Kezdőlap Itthon Oldal 541

Itthon

Választási hírek – Észak-Magyarország

Folyamatosan frissülő cikkünkben követheti a Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkező híreket, választási eredményeket.

VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
BAZ megye 03. Ózd   56,61%  
  Fidesz:Riz Gábor  49,3  
  DK: Varga Gergő  8,18  
  Jobbik:Farkas Péter Barnabás  36,75  
  LMP: Kálló Zsoltné  2,59  
  Momentum: Kovács József  0,77  
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
BAZ megye 04. Kazincbarcika    62.01%  
  Fidesz: Demeter Zoltán  44.29  
  MSZP-Párbeszéd: Gúr Nándor  17.88  
  Jobbik: Egyed Zsolt   30.15  
  LMP: Üveges Gábor  

 3.38
 
  Momentum: Győri Gyula  0.71  
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
BAZ megye, 05. Sátoraljaújhely    61.14%  
  Fidesz: Dr. Hörcsik Richárd  49.68  
  DK: Zaveczki Tibor  4.8  
  Jobbik: Mikola Gergely  28.55  
  LMP: Köteles László  12.91  
  Momentum: Pencz András Soma  0.33  
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
 BAZ megye, 06. Tiszaújváros    64.95%  
  Fidesz: Koncz Feremc  49.76  
  MSZP-Párbeszéd: Pap Zsolt  15.96  
  Jobbik: Bíró László  30.37  
  LMP: Dr. Tarnai Gábor  2.07  
  Momentum: –    
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
BAZ megye, 07. Mezőkövesd    67.03 %  
  Fidesz: Tállai András  55.48  
  MSZP-Párbeszéd: Kormos Anna  8.37  
  Jobbik: Lukács Attila  31.44  
  LMP: Ambrus György  2.63  
  Momentum: –    
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
Heves Megye, 02. Gyöngyös    69.48%  
  Fidesz: Horváth László  48.45  
  MSZP-Párbeszéd:Orosz Bálint János  8.37  
  Jobbik: Vona Gábor  39.69  
  LMP: Reichenberger Jnos Gyula  2.08  
  Momentum: –    
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Heves Megye, 03. Hatvan    61,22%  
  Fidesz: Szabó Zsolt  52.42  
  MSZP-Párbeszéd: Tóth Norbert  8.55  
  Jobbik: Sneider Tamás  34.25  
  LMP: Tóth Norbert  2.68  
  Momentum:Déri Tibor 0.78  

 

VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
Nógrád megye, 01. Salgótarján   66.01%  
  Fidesz: Dr. Becsó Károly  48.48  
  DK: Kovács Zsolt  8.55  
  Jobbik: Cseresznyés István  22.85  
  LMP: Dömsödi Gábor  15.05  
  Momentum: Tóth Csaba  0.5  
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
Nógrád megye, 02, Balassagyarmat    66.47%  
  Fidesz: Balla Mihály  55.29  
  MSZP-Párbeszéd: Csukáné Szerémy Andrea  12.56  
  Jobbik: Dobrocsi Lénárd  26.55  
  LMP: Gyenes Szilárd  3.49  
  Momentum: –    

 

Választási hírek – Észak-Dunántúl

Éjféli állás szerint a Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megyéből érkező választási eredmények.

VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Győr-Moson-S. 3. (Csorna)   72,64 %  
  Fidesz: Gyopáros Alpár    64,59
  DK: Szabó Zoltán    6,09
  Jobbik: Magyar Zoltán    23,41
  LMP: Molnár Ferenc    4,1
  Momentum: Budai Zsaklin    1,02
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Győr-Moson-S. 5. (Mosonmagyaróvár)    70,5%  
  Fidesz: Nagy István    55,16
  MSZP-P: bogyai Zsolt    9,88
  Jobbik: Jávor Miklós    25,92
  LMP: Goda Bálint Zsolt    5,07
  Együtt: Deschalak Károly Ferenc     0,4
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Vas 2. (Sárvár)   73 %  
  Fidesz: Ágh Péter    62,34
  MSZP: Horváth Attila    13,52
  Jobbik: Rába Kálmán    17,97
  LMP: György István Péter    3,48
  Momentum: Kovács Attila    1,18
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Vas 3. (Körmend)   72,57 %  
  Fidesz: V. Németh Zsolt    64,36
  DK: Balogh Tibor    4,32
  Jobbik: Bana Tibor    26,2
  LMP: Bogáti András    2,98
  Momentum: Gerencsér Mónika    0,9
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Komárom-Esztergom 2. (Esztergom)   69,85 %  
  Fidesz: Völner Pál    45,49
  DK: Vadai Ágnes    11,19
  Jobbik: Nunkovics Tibor    34,19
  LMP: Munkácsy Béla Attila    4,53
  Momentum: nincs    
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Komárom-Esztergom 3. (Komárom)   68,64 %  
  Fidesz: Czunyiné Bertalan Judit    51,53
  MSZP: Sólyom Jöran    12,38
  Jobbik: Tóth Endre    26,29
  LMP: Talabér Gábor    4,87
  Momentum: Lakatos Béla    2,31
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Veszprém 2. (Balatonfüred)   70,24 %  
  Fidesz: Kontrát Károly    51,59
  DK: Deák Istvánné    10,38
  Jobbik: Kepli Lajos    33,59
  LMP: visszalépett    
  Momentum: Kiss László    2,15
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Veszprém 3. (Tapolca)   69,07%  
  Fidesz: Fenyvesi Zoltán    47,79
  MSZP: Kárpáti Lajos    8,35
  Jobbik: Rig Lajos   39,85
  LMP: Takács Lajos    2,02
  Momentum: elutasított    
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Veszprém 4. (Pápa)   69,48%  
  Fidesz: Kovács Zoltán    59,3
  MSZP: Gőgös Zoltán    13,17
  Jobbik: Töreki Milán    23,71
  LMP: Tomán Attila    2,01
  Momentum: Iker Áron    0,76

Választási hírek – Dél-Dunántúl

Folyamatosan frissülő cikkünkben követheti a Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyéből érkező híreket, választási eredményeket.

VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Keszthely (Zala 2.)   68,73%  
  Fidesz: Manninger Jenő   56,36%
  DK: Kovács Viktória  
8,38%
  Jobbik: dr. Weller-Jakus Tamás   27,57%
  LMP: Temesváry Tibor   3,91%
  Momentum: Elekes István   2,01%
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL  EREDMÉNY
Barcs (Somogy 2.)    63,6%  
  Fidesz: Szászfalvi László   52,52%
  DK: Remes Gábor   5,96%
  Jobbik: Ander Balázs   37,52%
  LMP: Sipos Zoltán   1,77%
  Együtt: Gyertás Lászlóné   0,22%
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Marcali (Somogy 3.)   66,23%  
  Fidesz: Móring József Attila   52,73%
  MSZP-P: dr. Mészáros Géza József   7,13%
  Jobbik: dr. Steinmetz Ádám   36,56%
  LMP: Filák Péter   1,79%
       
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Siófok (Somogy 4.)   68,28%  
  Fidesz: Witzmann Mihály   51,94%
  MSZP-P: dr. Magyar György   24,6%
  Jobbik: Potocskáné Kőrösi Anna   19,16%
  LMP: Gál Ferenc   1,85%
  Momentum: Nagy Dávid   0,92%
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Mohács (Baranya 3.)   65,73%  
  Fidesz: dr. Hargitai János   58,46%
  DK: Lukács János   9%
  Jobbik: Szőcs Norbert   23,04%
  LMP: Bosnyák András   6,71%
       
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Szigetvár (Baranya 4.)   64,29%  
  Fidesz: Nagy Csaba   50,07%
  MSZP-P: dr. Vass Péter   26,68%
  Jobbik: Andrics Alíz   15,25%
  LMP: Angyal Károly Tibor   3,17%
  Momentum: Gergely Attila   0,68%
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Dombóvár (Tolna 2.)    66,58%  
  Fidesz: Potápi Árpád   58,94%
  DK: Gecséné Slárku Szilvia   8,7%
  Jobbik: Fenyvesi Csaba   24,34%
  LMP: dr. Kretz István   4,59%
  Momentum: Sárdi Csaba László   1,04%
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL  EREDMÉNY
Paks (Tolna 3.)   66,31%  
  Fidesz: Süli János   58,51%
  MSZP-P: Heringes Anita   11,86%
  Jobbik: Bencze János   23,72%
  LMP: Dömötörné Solymár Orsika   2,93%
  Momentum: Dobosi Norbert   1,12%

 

 

Választási hírek – Közép-Magyarország

Folyamatosan frissülő cikkünkben követheti a Fejér, Pest és Bács-Kiskun megyéből érkező híreket, választási eredményeket.

VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Fejér 03 (Bicske)      
  Fidesz: Tessely Zoltán    53,29
  MSZP: Szilágyi László    14,71
  Jobbik: Varga Lászó Béla    23,31
  LMP: Szatmári Ildikó    4,98
  Momentum:Milnár Dániel    2,41
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Fejér 05 (Sárbogárd)      
  Fidesz: Varga Gábor    56,6
  DK: Szilveszterné Nyuli Ilona    6,25
  Jobbik: Argyelán János    31,18
  LMP: Lapos Péter    2,61
  Momentum:Bálint Zoltán László    
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Pest megye 02 (Budakeszi)      
  Fidesz:Csenger-Zalán Zsolt    44,71
  DK: visszalépett    –
  Jobbik:Császárné Kollár Tímea Annamária   8,42 
  LMP: Dr. Szél Bernadett    43,21
  Momentum: visszalépett    –
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Pest megye 03 Szentendre      
  Fidesz:Hadházy Sándor    46,94
  DK: Király Miklós    19,25
  Jobbik:Pál Gábor    17,43
  LMP:Drávucz Zsolt    6,96
  Momentum: Vásárhelyi Judit   0,35 
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Pest megye 04 (Vác)      
  Fidesz:Rétvári Bence    51,56
  DK:Krauze István    18,49
  Jobbik:Fehér Zsolt    23,9
  LMP:Matkovich Ilona    18,50
  Momentum:Juhász Béla Róbert    1,68
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Pest megye 05 Dunakeszi      
  Fidesz:Tuzson Bence    43,59
  DK:Rónai Sándor    36
  Jobbik:Varga Zoltán Péter    15,42
  LMP: visszalépett    0
  Momentum:Kohut Ákos    3.49
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Pest megye 6 Gödöllő      
  Fidesz:Vécsey László József    46,3
  MSZP:Makrai Zoltán    7.32
  Jobbik:Víg János    19,11
  LMP:Lengyel Szílvia    22,75
  Momentum:Molnár László    1,26
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Pest megye 07 Vecsés      
  Fidesz:Dr. Szűcs Lajos    44,99
  DK:Nyeste Andrea    14,24
  Jobbik:Sas Zoltán    29,48
  LMP:Apostol Klaudia    5,09
  Momentum:Kalasovszky Bernadett   2,18 
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Pest megye 08 Szigetszentmiklós      
  Fidesz:Bóna Zoltán    40,51
  MSZP:Stefanik Zsolt    30,43
  Jobbik:Lupa János    20,52
  LMP:Hervényiné Danics Nikoletta    4,71
  Momentum:Tótok József    2,1
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Pest megye 09 Nagykáta      
  Fidesz:Czerván György    50,89
  MSZP:Török Zsolt    7,07
  Jobbik:Bozsik József    32,9
  LMP:Szalay Sándor    2,77
  Momentum: visszalépett    –
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Pest megye 10 Monor      
  Fidesz:Pogácsás Tibor    53,41
  MSZP:Torzsa Sándor    14,41
  Jobbik:Lendvay Endre    25,87
  LMP:Lutter Ferenc    3,3
  Momentum:Janzsó Miklós Csaba    1,54
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Pest megye 11 Dabas      
  Fidesz:Pánczél Károly    51,47
  MSZP:Kücsön Sándor    12,18
  Jobbik:Magyar Péter    29,14
  LMP:Török László    5,49
  Momentum:Galgóczi Péter    0
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Pest megye 12 Cegléd      
  Fidesz:Földi László    52,87
  DK:Dr. Szüdi János    7,08
  Jobbik:Volner János    33,13
  LMP:Földi Áron    3,91
  Momentum:Mucsinyi Levente    1,19
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Bács-Kiskun 03 Kalocsa      
  Fidesz:Font Sándor    54,12
  MSZP:Dr. Angeli Gabriella    11,19
  Jobbik:Suhajda Krisztián    29,55
  LMP:Kerpács Rezső    1,1
  Momentum:Környei Balázs    1,1
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Bács-Kiskun 04 Kiskunfélegyháza      
  Fidesz:Lezsák Sándor    60,99
  MSZP:Horváth Tamás    12,16
  Jobbik:Kollár László   20,61 
  LMP:Kis-Szeniczei Kálmán    2,77
  Momentum:Tabajdi Péter    1,0
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Bács-Kiskun 05 Kiskunhalas      
  Fidesz:Bányai Gábor    56,72
  DK:Molnár László    5,87
  Jobbik:Farkas Gergely    32,83
  LMP:Midl Melánia    2,13
  Momentum:Takács Zoltán    0,83
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Bács-Kiskun 06 Baja      
  Fidesz:Zsigó Róbert    55,43
  MSZP:Hajdú Miklós    17,6
  Jobbik: Grünfelder Zoltán    18,47
  LMP:Ikotity István    5,65
  Momentum:Béni Kornél    1,51

 

 

 

Választási hírek – Dél-Alföld

Folyamatosan frissülő cikkünkben követheti a Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyéből érkező híreket, választási eredményeket.

VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK részvétel  eredmény
JÁSZ–NAGYKUN–SZOLNOK megye 02. sz. OEVK (Jászberény)     66.36 %  
  Fidesz: Pócs János    52.01 %
  DK: Dr. Gedei József    8.12 %
  Jobbik:Budai Lóránt    32.86 %
  LMP:Eszes Béla    4.19 %
  Momentum:Pálffy István   0.57 % 

 

JÁSZ–NAGYKUN–SZOLNOK megye 03. sz. OEVK (Karcag)    62.13 %  
  Fidesz: Kovács Sándor   6.73 %
  DK: Bodó Jánosné   5.5 %
  Jobbik: Dr. Lukács László György    31.84 %
  LMP: Sallai Róbert Benedek    3.18 %
  Momentum: Mikle Richárd   0.71 %
       

 

JÁSZ–NAGYKUN–SZOLNOK megye 04. sz. OEVK (Törökszentmiklós)    63.48 %  
  Fidesz: Boldog István    45.52 %
  MSZP/Párbeszéd: Rózsa Endre   9.9 %
  Jobbik: Csányi Tamás   39.69 %
  LMP: Ecseki Virág   2.23 %
  Momentum: Matisz Károly   0.67 %
       

 

BÉKÉS megye 02. sz. OEVK (Békés)    64.77 %  
  Fidesz: Dankó Béla   53.14 %
  DK: Dr. Kondé Gábor   8.8%
  Jobbik: Samu Tamás Gergő   28.52%
  LMP: Bencsik Mihály   5.17%
  Momentum: Babinszki Bence   1.22%
       

 

BÉKÉS megye 03. sz. OEVK (Gyula)    65.04 %  
  Fidesz: Dr. Kovács József   51.43%
  MSZP/Párbeszéd: Pluhár László   18.66%
  Jobbik: Dr. Dévényi-Dabrowsky Géza   22.46 %
  LMP: Sallai Szabó László   3.63 %
  Momentum: Nagy Zoltán   1.32 %
       

 

BÉKÉS megye 04. sz. OEVK (Orosháza)    65.61 %  
  Fidesz: Simonka György   43.99%
  MSZP/Párbeszéd: Füvesi Sándor   10.44%
  Jobbik: Dr. Szabó Ervin   38.94%
  LMP: Németh Sándor   1.97%
  Együtt: Bod Tamás   1.1%
       

 

CSONGRÁD megye 03. sz. OEVK (Szentes)    66.21 %  
  Fidesz: Farkas Sándor   50.6 %
  DK: Dr. Eörsi Mátyás   4.73 %
  Jobbik: Szabó Zoltán Ferenc   37.32%
  LMP: D’Elia Viktor   2.63%
  Momentum: Hegedűs Barnabás   1.4%
       

 

CSONGRÁD megye 04. sz. OEVK (Hódmezővásárhely)  98,17%-os feldolgozottság   71.49 %  
  Fidesz:  Lázár János   52.38%
  MSZP/Párbeszéd: Rója István   7.4%
  Jobbik:  Dr. Kiss Attila    36.3 %
  LMP: Pongrácz Gergely    1.65%
       
       

 

Orbán Viktor őszödi beszéde: megcselekedtük, amit megköveteltünk a hazától

PRO DOMO!!! választási vereség, vagy vereséggel felérő kisarányú győzelem esetére

Magyarország elesett. Hiába küzdöttek a legjobbjaink, az idegen zsoldból fegyverkező túlerő legyűrte a hazafiakat.

És akkor mi most elmegyünk. Emelt fővel távozunk, mert megcselekedtük, amit megköveteltünk a hazától. Ugye, emlékeztek még arra, mit mondtam, amikor 2002-ben vereséget szenvedtünk? Hogy a haza nem lehet ellenzékben.

Nem is ragoznám tovább, de van néhány dolog, amit muszáj elmondanom a magyar embereknek. Hogy bár legyűrt bennünket a túlerő, nem adjuk fel. Amint lehet, visszajövünk. És ha a migránsozás nem volt elég, akkor majd mással fogunk riogatni benneteket. Ha már tele van a hócipőtök a sorosozással, akkor keresünk nektek másik mumust.

Mert ellenség kell, anélkül nekem nem megy. Ismertek engem, tudjátok, hogy milyen vagyok. Olyan ember, aki háborúban megfelel, békében alkalmatlan.

Nekem, nekünk, háború kell. És persze sok pénz, mert anélkül nincs háború. Meg ellenség. Mert anélkül is lehet csatázni, de ebben az esetben bolondokházában végezheti az ember.

A magyar embereket most megfosztották attól, hogy Semjén Zsolt barátom a jövőben folytathassa svédországi vadászkalandjait. Hogy Kósa Lajos egy általa csengeri háztartásbelinek nevezett nővel üzleteljen, és attól is, hogy a vejem, Tiborcz István tovább növelje a vagyonát.

Mészáros Lőrinc barátomról most nem is beszélve. Ezek az emberek most mind csalódottak, mert nem voltatok elegen, akik bíztatok volna bennük.

Tudom, hogy sokan azt gondolják rólunk, hogy szétloptuk az országot. Még rigmus is született erről: „Aki nem lop egyszerre, nem kap rétet estére”.

Nem tudok ere mit mondani. Talán csak annyit ajánlanék Magyarország figyelmébe, hogy még mindig jobb, ha rendes, tisztességes magyar emberek lopnak, mintha mindenféle idegenek tennék ugyanezt.

Most búcsúzom tőletek, de még találkozunk.

Hajráf Magyarország, hajráf magyarok!

A Klubrádió Magyarország legnagyobb agórája

„Fogalmam sincs, hogy a miniszterelnök mit gondol a cigányokról, a zsidókról, a melegekről, szerbekről, szlovákokról, románokról. Még Sorossal, Brüsszellel, az ENSZ-szel kapcsolatban sem tudom, mit gondol, csak azt, hogy mit beszél róluk. Ha éppen olyat kell mondani, hogy bárkit, akár a pirézeket, meg kell vetni, akkor azt mondja” – ezt nyilatkozza Arató András, a Klubrádió elnöke a Független Hírügynökségnek. A Klubrádió most 2021-ig biztosan rendelkezik frekvenciával, de gazdasági léte folyamatosan bizonytalan, mivel Magyarországon nem létezik reklámpiac, csak a csókosok jutnak ilyen bevételekhez. Pedig, állítja az elnök, a csatornát hetente ötszázezer ember hallgatja és kommentálja, így nyugodtan elmondható, hogy ez az ország legnagyobb agórája.

 

Mit vársz?

Mitől?

Szerinted?

Hát, gondolom a választástól.

Így igaz.

Nézd, vannak realitások. Magyarország vizsgázik. 2014-ben is vizsgázott, akkor megbukott. 2010-re még lehet kifogást, felmentő okokat találni, de azért az is egy bukás közeli állapot volt.

Mert?

Mert az ország már korábban kipróbálta az Orbán-kormányzás természetét, és abból nagyjából látni lehetett egy újabb Fidesz-győzelem következményeit. Aztán ezt meg is tapasztalhattuk, ezért állítom, hogy ’14-ben a választóközönség megbukott a vizsgán.

Milyen értelemben?

Azt gondolom, hogy egy felnőtt, jobb sorsra érdemes ország, nem választ magának ilyen vezetőket. Bizonyára emlékszel rá, hogy 2011-13 között nagyon sok uniós vezetővel találkoztam, rengeteg interjút adtam, és sokan elmondták nekem: ők nem a magyar népre, hanem a magyar kormányra haragszanak. És azt is elmondták, hogy megváltozik a magyar választópolgárok megítélése, ha a tapasztalatok ellenére újra megválasztja rezsimet. Ez az ország azonban mindent elfogadott, többek között azt is, hogy szűkítették a választójog szabadságát. Ma már azt mondják nekünk, vagy a „centrális erőteret” választod, vagy adhatod a voksodat az erősen fragmentált ellenzékre, a szélsőjobbtól a szélsőbalig egy kupacban. Utóbbi esetben persze hazaáruló vagy. Ahol szabad és arányos választás van, ott nem kényszerítik bele a polgárt egy lehetetlen döntésbe. Márpedig az egyfordulós választás ezt kényszeríti arra a választóra, aki nem vágyik a NER folytatására. Demokrata pedig aligha adja a voksát szélsőjobboldali jelöltre. A nálunk alkalmazott egyfordulós szisztéma kizárja, hogy a választók szabadon kifejezzék akaratukat.

Azt gondolnám, hogy már bőven elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy a Fidesz választási rendszere, a manipulációk, átforduljanak az ellentettjébe, vagyis az általa kitervelt rendszer elkezdjen ellen dolgozni, ám ez még sem következett be. Szerinted miért nem?

Mi az, hogy ellene? Azon kívül, hogy utálják ezt a rendszert, meg a tolvaj társaságot, egy zsidókat listázni akaró, gárdát vonultató alakulattal miféle közösséget vállalhat egy szekularizált európai államra vágyó demokrata? Az a közös, hogy ami van, azt le kell váltani? Ez Sophie választására emlékeztet.

De miért kevés, amikor mindegyik azt mondja, hogy le kell váltani.

Igen, azt mondja, de egyébként meg öt százalék kell ahhoz, hogy bejusson valaki a parlamentbe, ahhoz pedig az egyszerű többség is elegendő, hogy valaki az egyéni választó körzetében nyerjen.  A Fideszt megelőző időkben, a kétfordulós rendszerben, volt alternatíva, nem kellett koalíciót kötniük a teljesen különbözőknek, és a másodikban is csak a hasonlók értékrendet követőek kötöttek szövetséget. Orbán is annak köszönhette az első miniszterelnökségét, hogy Torgyán nyolcvanhárom helyen visszaléptette a jelöltjeit.  Ha 1998-ban egyfordulós a választás, akkor nincs Orbán-kormány. Nekem viszonylag könnyű a helyzetem, itt Budapesten. De, ha egy olyan helyen laknék, ahol a Jobbikra kellene szavaznom ahhoz, hogy megszabaduljunk Orbántól, az elfogadhatatlan a számomra. Jobbik semmit és senkit nem vont vissza az első éveinek szélsőségességéből, ahogy ők becézték, nemzeti radikalizmusából. Ebből az következik, hogy nem változtak a nézeteik, csak most hallgatnak róluk.

Mi az, amit nem vett át a Fidesz a Jobbik szélsőséges nézeteiből?

Lehetséges, de a Fidesz számára, fennállása óta, minden ideológia pusztán hatalomtechnikai eszköz. A liberalizmus is az volt, a nemzeti konzervatívizmus is, és most a neohorthysta, neofasiszta gondolatok is. Ha holnap a Világ proletárjai egyesüljetek  szlogennel lehetne nyerni, akkor azt vallaná.

Magyarul egy kifejezett hatalomtechnikusnak tartod a Fideszt.

Ennél azért egy picit súlyosabb a helyzet, bár fogalmam sincs, hogy a miniszterelnök mit gondol a cigányokról, a zsidókról, a melegekről, szerbekről, szlovákokról, románokról. Még Sorossal, Brüsszellel, az ENSZ-szel kapcsolatban sem tudom, mit gondol, csak azt, hogy mit beszél róluk. Ha éppen olyat kell mondani, hogy bárkit, akár a pirézeket, meg kell vetni, akkor azt mondja. Vitában állok néhány emberrel, barátaimmal arról, hogy ez a Soros-plakát kampány antiszemita-e vagy sem. Önmagában természetesen nem az, hiszen nem szerepel például a zsidó szó rajta. Ez olyan, mint az olaj: önmagában nem ég, de ha tűzre öntik, akkor annál inkább. Miskolcon sem mondta Orbán, hogy neki a cigányokkal problémája van, csak éppen úgy fogalmazott, hogy azok, akiknek baja van velük, értsék úgy, ahogyan szeretnék. Legitimálja a gyűlöletet. A miniszterelnök nem problémát kezelt, hanem koncot vetett a vérszomjasaknak.

Neked személyesen is harcokkal telítetten teltek el a fideszes évek, és azon kevesek közé tartozol, aki sikerrel vívta meg ezt a harcot, hiszen a Klubrádió él és létezik, pedig megpróbálták ellehetetleníteni.  Orbánt ismerve, akinél nem létezik a vereség fogalma, újabb győzelme esetén, ismét nekifut benneteket ellehetetleníteni?

Először is: nem látom a jövőt. Ezt a kérdést 2014-ben is feltették nekem, de akkor sem, most sem foglalkozom ezzel. Nem foglalkozom azzal, hogy mi történik, ha így alakul, vagy ha úgy alakul. Azért van meg ez a rádió már nyolc éve, mert mindig azt gondoltam, hogy a nagy dolgokkal kell foglalkozni, a kicsiket meg intézni. Ebben az értelemben a Klubrádió kis dolog. Az események két szálon futottak: az egyik maga a frekvencia, azaz a megszólaláshoz való jog, a másik pedig a gazdaság, a fenntartás anyagi fedezetének megteremtése.  Az a szál, hogy ne legyen frekvenciánk, 2014-re lezárult; akkor végre megkaptuk a frekvenciát, nyolc bírósági ítéletet követően. De a frekvencia engedély véges jószág, hét plusz öt évre szól. Ez tehát nem olyan, mint egy újság, amely, ha van pénzed, addig adod ki, ameddig akarod. Legalábbis eddig így volt.

A Népszabadság példája nem ezt mutatja.

A Népszabadságot gazdasági eszközökkel szüntették meg, nem adminisztratív úton. De ez egy másik történet. Csak annyit akartam mondani, hogy ha van egy lap, amelynek következetes és kitartó tulajdonosa van, azt a hatalom nem tudja bezárni. A rádiónkra akkor tettek erre kísérletet, amikor elkezdődött egy hétéves időszak. A történet ismert; egy hosszú pereskedés után kimondatott, hogy jár nekünk a műsorszolgáltatás joga. Ráadásul az a közösségi frekvencia a jussunk, amelyet korábban törvénytelenül, jogsértéssel nem adtak át, s amely után nem kell ötvenötmillió plusz áfafrekvencia díjat fizetnünk. A szerződést a bíróság kényszerítette ki, és így jutottunk k hozzá ehhez a frekvenciához, 2014-ben. Ez most hét évre a mienk, és a törvény szerint egyszer öt évre meg is lehet hosszabbítani.  Korábban elég volt bejelenteni az addigi frekvencia használónak, hogy folytatni akarja a munkát, és oda kellett neki adni. Most azonban megváltozatták a törvényt, a Médiatanácsnak módja megtagadni a második periódust indoklás nélkül, magyarul elvenni a megszólalás lehetőségét. Ahogy tette ezt a Class FM esetében.  A mi hét évünk 2021-ben jár le, nem tudjuk, hogy mi fog történni azután.

Ma már olyan kockázat nincs, hogy anyagilag ellehetetlenül a rádió?

Hogyne lenne. A reklámpiac – bár itt a piac szó használatának helyessége erősen kérdéses – legnagyobb szereplője a magyar állam, annak intézményei és vállalatai. Ezek igen nagyvonalúan költik az állampolgárok adóforintjait – kizárólag a lakájmédiában. Ezért nekünk folyamatosan szükségünk van a közönségünk támogatására. Most éppen félévenkénti gyűjtési akció harmadik hetében járunk, nagyjából ötven millió forint gyűlt össze, ami újra fantasztikus, ám ezzel igen nehezen működünk el szeptemberig. Amikor kezdődik egy-egy gyűjtés, sohasem tudhatom, mennyi gyűlik össze. Ez egy félévenként ismétlődő súlyos stressz-helyzet.

Abból van anyagi hátránya a Klubrádiónak, hogy a vidéki frekvenciáit elvették?

Abból ma nincsen, mert nincs tisztességes reklámpiac. Ha Magyarországon a reklámpiac nem úgy nézne ki, hogy kizárólag a csókosoknak, sógoroknak, és családtagoknak szállít reklámot az összes állami vállalat, amely gyakorlatot a magánvállalkozások jelentős része félelemből, vagy akár meggyőződésből követ, és a vásárlók a hallgatottságot, nézettséget, olvasottságot tekintenék döntéseik alapvető tényezőjének, akkor a Klubrádió nyereséges vállalkozás lenne.

Arra gondoltam, hogy a vidéki hallgatók így kimaradnak a gyűjtésből.

Azért a vidéki hálózat fenntartása nem volt olcsó dolog. Sok vidéki hallgatónk van az internetnek köszönhetően, és közülük is számosan támogatnak minket.

Mondhatjuk tehát, hogy a Klubrádió alapvetően fővárosi csatorna. Mennyire van jelen a budapestiek életében a hangotok?

Akinek politikai érdeklődése van, az tud a Klubrádióról. Napi kétszázezer ember hallgatja abból a hárommillióból, akit elérünk. Ez egy nagyon magas szám. Ötszázezerre becsülhető azok száma, akik rendszeresen, hetente legalább néhányszor fogyasztói a műsorainknak.

Azt mondod, ha a Klubrádión múlna, már vasárnap nem lenne Orbán-kormány?

Azt nem tudom. Ha a vágyaimról beszélünk, akkor bevallom, hogy én nagyon nem szeretem ezt a rendszert, amiben élünk. Ha normális országban élnénk, akkor mindenhol kiegyensúlyozott lenne a tájékoztatás. A média alapvetően ellenzéki, ami nem azt jelenti, hogy valamelyik ellenzéki politikai entitáshoz tartozik, hanem hogy kritizálja, kontrollálja az aktuális kormányt. A média a fékek és ellensúlyok körébe tartozik.

Azért ötszázezer ember megszólalásaiból lehet némi következtetéseket is levonni. Te például ezek alapján mit gondolsz?

A megszólalók egy sokkal szűkebb körből kerülnek, de nyugodtan mondhatom, hogy ha csak a mi hallgatóink választanának, az összes demokratikus ellenzéki párt megkapná az öt százalékot, és akkor egy, az 1990-eshez hasonlítható demokratikus parlament alakulna ki.

Változik a koncepció, függően attól, hogy mi történik a választásokon?

Mit értesz koncepció alatt? Ha azt, hogy az értékrendje, amit talán a demokratikus szóval lehetne leírni, változik-e, akkor az biztosan nem. Ehhez a rádiót működtető embereknek kellene megváltozniuk, ami például már 2010-ben, 2014-ben sem változott meg. Nem is fog Az meg természetes, hogy mindig meg kell újulni, frissülni kell, függetlenül attól, hogy mik a választási eredmények.

Tehát megmaradtok politikai rádiónak.

Én most sem definiálnám politikai rádiónak, mivel a műsorainknak az egyharmada az, ami politikával foglalkozik.

Az arcát, karakterét mégis a politika határozza meg a Klubrádiónak, nem?

A határozott értékrend. Úgy gondolom, hogy ma a Klubrádió Magyarország legnagyobb agórája. Egy agórán nem csak arról beszélnek, hogy melyik képviselő mit lopott, vagy milyen háziállatot lőtt le, hanem egy csomó mindenről.  Ha nem így lenne, unalmassá válnánk. Rendkívül hallgatott például az Ötös műsorsávunk, ami messze nem politikai tartalmú.

Volt olyan, hogy féltél?

Igen. Egyszer beúsztam kétszáz méterre a tengerbe, és a hullámok, amikor kifelé akartam jönni, befelé vittek. Akkor nem érzetem jól magam, bevallom, még féltem is.

És ezek a mostani hullámok merre visznek?

Mondtam: a jövőt nem látom. Csinálom azt, amiről azt gondolom, hogy a dolgom, aztán meglátjuk, hogy az élet merre visz. Egy biztos: amit mi itt csinálunk, immár tizenhét éve, annak szerepe van Magyarországon, függetlenül attól, hogy milyen arányban van a narancs az almával szemben. Ha úgy hozza az élet, akkor a következő húsz évben még ezt a Klubrádiót piszkálgatom tovább.

A Fidesz 17 pillanata – 17. A G-nap – amikor Simicska azt mondta Orbánra

„Ott amikor elmondta, kijött a száján a Roszatom, ránéztem, és akkor rájött, hogy hibázott, ezt a mondatot nekem nem mondhatta volna el. Akkor egy darabig néztük egymást. Azt mondtam, hogy végiggondolom az egészet, és üljünk le egy hét múlva. És akkor leültünk, és mondtam, hogy a véleményem nem változott, ebben én nem tudok részt venni. És akkor itt closing”.

2017. december 3-án nyilatkozta ezt Simicska Lajos az RTL Klubnak, amikor a nevezetes G-naphoz vezető előzményekről kérdezték. A 2015. február 6-ig gyakorlatilag „rejtőzködő életmódot” folytató, a sajtó számára elérhetetlen Simicska ugyan a nevezetes G- nap után – amikor Orbán Viktort nemes egyszerűséggel gecinek nevezte – sem vált médiasztárrá, ám ettől kezdve időnként nyilatkozott a sajtónak.

A 2015. február 6-i nap is úgy kezdődött, mint az összes többi péntek, ám kora délutántól felgyorsultak az események.

Kiderült, hogy Simicska Lajos médiabirodalmának több vezetője felmondott – a Magyar Nemzet és annak online változata, a Hír Tv és a Lánchíd Rádió egyszerre jelentették be távozásukat. Távozott posztjáról Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Hír Tv elnöke, Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, Élő Gábor, az mno.hu főszerkesztője, Szikszai Péter, a Hír Tv vezérigazgató-helyettese, Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese és Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese.

Az egy ideje Veszprémben élő, ám a történtek hírére azonnal Budapestre induló Simicska Lajos útközben nyilatkozott a sajtónak: „Bemegyek a szerkesztőségbe, és mindenkit kibaszok. Kirúgok minden orbánistát, aztán kinevezem a helyükre az én embereimet, akiket nem lehet megfélemlíteni meg lefizetni. Orbán egy geci”.

A közvéleményt váratlanul érte a hír, ám a jól értesültek már egy ideje tudták, hogy az oroszellenességéről ismert Simicskát egyre jobban bosszantja, hogy Orbán Viktor közeledik Putyinékhoz. A barátok közötti viszony akkor romlott meg végérvényesen (?), amikor a miniszterelnök nem sokkal a 2014-es választási győzelem után elmondta Simicskának, hogy miképp fogja lebontani a jogállamot, korlátozni a sajtó szabadságát. Simicska azt mondta erről a találkozásról, hogy

amikor Orbán kifejtette neki, mit akar, azt gondolta magában: Ez nem biztos, hogy normális.

Két férfi, akik mindent tudnak egymásról. Együtt indultak, ugyanabból a kollégiumi szobából, ott tervezték, hogy egyszer majd minden az övék lesz. Az övék és a rokonaiké. Simicska volt az ész, ő építette fel a rendszert, amit Orbán működtetett. Simicska megteremtette Orbánt, aki cserébe „megengedte”, hogy barátja megszedje magát.

A rendszer működött, a Kaya Ibrahim és Joszip Tot ellopott útlevelével megfújt milliók – köztartozásos Fidesz-közeli cégek eladása – csak amatőr ujjgyakorlatok voltak a későbbiekhez képest.

A G-nap óta eltelt három év alapvetően háborúskodással telt. Mindkét csatázó fél adott és kapott is sebeket.

Simicska számára az elmúlt három év elsősorban üzletileg bizonyult fájdalmasnak.

Nem mintha féltenünk kellene, mert bizonyára maradt még a milliárdjaiból, de tény, hogy birodalmának zászlóshajóját, az egykor közbeszerzési ügyekben verhetetlen Közgépet teljesen kiszorították a pályázatokból, és ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítették. Simicska emberei sem jártak jobban – őket módszeresen eltávolították a kormányhoz közeli állásokból – a NAV-tól az MVM-től, vagy éppen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől.

Simicska Lajos egy ideje hátramenetben van, sorra veszíti el a csatákat, különösen a hirdetési piacon lévő hadállásainak vesztesége érintheti érzékenyen. De a háborúnak ez csak az egyik oldala. Simicska ugyanis minden titkok tudója – nem kizárt, hogy az ő köreiből szivárogtatták a sajtónak az elmúlt hetek szőnyegbombázásához szükséges muníciót. Ha ez igaz, márpedig a legtöbb kínos ügy az ő lapjaiban jelent meg, akkor elmondható, hogy alaposan megszórta Orbán hadállásait. Gondoljunk csak az Elios-ügyre, Kósa Lajos ezerháromszázmilliárd forintos kalandjára, vagy éppen Semjén Zsolt svédországi vadászatainak megszellőztetésére. Sokan találgatták, hogy mikor dobja le Simicska Orbánra az atombombát – a legtöbben a miniszterelnök állítólagos svájci bankszámláinak másolatát várták -, ám erre mindezidáig nem került sor.

És most már várhatóan nem is fog sor kerülni. A választás után – bármi is legyen az eredmény – nem lenne értelme. Különös tekintettel arra a tényre, hogy amivel Simicska Orbánt vádolhatja, abban vélhetően ő maga is sáros.

A sorozat két utolsó része itt olvasható.

A Klubrádió hányattatása

Matolcsy, aki tud élni

 

Ellenzéki szavazók kontra Fidesz

0

Az elmúlt napokban többen is kerestek, hogy mondjak „valamit” az országgyűlési választás várható kapcsán. Mi lesz? Higgyenek-e a közvélemény-kutatásoknak? Tényleg kétharmada lesz-e a Fidesznek? Ki az esélyes jelölt? Magas részvétel esetén legyőzhető-e a Fidesz? A fenti kérdések megválaszolása egy-egy egyetemi óra hosszúságú választ kíván, de egy-két gondolattal szeretnék hozzájárulni a döntés meghozatalához. Szabó Andrea választási szakértő elemzése:

  1. Mit csináljon az, aki a Fidesz győzelmét szeretné?

Ez a legkönnyebb kérdés. Menjen el szavazni, és mindkét szavazatával támogassa a Fideszt és annak egyéni jelöltjét. Itt rögtön érdemes megjegyezni, hogy minden belföldi választópolgárnak két szavazata van. Egyéni választókerületi jelöltre, és országos pártlistákra lehet voksolni. Ez így volt 1990 óta minden választáson, elvileg megtanulhatták a választópolgárok. (a tények kedvéért szögezzük le, hogy 2014 előtt megyei és nem országos listákra történt a szavazás).

A 2014 óta alkalmazott választási szisztéma az egyéni képviselőjelöltekre leadott szavazatot felülreprezentálja, nagyobb értéket ad neki. A következetes, nagy arányú, egy irányba leadott egyéni szavazat – lásd Fidesz – szinte bizonyosan győzelemhez vezet.

A Fidesz-támogatók tehát egyszerű helyzetben vannak. Ha mind elmennek – és efelelől semmiféle kétségem sincs, el fognak menni, darabra – kétharmados győzelmet hozhatnak a kormányzópártnak. 2010-ben 2 706 292 fő szavazott a kormánypártra. Úgy vélem, hogy ebben az évben is nagyságrendileg hasonló szavazatuk lesz az országos listán. Mindez azt jelentheti, hogy a Fidesz 2014-ben tapasztalt szavazatvesztése megállhat, sőt bővülhet a szavazói száma.

Ez az állítás rögtön átvezet a második fontos kérdéshez.

  1. Mi a helyzet a részvételi fétissel?

Az alábbi ábra mutatja, hogy 1990 óta hogyan nézett ki a részvétel a választások első fordulójában, illetve 2014-ben. A legalacsonyabb részvétel 1998-ban, a legmagasabb 4 év múlva, 2002-ben volt.

Lényegében e két választás tapasztalatai alapján egy olyan axióma rögzült a közbeszédben, és nem kis részben a szakmában is, hogy minél alacsonyabb a részvétel, az annál inkább a regnáló kormányzópártnak, és minél magasabb, az pedig inkább az ellenzéknek kedvez. Az alacsony részvétel esetén ugyanis az elkötelezett szavazók biztos részvétele kész, győzelmi helyzetet teremt, míg a magas részvétel során olyan szavazói rétegek vonódnak be, akik a hatalommal szemben fogalmazzák meg identitásukat. Ezt a feltételezést elsősorban a 2002-es választás erősítette meg. Akkor olyan, leginkább vidéki, kistelepülésen élő, alacsony iskolázottságú szavazók jelentek meg az urnáknál, akik felborították a közvélemény-kutatók által sorra előre jelzett nagy arányú Fidesz győzelmet. Az ún. „elhallgatási spirál” klasszikus eseteként tekintünk erre a választásra.

A Medián e héten megjelent és óriási vihart kavaró kutatási eredménye azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy tévedés lehet ez a 16 éve állandó toposzként hangoztatott álláspont. Kutatásuk szerint ugyanis valóban megjelentek a várt, vidéki, alacsony iskolázottságú szavazók, megemelkedett a részvételi hajlandóság, ami azonban nem az ellenzéknek, hanem egyértelműen a Fidesznek kedvezett. A „migránsoktól” való félelem, a Védjük meg Magyarországot! propaganda úgy tűnik igen erősen hatott az itt élő lakosságra. Kaptak ráadásul Erzsébet-utalványt, rezsicsökkentést, nyugdíjemelést, az elmúlt években némi közmunkát, azaz a jövedelmi helyzetük kétségtelenül javult az utóbbi 2–3 évben.

Megdőlni látszik tehát egy axióma. Ha a Mediánnak igaza van – tegyük hozzá, hogy más adatfelvétel ilyen határozottan nem jelezte ezt a váratlan, egy irányba dőlő részvételnövekedést –, akkor 2002-ben a magas részvétel nem a hatalommal szembeni identitásból adódott, hanem a Kövér „köteles”-beszéde kapcsán mesterségesen kialakított médiahelyzetnek, valamint – és erről nagyon kevés szó esett az idei kampányt elemző kollégák írásaiban – a „23 millió román munkavállaló” beözönlésétől való félelemkeltésnek. Félelemkeltés 2002-ben, félelemkeltés 2018-ban. Hatékony eszköz annak, aki használja.

Mindezeken túlmenően a választási rendszer úgy van kitalálva, hogy kb. 65 százalékos részvételig minden mechanizmus az erős, egy irányba mozduló szavazói tömbnek, jelen esetben a Fidesznek segítsen (győzteskompenzáció, külhoni magyar szavazók levélszavazatai, körzetek átrajzolása, médiafölény, korlátlan anyagi lehetőségek). 65 és 70 százalék között a Medián adatai alapján úgy tűnik, hogy olyan szavazók mozdulnak meg, akik a Fideszt segítik. És mi van 70 százalék felett? A válasz az, hogy nem tudjuk. Jelenleg egyetlen kutatás sem utal ilyen magas részvételi potenciálra. Vélelmezhető azonban, hogy 70–72 százalék felett valóban megjelenhetnek az ellenzék hőn áhított elsősorban városi szavazói. [Jelzem, hogy jelen állás szerint 2018-ban lehet a legélesebb város – vidék, Budapest – község ellentét a választók viselkedésében. lásd Brexit 2016. június].

  1. És mi a helyzet az ellenzékkel?

Mit tegyen egy ellenzéki szavazó? Menjen el szavazni, és hogy egy klasszikust parafáljak, vigyen magával még két embert! Emellett listán a potens ellenzéki pártokra, párszövetségekre, egyéniben, pedig az esélyes jelöltre szavazzon. Rögtön két kérdés is felmerül ezen mondat kapcsán. Kik a potens ellenzéki pártok, és ki az esélyes jelölt?

Kezdjük onnan, hogy mindenki, közte felkészült elemzők, stratégiák is úgy beszélnek a jelenlegi taktikai szavazási helyzetről, mintha erre nem lett volna példa a magyar választások történetében. Volt! Nem is egy alkalommal. Ilyen helyzet alakult ki 1998-ban, a 2 fordulóban a jobboldalon, 2002-ben, 2006-ban a bal–liberális és a jobboldali oldalon egyaránt. Igaz, kétségtelenül, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban érvényesült ez a fajta tudatos magatartás. 2010 óta az átszavazás jeleit leginkább az LMP és a Jobbik esetében lehetett regisztrálni.

Kik tehát a potenciális szavazatot maximálni képes pártok? Az MSZP–P pártszövetség, a DK, – amelyek együtt nagyobb támogatottsággal rendelkeznek, mint a Jobbik – valamint a Jobbik. Van némi bizonytalanság az LMP helyzetével kapcsolatban, mert az elmúlt hetekben – minden kommunikációs trükk ellenére – kevésbé volt részese a szavazók által hőn áhított szövetségi politikának. Nem tudni, hogy büntetnek-e szavazók, vagy az örök „új erő” – imázs fog-e érvényesülni esetükben.

Minden valószínűség szerint a többi pártra leadott szavazat automatikusan a Fidesz nagy győzelmét segíti elő, ugyanis nem hasznosul, nem koncentrálja, hanem töredezi az ellenzéki szavazatokat, pártlistán is. Valójában nincs igaza azoknak a hangoknak, amelyek szerint egyéniben szavazz az eszed, pártlistán pedig a szíved alapján. Ebben a választási rendszerben a listás szavazatokat is az ész alapján érdemes leadni. Az utolsó közvélemény-kutatások szerint az a DK, a Jobbik, az MSZP–P és az LMP a befutó ellenzéki pártok (egyetlen mérvadó kutatás sem mérte a generációs alapon szerveződő Momentumot 3 százaléknál magasabbra).

És az utolsó gondolat, az egyéni jelöltek kérdése. Ha valahol, hát itt lehet megakadályozni a Fidesz nagy arányú győzelmét. Nézzük a matematikát.

Az országgyűlésben 199 képviselő foglal helyet. Ebből 106 az egyéni, 93 pedig az országos listán jut be a parlamentbe. A Fidesz három mandátumról indul. Legalább 2 mandátumot fog kapni a külhoni magyar levélszavazatok alapján, és a német nemzetiségi képviselő, aki először lesz tagja a magyar országgyűlésnek, történetesen a Fidesz önkormányzati képviselője. A fennmaradó 90 helyet osztják szét az országos listákra érkezett szavazatok alapján. A szavazatok forrása egyrészt a második, listás szavazólap, valamint – és jelen szempontból ez az érdekesebb – a győzteskompenzáció.

Budapesten 18, Pest megyében 12, a többi megyében pedig 2 és 8 közötti egyéni képviselői helyért folyik a küzdelem. Néhány olyan egyéni választókerület található csak Budapesten kívül, amely pusztán, vagy nagyon nagy részt nagyvárosi környezetből állna, az egyéni mandátumok többségét városok és községek szavazói együtt döntik el. Generálisan elmondható, hogy Budapesten, valamint a megyei jogú városok többségében az MSZP–P/DK/független-jelölt a legesélyesebb egyéni jelölt. Budapesten van két egyéni választókerület, ahol az Együtt (Szabó Szabolcs és Vajda Zoltán), és egy, ahol az LMP (Csárdi Antal) a potens jelölt. A kisvárosias környezetű evk-kban viszont egyértelműen a Jobbik egyéni képviselő-jelöltje tudja legyőzni a Fideszt. Aki tehát nem szeretné a Fidesz nagy, akár kétharmados többségét a 2018. április 8-a után felálló parlamentben, annak pártszimpátiától függetlenül a potenciálisan esélyes egyéni jelöltre érdemes leadni a szavazatát, ez vezet ugyanis a szavazat hasznosulásához.

Minden valószínűség szerint a többi pártra leadott szavazat automatikusan a Fidesz kétharmadát segíti elő. Miért? Mert megosztja a töredékszavazatokat, és így a győzteskompenzáció révén a Fidesz malmára hajtja a vizet. Mit jelent ez? Ha a Fidesz mögött sok kis, nagyjából azonos támogatottságú pártocska lesz, akkor a győztes Fidesz és a második helyezett párt között nagyon nagy lesz a különbség (sok szavazat keletkezik), ami mind megy fel a Fidesz országos listájára. Az esélyes jelöltre szavazni tehát akkor is megéri, ha nem fogja megnyerni a választást, de legalább annyi elérhető vele, hogy csökkenteni lehet a Fidesz pártlistájára eső kompenzáló szavazatokat.

És itt érünk el az egész bejegyzés legfontosabb kérdéséhez.

  1. Lefutott a választás?

Závecz Tibor tegnap délután kiadott közleménye nagyon pontosan fogalmaz. „A kutatások igyekeznek, de nem tudják naprakészen követni a választói magatartás alakulását, ezért az előrejelzés szinte lehetetlen vállalkozás, különösképpen az egyéni választókerületek és így a mandátumok kiosztására vonatkozóan.” A lefutott-e a választás? – kérdésre tehát az a válasz, hogy nem tudjuk.

A közvélemény-kutatás hagyományosan pártlisták vizsgálatára alkalmas, arra a helyzetre, ami aktuálisan abban a pillanatban van, nincs előre jelző funkciója. A választások környékén legtöbbet jelzett választói csoport-kategória a „biztos szavazó pártot választó”, tehát az, aki holnap biztosan elmegy szavazni, és megnevez egy pártot. Ez jó esetben az 1000 fős minta 40–45 százaléka, azaz 400–450 ember. A kalkulált hibahatár ebben a körben elérheti a ±6–7 (!) százalékot is. Nem ±3, hanem ennek a 2–2,5 szerese. Abban is van kutatói konszenzus, hogy a Fideszt, miután a legerősebb, leghangosabb mozgalmi párt, a kutatók felülmérik. Ez azonban mind a pártlistákra vonatkozik.

Az egyéni mandátumok esetében elég, ha hozza a Fidesz a meglévő, stabil 40 százalék körüli támogatottságát, és töredezett ellenzék mellett automatikusan viszi a mandátumot + a győzteskompenzáció révén a töredékszavazatokat. Ezért van óriási jelentősége a visszalépéseknek, a koordinált indulásnak. Holnap este 10 órára tudni fogjuk, hogy mit érthettek meg a választók az elmúlt hetek kívülről káosznak látszó egyezkedéseiből, valóban annyira hat-e a félelemkeltés, mint az most látszik, vagy az ellenzéki szavazók vállvetve megakadályozzák a Fidesz nagy arányú győzelmét.

“Akkora álomgyilkosság lesz itt, amilyet még nem láttak.”

0

Ma délután tartotta kampányzáró rendezvényét a Momentum, amely a párt sikereinek felsorolásával indult: létrehoztuk a MomenTourt, az elvándorolt magyarok választását segítő telekocsi appot, szétbírságoltattuk a Fidesz plakátjait, az internetet pedig valósággal elárasztottuk – sorolta a Momentum eredményeit a párt kampányfőnöke.

Orosz Anna a Momentum jelöltjeinek visszalépéseiről és a kormányváltás szükségességéről beszélt. “A Momentum az együttműködőkészségével nem jobbra vagy balra lépett, hanem előre.” – mondta a Momentum elnökségi tagja.

Fekete-Győr András elnök beszédében elmondta: “Mi azt érezzük, hogy az ígéretek ideje lejárt – a tettek korszaka következik.”

A Momentum elnöke hangsúlyozta: a Parlamentbe jutás nem cél, hanem eszköz. Beszédében felsorolta Orbán Viktor álmait a független média bekebelezésétől az igazságszolgáltatás felszámolásáig, majd annyit mondott:

“Akkora álomgyilkosság lesz itt, amilyet még nem láttak.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK