Van egy olyan „velünk született probléma”, hogy minden üggyel szeretnénk szaladni az orvoshoz”. Ezt mondta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, amikor a közelmúltban nyilvánosságra került, a sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó halálesetekről kérdezték. Majd, mintha maga is érezte volna, hogy ez így kevés, mintegy megerősítésként hozzátette: „Én például tegnap szögbe nyúltam, és evvel is elrohanhattam volna, de megpróbáltam magam megoldani” .
Sejthettük volna, hogy itt van a kutya elásva. Mi vagyunk a hibásak, a saját mohóságunk matt kerülünk bajba, vagy halunk meg. Túlságosan leegyszerűsítjük a világot, ha éhesek vagyunk, eszünk valamit, ha elromlik az autónk, szerelőhöz visszük, ha betegek vagyunk, orvoshoz megyünk.
Ez ment eddig, de mostantól ez is másként lesz, mert ez korszerűtlen és sehova nem vezető gondolkodás.
Mert hogy ezer más módja is van a gyógyulásnak. Ha – Németh Szilárd szép hasonlatánál maradva – szögbe nyúlunk, akkor nincs más teendő, minthogy kihúzzuk a szöget, megköpködjük a helyét, bekötjük, és már mehetünk is a dolgunkra. Fölösleges minden csip-csup üggyel az amúgy is túlterhelt egészségügyet háborgatni. Az egészségügy nem azért van, hogy a betegek bemenjenek a kórházba és ott rendes ellátást kapjanak, hanem azért, hogy a mindenkori kormányok elmondhassák, hogy milyen sokat költenek az egészségügyre.
Ha bizonytalanok vagyunk, hogyan kell egy vakbélgyulladást kezelni, biztosan van olyan ember a rokonságban, akinek volt már hasonló baja és hasznos tanáccsal tud szolgálni. De ha nincs ilyen ismerősünk, akkor is találunk megoldást. Ma már, hála az internetnek, a legtöbb betegséget otthon, házilagosan is gyógyíthatjuk. Beütjük a Gugliba, hogy mi a baj, a derekunk fáj, a fejünk hasogat, esetleg annyira szédülünk, hogy fel sem tudunk állni, és máris tucatnyi megoldást találunk arra, hogyan gyógyíthatjuk meg magunkat az amúgy világszínvonalon álló hazai egészségügy igénybevétele nélkül. Lám, Németh Szilárd is milyen szépen meggyógyult, nem is látszik a mozgásán, hogy egy nappal korábban szögbe nyúlt.
Ha valaki azt gondolja, hogy Németh Szilárd mostani megnyilvánulása előzmények nélkül való, az nagyot téved. Néhai Marosán György, akit pék múltja miatt Buci Gyurinak becéztek (csúfoltak?) a magyar dolgozók, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának ülésén így üzent az életszínvonaluk miatt elégedetlenkedő munkásoknak: Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy!
És ez, vegyük tudomásul, ma sincs másként. Nem a várólisták hosszúak, hanem a betegek vannak túl sokan. Tessék kevesebben lenni, és ha valami fáj, azt odahaza orvosolni! Meghalni sem muszáj kórházban, ma már erre is megvannak azok a technikák, amelyek segítségével kényelmesen, orvos közreműködése nélkül, odahaza is elhunyhatunk.
A szokásos sorosozás, migránsozás és brüsszelezés mellett valódi újdonsággal is szolgált a kormánymédia alternatív valósága: megszólalt Rogán Antal!
Ma az Origo jár az élen a sorosozásban, egy szerző nélküli írással
„Soros Györggyel nemcsak a magyar kormánynak, hanem sokaknak van még vitája. A magát előszeretettel filantrópnak és humánusnak mutató spekuláns tevékenységét korántsem csak Magyarország nézi gyanakvással, Soros már több országban kihúzta a gyufát. Lobbi erejét és politikai hadműveleteit még a legerősebb kormányok is figyelemmel kísérik, Angliától Izraelen át az Egyesült Államokig. Tőlünk nyugatra is kiverte a biztosítékot a napokban, hogy Soros nyíltan pénzeli a Brexit-ellenes kampányt és az Európai Központi Bank vezetőjével találkozott. Soros már nem is leplezi, hogy nyíltan beleavatkozik országok, nemzetek sorsába, gátlástalanul felülírja emberek demokratikusan kinyilvánított akaratát, tévedésnek nevezi a népszavazást, rendszeresen eligazítást tart Brüsszelben és a jelek szerint az Európai Unió bankját is megpróbálja kézi vezérléssel irányítani.”
Rogán Antal a Figyelőnek megmagyarázta a Magyarország elleni támadásokat és az Elios-botrányt is
„Ez egy sajtókampány, pontosan ugyanazok a nemzetközi orgánumok vesznek benne részt, akik például Trump elnököt is támadják. Ehhez nemzetközi intézmények és szervezetek is kapcsolódnak. Azok az erők állnak mögötte, akiket az elmúlt 8 évben a kormányzásunkkal megsértettünk. Elsősorban azok, akiknek nem tetszik a bevándorláspolitikánk, másodsorban azok, akik komoly pénzeket veszítettek a rezsicsökkentés miatt. Harmadszor pedig azok a pénzügyi körök, akik szeretnék visszakapni a sok éven át fizetett bankadót. (…)
Az gyakorlatilag brüsszeli segítség a magyar ellenzéknek a választási küzdelemhez. Ez Brüsszel bosszúja.”
A Pesti Srácok sajátos tudósítása egy meghallgatásról és egy beszélgetésről
„Ismételten legalább fél napra elegendő témát szolgáltattunk az Európai Unió liberális, baloldali politikusainak Brüsszelben. Kedden előbb a Schengenről szóló LIBE bizottsági meghallgatáson, majd az Európai Szocialisták által szervezett kerekasztal-beszélgetésen szapulták a magyar kormányzati politikát. Az elhangzott vádakban nincs túl sok újdonság. Mi más is lehetne a fő téma, ha hazánkról van szó, mint az, hogy elutasítjuk a betelepítést, a menekültek elosztását, az NGO-kat a migráció szervezésével vádoljuk és mindent rákenünk Sorosra. Egy Stephan Ovzsáth nevű német újságíró egyórás előadásban festette meg a rendkívül népszerű, de démoni miniszterelnököt, aki a nemzetmentő hős szerepében tetszeleg, eltörölte a sajtószabadságot, és darabokra zúzta a demokráciát. Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő, aki az előadást a német tévéssel leszervezte, ezt teljesen természetesnek tartja, hiszen – ahogy mondta – az olyan diktátorok, mint egy Kim Dzsong Un, egy Hitler, egy Sztálin vagy egy Orbán Viktor, baromira népszerűek. Orbán ráadásul bebetonozta a hatalmát, ma már a többpártrendszer is csak látszat Magyarországon. Értik ugye? Kvázi az ellenzéki pártok széteséséről és sikertelenségéről is Orbán Viktor tehet.”
A Ripost még mélyebbre ásott a „migránsszótár” titokzatos világában
„A Soros-szervezetek mindenről gondoskodnak. Nemcsak szótár, de beszélő mobilapplikáció segíti a mindenáron maradni akaró migránsokat.
Amint azt a Magyar Idők hírül adta, a Soros-szervezetektől speciális szótárt kapnak az Európába igyekvő migránsok, hogy tudják, hol, kinek mit kell mondani, hogy megkapják a szükséges papírokat.
És ez még nem minden, Soros György dollármilliókat költött arra is, hogy bármelyik migráns ingyen letölthesse mobiltelefonjára azt az applikációt, amely lehetőséget kínál a hatóságok megtévesztésére is. (…)
Meg sem kell szólalnia a migránsnak, csak egy gombnyomás, és a hangos szótár akár ki is mondja a migráns helyett, hogy őt milyen módon üldözik, mondjuk azért mert homoszexuális.”
A Magyar Idők ellátogatott egy DK-fórumra
„Gyurcsányék fórumán sajnos megszólalt a XII. kerület DK-s jelöltje, az egykori SZDSZ-es Bauer Tamás is. Bauer, jó szokásához híven, természetesen a nácikártyát kapta elő. Búsan vont párhuzamot az első zsidótörvények és az Orbán-kormány által tervezett „menekültellenes törvények” között, de nem kímélte a határon túli magyarokat sem.
Közölte: a kettős állampolgárság annak köszönhető, hogy az Orbán-kormány felrúgta a második világháborút lezáró békeszerződéseket. Aztán egyre jobban belelovalta magát az őrületbe: bedobta azt is, hogy a miniszterelnök „svájci bankokon keresztül teszi zsebre a rezsicsökkentés miatt itthon fizetendő és a jelenlegi világpiaci gázár közötti különbségeket”, miközben titkos háttéralkukat folytat, hogy megyéket cserélhessünk el Romániával.
Ezen talán még a DK hívei is elcsodálkoztak, de nem engedték őket magukhoz térni a döbbenetből. Jött ugyanis a homo sorosensusok legnagyobbika, Niedermüller Péter. A DK európai parlamenti képviselője azzal állt elő, hogy megtudta: egy észak-magyarországi faluban a fiatalok Orbán Viktor miatt fogyasztanak dizájnerdrogokat, mert nem járhatnak számítástechnika oktatásra.”
Angeli Gabriellát a kalocsai közgyűlés fideszes többsége leváltotta a jogi bizottság éléről és visszahívta a közbeszerzési bizottságból is. Ő volt az, aki a nyilvánosság elé tárta az Elios-botrány helyi fejleményeit.
Ahogy korábban is megírtuk, testületi ülést tartott ma Kalocsán a helyi önkormányzat. Ezen Angeli Gabriella független önkormányzati képviselőt, aki a parlamenti választáson az MSZP-Párbeszéd, a DK és az Együtt támogatásával indul, visszahívták a jogi bizottság éléről és megszüntették közbeszerzési bizottsági tagságát is.
kikérte a helyi apparátustól a városra vonatkozó OLAF-jelentést.
Ennek kapcsán nincs válasz arra, miért kellett újabb takarékos lámpákra szerződni az Eliosszal, és miért kellett ehhez bankkölcsönt is vállalniuk.
Angeli Gabriella azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy nem csak a bizottságokból hívták vissza,
az állását is elveszítette.
Ő ugyanis a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár részeként működő Ökopont Irodájának vezetője, de ezt a posztot átszervezésre hivatkozva megszüntetik, így április elsejével megszűnik a munkahelye.
Angeli Gabriella szerint azért április elsejével, hogy ne tudjon eljárni kampányolni a választások előtt. A Független Hírügynökségnek azt is elmondta: mivel határozott idejű, még egy évig érvényes munkaszerződése volt, ezért egy évnyi munkabérét ki kell neki fizetni. Ha ez nem történik meg, perelni fog.
A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítési projekt állami támogatását. Ezt jelentette be közleményében Elisabeth Köstinger osztrák fenntarthatósági miniszter.
Azt írják: Ausztria mindig is olyan ország volt, amely vehemensen küzdött az atomenergia felhasználása ellen, és ebből nem hajlandók engedni.
A panaszt az Európai Bíróság megvizsgálja, majd a következő hónapok során hivatalos választ ad rá. Ausztria a brit Hinkley Point atomerőmű projekttel szemben is panaszt tett, ott három hónapig tartott ez a folyamat.
A minisztérium lépését több osztrák környezetvédő szervezet is üdvözölte. A kérdés egyébként Sebastian Kurz és Orbán Viktor találkozóján is szóba került.
Noha nyolctizedük szakemberhiánnyal küzd, a költségek emelkedése nem áll meg, az építőipari cégek bizakodva néznek az év elé. Probléma lehet viszont az egy-másfél évvel ezelőtt kisebb áremelkedésre alapozott kivitelezői szerződésekkel. Egyéb sötét fellegek is gyűlhetnek az égen.
Az építőipari cégek elégedettek üzleti helyzetükkel, azt általában jónak ítélik meg, és alapvetően bizakodóan tekintenek a 2018-as évre. A piaci bizalmi index elérte a válság előtti szintet – olvasható az Építési Vállalkozások Országos Szövetsége (ÉVOSZ) helyzetértékelésében.
A tagjai körében végzett felmérés alapján az ÉVOSZ arra az eredményre jutott, hogy az ágazat cégeinek több mint kétharmada növekvő nettó árbevételt ért el tavaly, és erre számítanak idén is.
Ezt a kedvező képet azért némileg árnyalja, hogy az árbevétel arányos jövedelmezőség összességében igen lassan kúszik felfelé. A cégek több mint felénél ez csak az inflációt haladja meg, 10 százalék feletti eredményjavulás csupán minden tizediknél tapasztalható. Erre az évre pedig négytizedük a tendencia folytatódására számít, a többség viszont stagnálást vár.
Ebben nyilván komoly szerepe van annak, hogy
a költségek az infláció többszörösével emelkednek.
Tavaly az építőiparban átlagosan 13 százalékkal emelkedtek a bérek, ebben az évben újabb 9 százalékot terveznek. Az ÉVOSZ megjegyzi, hogy az ágazatban változatlanul alacsonyak a bérek, különösen a jól képzett szakmunkások körében.
Növeli a terheket a többi költségelem folyamatos emelkedése. Az építőanyagok, fuvardíjak, gépek bérleti díja idén is további 15 százalékkal lesznek magasabbak, egyes területeken az alvállalkozói árak és az élőmunka akár 20 százalékkal is drágulhat.
Ezek a számok viszont azzal járnak, hogy nagyon nehéz helyzet elé néznek azok a vállalkozások, amelyek egy-másfél évvel ezelőtt úgy kötöttek kivitelezői szerződést, hogy a szokásos 5-6 százalékos áremelkedéssel számoltak, miközben a költségek egyre csak nőnek.
Az ágazat
legsúlyosabb problémája a szakemberhiány.
A cégek 86 százaléka ezt nevezte meg legnagyobb akadályozó tényezőnek, az ezután következő hiátusok (kapacitás hiánya, elavultsága, magas adminisztrációs költségek, a foglalkoztatás drágasága) mind a 30 százalékos tartományban vannak.
A cégek 82 százalékának nincs a megrendelések teljesítéséhez szükséges megfelelő mennyiségű és minőségű alkalmazottja. A hiány felöleli az összes szakmát. A vállalkozások 52 százaléka létszámbővítést tervez, a többiek a jelenlegi fennmaradásával számolnak.
Az ÉVOSZ úgy értékeli a helyzetet, hogy a szakemberhiány és a létszámbővítési tervek a közeljövőben a legális bérek további emelkedésével járnak,
csökkenni fog a nem jogszerű foglalkoztatás aránya.
Arra nem térnek ki, hogy mi az alapja ennek az optimizmusnak abban az ágazatban, amelyben amúgy is kiemelkedően magas a fekete munka aránya, s amelyből egyre többször számolnak be arról, hogy a kötelező béremeléseket nem tudják kigazdálkodni a cégek.
Ez éppen az építőipar fölé terelhet sötét felleget. Az ÉVOSZ beszámolója szerint az ágazat megrendeléseinek közel felét már a magánberuházások teszik ki. Vagyis a változatlanul sok uniós hátterű állami megbízással szemben – alighanem a lakásépítések felfutása következtében – javult a magánmegrendelések aránya.
Márpedig a lakásárak ugyancsak megállíthatatlannak tetsző felfutása felveti a keresleti, fizetőképességi korlát kérdését. Amint arról nemrégiben két írásban (itt és itt) is beszámoltunk, a lakások drágulása elvitte a CSOK-os állami támogatás jelentős részét.
Az pedig a legnagyobb kérdőjel, hogy mi lesz a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfa 2019 végén lejáró időszaka után. Egyelőre nincs jele annak, hogy a kormány meghosszabbítaná, a 22 százalékpontnyi (vissza-)emelkedés viszont megfizethetetlen magasságba lökné a lakásárakat. Emiatt már érezhetően megcsappant az új építkezések terveinek száma.
Vasárnap időközi polgármester választást tartanak Hódmezővásárhelyen. Abban a városban, ahol mindig is jobboldali vezetés volt; Rapcsák András és Lázár János jó alapokat teremtett arra, hogy a baloldal viszonylag kis eséllyel induljon bármilyen választáson.
Most mégis felcsillant a remény, hiszen az ellenzéki pártok mind beálltak Márki Zay Péter független jelölt mögé, aki magát inkább sorolja a jobboldalra, mint a balra. Így lett aztán különös tétje a vasárnapi eseménynek; egyfajta erőpróbaként is tételezik az áprilisi országgyűlési választások előtt. Vagyis arra kíváncsi mindenki, hogy egy ilyen összefogás, mint amilyet a választók áprilisban is szeretnének látni, lehet-e eredményes az olyan elkötelezett kormánypártiként elkönyvelt településen, mint Hódmezővásárhely.
A kormány és a Fidesz, érezve a tét nagyságát mindent bedobott az alföldi településen; pénzt, cselszövést, lejárató kampányt egyaránt. Azt mondják, egyelőre lehetetlen felmérni, milyen hatással jártak ezek, mennyire látják át a praktikákat – hogy finoman fogalmazzunk – a helyiek, eredményez-e egyfajta dacot, vagy inkább a félelem- és igazodási faktor növekszik.
Márki Zay Pétert arról kérdeztük, hogy mennyien támogatták, vagy segítették a kampányát. A jelölt, amikor kerestük, akkor is éppen házról-házra járt; megértésünket kérte, ha nem tud most minden kérdésünkre válaszolni.
A hátráltatókat nem számolnám – mondta a Független Hírügynökségnek. – Nem vészes egyébként, azok tették, akiket megfizettek.
Tetten érhető, hogy voltak olyanok, akiket megfizettek?
Hát Németh László plébános maga mondta azt, hogy a pénz ott van a számlán, tehát lehet azt mondani, hogy megfizették azért, hogy ellenem fellépjen. A Rádió7, Égető Gyula, aki nem adott megszólalási lehetőséget, 2.3 millió forintot kapott erre az évre az önkormányzattól tehát lehet mondani, hogy megfizették. A törvény ellenére, mert ugyan magánrádió, de a szabályok rá is vonatkoznak, vagyis biztosítania kellett volna számomra is a műsoridőt. Aztán Grezsa István, aki önkormányzati képviselő, de kormányzati feladata is van: a gyerekének éttermet épít, a másik gyerek most lett konzul Törökországban, azaz lehet mondani, hogy megfizették, hogy úgy beszéljen rólam, ahogy tette. Aztán Havasi Katalin, a Kórház igazgatóhelyettese, a helyi Fidesz elnöke, lehet mondani, hogy megfizették, hogy csúnyákat mondjon rólam. Bálint Gabriella, önkormányzati intézmény vezető, helyi KDNP vezető, lehet mondani róla, hogy megfizették. Ilyenekre gondolok.
És az MSZP-s ellenfél, akit azok után, hogy fellépett az ön ellenfeleként kizártak a pártból…
Őt is megfizették. 172 milliót kapott a teniszklubja, 1.2 milliárdos pályázatát nem nyomoztatta ki a Fidesz annak idején.
Ennyit nyilatkozott egyelőre a független polgármester-jelölt, azzal, hogy a kampánya végeztével újra szívesen áll a rendelkezésünkre. Most mégis közzétesszük ezt a nyilatkozat-töredéket, mégpedig azért, mert ennyiből is jól látható: hol tart ma Magyarország, milyenek az erkölcsi viszonyok, mennyire tiszták a választások és mire számíthatunk áprilisig, az egész országban.
Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor április 4-én vagy 5-én lesz a pártok miniszterelnök-jelöltjeinek a vitája, s az azt megelőző három hétben a három szakpolitikai vita – tudta meg a Független Hírügynökség. Úgy tűnik, a V18 által hivatalosan megkeresett pártok készek erre. Ez alól kivétel a Fidesz, amely egyáltalán nem reagált.
Balázs Péter a Válasszunk! 18 alapító tagja és Gábor Péter koordinátor sorra egyeztet a listát állító pártok vezetőivel az április 8-át megelőzően tervezett három szakpolitikai, majd azt „megkoronázó” miniszterelnök-jelölti vitáról. Mint megtudtuk: az Fidesz kivételével minden általuk megkeresett párt pozitívan reagált, többel már tárgyaltak, másokkal megvan a találkozó időpontja.
Ez utóbbi kategóriába tartozik a Jobbik is, amellyel a jövő heti találkozó időpontjának egyeztetése folyik – mondta el a FüHü-nek Gábor Péter.
Most úgy néz ki, hogy durván egy hét múlva már túl lesznek az egyeztetéseken a pártokkal, s akkor már majd azt is lehet tudni, hogy milyen sorrendben tartják a három vitát.
Ami már most biztos, hogy hetente egy-egy szakpolitikai vita lesz, majd a legvégén, a választásokat megelőző hét közepén tartják meg a miniszterelnök-jelölti vitát.
Mint a FüHü is beszámolt róla, a három szakpolitikai vita mindegyikének tág a tervezett tematikája. Az egyik témáit a gazdaság, a versenyképesség, a korrupció és a fenntartható fejlődés adná; a másik a jogbiztonság, az európai értékek és a migráció komplex kérdésköreit venné napirendre; a harmadikon pedig az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területe kerülne terítékre. Gábor Péter elmondta, hogy ők ezt a fenti sorrendet javasolják, de ez nem döntő, abban a sorrendben tartják majd meg a vitákat, ahogy a pártok szakpolitikusai ráérnek.
A Fidesz tehát nem reagált a V18-ak megkeresésére, de nem csak erre nem. A fideszesek előszeretettel nem jelennek meg a Közös Ország Mozgalom (KOM) által sorra szervezett egyéni választókerületi választási vitákon sem. Eddig már hét ilyen vitát tartottak, s három továbbit hirdettek meg – az egyiket éppen ma tartják a budai Hegyvidéken.
A miniszterelnök-jelölti vitát a V18 – ahogy az egyébként a honlapjukon is áll – a listát állító pártok jelöltjei között tartaná meg. A vitát bejelentő sajtóbeszélgetésen a FüHü kérdésére, hogy mi van akkor, ha egy pártnak – például a Demokratikus Koalíciónak – nincs miniszterelnök-jelöltje, többen metakommunikációval azt sugallták, hogy „akkor nem lesz ott”, ám Balázs Péter leszögezte, hogy
“ÁPRILIS 8-A ELŐTT MINDEN PÁRTNAK KELL, HOGY LEGYEN EGY MINISZTERELNÖK-JELÖLTJE”.
A V18-aknak pedig van forgatókönyve arra is, ha a Orbán Viktor sem akar részt venni a választások előtti miniszterelnök-jelölti vitán. Erre vannak nemzetközi megoldások, például az, hogy
a vita során videón megjelennek a részt nem vevő politikus programjának egyes pontjai, amelyre a jelen lévő résztvevők reagálnak.
Megjegyzendő, hogy van olyan kezdeményezés is – az MSZP-Párbeszéd-szövetségé –, hogy törvénnyel kényszerítsék ki a két legesélyesebb miniszterelnök-jelölt választási vitáját, amelyet egyébként a parlamenti választás előtti pénteken tartanának.
Az Amnesty International éves jelentése szerint Magyarország már 2016-ban is sok területen az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtotta, és a helyzet tavaly tovább romlott.
Iván Júlia és Demeter Áron Fotó: FüHü
Iván Júlia, az Amnesty International magyarországi igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy 2017-ben három problémás téma volt Magyarországon:
a menedékkérőket érő hatósági visszaélések, az őket érő jogsértések;
a CEU-val szembeni intézkedések, amelyek az oktatás, tudomány szabadságát érintik;
és a civil szervezetek üldözése, jogaik korlátozása.
Iván Júlia hangsúlyozta, hogy ezekben az ügyekben nem Magyarország, nem a magyar állampolgárok, hanem a kormány felelősségéről lehet beszélni, és több esetben nemzetközi vizsgálat is van a kormány ellen.
Ezzel kapcsolatban beszélt az Európai Parlament májusi határozatáról, amely többpárti együttműködéssel született meg, még a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt is megszavazta. Ez mondta ki, hogy
Magyarországon sérülnek az Európai Unió alapértékei,
vagyis a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása. Jelenleg egy albizottság foglalkozik ezzel a helyzettel, márciusban lesz kész a jelentés, és várhatóan szeptemberben vita lesz róla az EP-ben.
A Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásról Iván Júlia azt mondta:
„az Európai Bizottság magához képest rekordgyorsasággal folytatja ezt az eljárást,”
az Amnesty szerint ez is jelzi a jogsértés súlyosságát, hiszen már az Európai Bíróságra jutott több ügy.
Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője arról beszélt, hogy az elmúlt évben jelentősen csökkent az Európába érkező menekültek száma, körülbelül feleannyian jöttek, mint 2016-ban. Ennek egyik fő oka az EU-török alku, de továbbra sincs megoldva több tízezer, a görög szigeteken lévő ember ellátása.
A menekültválság kiszervezéséről is beszélt: vagyis a tranzitországokkal, például Líbiával kötött megállapodásokról, ahol viszont több ezer embert tartanak fogságban, sokat közülük megkínoztak, másokat rabszolgának adtak el.
Ugyanakkor
menekültügyben „Magyarország a régió mélypontja”.
Iván Júlia szerint leginkább a tranzitzóna szabályainak változása miatt aggódik a nemzetközi közösség – vagyis azért, mert meghatározatlan ideig lehet itt fogva tartani menedékkérőket, köztük a 14-18 éves, kísérő nélkülieket is, ami sérti a gyerekek jogairól szóló New York-i egyezményt.
Problémának nevezte azt is, hogy körülbelül 22 ezer menedékkérőt visszakísértek Szerbiába, és ezekben az esetekben nem érvényesült az a jogi alapelv, hogy mindenkinek joga van menedékkérelmet benyújtani, és csak azután lehet bárkit visszaküldeni másik országba, hogy ezt elutasították.
A jelentés szerint
sok esetben menedékkérőket érő bántalmazásokat is regisztráltak a határon.
Augusztusig 56 feljelentés érkezett, egy-egy katonát és rendőrt már el is ítéltek, 130 illetve 300 ezer forintos pénzbüntetésre, a katonát le is szerelték. Sok esetben bizonyítottság miatt szüntették meg az eljárást, összesen tíz nyomozás volt folyamatban.
Iván Júlia beszélt a kormány által befogadott menekültekről is, mint mondta, ezekben az esetekben olyan emberekről van szó, akik benyújtották a kérelmüket a tranzitzónában, amelyet elbírált a magyar hatóság és ezután kapták meg a védelmet. De, ahogy a jelentés is írja, korábban tíz, majd öt, most viszont csak egy kérelmet regisztrálnak naponta, ami Iván Júlia szerint globálisan is egyedülálló.
A tompai tranzitzóna. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Ennek ellenére körülbelül 2800 kérelmet regisztráltak a tranzitzónában, ezek közül bíráltak el több mint 1200-at pozitívan, vagyis arányaiban annyi ember kapott védelmet, mint korábban, amikor ez a szám 10-15 százalék körül mozgott. Az Amnesty szerint ez azt jelenti, hogy
nagyon sokan tényleg háborús övezetből jönnek,
ahol az életüket vagy alapvető szabadságjogaikat érezték veszélyben. Arról a 22 ezer emberről viszont, akiket „szó nélkül kidobtak a magyar határon”, nem lehet tudni, hogy honnan jöttek.
Iván Júlia beszélt Ahmed H.-ról is, akit a magyar kormánypropaganda terroristának nevez. Őt első fokon a bíróság elítélte, a másodfokú bíróság azonban az eljárás újrakezdését rendelte el. Azt mondta: annyit sikerült megállapítani, hogy ott volt Röszkén, beszélt egy megafonba, nem tisztázott, hogy mit mondott, és eldobott három tárgyat. Mint mondta, az ő esetében
az a kérdés, hogy van-e hozzáférése egy tisztességes büntetőjogi eljáráshoz.
Demeter Áron ehhez hozzátette: Ahmed H. szerintük nem követett el terrorcselekményt, azt viszont, hogy milyen bűncselekményt igen, a bíróságnak kell eldöntenie. Arról is beszélt, hogy az ügy újabb példa arra, hogy több országban próbálják összekapcsolni a menekülteket a terrorizmussal.
A CEU-val kapcsolatban Iván Júlia arról beszélt, hogy a kormány nehéz feltételeket támasztott, szűk határidőkkel, amelyeket az egyetem ugyan teljesített, a kormány mégsem írja alá az egyetem további működését lehetővé tevő egyezményt New York állammal. Ahogy fogalmazott:
„kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a folytatása ennek az ügynek”.
A sajtótájékoztatón beszéltek a Stop Soros csomagról is, amelyet korábban életveszélyesnek neveztek. Mint Iván Júlia mondta, azért tartják annak, mert olyan szankciókkal sújt szervezeteket, amelyek megnehezítik a működésüket, például ilyen az aránytalan pénzelvonás, és
„rövid úton eljutnak oda, hogy ezeket a szervezeteket megszünteti a hatalom”.
Ezt pedig jogsértésnek tartják, hiszen a törvény politikai alapon diszkriminál, ami szerintük „egy nagyon veszélyes irány”, és arról szól, hogy
elhallgattassák azokat, akik feltárják a kínos ügyeket.
Demeter Áron azt mondta: a civilellenes törvény az Amnesty szerint egyértelmű jelzése annak, hogy a magyar kormány magáévá tette a civilekkel, emberi jogokkal szemben ellenséges beszédet.
A sajtótájékoztatón szóba került a metoo-kampány is. Iván Júlia azt mondta, hogy bár Magyarországon is széleskörű vita bontakozott ki a kérdésben, de
„fájó hiányossága a magyar jogalkotásnak”,
hogy az Isztambuli Egyezményt továbbra se ratifikálta az ország, és az nem része a magyar jogrendnek.
Iván Júlia egyébként azt is mondta: ők lennének a legboldogabbak, ha nem jogsértésekről kellene beszámolniuk.
Az Amnesty International főtitkárával, Shalil Shettyvel készült interjúnkat itt olvashatja el. A teljes jelentés pedig itt található (angolul).
Néhány órán belül két tekintélyes nemzetközi szervezet, a Transparency International és Amnesty International is megjelentette évi jelentését, az első a korrupció mértékéről, a másik az emberi jogok helyzetéről szól az egyes országokban. Magyarországnak „sikerült” eljutnia a második legkorruptabb uniós tagállam büszke címéhez, az emberi jogok terén meg „új mélységekbe süllyedt”.
A Transparency International közzétette a friss korrupcióérzékelési listáját, az eredmény magyar szemszögből lesújtó. A legfőbb megállapítások:
Magyarország az EU második legkorruptabb országa, és a saját korábbi helyzetünkhöz képest is rosszabbul állunk.
A közbeszerzések közel fele vagy hirdetmény nélküli, vagy egy induló van csak.
A tao-támogatások jelentik az új hűbéri rendszer egyik igazodási pontját, több tízmilliárd forint közpénz folyt el a politikailag jól fekvő klubokhoz és sportágakhoz.
Aki kidolgozták a letelepedési államkötvények rendszerét, azokat hűtlen kezelésért felelősségre lehetne vonni.
Globális összehasonlításban
Magyarország korrupciós fertőzöttsége Szenegállal van azonos szinten,
teljesítménye valamivel rosszabb, mint Malajziáé és Montenegróé, és valamivel jobb, mint Ománé, Jamaicáé vagy Fehéroroszországé.
A hvg.hu erre vonatkozó cikke megállapítja: ritkaság egy ilyen elemzésben, hogy egy embert név szerint emeljenek ki,
Mészáros Lőrinc azonban egy teljes bekezdést kapott.
Mint a jelentésben áll, Magyarország legismertebb gázszerelője csak tavaly megháromszorozta a vagyonát, az érdekeltségébe tartozó cégek 476 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket, az összeg 83 százaléka pedig az EU-tól származott.
Az Amnesty International összefoglaló jelentése szerint pedig
„Magyarország új mélységekbe süllyedt”
annak a törvénynek az elfogadásával, amely az ország területén szabálytalanul tartózkodók mindegyikének visszaküldéséről, illetve a menedékkérők őrizetbe helyezéséről intézkedik, az EU-jog nyílt megsértésével. Az AI szerint Magyarország módszeresen megsérti a menekültek, a menedékkérők és a migránsok jogait azzal is, hogy mindössze két határ menti tranzitzónát alakított ki, amelyekben naponta legfeljebb tíz menedékkérelem nyújtható be.
Ennek következtében ezrek gyűltek össze az előírásoknak nem megfelelő szerbiai táborokban – áll a jelentésben.
Az Amnesty International a menekültválságra adott európai válaszlépéseket taglaló fejezetben kimutatja, hogy tavaly 171 332 menekült és migráns érkezett Európába tengeri úton az előző évi 362 753 után. A csökkenés az emberi jogi szervezet szerint az EU által Líbiával és Törökországgal folytatott együttműködés eredménye volt, de
tavaly így is legalább 3119 ember halt meg,
miközben megpróbált a Földközi-tengeren át Európába jutni.
Az EU-tagállamok eközben fokozták erőfeszítéseiket a szabályozatlan beáramlás megakadályozására, és növelték a visszaszállított emberek számát, de ehhez olyan módszereket is alkalmaztak, amelyek rossz bánásmódnak, kínzásnak és egyéb visszaéléseknek tettek ki migránsokat a tranzit- vagy a kiindulási országokban.
Karácsony Gergely, a Változás Szövetsége néven futó MSZP-Párbeszéd-MLP miniszterelnök-jelöltje bejelentette, hogy az MSZDP is csatlakozott hozzájuk.
„Az 1890-ben alapított MSZDP, Kéthly Anna pártja is csatlakozott hozzánk. Hasilló Lászlóval, a szociáldemokraták elnökével írjuk alá a szövetségi megállapodást” – írta Karácsony ahhoz a Facebook-videóhoz, amely a megállapodás megkötését örökíti meg.
Karácsony Gergely a videóban arról beszél, hogy az elmúlt időszak nem előrevivő baloldali politikája helyett az igazságosság mellett elkötelezett, szociáldemokrata alapú politikát kell képviselni. Hozzátette, hogy most a kormányváltás a cél, de a választások utánra is van együttműködési szándék az MSZDP-vel a baloldal megújítására.
Hasilló László pedig arról beszélt, hogy már tavaly elkezdtek dolgozni az MSZDP-ben a választási induláson, de a lakossági fórumokon arra kérték őket, hogy ne egyedül, hanem egy baloldali összefogás részeként induljanak. Elmondta, hogy tavaly év végén vette fel a kapcsolatot Karácsony Gergellyel, hogy csatlakozzanak a választási szövetséghez.
A 19. századi gyökerű MSZDP a rendszerváltás idején alakult újjá, de azóta nem sikerült bejutnia a Parlamentbe.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
