Itthon Archives Page 583 of 868 › Független Hírügynökség

Lapszem 2018. március 3.

FüHü

-

2018-03-03

Ma Kornéliák ünneplik a névnapjukat, s előre szólunk, ne feledkezzenek meg a Kázmérokról sem – őket holnap kell majd felköszönteni. Március ide, március oda, ma még országszerte folytatódik a tél: kisebb havazás is előfordulhat, s helyenként erős szél is lesz. A csúcshőmérséklet -3 és +2 fok között alakul. Késő estére -1 és -8 fok közé hűl le a levegő. A napilapokat lapozgattuk.

Népszava – Jön a választási nyugdíj-kiegészítés

A lap nyugdíjas körökből származó információi szerint még húsvét előtt újabb ajándékot kaphatnak az idősek. Elterjedt, hogy az Orbán-kabinet a választás előtt még kioszt egy kör Erzsébet-utalványt – a találgatások szerint az elhúzódó tél kiadásaira hivatkozva. A Fidesz kampányfogásának hírét az erősítette fel, hogy jövő kedden délelőtt 11 órára összehívták az egyébként ritkán ülésező kormányközeli Idősek Tanácsát. Ezt a testület több tagja is megerősítette lapnak. A tanács nevében korábban is rendszeresen nyilatkozó Kusovszky Imréné ugyan azt mondta, meghívót és várható napirendet nem kaptak, őt is telefonon hívták meg a tanácskozásra, de azt a hírt nem cáfolta, hogy

az ülésen részt vesz Orbán Viktor kormányfő is. Márpedig az utóbbi években ez akkor fordult elő, amikor a miniszterelnök valamilyen nagy bejelentésre készült nyugdíj-ügyben.

Magyar Idők – Jelentős előrelépések az egészségügy terén

A béremeléstől kezdve a várólisták csökkentésén át az egynapos sebészet bevezetéséig nemigen maradt az egészségügyi ágazatnak olyan szegmense, amelyet ne fejlesztett volna a kormány az elmúlt nyolc évben – írja a Magyar Idők, amely az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkárral beszélgetett. Mészáros János a többi között állította, hogy az utolsó baloldali kormányzat által biztosított forráshoz képest a mostani kormány jelenleg 546 milliárd forinttal többet fordít az egészségügyi ágazatra. A 2010 óta elért egészségügyi eredmények kapcsán hangsúlyozta: az alapellátás finanszírozása 70 százalékkal nőtt az elmúlt években: 2015 óta minden évben 130 ezer forinttal több működési támogatást kaptak, 2018-tól pedig az alapellátó fogorvosok is részesülnek a pluszfinanszírozásból. Az egyik legjelentősebb előrelépés az ágazati bérekben történt, miután sikerült megállapodni az ágazat reprezentatív szakszervezeteivel és a kamarákkal.

Majd hosszan sorolta azokat a területeket, amelyek komoly fejlesztéseket, fejlődéseket sikerült elérnie az Orbán-kormányoknak. A rezidensprogram, a háziorvosok letelepedési és praxisvásárlási támogatása, a várólista-csökkentési program, az egynapos sebészet, amelyeket külön részletezett.

Magyar Nemzet – Nemzeti agyhalál

Hollik István KDNP-s képviselő lakossági fórumán járt a lap munkatársa, akinek a beszámolója szerint a beszélgetés háromnegyedét a migráció témája tette ki. Mindennapi életünk feszítő kérdéseiről, az egészségügyről, az oktatásról, a lakáshelyzetről, a fiatalok elvándorlásáról, jövőjéről, a népességfogyásról szó sem esett. De még a nyugdíjasokról sem, pedig jórészt nyugdíjaskorúak gyűltek össze. Az este legszomorúbb pillanata az volt, amikor a moderátor sebesen félretette a mikrofont: „Kérdésekre nem lesz idő, képviselő úr siet, mennie kell. Hívták is már, ugye, képviselő úr?” – idézi a tapasztaltakat az újságíró, aki kiemeli:

Csend volt…csak egy kis fészkelődés, és a torokszorító érzés, amit Magyarországon oly sokszor lehet tapasztalni. Hogy nem szívesen látott vendég, aki önállóan kérdezésre vetemedik. Voltaképpen ellenség.

Hierarchiára, félelemre, függésre, kölcsönös szívességekre épülő országban élünk, és a politika is egy azon rendszerek közül, amelyeknek nincs feltétlenül szükségük önálló emberekre, sem ilyen közösségekre. Nem kell olyan, aki kérdez – olvasható az írásban amely arra jut, hogy „Néhányan talán csodálkoznak, milyen népszerűnek látszik az új önmeghatározás, a „csalódott fideszes”. Pedig nincs min meglepődni. Aki a Fiatal Demokraták Szövetségére fizetett be, az – migráció ide vagy oda – nem biztos, hogy nem kéri vissza a pénzét, ha észreveszi, hogy változott a program, és a jegye hirtelen már az Idősödő Autokraták Függőségi Rendszerére szól.”

A pénznél fontosabb Orbán leváltása

Interjúk

Lendvai Péter

-

2018-03-03

2

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője határozottan állítja: mindennél fontosabb Orbán Viktor és a Fidesz leváltása, ennek érdekében pedig hajlandóak további visszalépésekre. Jelenleg 58 jelöltjük van, ha 54 alá mennek, akkor további 150 millió forinttal csökken a kampánytámogatás összege, ám a párt hajlandó erre is. Az eredményesség érdekében már megkezdődtek a tárgyalások az LMP-vel, szerinte március 15-ig meg is fognak állapodni. A frakcióvezető úgy látja: Orbánéknak nincs más témája, mint a migráció- ellenesség, ebből nem tudnak már kimozdulni a választások közelsége miatt. Hódmezővásárhely komoly pofont jelentett a kormánypártnak, olyan nagyot, hogy akár vissza is üthet rájuk saját manipulatív választási rendszerük. Ehhez persze negyvennél több egyéni körzetet kell megnyerni, ami kizárólag az ellenzéki erők összefogása esetén lehet reális. Ennek ellenére, mondja Tóth Bertalan a Független Hírügynökségnek adott interjújában, a Jobbikkal formális együttműködés nem lehetséges.

Mi a fontosabb: az, hogy a párt anyagilag stabilabb legyen, vagy az, hogy Orbán Viktort le lehessen váltani?

A második. Egyértelműen.

Azért kérdezem, mert sokan mondják, hogy a hódmezővásárhelyi időközi polgármester választást nem lehet összehasonlítani az országgyűlési választásokkal, mert ez utóbbinál pénzről is szó van. Minél kevesebb helyen indít egy párt képviselőt, annyival kevesebb költségvetési támogatáshoz jut hozzá…

A kampányfinanszírozás nem elsősorban egy párt anyagi stabilitását biztosítja, hanem a választásra való felkészülés forrása. Ebből az összegből tudja fedezni azokat az akciókat, kellékeket, amelyekkel meg tud jelenni a választók előtt. Egy párt, ha jó eredményt akar elérni, akkor a lehető legszélesebb körben igyekszik bemutatni jelöltjeit, programját, ehhez pedig pénz kell. Ebből a szempontból tehát fontos a kampányfinanszírozás, de azt is láthatja, hogy az MSZP az elmúlt időszakban vállalt áldozatokat, hiszen eleve negyvenhat körzetet például, átadott a Demokratikus Koalíciónak, két körzetben pedig független jelöltet támogat. Amennyiben lesz lehetőség az LMP-vel, és nagyon remélem, hogy lesz, további koordinációra, akkor addig megyünk, amíg ki nem alakul a lehető legideálisabb helyzet. Vagyis, ha kevesebb pénz jut a költségvetésből a kampányra, akkor ezt is be kell vállalnunk.

Ha jól tudom, ha 54 alá kerül a szocialista jelöltek száma, akkor újabb 150 millió forinttól esnek el…

Igen, ez így van, de ismétlem:

április 8-ára a lehető legjobb jelölteknek kell a Fideszesekkel szemben állniuk, és ha ehhez még át kell adnunk helyeket, akkor meg fogjuk tenni.

Egyébként ez a kampányfinanszírozás jól van így?

A Fidesz szempontjából mindenképpen. Így akarták gátolni a visszalépések és koordinálások lehetőségét, ezért tették egyfordulóssá a választást. Szóval nem véletlen, hogy ilyen szabályozást talált ki a Fidesz; itt 600 millió a maximum összeg, és mindig megy lejjebb és lejjebb, amellyel igyekszik megakadályozni a koordinációt, vagyis anyagilag ellenérdekeltté tenni a pártokat. Mi azonban ezzel most nem foglalkozunk.

Egyetért-e azzal, hogy Hódmezővásárhelynek, sok egyéb mellett persze, két fontos tanulsága van: az egyik az, hogy beigazolódott, nem tévednek a közvélemény-kutatók, a választók többsége kormányváltást szeretne. A másik az, hogy nem pusztán a jelöltállításban van szükség koordinációra, hanem a kampánymunkában is.

Az nyilvánvaló, hogy ha megvalósul az egyéni választókerületekre vonatkozó terv, akkor ott nem a pártok kampánya lesz a domináns, hanem a jelölt melletti összhang. Hódmezővásárhelyen is ez történt: az ellenzéki polgármester-jelölt mellett kiálló pártok, végezték a munkájukat a sikeres kampány érdekében; mindenki végezte a dolgát, a saját bázisán. Ezt tehát az egyéni választókerületekben ugyanúgy meg kell tenni. Az országos kampányban pedig majd versenyeznek a listák, ami egyben a listavezetők versenye is, azaz ki az, aki majd a legtöbb szavazatot kapja, és miniszterelnökként kormányt alakíthat. Tehát, ha van megállapodás, akkor helyben az egyéni jelöltek mellett kell kampányolni, országosan pedig a listák érdekében.

Arra nem reagált, hogy Vásárhely látványos visszaigazolása volt annak a mérésüknek, hogy a lakosság többsége kormányváltást akar.

Igen, ez így van.

Ez a kormányváltó többség már látható egy ideje, de hullámzó aktivitással. Voltak olyan időszakok, amikor a váltani akarók száma nem csökkent, de a lelkesedésük annál inkább.

A választások közeledtével azonban nő az aktivitás, a hódmezővásárhelyi eredmény pedig, meggyőződésem, hogy komoly lendületet ad. Ez az eredmény ugyanis azt a hitet hozta vissza, hogy igen, meg lehet csinálni.

Azt is lehet mondani, hogy a hódmezővásárhelyi emberek elvégezték azt a munkát, amelyet demokratikus ellenzék pártjai nem tettek meg…

Mi tagadás ezek a pártok sokat tettek annak érdekében, hogy ne ez az optimista hangulat uralkodjon. De ez most egy fontos, és időben érkezett figyelmeztetés számunkra; üzentek a választók nekünk, de üzentek Lázár Jánosnak és a Fidesznek is, hogy nem lehet velük bármit megcsinálni. Kiderült, hogy számukra is elfogadhatatlan és tarthatatlan mindaz, ami az elmúlt években és mostanság történik.

Ön szerint megroppant a Fidesz?

Mielőtt túlságosan elszaladnánk, szükséges látnunk, hogy a Fideszes polgármester-jelöltre nagyjából ugyanannyian szavaztak, mint négy éve, ami azt jelenti, hogy a kormánypárt szavazói egyben vannak. Valamennyit nyilván kopott a bázisuk az elmúlt hónapokban, de az a kétmilliónyi szavazójuk mindenképpen megvan. A kérdésére a válaszom tehát az, hogy

nem érzem azt, hogy a Fidesz megroppant volna.

Kommunikációs zavart sem érez?

Azt igen. Az teljesen egyértelműen látszik.

Két hete volt Orbán Viktor évértékelője, amelyben, enyhén szólva is, lesajnálta az MSZP-t, importált miniszterelnök-jelöltről beszélt, akinek az a feladata, hogy kivezesse a pártot a parlamentből. Ön szerint ma is elmondaná ugyanezt a beszédet a kormányfő?

Biztos, hogy nem mondana ilyen beszédet. Orbán akkor arról beszélt, hogy ő már a munkát elvégezte itthon, ellenféllel nem kell számolnunk, mert bivalyerősek vagyunk, most az a feladatunk, hogy az európai politikát irányítsuk. Amúgy pedig azt gondolom, hogy ha a politikai ellenfél szájára veszi a legfőbb riválist, akkor az azt jelenti, hogy számol vele. Ha nem látná, érzékelné Karácsony Gergely népszerűségének, ismertségének növekedését, valószínűleg nem is beszélt volna róla. Arra persze én is kíváncsi lennék, hogy most miként hangzana egy Orbán-évértékelő. Úgy látom, még nem döntötték el, hogy harcos, sorosozó, migránsellenes legyen a kampányuk, vagy változtatnak. Az biztos, hogy ahhoz rövid a a hátralévő idő, hogy száznyolcvan fokos fordulatot vegyenek.

Lát más lehetséges témát számukra?

Nézze, az biztos, hogy a népszerűségvesztésüket érzékelik, Vásárhelyen tapasztalták is, most nyilván azt kell mérlegelniük, hogy belefér-e ez a fordulat, vagy sem? Az első pillanatban úgy tűnt, hogy megszabadulnak a Soros-féle kampánytól, de mintha máris visszatértek volna… Németh Szilárd például olyan ámokfutást rendezett a napokban, ami nem azt jelzi, hogy bármi változás várható lenne.

Ha már említette Németh Szilárdot: ön szerint miért tart ilyen embereket Orbán Viktor?

Minden a hatalomban maradásról szól. Szerintem ugyan a politikának és a politikusoknak mintát kellene adni a társadalom számára, de a Fideszben, láthatóan, ezt másként gondolják. Ez a stílus ugyanis átragad az emberek egy részére, mégpedig azzal a felütéssel, hogy ha ők megtehetik, akkor én is megtehetem.

Ha ők erőszakosak, akkor én miért ne lehetnék erőszakos, ha ők ellophatják a közösség pénzét, akkor én miért ne tehetném meg, miért ne csalhatnék én adót, vagy trükközhetnék a könyvelésben, vagy a dolgozó bejelentésében?

Ha Fideszes országgyűlési képviselő üzletében feketemunkás van, akkor nálam is lehet. A Németh Szilárd-féle stílussal az hétköznapokban is lehet találkozni, az erőszakossággal. Vannak olyan emberek, akik erre fogékonyak.

És azt meddig teheti meg Orbán Viktor, vagy éppen Németh Szilárd, hogy a legdurvább korrupciós ügyekre nem ad választ? Egyáltalán elérheti-e az Elios ügy például Orbán Viktort magát?

Szerintem már elérte. Az emberek a mindennapi élet kapcsán is magukból indulnak ki. Abból ugyanis, hogy otthon, az ebédlőasztalnál, csak megbeszélik egymással a család dolgait. És vajon elképzelhető-e, hogy az Orbán-család asztalánál nem kerülnek szóba egymás ügyei. Nem érdeklődnek a másik történései iránt? Egy családon belül szinte elképzelhetetlen, hogy ne kérdezzék meg egymást: hogy mennek a dolgaid, mivel foglalatoskodsz mostanság? Orbánt ne érdekelné, hogyan megy a lánya sora, hogyan állnak meg saját lábukon? Így aztán, ezek alapján, az emberek sem hiszik el, hogy mindez nem történt meg. Ennek az Elios-botránynak, a vej-ügynek ez a külön érdekessége:

ezer ügyet tártunk már fel, ennél sokkal nagyobb nagyságrendeket, nem tizenhárommilliárdos, hanem százmilliárdos visszaéléseket; Mészáros Lőrinc vagyongyarapodása évről évre, mit évről évre, napról napra mindenki által látható, még sem ütötte át azt az ingerküszöböt, amelyet most a miniszterelnökhöz köthető botrány átütött. Itt ugyanis közvetlen érintettséget lát a választópolgár. Azt látják, hogy Orbán Viktor családján belül vádol meg ilyen bűncselekmény sorozattal egy európai intézmény.

Ez lenne a tizenhárommilliárdos banánhéj?

Igen. Igen, azt gondolom, hogy ez az az eset, amelynél már egy elkötelezett Fidesz-szavazó is elgondolkodik. Eddig ugyanis azt mondta, hogy a szocik is loptak, hát a mieink is, de miniszterelnökünk, az nem, az tiszta,ő a nép nyelvén beszél, közülünk való. Na, ez az a nimbusz, ami most sérül; hogy már ő is… Vagy ha maga nem is, de a lányának a férje igen. És nem állhat ki Orbán most azzal a nyilvánosság elé, hogy nagyot csalódtam a vejemben, hogy engem becsapott. Ez nevetséges lenne.

Egy friss hír szerint, amelyet a Független Hírügynökség hozott nyilvánosságra, egy civil szervezet, létező törvény alapján kezdeményezi többek között Orbán Viktor kitiltását is az Egyesült Államokból. Lehet azt állítani, hogy a nemzetközi térben is kezd elfogyni a levegő Orbán Viktor és a kormánya körül?

Ez már eddig is érzékelhető volt. Láthattuk, hogy kik a barátai Orbánnak. Az elszigetelődés igen, létezik.

Érdemes abban reménykedni, hogy az Európai Unió, amennyiben marad az Orbán-kormány, hogy visszatérjen a demokratikus alapelvekhez?

Nem. A nemzetközi helyzet nem fogja megoldani a mi problémáinkat. Nekünk kell, lehetőleg április 8-án. Csak rajtunk múlik. Ez akkor is így van, ha Orbán Viktor feszegeti azokat a határokat, amely a nemzetek békés egymás mellett élését biztosítják.

Ki meri jelenteni, hogy látótávolságba került a kormányváltás lehetősége?

Igen, látótávolságba került.

Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, a Jobbikkal is kell tárgyalni, jelentsen ez bármit. Ön mit gondol erről?

Nem fogunk a Jobbikkal tárgyalni.

Onnan indultunk ki, hogy a legfontosabb most Orbán Viktor leváltása, ehhez viszont egy olyan együttműködésre van szükség, amilyet Hódmezővásárhelyen láttunk. Vagyis egy kimondatlan, mégis egymást segítő kooperációra.

Én nem látom, hogy bármilyen formális együttműködés kivitelezhető lenne. Olyan mértékű eltérések vannak a programjainkban, amely ezt lehetetlenné teszi. Hogy csak egy példát említsek: a Jobbik oktatási programjában szerepel a szegregáció, ilyet baloldali demokratikus párt nem fogadhat el. Hogy egy adott választó kerületben a választók keresik a legesélyesebb ellenzéki jelöltet, kormányváltó erőt, ez pedig az ő döntésük.

És az LMP?

Ők tárgyalnak a Jobbikkal, ez meg az ő döntésük. Mi persze az LMP-vel tárgyalunk, a minél jobb kooperáció érdekében, de a Jobbikkal, hangsúlyozom újra, semmiképp.

Karácsony Gergely azt nyilatkozta, hogy reményei szerint március 15.-ig le fognak zárulni ezek az egyeztetések.

Igen, ez a terv. Már túl vagyunk az első beszélgetésen, a cél pedig az, hogy olyan konstrukciót mutassunk be a választóknak, amely eséllyel küzd a kormányváltásért.

Előállhat az az ideális helyzet, hogy a képviselő-jelöltjeik egy-az egyben harcoljanak a Fideszesekkel?

Az összes választókerületben nem, de a többségében igen.

Hány körzetben lát esélyt a győzelemre?

Nem könnyű jósolni, különösen Hódmezővásárhely után. A múlt hét szombat estéjén alig akadt olyan ember, aki azt gondolta volna, hogy a ilyen mértékű győzelmet arat az ellenzéki jelölt.

Vannak számok, amelyekkel dolgozunk: 20-25 körzet megnyerése esetén nincs kétharmada a Fidesznek, 40-nél nincs többsége, a fölött pedig még a kétharmados ellenzéki győzelem is elérhető.

Olyan a választási rendszer, hogy akár vissza is üthet a Fideszre. Azt már látjuk, tudjuk, hogy a választók ezt akarják.

Interjú letartóztatás előtt – Czeglédy Csabát visszavitték a börtönbe!

Kardos Ernő

-

2018-03-03

4

Interjú letartóztatás előtt – Czeglédy Csabát visszavitték a börtönbe!

Alig egy napot volt szabad Czeglédy Csaba, akit péntek este vettek őrizetbe, közvetlenül azután, hogy a szombathelyi képviselő-jelölt a fővárosból hazatérve, az autóból adott interjút a Független Hírügynökségnek. Meg nem erősített információk szerint Czeglédy még családjával sem tudott beszélni, otthona elől vitték vissza a szegedi börtönbe. Mások viszont úgy tudják, hogy egy étteremben tartóztatták le.

Mindez azt követően történt, hogy Polt Péter kérte a képviselő-jelölt mentelmi jogának felfüggesztését. A legfőbb ügyész kérését egy napon belül teljesítette az Országos Választási Bizottság. Az OVB döntését Czeglédy Csaba a Független Hírügynökségnek úgy kommentálta, hogy a hatalmon lévő pártok félnek attól, hogy ő szabadlábra került. Korábban Czeglédy az nyilatkozta, hogy többször próbálták rávenni arra, hogy „könnyítsen saját helyzetén”, jelezze, ha „Gyurcsánynak előkészíthetjük a zárkát”.

Gondolta volna, hogy a választási bizottság ilyen gyorsan eleget tesz a legfőbb ügyész kérésnek és felfüggeszti a mentelmi jogát?

Azon kissé csodálkozom, hogy a nagy nemzetközi botrányt is kiváltó korrupciós ügyek mellett az én mentelmi ügyem felfüggesztése volt a legsürgősebb a legfőbb ügyészségek, ugyanis a jogszabály szerint nem kellett volna haladéktalanul eljárniuk. Azon viszont egyáltalán nem lepődtem meg, hogy a Nemzeti Választási Bizottság felfüggesztette a mentelmi jogomat; vita után egy szavazat döntött csupán. Viszont ez a döntés számomra nem befolyásolja a lényeget, továbbra is Szombathely és környéke szavazóinak képviselő-jelöltje maradok.

Nem csak elment a Nemzeti Választási Bizottság ülésére, de fel is szólalt, tehát úgy gondolta, hogy érdemes érvelni?

Gondolom, ügyvédként ez nem meglepő. Indokoltnak tartottam hangsúlyozni, hogy a választási bizottságnak elsősorban a választójog érvényesülését, illetve az alaptörvényben rögzített választójog gyakorlását kellene védeni, nem pedig a büntetőeljárást. Különösen akkor, ha a képviselő-jelöltet kényszerintézkedéssel fenyegetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ki akarom vonni magam az eljárás alól.

Az első kommentárok szerint a Fidesz vezető politikusai, köztük Budai Gyula jelképesen pezsgőt bontottak, s sietve üdvözölték a mentelmi jog felfüggesztést, illetve hogy visszaküldik a börtönbe. Ön szerint van jogorvoslatra lehetősége?

Nem kéne előre örülni, egyelőre komoly vita alakult ki arról, hogy van-e jogom fellebbezni. Véleményem szerint egyértelműen igen, hisz az OVB minden döntését meg lehet támadni a Kúriánál, akkor mentelmi ügyben miért ne lehetne. Úgyhogy még a hétvégén

a legfőbb bírói testülethez fogok fordulni jogorvoslatért. Ha ez sem segít, akkor majd az Alkotmánybíróság dönt az ügyben.

Nem gondolja, hogy az ügyészség azért is sietve kérte a mentelmi jogának felfüggesztését, mert a Hír TV-ben azt mondta, hogy sok terhelőt tud a Fideszről, ráadásul friss információkat is kapott az Elios ügyben, ami már így is nagyon kínos Orbán Viktornak. Bosszantani akarta a hatalmat?

A kormánypártoknak nyilván kényelmetlen, ha rájuk nézve leleplezésre alkalmas tények kerülnek a birtokomba. De az ügyészség nincs a kormánypártoknak alárendelve.

Nyilván, szándékosan vagyok ál-naiv, de tényleg komolyan gondolom, hogy a nálam lévő terhelő bizonyítékokat a bűnüldöző hatóságoknak el kéne tőlem kérni. Nem pedig a mentelmi jogom felmentését kéne szélsebesen intézni.

De gondolom, ezen a szitán azért már minden magyar választó átlát.

Elolvasta már azokat a dokumentumokat, amelyeket a szabadlábra helyezése után kapott Orbán Viktor vejének cégéről, az Eliosról, s elárulja, hogy mi áll benne?

Még mindig nem olvastam el a dokumentumot, de megígérem, hogy a hétvégén átolvasom, az Elios-ügyben Tiborcz viselt dolgait tanulmányozni fogom, s megígérem azt is, hogy utána mindent az újságírók rendelkezésére bocsájtok. Nyilván ezért adták a kezembe a nyomozati anyagot.

Nem is sejti, hogy mi van az anyagban? Kibírta úgy az elmúlt 24 órát, hogy nem nézett bele egy, ma már tényleg nemzetközinek számító botrány részleteibe?

Annyit láttam csak, hogy az Európai Csalás Ellenes Hivatal által készített anyagokról van szó. Ezekben olyan települések közvilágításának Elios által elvégzett felújítása kerül szóba, amelyet a közvélemény eddig még nem ismerhet. Vagyis a botrányos ügyek tovább folytatódnak, nyilván eléri majd a miniszterelnök családját is. De ennyivel nem érhetem be, jogászként érdekelnek a részletek, annyit viszont megígérek, hogy a teljes dokumentációt nyilvánosságra fogom hozni.

Ezen kívül is említette, hogy vannak kormányközeli emberekről terhelő dokumentumai. Kikről van szó, s milyen adatokról?

Az elmúlt év tavaszán ügyvédként megkeresett néhány ember, akik azt állították, hogy bizonyítékaik lehetnek kormánypárti politikusokat és családtagjaikat érintő külföldi pénzmozgásokról. Megpróbálom ezeket a szálakat a következő napokban ismét felvenni, s ha tényleg vannak ilyen bizonyítékok, akkor gondoskodni fogok arról, hogy még a választások előtt a nyilvánosság elé elkerüljenek.

Ez az ügy az lenne, amelyről már nem egy esetben Gyurcsány Ferenc is beszélt?

Azt hiszem, hogy a válaszom akkor helyénvaló, ha azt mondom, hogy ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem óhajtom.

Ezt az interjút úgy rögzítjük, hogy közben ön Szombathely felé robog. Mit tervez a hétvégére, esetleg már nagygyűlést is?

Csak az olvasók, és a rendőrség tájékoztatása végett: az öcsém vezet, én pedig a hátsó ülésen telefonálgatok. Édesanyám karjaiba sietek, hiszen nyolc és fél hónapja nem tudtuk egymást átölelni. A kérésemnek megfelelő estebédet készítette, tehát húslevest és palacsintát. Vacsora után találkozom a szombathelyi barátaimmal, esetleg választóimmal. Reggel futás, aztán elkezdem az egyeztetést az ellenzéki vezetőkkel és véleményformálókkal arról, hogy mi legyen Szombathelyen.

Biztos benne, hogy a következő egy hónapban kampányolni fog és részt vesz az országgyűlési választásokon?

A választásokon mindenképp részt veszek, de az még nem egyértelmű, hogy fogvatartottként, vagy szabad emberként lesz erre lehetőségem. Jogállami keretek között semmiképp nem tehetik meg, hogy engem ismételten előzetes letartóztatásba helyezzenek, erről csak bíróság dönthet. Az ügyészség szerintem majd kísérletet tesz az ismételt fogva tartásomra, aztán majd a bölcs szegedi fogvatartási bíró majd eldönti, hogy az én esetemben a szökés, elrejtőzés veszélye fennáll-e, vagy sem. A mentelmi jogomat felfüggesztő Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság vezetője csak annyit mondott, hogy szemmel láthatóan nem Hegyeshalom felé vettem az irányt. Ennél jobban nem tudom demonstrálni, hogy nekem Magyarország a hazám, s soha nem szöknék meg erről a helyről.

Ha jól értem, nem lett volna köteles elmenni az OVB ülésére, csak ez lehetőség volt?

Pontosan, nem szívesen hagytam volna ki ezt a lehetőséget.

Mit tud arról, hogy Szombathelyen az ellenzék egyedüli jelöltjeként küzd majd meg Hende Csabával, vagy lesznek még versenytársak?

Ebben az ügyben még nem egyeztettünk, de szerintem is csak egy jelöltet szabad a kormánypárti jelölttel szembe állítani. Azt, aki nyerni tud. Én képes vagyok erre, de a győzelem érdekében semmit nem fogok megakadályozni, mert azt szeretném, hogy Szombathelyen ellenzéki győzelem legyen. Vagy velem, vagy a segítségemmel!

Ön ebben a pillanatban hogyan ítéli meg az esélyét, nem lenne jobb, ha átadná a képviselő-jelöltséget másnak?

Azt gondolom, hogy a szavazók látják, és értik a helyzetet. Úgy gondolom, hogy akik eddig szerettek, azokat nem téveszti meg az ellenem irányuló ügyészségi akcióknak álcázott politikai hadjárat.

Van arról bármilyen sejtelme, hogy a következő napokban vissza kell-e mennie az előzetesbe?

Nézze, jogász vagyok, azon belül ügyvéd. A rendkívül határozott álláspontom, hogy engem jogállami keretek között nem lehet még egyszer letartóztatásba helyezni. Indítványozni is törvényellenes lenne, de pár napon belül okosabbak leszünk.

Itt azért a jogi keretek elég lazák, hiszen ön is azt nyilatkozta, hogy ha a börtönben bármilyen terhelő vallomást tett volna Gyurcsány Ferencre, vagy Botka Lászlóra, akkor kedvezően bírálják el az ügyét.

Valóban, nekem ez volt a benyomásom, ha sározom a baloldalt, akkor már rég hazaengedtek volna. Remélem, a baloldali szavazók ezen átlátnak, de továbbmegyek: amikor a szeretteim gyűjtötték a jelöltségemhez szükséges ajánlásokat, akkor olyan emberek jöttek családostól aláírni, akik még véletlenül sem vádolhatóak baloldalisággal.

Nem gondolja, hogy azzal hibát követett el, amikor a cége Dobrev Klárától kért kölcsönt, s nem más ismerősétől?

Nekem az szívszorító volt, amikor a tévén keresztül értesültem arról, hogy Dobrev Klárát is tanúként akarják meghallgatni, ami csak az ügy nyilvánvaló politikai motiváltságát támaszthatja alá. Ugyanis annyi történt, hogy az egyik cég – amelynek volt pénze – kölcsönt adott egy másiknak, amelyiknek szüksége volt rá. Ez ma bevett szokás, semmi törvénytelen nincs benne. Eszembe nem jutott, hogy a hitelt néhány év múlva egy büntetőeljárásban Gyurcsány Ferenc ellen akarják majd felhasználni. Csak a hatóságtól szivároghatott ki, hogy Dobrev Klárát meghallgatják, de ez nem lenne feladata az ügyészségnek. Továbbá elképesztő módon a kormánypárti Origó hamarabb kapta meg az idézésről szóló hírt, mint maga az érintett.

Önt egy nagyon bonyolult ügyben vádolja az ügyészség 6 milliárdos költségvetési csalással. Az ügyészség szerint nem fizette meg az áfa-t, ezt sikerült cáfolni vagy bizonyítani?

Az előzetes letartóztatásom nyolc és fél hónapja alatt ebben az ügyben semmilyen kérdést nem kaptam a hatóságtól. Két héttel ezelőtt még 3, 1 milliárd forint volt a gyanúsításban szereplő összeg. De miután az ügyészség értesült arról, hogy indulni kívánok a választásokon, akkor gyorsan még 3 milliárdot hozzádobtak. Miközben a Nemzeti Adóhivatal jogerős módon nem marasztalt el azért, mert nem fizettem volna az áfát. Nincs bűncselekmény!

Az látszik, hogy az ügyében a Fidesz-frakció is gyorsan állást foglalt, s olyasmit mondtak, hogy „Czeglédy nem hős, hanem durva adócsaló”. Meglepi, hogy a kormánypárt a választási kampányban szemmel tartja az ügyét?

Ez engem nem lep meg, hasonlót már kormányrendeletbe, vagy parlamenti döntésbe is belefogalmaztak, szóval úgy érzem, hogy a hatalmon lévő pártok félnek attól, hogy szabadlábra kerülök.

Az interjú elkészülte után egy órán belül kaptuk a hírt, hogy Czeglédy Csabát visszavitték a szegedi börtönbe.

Újra őrizetbe vették Czeglédy Csabát

FüHü

-

2018-03-02

0

Alig egy napot volt szabad Czeglédy Csaba, de több forrásból származó információ szerint pénteken este újra őrizetbe vették. A csalással vádolt, de a választáson független képviselőként induló Czeglédy mentelmi jogát péntek délután függesztette fel a választási bizottság, este már ott várták szombathelyi lakásánál, és egy másik, de a korábbi gyanúval összefüggő bűncselekményre hivatkozva visszavitték.

A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóságának határozata alapján elrendelték az előzetesből alig 24 órája szabadult Czeglédy őrizetbe vételét. Az eljárás tavaly nyár óta folyt ellene különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt, ebben a határozatban erre a korábbi eljárásra hivatkozva, de egy másik bűncselekményre, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalásra utalva vitték újra börtönbe.

A Szombathelyre pénteken az esti órákban visszatérő

Czeglédy családtagjaival, barátaival vacsorázott egy helyi étteremben,

mikor hívták, hogy jelenjen meg a lakásán, mert a NAV emberei várják. Innen vitték el, illetve vették őrizetbe és újra Szegedre viszik, ahol korábban is töltötte az előzetes letartóztatást.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) péntek délután úgy döntött, felfüggeszti a mentelmi jogát, amit azzal szerzett, hogy független képviselő-jelöltként indul a választáson. A testület 4:2 arányban döntött a mentelmi jog felfüggesztéséről, az NVB azért döntött így, mert a büntetőeljárást képező ügy a választás kiírása előtt történt és az eljárás nem áll összefüggésben a választási eljárással.

Czeglédy Csaba csütörtökön szabadult előzetes letartóztatásból, miután hivatalosan is országgyűlési képviselő-jelöltté vált, így megilleti a mentelmi jog. Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztését a Nemzeti Választási Bizottságnál, amely most meghozta a döntést.

Magyar György ügyvéd a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy Czeglédy felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a Kúriához, amely 72 órán belül köteles dönteni. Utána válhat jogerőssé az NVB döntése.

A Kúria döntése előtt azonban a NAV lépett.

Bréking nyúz, március 2. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2018-03-02

0

Bréking nyúz, március 2. – Tudósítás a másik valóságból

Mára egy gyékényen árulnak a jobbikosok és a szemkilövetők – írja a Pesti Srácok. Az Origo viszont hírül adja: Kálmán Olga még lejjebb süllyed. És megszólalt maga Bayer Zsolt is: A pániknak vége!

Pesti Srácok: „Szanaszét verném a fejüket” – Manipulált videófelvétellel próbálják lejáratni Bayer Zsoltot

Rohadt állatok az orvosok, elvenném a diplomát, szanaszét verném a fejüket, és utána csuknám őket börtönbe – mondja egy interneten keringő, összeollózott felvételen Bayer Zsolt. A balliberális és utóbb már jobbikos körökben is nagy vihart kavart videóval csupán egyetlen „apró” baj van: durván összevágott, manipulált, eredeti szövegkörnyezetéből szándékosan kiragadott felvételről van szó. Bayer Zsolt az esettel kapcsolatban portálunknak úgy nyilatkozott: nincs különösebben meglepődve, hogy a balliberális sajtó, vagy a jobbikos Szotyori-Lázár Zoltán ilyen nemtelen eszközökhöz nyúl, hiszen mára egy gyékényen árulnak a jobbikosok és a szemkilövetők. Olvasóinkat arra kérjük, ne dőljenek be a hírhamisításnak, és olvassák el cikkünket, amelyből megtudhatja, valójában miről beszélt Bayer Zsolt azon a tavaly októberi fórumon, amelyből a manipulált felvételt összeollózta az egyik ballib zugportál.

Origo: Kálmán Olga még lejjebb süllyed: már a börtönből érkezett Czeglédy Csabának is hízeleg

A börtön falai közül egyből Kálmán Olga ölelő karjai közé vetette magát Czeglédy Csaba, Gyurcsány Ferenc ügyvédje. A Simicska-tévében elképesztő történetekkel állt elő a képviselő-jelölt, de a végén már saját maga sem bírta követni a történeteit. Kálmán Olga persze mindezt hagyta, sőt, ha durvábban fogalmazunk, nyalta a sokmilliárdos csalással gyanúsított Gyurcsány-ügyvéd fenekét. Sápítozott, sajnálkozott, hízelgett. Nevetséges bohócszámot adtak elő, ők ketten. Czeglédyt a mentelmi jogára hivatkozva engedték ki a börtönből, de valószínűsíthető, hogy nem sokáig. A legfőbb ügyész már kezdeményezte a mentelmi jogának felfüggesztését, és az NVB fel is függesztette.

Magyar Idők: A pániknak vége!

A pániknak vége, térjünk észhez! S ez vonatkozik ránk is, a média embereire, sőt leginkább ránk vonatkozik!

A váratlan hódmezővásárhelyi vereség után az első 24 órában összevissza beszéltünk. Mintha a vásárhelyi fiaskó megváltoztatta volna hirtelen a világpolitikát vagy az európai helyzetet is.

Nem, nem változtatta meg. Európa legfontosabb, legégetőbb és legfélelmetesebb sorskérdése továbbra is a migrációs nyomás, illetve az erre adandó lehetséges válaszok. Magyarország pedig Európa része. Ráadásul ma éppen mi vagyunk Európának azon a részén, amelyiknek még nem ment el a józan esze, amelyikből még nem tűnt el végérvényesen az önfenntartás ösztöne, így nekünk még van esélyünk európainak, kereszténynek maradni.

Eltemették Barsiné Pataky Etelkát

FüHü

-

2018-03-02

0

Barsiné Pataky Etelka vasárnap, életének 77. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Barsiné Pataky Etelka 1990-ben az MDF színeiben lépett a demokratikus politikai életbe, majd 2000 és 2003 között Magyarország bécsi nagykövete volt.

2004-ben a Fidesz listáján szerzett európai parlamenti mandátumot, 2009-ben pedig a Magyar Mérnöki Kamara elnökévé választották. 2010-ben az Európai Unió Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztossá nevezték ki.

Barsiné Pataky Etelka a magyar polgári politizálás egyik meghatározó alakja volt, sokoldalúságával és munkabírásával sokunk számára példaképként is szolgált – írta korábbi közleményében a Fidesz.

Temetésén megjelent többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Martonyi János volt külügyminiszter is.

Az NVB felfüggesztette Czeglédy Csaba mentelmi jogát, a Kúriához fordulhat

FüHü

-

2018-03-02

0

Az NVB felfüggesztette Czeglédy Csaba mentelmi jogát, a Kúriához fordulhat

Felfüggesztette Czeglédy Csaba (független) képviselőjelölt mentelmi jogát pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).

Az ülésen 4-en szavaztak a felfüggesztésre, 2-en ellene.

Czeglédy Csaba Vas megye 1. számú egyéni választókerületében, Szombathelyen indul jelöltként, nyilvántartásba vétele csütörtökön vált jogerőssé. Mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész indítványozta az NVB-nél pénteken, mert a jelölt és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságán.

Az NVB döntésének indoklása szerint a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény az idei országgyűlési képviselő-választás kiírása előtt történt és a büntetőeljárás nem áll összefüggésben a választási eljárással.

Magyar György ügyvéd a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy Czeglédy felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a Kúriához, amely 72 órán belül köteles dönteni. Utána válhat jogerőssé az NVB döntése.

Jobban megéri Romániába átjárni dolgozni?

N. Vadász Zsuzsa

-

2018-03-02

0

Jobban megéri Romániába átjárni dolgozni?

A magyar átlagbér ma 20 százalékkal alacsonyabb, mint a V4-ek többi országában. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jobban megéri átjárni napszámba Romániába, mint itthon közmunkásnak lenni – mond egy sokkoló tényt Kiss Ambrus, a Policy Agenda ügyvezetője. Szerinte a bértömeg növekedése alapján mintegy 10 százalékos létszámnövekedés lehetett Magyarországon abban az időszakban, amire Orbán Viktor idei évértékelőjében azt mondta, hogy nyolc év alatt 736 ezer munkahely jött létre. Kiss a Független Hírügynökségnek adott interjújában azt is levezeti, hogy 2016-ban mintha többen végezték volna ugyanazt a munkát, de kitér a külföldön dolgozókra, és arra is, hogy állunk a foglalkoztatás terén nemzetközi összehasonlításban.

Amikor 2010-ben a 2. Orbán-kormány hivatalba lépett, az egyik jól hangzó vállalása az volt, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremt. A miniszterelnök – immár a 3. Orbán-kormány vezetőjeként – tartott idei évértékelőjében azt állította, hogy időarányosan jobban is állnak, 736 ezer munkahelyet teremtettek. Ez igaz? A számok alátámasztják ezt?

A kérdést úgy kell feltenni, hogy mi bizonyítja, hogy ennyi munkahely jött létre. Erre az egyik választ a Központi Statisztikai Hivatal nemzetközi standardokat követő reprezentatív munkaerő-felmérésen alapuló foglalkoztatottsági statisztikája adhatja meg. Ez azt a kérdést teszi fel, hogy a felmérést megelőző héten végzett-e a megkérdezett minimum egy órányi, jövedelmet biztosító munkát, illetve rendelkezett-e olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg volt távol. Ez nem hungarikum, egy olyan nemzetközi módszertan, amely lehetővé teszi a nemzetközi összehasonlításokat. Ebben a statisztikában valóban megvan a hétszázezer feletti plusz munkahely.

De ha a statisztika szerint valós a szám, miért van az hogy az elemzők, a szakemberek, nem szólva a politikusokról, óvatosságra intenek a számmal kapcsolatban?

Merthogy a más módszertan szerinti statisztika, az „alkalmazotti” nem igazolja vissza ezt a számot. A munkáltatói kikérdezésen alapuló adatgyűjtés az öt fő feletti vállalkozások foglalkoztatási adatait tartalmazza, s kimaradnak belőle a mikrovállalkozásokban, egyéni vállalkozóként, a külföldön vagy feketén dolgozók. Ebben a statisztikában már messze nincs akkora növekedés, mint az előbbiben, olyan 330 ezres a plusz létszám a bázisnak tekintett időponthoz képest.

Milyen módon lehet eldönteni, hogy melyik áll közelebb a valósághoz, ne adj’ isten, mi a tényleges helyzet?

Érdemes megnézni a bértömeg alakulását. 2010 és 2016 között 43 százalékkal nőtt a bértömeg, ez idő alatt 30 százalékkal emelkedtek az átlagbérek. Ezzel korrigálva 10 százalékos foglalkoztatotti növekedésre látszik fedezet.

Mintha ez tovább bonyolítaná a kérdés eldöntését…

Van még valami, amit érdemes megvizsgálni. Ha többen dolgozunk, akkor nő a gazdaság is. Az említett 2010-16-os időszakban a magyar GDP összesen 11,7 százalékkal bővült – megjegyzem, ez idő alatt Lengyelországban 19, Szlovákiában 17 százalékos volt a növekedés. Nálunk ehhez a gazdasági növekedéshez 16,4 százalékos foglalkoztatotti létszámnövekedés járult, a lengyeleknél 4, a szlovákoknál pedig 7 százalékos. Azaz a számok azt mutatják, hogy nálunk 2016-ban mintha többen végezték volna ugyanazt a munkát, hiszen nem nőtt a GDP olyan ütemben, mint máshol.

Ebből mi következik?

Az, hogy túlzottan magas a foglalkoztatotti létszámnövekedés a statisztikában, ugyanis sokan mikrovállalkozásként, egyéni, családi vállalkozás tagjaként (többek közülük inkább kényszervállalkozók) dolgoznak. Ezek bizonytalan munkahelyek, hiszen nem feltétlenül van mögöttük stabil vállalkozáshoz szükséges háttér. Ez az egyik dolog, a másik pedig, hogy

belekavarnak a képbe a külföldön dolgozó magyarok.

Ugyanis a kérdezőbiztosok azt kérdezik, hogy az adott háztartásban hányan dolgoznak, s gyakran csak annyit válaszolnak nekik, hogy ennyien-annyian, de arról már nem ejtenek szót, hogy vannak köztük olyanok is, akik külföldön dolgoznak, de nem kivándoroltként.

És azok, akik családostól kitelepedtek? Ők mennyire szerepelnek ezekben a statisztikában?

Nem nagyon, viszont miután mintavételes a felmérés, a kérdezőbiztos másik címre megy, ha valahol senkit nem talál otthon. Tehát addig megy, míg talál, s azok kerülnek csak be a mintába, azokból származtatják le az összesített becsült adatot.

És mi a helyzet a közmunkásokkal? Az ő számuk milyen részét teheti ki a növekménynek?

Tulajdonképpen ki lehet számolni. Ugyanis azt tudni lehet, hogy 2010 előtt is voltak közmunkások, de a számuk jóval alacsonyabb volt, és nem volt erre külön nyilvántartás. Ugyanakkor nagyjából össze lehet szedni az adatot, a szám 50-70 ezer lehetett a kormányváltáskor. 2017-ben 165 ezren dolgoztak havi átlagban, előtte egy évvel 200 ezer felett – a foglalkoztatotti létszámnövekedésében ez is benne van.

Mi következik ebből?

A magyar átlagbér ma 20 százalékkal alacsonyabb, mint a V4-ek másik három tagországában. Felmerül a kérdés, hogy ki tud-e törni az alacsony bérpályából az ország. Mi voltunk az éltanulók, ma meg a lemaradók.

Eljutottunk odáig, hogy a tömegeket érintő közmunkásbér alacsonyabb, mint a minimálbér Romániában.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jobban megéri átjárni napszámba Romániába (csak pénzügyileg nézve), mint itthon közmunkára menni. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy mennyire kinyílt idehaza a bérolló – most nem a Budapest-vidék közötti különbségre gondolok, ami triviális. Míg a 2008-as válság előtt a legalacsonyabb és a legmagasabb átlagkeresetet felmutató megye között 17 százalékos volt a különbség, tavaly év végén már 49 százalék! A minimálbér emelése némileg tompította a helyzetet, de a különbség továbbra is óriási. És bármit is mond Orbán a munkaalapú társadalomról,

a dolgozói szegénység kifejezetten jelen van az alacsony keresetűek között.

Nagyon sok kiskeresetű család a létminimum alatt él.

Nehezen érthető, hogy a politika, az ellenzék – de jószerivel még a szakma sem – jut tovább annál, hogy lózungokat pufogtasson arról, hogy milyen délibábos ez a foglalkoztatási javulás Magyarországon. Miért?

Mert nagyon nehéz. Az egyik oldalon ott van a KSH adata, míg a másikon több adat, amely nem támasztja ezt alá. De én sem tudom megmondani, hogy pontosan hol „hibázik” a foglalkoztatási statisztika. A másik ok, hogy szerintem az ellenzék nem is a megfelelő oldalról bírálja a kormányt, nem a rossz a kormányzást rója fel neki, hanem a korrupciót, a demokrácia hiányát.

Pedig lenne mit kritizálni a gazdaságpolitikában is

– a multik magas támogatását, az alacsony bérszínvonalat – ezeket azonban nem olvassák rá a Fideszre az ellenzéki pártok.

Talán, mert könnyebb eladni, populárisabb például a korrupció támadása, nem?

Nem hinném, ráadásul a korrupcióról van egy olyan vélekedés a társadalomban, hogy „ezek is lopnak, azok is loptak”. Az is probléma, hogy az ellenzéki oldal a társadalom- és gazdaságpolitikai programjaik szempontjából nem túlságosan megosztott, nagyjából hasonló nézeteket vallanak, nincsenek egymástól élesen megkülönböztethető – ideológiai alapon – elkülönülő programok. Ugyanabban a mezőben gondolkodnak és mozognak – s ez hasonlít ráadásul a Fidesz logikájára is. Pedig ha alaposan megnézzük, amikor a Fidesz azt mondja, hogy unortodox gazdaságpolitikát visz, akkor lecsupaszítva a lózungoktól, ez

beleillik a neoliberális kelet-európai trendekbe,

nagyon támogatja a multikat, kevésbé a haza kkv-kört, lerontja a munkavállalói jogokat – de az ellenzék ennek nem megy neki, mert szerintük talán ezt nehéz választótömegekkel megértetni.

Roth: Még nem tudni alkalmazni kell-e a 7. cikkelyt Magyarországgal szemben

FüHü

-

2018-03-02

0

Roth: Még nem tudni alkalmazni kell-e a 7. cikkelyt Magyarországgal szemben

„2010 óta csak Magyarországról mintegy 600 ezer, többnyire fiatal ember vándorolt ki. Különösen a mobilis, és Európa-párti emberek hagyták el milliószámra Közép-Kelet-Európát. Ez fájdalmas veszteség szomszédjaink számára, és ezt nem szabad elfelejtenünk.”

Michael Roth, a német külügyminisztérium Európa-ügyi államminisztere (SPD) a Der Tagesspiegelnek adott interjúban többek között kifejtette véleményét Orbán Viktor demokrácia-felfogásáról.

„Orbán Viktor olyan miniszterelnök, akit természetesen demokratikus úton választottak meg. Ennek ellenére nagyon aggaszt engem, hogy a többségi demokráciáról alkotott elképzelésével úgy látja, nem szükséges kellően tekintettel lenni a kisebbségekre és az övétől eltérő felfogásokra. Furcsa a »Stop Soros« törvénycsomag, amellyel korlátozni akarja Soros György magyarországi civil társadalomnak nyújtott támogatását és a menekültüggyel foglalkozó szervezetek tevékenységét. Úgy látjuk, hogy Magyarországon a Soros elleni kampányban állami támogatással veszélyes kliséket alkalmaznak.

Sorost »zsidó finánckapitalistaként« és a menekültek illegális segítőjeként démonizálják.

Mindenkinek jogában áll bírálni Soros Györgyöt, de veszélyesnek tartom azt a démonizálást, amely jelenleg Magyarországon folyik”.

Arra a kérdésre, hogy vajon Orbán ezzel azt az igyekezetét viszi-e túlzásba, hogy áprilisban hatalmon tudjon maradni, Roth államminiszter kijelentette: „Minden választási kampánynak része, hogy az ember igyekszik magának előnyös induló pozíciót biztosítani. Ennek ellenére érvényesülnie kell néhány elvnek. Így például nem elfogadható, hogy egy uniós tagállam ennyire megvetően szóljon alapvető európai értékeinkről, ahogyan ezt időnként a magyar kormány teszi. Az EU ugyanis több egy közös piacnál. Az unió értékközösség, amely kötelez minden tagállamot. A német szövetségi kormánynak nem áll érdekében kétoldalú viszályba szállni Magyarországgal, éppen ellenkezőleg. Ám nem szabad szemet hunyni afelett, ha valahol az EU-ban nem tartják tiszteletben a közösség alapvető értékeit. Az EU már alkalmaz bizonyos eszközöket Magyarország ellen, és ebben teljes mértékben támogatjuk a bizottságot. Jelenleg még nem tudom megítélni, hogy alkalmazni kell-e a 7. cikkely szerinti eljárást. […[

Sokat jelentene, ha Budapest véget vetne annak a propagandának,

amely szerint a migráció »veszélyes a biztonságunkra, életmódunkra és keresztény kultúránkra«. Magyarországon jelenleg mintegy 400 menekült van. Torzítás azt állítani, hogy az országot lerohanják a menekültek. Mi is úgy látjuk, ahogyan Magyarország: a külső határokat meg kell erősíteni. Nem egy »európai erőd« kiépítéséről van szó, hanem arról, hogy minden uniós polgárnak joga van tudni, hogy ki jön az Európai Unióba”.

Arra a kérdésre, hogy Roth szerint újra többségi döntést kell-e hozni, és le kell-e szavazni Magyarországot, amennyiben a kormány továbbra is keményen elutasítja a kvótákat, az államminiszter így válaszolt: „Majd meglátjuk. Az EU-ban nem kell bocsánatot kérni azért, ha alkalmazzuk a szokásos törvényhozási eljárásokat. Egyértelműen nem jogsértés, ha ezzel a többségi döntéssel élünk. Néhány országban még viszonylag új a migráció és az integrálás kérdése, kevesebb tapasztalatot szereztek ezzel, mint Németország. Ezt megértem. Éppen ezért olyan fontos, hogy az olyan országok, mint Németország jó példát mutassanak, és egyértelművé tegyék:

a vallások, kultúrák és etnikumok sokszínűsége ugyan néha nem könnyű, de erősebbé tesz és gazdagít bennünket.”

Angela Merkel azon felvetésével kapcsolatban, hogy a támogatásokat a jövőben kössék a menekültek befogadásához, Roth úgy vélekedett: „Az új költségvetésről szóló vitától teljesen el kellene választani a magyarországi és lengyelországi fejleményektől. Mind a 27 tagállamot érinti az, amiről meg akarunk állapodni. Két megfontolást támogatunk:

Pénzügyi hatásokkal jár, ha egyes tagországok teljesítik, vagy nem teljesítik a tőlük megkövetelt strukturális reformokat.
Az uniós pénzek kifizetését alapvetően függővé akarjuk tenni a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásától.

Nem szabad azonban csak szankciókról és a támogatások csökkentéséről beszélni. Amellett vagyok, hogy a jövőben hozzunk létre alapot az alapvető értékek és a jogállamiság támogatására. Ebből támogatni lehetne a civil társadalmat mindenütt, ahol nyomás alá kerül a jogállamiság. Egy ilyen alapot esetleg létre lehetne hozni a stratégiai befektetések számára kialakított, meglévő alap keretében” – mondta Roth, aki végül megállapította: „Önkritikusan be kell látnunk, hogy a régi és az új tagállamok a keleti bővítés után 14 évvel is nagyon idegenek egymásnak.

Még nem nőtt össze jól az, ami valójában összetartozik.

Túl keveset foglalkozunk a kelet- és közép-európai helyzettel. […] Nyugaton gyakran alábecsülik, hogy milyen hatalmas gazdasági és társadalmi átalakulási folyamatot csináltak végig az emberek ebben a térségben 1989 óta. Már amennyiben a hazájukban maradtak. 2010 óta csak Magyarországról mintegy 600 ezer, többnyire fiatal ember vándorolt ki. Különösen a mobilis, és Európa-párti emberek hagyták el milliószámra Közép-Kelet-Európát. Ez fájdalmas veszteség szomszédjaink számára, és ezt nem szabad elfelejtenünk”.

Gyurcsányékat támadja a magát igazi baloldalnak nevező Balpálya

FüHü

-

2018-03-02

0

Gyurcsányékat támadja a magát igazi baloldalnak nevező Balpálya

Bedobtak a terézvárosi és erzsébetvárosi postaládákba egy Balpálya című kiadványt. Mosolygós hölgy fotója van a címlapon, Bagyó Hildának hívják, 33 éves, nemzetközi tanulmányok szakon szerzett diplomát, jelenleg értékesítési vezetőként dolgozik.

Bagyó Hilda az igazi baloldal képviseletében indul. Független jelöltként, mert, mint a címlapon is olvasható a feltehetőleg tőle származó kijelentés: az emberek unják már a pártokat.

Közvetlenül a mosolygós fotó alatt egy felirat: „Hol az igazi baloldal? Oláh Lajosnak már nem hisznek.”

Gyanakodni kezdenénk, hogy Bagyó Hilda talán mégsem annyira független, mint amilyennek mutatja magát.

És még az sem kizárt, hogy valahol a Fidesz sejlik fel az ügy mögött.

Emlékszünk még a Magyar Vizslára? 2006-ban jelent meg ez a kiadvány, amely akkor Gyurcsány Ferenc és kormánya vélt vagy valós visszásságaival foglalkozott. A kiadója egy Dob utcai hölgy volt, aki keféket árult a boltjában, és talán még árul most is. (Rég nem láttuk, reméljük, jól van).

A Fidesz először tagadta, hogy közük lenne a Magyar Vizslához, és a rendszerváltozás óta a legnagyobb hazugságnak nevezte, hogy ők állnának mögötte. Egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a kefelevonatokat – így hívják azokat az oldalakat, amelyeket az újság nyomdába adása előtt még egyszer átnéznek, hogy kiszűrjék a hibákat – Rogán Antal irodájából faxolták a Dob utcai kefeboltba.

Most azonban más a helyzet. A kiadvány szerkesztőjét ugyan nem tüntették fel az impresszumban, annyi azonban így is megtudható, hogy a Jan Xian Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a kiadója.

A céget, amint az a Nemzeti Cégtár adataiból kihámozható, 2017-ben alapították, fő tevékenysége: ruházat kereskedelem.

Csepelen van bejegyezve, a cégvezető Tökölön lakik.

És egy egész oldalas cikk is olvasható benne, Gyurcsányról, a DK-ról, valamint a kerületi jelöltről, Oláh Lajosról. Nem részleteznénk, legyen elég annyi, a Balpálya nem kedveli őket.

Érdekes módon az MSZP nem említődik a kiadványban. Ezek szerint a szocialisták sem igazi baloldaliak, mert ha azok lennének, akkor Bagyó Hilda az ő színeikben indulna és nem a párttal választási szövetségben lévő DK-s jelöltet ekéző függetlenként.

Vagy ez egy partizánakció, amelyről az MSZP központjában nem tudtak?

Oláh Lajosról egyébként fotó is van a lapban, amint éppen valamilyen röviditalt – feltehetően pálinkát – iszik egy kínai hölgy és egy kínai úr társaságában. Hogy ők kicsodák, azt nem tudni, de nem migránsok, mert elegáns ruhában vannak, talán egy fogadáson készült róluk a kép.

Bagyó Hilda egyébként annyira független, hogy aki nála függetlenebb, az hazudik, vagy festi magát. A Balpálya második oldalán ugyanis a következő mondat olvasható: „A választók nem szeretnének egy fideszes pártkatonát, de Oláh Lajosból sem kérnek, aki egy hiteltelen párt, bohóc elnökének egy bábja.”

Hogy mindezt honnan tudja Bagyó Hilda, az egyelőre az ő titka. Valaki biztosan a fülébe súgta.

Itthon

Népszava – Jön a választási nyugdíj-kiegészítés

az ülésen részt vesz Orbán Viktor kormányfő is. Márpedig az utóbbi években ez akkor fordult elő, amikor a miniszterelnök valamilyen nagy bejelentésre készült nyugdíj-ügyben.

Magyar Idők – Jelentős előrelépések az egészségügy terén

Magyar Nemzet – Nemzeti agyhalál

Csend volt…csak egy kis fészkelődés, és a torokszorító érzés, amit Magyarországon oly sokszor lehet tapasztalni. Hogy nem szívesen látott vendég, aki önállóan kérdezésre vetemedik. Voltaképpen ellenség.

Mára egy gyékényen árulnak a jobbikosok és a szemkilövetők – írja a Pesti Srácok. Az Origo viszont hírül adja: Kálmán Olga még lejjebb süllyed. És megszólalt maga Bayer Zsolt is: A pániknak vége!

Barsiné Pataky Etelka vasárnap, életének 77. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Barsiné Pataky Etelka 1990-ben az MDF színeiben lépett a demokratikus politikai életbe, majd 2000 és 2003 között Magyarország bécsi nagykövete volt.

Felfüggesztette Czeglédy Csaba (független) képviselőjelölt mentelmi jogát pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).

a dolgozói szegénység kifejezetten jelen van az alacsony keresetűek között.

beleillik a neoliberális kelet-európai trendekbe,

„2010 óta csak Magyarországról mintegy 600 ezer, többnyire fiatal ember vándorolt ki. Különösen a mobilis, és Európa-párti emberek hagyták el milliószámra Közép-Kelet-Európát. Ez fájdalmas veszteség szomszédjaink számára, és ezt nem szabad elfelejtenünk.”

Bedobtak a terézvárosi és erzsébetvárosi postaládákba egy Balpálya című kiadványt. Mosolygós hölgy fotója van a címlapon, Bagyó Hildának hívják, 33 éves, nemzetközi tanulmányok szakon szerzett diplomát, jelenleg értékesítési vezetőként dolgozik.

A céget, amint az a Nemzeti Cégtár adataiból kihámozható, 2017-ben alapították, fő tevékenysége: ruházat kereskedelem.

Vagy ez egy partizánakció, amelyről az MSZP központjában nem tudtak?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA