Kezdőlap Itthon Oldal 554

Itthon

Nem a Fidesz írja a választási tematikát

A négy évvel ezelőttivel szemben a választási kampány témáit idén nem a Fidesz diktálja, az egyre „forróbb” vita az ellenzéknek kedvez – olvasható a Policy Agenda rövid elemzésében. Négy éve csak Rogán Antal lakásügye okozott kellemetlenséget, most szinte csak ilyen témák találhatók.

Nem kedveznek a körülmények a „hideg kampányhoz”, ahhoz, hogy a választókat nagyobb számban távol tartsák az urnáktól, azt az érzést keltve, hogy a Fidesz győzelmének csak aránya kétséges – olvasható a Policy Agenda (PA) elemzésében. Ebben összehasonlítja a 2014-es és az idei választás előtti bő egy hónap közéleti témáit.

Négy éve lényegében egyetlen olyan téma került be a köztudatba, amely igazán kárt okozhatott a Fidesznek: Rogán Antal Pasa parki lakásának ügye. Ezzel szemben az éppen hetekkel a választás előtt kirobbantott

Simon Gábor-botrány (az MSZP akkori elnökhelyettesének titkos külföldi bankszámlája) végig uralta a kampányt.

Ezek mellett egyetlen olyan téma se volt, amely jelentősebb mozgósító erejű lehetett az ellenzéki pártok mellett, például Paks II. A rezsicsökkentés, a gazdaság korábbihoz képest javuló állapota pedig ezekkel szemben álló témák voltak.

Ennek eredményeképpen az alacsony választási részvétel megteremtette a Fidesz nagy arányú győzelmének lehetőségét.

Ezzel szemben most a migránsozás és a sorosozás, illetve a változatlanul megmaradt rezsicsökkentés teljesen eltérő dinamikájú közegben fut a kormány melletti „érvekként”. A szinte naponta előkerülő botrányok azonban

folyamatosan magyarázkodásra késztetik a Fideszt,

s együtt a négy év alatt jelentősen felértékelődött egészségügy-oktatás témáival mindinkább képesek mobilizálni a kormányváltást akarókat.

Ebben a közegben a PA szerint hiba volt Orbán Viktortól, hogy március 15-én sokak szerint megfenyegette az egész ellenzéki tábort az „elégtételt vesznek” mondattal. Ezzel a Fidesz, bár nem állt érdekében, „forró” kampányt csinált.

Gyurcsány szerint nem lesz Jobbik-kormány

12 nappal vagyunk a kormányváltás előtt – ezzel a felütéssel kezdte Dr. Oláh Lajos, a DK és a baloldal képviselőjelöltje az erzsébetvárosi lakossági fórumot, majd azzal folytatta, hogy az éjszaka 360 plakátjukat rongálták meg a kerületben és az elmúlt napokban több száz ismeretlen jelentkezett át a szavazókörbe.

Akárcsak a két utána következő szónok – Kuncze Gábor és Gyurcsány Ferenc – Oláh Lajos is papír nélkül beszélt. Csak egyszer vett elő – poénból – egy papírlapot, mert mint mondta, nem akar semmit kifelejteni abból a felsorolásból, hogy ellenfele, a fideszes alpolgármester, Bajkai István mi mindent osztott már a kerületben. Krumplit, tojást, kutyapiszok zacskót, legutóbb pedig húsvéti sonkát. És még Farkas Flórián alapítványának is vettek egy lakást a kerületben – tette hozzá.

Kuncze Gábort nagy tapssal fogadták. Igyekezett is meghálálni a bizalmat, s a rá jellemző humorral sorolta fel a hatalom mai urainak legújabb csínyjeit. Semjén Zsoltét például, akit állítása szerint kitiltottak az állatkertből, és arról is beszélt, hogy Csepelen a halottak feltámadtak, amit onnan tudni, hogy több százan közülük felkerültek a Fidesz ajánlóíveire.

A mi időnkben több volt a park, mint a pasa, összegezte a két kormányzat filozófiája közötti különbséget Kuncze.

Majd rátért a komolyabb témákra, a kultúra, az egészségügy, az oktatás problémáira, valamint arra, hogy minden kommunikációs szemfényvesztés ellenére a gazdaság elmaradt a saját lehetőségeihez képest.

Gyurcsány Ferenc azzal kezdte beszédét, hogy ez lesz az elmúlt 28 év legfontosabb választása. Nem ígérte, hogy az új kormány megalakulása után azonnal minden jó lesz, de azt igen, hogy vissza lehet majd szerezni a normális párbeszéd lehetőségét, amire nagy szüksége van ennek az országnak.

Ezután arról beszélt, hogy koalíciós kormányzásra készülnek. Nemcsak ezért, mert ez a realitás, hanem azért is, mert

a koalíció jó, visszahozza ugyanis a párbeszéd kultúráját.

Beszélt a Jobbikról is. Mint mondta, nem vitatja, hogy a Jobbiknak van egy olyan része, akik komolyan gondolják, hogy változnak. Ő személy szerint drukkol annak, hogy a Jobbiknak sikerüljön megváltoznia, azt azonban nem lehet elfelejteni, hogy milyen volt Vona Gábor pártja. Idő kell hozzá, mondta Gyurcsány, hogy eldőljön, komolyan gondolja-e a Jobbik a néppártosodást.

Saját pártjáról annyit mondott: a DK 2011-es megalakulása óta nem voltak politikai cikk-cakkjaik, politikájuk mindig kiszámítható volt.

Nyugodt, ha úgy tetszik, konzervatív kormányzást szeretnének, mert az országnak békére van szüksége. A forradalmat meghagyják Orbán Viktornak.

Gyurcsány beszéde után kérdéseket tehetett fel a hallgatóság. Valaki megkérdezte: ha netán a Jobbik nyerne, akkor a DK részt venne-e egy Vona vezette koalícióban. Gyurcsány kizárta annak a lehetőségét, hogy a Jobbik nyerje a választást. „Megnyugtatott” mindenkit, hogy nem lesz Jobbikos kormánya Magyarországnak, szerinte a demokratikus ellenzéknek több szavazata lesz, mint a Jobbiknak.

Nem gondolja, hogy lesznek-e olyan pártok, amelyek a választás után lepaktálnak a Fidesszel. Szerinte mindegyik ellenzéki párt tudja, hogy aki a Fidesszel összeáll, az kiírja magát a politikából.

Arra a kérdésre, hogy Budapesten hány helyen nyernek a baloldali ellenzék jelöltjei, azt válaszolta, hogy meggyőződése szerint a 18 körzetből 12-ben biztosan, de nem tartja kizártnak azt sem, hogy 16 helyen nyernek.

Kuncze Gábor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy tervezi-e visszatérését a politikába. Mint mondta, azért van itt, mert úgy látja, hogy a DK egy hasznos programot állított össze, olyat, amely meg is valósítható. Valaki megkérdezte tőle, hogy érdemes-e a kispártokra szavazni, mire Kuncze annyit mondott: szimpatizálni lehet velük, de aki kormányváltást akar, annak az erre esélyes pártok valamelyikére kell szavazni. Ő maga a DK-ra fog szavazni, tette hozzá.

A fórum meglehetősen hirtelen ért véget. Mint a Független Hírügynökség a helyszínen megtudta, olyan információt kaptak, hogy provokátorok akarják megzavarni a fórumot, ezt nem akarták megvárni, ezért Gyurcsányék gyorsan elköszöntek a közönségtől.

Lapszem – 2018. március 28.

0

Szerdán a Gedeonok és Johannák ünneplik a névnapjukat. Tovább melegszik az idő, 10-15 fok között alakul a legmagasabb nappali hőmérséklet. Lássuk a mai lapszemlét:

Magyar Nemzet: Menthetők lettek volna a Quaestor ügyfelei

A Quaestor számláin volt elég pénz a kisbefektetők vagyonának megmentésére – írja a Magyar Nemzet a Quaestor belső embereivel folytatott beszélgetések, a lap birtokába került nyomozati anyagok, illetve levelezések alapján. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki hosszú ideje kapcsolatban állt Tarsoly Csabával, azt ígérte közvetítőkön keresztül a Questornak, ha a külügy kiveheti a vagyonát, akkor megmentik a céget. A korábban Orbán Viktor elnöki tanácsadójaként is tevékenykedő Bende Gyöngyi, a Quaestor kommunikációs igazgatója, találkozott Szijjártó Péter első emberével, Benkő Szilárddal. Benkő a lap információi szerint azt kérte Bende Gyöngyitől, hogy engedjék ki a Magyar Nemzeti Kereskedőház 4 milliárd forintját, és akkor segítenek megmenteni a céget. Két nappal a találkozó után, 2015. március 9-én a kereskedőháznak elutalták a 3,8 milliárd forintot.

Népszava: Mészáros Lőrinc, a szerencsés bodrogi hajós

Bodrogkisfaludon az olcsón megszerzett borászat és pálinkafőzde után a kikötőt is bekebelezheti Mészáros Lőrinc – írja a Népszava hozzátéve, hogy Mészáros szállodát és éttermet is tervez a Bodrog partjára. Miközben a kormány épp most indít el Bodrogot is érintő, 4,6 milliárdos folyami turizmusfejlesztési programot. Mészáros Lőrinc a lap szerint alig egy évvel azelőtt vetette meg a lábát kezdett fejlesztésekbe a Bodrog partján, hogy a kormány hivatalosan is bejelentette a turisztikai programot.

Magyar Idők: Orbán Viktor a legalkalmasabb

A demokratikus legitimitás nélküli világelit és az általuk minden eszközzel meggyengíteni próbált nemzetállamok küzdelmében a magyar miniszterelnöknek központi szerepe van, mert politikájának társadalmi támogatottsága a nemzetállami koncepció életképességét bizonyítja. Emiatt támadják minden fronton – mondta a Magyar Időknek adott interjújában Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezetője. Németh szerint az ellenzéki pártok oldalán csak az erőlködés zajlik, és az nem elég program, hogy a kormány bukását akarják: perspektívát kellene mutatniuk a társadalom számára. Nem vallanak nyíltan színt, de a baloldali pártok a migrációt támogatják – mondta Németh a lapnak.

Magyar Hírlap: „Meg kell mutatni a választóknak, mit veszíthetünk”

Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy egy ENSZ-ben a migrációval kapcsolatban készülő dokumentum nem lesz kötelező érvényű – mondta a Magyar Hírlapnak Kovács Zoltán kormányszóvivő. Kovács Zoltán szerint Magyarország a saját határainál be tudta bizonyítani, hogy megfelelő intézkedésekkel, vagyis a kerítésépítéssel, a szükséges számú emberi erőforrás és a jogi környezet biztosításával kezelhető az illegális migráció, ennek fenntartása szerinte a választások tétje. Arról is beszélt, hogy a külföldi újságírók elfogultak a magyar kormány ellen, kizárólag az ellenzéki média híreit veszik figyelembe a választási rendszerrel, az ellenzéki pártok lehetőségeivel és az általuk megfogalmazott vádakkal kapcsolatosan.

Garantálható-e a külhoni szavazás tisztasága?

Sokakban felmerül: vajon biztosított-e a választások tisztasága a magyar lakcímmel rendelkező külhoni szavazók számára? Hol, hogyan, milyen körülmények között választhatnak ők 2018-ban?  Ezekre is kerestük a választ.

 

Nem  véletlen a gyanakvás. Az Orbán-kormány ugyanis jócskán megnehezítette a magyarországi lakcímmel rendelkező külhoni választók dolgát, akik – a lakcímmel nem rendelkezők, zömmel a határon túli magyarok közül kikerülő szavazókkal ellentétben – nem voksolhatnak levélben. S habár ma már 5-600 ezresre becsült a számuk, közülük – objektív  okokból (esetenként többszáz kilométert kell utazni, ami pénzt, időt jelent, stb.) , illetve szubjektív megfontolásokból (nagyjából már látható) még százezren sem fognak szavazni április 8-án, miközben a határon túli magyarok közül közel 400 ezren elküldik postán a szavazatukat. Persze nem véletlenül kedvez a kettős állampolgároknak a törvény: ők zömmel Orbán-pártiak, míg akik egyszer már szavaztak – a lábukkal –, vélelmezhetően most sem a Fideszt fogják erősíteni.

De lássuk a felvetéseket és a válaszokat!

Hogyan tudják garantálni a szavazás titkosságát egy olyan, a kormány kontrollja alatt lévő külföldi szavazóhelyiségben, ahol csak néhány ember adja le a voksát?

A kontroll felvetése amiatt életszerű, mert a 118 külföldön létesítendő szavazóhelyiség mindegyike nagykövetségen vagy konzulátuson lesz kialakítva, s a helyi választási biztosok, azaz a külképviseleti választási iroda vezetője és többi tagja jellemzően a Külgazdasági és Külügyminisztérium alkalmazásában álló személy lesz.

„A külföldön személyesen leadott szavazólapok közül csak a lezárt borítékokban elhelyezetteket fogadják el érvényesnek” – reagált a Nemzeti Választási Iroda a felvetésünkre.

A kinti választási biztosokat egyébként a Nemzeti Választási Iroda elnöke bízza meg a feladattal. Érdekes módon ezért ők díjazást is kapnak. Mint azt az NVI-nél kérésünkre elmondták: a külképviseleti választási iroda vezetője 30 ezer, egy-egy tag 200 külképviseleti névjegyzékbe vett választópolgárig 15 ezer, e fölötti regisztrált esetében 25 ezer forintot kap. Az, hogy összességében hányan lesznek, ma még nem tudják megmondani, a pontos és végleges létszám a március 31-i határidő lezárulta után lesz majd meg.

Hogyan oldják meg az egyéni jelölteket tartalmazó szavazólapok kérdését?

Megkérdeztük az NVI-től, hogy az egyes külhoni szavazóhelyiségbe az ott regisztráltak egyéni választási körzeteinek a szavazólapját küldik-e csak ki? S ha igen, a kis szavazóhelyiségekben – ahol például csak a magyar képviseleten dolgozó kiküldöttek és családtagjaik szavaznak – nem áll-e fent annak a veszélye, hogy kontrollálható, melyik választópolgár, melyik listára, illetve melyik párt egyéni jelöltjére szavazott? Mint megtudtuk: a külképviseleten szavazó választópolgár azokat a szavazólapokat kapja meg, amelyeket a saját magyarországi lakcíme szerinti szavazóhelyiségben kapott volna.

A választópolgárnak a szavazatát borítékba kell zárnia, különben szavazata érvénytelen.

A KÜVI tagok a borítékokat nem nyitják fel, nem számolják meg, hanem a lezárt urnát Budapestre szállítják a Nemzeti Választási Irodához. Mivel a zárt borítékra rá van írva, hogy melyik választókerületbe tartozik, itt az NVI-ben a külképviseletekről beszállított valamennyi borítékot valamint az átjelentkezéssel szavazók borítékjait a 106 választókerületnek megfelelően szétválogatják, és a 106 választókerületi székhelyre elszállítják.

Minden választókerületben van egy kijelölt szavazókör, amelynek urnáit április 8-án este nem nyitják föl; ezekhez keverik az előbb említett borítékokat, és csak ekkor (április 14-én) kezdődik a borítékok felnyitása, a szavazatok megszámolása.

Hogyan oldják meg a tumultuózus jelenetek kialakulását?

Miközben a választási biztosok egyes helyeken bizonyára unatkozni fognak – például az angolai fővárosban, Luandában jelen állás szerint csak hét ember fog szavazni –, másutt nem fogják győzni a munkát. Ez utóbbiak közé sorolható minden olyan választási helyiség, ahol legalább ezer fő vette magát előzetesen nyilvántartásba.

Itthon is ez a bűvös szám, egy-egy szavazóhelyiségben ezer fős választópolgárral számolnak, igaz közülük nem megy el mindenki, például 70 százalékos részvétel esetén csak hétszázan fordulnak meg a szavazóhelyiségben. Ugyanakkor a külhoni szavazók jellemzően sokkal nagyobb arányban jelennek meg – náluk a szűrő maga az előzetes regisztráció, s aki ezt meglépi, az jó eséllyel az x-et is be fogja majd húzni április 8-án. Így azután lehet arra számítani, hogy például Londonban a március 31-ig még rendelkezésre álló időben óráról órára nőni fog a regisztráltak száma. Megnéztük:

március 27-én reggel hat órakor még csak 6929-en voltak, öt órával később, 11-kor már 7707-en. Jó eséllyel vélhetően legalább tízezren fognak szavazni az angol fővárosban.

Ennek a tömegnek a leszavazását pedig flottul kell megoldani, nehogy előfordulhasson – amire azért korábban már volt példa, s portálunknak is volt, aki erről számolt be –, hogy az utcai várakozást többen nem tudták vagy nem akarták vállalni, s bár elmentek leszavazni, végül nem tudtak levoksolni. Az NVI kifejezetten a négy évvel ezelőtti londoni  voksolásról azt mondta, hogy 5400-an flottul leszavaztak.

Az angol fővárosban a tervek szerint 14 függönyös szavazófülke áll majd rendelkezésre, de a termet úgy tervezték, hogy 8-12 további mobil fülke is elhelyezhető.

Emlékeztetettek arra, hogy 2014-ben az 5400 választópolgárra 10 mobil fülke állt rendelkezésre és – mint mondták – sorállás a fülkéknél még a csúcsidőszakban sem alakult ki.

mennyi idővel számolnak per szavazó?

A  szavazás folyamata a következő:

  • személyazonosság megállapítása magyar hatóság által kiállított személyigazolvány, útlevél vagy jogosítvány alapján (lakcímkártya nem kell)
  • szavazólap lepecsételése
  • a választópolgár aláírja a névjegyzéket
  • a KÜVI tag átadja a szavazólapokat és a borítékot
  • a KÜVI tag tájékoztatást ad a szavazófülke használatáról és a boríték lezárásának szükségességéről (a nem lezárt borítékban lévő szavazatok érvénytelenek!)
  • a szavazó a fülkében kitölti a lapokat, beteszi a borítékba, azt lezárja és a borítékokat bedobja az urnába.

Az NVI-nél azt mondták, hogy nehéz megmondani, mennyi időbe telik egy szavazó leszavazása: pár perctől negyed óráig eltarthat.

Mindenesetre fogadkoznak, hogy nem lesz fennakadás, még az általunk e tekintetben legproblémásabbnak felvetett Londonban sem.

Kampánykisgyűlés a panelek árnyékában

Mi másról is eshetne szó a finise előtt álló választási kampány egyik állomásán az óbudai panelek tövében, mint a panelek népéről. Az ő problémáikról, hogy magas a rezsi, s persze pénz lenne, de a kormány inkább középületekre költi a felújításra szánt uniós pénzt.

Szabó Tímea megérkezett tán a Flóriánról, s mielőtt ment is volna tovább Békásra, kedden késő délután behúzódott a váratlan szél elől az egyik tízemeletes tövébe, a máltai játszótér mellett. S bár jó előre szórólapokon és kitelepüléseken osztogatott kampányújságban is meghirdettetett, elszánt nyugdíjasokon kívül kevesek éreztek késztetést, hogy odasétáljanak beszélgetni, valószínűleg személyesen először találkozni az amúgy hetedíziglen ősóbudai Szabó Tímeával.

Megtudhatja az összesereglett maroknyi hallgatóság, hogy noha a kormány évente tíz százalék csökkentést vállalt az energiafelhasználásban, az sehol se tart. Pedig ez az itt élő kis jövedelműeknek az egyik legégetőbb, hogyan lenne csökkenthető a rezsi. Hogy a panelfelújítást a kormány leállította, az erre szánt 65 milliárdos uniós pénzt átterelte a középületekre. Pedig ez a pénz önerő nélkül tenné lehetővé a külső szigetelést, az ablakok cseréjét és a fűtés korszerűsítését. Bólogat is az egyik idős hölgy, hogy „hát hitelt, azt biztosan nem vennék fel”.

Fej-fej mellett állunk Menczer Erzsébettel (a Fidesz helyi jelöltjével), 40 százalék körül – mondja Szabó Tímea. Kis mosollyal nyugtázza a megjegyzést, hogy a kormánypárti politikus legmaradandóbb cselekedete az volt, amikor fia barátnőjének kijárt egy önkormányzati lakást, felújítással együtt.

A kampány itt is lejt, az Óbuda újság kitiltotta a pártok hirdetéseit, de a fideszes jelöltet a cikkekbe azért becsempészte – mondja Szabó Tímea. Emiatt az ellenzék a választási bizottságnál keres jogorvoslatot.

Szó esik még arról is, hogy a 13-ik havi nyugdíj kampányígérete némi megszorítással értendő. Évente 120 ezres pluszpénzt kapnának az idősek.

Aztán a hangos hirdetős furgonból kiszállva érkezik a kampányfőnök, hogy vigye a politikust a következő állomásra.

Orbán, Putyin trójai falova

Továbbra is úgy gondolom, hogy a Fidesznek meglesz az egyszerű többsége; 2002 óta Orbán olyan mennyiségű gyűlöletet és haragot táplált a magyar társadalomba, hogy az erőszak bármilyen váratlan módon is kirobbanhat; az átlagos osztrák és német állampolgárnak az Orbán-rezsimről reális képe van: vagyis, hogy ez egy félautokrata, populista és kleptokrata rezsim. Interjú Gregor Mayerral, az osztrák Der Standard napilap és a „profil” hetilap budapesti és belgrádi tudósítójával. Mayer a szerzője a magyarul is megjelent, nagy sikert aratott A nagy összeesküvés című könyvnek, amely az első világháborút kirobbantó szarajevói merénylet új, eddig ismeretlen összefüggéseiről szól.

 

A végéhez közeledik a választási kampány Magyarországon. A hódmezővásárhelyi helyi választások előtt előre lejátszott ügynek tűnt az április választás, a Fidesz minden felmérés szerint toronymagasan vezetett és vezet továbbra is, de számos megfigyelő szerint mintha bizonytalanság uralkodott volna el a párhívek között. Szerinted minden kimenetel elképzelhető?

Nem. Nem lesz olyan eredmény, amely a Fideszt második helyre hozná, kevesebb parlamenti mandátummal mint valamelyik ellenfele, baloldali vagy a Jobbik. Az viszont igaz, hogy a verseny sokkal nyitottabbá vált. Reménysugár villant meg az ellenzéki pártok táborai előtt és azon milliók számára, akik Orbán úr hatalmának a végét szeretnék látni. Legalább már többféle kimenetel képzelhető el, mint Hódmezővásárhely előtt. Ez magában mozgósíthatja azokat a szavazókat, akik nincsenek kibékülve a mostani kormányzással, de eddig apatikusak voltak és nem mentek volna el szavazni. Meglátjuk. Habár én személyesen továbbra is úgy gondolom, hogy a Fidesznek egyszerű többsége lesz. Elképzelhető-e, hogy Orbán elveszíti a többséget, de a legerősebb erő marad a parlamentben? Így fogalmaznék: ezt az opciót sem már teljesen kizárni – habár kevés esélyt látok rá.

Az egyik ellenzéki vezető, Gyurcsány Ferenc ezekben a napokban azt mondta, hogy a jobboldal egy része, ahogy korábban, úgy most sem nyugodna bele a választási vereségbe (például 2006-ban). Erőszakossá válhat-e a helyzet, amennyiben az ellenzék győz?

Nem bocsátkoznék ilyen jóslatokba. A fantáziám nem olyan gazdag, hogy egy olyan kimenetelt képzelnék el, amely szerint a Fidesz teljesen egészében veszít, tehát a relatív többséget is.

Az egyszerű többség elvesztésével, de a relatív többség megszerzésével Orbánnak még mindig alkalma lesz kormányt alakítani. Vagy koalícióst (bárkivel), vagy kisebbségit (bárki támogatásával. Ez komisz állapotokat szülhet, teli blokádokkal, mocskos megállapodásokkal, fenyegetésekkel, bénító helyzetekkel, de ez továbbra is politika lenne, amely nem vezet szükségszerűen erőszakhoz. Viszont ha egy általánosabb szintet vizsgálunk, akkor elmondható, hogy Orbán hosszú ideje, legalább 2002 óta olyan mennyiségű gyűlöletet és haragot táplált a magyar társadalomba, hogy az erőszak bármilyen váratlan módon is kirobbanhat.

Németországban vagy Ausztriában az ottani hétköznapi emberek miként ítélik meg a magyarországi helyzetet? Lehetnek ennek következményei a nyugaton dolgozó magyarok tekintetében?

Az utóbbi években az osztrák és kissé kevésbé a német társadalom is megosztott lett, abban a tekintetben, hogy a demokráciának hogyan kell működnie. Ausztriában a jelenlegi kormány része az oroszpárti, szélsőjobboldali FPÖ. Sebastian Kurz kancellár a konzervatív ÖVP-ből legalábbis amikor a menekült témáról beszél populista, gyűlöletkeltő nyelvezetet használ hasonlóan Orbánhoz – hozzá kell tenni, hogy amíg Ausztria nagyszámú menekültet fogadott be, Magyarország gyakorlatilag egyet sem. A lényeg az, hogy az átlagos, fősodrású osztrák és német állampolgárnak az Orbán-rezsimről reális képe van. Vagyis, hogy ez egy félautokrata, populista és kleptokrata rezsim. De a fősodrás nyomás alatt áll és meglátjuk mi fog történni.

És igen, Orbán néha diadalittas beszédeket mond arról, hogy a Nyugat a Visegrádi Négyek jó példáját fogja követni; hogy a Nyugat is „patrióta”, „keresztény értékeket valló” és „migrációellenes” lesz.

És képzeljék el, hogy ez jót tesz-e az Ausztriában dolgozó magyaroknak? Az osztrákok a nyakukba fognak borulni, mert Orbán úr megmutatta nekik az igazságot, mint a világítótornyot a háborgó tengeren? Nem, egyáltalán nem.

Ha a nyugati demokráciákból populista autokráciák válnak, azt mindenki megszenvedi. Ha a nyugati demokráciák elkezdik semmibe venni az EU szabályait, ahogyan azt Orbán Magyarországa teszi a menekültekkel, akkor mindenkiből migráns válik. Jöjjön Szíriából vagy Magyarországról, nem lesz semmi különbség. Ennek az első jelei már látszanak Ausztriában. A Kurz-kormány le fogja csökkenteni a családi pótlékot, azon Ausztriában dolgozó, szegényebb EU országok állampolgárai számára, akiknek a gyermekei nem élnek Ausztriában. Így 30 ezer Ausztriában dolgozó magyar kap majd fele akkor pótlékot, mint ami járna.

A lényeg: a populisták nőgyűlölők, nem ismerik a szolidaritást, mindenkit gyűlölnek, aki nem az ő csordájukhoz tartozik.

A nyugati sajtó, általában véve, igen kritikus Orbán Viktor illiberális államával szemben, sokszor keményebb fellépést sürget a magyar kormánnyal szemben. De semmi sem történik. Miért?

Az EU egy szofisztikált szabályokon alapuló intézményrendszer, valahogy az illiberális, autoritárius állam ellentéte. Orbán és a hozzá hasonlóak túljártak a rendszer eszén. Élvezik a jogokat és előnyöket, amelyeket a jogállamiság nyújt, de hazájukban ezt készek megsemmisíteni.

Másodszor, az EU nem egy nagyon előrehaladott integráció. Szinte senki sem akar szorosabb integrációt. A szuverén jogok nagy tiszteletben állnak, mindaddig amíg – az EU megállapodások szellemében – azokat nem ruházzák át a közös intézményekre. Ezt szinte mindenki meg szeretné őrizni. Ezért a fontos következményekkel járó döntések megkövetelik a nagyfokú konszenzust a tagállamok részéről.

Harmadszor, az Európai Parlamentben a Fidesz a mainstream konzervatív Néppárt tagja, a német CDU-val és CSU-val együtt. A német néppárti képviselők ezért megvédik Orbánt és gondoskodnak arról, hogy ne szülessen olyan döntés, amely túlságosan ártana Magyarországnak.

Orbán keleti nyitása, ideértve Putyin Oroszországát is, egy újabb hidegháború kialakulásakor, veszélyezteti-e Magyarország pozícióját a nyugati szövetségekben?

Legkevesebb, hogy a nyugati világ titkosszolgálatai és terrorelhárítási szolgálatai elveszítik a bizalmukat, ami meggátolhatja az együttműködést. Magyarországot egyre inkább úgy érzékelik mint Putyin trójai falovát a nyugati szövetségekben. Már elég hosszú ideje, a kulcsfontosságú nyugati országok vezetői nem találkoznak Orbánnal és nem hívják meg.

Mint Kelet-Európa szakértője volt alkalmad összehasonlítani a sajtószabadság állapotát ezekben az országokban. Magyarország ebből a szempontból is különleges eset?

Egyes nem EU-tag balkáni országban, mint Bosznia, Montenegró és Macedónia (legalábbis a tavalyi kormányváltásig) a média rosszabb állapotban van mint Magyarországon. A Freedom House legutóbbi jelentése szerint a magyar helyzet olyan rossz mint a szerbiai, de ez is egy másik nem EU tagország. Tehát ha Magyarországot összehasonlítjuk a többi uniós országgal, akkor igenis „speciális eset”, hiszen a sajtószabadság rosszabb állapotban van mint Bulgáriában vagy Romániában. Az unióban Magyarországon a legkevésbé szabad a média.

Továbbá ez az egyetlen uniós ország, ahol az orosz állami propagandát, a dezinformációival és hamis híreivel, szándékosan átveszi az állami média és azok a sajtószervek, amelyeket az állampárt oligarchái ellenőriznek. Ahogyan ezt nemrégen a Corvinus Egyetem kutatóközpontjának briliáns elemzése meggyőzően bebizonyította.

Van-e még atombombája Simicska Lajosnak Orbán ellen?

0

Az elmúlt hetekben sorra kerültek elő hírek a Fidesz vezető politikusaihoz kapcsolódó korrupciós ügyekről. Ezekről először legtöbbször a Simicska Lajos tulajdonában álló Magyar Nemzet írt. Ilyen ügy volt például

Ön mit gondol, számíthatunk még hasonló ügyekre a választásokig? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Új pártot alapít e Toroczkai László június 23-án a Mi Magunk zászlóbontásakor?

 

Miért hallgat Áder János?

Túl azon, amit amúgy is tudunk.

Merthogy, úgyis, mint államfő, mondhatna valamit arról, ami a választási kampány hajrájában és úgy általában Magyarországon zajlik. Biztosan van véleménye erről, és az is biztos, hogy a magyar állampolgárok megérdemelnék, hogy megossza velük ezzel kapcsolatos gondolatait.

Mert így azt kell gondolnunk, hogy Magyarország államfője nem aggódik a választás tisztaságáért. Ezért nem szólalt meg eddig a kamupártok ügyében, nem mondta, el mit gondol arról, hogy sok, korábban nem létező párt ajánlási ívein a neveknek még a sorrendje is megegyezik a Fidesz ívein szereplő nevekkel.

Áder János nem mondott semmit az Elios-ügyről, mint ahogy arról sem hallhattuk véleményét, hogy mit gondol a Kósa Lajosnak kezelésre „felajánlott” 1300 milliárd forintról, vagy arról, az ugyancsak 1300 milliárd forintra tehető összegről, amely az FBI gyanúja szerint magyar bankokból kerülhetett kalandos módon arab bankokhoz, hogy e rövid kiruccanás után később – kastély- vagy hotelvásárlás alakjában – ismét visszakerüljön Magyarországra.

Áder János, Magyarország államfője egyáltalán nem nyilatkozik a magyarországi közállapotokról. Mintha semmi köze nem lenne Magyarországhoz.

Amikor néha megszólal, a környezetvédelem fontosságáról beszél. Nagy, semmitmondó közhelyeket általánosságokat mond a vizek, a levegő védelméről, melyek kétségtelenül lényeges témák a Föld és az emberiség jövője szempontjából. De ezek a megszólalásai is hitelesebbek lennének, ha a Városliget – mondjuk így – átalakításáról is kifejtené véleményét, különös tekintettel arra a sajátos üzleti modellre, mely a fák kivágásában és a környezet tönkretételében ölt testet.

Lehetne mondani valamit az államot behálózó korrupcióról, a csókosok rejtélyes, ám annál gyorsabb gazdagodásáról, valamint mindarról, ami ma Magyarországon történik.

Ez lenne a dolga, ezért kapja a fizetését.

Meghalt Demján Sándor

1

Az egyik legismertebb magyar vállalkozó 75 éves volt.

Demján Sándor haláláról a család tájékoztatása alapján a Gránit Pólus csoport adott ki közleményt. A nagyvállalkozó hétfőn halt meg.

Demján Sándor 1943. május 14-én született Börvelyen. Szakmai karrierjét 1965-ben, a Fejér Megyei ÁFÉSZ-nél kezdte, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola elvégzése után. 1973-ban

ő indította a Skála áruházláncot,

az első piaci alapon működő áruházláncot a rendszerváltás előtt.

1986-ban megalapította a Magyar Hitelbankot, az ország első kereskedelmi bankját.

Az 1990-es évek közepén az ingatlanpiac felé fordult. Megnyitotta Budapesten a Bank Center épületét, ezt követően

létrehozta az ország első bevásárlóközpontját,

a Pólus Centert, majd a belvárosban a WestEnd városközpontot. Megépítette a Nemzeti Színházat, majd a Művészetek Palotáját.

Nevéhez fűződik a Gránit Pólus Csoport, a Gránit Bank, a TriGránit Csoport megalapítása, valamint a 2003-ban létrehozott Prima Primissima Díj.

Budapest városfejlesztésében betöltött kiemelkedő munkásságáért 2003 óta Budapest Díszpolgára. A hazai kultúra támogatásában, valamint a rászorulók felkarolásának érdekében végzett munkájának eredményeként az Emberi Méltóságért kitüntetésben részesült. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend Nagykeresztjét.

Demján Sándor a Gránit Pólus Csoport alapító elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke volt.

Bréking nyúz, március 27. – Tudósítás a másik valóságból

0

„Rendhagyó beszélgetés” készült Kövér Lászlóval a 888-on, az Origo annyira büszke egy „tényfeltáró” cikkre arról, hogy Vona Gábor „muszlim barátjának köze volt a pápa elleni merénylethez”, hogy az írás szerzője nem vállalja a nevét, a Ripost jobbikos kampányeseményen járt – merüljön el velünk Ön is a kormánymédia alternatív valóságában.

Ritka interjút adott Kövér László a 888-nak

„Rendhagyó beszélgetés Kövér Lászlóval a fenegyerekről és a lázadásról, a normalitásról és az aberrációkról, a világkormányzásról és a nemzeti szuverenitásról, a diabolikus erőkről és a rendezettségről, na meg persze arról, hogy „aki bolsi, az az is marad”. (…)

Valójában az különbözteti meg a politikai erőket egymástól – Magyarországon éppúgy, mint Európában –, hogy kik azok a vezetők, akik hisznek az örökkévalóságban, vagyis a saját életünkön túli időkre is képesek gondolni és ezt politikai folyamatokra lefordítani, és kik azok, akik nem. (…)

Azoknak az európai vezetőknek, akik ma Európa régi tagállamainak jelentős részét vezetik vagy épp Brüsszelt irányítják – hadd ne soroljam őket, mert nem akarok személyeskedni – még gyerekeik sincsenek. (…)

Régen a munkásosztályt kellett felszabadítani, most a tőkét, aztán a homoszexuálisokat (hogy azok legyenek, akik) meg a nőket (hogy ne kelljen annak lenniük, akik). Ha pedig ezek már fel vannak szabadítva, akkor meg a külsőre homo sapiensnek tűnő „egysejtűeket” az alól a számukra elviselhetetlen lelki gyötrelmet jelentő elnyomás alól, amit teremtésre és/vagy az evolúcióra vonatkozó társadalmi konvenciók jelentenek. (…)

Nevezzük csak nyugodtan a két szemben álló világot a normalitás, illetve az aberráció világának. A jobboldal a normalitás világa, a kommunistáktól a zöldeken, szocikon, libsiken át a névleg még konzervatív, de „keresztény” jelzőjüket egyre inkább rühellő pártokban is teret hódító, a ’68-as, agysorvadást okozó vírussal fertőzött baloldal meg az aberrációé.”

Szerző nélküli „tényfeltárás” az Origón

„Mint ismert, az utóbbi hónapokban belpolitikai vihart kavart, hogy Vona Gábor törökországi látogatásairól olyan videók szivárogtak ki, amelyeken a Jobbik vezetője a muszlimok istenét, Allahot éltette, az utolsó fénysugárként jellemezte az iszlámot, a türk eredetű népek összefogását sürgette, és kinyilvánította, hogy Törökországot kívánná az iszlám világ vezető államának, amellyel Magyarországnak is össze kell fognia. Mindezeken túl Vona azt is megosztotta hallgatóságával, hogy azt reméli, Törökországot felveszik az Európai Unióba, mert akkor az szétesik. Vona a felszólalásaiban többször is testvérként hivatkozott a muszlimokra, a törökökre és a magyarokra. Az Origo kétrészes tényfeltáró cikkben mutatja be, ki az, aki miatt ilyen lelkes Vona Gábor az iszlámmal és Törökországgal kapcsolatban. A török kapocs egy zavaros múltú, korábbi vádiratok és hírszerzési jelentések szerint Szürke Farkas terrorszervezet vezetőjeként hírhedté vált szélsőséges török nacionalista, aki egy fotó tanúbizonysága szerint Vona szívélyes jó barátja, és több fotó, valamint török híradás is bizonyítja a közte és Vona között lévő mély barátságot. A török férfi Musa Serdar Çelebi, aki vádlott volt a II. János Pál pápa elleni merénylet perében, mint az összeesküvés központi alakja.”

Jobbikos fórumon járt a Ripost

„A Vona mel­lett mind­vé­gig ki­tartó job­bi­kos po­li­ti­kus vé­let­le­nül el­nézte a be­já­ra­tot a párt­el­nök kam­pány­zá­ró­ján Cse­pe­len. Ahol még egy zsák mar­ha­trá­gyát is le­tet­tek Vona au­tója elé. (…)

Zengett itt is a müezzin éneke, aztán pedig megérkezett 20 kiló tehéntrágya…”

Most az M1 volt a soros a sorosozásban

„Egyre abszurdabb, tragikomikusabb és egyben egyre brutálisabb az ellenzék kampánya a választásokhoz közeledve. Elemzők szerint Soros György most civilnek nevezett szervezeteket használ fel arra, hogy befolyásolja a magyar politikát.”

A Pesti Srácoknak nem tetszik, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester kérdezni mert a miniszterelnöktől

„Jó hír a hódmezővásárhelyiek számára, hogy az egy hónapja megválasztott új polgármester olykor a város ügyeire is szakít időt az ellenzéki összefogás országos szervezése közben. Márki-Zay Péter a jelek szerint máris komolyabb ambíciókat dédelget a polgármesterségnél, erre utal az a levelezés is, amelyet Orbán Viktorral próbált lebonyolítani. A miniszterelnöktől kapott válaszból viszont elég egyértelműen kiderül, hogy Márki-Zay még mindig csak polgármester, és nem több.

Az ellenzéki propagandasajtó által agyonimádott és az ellenzéki pártok – különösen a Jobbik – által megtolt polgármesterrel hamar elszaladt a ló, az utóbbi hetekben úgy viselkedik, mintha nemcsak polgármesterré, hanem az ellenzék vezérévé is megválasztották volna. Most azzal a kérdéssel fordult levélben Orbán Viktorhoz – nyilvánvalóan magamutogatási és provokációs céllal, de legalább végre a rá bízott város ügyében –, hogy megtudakolja, áll-e még az ígérete a hódmezővásárhelyi templomok felújítására.”

És végül újra az Origo: kampányinterjú Rákay Philippel

„A magyar kultúra ápolása, hagyományaink, nemzeti értékeink és múltunk bemutatása iránt elkötelezett, magas színvonalú televíziós és közéleti tevékenysége elismeréséért a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapta Áder János köztársasági elnöktől Rákay Philip kommunikációs- és médiaszakember, a Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettese. Rákay Philip az Origónak elmondta, hogy pályája során a két történelmi sorozatára a legbüszkébb, a Szabadság tér ’89-re és a Szabadság tér ’56-ra. 2002 sorsfordító év volt számára. Áprilisban a miniszterelnök nagygyűlését vezette, ami miatt mindenhonnan kirúgták, sőt, telefonon és személyesen is megfenyegették. A mai napig támadja őt – ahogy mondja – a balliberális média. Talán ezért, talán a sorozatokért, talán mindkettőért. A közelgő választásokról azt is mondta, április 8-án az a kérdés: fontos-e a hazád és a gyerekeid jövője.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK