révén – vett részt a két beruházás előkészítésében, majd 2010-től, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyetteseként pedig a jóváhagyásra lehetett befolyása. (A 24.hu is megjegyzi, hogy az Euro-Procure neve ma Clandestino, magyarul illegális törvénytelen. Spanyolul az illegális bevándorlók kapcsán használatos kifejezés, a híres énekes, Manu Chao első lemeze is ezt a címet viseli.)

Az OLAF a 24.hu írása szerint lényegében kezdettől fogva, tehát nyolc éve vizsgálódott Homolya szerepéről, két alkalommal helyszíni ellenőrzést is tartottak. Az államtitkár összeférhetetlensége már évekkel ezelőtt szóba került a nyilvánosságban.

A vizsgálat lezárultáról hétfőn a HírTV tudósított, a végeredményről megkérdezte Homolyát, aki komolytalan, bagatell ügyekként jellemezte a kifogásoltakat.

Jánosom Kastélyom

Nagyon úgy néz ki, hogy az a vadászkastély, ott a Hódmezővásárhely melletti tanyavilágban, Lázár Jánosé. Igaz, nem az ő nevén van, tehát jogilag nem az övé, hanem Kulik Jenő ügyvédé. Utóbbi úr gyakornoktársa volt Lázárnak a vásárhelyi városházán, de a környező földek Lázáréké. Egy részük a miniszter nevén van, más területek a gyerekei, vagy az édesanyja nevén.

Ha valami olyan, mint egy kacsa és hápog, akkor az az állat nagyon nagy valószínűséggel kacsa. De arra mérget vehetünk, hogy semmiképpen sem zsiráf, vagy elefánt.

Ha a valóságban is Kulik Jenőé a vadászkastély, akkor az ügyvéd úr, aki foglalkozásából kifolyólag nézve nem lehet buta ember, nagyon rossz boltot csinált. Meg lehetne kérdezni persze, hogy Kulik úr, aki nem szeret vadászni, miért épített magának vadászkastélyt, és Lázár miniszter, aki viszont szokott vadászni, miért földeket vásárol, miért nem vadászkastélyt.

Sok mindent meg lehet kérdezni, de nincs semmi értelme, mert mindenre ugyanaz a válasz: a kérdező a Soros-tervet hajtja végre.

Úgyhogy, most az van, hogy az ügyvéd úr megvett egy drága telket, épített rá egy nagyon drága kastélyt, és mindezt csak messziről nézheti, mert nem tudja, hogyan megközelíteni. Hacsak Lázárék meg nem szánják, és nem adnak neki engedélyt az átjárásra. Amúgy meg biztosan adnak, mert Lázárlék nem szőrősszívűek, de hát az mégsem ugyanaz, amikor az embernek kérni kell, hogy bemehessen a saját kastélyába.

Próbáljuk meg elképzelni: Kulik Jenő eltöltene egy kis időt a kastélyában, ennek érdekében megkeresi Lázár Jánost, engedje már át a földjén, mert be szeretne menni a birtokára. Mondjuk nem éri el Lázárt, mert ő épp egy nagyon fontos tárgyaláson van. Például Tiborcz Istvánnal egyeztet a közvilágításról. Ha nem éri el a minisztert, akkor még mindig nincs veszve semmi, mehet Lázár anyukájához, vagy valamelyik gyerekéhez engedélyért.

De mi van, ha mindegyik gyerek éppen iskolában van? Akkor sincs baj, a tanárok is emberek, megértik, hogy vannak helyzetek, amikor engedni kell. Ha, teszem azt, Lázár Boldizsár azt mondja, hogy tessék elengedni engem a földrajz óráról, mert apa telekszomszédját be kell engedni a birtokára, biztosan elengedik. Majd a következő órára bepótolja.

Nem akarunk tippeket adni, de megoldás lehetne, ha Kulik Jenő megvásárolná a környező földeket a Lázár családtól, vagy a Lázár család megvenné Kulik Jenő vendégháznak nevezett kastélyát. Egyszerűbb lenne a helyzet és érthető.

Orbán Viktor azt üzente…

0

Az első évértékelő beszéd, 1999 óta nem csupán Orbán Viktor megjelenése alakult, de – hol miniszterelnökként, hol ellenzéki vezérként elmondott üzenetei is változtak. A teljesség igénye nélkül ezen üzenetek közül válogattunk.

1999. „Az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé”.

2000. Ekkor hangzott el az azóta sokat idézett és nem egyszer kifigurázott mondat: „három szoba, három gyerek, négy kerék.”

2001-ben a szónok Magyarországot „viharvert, megtépázott, roskatag és korhadt, eresztékeiben meglazult, sodródó hajóhoz” hasonlította.

2002-ben miniszterelnökként, újabb négyéves kormányzás reményében teljes foglalkoztatottságot, négy új Duna-hidat, az egyéni számlás nyugdíjrendszer bevezetését és az átlagkeresetek megduplázását ígérte.

2003-ban ellenzékben az akkor hatalmon lévőket bírálta, mondván, a kormánynak rombolási kényszere van, „mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre”.

2004. Orbán szerint az előző esztendő a családok zsugorodásának éve volt, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik.

2005-ben arról beszélt, hogy „ismét kisebbek lettünk, 2004 a ráfizetés éve volt”.

2006-ban a közelgő választás volt beszédének központjában. Elmondta, hogy „a Fidesz idején épült a Nemzeti Színház, a Budapest Sportaréna, a párkányi Duna-híd, és elindult a Széchenyi-terv. Ezzel szemben az MSZP-SZDSZ kormány luxuskormány, amely csak a saját körének teremt kiváltságokat”.

A 2007-es évértékelő alapvetően a 2006 őszén nyilvánosságra került őszödi beszéd és a hazugság témája köré épült.

A 2008-as évértékelő a márciusra kiírt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás kampánybeszéde volt, „a jövő igennel kezdődik” szlogennel.

2009-ben az európai parlamenti választás volt a fő téma, ekkor még a beszédeit záró mondat is megváltozott: „Új irány, Magyarország, új irány, magyarok”.

2010-ben már csak néhány hónap választotta el Orbánt a kormányzástól, az ország gazdaságának talpra állítását, 10 év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért.

2011-ben meghirdette az ötéves tervét: eszerint 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz.

2012-ben a magyar önérzetre alapozva közölte: „Rosszabbul élünk, és kevesebb megbecsülést kapunk, mint amennyit megérdemlünk.”

2013-ban kissé váratlan módon, talán valamiféle belső ellenségre (?) utalva egy meglehetősen talányos megfogalmazást hallhattak a beszéd hallgatói. „Bár a visszaélésekben jeleskedők falkáit is naponta elverjük az ablakunk alól, még mindig vannak olyanok, akik vörös alsóneműjüket narancssárgára cserélték, és úgy viselik gondosan, hogy az kilátszódjon a nadrág alól.”

2014-ben nyilvánvalóan a közelgő választásokra utalva, visszatért az általa igen kedvelt háborús metaforához: „Fújjátok meg a kürtöket, és nyergeljetek, mert holnap indulunk!”

2015-ben miniszterelnökként a kormány által elért eredmények sorolása mellett a baloldali ellenzék elleni harcba szólította híveit.

2016-ban a migráció és a bevándorlás volt a központi üzenet. „Magyarország nem hagyja, hogy mások ráerőltessék elhibázott bevándorláspolitikájuk keserű gyümölcseit… Nem akarunk és nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát és antiszemitizmust importálni Magyarországra”.

2017-ben a fő csapásirány nem változott: Az országokat pályaudvarokká változtatják, hogy mindenki ki s be járhasson, ha pedig valaki a sarkára áll, rájuk borítanak néhány millió migránst. „Az igazi menekültet persze be fogjuk fogadni: németet, hollandot, franciát, ha az elveszített otthonát nálunk akarják megtalálni.”

Apokaliptikus jóslat: robbanás lesz Magyarországon

“Ha Brüsszel nem lép ma, apokaliptikus méretű düh, agresszió és gyűlölet fog kirobbanni Magyarország-szerte az idén, április 8-a után” – szól a legújabb, Magyarországgal és „a több mint ezer éves magyar történelem legkorruptabb  politikusával”, Orbánnal foglalkozó amerikai elemzés.

 

Reménytelenség és az elnyomott düh okozta sérülések jellemzik ma a magyar társadalmat, amelyet kevés választ el attól, hogy fellázadjon a politikai vezetői ellen – írja legújabb elemzésében a Frontiers of Freedom  jobbközép értékeket követő amerikai intézet  külpolitikai kérdésekkel foglalkozó – magyar származású – alelnöke. Az önmagát racionális republikánusnak tartó Radványi Miklós már több cikket is szentelt Magyarországnak, ezekben egyre keményebben fogalmaz, kimondta már például, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO legveszélyesebb tagállama, legutóbb pedig uniós és amerikai stratégiát sürgetett Orbánnal szemben. Már a FüHü-nek adott interjújában is keményen fogalmazott, ám a most megjelent írásával minden eddiginél drámaibb szavakkal és mondandóval igyekszik felkelteni a világ figyelmét arra, ami Magyarországon folyik.

A „Viharfelhők gyülekeznek Magyarország felett” című írásban kifejti, hogy a Fidesz által meghekkelt választási rendszer és a gyenge és szétaprózódott ellenzék miatt nem létező erős ellenfél miatt

az emberek számára nem marad más megoldás, mint az utcára vonulni, ahogy azt tették 1956 október 23-án,

hogy erővel döntsék meg Orbán hatalmát.

A Fidesz és személyesen a vezetői számára – fejti ki a szerző – egy választási vereség egzisztenciális összeomlást jelentene. Lavinaszerűen elindulnának a nyomozások, amelyek minden valószínűség szerint súlyos büntetésekkel és vagyonelkobzással végződnének. Orbán és társainak a zsebében egy fillér sem maradna. Az OLAF számos, korrupciógyanús ügyben folytat nyomozást Magyarországgal szemben, s konkrét személyeket vádolhat meg azzal, hogy megsértették az Uniónak az alapvető, a „demokráciára, az egyenlőségre, a jog uralmára és az emberi jogok tiszteletben tartására” vonatkozó elveit.

Magyarországon politikai vihar van készülőben, véli Radványi utalva Orbán külpolitikai orientációjára is. A szerző egyben felrója az USA-nak és az EU-nak, hogy nem lép.

„De egy pontoN meg kell érteniük, hogy immár a tét nem más, mint Magyarország, Európa és az egész nyugat sorsa”

– figyelmeztet Radványi Miklós, aki szerint határozott lépésekre lenne szükség az erőtlen kompromisszumok helyett.

A Fidesz abszolút kormányzási lehetőséghez jutott a szavazatok kevesebb, mint a felével, de abszolút hatalmat nem tudott szerezni.

Orbán de facto is egy diktátor

– mondja ki Radványi cikkében, amelynek a végkövetkeztetése, hogy robbanás várható Magyarországon.

Lapszem – 2018. 02. 14.

0

Valentin nap – A szerelmesek, a jóbarátok és mindazok ünnepe.
Ezenkívü ma van hamvazószerda és most kezdődik a húsvétot megelőző 40 napos böjt.
Ezek szerint Bálint, Valentin, Konrád, Metód, Jozefa ünnepli a névnapját. Vegyes téli csapadék lehetséges. A legmagasabb hőmérséklet 4 fok lesz, nulla felett.

Népszava

Rés a kommunikációs páncélon – „Kibeszélt” egy fideszes
Erősen gondolkodunk, de nem emlékszünk az utóbbi néhány évben olyan esetre, hogy aktív fideszes országgyűlési képviselő nyíltan nekimegy egy kormányzati intézkedésnek, s „kibeszél” a Habony-irányítású pártmédiából. Márpedig Tiba István, Hajdú-Bihar megye balmazújvárosi körzetének kormánypárti képviselője – s egyben a Fidesz-KDNP 2018-as választásra is nevezett egyéni jelöltje – ezt tette, amikor lapunk kérdésére nyíltan bírálta testvére, a miskolci kórházigazgató, Tiba Sándor eltávolításának körülményeit. Arra is célzott, hogy a közösség érdekei helyett magánérdekeket helyeztek előtérbe a döntéshozók.

Magyar Nemzet

A borús idők jelei már most látszanak. Az Állami Számvevőszék által a Jobbikra kiszabott 662 millió forintos gigabüntetésről még a nyugati média is beszámolt. Most hétvégén pedig a világ vezető napilapjai, a The New York Times és a brit The Guardian hozta címlapján a legfrissebb magyarországi fejlemények híreit. Miután ismertették a jogállam leépítéséhez vezető utat, kitértek a legújabb OLAF-vizsgálat eredményeire és arra, hogy a hazai kormányközeli oligarchák „pénztárgépnek használják” az uniót.

Mégis mire számítanak a Fidesz stratégái egy kiugróan jó választási eredmény után? Hogy megveregetik a vállukat nyugaton, mondván, csak így tovább? Az utóbbi hónapok eseményei után egy nagy, akár négyötödös győzelem egyenesen botrány lenne. Más kérdés, hogy ha ez így lesz, akkor ennek a levét nem egyedül a Fidesz fogja meginni, hanem az egész ország.

 

Magyar Hírlap

A lengyel baloldal sorsára juthat az MSZP
Közel ötven nappal az országgyűlési választás előtt a baloldalon továbbra sem a választókkal foglalkoznak a politikusok, hanem a belső hatalmi harcokkal – mondta lapunknak Deák Dániel politológus.
Emlékeztetett, a pártkongresszusok általában rendezni szokták a vitás kérdéseket, a szocialistáknál azonban ez pont fordítva van, a kongresszus csupán olaj volt a tűzre, tovább élezte a belső ellentéteket.

Magyar Idők

Most, hogy az eredeti elképzelésekhez képest is jelentősen szigorítva nyújtották be a parlamentnek a Stop Soros törvénycsomagot, érdemes tisztázni, kik is azok a migrációval foglalkozó civil szervezetek.

Nem hiszem, hogy valaha is megértik a javaslat szükségességét azok, akik szerint a Soros-terv nem létezik, a migráció jó dolog, és egyébként is emberi kötelességünk befogadni mindenkit, aki úgy döntött, ezentúl nálunk akar élni. De annak a több mint hárommillió embernek a kedvéért, akik a népszavazáson és két nemzeti konzultáció keretében is kifejezték, hogy hazájukat nem kívánják bevándorlóországgá tenni, nem árt tisztázni, kik vennék semmibe akaratukat.

„Orbán és bandája nem véletlenül verte szét a jogállamot…”

A magyar kormánykörök meglehetősen idegesen reagáltak az Európai Csalás Elleni Hivatal nyilvánosságra került jelentésére. A gyanú szerint Orbán Viktor veje, Tiborcz István bűnszövetkezet szervezése révén juthatott milliárdokhoz. A szenzáció a világlapok vezető témája is lett, a New York Times egyenesen címoldalon tálalta a magyar kormányfő családjának korrupciós ügyét. Viszont Lázár János igyekezett minden felelősséget a mára kormányellenséggé vált, de az eset időpontjában még Fidesz szekértolójának számító Simicska Lajosra kenni. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Bokros Lajos szerint az Európai Unió kezdeményezni fogja a bűnösök felelősségre vonását. A MOMA elnöke szerint minden egyes nap, amivel Orbán Viktor uralma hosszabb lesz, tovább löki az országot a szakadék felé.

 

Gondolja, hogy a kormányfő családja elleni nyomozás elől korábban kitérő hatóságok immár rákényszerülnek a helyzet tisztázására?

Ha a hazai hatóságok nem végzik el a dolgukat, az komolyan befolyásolhatja a közelgő választások kimenetelét. Az embereknek elegük van a szemérmetlen, állami korrupcióból, a felülről működtetett bűnszövetségből.  Ezen túl az uniós intézmények később újabb eljárásokat kezdeményezhetnek a magyar kormány ellen. Ezek a vizsgálatok az áprilisi választások előtt már nem zárulhatnak le, ugyanis a csalás elleni hivatal lehetősége kimerül abban, hogy a nyomozásuk lezárása után értesítette a magyar vádhatóságot.  Ha a magyar nyomozó hatóságok megtagadnák a feladatuk elvégzését, akkor az unió vezetése komoly lépésekre szánhatja el magát. Azt nem kéne megvárni.

Tételezzük fel, hogy nem nézik tétlenül, ami nálunk történik, de vajon milyen lehetőségei lehetnek az Európai Uniónak?

Amennyiben világossá válik, hogy egy állam olyan bűnszövetkezet fogságába került, amely visszaél a nyugati adófizetők pénzével, akkor eljárást indíthat az adott ország kormánya ellen. Ne felejtse el, hogy itt olyan törvénysértések történtek, amelyek az európai mellett a magyar jogot is sárba tiporják. Ezek után az unió megvonhatja azt a támogatást, ami Magyarországnak jelenleg jár.

Tudni kell, hogy az állami beruházások 80 százalékát az európai pénzekből finanszírozzák. a 2020-ig járó pénzügyi keretből származó alapoknak a túlnyomó többségét a magyar büdzsé már megelőlegezte. Ha ezek a pénzek nem folynak be az unió költségvetéséből, akkor az összeg a hazai költségvetési deficitet fogja növelni. Szétszakadhat a magyar államháztartás, vagy csődbe is, ez lehet a hosszú távú következmény.

Rövidtávon veszélybe kerülhet az uniós tagságunk, ugyanis nem tudom elképzelni, hogy az európai parlament néppárt-családja, közte Angela Merkel pártja elviselné, hogy Magyarország kormánya a bűnszövetkezetként működjön.

A magyar kormányfő vejének ügyével, az Elios több tízmilliárdosra tehető visszaélésével, illetve annak gyanújával már a New York Times is címoldalon foglalkozik, s persze a többi világlap is. Gondolja, hogy ezek után a magyar ügyészség képes majd a nyomozás megtagadására?

A magyar ügyészség Polt Péter vezetésével mindenre képes, jogi értelemben. Ha úgy dönt, hogy nincsenek nyomok, vagy nem történt bűncselekmény, akkor gyanú esetén is megtagadják a nyomozást. Még akkor is, ha az egész ország rendőrért kiált, ahogy számos esetben megtörtént. Sokszor leírtam már, hogy Orbán és bandája nem véletlenül verte szét a jogállamot. A Fidesz önkényuralma a jogállam felszámolását pont azzal kezdte, hogy akadályozta és felszámolta a nyomozóhatóságok függetlenségét, és az igazságszolgáltatás pártatlanságát. Megszüntette a sajtószabadságot, s igyekszik megfélemlíteni, szétverni a civil társadalmat. Így ugyanis nincs semmiféle korlátja a bűnszövetkezet aljas hatalmának.

Épp a demokrácia visszaállítását szolgálta volna az ön által javasolt 500 napos program, amely azt feltételezte, hogy valamennyi párt – közte a Jobbik – közös listán igyekszik legyőzni Orbán Viktort. Ha ez megtörténik, akkor a fékek és ellensúlyok visszaállítását követően új választást írnak ki.

Sajnos, az 500 napos programot a pártok figyelmen kívül hagyták, egyetlen ellenzéki párt sem reagált rá. Pedig közösen visszaállíthattuk volna a jogállam minimumát; újra normálisan működhetett volna az ügyészség, a bíróság, a sajtó és a civil világ. Ezen túl, a terv konkrét lépéseket tartalmazott a szegénység felszámolására, mert Magyarország az elmúlt nyolc évben leszakadt már a kelet-európai szomszédjaitól is, s reménye sincs arra, hogy a nyugathoz felzárkózzon. A program fontos pontja volt a korrupció elleni küzdelem, aminek fontosságát az OLAF jelentés különösen aláhúzza. Amikor a korrupció a legmagasabb hatalmi szinten dühöng, amikor maga az állam szakmányban dézsmája a közös vagyont, akkor legalább Románia szintjére kellene eljutni, ahol a korrupció ellenes ügyészség ezer politikus után nyomozott, ezek közül százat börtönbe is küldött, közöttük miniszterek is akadtak. Valami hasonlóra nekünk is szükségünk lenne. Ezen kívül persze meg kéne változtatni a választási rendszert is, mert a jelenlegi egyfordulós: csalásokra ad lehetőséget, az ellenzék jogai folyamatosan csorbulnak. Végül abba kellene hagyni a kiszerű, nevetséges szabadságharcot az unió ellen. Az Orbán kormány ugyanis pont azt a kezet harapja, amely pénzt ad az államcsőd elkerülésére. Ezt a programot a választások után összeálló ellenzéki szövetség még meg tudná valósítani.

Figyelemre méltó Mellár Tamásnak az a nyilatkozata, hogy ha nem az ellenzék győz – amire ma jó esély van – akkor a Fidesz úgy is belebukik a következő kormányzásba. Egyetért?

Miután a magyar nemzet az elmúlt nyolc évben szánalmas állapotba került, ezért a demokratikus ellenzék kötelessége, hogy harcoljon a gonosz, az erkölcstelen, és tolvaj önkényuralom leváltásárét. Minden egyes nap, amivel Orbán Viktor uralma hosszabb lesz, tovább löki az országot a szakadék felé, s nehezebbé teszi a zsákutcából való kilábolást. Ez előbb-utóbb biztosan elkövetkezik, de nem mindegy, hogy mikor.

Viszont a jelenlegi mandátumbecslések szerint kicsi az esély a kormány megbuktatására, mert politikai megfontolások miatt a Jobbikkal a demokratikus baloldal nem akar együttműködni.

Amíg lehet, az együttműködés lehetőségét az utolsó pillanatig nyitva kell hagyni, mert az országnak elege van abból az önkényuralomból, amely szétveri a nemzet egészségét. Megmérgezi, gyűlölettel telíti a lelkeket, szétveri a társadalom szolidaritását. Ilyen körülmények között az utolsó pillanatig az a kötelessége minden hazafinak, hogy a demokratikus erők egységéről, szövetségéről beszéljen.

A szövetségről könnyű beszélni, de nehéz megkötni. Ön is hiába tárgyalt a Demokratikus Koalícióval vagy az Szocialista Párttal négy hónap alatt semmiben nem állapodtak. Ön azt mondta, hogy átverték, partnerei pedig azt, hogy hiába hívták ön a listára nem ment. Így sokra nem mennek… nem gondolja?

Partnereim a saját listájukra személy szerint csak engem, s nem pártomat akarták felvenni, de én nem keresek munkát. Mi konzervatív, jobbközép irányba haladó, szabadságelvű, nemzeti ihletésű párt vagyunk, amelynek önálló erőként helye volna a magyarországi politikai palettán. Tehát a baloldali pártok ajánlata akkor lett volna számunkra elfogadható, ha néhány kerületben saját nevünk, pártlogónk alatt a demokratikus baloldal támogatja a mi egyéni jelöltjeinek. Ilyen ajánlat nem érkezett, a megállapodás így lehetetlenné vált.

Közös lista fel sem vetődhetett, hisz akkor 10 százalékot kéne elérniük, amire kicsi az esélyük.  Vagy erre nem is gondoltak?

Dehogy, hiszen látjuk, hogy milyen mértékben küszködik az MSZP és a Párbeszéd a közös teljesítményért, hisz ők bevállalták az említett 10 százalékot, ami elég kockázatos. Viszont ha a teljes ellenzék hajlandó lett volna közös listát állítani, akkor abban a pártom, a Modern Magyarország is részt vett volna, de azt mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy bármely baloldali párt listájára „felkéredzkedjünk”. Az erre való ajánlat ugyanis nem ajánlat.

 De a koordinált indulás elvileg még lehetséges?

A legutolsó pillanatig nem zárjuk ki egy tisztességes megállapodás lehetőségét.

Ha nem lesz ilyen, akkor hogyan indulnak a választáson?

Erre majd csak akkor tudok válaszolni, amikor 35 képviselő-jelöltünk túl lesz az aláírásgyűjtésen, ami elkezdődik hétfőn. Utána lehet szó bármiféle egyezkedésről, ugyanis az utolsó pillanatig mindenki visszaléphet a másik javára.

Figyeli a közvélemény-kutatási adatokat?

Nem, és nem is bízom bennük. Arra fogok koncentrálni, hogy valamennyi jelöltünk összeszedje a szükséges ajánlásokat, s azután, ha van még készség a baloldal egyes pártjai részéről, akkor nyitottak vagyunk a tárgyalásra. Egyébként pedig igyekszünk a legjobban szerepelni a választásokon.

Hivatalos: ő az amerikai nagykövet-jelölt

0

Az idős New York-i üzletembert, David Cornsteint jelöli budapesti nagykövetnek Donald Trump.

A Fehér Ház honlapján jelent meg a közlemény arról, hogy Trump kiket szándékozik különböző pozíciókba kinevezni. A listán szerepel a budapesti nagyköveti posztra szánt David Cornstein neve is.

A közlemény azt írja róla, hogy Cornstein a Pinnacle Advisors elnöke, korábban pedig a Finlay Enterprise, egy több milliárd dollár értékű tőzsdei cég elnök-vezérigazgatója volt. New Yorkban született, a városi adminisztrációban is töltött be pozíciókat. Felsorolják különféle díjait is.

Vagyis

nem karrierdiplomatáról van szó, hanem politikai kinevezettről,

ami nem meglepő, tekintve, hogy az utóbbi időben erre több példa is volt. Ebből arra is lehet következtetni, hogy Cornstein jó kapcsolatot ápolhat republikánus vezetőkkel, akár a hozzá hasonlóan New York-i üzletember Trumppal is.

Azt egyébként még nem tudni, hogy a 79 éves Cornstein mikor érkezhet Budapestre. Előbb ugyanis még a kongresszusi képviselők is meghallgatják.

Ugyanakkor az is biztosra vehető, hogy

az amerikai nagykövetség irányvonala nem fog változni az új nagykövet megérkezésével,

hiszen az eddigi ügyvivő, David Kostelancik is az amerikai külügyminisztériummal egyeztetve végezte a munkáját – akkor is, amikor például keményen kritizálta a magyar kormányt a sajtószabadság helyzete miatt. Ezután nem sokkal jelent meg az amerikai külügy pályázata a vidéki magyar sajtó támogatására.

Bréking nyúz, február 13. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Fidesz-média kikérte magának a Fidesz-médiázást, miközben az Origo főszerkesztője ismét a 888-nak írt, a Pesti Srácok újságírója pedig hosszú pályafutása alatt még nem tapasztalt ahhoz hasonlót, amit „Gulyás Marciék” és az ellenzék előadott hétfő este. Alternatív hírösszefoglalónk következik.

Karácsony Gergely lesz az MSZP végzete az Origo szerint

„A teljes szétesés és a parlamenten kívüli lét felé száguld az MSZP Karácsony Gergellyel, aki egyetlen új szavazót sem hozott a pártnak az elmúlt hónapokban. Sőt, az utóbbi hetekben a pártot sorozatban hagyják el a szavazói és a politikusai is. …

Karácsony Gergely rálépett a gyurcsányi és a botkai útra, már ami az MSZP-hez való viszonyulását illeti. A zuglói polgármester neves elődeihez hasonlóan nagy ütemben veri szét a szocialista tábort, és mindezt nem csak a pártból kiszivárgó hírek támasztják alá. Mind a párttagság, mind a szocialista szavazótábor roppant megosztott és elégedetlen újdonsült miniszterelnök-jelöltjükkel. Az elégedetlenség és a bizalmatlanság egyébként teljesen érhető, mivel Karácsony eddig mindegyik politikai közösséget elárulta, ahová éppen tartozott. Ráadásul a szocialisták azt is közelről látják, hogy Karácsony polgármestersége Zuglóban bizonytalanságot és zavaros pénzügyi botrányokat hozott.” (Origo: Lázong az MSZP: Karácsony Gergely elindította a megszűnés felé a pártot)

Bayer Zsolt Juhász Péterről a Magyar Időknek

„Az első és legfontosabb, hogy szegény Juhász Péter, aki most éppen a búsuló juhászt játssza – „Utószor látlak én, szivem szép tavasza! / Utószor szólt itten furulyám panasza; / Utószor ölellek, utószor csókollak, / Örökre elmegyek, örökre itt hagylak!” – így valahogy, csak a mi Juhászunk nem egy afféle szimpla kis juhász, holmi Kukorica Jancsi, de nem ám, ő mindeközben feldobja magát kicsike fűvel, és tejjel-mézzel folyó Kánaánt ígér a népnek, szóval ez a mi Juhászunk azonnal „Fidesz-médiázni” kezd.

Annyira szánalmasak vagytok már ezzel! Itt hivatalos iratokról van szó, amelyek kikerültek a Borshoz. Ez a történet innen kezdődik, a Fidesz-médiázás csak egy nyomorult műpolitikus első, utolsó és köztes reakciója. Ezeknek mindenről ez jut eszükbe, pontosabban az eszük helyébe.” (Magyar Idők: Búsuló Juhász)

Az Origo főszerkesztője a 888-nak a migránsokról és a francia iskolarendszerről

„Mintha nem lenne elég baja a francia közoktatásnak, a legújabb elmebetegséggel traktálja a francia oktatási minisztérium az országot. Elzavartak egy tanárt, mert a Bibliából olvasott fel részleteket. …

A (még egyszer: magát ateistának valló) tanár hiába bizonygatta, hogy szó sem volt vallási propagandáról, ő tiszteletben tartja a köztársaság világi követelményeit – egyszerűen csak érdekes történeteket olvasott fel a Bibliából. A védekezését nem fogadták el. …

A baloldali bukott miniszterből elnökké lett Macronnal elég barátságos L’Express címlapon foglalkozik a tűrhetetlen francia iskolarendszerrel. A toulouse-i Gallieni iskoláról írtak tízoldalas beszámolót. Hogy milyen borzalmas a helyzet, mutatja, hogy az újságírók legfeljebb abban reménykedtek, hogy azért találnak öt-hat olyan pedagógust, akik hajlandó névvel is nyilatkozni az elviselhetetlen körülményekről, esetleg hagyják magukat lefényképezni. Nem ötöt-hatot találtak. Hatvanat. Mert már úgy érzik, nincs vesztenivalójuk.” (888.hu: Kidobták a tanárt, mert a Bibliából olvasott fel részleteket)

A Pesti Srácok leváltaná az ellenzéket

„Ha nem szavaznak ránk, mehetünk vissza a balettbe ugrálni” – tegnap ez volt az egyetlen, amiben a demokratikus ellenzék képviselői azonnal közös platformra jutottak a Jobbik jelöltjével egy belvárosi fórumon. Nem derült ki, hogy az MSZP-nek, LMP-nek most éppen ki a szponzora, Juhász Péter kinek adja el magát, avagy ebbe is belezavarodik.

Bő húsz éve vagyok újságíró. Láttam politikust beszélni többet a kelleténél. Gyurcsány is megvolt, amint azt gyakorolta, hogy keze merre remegjen. … Vona Gábort is nézhettem már négy másodpercig őszintének. Szóval ismerjük a palettát.

De tegnap valóban meglepődtem. Az egyik belvárosi választókörzetben zajlott a „legesélyesebb ellenzéki jelöltet kiválasztó vita”. Gulyás Marci konferált. Sok hülyeséget csináltam már négy évtizedes fennállásom alatt, mégis, tartok tőle, hogy ennek a rendezvénynek a megtekintése volt az egyik legagyfárasztóbb döntés.” (Pesti Srácok: Váltsuk le az ellenzéket!)

A Lokál ügyesen összekombinálta a Juhász-ügyet a plakát-üggyel és Vona Gáborral

„Juhász Péter nőverési ügye nem ütötte meg az ellenzéki média ingerküszöbét, azonban nagyot megy a mai nap folyamán egy plakátvásárlási ügy, melyben azt állítják, hogy legutóbbi kampányával a Fidesz kijátszotta a törvényi szabályozást. Egy gond van csak: egy szó sem igaz az egészből. …

Még az sem menti a portált, hogy a Jobbik – kicsit elsietve a dolgot – kiadott egy közleményt, melyben szintén ezeket a butaságokat veti a Fidesz és a JCDecaux szemére. Nyilván leadták a drótot a baráti szerkesztőségből a friss munícióról. Ez a töltény azonban besült. Lehet, hogy Vona Gábornak kevesebbet kellene cukiskodnia, és többet foglalkozni a törvényekkel, ami egyébként országgyűlési képviselőként a feladata lenne.” (Lokál: Plakát ügy: A Fidesz betartotta a törvényeket)

Miniszterelnök-jelölti vitát akar a V18 – vajon kik között?

A Válasszunk 2018! csoport – ahogy a Független Hírügynökség korábban megírta – miniszterelnök-jelölti vitát kezdeményez, amelyre valamennyi parlamenti frakció alakítására esélyes párt jelöltjét várja. Olyan nincs, hogy ezeknek a pártoknak ne legyen ilyen jelöltjük! – hangzott el. Előtte három szakpolitikai vitát is szerveznének – mindezt a teljes nyilvánosság előtt, élőben közvetítenék -, hiszen a választási rendszer mélységesen igazságtalan volta miatt különösen fontos szerintük a vita. A V18 beáll az egyénikben a legesélyesebbek – például Magyar György és Mellár Tamás – mögé. Jobbikos is szóba jöhet, ha elfogadja az alapelveiket. 

 

Van arra is elképzelésünk, ha Orbán Viktor nem akar részt venni a választások előtti miniszterelnök-jelölti vitán, bár ha valakinek, neki kellene, hiszen ő találta ki az egyfordulós választást, ami még a korábbinál is fontosabbá teszi, hogy a választók ilyen fórumon is megismerhessék a programokat, terveket – mondta Balázs Péter, volt külügyminiszter, magyar uniós biztos a Független Hírügynökségnek. Arról kérdeztük, hogy mi értelme van egy ilyen vitának az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei között, ha borítékolható, hogy Orbán nem lesz ott, s az ellenzéki pártok csak egymás nézeteit ütköztetik.

A nemzetközi megoldások közül példaként említette, hogy a vita során videón megjelenik a regnáló kormányfő programja, amelyre a jelen lévő résztvevők reagálnak.

Felvetésünkre, hogy a Fidesznek immár hagyományosan nincs is választási programja, Balázs megjegyezte, hogy legutóbb az volt, hogy „Folytatjuk” – tehát ezt lehet alapul venni, illetve bejátszani azt, amit kormányon csinálnak. Holoda Attila, a második Orbán kormány energetikai államtitkára mindehhez hozzátette: már csak azért is érdekében állna Orbánnak részt vennie a majdani miniszterelnök-jelölti vitán, mert gyakran változtatja a véleményét, s ha a régit vágnák be, nem biztos, hogy az az aktuális álláspontja lenne. Bárándy Péter volt igazságügyminiszter mindehhez azt tette hozzá, hogy

„a jog és a társadalom is tudja a hallgatást, mint tartalmi jelentőségű dolgot kezelni”.

A téma azon a sajtóbeszélgetésen jött fel, amelyet a Válasszunk 2018! csoport tartott kedden, Budapesten. A felvezetőben Balázs Péter bejelentette, hogy (miként korábban azt a Független Hírügynökség is megírta)  a V18 választási vitát kezdeményez két lépcsőben. Elsőként három tematikus szakpolitikait: az emberekről (ezen belül az esélyegyenlőségről, a szegénységről, az oktatásról, az egészségügyről és a nyugdíjasok helyzetéről); a gazdaságról (a növekedésről, a munkahelyteremtésről, az elvándorlásról, a korrupcióról); az igazságosságról (az átláthatóságról, a kiszámíthatóságról, az európai unióhoz tartozásunkról, illetve az orientációnkról). Ezeket éppen úgy élőben közvetítenék, mint az utánuk jövő miniszterelnök-jelölti vitát, amelyre a „csúcsjelölteket”, azaz a legesélyesebb pártok miniszterelnök-jelöltjeit hívnák meg.

Az egyfordulós választási rendszer miatt nem emelkedhet ki egyetlen kihívó sem, ezért is kell vállalni a végén a vitát a jelölteknek, s különösképpen annak – Orbánnak –, aki kitalálta és bevezette a rendszert – hangzott el.

Kérdésünkre, hogy mi van akkor, ha egy pártnak – például a Demokratikus Koalíciónak – nincs miniszterelnök-jelöltje, többen metakommunikációval azt sugallták, hogy „akkor nem lesz ott”, ám Balázs Péter leszögezte, hogy

„április 8-a előtt minden pártnak kell, hogy legyen egy miniszterelnök-jelöltje”.

A vitát meg kell követelni, hiszen jogunk van tudni, látni, hallani, hogy ki, mit akar – mondta, hozzátéve: a pártokat és a médiát is meg kell győzni ennek fontosságáról. Ők fogják végső soron kialakítani a viták végleges formáját, időpontját stb., amiben a V18 segít.

A leendő résztvevőkről elhangzott, hogy legfeljebb hét fő lenne megfelelő, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok szerint követhetetlenné válik a vita, ha annál többen vesznek benne részt. S hogy kinek kellene ott lennie ezen, ha most tartanák? Balázs azt mondta:

látott egy plakátot, amelyen egy drótkerítést bontanak le drótvágó ollóval, nos, azok, akik ott láthatók, egy kivétellel: Soros helyett Orbán.

A sajtóbeszélgetés fő témáját ugyan a választási vita adta, ám több más fontos kérdés is szóba került. Bejelentették, hogy megalakult a V18 tanács (mint a most elindult honlapon látható, tagjai: Nahalka István oktatási szakértő, Kajdi József jogász, volt államtitkár, Somogyvári István jogtudós, volt államtitkár, Nagy Zoltán közgazdász, volt államtitkár és Érsek Ákos jogi szakközgazdász), elkészültek az arculati elemek, elindult a honlap, gyarapodott a kapcsolati háló. Ugyanakkor a cél nem változott: „Legyünk többen”, vegyenek részt minél többen a választásokon. És nem változott  programjuk sem (az a bizonyos 8 pont, amelyeket a cikk végén közlünk).

S továbbra is kitartanak amellett, hogy miután a körzetekben dől el a választás – körültekintő tájékozódás után – oda kell állni a legesélyesebb mellé, s a végjátékban, a billegő körzetekben, ha kell a V18 is ezt fogja tenni. Ezt akár úgy is tudatni lehet a választókkal, hogy a jelölt propagandaanyagára egy V18-as logót ragaszthatnak.

Az ilyen „csatakörzetekre” példaként hangzott el, hogy beállnak Magyar György és Mellár Tamás mögé.

A nem egészen két hét múlva esedékes hódmezővásárhelyi választás kapcsán Bod Péter Ákos azt mondta, hogy ő ma – személyes meghívásra – vesz részt a csalódott fideszesként függetlenként induló Márki-Zay Péter fórumán. A jelöltet „mindazon pártok, erők támogatják, amelyeknek a vezetőit vitára várjuk” – fogalmazott Bod.

Balázs Péter azt mondta, hogy akár egy konkrét miniszterelnök-jelölt mellé is készek odaállni.

A Független Hírügynökség kérdésére, hogy akkor is így tesznek-e, ha az adott körzetben a legesélyesebb jelölt egy jobbikos, Balázs azt mondta, hogy „Nem zárjuk ki”. Bod Péter Ákos pedig emlékeztetett a V18-ak 8 pontjára, amelyet, ha a jelölt oszt, akkor támogatnák, ha viszont nem, akkor a válasz is nem a kérdésre. Balázs Péter példaként említette, hogy amikor az ellenzéki pártok a közös oktatási programról egyeztettek, és a szegregációhoz, azon belül is a cigány gyerekek problematikájához értek, akkor a Jobbik már nem tudott a program mellé állni.

Balázs szerint egyébként ha későn is, de alakulni látszik a választási mezőny, látszik, hogy az 5 százalék alatti pártok keresik a szövetséget és az egyéni képviselői helyeket, miközben a nagyok már programokról is elkezdenek beszélni.

„Szörnyen hiányzik az első forduló, ezért is lépnek be zavaró játékokok”

– fogalmazott Balázs, vélhetően Lévai Katalinra utalva, aki ugyan alapító tagja volt a V18-aknak, ám azóta saját pártot hozott létre és bejelentette, hogy indul a választáson („tőle közös megegyezéssel megváltunk” – hangzott el most).

„A rendszer mélységesen igazságtalan és egyoldalú, de a csatát hegynek felfele is meg kell vívni” – fogalmazott Balázs Péter.

 

A 8 pont

  • meg kell állítani Magyarország kettészakadását;
  • mindenki számára hozzáférhető, európai színvonalon működő egészségügyi ellátást kell létrehozni;
  • újjá kell teremteni a nemzetközileg versenyképes magyar oktatást;
  • tisztességes piacgazdasági viszonyokat kell teremteni;
  • módosítani kell az „illiberális” Alaptörvényt, visszaállítva a szociális jogállam társadalmi-politikai formáit és szervezeteit;
  • ki kell aknázni az Európai Unió lehetőségeit;
  • együtt kell működni a NATO-szövetségesekkel a hatékony határellenőrzés erősítéséért és a nemzetközi terrorizmus ellen;
  • valamint segíteni kell a határainkon túl élő és dolgozó magyarokat, hogy ne érhesse őket hátrány.

Vásárhelyen még kevéssé téma az Elios-ügy

A titokban betelepített „migránsok” és a Lázár-kastély ügye még jobban érdekli az embereket, az Elios-ügy egyelőre nem akkora kampánytéma – mondta a Független Hírügynökségnek Márky-Zay Péter. Az ellenzék zömének támogatását élvező polgármester-jelölt szerint ez változni fog.

Noha valóban „igazi” kampánytéma, eddig mégse került elegendő mértékben az érdeklődés homlokterébe az Elios-ügy Hódmezővásárhelyen a polgármester-választás előtt szűk két héttel – derül ki Márky-Zay Péter szavaiból.

Február 25-én lesz a szavazás a megüresedett városvezetői tisztség betöltésére, az ellenzék nagy része a magát kiábrándult ex-fideszesként jellemző Márky-Zayt támogatja a kormánypárti jelölttel szemben.

Az Elios villámkarrierje Hódmezővásárhelyen indult,

akkor, amikor még Lázár János volt a polgármester.

Egy novemberi Kormányinfón – még jóval az OLAF-jelentés kiszivárgása előtt – beszélt a kancelláriaminiszter az Eliosról és Tiborcz Istvánról.

„Tiborcz Istvánt ismerem polgármester koromból. Közösen találtuk ki, hogy Hódmezővásárhelyen hogy fogjuk a közvilágítást modernizálni, ami nagyszerű program volt”

– mondta.

Az Elios Hódmezővásárhelyen szerezte meg az első megrendelést, a 940 millió forintos lámpacsere lett aztán a „beugró” a továbbiakhoz, az egyedül e cég által teljesíthető feltételekkel kiírt tenderek megnyeréséhez. Hódmezővásárhelyen dolgozták ki a később országosan alkalmazott modellt.

Márky-Zay Péter elmondta, hogy ő személy szerint eddig nem forszírozta az Elios-ügyet, az tőle függetlenül pattant ki, de úgy látja, hogy sokakat nem kellően érdekli ez a botrány. Nem látja azt a sok manipulált embert, aki most kezd el felháborodni.

Az országos médiafigyelem hatására azonban valószínűleg erősebb témává fog válni az ügy, de a Fidesz-híveket ez se győzi meg – mondta Márky-Zay. A reakciókat elnézve viszont ő is fog beszélni a miniszterelnök vejének közbeszerzéseiről – fűzte hozzá.

Annak ellenére, hogy sokkal jobban foglalkoztatja a vásárhelyieket a titokban az országba telepített több, mint 20 ezer „migráns” ügye és Lázár János kastélya.

Utóbbiról a Magyar Narancs írt legutóbb. Ebből kiderül, hogy Hódmezővásárhely közelében egy luxuskastély épült. A földhivatali dokumentumok szerint egy olyan 3054 négyzetméteres területen fekszik, amelyet teljes egészében Lázár János édesanyjának 1,8 hektáros földje vesz körbe. A miniszter édesanyjához ugyanabban az évben került a föld, amikor egy Kulik Jenő nevű ember megvette a vadászkastély területét. Az épületek környezetében további két olyan földrészlet van, amely Lázár édesanyjáé; ezek 2015-ben és 2016-ban kerültek a nevére. Lázár Jánosnak is van olyan földbirtoka, amely majdnem szomszédos a kastéllyal, mi több, a két fia nevén is van ott egy földrészlet. Ezek összesen 40,45 hektárt tesznek ki. Korábban Lázár János azt állította, neki semmi köze sincs a vadászkastélyhoz.

Márky-Zay Péter szerint

mintegy 20 százalékra becsülhető azon vásárhelyiek aránya, akik megalkuvásból szavaztak a Fideszre,

és akik életképes alternatívát látva megmozdulhatnak. Az ő körükben hasznos téma lehet a korrupció.

A kormánymédia most megpróbálja Simicska Lajosra, a három éve kegyvesztetté vált oligarcha nyakába varrni az Elios-ügyet, mondván éveken át ő volt a tulajdonosa az Eliosnak. Ez valóban így van, bár a 24.hu eddigi írásaiból kiderül, hogy a 35 LED-lámpás városi tenderből

mindössze három zajlott Simicska idején, Tiborcz István pedig mindvégig igazgatósági tag volt

a cégben.

A 24.hu legújabb ismertetése pedig feltárja, hogy Simicska (aki cégén keresztül 2010 és 2013 júniusa között birtokolta az Elios többségét) idején, 2011-12-ben összesen 300 millió osztalékot fizetett a cég a tulajdonosoknak, az utolsó évben a nyereséget áttették a 2014-es évre tartalékba. Simicska úgy szállt ki az Eliosból, hogy a 21 milliós adózott nyereséggel együtt

120 milliót benn hagyott a társaságban,

amelyet Tiborcz és régi barátja, Erdei Bálint vett át (cégeiken keresztül).

A „szüret” ezután indult: 2014-ben 471, a rákövetkező évben már 972 milliós osztalékot vettek ki a tulajdonosok az Eliosból. Ekkor Tiborcz eladta az Eliosban lévő cégét egy másik nagy tendernyertesnek, a Várkert Bazárt is felújító West Hungária Baunak.

A FüHü által is ismertetett szolnoki lámpa-ügylet közel egymilliárdos szerződéseit is Simicska távozása után, 2013 őszén és végén írták alá.

Érdekes, és Simicska Eliosból való nagyvonalú kiszállását kérdésekkel övező körülmény, hogy a 2013 közepi tulajdonoscsere után néhány héttel volt Tiborcz és az Orbán-lány esküvője. Sokan ezt

Simicska nászajándékának tartják.

Ezzel kapcsolatban Pető Péter, a 24.hu felelős szerkesztője a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy meglehetősen vicces, ami a kormánypárti sajtóban megy arról, ki nyerte a többet, mekkora a része az Elios ügyeiben a korábban hozzájuk tartozó Simicska Lajosnak. „Ezt én belső elszámolási vitának tekintem” – mondta.

Szintén a kormányzati elhárítás részévé vált, amit Lázár jelentett ki, hogy az OLAF a választásokra időzítette a jelentést. Pető szerint Lázár politikai kinyilatkoztatásaival nehéz mit kezdeni: a jelentés elkészülte és nyilvánosságra kerülésének időpontja vajon milyen viszonyban van azzal, hogy megtörténtek-e ezek a bűncselekmény-gyanús ügyek? Ha májusban, a választások után, vagy egy éve válnak ismertté, attól ártatlanabbak-e a résztvevők.

Az Elios-ügy általános hatásait ma még nehéz felmérni – mondta Pető Péter. Az OLAF nagyon részletesen körüljárta a történetet, alaposan földolgozta a részleteket, s erre a magyar hatóságok is képesek lettek volna. (Három éve már vizsgálódtak, de aztán törvénysértést nem találva lezárták.) Az eset társadalmi hatásai is attól függenek, hogy a hazai hatóságok tesznek-e valamit. Mi ismertetjük az eseményeket, a továbbiak a hivatalos szerveken múlnak – mondta Pető Péter.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK