Amint az várható volt, a választási eredmények Simicska Lajos médiabirodalmát sem hagyják érintetlenül. A Független Hírügynökség értesülései szerint a Simicska Lajoshoz tartozó médiabirodalom „zászlóshajóinál”, azaz, a Magyar Nemzetnél, a Hír TV-nél és a Lánchíd Rádiónál ma délelőtt 10 órára állománygyűlésre hívták össze az ott dolgozó munkatársakat és vezetőket.
Amint a történtekről többet tudunk, cikkünket frissítjük.
Ma Zsolt napja van. A török-magyar eredetű, török méltóságnévből származó személynév, a Solt név alakváltozata. Jelentése: fejedelem, uralkodó. Olvassa el a lapszemlét!
Magyar Idők: Roma rendőr a példakép a faluban
Mocsár Tibor szülei őstermelők, akik az uborkaföldön dolgozva úgy tartották, hogy a szegénységből való kitörés egyetlen útja a tanulás. A család legidősebb gyermeke a Jezsuita Roma Szakkollégium segítségével elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, és ma már készenléti rendőrként szolgál. Encsencsen ő a példakép.
– Mindig úgy vallottuk, hogy inkább dolgozunk magunknak, mint idegeneknek. Évről évre szerződtünk, minőséget állítottunk elő. De az unió hozta szabadkereskedelemben a román uborka olcsóbbnak bizonyult, és letörte az árakat. Apám ezért az erdészetnél helyezkedett el, sarjazást, fakitermelést vállal, édesanyám, aki az egyik helyi boltot vezette, most otthon van az óvodás húgommal – foglalja össze a Magyar Időknek a családi profilváltás körülményeit a fiatalember.
Több ellenzéki párt vezetései is benyújtotta lemondását a kétharmados Fidesz-győzelemmel zárult vasárnapi választás után olvasható a Népszavában. Molnár Gyula, az MSZP elnöke még a voksolás éjszakán jelentette be saját, és a párt teljes elnökségének távozását. Hiller István, a szocialisták választmányának elnöke lapunknak azt mondta, hogy az MSZP alapszabálya szerint legkorábban június második felében írhatják ki a tisztújító kongresszusukat, az „átmeneti” időszakban ő, valamint a hivatalban lévő frakcióvezető, Tóth Bertalan és Tóbiás József pártigazgató irányít.
A zöldpártnál Szél Bernadett egyelőre nem mondott le, viszont elnöktársa,Hadházy Ákos igen. Ezután pedig elszabadultak az indulatok: Hadházy a 24.hu-nak arról beszélt, hogy az LMP-s Sallai Róbert Benedek és Schiffer András egykori elnök perrel fenyegették meg azokat a képviselőjelölteket, akik visszalépést fontolgattak más pártok javára. Nem kellett sokat várni az elméletileg visszavonult Schiffer válaszára sem: szerinte ez szemenszedett hazugság.
A Magyar Nemzetnek ugyanakkor azt elismerte, hogy valóban kértek jogi szakvéleményt az engedély nélküli visszalépések estleges következményiről egy kollégájától. Sallai, aki Schiffert a „cimborájának” nevezte, a 444 kérdésére indulatosan szögezte le: Schiffer soha senkit nem buzdított peres eljárásra. Azt állította, hogy ő maga sem fenyegetett senkit ilyesmivel, pusztán figyelmeztette az érintetteket a veszélyre. Schiffer jogi lépéseket is fontolgat Hadházyval szemben.
Magyar Nemzet: Környezetvédelmi „Trianon” Rákospalotán
Súlykorlátozást, célforgalom kialakítását, behajtási tilalom elrendelését is vizsgálhatja az M3-as autópálya felhajtója melletti területeken a XV. kerületi városüzemeltetési bizottság – írja a Magyar Nemzet a városrész képviselő-testületének legutóbbi ülése kapcsán. Az érintett szántó és fásított terület besorolású ingatlanra, amely nem mellékesen a Szentmihályi úti honvédségi laktanya mögött van, immár hónapok óta több száz köbméternyi építési hulladékot hordtak betontörmelékkel, sőt emberi csontokkal vegyítve. A hat–nyolc méter magas sitthalom fákat, bokrokat temetett maga alá, a hatóságok mindeddig tehetetlennek bizonyultak. Az ügyben Victorné Kovács Judit, a helyi Fidesz-frakcióból tavaly decemberben kizárt alpolgármester interpellálta Hajdu László DK-s polgármestert, emlékeztetve: a városrész külterületén nem is csak az említett részre, hanem három különálló ingatlanra hordtak a sittből büntetlenül. Az említett, autópálya melletti területen túl ugyanilyen környezetkárosító anyagot raktak le a Metro áruház mögötti szántóföldek egyikén, illetve a XV. és a XVI. kerület határán, az M0-s körgyűrűre felvezető út mellé. Ezek mind magánterületek, tulajdonosaik a földhivatali dokumentumok szerint egy személyi körhöz, Dudás Lajoshoz vagy valamelyik családtagjához köthetők. Victorné Kovács Juditnak a tulajdonosok személyesen ígérték meg, hogy március 26-áig elhordják a veszélyes hulladékot, ám ez máig nem történt meg
A Jobbik elnökségi ülésén benyújtotta lemondását, majd bejelentette, hogy a tisztújításon sem indul, és a parlamenti mandátumát se veszi át.
A Jobbik (volt) elnöke erről a Facebookon írt. Bejegyzése szerint, ahogy tegnap megígérte, benyújtotta lemondását, amelyet a Jobbik elnöksége el is fogadott.
A párt hamarosan tisztújító kongresszust tart, amelyen Vona Gábor nem indul.
Sőt, azt is bejelentette, hogy parlamenti mandátumát se veszi át.
Azt írta: a választási eredményért miniszterelnök-jelöltként egyszemélyi felelőssége van. Szerinte a „Jobbik ma Magyarország második legerősebb pártja és az ellenzék egyedüli igazi ereje”, és mindent megtesz azért, hogy még erősebbek legyenek, de már nem pártelnökként.
Lemondok az elnökségi tisztségrőlA mai napon – a tegnapi választási eredmények fényében – ígéretemhez hűen…
Többen mentek el szavazni most vasárnap, mint 2014-ben, de gyakorlatilag csak a Fidesz, illetve kisebb mértékben az LMP tudta növelni támogatói számát. Vannak olyan választókerületek, ahol 10 százalékponttal többen szavaztak most a Fideszre, mint négy évvel ezelőtt. És vannak olyanok is, ahol a baloldalhoz sorolható pártok jelöltjei együtt sem értek el 10 százalékos eredményt.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A szavazatok közel 100 százalékának összeszámlálása után a Fidesz nagyjából 2 600 000 listás szavazatnál jár (ebben benne vannak a határon túliak szavazatai is, a külföldön szavazó magyaroké viszont még nincs). Ez azt jelenti, hogy a párt
több mint 335 ezerrel több szavazatot szerzett, mint 2014-ben.
Valamelyest a Jobbik is növelni tudta a szavazatai számát, de csak minimális mértékben: most 1 028 000 szavazat körül járnak, négy éve ennél 8 ezerrel kaptak kevesebbet.
A baloldali pártok viszont sok szavazót vesztettek.
2014-ben az MSZP, a DK, az Együtt, a Párbeszéd és a Liberálisok alkotta Összefogás nevű koalícióra 1 290 806-an szavaztak. Most, ha összeadjuk az MSZP-Párbeszéd kb. 652 000, a DK 295 ezer és az Együtt 34 ezer szavazatát, akkor 981 ezerhez jutunk – vagyis úgy szavaztak több mint 300 ezerrel kevesebben a baloldali pártokra, hogy közben nagyjából ugyanennyivel, vagyis 300 ezerrel többen mentek el szavazni, mint négy éve.
Ugyanakkor az összefogásból négy éve kimaradó, és most is csak néhány helyen koordináló
LMP jelentősen tudta növelni szavazói számát.
2014-ben 269 414 listás szavazatot kaptak, most viszont nagyjából 365 ezret.
Az ellenzéki szavazókhoz hozzávehetjük még a Momentum 150 ezer, valamint a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 90 ezer szavazatát. Így
összesen nagyjából 2 600 000-en szavaztak tegnap a kormányváltásra,
nagyjából ugyanannyian, mint a Fideszre – a többi szavazat a kisebb pártokra ment el, köztük több kamualakulatra. A Political Capital gyorselemzése szerint ugyanakkor rájuk most kevesebben szavaztak, mint négy éve: 181 ezer helyett „csak” 68 ezren.
Az intézet szerint a magas részvétel csak a fővárosban kedvezett az ellenzéki pártoknak, országos szinten
a Fidesznek sikerült jobban a mozgósítás.
Ráadásul az ellenzéki szavazatok közül a Momentumra, Együttre, MKKP-ra adottak gyakorlatilag elvesztek (mivel nem jutottak be a parlamentbe), ezért hiába veszített el a Fidesz öttel több egyéni kerületet, mint négy éve, mégis legalább ugyanannyi, sőt, a legfrissebb állás szerint eggyel több, 134 mandátumra számíthatnak.
Néhány választókerületben ráadásul jelentősen nőtt a Fideszre szavazók száma, térképünkön azokat ábrázoltuk, ahol a kormánypárt legalább 10 százalékponttal jobb eredményt ért el, mint 2014-ben.
A kisvárdai körzetben 14, Dombóváron és környékén 12, az ózdi, salgótarjáni és szekszárdi körzetben 11-11, míg a tiszaújvárosi, gyöngyösi, sárvári és zalaegerszegi körzetben 10-10 százalékkal többen szavaztak a kormánypártra a négy évvel ezelőttihez képest.
a legszegényebb magyarországi településeken több mint 80 százalékot szerzett a Fidesz.
A GKI adatai szerint legszegényebbnek számító falu Csenyéte, itt most 79%-ot ért el a kormánypárt, a második a Magyarországi Cigánypárt lett 18%-kal, míg a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd 1-1%-ot kapott. A többiek még ennyit se. Az eredmény azért is érdekes, mert 2014-ben még a baloldali koalíció kapott itt 83 százalékot.
Vannak olyan választókerületek is, ahol gyakorlatilag megsemmisült a baloldal.
Térképünkön azokat jelöltük meg, ahol az MSZP-Párbeszéd illetve a DK jelöltje az LMP-s indulóval együtt sem ért el még 10%-os eredményt sem.
A leggyengébben Szabolcsban szerepeltek a baloldali pártok. Mátészalkán a DK-s Csomáliné Rácz Erika 4,22, az LMP-s Tárkányi Sándor pedig 1,62%-ot kapott, vagyis közösen is mindössze 5,84%-ot értek el. Kisvárdán a szintén DK-s Rakóczki Dénesné 4,86, az LMP-s Makranczi István 2,2%-ot kapott (összesen 6,88%).
Az ország nyugati felében is vannak olyan körzetek, ahol nagyon gyengén szerepeltek a baloldali pártok. Körmenden 7,25%-ot (Balogh Tibor, DK: 4,29, Bogáti András, LMP: 2,96), Barcson 7,69%-ot (Remes Gábor, DK: 5,9, Sipos Zoltán, LMP 1,79) értek el közösen.
Még összesen nyolc hasonló körzet volt: Kiskunhalason 8 (Molnár László, DK: 5,87, Midi Melánia, LMP: 2,13), Sárbogárdon 8,59 (Szilveszterné Nyuli Ilona, DK: 5,87, Lapos Péter, LMP: 2,72), Karcagon 8,74 (Bodó Jánosné, DK 5,53, Sallai Róbert Benedek, LMP: 3,21), Marcaliban 8,92 (Mészáros Géza József, MSZP-P: 7,13, Filák Péter, LMP: 1,79), Hódmezővásárhelyen 9,08 (Rója István, MSZP-P: 7,43, Pongrácz Gergely, LMP: 1,65), Vásárosnaményben 9,48 (Bihari Miklós, MSZP-P: 8,65, Tempfli József, LMP: 0,83), Egerben (Kertészné Kormos Noémi, DK: 6,86, Komlósi Csaba, LMP: 2,98) és Nagykátán (Török Zsolt, MSZP-P: 7,07, Szalay Sándor, LMP: 2,77) pedig 9,84%-os eredményt értek el együtt.
Az viszont gyakorlatilag az egész északkeleti részre igaz, a nagyvárosokat leszámítva, hogy önmagában szinte mindenhol 10% alatt szerepelt az MSZP-Párbeszéd vagy a DK jelöltje.
„Maga a választás tiszta volt, de a verseny egyáltalán nem” – jelentette ki az EBESZ hétfői sajtótájékoztatóján Douglas Wake, a szervezet magyarországi misszióvezetője.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is értékelte a vasárnapi magyarországi választásokat. A technikai részét, az adminisztrációt és magát a választást pozitívnak ítélték közleményük szerint, csalást nem észleltek, viszont minden más téren erős kritikákat fogalmaztak meg. Különösen azzal kapcsolatban, hogy mekkora erőforrás állt a Fidesz-KDNP rendelkezésére:
annyi, hogy nem lehetett egyenlő versenyről beszélni
A kormányközeli médiumok túlsúlya és idegengyűlölő hangvétele, illetve a kampányfinanszírozási rendszer következtében nem alakult ki igazi politikai vita, mivel a választókhoz kevés – és gyakran hamis, eltúlzott – információ jutott el. A Fidesz a hirdetéseit nem a kampány részeként, hanem kormányzati információként tette közzé. Hiába adott a közmédia némi időt (öt percet) az ellenzéki pártoknak a programjuk ismertetésére, de a kiemelt (többnyire korrupciós témákkal) csak az interneten vagy az újságok online kiadásaiban lehetett találkozni.
Ugyanúgy kitértek a civil szervezetekre is, akiket nemcsak megfélemlített a kormány, hanem törvényt is hozott ellenük. Külön hangsúlyozták azt, hogy
a nők alulreprezentáltak a politikai életben és semmit nem tettek azért, hogy növeljék a nemek közötti egyenlőséget.
Még akkor is igaz ez, hogy volt egy női miniszterelnök-jelölt, valamint egyes pártok előálltak ilyenfajta kormányprogramokkal.
Összesen hat polgármester jutott be a parlamentbe, ketten egyéniben, négyen listán. Ha valóban képviselők lesznek, akkor helyettük új polgármestert kell választani.
Már az előző parlamenti választáson érvényes volt az összeférhetetlenségi törvénynek az a módosítása, miszerint
senki nem lehet egyszerre polgármester és parlamenti képviselő.
Most összesen hat polgármester szerzett képviselői mandátumot. Ketten egyéniben, a fideszes Kocsis Máté 8. kerületi, és a DK színeiben induló Hajdu László 15. kerületi polgármester. Ők biztosan beülnek a parlamentbe, hiszen, ha nem ezt tennék, akkor újra meg kéne tartani a választókerületükben a választást.
Négy polgármester szerzett listán mandátumot: az MSZP-Párbeszéd listáján Karácsony Gergely 14. kerületi, a Jobbikén Janiczak Dávid ózdi és Fülöp Erik tiszavasvári, az LMP-én pedig Gémesi György gödöllői polgármester.
Ők viszont dönthetnek úgy, hogy maradnak városukban,
illetve Karácsony a kerületében. Ebben az esetben ugyanis a lista egy másik szereplője kerül be a parlamentbe.
Ha viszont négyük közül valamelyik képviselő lesz, akkor helyettük új polgármestert kell választani – ahogyan Kocsis és Hajdu helyett is.
Magyarország arra szavazott vasárnap, hogy Semjén Zsolt a jövőben még többet vadászhasson Svédországban. És persze nemcsak ott, hanem bárhol, ahol kedve tartja, és nemcsak rénszarvasra, de ha úgy adódik, jegesmedvére is lőhessen. A magyar adófizetők, ahogyan eddig is, a jövőben is fizetik majd ezeket a drága kiruccanásokat.
Magyarország arra szavazott, hogy Kósa Lajos, akit most megint megválasztottak Debrecenben, ne csak egy csengeri háztartásbelinek mondott szélhámos/stróman ezerháromszázmilliárd forintját kezelje, hanem az ország más régióiból is találhasson olyan embereket, akik jó pénzért becsaphatják őt. Magyarország arra szavazott, hogy Tiborcz István és a felesége tovább gazdagodjanak, Vajna Endinek is legyen mit a tejbe aprítania és Matolcsy Györgynek még a mostaninál is több, közpénzből támogatott unokatestvére legyen.
Magyarország ara szavazott, hogy a legfőbb ügyész a bűnt ne üldözze, hanem pártolja, az adófizetők pénzéből működtetett közmédia pedig a mi pénzünkön a mi képünkbe hazudjon.
Magyarország arra szavazott, hogy a Fidesz, és személy szerint Orbán Viktor védje meg őket a migránsoktól. Akiknek persze eszük ágában sincs idejönni, mert nem akarnak nálunk és velünk lakni. Nem akarják elvenni a munkánkat és a kultúránkat, nem kívánják meg az asszonyainkat, viszont igen alkalmasak arra, hogy nem létező mumusként félelmet keltsenek a magyarokban.
Mert aki fél, az védelemért fordul ahhoz, akitől biztonságot remél. Ezt ismerte fel Orbán, aki az összes magyar politikus közül a legjobban ért a lebutított Magyarország nyelvén.
Ez a nyelv egy olyan Magyarországé, amelynek nem polgárai, hanem alattvalói vannak. Boldog és elégedett alattvalói, tegyük rögtön hozzá, mert úgy tartják, hogy egy jóságos uralkodót választottak a fejük fölé. Olyan királyt, aki mindig tudja, hogy mi a jó, és mi az, ami nem az. Hogy ki a jó polgár, családapa, dolgozó, hazafi. És aki jó, annak megsimogatja a fejét, csökkenti a rezsijét, és ha még pacsit is ad, jutalomfalatokkal díjazza.
Ez a Magyarország most beteg. Méreg került a szervezetébe, és meg kell meggyógyítani. Minél előbb, mert ha a méreg a sokáig benne lappang, gyógyíthatatlanná válik.
Az első hírügynökségi jelentések tárgyszerűen számolnak be a Fidesz győzelméről, egyaránt hangsúlyozva Orbán euroszkeptiizmusát és menekültellenességét. A CNN is kemény szavakat használ.
Reuters. Orbán Viktor zsinórban a harmadik győzelmét aratta, miután a migrációellenes kampánya biztosította számára a kétharmadot. Ez azt jelenti, hogy képes megváltoztatni az alaptörvényt. Az Európai Uniónak ezidáig nem sikerült megfelelően reagálnia arra, hogy az Orbán-kormány előző két lavinaszerű győzelmét követően lebontotta a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét.
BBC. Az euroszkeptikus Orbán migránsellenes kiállásával kampányolt, elutasította a részvételt az Unió közös menekültelhelyezési programjában és az egekig magasztalta Vlagyimir Putyint. Nem véletelen, hogy Marine Le Pen, a francia szélsőjobb vezetője tweetjében gratulált és azt írta, hogy „ismét el lett utasítva az EU által szorgalmazott tömeges bevándorlás”.
Bloomberg. Orbán negyedszer is nyert, erősítve azoknak az európai populistáknak a táborát, akik kihívást állítanak az EU multikulturális, demokratikus értékei elé. A kétharmada olyan politika folytatására ad számára lehetőséget, amelyben szerepel
a civil szféra ellehetetlenítése, a média és a bíróságok feletti uralom további kiterjesztése, ami miatt szembekerült az EU-val.
Modellként szolgálhat kérlelhetetlen muszlimellenessége is.
Deutsche Welle. Az EU tövise, Orbán Viktor és a demokratikusan legalizált autokráciája még vonzóbbá teszi a másolói számára.
CNN. Orbán a keresztény Európa védelmezőjének szerepében tetszeleg, aki megvédi a kontinenst az iszlám bevándorlóktól. Támadásokat intézett az olyan nemzetközi szervezetek ellen, mint az ENSZ.
Bírálja az Európai Bizottságot, annak ellenére, hogy Magyarország az uniós források az egyik legnagyobb kedvezményezettje, az ország GDP-jének a 4 százalékát kitevő támogatásokat kap.
A hét végére lesznek végleges választási eredmények, annyi már most látható, hogy nagyon kaszáltak a kormányzó pártok. Bejutott Mellár Tamás, ami azt mutatja, hogy országosan is működhetett volna a Hódmezővásárhely-effektus.
A Fidesz-KDNP 91 egyéni és 42 országos listán szerzett mandátumával 133 képviselőt juttatott az Országgyűlésbe, ez a szavazatok több mint kétharmada, 66,83 százalék.
A második legerősebb párt a Jobbik lett, amelynek összesen egy egyéni mandátumot sikerült megszereznie, listán pedig 25-öt.
Az MSZP-Párbeszéd egyéniben 8, listán 12 mandátumhoz jutott – ezzel éppen hogy megugrotta a 10 százalékos küszöböt.
A DK megelőzte az LMP-t: az előbbi 3 egyéni és 6 listán, az utóbbi pedig 1 egyéni és hét listán bejutott képviselővel rendelkezik.
Ott lesz még az Együtt is az új Országgyűlésben: egy mandátumot sikerült szereznie egyéniben, Budapesten, miként egy független, illetve egy nemzetiségi (német) képviselő is ott lesz a törvényhozásban (ez utóbbit bátran hozzá lehet azonban csapni a Fidesz-KDNP-csapathoz, mivel fideszes politikusról van szó.
A független képviselő egyébként Mellár Tamás. Az, hogy ő – igaz a legkevesebb szavazati különbséget eredményező legszorosabb versenyben és vidéken – nyerni tudott, a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy Hódmezővásárhely-effektus megbuktathatta volna a kormányt, ha az ellenzéki pártok országosan ezt a módszert követik.
A várakozásokra rácáfolva elsöprő Fidesz-győzelmet hozott a vasárnapi magyarországi képviselőválasztás, amelyen egy több, mint furcsa, mondhatni teljesen érthetetlen dolog történt. Ez a szavazói részvételi arányról kiadott számok alakulása.
Miközben a Nemzeti Választási Iroda által közzétett 18:30-as részvételi adatok szerint a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 68,13 százaléka jelent meg a belföldi szavazókörökben az urnáknál, a végleges, 19 órás részévteli arány csak 67,08 volt, pedig ebben – olvasható az NVI honlapján már benne van minden belföldön, külképviseleten és levélben szavazó. Azaz, a szavazás utolsó fél órájában úgy csökkent a voksolók száma, hogy hozzáadódott többszázezer szavazat. Miközben egyébként a még este kilenckor is kígyózó sorok miatt nem hirdetett előzetes eredményt az NVI.
Nem is kell ragozni, íme a számok Budapestre, ahol – tudjuk és az eredmények is azt mutatják – a leghangosabb volt a kormányváltó hangulat.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.