Kezdőlap Itthon Oldal 544

Itthon

Nézőpont: nem lesz kormányváltás, 112-123 kormánypárti mandátum várható

0

A Nézőpont Intézet szakértői becslésre épülő kalkulációja szerint 112-123 mandátumra számíthat a Fidesz-KDNP a vasárnapi választás után, és bár a kétharmados győzelme nem valószínű, továbbra is erős parlamenti többsége lesz.

A becslés szerint 65 százalékos lesz a választási részvétel. Ilyen részvételi arány mellett a Fidesz-KDNP listás választási eredménye 43 százalék lehet, míg a Jobbikra 22 százalék, az MSZP-Párbeszéd szövetségre 11 százalék, a Demokratikus Koalícióra (DK) és az LMP-re pedig 8-8 százalék szavazhat. Várhatóan nem szerez listás mandátumot a Momentum (3 százalék), a Kétfarkú Kutya Párt (2 százalék), valamint az Együtt (1 százalék) – írták.

A mandátumkalkuláció alapján a kormánypártok 74-85, a Jobbik 7-13, az MSZP-Párbeszéd 8-10, a DK 3-5, az LMP legfeljebb 1, míg a baloldal által támogatott egyéb jelöltek legfeljebb 3 egyéni mandátumot szerezhetnek. A listás mandátumokat nézve a Fidesz-KDNP 38, a Jobbik 29, az MSZP-Párbeszéd 10-11, a DK 8, az LMP 6-7, míg a német nemzetiség képviselője 1 mandátumra számíthat.

Hogyan hallgassunk az eszünkre?

Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a taktikai szavazásban hívő, azt követni akaró százezrek-milliók. A csapból is az folyik (amit Bajnai Gordon volt miniszterelnök indított el), hogy „Egyéniben hallgass az eszedre, pártoknál hallgass a szívedre” – ám nem is olyan egyszerű ennek a kihívásnak megfelelni. Persze kérdés, valóban ennek megfelelően kell szavaznunk vasárnap? Somogyi Zoltán szociológus, a Political Capital alapító-tulajdonosa szerint nem feltétlenül, mivel „mindenkinek alapvetően a saját értékrendjéből kiindulva kell eldöntenie, hogy meddig képes kompromisszumot kötni a taktikai szavazás megvalósítása érdekében”.

 

Habár a közvéleménykutató intézetek váltig állítják, hogy a szavazók okosak, s akkor is tudni fogják, merre kell voksolni a kormányváltás érdekében, ha az ellenzéki pártok nem végzik el tisztességgel a házi feladatukat, ez koránt sincs így. Az ellenzéki pártok ugyanis nem tették meg azt a szívességet – sem maguknak, sem a választóknak –, hogy megállapodva egymással tiszta helyzetet teremtsenek az egyes körzetekben, így maradnak a taktikai szavazóknak szánt felmérések, becslések, elemzések – s azok elegye. Ám ezek is sok helyütt ellentmondanak egymásnak.

Szavazó legyen a talpán, aki megpróbálja kideríteni a „tutit”, hogy az ő saját körzetében kire kellene egyéniben szavaznia.

Ám hiába vannak erre tippek, amelyek „szakosodott” oldalakon néhány klikkel könnyen elérhetők az interneten, sok körzetre nem adnak egységes véleményt, még további zavart keltve a tudatos szavazó állampolgárban. 

Mindezt érdemes levezetni egy konkrét példán: vegyük Budapest (a II. kerület és a III. kerület egy részéből álló) 4. sz. egyéni választókörzetét, ahol a koordinálatlan indulások eredményeként e cikk készítése idején a négy éve is győztes Fideszes Varga Mihállyal szemben továbbra is két erős ellenzéki jelölt – a DK-s és MSZP-PM által támogatott Niedermüller Péter és az LMP-s  Ungár Péter – küzd a szavazók voksaiért, miközben mellettük állva maradt még a momentumos Benedek Márton és a jobbikos Kovács Tamás is. Több olyan tippet találtunk, amely az Ungárra leadott voksot tartja célszerűnek, de több olyat is, amely Niedermüllert mondja taktikusabb választásnak.

A Közös Ország Mozgalom egy hónappal ezelőtt felmérette a körzetet, s a közvéleménykutatás eredményeként az jött ki, hogy ha csak Niedermüller vagy csak Ungár szállna harcba Vargával szemben, akkor a DK- politikus durván 39 százalékos eredményt érne el, s az LMP-és is megközelítőleg ugyanennyi voksot szerezne. Ha egyik jelölt sem lép vissza, Niedermüller tűnik a legerősebb ellenzéki jelöltnek, ám Ungár irányába nagyobb a kerületben élők átszavazási hajlandósága – mondta ki a felmérésen alapuló elemzés.

Hogy tovább bonyolódjon a helyzet, időközben összefésülték ennek a felmérésnek az eredményét továbbiakkal, s így született meg az egyenként is komoly listákkal előálló Válasszunk! 18 és a Márki-Zay Péter-féle Rendszerváltás 18 közös ajánlása, amely erre a körzetre Ungár Pétert javasolja a taktikai szavazók figyelmében.

A taktikaiszavazas.hu oldal is Ungárt hozza ki a legesélyesebb ellenzéki jelöltnek, amennyiben a többiek visszalépnek.

Ugyanakkor a Jobbik-közelinek mondott Iránytű Intézet kireszavazzunk.hu oldal Niedermüller Pétert nevezi meg nagyobb esélyű kihívónak.

Hasonlóan a DK-MSZP-PM-jelöltjét felé lejt a pálya az internetes szavazásból folyamatosan változó tippet adó pollo.hu oldalon, valamint az orbanvalto.com oldalon. Mindeközben a Nyomtass te is Ungár Pétert jelöli meg esélyesebbnek.

Nos, akkor melyik véleményét vegye figyelembe a mezei taktikus választó?

Somogyi Zoltánt erről is kérdeztük, ám ő nem kívánta kommentálni a különböző listák milyenségét. Csak általánosságban emlékeztetett arra, hogy van, amelyik a Jobbikhoz, s van, amelyik inkább a baloldalhoz kötődik. Mint hozzáfűzte: ő egy lista készítését látta közelebbről – a V18-ét, miután a szervezet tanácsadójaként működött, s arról annyit tud mondani, hogy azt tisztességgel készítették el.

A fenti példánál vannak extrémebbek is – ahol a választható ellenzéki pártok a politikai skála két oldalán helyezkednek el. Kérdés, ott mi a teendő?

„Mindenkinek alapvetően a saját értékrendjéből kiindulva kell eldöntenie, hogy meddig képes kompromisszumot kötni a taktikai szavazás megvalósítása érdekében” – szögezte le Somogyi Zoltán. A Független Hírügynökségnek kifejtette: ehhez nem csak önvizsgálatot kell tartani arról, hogy mit gondolunk a világról, hanem alaposan fel kell mérni azt is, hogy milyen politika várható az elkövetkező négy évben attól  a párttól, amelyikre leadnánk a voksunkat. Meg kell vizsgálni, hogy az vállalható-e a számunkra.

Ha találunk olyan pártot és jelöltet, akkor érdemes átszavazni – vélte, ám hozzátette: van egy alapprobléma, nevezetesen, a baloldal és a Jobbik átszavazása.

A baloldali beállítottság ugyanis nem egyeztethető össze a Jobbik politikájával.

Lehet, hogy lesz olyan egyéni képviselői körzet, ahol az átszavazás sokaknál lelkiismereti okokból fog meghiúsulni ám Somogyi szerint a választó lelkiismeretet tiszta fog maradni. Mint mondta: 

„Nem biztos hogy minden önfeladással ki kell tartani a taktikai szavazás mellett”

Úgy látja, hogy habár nem lesz meg a Fidesznek a kétharmad, az ellenzéknek sem, így pedig a Fidesz továbbra is uralni fogja a közéletet,  hiszen kétharmadra szabta az országot, s rájuk is szükség lesz minden fontosabb döntéshez.

Ebben a megközelítésben pedig „nyilvánvaló, hogy nem annyira válik súlyossá egy-egy szavazat, hogy fel kelljen adni az alapelvünket, s olyan pártra szavazunk, amely az ízlésünktől távol áll” – szögezte le. 

Oldalak, ahol böngészheti az egyes körzetek esélyes jelöltjeit:

Közös Ország Mozgalom
Taktikaiszavazás.hu
V18 mozgalom
Kireszavazzunk.hu
Rendszerváltás2018
Pollo.hu
Orbánváltó.hu
Nyomtass te is

REPUBLIKON: A Fidesz akár az abszolút többségét is elveszítheti

A Republikon Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz 113, az MSZP-Párbeszéd 33, a Jobbik 29, a DK 13, az LMP 7, az Együtt pedig 2 mandátumot szerezhet. A pártok jelöltjei mellett két függetlenként induló, de a baloldali pártok által támogatott jelölt bejutására is számítani lehet. Azt láthatjuk, hogy annak ellenére, hogy a Jobbik a második legnépszerűbb párt, az egyéni választókerületek alakulása miatt az MSZP-Párbeszéd szövetség összességében több mandátumot szerezhet, mint a Jobbik.

A Republikon Intézet által becsült támogatottságok mellett tehát 30 egyéni választókerületet nyerne ellenzéki jelölt, ugyanakkor van további 21 olyan választókerület, ahol 5 százalékpontnál kisebb a különbség a győztes kormánypárti, illetve a második helyezett ellenzéki jelölt között, e kerületek elvesztése pedig egyben az abszolút többség elvesztését jelentené a Fidesz számára.

Az említett 30 körzetből 16-ban az MSZP-Párbeszéd által támogatott jelölt tudná megverni a Fidesz jelöltjét. Ezek jellemzően Budapesten, Pest megyében (például Szigetszentmiklós, Érd), illetve nagyvárosokban (például Pécs, Szeged, Miskolc) található kerületek. A mandátumbecslés szerint a Demokratikus Koalíció jelöltjei 4 fővárosi választókerületben számíthatnak győzelemre.

A visszalépéseknek köszönhetően az LMP 2 választókerületben tudna mandátumhoz jutni: Szél Bernadett Budakeszin, valamint Csárdi Antal a belvárosban. Szintén a visszalépések miatt van komoly esélye a győzelemre az Együtt által jelölt Szabó Szabolcsnak Csepelen, valamint Vajda Zoltánnak a 16. kerületben.

A Jobbik az ország keleti részében elhelyezkedő választókerületekben számíthat egyéni győzelmekre, két Heves megyében található választókerületben (amiből az egyik Vona Gábor körzete), Miskolcon, valamint Törökszentmiklóson. A független jelöltek közül Mellár Tamás Pécsen, Kész Zoltán pedig Veszprémben győzheti le a kormánypárt jelöltét.

IDEA: Fidesz–KDNP 31%, Jobbik 14%, DK 8%, MSZP-P 7%, LMP 4%

0

A Fidesz–KDNP, ha csekély mértékben is, de növelni tudta támogatottságát – derül ki az IDEA Intézet legutóbbi közösségi média alapú reprezentatív felmérésből.

A március végén felvett adatok tükrében a Fidesz–KDNP a teljes népesség körében – a februárihoz hasonlóan – 31 százalékon áll, míg a biztos pártválasztók körében a pártszövetség a februári 36 százalékról 39 százalékra tudta növelni támogatottságát. A Jobbik, csakúgy, mint februárban, a teljes népesség körében március végén 14 százalékon állt, viszont a biztos pártválasztók körében az elmúlt hónapban 19-ről 21 százalékra növelte támogatottságát.

A baloldali pártok közül az MSZP–Párbeszéd szövetség támogatottsága mind a teljes népesség körében, mind a biztos szavazó pártválasztók körében jelentéktelen mértékben csökkent az előző hónaphoz képest: az előbbi körben 8-ról 7 százalékra, míg az utóbbiban 13-ról 12 százalékra. A DK őrzi támogatottságát: a februári adatokhoz hasonlóan a teljes népesség körében 8, míg a biztos szavazó pártválasztókat tekintve 13 százalékon áll.

Az LMP-nek ugyanakkor csökkent a támogatottsága: utóbbi a teljes népesség körében a februári 5 százalékról 4-re, míg a biztos szavazó pártválasztóknál 8-ról 6 százalékra esett vissza. Az Együtt és a Momentum Mozgalom támogatottsága továbbra is távol van a parlamenti küszöbtől: az előbbi a teljes népesség körében 1 százalékon áll, míg a biztos szavazó pártválasztók 2 százalékát tudja maga mögött. A Momentum Mozgalmat mindkét körben 1-1 százalék támogatja.

Oláh Lajos levele Szél Bernadettnek

0

Oláh Lajos, a DK erzsébetvárosi és terézvárosi képviselőjelöltje, akit a Jobbik és az LMP kivételével az ellenzéki pártok támogatnak, a következő levelet írta Szél Bernadettnek, az LMP társelnökének.

Kedves Szél Bernadett!

Oláh Lajos vagyok, a budapesti V. számú választókerület egyéni képviselője, egyben képviselőjelöltje a kampányban. Nyilván tudja, hogy ez a választókerület a VI. és a VII. kerület egészét foglalja magában, és 2014-ben egyike volt azon tíz körzetnek, amely ellenzéki képviselőt választott magának. Ebben a körzetben, ahol 65 277 választókorú él, akkor 300-nál kevesebb szavazat döntött a javamra.

Kedves Szél Bernadett!

Szeretném tájékoztatni Önt, hogy a választókörzetemben felajánlottam az Önök jelöltjének: készítsünk közösen egy közvélemény-kutatást, és ha az Önök jelöltje az esélyesebb, akkor visszalépek, illetve ez fordítva is legyen így. Ezt Önök nem tették meg, nem fogadták el. Van több kutatás, amely megmérte a kerületet. Ezekből kiderült egyértelműen, hogy vagy a Fidesz, vagy én nyerem ezt a választókerületet. A kutatásokból az is kiderült, hogy fej-fej melletti most is a küzdelmem Orbán Viktor ügyvédjével és családi barátjával, aki itt a fideszes jelölt. Ő is nyerhet, én is nyerhetek – attól függően, hogy melyikünk szavazói mennek el többen választani. Itt minden szavazat számít. Az LMP-s szavazók kétharmada pedig – a kutatás alapján – rám szavazna, ha Önök visszalépnének.

Az Ön képviselőjelöltje, Csárdi Antal azért kérte, hogy mindenki más lépjen vissza, mert ő az esélyes jelölt, aki meg tudja verni a Fideszt a Belvárosban és a Várban. Azt szeretném jelezni Önnek, hogy ebben a választókörzetben én vagyok az esélyes, és itt nem csak egy játék az LMP indulása. Itt Önök egyértelműen hatalomban tarthatják a Fideszt, ha nem lépnek vissza. Arra kérem tehát Önöket, hogy lépjenek vissza a javamra, és adjunk közösen egy Fidesztől független képviselőt Magyarországnak.

Kedves Szél Bernadett!

Hadházy Ákos az Ön társelnöke. A Fidesz éppen a napokban jelentette fel, hogy a választások után börtönbe zárja. Kérem, védje meg párttársát azzal, hogy a kormányváltó szavazatokat erősíti politikájával, nem a fideszeseket.

Mi, baloldaliak támogatjuk Önt, ahol indul. Visszalépett a DK az Ön javára. Nálunk itt a kerületben nincs szükség a Jobbikra. Kérem ne foglalkozzunk velük!

48 óra van már csak a visszaléptetésekre. Ön is felelős Magyarországért. Ebben nem lehet egyik politika sem Más…

Tisztelettel, Dr. Oláh Lajos

Le Monde: Magyarország az idegengyűlölet, nacionalizmus élharcosa

0

Orbán Viktor napjainkban vallási, etnikai és kulturális értelemben beszél Európáról, nem politikai fogalomként használja azt. A kérdés ezek után, miként lehetséges, hogy Magyarország csaknem 30 évvel a berlini fal lebontása után az idegengyűlölő, nacionalista felfogás élharcosa?

A magyar választási hadjárat annyira intenzív, hogy az már háborúval ér fel. Ha valaki Orbán Viktor megnyilatkozásait hallja, azt hiheti, hogy itt a 3. világháború – mutat rá a a Le Monde kommentárja. A szerző, Sylvie Kauffmann, az újság volt főszerkesztője szerint a hangvétel szándékosan harcias, mármint hogy a behatolók már Európa kapujánál állnak, sőt, Brüsszelbe már be is szivárgott az álcázott ellenség. Ha ezeket a szavakat nem kísérnék antiszemita utalások, szinte átsiklana az ember azon, hogy a vezérlő tábornok az ellenséges hadseregen Soros Györgyöt érti, aki a világon sokfelé támogatja a demokráciát és a civil szférát. Hogy a kormányfő képes volt az üzletembert megtenni a ’titkos terv’ főkolomposának, jelzi, milyen messzire került eredeti irányvonalától a 89-es nagy forradalom.

Orbán Viktor napjainkban vallási, etnikai és kulturális értelemben beszél Európáról, nem politikai fogalomként használja azt. A kérdés ezek után, miként lehetséges, hogy Magyarország csaknem 30 évvel a berlini fal lebontása után az idegengyűlölő, nacionalista felfogás élharcosa? Hogyan van az, hogy Lengyelország, a korábbi mintadiák szembemegy Brüsszel, Párizzsal és Berlinnel a jogállam ügyében? Mi magyarázza, hogy az értékekben bekövetkezett törés szintén érzékeny téma Prágában és Pozsonyban? Az okok sokrétűek, mindenképpen meg kell említeni a gazdasági, illetve a migrációs válságot, ideértve a tragikus félreértést a sebtében elhatározott kvóták ügyében. Nem vették ugyanis figyelembe, hogy itt olyan társadalmakról van szó, amelyek nem ismerik a bevándorlást Európán kívülről. Hogy ezek az országok úgy érzik, nem lettek egyenjogú tagok az unióban.

De van még egy fontos tényező: az erősödő nacionalizmus, ami gyakran populizmussal párosul a régióban. Az olasz és osztrák választás is utal erre. Most már Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője is azt mondja, hogy vitázni kell a földrész identitásáról, uralkodó kultúrájáról. Vagyis az indentitárius jobboldal immár benne van a politikai főáramban. Kitúrja a hagyományos jobboldalt, a kereszténydemokráciát – nem csupán a kontinens keleti felén. Ez bizonyosan nem az a konvergencia, amire a rendszerváltás forradalmárai gondoltak, nyugati barátaikkal együtt.

Le Monde/Szelestey Lajos

Választási prognózis: „eddigi tudás” kontra „megérzés”

A hagyományos, „konzervatív” előrejelzés szerint biztos a Fidesz abszolút többsége, a „megérzés” azonban a meglepetést prognosztizálja – olvasható Török Gábor elemzésében. A politológus nem zárja ki, hogy a Fidesznek nem lesz abszolút többsége.

A Fidesz abszolút többsége látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, ez persze tág határok között mozog: 100 és 132 mandátum között egyaránt létrejön, miközben nyilvánvaló, hogy egészen mást jelent egy-két mandátumos többséggel kormányozni, mint a kétharmad közelébe kerülni – írja formabontó előrejelzésében Török Gábor.

Az ismert politológus ezúttal egymás mellé állítja a „konzervatív” (adatokon, mechanizmusokon, a ráción alapuló) előrejelzést, ami szerinte az „eddigi tudásunk” kifejezéssel írható le. Van azonban egy másik is, ami a látható folyamatokból, a változásokból, a dinamikából és a közhangulat alakulásából kiindulva a megérzésre, sejtésre támaszkodik. E két megközelítés jelentősen eltérhet egymástól, Török szerint most is ez a helyzet.

A „konzervatív” előrejelzés alapján nehéz elképzelni, hogy a Fidesz ne szerezzen legalább abszolút többséget, a „megérzés” azonban a meglepetés irányába mutat.

A „levegőben” érezhető változásokból kiindulva nem elképzelhetetlen, hogy a Fidesz kicsivel a 100 mandátumos vonal alá kerüljön – írja az elemző.

Mindazonáltal az elején felhívja az olvasó figyelmét, hogy vigyázat:

„nem elemzés, hanem ködszurkálás következik”.

Török úgy látja, hogy a Fidesz listás eredménye most a 2014-es környékén képzelhető el leginkább. Szerinte a Medián által várt 46 százalékos listás eredménnyel valóban nem lehet más a végeredmény, mint a kétharmados győzelem, miközben a 40 százalék felé haladva egyre nő az abszolút többség elvesztésének esélye. A részvétel függvényében Török 40-45 százalék közé várja a Fidesz eredményét, ha 40 alá kerül, az már komoly meglepetés lenne, de talán az sem elképzelhetetlen.

A 2018-as listás eredmények becslési lehetőségei: 

Forrás: Török Gábor

Mindent egybevetve a politológus szerint amikor 100 körülire teszi a majdani mandátumokból a Fideszre jutó részt, akkor arra számít, hogy a különféle elemek a pártra nézve a vártnál kedvezőtlenebbül alakulhatnak.

Az ellenzéki pártok közül a Jobbiknak eddig becsült 13-25 százalék közti sávban Török Gábor a 20-25-öt valószínűsíti, mert míg négy éve a 21 százalékos listás eredmény mellé egyetlen egyéni kerületet se nyert meg, addig most akár 10-20-ban is nyerhet (az átszavazások függvényében).

A baloldal pártok együttesen 30 százalék körüli – talán azt valamivel meghaladó – támogatottságon osztozhatnak vasárnap, s az MSZP-Párbeszéd látszik esélyesnek arra, hogy a legtöbb listás szavazatot kapja – írja Török. Legvalószínűbbnek azt tartja, hogy mindegyik eléri a küszöböt: a DK és az LMP az öt, az MSZP-P pedig a tíz százalékot.

Török Gábor tehát úgy látja, hogy a Fidesz abszolút többsége látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Az abszolút többség azonban tág határok között mozog: 100 és 132 mandátum között egyaránt létrejön, miközben nyilvánvaló, hogy egészen mást jelent egy-két mandátumos többséggel kormányozni, mint a kétharmad közelébe kerülni.

Ha az ellenzék valóban győzni tud közel 40 egyéni választókerületben,

a Fidesz mandátumainak száma szinte biztosan 100 körül alakulhat. Ennél több megnyert ellenzéki egyéni választókerület, a vártnál erősebb listás szereplés és/vagy a vártnál gyengébb fideszes országos teljesítmény mellett a Fidesz abszolút többsége is elveszhet, ez azonban „mai tudásunk” alapján valóban komoly meglepetés lenne. Ugyanakkor a meglepetés egy másik irányban sem kizárható, bár kevésbé látszik valószínűnek, de kis – ellentétes irányú – elmozdulásokkal könnyen előidézhető: a Fidesz ismételt kétharmados többsége.

Választás: csalás elleni egyszeregy

Fénymásolt szavazólap, gyanús „segítő”, láncszavazás jeleinek felismerése: egyebek mellett ezekre ad tanácsot az Idea Intézet igazgatója. Böcskei Balázs a választóknak és a szavazóköri bizottsági tagoknak nyújt ötleteket.

Bizonyos jelekből felismerhető, ha láncszavazás zajlik, éber bizottsági tagok (értelemszerűen az ellenzéki pártok delegáltjai) ezt észrevehetik. Például ha meglátják a borítékban, vagy anélkül a kitöltött szavazólapot a voksolni készülőnél, vagy ha a szavazókörből egymás után távozók ugyanabba az irányba indulnak el – írja egyebek mellett a Mércén publikált cikkében Böcskei Balázs.

Az Idea Intézet igazgatója, politológus szerint sajnálatos, hogy olyan „eljárásokra” kell felhívni a figyelmet,

amelyek elképzelhetetlenek lennének olyan országokban, amelyeknek papíron köztársaság az államformájuk.

Böcskei a közmunkásoknak is ad tanácsot arra az esetre, ha őket akarják rábírni láncszavazásra, kihasználva kiszolgáltatottságukat.

Mindenre és mindenkire figyelni kell

– foglalható össze Böcskei írása. Meg kell győződni arról, hogy nem fénymásolt a szavazólap, eredeti a rajta lévő pecsét. A delegáltak próbáljanak meg munkamegosztással segíteni egymásnak.

Figyeljünk arra, hogy az utolsó két órában ne a kormánypárti delegált kezelje a névjegyzéket,

a Kubatov-listát ilyenkor is élesíthetik

– ajánlja Böcskei a bizottsági tagoknak. Szerinte az utolsó pár óra – különösen a kis településeken – „élet-halál” kérdése lehet. (A tapasztalatok valóban azt mutatják, hogy az urnazárás előtti néhány órában indul egy nagy roham, jellemzően ilyenkor zajlik a szervezett utaztatás a szavazókörökbe.)

Gyanús viselkedésre ad okot az, ha ilyenkor a bizottságból valaki a névjegyzéket ellenőrizve gyakran megy ki telefonálni – vonja le a következtetést a politológus.

Nagyon kell figyelni arra, hogy a visszalépett jelöltek nevét húzzák ki a szavazókörben, Böcskei szerint már előfordult olyan, hogy más jelöltet tettek választhatatlanná. (Egyébként néhány napja a Klubrádióban Tóth Zoltán választási szakértő kifogásolta, hogy az időben visszalépettek nevét már nem tartalmazó szavazólapokat idén nem nyomtatják újra. Így aztán Tóth, aki március 15-én lépett vissza a DK-s jelöltségtől, megtalálható lesz vasárnap a választható jelöltek közt.)

A politológus eligazítást ad arra is, hogy mikor nem lehet toll még a közelben se, például szavazatszámláláskor, vagy a névjegyzéket kezelő bizottsági tag kezében. Fel kell figyelni a szavazókörbe esetleg többször betévedő, önmagát „segítőnek” bejelentő személyek viselkedésére. De még a mozgóurnát kísérő delegáció összetételére is ügyelni kell.

Külön feladat a hosszú nap végén a szavazatszámlálás. Ilyenkor is ébernek kell maradni, nehogy valamelyik bizottsági tag ekkor tegyen érvénytelenné szavazólapokat, Böcskei Balázs szerint erre is volt példa.

Ha a Fidesz a hatalomban marad, a törvénytelenségek mindennaposak lesznek!

A Jobbik bemutatta új antikorrupciós programját, amely elsősorban a hatalmon lévő politikai elit vagyoni helyzetét vizsgálná meg. A pártelnök szerint ugyanis Orbán Viktor és környezete az elmúlt nyolc évben szétlopta az országot. Emiatt kormányra kerülve emelnék a büntetési tételeket, feloldanák a titkosnak minősített államközi szerződéseket, s csatlakoznának az Európai Ügyészséghez is. A terv bemutatásakor Vona Gábor elismerte, hogy csak abban az esetben lehet Orbán Viktor kormányát leváltani, ha a választók 70 százaléka elmegy szavazni, ellenkező esetben hatalmon marad a Fidesz. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Staudt Gábor, a Jobbik törvényalkotási bizottságának tagja szerint a pártja fenntartja korábbi álláspontját, s nem kívánja jelöltjeit visszaléptetni.

 

Még a választás előtti utolsó pillanatokban sem tervezik, hogy legalább a Fidesz megbuktatása, a kormányváltás érdekében visszaléptetik jelöltjeiket az esélyes ellenzéki jelölt javára?

Álláspontunk változatlan, jó ideje bejelentettük, hogy jelöltjeinket senki javára nem léptetjük vissza.

Erkölcsileg nehezen tartanánk felvállalhatónak, ha átadjuk a helyet olyan XX. századi baloldali pártoknak, amelyek részt vettek az ország tönkretételében. Nem kívánunk tehát visszalépni az MSZP és a DK politikusai javára. De ha ettől el is vonatkoztatnánk, az együttműködés ellen szól a választási matematika is. Kutatásaink azt mutatják, hogy ha a Jobbik jelöltje bárhol visszalépne, akkor a szavazóink legalább akkora arányban szavaznának át a Fideszre, mint a baloldali jelöltekre. Ez pedig segítené a kormányt, nem pedig megbuktatná.

Az sem baj, ha az együttműködés hiánya megakadályozza az ellenzék kormányra kerülését?

A már említett közvélemény kutatás azt is kimutatta, hogy a fővárosban, vagy más nagyvárosban, ahol a jelöltjeink kevéssé esélyesek, átszavazási hajlandóságot mutató választóink – független attól, hogy a Jobbik vezetői mit mondanak – mindenképp átszavaznak majd, mert ezek a támogatóink is kormányváltást akarnak. Viszont ha visszalépünk, akkor nagyobb arányban szavaznának a Fidesz jelöltre, mint a kormányváltókra.

Viszont vannak körzetek, ahol az ellenzék akkor erős, ha egy jelölt áll szemben a Fidesz jelöltjével. Ezt Fekete-Győr András úgy fordította le, hogy a Jobbik és az MSZP közötti együttműködés nélkül nem lesz leváltva a Fidesz. Ez nem számít?

Ez a Momentum elnökének a véleménye, aki nincs olyan régen a politikában, hogy kellőképp átlássa a helyzetet. Ezt kellő tisztelettel mondom.

Azt Fekete-Győr sem mondta, hogy megállapodást kell kötni, csupán annyit, hogy együtt kell működni, vissza is lehet léptetni.

Csak ismételni tudom, hogy a fővárosban a Fideszt erősítenénk, ha nem lennének jelöltjeink. Viszont ha a nagyvárosokban a baloldali erők megállapodnak az együttműködésben, akkor simán le lehet győzni az ottani kormánypárti jelölteket.

Viszont van olyan felmérés, amely szerint a Jobbik, de akár az LMP szavazói is helyeselnék, ha pártjuk a kormányváltás érdekében hajlandó lenne jelölteket visszaléptetni.  

Ezt a helyzetet kissé csalókának érzem. Ha ugyanis a választótól azt kérdeznék, hogy a Jobbik visszalépése után a baloldali párt, vagy a Fidesz jelöltjére szavaznának, akkor legalább akkora arányban a kormánypártot jelölik meg, vagy távol maradnának az urnától, ami ugyancsak akadálya lehet a kormány megbuktatásának. Ezt kutatások igazolják, s persze sok szavazó is felhívta erre a figyelmünket. Úgy gondolom tehát, hogy az összefogás a baloldali pártok leckéje marad. Nekik kell ezt a feladatot megoldani.

Kétségtelen, az ellenzéki győzelem elmaradásáért a választók elsősorban Karácsony Gergelyt hibáztatnák, de a kutatások szerint Vona Gábor lenne a másik felelőse a kudarcnak. Ezt tudja?

Ilyen rövid idővel a választás előtt már nincs értelme ilyesmit méricskélni, vasárnapra kiderül, hogy kinek volt igaza.

Ha a Jobbik kiugróan szerepelne a választáson, egyedül akkor sem tudna kormányozni. Van kiszemelt koalíciós partner?

Erről is döntöttünk korábban: csakis XXI. századi pártokkal tudnánk együttműködni, tehát akik nem voltak az ország széthordásának részesei.

S ha emiatt meghiúsul a kormányváltás?

Az MSZP vagy a DK koalíciós félként sem merül fel. Korábban az volt a gyakorlat: ha a parlament elé jó javaslat került, akkor azt mi támogattuk. Ez tehát független az előterjesztőtől, mert lehetett az a DK, vagy a Fidesz törvény tervezete. Ez eddig is így történt, ezután is így lesz. De ezt nem együttműködésnek tekintjük, hanem egy adott ügyben a helyes döntés meghozatalának.

Ha szükség lenne rá, egy esetleges Fidesz győzelem esetén vállalnák a koalíciós fél szerepét?

Nem. Ugyanis

hiába mondanánk a Fidesznek, hogy ne lopjatok, valószínűleg akkor sem állnának le. Ma már államilag szervezett a korrupció, talán ha akarnák, akkor sem tudnák egyesek a lopást abbahagyni.

Kétségtelen, nincs olyan nap, hogy ne derülne ki valami elképesztő ügylet. Ez betudható a kampánynak, esetleg Simicskának, vagy a hatalmon lévő urak elkezdtek hibázni?

Kapkodnak, idegesek, hibáznak, ráadásul iszonyú méretű a lopás. A kampánynak egyelőre még nem témája, de az lesz majd a Microsoft ügy is. A hírek szerint a kormányzat a valós ár többszöröséért vett szoftvert az államnak, s az ügy szálai Orbán Viktor közvetlen közelébe érhetnek. Azért lehet belőle nagy botrány, mert már az amerikai igazságszolgáltatás is nyomoz. Hasonló okból Romániában is eljárás indult, kilenc egykori miniszter sok éves börtönt kapott, ezen felül 17 millió eurós vagyonelkobzást szabtak ki.  Miközben

a Microsoft szakértői szerint messze a magyar ügy a legsúlyosabb, csak még nem ismerjük teljesen, de már rendelkezésre áll minden dokumentum. Ezt az esetet a magyar ügyészség aligha tudja majd elsikálni.

Ez persze az egész országnak kínos lenne, ha a hivatalban lévő magyar miniszterelnök ellen külföldről indulna nyomozás.

Pedig leállítani már aligha lehet, és az ilyen ügyekkel az ország a keleti diktatúrák irányába halad.

A Független Hírügynökség már foglalkozott azzal, hogy Orbán Viktort, Lázár Jánost, Matolcsy Györgyöt, Mészáros Lőrincet, és a kormányfő vejét Tiborcz István is kitilthatják Amerikából. Ez lenne mögötte?

Az esetleges kitiltásban a Microsoft ügy is közrejátszhat, tudomásom szerint az anyacég minden bizonyítékot átadott már az amerikai hatóságoknak, tehát az eset nem maradhat következmények nélkül. Azt persze nem állítom, hogy vasárnapig elvinnék az esetleges gyanúsítottakat.

Mindez alig érződik a kormányzat népszerűségén, hisz az Elios-os lámpák miatt a fél ország sötétben botorkál, mégis a Fidesz vezeti a nagyvárosok népszerűségi listáját.

Így volt ez a hódmezővásárhelyi választás előtt is, aztán mégis megbuktak. Ugyanis a magyarok valóban toleránsabbak a korrupcióval, mint a nyugati szavazópolgárok, de mára a korrupció már meghaladta a társadalom tűréshatárát, ezért is akar a többség kormányváltást.

A Fidesz csak azért szerepel még mindig a kutatások élén, mert a választók nem merik bevallani, hogy elegük van a kormányzati diktatúrából, vagyis a hatalom elzavarására készülnek.

Nagyon meglepődnék, ha vasárnap Orbán Viktorra, vagy a pártjára szavaznának azokban a városokban, ahol a kormányfő veje cserélte ki milliárdokért a közvilágítást.

Az emberek nem hülyék, világosan felfogták, hogy Semjén Zsolt milliókért háziállatokra vadászott. A helikopterrel elszállított rénszarvas látványa mélyebb nyomot hagy az emberi agyakban, mintha a miniszterelnök-helyettes lebukott volna tízmilliós csalással. De végül ez is csak a választáson bizonyosodik majd be.

Akik a Fidesz további regnálásától tartanak, félnek az önkormányzatok felszámolásától, és a bírói rendszer szétverésétől. Ennek némileg ellentmond, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde saját beosztottjával szemben vesztett el egy pert. Ettől persze a bírói kar is térdre kényszerülhet?

Reméljük, erre nem kerülhet sor. Mindenesetre még próbálkoznak vele. Ez az ügy ráadásul nem is egy magas vezetői posztról, „csak” egy bírói helyről szól. Handó nem akarta kinevezni Vasvári Csaba bíró urat, pedig a pályázatok nyerteseként ő volt a befutó. Az ügyben eljáró első fokú bíróság viszont Vasvári bírónak adott igazat „főnökével” szemben, tehát ma már kimondható, hogy az OBH elnöke, Handó Tünde feltételezhetően valóban jogsértő módon járt el, aminek akár büntetőjogi konzekvenciái is lehetnek. Vasvári bíró ügye csak egy eset, emellett számtalan jogsértés történik.

De mi nem szeretnénk, ha a törvénytelenség válna gyakorlattá a magyar igazságszolgáltatásban. Ilyen eset legfeljebb diktatúrában fordulhat elő. Ha a Fidesz marad hatalmon, akkor a hasonló jogsértések mindennaposak lesznek. Láthatjuk, hogy azokat az ügyeket valahogy nem vizsgálják érdemben, ahol Fidesz közeli emberek érintettek. Tehát dolgunk lesz bőven!

Vannak azért ügyek a Jobbikon belül is. Ön a párt etikai bizottságának elnöke, meglepődött, amikor Farkas Gergely pénzt ajánlott egy LMP-s visszalépésért. Ez nem kínos? 

Nézze, meghallgattam a felvételt, érezhetően komolytalan beszélgetés volt a két politikus között. Fel sem merült, hogy Farkas Gergely helyben 600 ezret le akart volna szurkolni. Mindenesetre helytelen dolog volt, s az érintett bocsánatot kért. Az ügyet lezártuk.

A másik ügy már a pártot érinti: sajtóhírek szerint a Jobbik pénzt ígért a Kisgazdapártnak, ha visszalépteti jelöltjeit. A megállapodáson az ön neve tanúként szerepelt.

Szó sincs arról, hogy „megvettük” a Kisgazdapártot, az egész ügyet a Fidesz igyekezett felfújni, de nem sikerült.

A választások után tudnak tárgyalni arról a javaslatról, amelyet Karácsony Gergely úgy fogalmazott, hogy nem politikai, hanem szakértői kormányzásra van szükség?

Mint mondtam, vasárnapra koncentrálunk, minden hasonló kérdésről a választások után döntünk.

Arról sem beszéltek, hogy ön esetleg belügyminiszter lehet?

Erről szó sem volt.

De arról igen, hogy miként vennék vissza a Fideszes magánvagyonokat. Ennek kidolgozták a lehetőségét?

Igen! Sok jogi megoldás van erre, terveink szerint a frissen keletkezett vagyonoktól kell a régebbiek felé haladni. Elsőként tehát az elmúlt nyolc évben keletkezett magánvagyonokat kell visszavenni, de a 2010 előttiekre is sort kell keríteni, egészen a rendszerváltásig; tehát a rendszerváltáskor ellopott vagyonokra is gondolunk. Természetesen a törvények szellemét is tiszteletben tartva. Ahol a jogszabályok nem adnak mozgásteret, ott a nyilvánosság előtt fogjuk bemutatni a törvénytelenségeket. Az embereknek ugyanis joguk van tudni, hogy mi történt.

A Fidesz vezetők állítják, hogy az elmúlt nyolc évben mindent „lepapíroztak”, mindent törvénnyel igyekeztek alátámasztani. Így vissza tudják venni a vagyont?

A legtöbbet biztos. Nagyon sok hibát követtek el, s még az sem mindig volt törvényes, ahogyan a jogszabályokat megalkották.  Tisztázni kell tehát, hogy a törvényesített rablással mit lehet kezdeni.

Meg tudja azt valaki mondani ma Magyarországon, hogy Orbán Viktornak mekkora a vagyona?

Ha az igazságszolgáltatás megfelelően működik, akkor ez nem lehet gond. Úgy gondolom, hogy

a Fidesz az utóbbi időben már nem volt elővigyázatos, azt gondolták, hogy ez a tánc örökké tart majd.

Orbán Viktor svájci bankárja és libanoni bankja

Mostanában egyre gyakrabban olvasni, hallani az Orbán család különös, gyakran talányos svájci ügyeleteiről, különösen a „család bankáráról”. Azonban ez az ügy jóval túlnyúlik az alpesi országon, sőt, magán Európán: a szálak egészen Libanonig vezetnek, amely iránt eddig is kiemelt érdeklődést tanúsítottak a miniszterelnök környezetében. 

A mára már saját – és a férje révén alighanem az uniós pénzek – „lábán álló” Orbán Ráhel nem is olyan régen még egy drága svájci vendéglátó-ipari főiskolán készült fel a nagybetűs életre. Akkoriban gyakran lehetett hallani arról, hogy a szülők időnként megjelentek az alpesi kis országban, azon belül is egy Zug nevű kis településen, amely megannyi szállal kötődik a csak „NER-lovagokként” emlegetett kormány-kegyencek tartózkodási helyéhez.

Bár aligha pusztán csak a szülői szeretet inspirálta ezeket az utazásokat. A szóbeszéd egy titkos bizalmast emleget, akiről a Független Hírügynökség jól értesült, de név nélkül nyilatkozó informátora csak a „család bankáraként” tett említést.

Ez a személy pedig Nagy István, Magyarország jelenlegi berni nagykövete.

Nagy István. Fotó: mfa.gov.hu

Az Orbán-családhoz fűződő kapcsolatait valamikor 2000-2001 tájára datálják, amikor az akkor még első kormányzati ciklusát építgető miniszterelnök őt kívánta kinevezni hazánk tiszteletbeli konzuljának. Nagy, aki akkoriban pénzes befektetők privátbankáraként is ismert volt, Bernben találkozott Kékessy Dezsővel, Orbánék családi üzlettársával. Kékessy feltehetően privátbankári „pozíciójában” ajánlhatta Nagyot a miniszterelnök figyelmébe.

2001-ben őt, a svájci-amerikai-magyar állampolgárt szemelte ki Orbán Viktor tiszteletbeli konzulnak, majd később a berni nagykövetség vezetőjének. A 2010-es Fidesz győzelem után Nagy István hamar feltűnt Orbán környezetében. Egyes hírek szerint a kormányfő már akkoriban megkínálta őt a washingtoni nagykövetség vezetésével, de a bankár még nem akart lemondani jól jövedelmező állásáról az Audi Banknál (nem összekeverendő az autógyártó céggel). Mégis megkapta a nagyköveti kinevezését, ám ehhez nem állomáshely, hanem személyes megbízás társult:

ő felelt a magyar-arab üzleti kapcsolatokért.

Az akkoriban a libanoni Audi Saradar-család bankjánál vezérigazgatóként és az Igazgató Tanács tagjaként is dolgozó pénzügyi szakembernek kifogástalan pedigréje van. A bejrúti The Middle East College-ben közép-keleti történelmet és vallástörténetet tanult, a New- York-i Columbiai Egyetemen politikai tudományokat és közgazdaságtanból diplomázott, de megfordult a Harvard egy nyári szemeszterén is. Kékessy is ennek ismeretében hozta össze Orbánékkal.

Az Audi Saradar bank. A kép forrása: Link

Nagy István 2012-ben ment nyugdíjba az Audi Banktól, és röviddel ezután kinevezték berni nagykövetnek. Bernből továbbra is felhasználta kapcsolatait az arab világban, segítve ezzel a „magyar kormányt”. A nagyköveti kinevezése azonban nem volt zökkenőmentes. A fogadó állam, amennyiben egyetért a kinevezéssel „agrément” [fogadó nyilatkozat] állít ki. Az „agrémen” megtagadása lehetőséget ad a fogadó országnak, hogy egyet nem értését kifejezze, s ha ezt teszi, az illető nem mehet oda nagykövetnek. Nagy István esetében meglehetősen sokáig tartott a fogadó nyilatkozat kiadása, mert a svájci hatóságok az országuk szuverenitásának megsértését látták abban, hogy a magyarok egy svájci állampolgárt akartak delegálni Bernbe. A magyar külügy sokáig nem értette ezt az akadékoskodást, az ügy csak akkor simult el, amikor Nagy lemondott a svájci állampolgárságáról.

2012-ig, ameddig a libanoni banknál is megtartotta igazgató tanácsi státuszát, gyakran látták Svájcban Orbán és Lázár társaságában. Még egy különös dolog érdemel említést:

Nagy lemondott a nagyköveti fizetéséről, és helyette költségelszámolást kért.

Nehezen magyarázható módon ezt meg is kapta, de nem Bern és Budapest, hanem Bern és Bejrút viszonylatában. Diplomáciai státuszával összeférhetetlennek tartják, hogy Magyarország rendkívüli és meghatalmazott berni nagyköveteként, az Orbán-család bizalmasaként a Thyssen-Bornemiszák vagyonát is kezelte, már akkor is, amikor tiszteletbeli konzulként képviselte Magyarországot Svájcban. A világ leggazdagabbjai között számon tartott Thyssen-Bornemiszák vagyonát kezelni nem mindenkinek adatik meg, de Nagy különösen jó kapcsolatot ápol a főnemesi család sarjával, Habsburg Károly főherceg különváltan élő feleségével, Francesca von Habsburg Thysen-Bornemiszával. Egyebek mellett ez azokból a cikkekből derült ki, amelyek a Panama-papírokhoz hasonló újabb offshore-szivárogtatás feldolgozásán alapulnak.

Nagy Istvánt azonban a libanoni kapcsolatai is

rendkívül értékessé tették a magyar kormány számára, mivel otthonosan mozgott a legfelső politikai-gazdasági körökben és nagyon jó baráti kapcsolatokat ápolt a vezető személyiséggel. 

A magyar kormánytagok pedig különösen szeretik ezt a közel-keleti országot. Amikor 2015 januárjában merényletet követtek el Charlie Hebdo vicclap ellen, néhány nappal később Európa vezető politikusaival az élén nagy tüntetést tartottak Párizsban. Erre Orbán Viktor is elutazott. Az OTP magángépével repült a francia fővárosba, amellyel egy nappal később Svájcba, a FIFA székhelyére utazott egy rendezvényre.

Csányi Air Invest Kft. HA-LKN lajstromú, Dassault Falcon 900EX típusú gépe.

A rendezvényt követő este ismét felszállt a gép, de a pilóta útvonal módosítást kért: Budapest helyett Bejrútba repültek. Informátorunk értesülése szerint egy rövid tartózkodást követően szálltak fel ismét. A fedélzeten volt Mészáros Lőrinc is. Ezt a kis „kitérőt” a Flightradar, a legnépszerűbb nyilvános repülőgép-követő alkalmazás is rögzítette. Mindez csak azért érdekes, mert tudomásunk szerint akkoriban egy pilóta egy újságíró kollégánknak telefonon beszélt erről, s néhány óra múlva a TEK megjelent a pilóta lakásán és felelősségre akarta vonni. Talán nem jár messze az igazságtól, ha ennek a kis „afférnak”, és a nehezen magyarázható éjszakai kitérőnek köze lehet az Orbán-család és Mészáros Lőrinc kimenekített pénzeihez, amelynek egy része feltehetően Libanonban „pihen”.

Jogosan merülhet fel viszont a kérdés:

miért pont Libanonba menekítenék a pénzüket?

Egy alig 10 ezer négyzetkilométer nagyságú, hat millió főt számláló közel-keleti országról van szó, amely gyakran ki van szolgáltatva a regionális hatalmak (Irán és Szaúd-Arábia) kénye-kedvének. Csakhogy Bejrút minden gyengesége ellenére nagyon fontos szerepet tölt be a magyar külpolitikában, különösen, miután Orbán Viktor 2010-ben miniszterelnök lett. A találkozók magas száma és gyakorisága önmagáért beszél: Orbán volt az első rendszerváltás utáni kormányfő, aki 2012 februárjában az arab országban járt és Nadzsíb Mikati libanoni miniszterelnökkel, illetve Michel Szulejmán köztársasági elnökkel is találkozott. Szokatlan módon egy évvel később a magyar kormányfő ismételten felkereste a „cédrusok országát”, de akkor már egy népes – 36 üzletembert számláló – delegáció kíséretében. Viszont újra személyes megbeszélést folytathatott a köztársasági elnökkel, amelynek a részleteiről semmit nem tudni.

2013 óta nem telt el úgy év, hogy a magyar kormány valamelyik prominens tagja ne utazott volna Libanonba.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2015-ben, Trócsányi László igazságügyi miniszter 2014-ben és 2017-ben tárgyalt libanoni kormányok fontos tagjaival. Ezzel párhuzamosan pedig Magyarország gyakran fogadott libanoni delegációkat: tavaly Gibran Bászil külügyminiszter járt Magyarországon, amely során a magyar diplomácia vezetője nem győzte hangsúlyozni, hogy

„Libanon fontos szerepet tölt be a magyar külpolitikában, mivel ez az ország a közel-keleti stabilitás egyik fontos láncszeme”

Sőt, ma már egyenesen már úgy tűnik, mintha az Európai Unióban Magyarország lenne az egyik fő szószólója az arab országnak. Szijjártó a 2015-ös útja során 30 millió eurót ajánlott fel az arab országnak a menekültválság kezelésére. Később a magyar diplomácia volt a fő kezdeményezője annak, hogy a Libanonnak jóváhagyott 400 millió eurós segítséget 800 millió euróra növeljék, és ezért erőteljesen lobbizott az uniós intézményekben. Ugyanúgy tavaly a magyar kormány bejelentette, hogy másfél millió eurós összeget szán arra, hogy ottani megrongálódott keresztény templomokat újítsanak fel. A helyi sajtó szerint ezek közül 30 keresztény templom felújítása már tavaly novemberben elkezdődött.

A szokatlanul jó kormányközi kapcsolatokat tökéletesen szimbolizálja, hogy 2015-ben a legnagyobb libanoni lapokban jelent meg az az angol és arab nyelvű hirdetés, amelyben Budapest figyelmeztette a menekülteket: amennyiben illegálisan lépnek Magyarország területére, akkor ott börtön vár rájuk. A kép forrása: Twitter

Azonban ennek a jó libanoni-magyar viszonynak az oka elsősorban nem a migráció vagy a kereskedelmi kapcsolatok, hanem sokkal inkább azok a pénzügyi összefonódások, amelyek a korábban említett Audi Bank esetében szintén láthatóak. Ráadásul nem ez az egyetlen bank, amellyel a magyar kormány szoros kapcsolatot ápol. A Fransabank, amelynek nemcsak az arab világban, hanem Franciaországban, Fehéroroszország vagy Kubában is vannak kirendeltségei, neve korántsem cseng ismeretlenül Magyarországon. A bankot irányító Kassar-fivérek közül Abdel Magyarország tiszteletbeli konzulja, és korábban ő vezette a Malév libanoni képviseletét, Adnan az arab országok kereskedelmi kamaráinak elnöke.

Igazán ismertté akkor váltak Magyarországon, amikor Orbán 2013-ban mindkettőjüket Magyar Érdemrenddel tüntette ki  a magyar–libanoni kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenységükért és a budapesti Magyar-Arab Gazdasági Fórum megszervezésében játszott szerepükért.  Az ünnepi beszédben a magyar kormányfő hangsúlyozta a „Kassar-fivérekkel fenntartott barátságot”,

akik jóban-rosszban kitartottak mellette, illetve „Magyarország sokat köszönhet nekik”. 

Az érdemrenden kívül a magyar kormány úgy „hálálta meg” a segítséget, hogy a 2014-ben Növekedési Hitel Bankban Zrt. (NHB) tulajdonosi körében a Kassar-fivérek által Fransa Holding – egyetlen külföldiként – 1,53 százalékos részesdéssel bír a mai napig. Ugyanakkor a mai napig nem tudni – és ezen a téren a Magyar Nemzeti Bank is eléggé szűkszavúan nyilatkozik -, hogy a Fransabank valójában miben is volt Magyarország (vagy Orbán-család) segítségére.

Orbán kitünteti a Kassar-fivéreket 2013-ban.

Vajon az Orbán-család és Mészáros Lőrinc kimenekített pénzei még mindig ott pihennek a libanoni bankok- akár a Fransabank, akár az Audi – számláin?  Vagy már beszélhetünk erről múlt időben is, ugyanis a miniszterelnök kétszer is megijedhetett, jó helyen vannak-e a „megtakarításai” az arab világban, nem volnának inkább biztonságban idehaza? Az első vészcsengő az emlékezetes kitiltási botrány idején szólalhatott meg nála, hiszen akkor köztudottan rálépett az amerikaiak „lábára”, és alighanem az USA az egyetlen hatalom, amelytől joggal tart.

A másik alkalom akkor lehetett, amikor kiderült, hogy találkozott az Interpol körözési listáján 25 éve szereplő Ghaith Pharaonnal, és ezt is rossz néven vehették volna a pénzmosásra nagyon kényes amerikaiak. Forrásunk szerint Nagy lehetett az egyik olyan közvetítő, aki miatt Pharaon nálunk fektetett be, és nem máshol. Az elhunyt szaúdi milliárdosnak – akárcsak Nagynak – Libanonban szintén voltak komoly érdekeltségei. Például Pharaon utolsó Magyarországon bejegyzett vállalkozását, a mezőgazdasági gépekkel foglalkozó Robinsons Kft. egy libanoni üzletember kapta meg: Wissam Baroudi, aki az egykori libanoni elnök Michel Szulejmán veje. Arról a Szulejmánról van szó, akivel Orbán 2012-es és 2013-as libanoni látogatása során magánjellegű beszélgetést folytatott.

Ebben az időszakban „indultak vissza” a külföldön befektetett, tisztázatlan keletkezésű vagyonok Magyarországra. Hogy igaz-e mindaz, ami a napokban kiderült a „gyémánt-akcióról”, a futárokról, a sok-sok áttéttel tisztára mosott, alkotmányos költségként elvett uniós pénzekről, kinek-kinek bízzuk a fantáziájára. Az azonban tény: akkoriban kapott kedvet a kormány a bankvásárlásokra, amelyekbe befizetve a visszacsorgatott milliárdok követhetetlenné váltak. Azokra már senkinek nem lehet rálátása.

Ha visszatérünk napjaink „különös” történéseire, mindezek ismeretében talán magyarázatot lehet találni arra is, honnan pottyant Kósa Lajos ölébe az a hatalmas vagyon, amelynek mértékét talán a mai napig sem tudja felfogni. És a szálak Libanonból ismét visszavezettek Svájcba…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK