Továbbra is görcsösen próbálja bizonygatni a kormánymédia, hogy Gyurcsány és persze Soros György állt a szombati, megint több tízezres tüntetés mögött, az Origo emellett egy néhány tucat követővel bíró Facebook-oldallal próbálja bizonygatni, hogy összevesztek a szervezők, az állami tévé Híradója pedig ismét migránsokkal próbál riogatni – megnéztük, mi újság az alternatív valóságban.
A Ripost szerint Gyurcsány irányította a szombati tüntetést
„Soros utasítására nemcsak a pénzügyi és a technikai feltételeket biztosította, de minden részletbe is beleszólt.
Nem is lenne ezzel különösebb baj, összenő, ami összetartozik, csakhogy a tüntetések szervezői azt hazudják, hogy valamiféle pártsemleges rendezvényről van szó, aminek nincs köze a mindennapi pártpolitikához.
A tények azonban makacs dolgok. Gyurcsány Ferenc ragaszkodott az alapszabályhoz: Aki a zenészt fizeti, az rendeli a nótát! Ezért hát szombaton mint egy karmester irányította az egész megmozdulást. A demonstráció minden részletéről jelentettek neki, egy percre sem engedte ki kezéből az irányítást, mindenről tudni akart.”
Az Origo „talált” egy 100-nál is kevesebb követővel bíró Facebook-oldalt, és a nevét nem vállaló szerző ezzel akarja bizonyítani, hogy a szervezők összevesztek
„Máris egymást gyilkolják a hétvégente Soros pénzéből tüntetgető új-régi ellenzék tagjai. Ahogy azt már az elmúlt évek során megszokhattuk, a baloldal pártjai évente többször is szövetséget kötnek, megkötik az aktuális megnemtámadási megállapodásukat, azonban valahogy rövid időn belül mégis valamelyikük hátba döfi a másikat – mert hát mindenki főnök akar lenni – aztán összevesznek, osztódnak, kiválnak, stb. És ha vége a játéknak, akkor minden kezdődik elölről. Ehhez a játékhoz a hatalmas választási buktáját követően a Jobbik is csatlakozott. Így a fenti sajátos „egységesedési folyamatot” – ami már a baloldalon sem nagyon ment – most már új szereplővel kibővítve próbálják újra. Nem is kellett sokat várni arra, hogy a résztvevők egymásnak ugorjanak. Erről tanúskodik az is, hogy a tüntetők egyik csoportja létrehozott az egyik főszervező, Gulyás Balázs ellen egy Facebook-oldalt, amellyel azt akarják elérni, hogy Gurmai Zita fia többet ne szólaljon fel a tüntetéseken. Minden maradt tehát a régiben. (…)
Az oldalt egyébként két napja – tehát a második tüntetést követően – hozták létre, azóta folyamatosan frissítik, és sorakoztatják az érveket Gurmai fiával szemben, hogy miért nem akarják többet a színpadon látni. (…)
Valljuk be, törvényszerű volt az egymásnak feszülés, hiszen a korábban szélsőjobbos vidéki és az ultraliberális fővárosi tüntiző csak ideig-óráig tudja elviselni egymást, hiszen ideológiailag és mentalitásukban, gondolkodásukban, értékválasztásaikban olyan messze állnak egymástól, mint Makótól Jeruzsálem.
Még ha az elvtelen, gátlástalan ellenzéki sajtó erőnek erejével, hónapok óta próbálja összehozni egymással a politikai koordinátarendszer két legszélén elhelyezkedő csoportot, az emberek szintjén erőteljesen, előbb-utóbb kiütköznek az ellentétek.
És hiába kötött fű alatt megállapodást a közélet porszívóügynöke, Vona Gábor Gyurcsány Ferenccel a választások előtt, hiszen összehozta őket a végtelen gátlástalanság, elvtelenség és a pénz és hatalom megszerzése iránti csillapíthatatlan vágy, a szimpatizánsaik szintjén nehezen elképzelhető a hosszabb együttműködés. De egyáltalán a párbeszéd is. Látható, hogy bő egy hétig sikerült az egységet megtartani. Gratulálunk!
Persze, mint tudjuk, ehhez a veszekedéshez a mozgolódások anyagi támogatóinak, Soros György és szervezeteinek is lesz néhány szava.”
A Pesti Srácokon Stefka István lapigazgató kommentálja a tüntetést
„Ahogyan nézem a képernyőn a második ellenzéki tüntetésen az eldeformálódott, ordító arcokat (Mi vagyunk a többség!, Elegünk van!, Független médiát!, Orbán takarodj!, Mocskos Fidesz!), a világító mobiltelefonokat lóbáló kezeket, meg kell állapítanom, hogy az utcai demonstrálók nagyon elkeseredettek. S ez a harag, ez a hangos gyűlölet nemcsak az újra kétharmadot kapott FIDESZ-KDNP pártszövetség ellen irányult, hanem most már a saját ellenzéki pártvezetőik ellen. Meg kell állapítanom, hogy ez a szombati tüntetés a tehetetlenség és a nagy átverések tüntetése volt. (…)
A tömeg résztvevői, akik ott ordítoztak, egy részük átvert tömeg volt. Vezetőik nemzet- és hazaellenesek, akárcsak a Taxisblokád vagy a Demokratikus Charta szervezői. Egy csapatba tartoznak az egykori Szabó Albert és Bácsfi Diana szélsőséges nézeteivel, akiket szintén küldtek Magyarországra, mint a panaszkodó, a sajtószabadság és az önszerveződés hiányát hazudozó Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány vezetőjét.
Ezek az emberek milliárdjaikkal nem Magyarországért tesznek, hanem csak ellenükben. Valódi kollaboránsok, Brüsszel lefizetett adminisztrációjával együtt. Céljuk a káosz megteremtése. Ezt az átverést ideje lenne felmérni azoknak is, akik a buli kedvéért tüntizni járnak a főváros legforgalmasabb csomópontjaira a többségi Magyarország akarata ellen.”
A Magyar Idők Soros György és a civilek ellen uszít
„Az, hogy a választás eredménye olyan mértékű kudarcot hozott nekik, ami történelmi vereségnek minősül, jó tükörként kellene hogy mutassa, mennyire ők vannak többségben. Semennyire. Erre azért S. György nagykorú is rájöhetett, mert miután megfélemlítve érezte alapítványa munkatársait, először törölte nevüket, elérhetőségeiket, majd bejelentette, hogy adott esetben bizony Berlinbe teszik át a székhelyüket.
A szokásos forgatókönyv szerint Soros György felvette a mártír szerepét, akit a civil szervezetével együtt a diktatórikus kormányzat kirakott Magyarországról. (…)
Már csak azt nem értem, hogy szolidaritásból miért nem húznak el velük együtt a többi Soros-féle szervezet tagjai is? Ha már eddig mindig olyan szolidárisak voltak mindenkivel – migránsokkal, terroristákkal –, akkor most a saját szervezetükért is vonulhatnának szolidarizálni, lehetőség szerint messzire, tengerentúlra.”
Az M1 pedig megint migránsokkal riogat
„Már csaknem nyolcvanezer bevándorló torlódott fel a magyar határtól délre a Balkánon, és a számuk folyamatosan emelkedik – közölte az M1 Híradója vasárnap. Egyelőre nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy miért nem működik olyan jól a török határvédelem, mint az elmúlt két évben, de az biztos, hogy észrevehetően megnőtt a Görögországba érkezők száma. Közben a magyar kormány szerint a liberális és baloldali európai politikusok továbbra sem a külső határok megerősítésével foglalkoznak, hanem azon „mesterkednek”, hogy rákényszerítsék Magyarországot a bevándorlók befogadására.”
Táltos túrázókra váró sámándobosok, drágább, de finomabb eper, gondosan megmunkált ágyásokból felpezsdülő piac és hasító autópiac – megnéztük, miről írnak a vidéki lapok.
„Sámándobosok várták a táltos túrázókat Velemben”
„Megtáltosodott emberek kaptattak fel tempósan a hegygerincre annak ígéretében, hogy sámándobosok várják őket, és tényleg: Bogáti András túravezető – aki mindig szervez a kirándulóknak valami érdekességet – most sem viccelt: szóltak a dobok odafent.
A Föld napja alkalmából szervezett túra extrája a Szent Vidi Táltos Dobcsapat volt, a zenészek a Földanya hallom a hangod… kezdetű dallal várták a túrázókat. Komoly kis koncert lett a nyárias napsütésben, nem győzték itatni a csoportot kísérő kutyákat, amelyek – az egyik gazdi szójátékával élve – a „téli kanapékondiból” futották ki magukat. Messze hangzott a dobosok dalolása a hegytetőn: „Felhők felett jártam, világ tetejét láttam…”” (vaol.hu)
„Drágább ugyan a magyar eper, de zamatosabb”
„Paprika és paradicsom palántahadak sorakoztak fel a baranyai piacokon a gyönyörű tavaszban.
A görög eper mellett immár a megyében is megjelent a hazai eper, igaz az ára még csaknem kétszer annyiba kerül. Ha egymás mellé tesszük a két gyümölcsöt, egyértelműen szebb, nagyobb a Görögországból származó sötétpiros eper, ugyanakkor a hazai frissebb és zamatosabb. A kereskedők szerint hiába drágább, mégis többen vásárolják és kóstolgatják kisebb tételben a hazai termést. Mint mondták, csaknem egy hónapja még 8000 forint körül volt kilója a budapesti piacokon a magyar epernek, most érte el azt a szintet, amelyet már Pécsett is hajlandók megfizetni a vásárlók.
Jó hír a spárgarajongóknak, hogy már nem csak a félkilós, előre csomagolt fehér és zöld spárgát kínálják a piacon, hanem rekeszből összeválogathatjuk a legszebb szárakat, nem elhanyagolhatóan: sokkal kedvezőbb áron.” (bama.hu)
„Megpezsdítette az egerszegi piacot a jó idő”
„A múlt hét vége kedvezett a házkerti munkának, és az azt megelőző beszerzéseknek is. Pénteken ragyogó napsütésben válogattak a vásárlók a piacon a zöldséges standoknál, ahol a palántafélék sokasága hirdette a tavaszt.
Volt, aki nagyméretű műanyag ládában, más szatyrokban, papírba bugyolálva vitte a paprika- és a paradicsompalántákat. A hét végén teltek a gondosan megmunkált ágyások.” (zaol.hu)
„Hasít az autópiac, több kocsit adnak el Békés megyében”
„Jelentősen, csaknem 30 százalékkal bővült a magyar autópiac az év első három hónapjában 2017 első negyedévéhez képest – derül ki a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének értékeléséből. A Békés megyei kereskedők is kiemelkedő forgalomnövekedésről számoltak be. (…)
Mivel az értékesítési lista első helyén februárban is a Suzuki állt (ebből 1481-et adtak el), másodikon a Škoda, harmadikon pedig a Ford szerepelt, ezért felkerestünk néhány, a megyénkben működő márkakereskedést.” (beol.hu)
„Most minden út sétálóutca Vásárhelyen”
„A tramtrain munkálatai – közműkiváltás, vágányépítés – miatti útlezárások, elterelések miatt nagyon kell figyelnie annak, aki Vásárhelyen közlekedni szeretne. Nagy szerencse, hogy kész az elkerülő út.” (delmagyar.hu)
Egy fal dőlt le azzal, hogy az Országgyűlés ellenzéki pártjai egyeztettek egymással a jövőbeli munkáról – ezt mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke a mai tárgyalás után. Az MSZP-Párbeszéd szövetség ellenzéki kerekasztal létrehozását kezdeményezi.
A tárgyaláson az összes ellenzéki párt képviselője részt vett. A megbeszélésről Szél Bernadett részleteket nem árult el, mint fogalmazott, azért, hogy nagyobb eséllyel valósulhassanak meg az elhangzott javaslatok. Csupán annyit mondott:
a tárgyalás konstruktív volt, és a jövőben több egyeztetést tartanak majd,
hogy minél eredményesebben dolgozhassanak a választókért.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke újságíróknak szintén azt mondta, hogy konstruktív volt a hangulat az egyeztetésen, a tárgyalásokat kedden folytatják. Vadai Ágnes, a DK alelnöke arról beszélt, hogy több javaslattal érkezett az egyeztetésre, de megállapodtak arról, amíg nincs döntés, addig nem is beszélnek róluk a nyilvánosság előtt.
Közben Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a két párt frakcióülésének szünetében bejelentette:
ellenzéki kerekasztal létrehozását javasolják.
Karácsony szerint ez az állampolgárok, a civil kezdeményezések és az ellenzéki pártok közös intézménye lehet annak érdekében, hogy képviselni tudják a parlamentben azt a hangot, amely ott van az utcán, a tüntetéseken és nagyon sok választópolgár lelkében. Beszélt az ellenzéki egyeztetésről is, azt mondta: ha érdemi előrelépést akarnak, akkor az álláspontokat nem a sajtóból ismerik meg elsőként.
Szerinte többet kellene beszélni a parlamenten kívüli együttműködésről, arról, hogy
van egy világ, amely kint tüntet az utcán és amely a változást akaró polgárok többségét jelenti.
Odaszúrt egyet az LMP-nek, mondván, ha a párt felelősebben politizál, akkor talán most nem lenne ilyen égető szükség arra, hogy rendezzék a soraikat.
Tóth Bertalan azt mondta, eddig is volt együttműködés az ellenzéki pártok között az Országgyűlésben, ezért javasolják azt, hogy ne csak a parlamenten belül, hanem azon kívül is működjenek együtt. Ő is bírálta az LMP-t, mert szerinte a főváros több választókörzetében a jelöltek visszalépésével meg lehetett volna akadályozni a kétharmados többséget.
Karácsony Gergely az ellenzéki kerekasztallal kapcsolatos kérdésre azt mondta, a javaslat még nincs kidolgozva, szerinte az lenne a legfontosabb, hogy azokról a témákról is tudjanak beszélni, amelyeket a Fidesz elhallgat, akár egyfajta árnyékparlamentként.
Üzleti ügyeire akar koncentrálni a jövőben Mészáros Lőrinc, ezért lemond a felcsúti polgármesterségről. A hír bombaként robbant; aligha van még egy polgármester az országban – beleértve a főpolgármestert is -, akinek lemondása ilyen hangsúlyt kapna a médiában. Pedig, ha belegondolunk, hogy egy egyszerű gázszerelőről van szó, akit feltehetően Orbán Viktor szemelt ki erre a posztra, nehezen érthetnénk meg, hogy mitől olyan jelentős egy négyezres falu éléről a távozás. De mindannyian tudjuk, hogy itt sokkal többről van szó, annál is többről, hogy maga a miniszterelnök jelölhette erre a posztra, és arról is, hogy történetes ők ketten jó barátok.
És még az sem lenne annyira izgalmas, legfeljebb érdekes, ha ez a gázszerelő történetesen Magyarország leggazdagabb emberei közé katapultálta magát; nyilván csodájára járnának a világban a ritka tehetséget emlegetve.
Mészáros Lőrinc azonban nem tartozik a legtehetségesebb emberek közé, legalább is erről az oldaláról nem sikerült megmutatkoznia.
Annál inkább volt összeköthető mesés gazdagodása Orbán Viktorral;
ki így, ki úgy találta meg azt a kapcsot, ami a két szereplőt összeköti. Mészáros ugyanis nem talált fel semmit, nem specializálta magát egy területre, ahol nagyot alkotott, ezzel szemben igazi polihisztorként, tényleg mindenhez értve ártotta bele magát az üzleti életbe. A dolog pici szépséghibája csupán az volt, hogy ezeket a lépéseket jobbára az állam is támogatta, úgymond, pályázati pénzekkel. A turizmustól kezdve a bankolásig, az útépítéstől a szállodaiparig mindenben otthon volt. És mindenütt, a háttérben –állították sokan – felsejlett a miniszterelnök.
Itt állunk tehát most ezzel a hírrel szemben, és nem tudunk vele mit kezdeni. Azt biztosan merjük állítani, hogy sokféle igazság lehet ebben az ügyben, csak az nem, amit hivatalosan mondanak. Ha valaki sok éven polgármesterként fungál, és egy átrepülő légy sem tudja megzavarni az egyéb területeken tapasztalható – de magyarázatokban szűkölködő – mesés pályázati sikereit, és gazdagodását, akkor vajon miért mond le ily hirtelenséggel? Miért nem tudta kivárni a jövő évi választásokat, illetve miért nem adott magának egy értelmes határidőt?
A választ persze nem tudjuk,
lehet, hogy soha nem is fog kiderülni.
Amit most ideírunk csak fantáziálás, miközben be kell látnunk: a mi fantáziánk messze nem volt képes követni azt a szárnyalást, amit ez a gázszerelő-miniszterelnök páros bemutatott az utóbbi években. Egyszer, majd az Orbán utáni korban, talán egy egyetemista megírja majd a diplomamunkájában, hogy a kétezres évek első felében, hogyan lehetett gazdaggá lenni olyasvalakinek, aki semmi egyébbel nem rendelkezett, mint hogy jó helyre született és jókor. Miáltal ő lett a kiválasztott.
És most következzen egy-két lehetséges tipp, ok, ami miatt Mászáros Lőrinc bejelentette távozását. (Azt azonnal dobjuk félre, hogy lehet-e ez is afféle G-nap; Mészáros Lőrinc túl kicsi pont ahhoz, hogy olyan konfliktusba keveredjen Orbánnal, mint Simicska Lajos. Ráadásul Simicskáról tudjuk, hogy van saját vagyona.)
Olyan tranzakcióba kezd Mészáros, amelyet nem akar már a vagyonbevallásában feltüntetni.
Olyan vizsgálat indulhat el az Unió részéről, amelynél jobb, ha Mészárost kivonják az önkormányzati munkából
Olyan tranzakcióba kezd, amelyet polgármesterként nem kezdhetne
Olyan pályázati pénzt fog elnyerni, amelyre csak hétköznapi emberként pályázhat.
A mi szűk fantáziánkkal eddig jutottunk. Lehet, hogy az olvasóknak vannak még ötletei. Persze az lenne a legjobb, ha elárulnák az igazat. Amire azért lenne szükség, mert az újkori demokráciánk legtalányosabb figurája készül eltűnni a szemünk elől. És még csak azt sem mondja, hogy kizárólag a kezét figyeljük…
Közleményt adott ki, amelyben azt írja, hogy kizárólag gazdasági érdekeltségeire akar koncentrálni.
A közlemény szerint Mészáros Lőrinc döntéséről április 20-án írásban is tájékoztatta Felcsút alpolgármesterét és jegyzőjét. Az időközi polgármester-választás időpontjáról a helyi választási bizottság határoz majd, miután keddi ülésén a képviselőtestület is hivatalos tájékoztatást kap Mészáros Lőrinc lemondásáról.
Mészáros azt is írta:
vállalatbirodalmának irányítása egész embert kíván.
Mint írta, az általa irányított „tőzsdei vállalatok jelentős tranzakciók előtt állnak, gazdasági érdekeltségeim átfogó szervezeti átalakuláson mennek keresztül, amelyek tulajdonosként teljes embert igényelnek, így lehetetlenné teszik, hogy az üzleti élet mellett közfeladataimnak is eleget tegyek”.
Szerinte „az ellenzéki sajtó” állandó nyomás alatt tartotta az önkormányzat működését, a képviselőtestületi üléseket. A közlemény szerint „prosperáló, biztos lábakon álló település” irányítását adja át, és segíti utódját, alapítványaival és vállalkozásaival is.
Az MTI összefoglalója szerint Mészáros Lőrincet 2011-ben választották Felcsút polgármesterévé, „tevékenységét társadalmi munkában látta el, így munkájáért nem vett fel fizetést”. Azt írják, hogy „polgármestersége alatt a település közszolgáltatásai megújultak, a közintézményeket – személyes anyagi támogatása mellett – felújították. Felcsút adóbevételeinek többségét Mészáros Lőrinc vállalkozásai biztosítják, a község hitelfelvétel nélkül gazdálkodott az elmúlt években.”
Arról viszont nem írnak, hogy az elmúlt években a volt gázszerelő
Mészáros Lőrinc letarolta a közbeszerzéseket,
ő az ország 5. leggazdagabb embere (hivatalosan), egyre több cége van és gyorsabban nőtt a vagyona, mint a Facebook-alapító Mark Zuckerbergnek. Erről ő korábban azt mondta: lehet, hogy azért, mert okosabb nála.
Beáldozzák Handó Tündét, egyúttal miniszteri kézbe veszik a bíróságok közvetlen irányítását: ez körvonalazódik a kiszivárgott tervekben. Ha ez megtörténik, az a végső pont a demokrácia életében – mondta a jogszociológus. Közben az uniós terv megfékezni éppen az ilyen folyamatokat.
Miután hirtelenjében lemondott az Országos Bírói Tanács (OBT) négy tagja és egy póttagja, elkezdődött a találgatás ennek okáról. A Független Hírügynökség múlt csütörtökön arról írt lehetséges háttérként, hogy a Handó Tündét szorosabban ellenőrizni kívánó testület emberei talán szembesültek az újabb kétharmados Fidesz-győzelemnek a bírói szervezetre váró következményeivel. Merthogy a január végén újraválasztott OBT akkor lényegében azzal az igénnyel lépett fel, hogy eleget tesz küldetésének és szorosabb felügyeletet gyakorol az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és elnöke, Handó munkája felett, amit a korábbi összetételben nem tett meg.
Az OBH januári újraválasztása igen viharos lefolyású volt, több új tag került szembe korábban Handó Tündével, illetve nem kerültek be többen az OBH emberei közül. A testület az OBH tényleges ellenőrzésének szándékával látott munkának.
A múlt heti történés szerint tehát a távozók jövőjük védelme érdekében inkább visszavonulót fújtak. Némileg más megvilágításba került ez az esemény, amikor – másnap – kiszivárgott, hogy készen áll a terv az OBH megszüntetésére és jogköreinek az igazságügyi tárcába olvasztására.
Ezzel olyan elképzelés körvonalazódik, amelyben a bírósági önigazgatást (az OBT-t) úgy alakítják át, megszüntetve kiegyensúlyozó szerepét, hogy egyúttal felszámolják az OBH-t is. Mindkét esetben a „komoly működési problémák” lehet az indok. (Az OBT 15 tagjából ment el 4 és egy póttag a senki által sem elhitt „szakmai-vezetői és családi okok” miatt, Handó pedig szintén „problémássá vált”.)
Nem kicsi a tét.
Az OBH a magyar igazságszolgáltatás irányító szerve,
amelynek élén 2012-es létrejötte óta Handó Tünde áll; Handó az Orbán család baráti körének tagja, a hatályos alaptörvényt megszövegező Szájer József felesége. Az OBH dönt bírák és a bírósági vezetők kinevezéséről és a bíróságok ügyelosztási rendjéről is. Ezzel pedig közvetve arra is befolyásuk lehet, hogy egy-egy ügyet melyik bíró tárgyalja.
Kényes, politikai tartalmú ügyekben azonban eddig a bíróságok inkább „rosszul teljesítettek”, nem hozták a kormány által elvárt ítéleteket (például a Sukoró-perben nem sikerült Gyurcsány Ferenc „bűnösségét” igazolni, eddig a „kémper” is léket kapott).
Ráadásul a Handó vezette OBH
az eddigi legkomolyabb beavatkozási kísérletet élesen ellenezte.
Tavaly októberben miniszteri rendeletben úgy módosították a bírói pályázatok elbírálását, hogy a kormányzati hivatalokból érkező pályázók dupla annyi pontot kaphatnak a szakmai múltjukra, mint a többiek. Az OBH még ennek tervezetét értékelve úgy fogalmazott, hogy nem támogatható, az a bírói álláshelyekre vonatkozó pályázati eljárás során adható pontszámok rendszerében több ponton hátrányos helyzetbe hozza a bírákat és a bírósági titkárokat. Ehhez a véleményhez csatlakozott a Magyar Bírói Egyesület.
Vagyis Handó kívül és belül egyaránt parazsat gyűjtött maga alá.
Lehet összefüggés az OBT-beli lemondások és az OBH megszüntetése szándékának kiszivárgása között – mondta a Független Hírügynökségnek Fleck Zoltán jogszociológus. Szerinte a legrosszabb variáció látszik kormányzati szándékként: a bírói és bírósági vezetők kinevezése, valamint az ügyelosztás teljes áthelyezése minisztériumi hatáskörbe. Demokráciákban a bírói tanácsok, önigazgatási szervek és a kormányzat között a hatáskörök megosztása figyelhető meg, de
az ügydöntő jogok a bírák szervezeteinél vannak.
A múlt heti történések láttán Fleck úgy véli, hogy „készül valami”. A Handó-féle modell megszüntetéséért nem fájna a szíve, de ennél sokkal rosszabb jöhet a kormányzati kétharmad birtokában – tette hozzá.
A hétvége eseménye a Financial Times híre arról, hogy a keleti EU-tagoktól a déli államokhoz csoportosítanának át rengeteg pénzt, továbbá elvárás lehet a jogállami keretek fenntartása is – írta erről a hvg.hu.
A „jogállami keretek” alatt mindenek előtt a bíróságok függetlenségét értik az unióban, s eddig elsősorban a lengyel igazságügyi „reform” láttán fogalmazták meg lehetséges válaszként a tervet (és indították el a „hetes cikk szerinti” eljárást). Fleck Zoltán szerint azonban
a magyar válság is régóta érik,
és ha a kormány – mint minden autokrata rezsim – tovább akar keményíteni politikáján, akkor a bíróságokhoz hozzá kell nyúlnia. A bíróságok függetlensége a végső pont a demokráciák életében: ha ez eltűnik, minden borul.
Új politikai formációra, például a demokratikus pártok ernyőszervezetére lesz szükség – írja Demszky Gábor Facebook bejegyzésében, amelyben arra szólítja fel a demokratákat, újakat és régieket, fiatalokat és tapasztaltabbak, hogy „gyertek most elő pártjaitok jól ismert és kedvelt melegéből és segítsetek országos médiát és Európai Néppártot alapítani a demokratikus Magyarországért!”
A posztban részletesen kitér a média szükségességéről, megállapítva: a sokak által eleinte megmosolygott Nyomtass te is! a választás előtti héten közel félmillió példányban került az utcára ingyenes ellenzéki, „szamizdat” hetilapként.
Ismertségben már vetekszik bármelyik ellenzékinek nevezett hetilappal. A Medián egy héttel a választás előtt betette az országos, közvéleményt mérő panelbe és felmérte az újság ismertségét.
Nos, országosan a megkérdezettek 10 százaléka, a vidékieknek pedig 14 százaléka már akkor ismerte a Nyomtass te is! „négyoldalast”.
Pedig ez a „reprezentatív mintán történt” felmérés még az országos hajrá előtt zajlott.
Kedves DK-s barátaim!Márky Zay a szombat esti tüntetésen elmondott kitőnő beszédében kitért egy sokak által osztott…
Posztjában kitért arra, hogy a DK-sok elkeseredett dühét kiválthatta a Márki-Zay „kitűnő beszédében” megfogalmazott bizonyos kritika, ám arra kérte a párt szimpatizánsait, hogy ne vegyék fel a kesztyűt annak a pártnak a szimpatizánsai, amelynek „programja Európa-barát, demokratikus és végiggondolt”.
Ugyanakkor éles szavakkal bírálta az LMP-t, amely „ ezekben a napokban épp nyilvános harakirit követ el”.
Habár a párt elnökségi tagja azt mondta, hogy az ellenzéki egyeztetés kezdeményezésének semmi köze nincs a hómezővásárhelyi polgármester szombati beszédéhez, nehéz elhinni, hogy a hiteltelenné vált ellenzéknek a választás teljes kudarcáért legfelelősebb része (LMP) nem próbál a szalmaszálba kapaszkodni.
Egyeztetésre hívta a teljes ellenzéket az Országgyűlés alakuló ülése előtt az LMP – áll a párt közleményében. A május 8-i alakuló ülés előtti hétfőn akarják egyeztetni „a parlamenti politizálással kapcsolatos terveiket, elképzeléseiket”. A nyolc fős frakciójú LMP szerint az ellenzéki pártoknak nem egymással, hanem a Fidesszel kell küzdeni, mert csak így lehet valódi ellenállást kifejteni a kormánypártok hatalmával szemben.
Mintha egy picit elkéstek volna ezzel. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Demokratikus Koalíción kívül minden vesztes pártban dúl a belharc. A DK-ban azért nincs, mert elnöki pártról van szó, amelyben Gyurcsány Ferenc személyének sorsa egyben a párt lényege is. A többi párt közül is az LMP-ben történnek a legcifrább dolgok és ha csak fele igaz abból, amit a volt társelnök „külső” utasításairól tudni, akkor a párt aligha vészeli át sértetlenül a választás utáni válságot.
Arra viszont jó a kezdeményezés, hogy a látszattevékenység tovább folytatódjon. Mintha lenne igazi ellenzék, amely összeül és óva inti a kétharmadot.
Inkább azt tűnik valószínűbbnek, hogy a Márki-Zay Péter tényleg telibe talált szombati beszédében.
„A magyar nép április 8-án leváltotta az ellenzéket. A magyar nép megérdemel egy olyan ellenzéket, amely nemcsak szavakban utasítja el a korrupciót, amely nem ázsiai diktátorok oldalán képzeli el a jövőnket. Nem alkalmas az ország vezetésére az az ellenzék, amely nemhogy a nemzet érdekében, de saját érdekében se képes összefogni. Megérdemlünk egy olyan ellenzéket, amelyben nincsenek benne a korrupt hatalom ügynökei” – mondta.
A hódmezővásárhelyi polgármester, a szombati tüntetések szupersztárja (és egyben megmentője) olyan víziót vázolt fel, amelyben nincs helye a jelenlegi ellenzék nagy részének.
Azt mondta, hogy legyen mind a 106 körzetben egy ellenzéki jelölt a Fidesz ellen és legyen minden szavazókörben ellenzéki biztos.
El tudja valaki képzelni, hogy a jelenlegi ellenzéki szereplők a következő ötven évben ebben meg tudnának egyezni?
Márki-Zay azt is mondta: el fogják érni, hogy „csatlakozzon az ország az Európai Ügyészséghez, hogy legyen egy ügyészség, ami nem a bűnösöket védi. Igenis lesz elszámoltatás!”
„Ti vagytok az új ellenzék” – jelentette ki, hozzátéve, hogy egyetlen magyarországi pártnak sincs százezer tagja (ahányan abban a pillanatban őt hallgatták az Erzsébet híd pesti lábánál).
A régi meg, valamilyen összetételben, hétfőn egyeztet. De minek?
Ma a Bélák ünneplik a névnapjukat. Délig túlnyomóan napos idő lesz, délutántól már eső-zápor is előfordulhat, helyenként erős széllel. Nappal 24 és 29, késő este 15 és 22 fok lehet. Nézzük, miről írnak a lapok!
Népszava: Keménykedik a számvevőszék a kistelepülésekkel
Befagyaszthatják három független vezetésű település: Veresegyház, Kiscsécs, és Mátraverebély állami támogatását. Felkészül Taktabáj, Bodrogkisfalud és Nyírmeggyes. Az elmúlt időszakban 132 nagyközség gazdálkodását ellenőrizte az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Többségük gazdálkodását rendben találták, e három település esetében azonban kezdeményezték, hogy a Magyar Államkincstár ezektől az önkormányzatoktól rendkívüli intézkedéssel vonja meg az állami támogatásokat. Mátraverebély és Veresegyház az ellenőrök szerint nem hajtotta végre a saját intézkedési tervét a hiányosságok pótlására, Kiscsécs viszont sem gazdálkodási adatokat, sem intézkedési tervet nem küldött az ÁSZ-hoz.
Mindhárom érintett települést független polgármester vezeti. A Pest megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése, Veresegyház élén 1965 óta álló Pásztor Bélát többször is kóstolgatta már a jelenlegi hatalom. Pásztor – aki három kifogást is kifejtett az ÁSZ döntése ellen – úgy látja:
ma nincs mozgástér az önkormányzatoknál, az egész rendszer a bizalmatlanságra épül.
Magyar Idők: Működésbe léptek a bevándorlásbarát erők
A migrációbarát nemzetközi erők rájöttek, hogy egyes nemzeti kormányok ellenállása miatt nem tudják rövid úton migránsok százezreivel benépesíteni Európát, ezért új módszerhez folyamodnak, s már azokat a jogi előírásokat támadják, amelyeket korábban azért hoztak Európában, hogy a kontinens megvédhesse önmagát – mondta lapnak az igazságügyi miniszter helyettese. Völner Pál hozzátette: ha nincs jogi védelem, százezrével jöhetnek a migránsok. Tárgyalást tartott a napokban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága, a testület egy magyar ügy, mégpedig a két bangladesi menekült röszkei esetét tekintette át, s Völlner ezzel kapcsolatban nyilatkozott.
Azt akarják elérni, hogy a migráció, a népvándorlás emberi jog legyen, vagyis mindenki kedvére közlekedhessen az országok között, s oda menjen, ahol a legnagyobb szociális ellátást kaphatja meg munkavégzés nélkül – fogalmazott.
De leginkább arról van szó szerinte, hogy a migránsbarát nemzetközi erők, élükön a milliárdossal és hálózatával, szét akarják verni az európai jogrendet. Ehhez jogi érvekből eszkábáltak össze sajátos trójai falovat, s annak belsejében a két bangladesi férfi ügyét helyezték el.
Magyar Hírlap: Se célja, se lendülete nincs a tiltakozásnak
Továbbra sincs konkrét célja a kormányellenes tüntetéseknek, amelyek lendülete alábbhagyni látszik – értékelt Kiszelly Zoltán, aki szerint érezhetően kevesebben voltak a szombati kormányellenes tüntetésen, mint egy héttel ezelőtt, kezd kifáradni a tiltakozás. A fő követelés, a szavazatok újraszámolása lekerült a napirendről, a tüntetésnek továbbra sincs konkrét célja – tette hozzá, hangsúlyozva azt is, hogy négy évig nem is lehetne fenntartani a lendületet. Arra a felvetéskre, hogy az okok között a vezér hiánya is meghúzódhat, azt mondta: ha például a Jobbikból akarna valaki a tiltakozás élére állni, a baloldali szavazók pártolnának el és fordítva.
Az ellenzéki pártok nem is támogatják igazán a tiltakozást, hiszen attól tarthatnak, hogy a civilek „kiéneklik alóluk a szavazókat”.
Május 8-a után ráadásul a parlament lesz a politika fő terepe és az ellenzéki pártok már ott akarják megmutatni magukat, nem az utcán. Ez egy csapdahelyzet – összegzett az elemző.
Az elmúlt évek segítettek neki megérteni, hogyan következhetett be a holokauszt idején a gettósítás, a deportálás – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Laczó Ferenc történész, a Maastrichti Egyetem adjunktusa. Ő egyike volt annak a több tucat tudósnak, írónak, akik aláírták a múlt heti, Angela Merkelnek szóló nyílt levelet, amely az Orbán-rendszer demokrácia elleni támadásait részletezte. Laczó Ferenc szerint a magyarok mellett a németeket és az EU-t is felelősség terheli az Orbán-rezsim megszilárdulásáért, a Soros György elleni kampány pedig egy az egyben reprodukálta a holokauszt előtt és alatt bejáratott antiszemita összeesküvés-elméleteket.
Laczó Ferenc
Fotó: Maastrichti Egyetem
Miért döntöttél úgy, hogy te is aláírod a nyílt levelet?
Alapvetően két tényező késztetett erre. Egyrészt a közelmúltban csaknem öt éven át a Német Oktatási és Kutatási Minisztérium által létrehozott kutatói állásban voltam a Jénai Egyetemen. A minisztérium általam is képviselt nagyprojektjének célja a német bölcsészettudomány nemzetköziesítése volt, én ezen belül a kelet-európai huszadik századi történelem kutatásával és annak németországi megjelenítésével foglalkozhattam.
Németországi éveim alatt megbizonyosodtam arról, hogy a jelenkori német társadalom jelentős többségét a demokrácia iránti mély elkötelezettség jellemzi. Az etnikai homogenitás orbáni víziója e társadalomban, melynek tagjai nagyon is tisztában vannak e vízió közelmúltbeli – és mondhatni elkerülhetetlenül – véres következményeivel, kifejezetten rémisztőnek hat. Számukra
ez a szélsőjobboldali eszmék magyarországi uralmát jelzi,
mégpedig jogosan.
Eközben az elmúlt években egyes német üzleti érdekek, továbbá az Európai Parlament-beli erőviszonyok következtében Németország a magyar demokrácia lebontásához asszisztált – számos más európai állammal egyetemben, de kiemelt módon. Úgy vélem, hogy
az Orbán-rezsim megszilárdulásáért a magyar felelősség egyértelmű elsőbbsége mellett az Uniót és németeket is jelentős felelősség terheli.
Ez részben utóbbiak ignoranciájából következett, részben tehetetlenségük hamis tudatában történt. Merkel és Orbán továbbra is fennálló pragmatikus szövetségét, Orbán hallgatólagos támogatását tehát számos német botrányosnak tartja, ahogy azt a nyílt levél írója, Yascha Mounk is megfogalmazta.
Másik személyes okom első hallásra mondhatni némileg banális, de valójában nagyon is súlyos. A CEU egykori doktoranduszaként elfogadhatatlannak tartom, hogy a kormány önkényesen megváltoztatott törvényekkel vegzálja az ország nemzetközileg legelismertebb és alighanem legnívósabb egyetemét.
Nem zsidóként, aki kutatóként mélyen ismeri a magyar antiszemitizmus történetét, felháborítónak tartom a Soros György elleni gyűlöletkampányt. Hivatásos történész vagyok. Nem vagyok politikai aktivista, a politikai fejleményeket pedig próbálom összetetten és kimérten szemlélni. Ezzel együtt is úgy éreztem, hogy
az ország demokráciájának felszámolása ellen, a közszellem drasztikus megrontása ellen morális kötelességem felszólalni.
Ez volt az első nyílt levél, amit az elmúlt nyolc évben aláírtam. Márpedig azért ezt írtam alá, mert az EU-nak, ami a liberális demokráciák klubja és Németországnak, e legbefolyásosabb és szilárdan demokratikus tagállamnak, megvannak a lehetőségeik, hogy az antidemokratikus fordulattal szembeszálljanak és a magyar demokráciát megerősítsék. Csakhogy szemlátomást felelősségükkel és lehetőségeikkel sincsenek még igazán tisztában.
Hogyan szereztél tudomást arról, hogy készül egy ilyen levél, hogy találtak meg az írói?
Régebb óta figyelemmel kísérem Yascha Mounknak, a Harvard Egyetem oktatójának, a nyílt levél kezdeményezőjének munkásságát. Mounk épp az idén adott ki The People vs. Democracy címen könyvet a kortárs politikai válságokról, melynek lapjain Magyarországot is kiemelten tárgyalja. A neten is követem írásait, és így akadtam rá a magyar választások jelentőségét tárgyaló Hungary’s Election was a Milestone in the Decline of Democracy című, a Slate-ben megjelent élesszemű írására.
Mounk ezek után írta meg nyílt levelét, amiről én személy szerint a Twitteren keresztül értesültem. Úgy vélem, hogy lényegre törő, jellemzően pontos és igen hatásos írás. Én egyes helyeken talán némileg máshogy fogalmaztam volna, ami alighanem szakmai ártalom, de a levél legfőbb állításai megállják a helyüket, célja pedig – a magyar demokrácia kiüresítésének további tudatosítása és Merkel felelősségérzetének felkeltése – nagyon is támogatandó.
Miért pont Angela Merkel a levél címzettje?
Bár ez természetesen nem az én választásom volt, úgy vélem, hogy Merkel a legjelentősebb európai politikus, jelenleg pedig – Trump megválasztása óta – a liberális demokratikus Nyugat intézményeinek, a nyílt társadalom eszméjének legszilárdabb védelmezője. 2015 óta egyúttal nemzetközileg elismert morális autoritás is. Úgy gondolom, hogy
a levelet többeknek is lehetett volna még címezni,
éppenséggel Juncker vagy akár Macron neve is ott szerepelhetett volna az elején. Ugyanakkor Merkel megszólítását – azon túl, hogy Mounk épp Németországban született – az imént említett érvek, továbbá a demokratikus alapértékek iránti elkötelezettsége, de helyenként túlzott pragmatizmusa igazolhatják. A levél épp Merkel pragmatizmusának alapértékek általi korlátozását követeli. Úgy vélem, ez rá különös meggyőzőerővel hathat.
Ehhez jön még a német társadalom demokratikus többségének antiszemitizmussal szembeni szilárd elkötelezettsége. A magyar antiszemitizmusra való határozott utalással Merkelre morálisan lehet hatni, hiszen az antiszemitizmus pártolása – vagy annak akár csak látszata is – a holokauszt rémtetteivel érdemben szembenéző Németországban morális öngyilkossággal ér fel.
A levél, ahogy említed is, többek között antiszemitizmus terjesztésével vádolja a kormányt, elsősorban a Soros György elleni hadjárat és Orbán március 15-ei beszéde miatt. Történészként a holokauszt időszakát kutatod, ilyen szemmel mennyire látod antiszemitának a Soros-ellenes kampányt?
Úgy gondolom, hogy
a Soros elleni állami kampány teljesen egyértelműen antiszemita ihletésű volt.
Sőt, legfőbb toposzai az antiszemitizmus radikális hagyományához tartoznak. A kormánypárt híveinek felkínált narratíva nem más, mint hogy a dúsgazdag és liberális spekuláns illegitim eszközökkel próbálja aláásni a magyar kormányt és nemzetet. Nagy nemzetközi terve van és ennek megvalósításáért leleplezendő hálózatot épít és titkon lobbizik, ráadásul csal is – utóbbi az antiszemiták szokásos hamis moralizálása.
A modern európai antiszemitizmus radikális hagyományát valamennyire is ismerők e – reményeim szerint pontos és adekvát – összefoglalóból könnyűszerrel kikövetkeztetik, hogy
a hivatalosan sulykolt történet egy az egyben reprodukálja a holokauszt előtt és alatt bejáratott antiszemita összeesküvés-elméleteket.
A kampány nem antiszemita jellegének vélelmét tudtommal eddig két fő érvvel támogatták meg. Egyrészt azt szokás felhozni, hogy ha nyíltan nem említik, hogy Soros zsidó, akkor a kampányt nem lehet a nyílt antiszemitizmus példájául hozni, illetve, ha Izrael nem ítéli el, akkor hogyan is lehetne az.
Az első érv komolytalan, hiszen a Fidesz által alkalmazott narratívában Soros szimbolikus figura, a zsidó összeesküvő szimbóluma, ráadásul a holokauszt utáni antiszemitizmus egyik gyakori jellemzője épp a kódolt beszéd, mondhatni a nyílt színi antiszemiták nélküli antiszemitizmus. Ez a magyar jobboldal jelentős részére tökéletesen áll, amit már csak az is mutat, hogy számos jobboldali az antiszemitizmus kritikáját hamarabb és erősebben ítéli el, mint az antiszemitizmus jelenségét.
Attól tartok, hogy a morális perverzió iskolapéldája lehetne, ahogy a holokauszt utáni burkoltnak vélt antiszemitizmus itt radikális állami kampányban ölt testet és közvetlenül a holokauszt egyik túlélője ellen fordul.
Az izraeli nagykövet ugyanerről azt mondta: ő óvatosan használná az antiszemitizmus kifejezést, mert szerinte lehet egyes embereket bírálni, amíg ezt nem kísérik antiszemita hangok. Mit gondolsz erről?
Úgy gondolom, hogy Izrael is útban van az illiberális állam kiépítése felé. A liberális demokrácia szempontjából a helyzet bizonyos tekintetben jobb Izraelben, mint Magyarországon, mivel alapvetően jóval plurálisabb az ottani politikai közeg – az izraeli eleve sokkal összetettebb társadalom. Más tekintetben viszont alighanem rosszabb az ottani helyzet, ami elsősorban a mindennapi erőszak romboló hatásával függ össze. Soros Izrael jobboldalán is ellenségnek lett kikiáltva, mert az egyetemes emberi jogok érdekében lép fel és ily módon támogatja a megszállt és elnyomott palesztinok sérelmeinek orvoslását is – e súlyos sérelmekért pedig köztudomásúlag nagy részben épp Izrael állama a felelős.
Izrael és Magyarország viszonyában manapság azt látjuk, hogy az antiliberalizmus felülírja az antiszemitizmus kérdését.
A Likud és a Fidesz közös antiliberalizmusa magyarázza, hogy Orbán politikája egyidejűleg lehet muszlim- és arabellenes és mozgósíthat zsidóellenes érzelmeket, miközben el tud mélyíteni egy – első pillantásra mindkét oldal számára elvtelen – szövetséget Izrael államával. Ahogy Izraelben a baloldaliak fogalmaznak, két nemzetközileg egyre inkább elszigetelődő antiliberális etnokrácia egymás karjaiba omlik. Nem éppen ízléses látvány, de van benne politikai ráció.
A bevándorlók elleni kampány hangvételéről mit gondolsz?
Messziről kezdem: antropológiai tény, egyúttal vallásos civilizációnk alapgondolata, hogy az ember jóra és rosszra egyaránt képes, cselekedeteit pedig gyakran az önzés és az altruizmus sajátos keveréke motiválja. A magyar állam és kormány által az elmúlt években űzött domináns diskurzusban tudtommal fel sem merült, hogy a segítségnyújtás is lehetne prioritás. Nemigen lehetett olyat hallani, hogy a szerencsétlenebb embertársainknak nyújtott segítségnyújtás önmagában helyes cselekedet.
A bevándorlók elleni kampány egyértelműen az emberi természet árnyoldalaira épít,
az emberek gondolattalanságára és érzéketlenségére, sőt egyenesen az ellenségeskedésre. Ezek hátterében pedig a félelem mesterségesen felkeltett és évek óta folyamatosan táplált érzése munkál. Nagyon úgy tűnik, hogy a kampánynak eközben a szíriai polgárháború okozta kolosszális tragédia iránti empátia kifejlődését is sikerült elfojtania.
A kampány számomra az állami propagandagépezet erejét bizonyította, továbbá azt, hogy e gépezetnek már nincs is szüksége tényekre. A társadalomtudósok körében közhelynek számít, hogy a bevándorlás intenzív tematizálása nincs összefüggésben az ország migrációs trendjeivel, attraktivitásával, demográfiai kilátásaival – az ország lakossága csökken, sok képzett fiatal kivándorol, miközben kevesen szeretnének Magyarországra költözni. A kormány e tények nyílt tárgyalása és kezelési kísérlete helyett évek óta
egy öncélú fikciót erőltet, cinikus nézőpontból meglehetősen sikeresen.
E propaganda társadalmi hatása szemlátomást a morális elérzéketlenedés, ami a morális összeomlás közeljövőbeli veszélyével fenyeget.
Többek szerint a hangnem sokszor a 30-as évek antiszemita kampányait idézte fel. Egyetértesz?
Valóban igaz, hogy mindkét esetben mások tömeges dehumanizációját eszközül használó, önkényes és öncélú állami propagandahadjáratról van szó. Bár a következmények jelenlegi tudásunk szerint napjainkban azért – hála Istennek – kevésbé végzetesek. Ez alighanem a két kampány közti legalapvetőbb különbségnek köszönhető. Az antiszemita kampányok és politikák magyar állampolgárok százezrei ellen irányultak, jelenleg viszont a területcsökkenés, valamint népirtások és etnikai tisztogatások – azaz mérhetetlen emberi szenvedés – által létrehozott, etnikailag nagyrészt homogén társadalom őrzése zajlik, mégpedig a magyar állampolgársággal nem rendelkezőkkel, mondhatni az ismeretlen idegenekkel szemben.
Eközben úgy gondolom, hogy szoros összefüggések vannak a két kampány között és e tény mostanáig nem kellően tudatosított. A holokauszt kutatójaként – bár én konkrétabban elsősorban az áldozati perspektívákkal foglalkoztam – azt vagyok kénytelen mondani, hogy
a 2015 óta látott társadalmi reakciók segítettek felfognom, hogy miként következhetett be az 1944-es mélypont, miként lehetett végrehajtani a gettósításokat és a deportálásokat.
A zsidók üldöztetésében való széleskörű állami és társadalmi részvétel, továbbá a tömeges semlegesség és érzéketlenség fiatalkoromban – szerencsés korban nőttem fel – távolinak és rejtélyesnek tűnt. A 2015 óta látott reakciók azonban elborzasztó bepillantást engedtek a propaganda erejébe és az emberi szolidaritáshiány mély bugyraiba. Roppant tanulságos volt, bár természetesen szívesebben spóroltam volna meg az élményt.
Érdemes talán hozzátennem, hogy az antiszemitizmusnak sajátos logikája van. Az antiszemiták ugyanis az elismertségnek örvendő és sokak által tehetségesnek és szorgalmasnak gondolt zsidókat a zsidó uralmi törekvések képviselőiként festik le. Azaz a zsidók sikereit hamis moralizálás által negatív fényben tüntetik fel – a zsidó eszerint nem is szorgalmas, hanem csak törtető, nem is igazán tehetséges, csak utánzásra képes stb. Ezek az antiszemiták morális közhelyei, az antiszemitizmusban tehát a kisebbrendűségi komplexus keveredik a morális felsőbbrendűség sulykolásával. Úgy gondolom, hogy az antiszemitizmust épp e kettősség teszi robbanásveszélyessé.
A bevándorlás elleni kampány kétségkívül a bevándorlók közeljövőbeli hatalomátvételével riogatott. Erre azonban az elesett és megvetett bevándorlók önmagukban nem lehetnek képesek. E ponton került ismét csak elő – mondhatni kiszámítható módon – az antiszemita paranoia és mobilizáció: a hatalmat nem is a szerencsétlen bevándorlók, hanem a hatalmas, elismert és megvetendő Soros György akarja átvenni.
Lesz szerinted bármilyen következménye a Merkelnek címzett levélnek?
Liberális demokrataként azt gondolom, hogy meg kell változtatnunk a jelenlegi rendszert, melyben az Unió vezető politikai tényezői az Orbán-rezsim antidemokratikus lépéssorozatát és radikalizálódását ellenzik, de érdemben nem akadályozzák, sőt helyenként – ignoranciájukból vagy puszta nemtörődömségükből adódóan – egyenesen elősegítik azt. E szomorú tényállásra kell az európai döntéshozók figyelmét felhívni. Én levelünket ezirányba tett kis lépésként értékelem. Nem számítok rövidtávú hatásra. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy
a magyar demokrácia ügye, illetve az ország uniós jogai és kötelezettségei a következő években kiemelkedően fontos európai témává növik majd ki magukat.
A liberális demokrácia magyarországi alapvető működését újfent lehetővé kell tenni, ami korántsem lesz egyszerű vagy rövidtávú folyamat. Ebben személy szerint számítani szeretnék az Unió támogatására, elvégre részben azért lettünk tagok, hogy a demokrácia leépítésére tett kísérleteket jobban ki tudjuk majd védeni. Meglepő és szomorú, hogy az Unió e téren mostanáig kevéssé igazolta vissza a hozzá fűzött reményeket.
A magyar liberális demokrácia híveként a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságúnak gondolom, hogy az Unió a demokrácia leépülését megfelelő eszközökkel szankcionálja és a magyar demokrácia erősítését érdemben elősegítse. Először is
létfontosságú, hogy Magyarország az Unió tagja maradjon.
Ez egyszerre kell jelentsen uniós anyagi támogatásokat a szolidaritás nevében – Magyarország elvégre a legszegényebb tagállamok közé tartozik – ugyanakkor a pénzek felhasználásának európai szintű ellenőrzését is.
A hollandiai tudományos életben egyébként mennyire téma a magyarországi helyzet?
Egyre inkább. A holland-magyar gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbra is kifejezetten élénkek. A holland társadalom számos tagjának széles nemzetközi a látóköre és ők jellemzően aggodalommal és bevallottan nem kevés értetlenséggel figyelik a magyarországi fejleményeket. A választások idején az egyik holland csatornán színvonalas dokumentumfilmet vetítettek, mely elsősorban a CEU meghurcoltatásáról szólt – Kovács Zoltán és Michael Ignatieff egyaránt hangot adhatott ugyancsak eltérő véleményének. A választások óta Cas Mudde, a populizmus egyik legelismertebb, holland származású kutatója Yascha Mounkéhoz hasonló tartalmú nyílt levelet írt a CDA-nak, a holland kereszténydemokratáknak: a Fidesztől való egyértelmű elhatárolódást sürgette. Luuk van Middelaar, az EU-s ügyek egyik legelismertebb holland kommentátora – akinek Európával kapcsolatos fő műve magyarul is megjelent –az NRC napilapban múlt héten vezércikkben foglalkozott Magyarország tekintélyelvű fordulatával.
Az európai politika tárgyalásakor Magyarország és Lengyelország ellentmondásos fejlődése legkésőbb tavaly óta immár Hollandiában is a legfontosabb ügyek közé tartozik. Bár az Európai Unióval kapcsolatban egyre többen kritikus hangokat ütnek meg, a liberális demokrácia iránti elkötelezettség egyértelműen mérvadó az országban. Az Orbán-rezsim megítélését is ebből érdemes levezetnünk.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
