Kezdőlap Itthon Oldal 513

Itthon

Bréking nyúz, május 3. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origo nevét nem vállaló munkatársának egy napi néhány ezres látogatottságú, kérdéses hitelességű oldal is forrásnak számít, ha Sorost szidja, a Ripost tovább görgeti a Heti Napló munkatársainak chatelését, hihetetlen választási „csalást” leplezett le a Pesti Srácok, az ellenzéket szidja a Figyelő és a 888 – ma is megnéztük, mi újság az alternatív valóságban.

Az Origo egy ismeretlen, francia nyelvű oldalra hivatkozva sorosozik egy jót

„A portál cikkének már a bevezetőjében felsorolja: az Apple elutasította App-jüket az iPhone-ra. A Google bezárta YouTube oldalaikat. Az Adsense és a Facebook, amelyek látogatóik 40 százalékát kezelte, most a Dreuz cikkeinek hatvan százalékát blokkolja.

Hírlevelüket sokan soha nem kapják meg.

Vagyis, mint írják, „a Dreuz súlyosan a »sokszínűséget« védő gondolatdiktátorok begyében van”.

És most mi történik? Jön az Európai Bizottság, amely egyrészt új intézkedéseket akar foganatosítani az online dezinformáció és „álhírek” („fake news”) ellen, beleértve egy uniós szintű „viselkedési szabályzat” létrehozását a félretájékoztatásról, másrészt független hálózatot kíván szervezni a tények ellenőrzésére. (…)

A Dreuz végül azt írja, Soros az egész Nyugatot destabilizálni akarja mozgalmaival és az általa fizetett tüntetésekkel. Mint amilyen az Occupy Wall Street, a tel-avivi sátrak, a nők washingtoni menete, a Los Indignados Spanyolországban és Soros lobbitevékenysége az európai határok megnyitásáért afrikai és muzulmán migránsok előtt.

Mindenesetre Brüsszel tervei szerint voltaképpen Soros alapítványa cenzúrázhatja a bevándorlással foglalkozó híreket.”

A Ripost tovább csámcsog a Heti Napló chatbotrányán

„A Ripost úgy értesült, hogy az ATV tulajdonosi körét nagyon kellemetlenül érintette, hogy a Heti Napló stábja ilyen brutális stílusban értekezik egymással. Úgy tudjuk, hogy Német Sándor „meglepve és megrökönyödve” értesült a vállalhatatlanul alpári beszélgetéssorozatról, amit ráadásul maguk a résztvevők „dobtak piacra”, ki tudja milyen érdekektől vezéreltetve.

Aki kinyitotta „Pandora szelencéjét”, talán fel sem fogta, hogy mit tesz. Hiszen egy hírműsor készítői számára a nyilvánosság előtt vállalhatatlan az a perverz stílus és tartalom, amivel a Heti Napló stábjának tagjai egymás között kommunikálnak. Szánalmassá és nevetségessé válnak mindannyian. Ráadásul a kínosan perverz beszélgetés a hírműsor szakmai fórumán zajlott, ahol témákat, határidőket, az adás körüli teendőket is megbeszélték.”

A Pesti Srácok egészen döbbenetes választási „csalást” vett észre

„Bár az ellenzéki pártok részéről visszatérő vádaskodás, hogy az április 8-i választás során visszaélések történtek, a PestiSrácok.hu megtudta, a valóban súlyos jogtalanságot a Fidesz kárára követték el. Az ellenzéki tagokkal kiegészült Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria ugyanis több mint ötezer határon túli szavazatot érvénytelenített arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára. Holott a választási eljárási törvényben egyetlen szó sem esik a borítékok elvárt formájáról, kinézetéről. A törvénytelenségen legalább egy fideszes képviselői hely elúszhatott, a kormánypárt most az Alkotmánybíróságtól vár elégtételt.”

A Figyelő nevét szintén nem vállaló szerzője Hadházy Ákosba száll bele

„Nem veszi fel a mandátumát Hadházy Ákos, vagy nem most, hanem később, maga se tudja pontosan. Imponáló erény ez a fajta magabiztosság egy politikusnál. Vigyem a zászlót, ne vigyem? – merengett a forradalmár, míg átrobogott rajta a történelem. (…)

A nem legitim Országgyűlésben nem találja a helyét az ideológiai köpönyegváltásról elhíresült politikus. Lehet a bukásból valamiféle mártíromságot farigcsálni, olyan hamis állításokkal, mint hogy nem legitim a harmadjára is kétharmados fideszes többséggel felálló országgyűlés.

Lehet úgy játszani, mintha a demokratikus politizálásnak a színtere nem a demokratikusan megválasztott parlament, csak akkor nem kell politikusi álmokat dédelgetni. Ha hiányzik a kudarctűrés és a kitartás képessége, akkor érdemes újra elgondolkodni a pályamódosításon. Mert ez a hezitáló, a valóságot és a tényeket figyelmen kívül hagyó ámokfutás sok mindenre nem lesz elég.”

A 888 továbbra sem elégedett az ellenzékkel

„Isten lássa lelkem, tényleg nem kapnék ideg-összeroppanást, ha létezne Magyarországon tisztességes ellenzék. Amolyan igazi.

Olyan, amelyik nem külföldről kapja a pénzt, a paripát, no meg a fegyvert. Olyan, amelyik nem akarja kirekeszteni az ország másik felét, amelyik nem hazudozik mindenről, amelyik nem viselkedik pont úgy, mint egy duzzogó, ökölbe szorított kézzel hisztiző négyéves, aki az összes kibújt tejfogát csikorgatva, kipirult arccal, feldúltan mérgelődik a játszótér homokozójának egyik kevéssé frekventált sarkában amiatt, mert egy konkurens gyerek elvette tőle a lapátját.”

Dühös a Jobbikra a tömegtüntetések egyik szervezője

0

Homonnay Gergely a Facebookon azt írja: „a mostani Jobbikkal és az LMP-vel soha a büdös életben nem lesz itt összefogás”.

Homonnay azt írja, hetek óta szervezik a május 8-ai tüntetést, amit akkor akartak tartani, amikor megalakul a parlament, hogy bent az ülésteremben is lehessen hallani őket. Mint írja, „az élőlánc egy színházi ember ötlete volt. Ezt is tudták a pártok. A Fidesz is megtudta, kordont is raknak a Parlament köré, és lezárják a Kossuth teret már május 7-én.”

Homonnay azt írja, hogy a múlt héten

végig hívta a pártokat, hogy közösen bontsák el a kordont.

Szerinte már napok óta egyeztettek róla, jogászokat is megkérdeztek az esetleges büntetésről. Kunhalmi Ágnessel és Gyurcsány Ferenccel tudott beszélni, Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója viszont, bár elolvasta az üzenetét, utána nem vette fel neki a telefont. Utána pedig nem hívta vissza, viszont kiadták a közleményt, hogy a párt el fogja bontani a kordont.

A kampányban a DK mellett kiálló Homonnay azt írja:

„az április 8. utáni gyász, sokk, majd a tüntetések okozta eufória elmúlta után azt kell mondanom, hogy ezekkel a pártokkal a büdös életben nem lesz itt összefogás”.

Szerinte a Jobbik és az LMP „minden közös megmozdulásnak keresztbe tett”, szerinte az is csak „PR-akció” volt, hogy az LMP összehívott egy ellenzéki kerekasztalt.

Homonnay szerint „tök szar, hogy ez a két párt képtelen nyitni”. Mint írja, ő április 8. előtt egy jobbikost be sem engedett volna a lakásába, ma meg már elmegy velük sörözni, és ezt a nyitottságot várná el az összes párttól.

Uniós főtanácsnok: Vizsgálhatják a nemzeti bíróságok a devizahiteles szerződéseket

0

Evgeni Tancsev uniós bírósági főtanácsnok szerint vizsgálhatja nemzeti bíróság a devizahiteleknél azt, hogy tisztességtelen-e, ha az árfolyamkockázatot a jogszabályban rögzített feltétel szerint a kölcsönt felvevőre terhelik, ha a szerződésben nem fogalmaztak világosan és érthetően.

Evgeni Tancsev egy magyarországi devizahiteles perrel kapcsolatban fogalmazta meg álláspontját, amely szerint olyan esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az

olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a fogyasztót.

A közleményben felidézték, hogy két magánszemély 2008 februárjában kötött svájci frank alapú kölcsönszerződést egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban kellett fizetni, de a részletek összegét a forint és a svájci frank aktuális árfolyama alapján számították ki. Emellett a kölcsönt felvevők vállalták, hogy viselik az árfolyamkockázatot.

A későbbiekben az árfolyam változása miatt

nagymértékben emelkedtek a törlesztőrészletek,

ezért a hitelt felvevők 2013 májusában a magyar bíróságok előtt keresetet indítottak az OTP Bank és az OTP Factoring ellen. Az eljárásban felmerült az a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőkre terhelő szerződési feltétel tisztességtelennek tekinthető-e, és emiatt megállapítható-e, hogy az nem kötelezi a kölcsönt felvevőket amiatt, hogy e feltételt a bank nem világosan és érthetően fogalmazta meg.

A közlemény szerint ugyanakkor Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben

megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket,

az ilyen szerződések alapján továbbra is fennálló szinte valamennyi tartozást forintosítottak. Az új törvények azonban továbbra is a kölcsönt felvevőre terhelték az árfolyamkockázatot.

A Fővárosi Ítélőtábla, amely az ügyet elbírálja, azzal a kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy a nemzeti bíróság értékelheti-e tisztességtelennek az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő feltételét annak ellenére, hogy e feltétel érvényességét a magyar jogalkotó megerősítette.

A főtanácsnok szerint az olyan feltétel, amelyet jogalkotási beavatkozás tett a deviza alapú kölcsönszerződés részévé, és amely fenntartja az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő eredeti feltételt, az uniós irányelv „értelmében nem tükröz kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket”.

Ugyanakkor a főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot.

A magyar Kúria 2014-ben hozott egy jogegységi döntést, és azt mondták ki, hogy a devizahitel árfolyamkockázatának tisztességessége csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető.

Figaro: Az Európai Néppárt is megbüntetné Orbánt

0

A francia konzervatív lap szerint a Néppárt is támogatja az Európai Bizottság javaslatát az autoriter irányba tartó Orbán Viktor megbüntetéséről.

A Le Figaro azt írja: a magatartásváltás gyakorlatilag egy hadüzenet. Orbánt zárt ajtók mögött kérték számon az európai konzervatív vezetők, szinte egyidőben azzal, hogy az Európai Bizottság bejelentette: korlátozzák az uniós támogatások kifizetését, ha egy ország nem tartja be a jogállamiság elveit, például, ha sérül a bíróságok függetlensége.

A lap szerint a Közép-Európában teret nyerő illiberális modell atyja,

Orbán Viktor erősen nacionalista, de nem EU-ellenes viselkedésével komoly fejfájást okoz a Néppártnak.

Azt írják, megakadályozza, hogy a szavazói a nyíltan szélsőjobboldali vagy populista szélsőségek felé sodródjanak, ami biztosítékot jelent neki a 2019-es EP-választások előtt, ugyanakkor autokrata intézkedései miatt

elmosódnak a határok, amelyek megkülönböztetik a hagyományos jobboldalt a szélsőségektől

a hatalmi egyensúly, a sajtószabadság, a civil társadalom autonómiája és a bírák függetlensége terén.

A lap szerint a néppárti vezetőkkel való Budapestről nézve Orbán győztes programjának brüsszeli ismertetésére szolgált, Brüsszelből nézve viszont

tisztázták a határvonalat, amit nem léphet át a magyar miniszterelnök.

Mindezzel egyidőben az EPP tagja, Jean-Claude Juncker ismertette, hogy milyen büntetésre számíthat, ha mégis megteszi: azt kockáztatja, hogy felfüggesztik, csökkentik vagy korlátozzák azt az évi majdnem 5 milliárd eurós támogatást, ami a magyar GDP 4 százalékát teszi ki.

A Lengyelországgal szembeni kudarc után az Európai Bizottság a Figaro szerint új módszert alkalmaz Magyarország esetében: gyorsan és erősen alkalmazná a pénzelvonást a szerződéseknek megfelelően anélkül, hogy azt valamelyik tagállam vétózhatná.

Nyílt levélben fordult az ellenzéki képviselőkhöz az Eötvös Károly Intézet

0

Azt írják, az ellenzéki képviselők nyilatkozatai alapján egyértelmű, hogy egyetértenek: a jelenlegi politikai rendszer nem tekinthető alkotmányos demokráciának. Az intézet elemzéssel segítené őket, hogy milyen mozgásterük van.

A Majtényi László elnök és Somody Bernadette igazgató által aláírt nyílt levél szerint az elemzés konklúziója, hogy az ellenzék alkotmányos funkciója jelen helyzetben túlmutat a hagyományos eszközök használatán. Az intézet meggyőződése szerint a választópolgárok joga, hogy az ellenzéki képviselők

bemutassák elképzeléseiket, hogy az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében miként élnek majd ellenzéki jogosítványaikkal.

Az intézet szerint, ha az ellenzéki képviselők részt vesznek az Országgyűlés munkájában, akkor „hozzájárulhatnak annak a hamis látszatnak a fenntartásához”, hogy a parlament működése megfelel a liberális demokrácia követelményeinek. Ugyanakkor a képviselők felelősséggel tartoznak az őket bejuttató választópolgárok felé, ráadásul „a képviselői mandátummal járó jogkörök és a parlamenti munkában való részvétel révén többet tehetnek az alkotmányos demokrácia helyreállításáért.” Ezzel kapcsolatban azt írják:

„Az ellenzéki pártoknak és politikusaiknak tehát világossá kell tenniük a választópolgárok előtt, hogy milyen megfontolások alapján hozták meg erről a döntésüket.”

A képviselőknek esküt is kell tenni, amelyben hűséget fogadnak az Alaptörvénynek. Az intézet szerint az esküt vállalhatóvá teszi, hogy „egyúttal kijelenti, azért dolgozik, hogy, amint ennek politikai feltételei meglesznek, az Országgyűlés fogadja el hazánk végleges Alkotmányát, amely a jelenlegi Alaptörvény jogkorlátozó elemei és az ideologikus tartalmai helyébe a korszerű alkotmányosság elveit és szabályait helyezi.”

Az intézet azt írja:

az ellenzéki képviselők feladata, hogy ellenőrizzék a kormányzati tevékenységet, és felmutassák annak alternatíváját.

„Az ellenzéki képviselők jogai azt hivatottak szolgálni, hogy a kormánytöbbség is csak nyilvános és érdemi vitát követően fogadhassa el a többségi döntéseket, és a kormányzatnak a nyilvánosság előtt számot kelljen adnia tevékenységéről” – írják. De ha a Parlament működése már nem az alkotmányos demokráciát szolgálja, akkor „egyes fórumok, viták és szavazások esetében felmerülhet, hogy azok bojkottálása mellett több érv szól, mint a részvétel mellett”. Ennek a szelektív bojkottnak azonban az intézet szerint a társadalom számára jól láthatónak kell lennie, a súlyát pedig az adná, ha minél többen részt vennének benne.

„A demokrácia iránt elkötelezett ellenzéki képviselők a civil szféra védelme érdekében alternatív utakat is kereshetnek, így felhasználhatják az utólagos normakontroll indítványozási jogkörüket” – írja az Eötvös Károly Intézet. Emellett „az országgyűlési képviselő részére minden állami szerv köteles megadni a munkájához szükséges felvilágosítást, továbbá a képviselők jogosultak belépni valamennyi közigazgatási szervhez, közintézethez és közintézményhez”. Vagyis a képviselők a nyilvánosság elé tárhatnak politikai motivációjú méltánytalanságokat.

A hadsereg felkészült a migránsok támadására

Még nem tudni, hogy milyen konkrétumokkal járnak Orbán Viktor negyedik kormányában a személyi változások, de az irány sejthető. Kásler Miklós, aki Balog Zoltánt váltja az Emmi élén, már letette a névjegyét. Unortodox nézetei az ősrobbanásról, az abortuszról, valamint a tízparancsolatról – hogyha ez utóbbit betartanák az emberek, akkor a halálos betegségek 75 százaléka megszűnne -, egy nemzeti-spiritiszta alapon álló, minden más országénál korszerűbb és hatékonyabb egészségügy és oktatás körvonalait vetítik előre.

Ma derült ki, hogy a nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea rózsadombi lakásában valóságos cégtemető működött, olyan vállalkozások bérelték a lakást, amelyek aztán százmilliós adótartozásokat maguk mögött hagyva felszívódtak.

Amúgy, ha valaki nem tudná, hogy honnan ismerős neki ez a szisztéma, segítünk: a módszert a kilencvenes évek közepén, akkor még a Fidesznek dolgozva, Simicska Lajos „szabadalmaztatta” és Kaya Ibrahim, valamint Joszip Tot Németországban dolgozó horvát vendágmunkások ellopott útlevele révén vált ismertté.

Benkő Tibor, a Simicskó István örökébe lépő leendő honvédelmi miniszter is nyilatkozott. Igaz, nem most, hanem még vezérezredesként februárban. A Faktornak adott interjúban arról beszélt, hogy olyan hadseregre van szükség, amely a migránsok támadása esetén képes megvédeni az országot.

Ott folytatják tehát a derék urak – és a kedves hölgy – ahol elődeik abba sem hagyták. Várható, hogy Kásler úr áldásos tevékenysége folytán az egészségügy helyzete rohamosan javul, az oktatás terén visszaszerezzük régi dicsőségünket, a Bártfai-Mager Andrea rózsadombi lakásán történtek pedig a nemzeti vagyon kreatív felhasználásának új csapásait jelölik ki.

Reméljük, hogy Benkő Tibor vezérletével a magyar honvédség sikeresen veri vissza a Migráciából érkező seregeket. Ha szabadna egy civilnek belekotyognia az egyenruhások dolgába: nem ártana már most hadat üzenni Migráciának, de talán még ennél is jobb lenne megelőző csapásként, hadüzenet nélkül megtámadnánk őket.

Handóék visszavágnak a bíráknak

Az Országos Bírósági Hivatal szerint nem törvényes a bírói tanács működése, mert sem létszámában, sem a bírósági szintek képviseletében nem tesz eleget az előírásnak. Szerdán az Országos Bírói Tanács törvénytelennek találta az OBH elnökének eddigi bírói kinevezési és pályázatelbírálási gyakorlatát. Handó Tünde hivatala elutasítja a kritikát.

Felvette a kesztyűt az Országos Bírósági Hivatal (OBH), amelynek elnöke, Handó Tünde igen kemény kritikát kapott az Országos Bírói Tanács (OBT) szerdai ülésén. Amint arról beszámoltunk, az OBT áttekintette az OBH-elnök 2017 elejétől folytatott gyakorlatát a bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánításában.

Az OBT szerint ezek az eljárások nem törvényesek. Hiányzik, vagy nem jogszerű az indoklás, az elbírálások nem áttekinthetőek. Súlyosan elmarasztalták Handót amiatt, hogy megkerülve a törvényt adminisztratív áthelyezésbe burkolva valójában pályázatköteles bírósági vezetői feladattal rendelt ki bírót más bíróságra.

Az OBH elnöke az ülésen megkísérelte kimondatni, hogy a több hullámban megtörtént lemondások OBT-tagok és -póttagok közül működésképtelenné tették a testületet. Az indítványt a Kúria elnöke, Darák Péter és az OBT maga is elutasította.

Az OBH mostani közleménye megismétli Handó álláspontját. Szerintük az OBT létszáma 15 fő, a sarkalatos törvény azt is előírja, hogy valamennyi ítélkezési szintről megadott számú tagja van. Jelenleg az OBT nem rendelkezik 15 taggal és egyes bírósági szintek képviselete nem biztosított, ezért a testület működése nem tekinthető törvényesnek – fogalmaznak.

Ezzel folytatódik a szinte háborúskodássá fajult nézeteltérés, ami az OBT január végi újraválasztásával kezdődött. Akkor kiszorították a Handó – és általa a kormány – meghosszabbított kezeként működő korábbi tagokat, és Handóval szembenállónak ismert bírókat választottak be.

Az OBH szerint a jogszabályok szövegének értelmezésében mindig lehetnek értelmezési különbségek. Ebben a jogkérdésben valóban hiteles véleményt az Alkotmánybíróság fogalmazhatna meg.

Ezután a bíróságok adminisztratív irányítói posztját ellátó OBH az ő munkájának felügyeletére, ellenőrzésére jogosult OBT

konkrét megállapításaira tartalmában nem reflektál.

Szerintük a pályázatok elbírálásában a jogszabályoknak megfelelően vettek részt 2017-ben is. Abban az évben 274 bírói pályázat elbírálására került sor, melyekre összesen 1919 pályázó jelentkezett. A pályázatok 94,5 százaléka eredményesen zárult. Arra nem térnek ki, hogy az OBT van és kifogásolható az eredménytelenné nyilvánítás utáni ismételt pályáztatás.

Az OBH-ban várják a szerdai „sommás vélemény” alapjául szolgáló jelentést véleményezésre, hogy megismerjék a tagok és a tanácskozási joggal rendelkezők írásbeli észrevételeit, kérdéseit, és az OBT meglévő tagjainak ezeket tárgyaló megbeszéléséről a jegyzőkönyvet kézhez vehessék.

Mint írják, az OBH elnöke az elmúlt hat évben rendszeresen számot adott a bírósági pályázatok elbírálásáról a Kúria elnökét mindenkor magában foglaló OBT, a bírósági elnökök, valamint az Országgyűlés előtt, és mindig nyitott volt az akár a bírói kar felől, akár azon kívülről érkező jobbító szándékú észrevételekre, javaslatokra. Ennek is köszönhetőek a bírósági szervezet működésében elért eredmények, amelyekkel az Európai Bizottság által összeállított igazságügyi eredménytábla első harmadába kerülhetett a magyar igazságszolgáltatás – írja még Handó Tünde hivatala.

Amint az megírtuk, a háttérben a kormány kísérlete húzódik meg, hogy közvetlen irányítás alá vonhassa a bíróságokat. Az OBT részben ennek akar ellenállni.

Uniós zászlót visznek a Parlament elé a Liberálisok

0

Május 9-én a Magyar Liberális Párt és ifjúsági szervezete, a Liberális Fiatalok Társasága (LiFT) ismét elviszi az EU-zászlót a Parlament elé.

Mint közleményükben írják, „a tavalyi évhez hasonlóan idén is egy 24 órás demonstráció keretein belül követeljük, hogy az uniós zászlót is kitűzzék az Országház épületére.”

A Liberálisok emellett az európai értékek iránt elkötelezett ellenzéki pártokat egyeztetésre hívják annak érdekében, hogy közös listát állítsanak a 2019-es EP-választásokra. Ez szerintük azért is fontos lenne, mert az április 8-i választások súlyos kudarccal zárultak, és ennek legfőbb oka az, hogy az ellenzéki pártok egymással versengtek ahelyett, hogy együttműködtek volna. Ha kicsit nagyobb lett volna az együttműködés, a kétharmadot biztosan elkerülhette volna az ország. Értékalapú és teljes együttműködés esetén pedig a Fidesz akár a többségét is elveszthette volna – írják.

A Liberálisok úgy látják, hogy ”a magyar emberek joggal csalódottak, miután a többség a kormányváltásra szavazott, a Fidesznek és Orbán Viktornak mégis kétharmados többsége lett.”

Mindezt úgy, hogy az ellenzék 180 ezerrel több szavazatot kapott, mint a Fidesz-KDNP listája.

A Liberálisok mindehhez hozzáteszik: „nem csodálkozhatunk azon, hogy Budapest utcáit hétről hétre ellepi a csalódott ellenzéki emberek százezres tömege. Az emberek joggal tüntetnek egy igazságos választási rendszerért, a szabad és demokratikus Magyarországért. Nekünk, ellenzékieknek az a feladatunk, hogy ezt a tömeget, a csalódott többséget képviseljük. A többség pedig egyöntetűen és egyértelműen együttműködést vár tőlünk.”

Orbán hajlandó tárgyalni Brüsszellel

0

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Fidesz-frakció alakuló ülésére érkezőben, egy újságírói kérdésre válaszolva ezt mondta: készen állnak megtárgyalni az európai uniós pénzek folyósításáról szóló, szerdán ismertetett brüsszeli javaslatot

Arra a felvetésre, hogy Magyarország csatlakozik-e az európai ügyészséghez, úgy reagált: a magyar alkotmány szerint az ügyészség szuverenitási kérdés.

Ez azonban – és ezt már mi tesszük hozzá -, csupán elhatározás kérdése: a Fidesz parlamenti kétharmada lehetővé tenné, hogy változtassanak az alkotmány ezen cikkelyén, arról nem is szólva, hogy az ellenzéki pártok is támogatnának egy ilyen megoldást.

Az Európai Néppárt vezetőivel folytatott szerdai brüsszeli megbeszéléséivel kapcsolatban arra a kérdésre, miszerint szó esett-e arról, hogy a Fidesz távozzon a pártcsaládból, a kormányfő azt közölte: ellenkezőleg, arról volt szó, hogyan tud a Fidesz részt venni az európai parlamenti választási kampányban úgy, hogy a néppárt győzni tudjon. „Felajánlottam a segítségünket” – jelentette ki.

Arról, hogy a CEU működése feltétele lehet-e a néppárttal való gördülékeny, problémamentes együttműködésnek, azt válaszolta: Magyarországnak senki semmilyen ügyben nem szabhat előfeltételt.

Nyílt háború a bírósági szervezetben

Az elmúlt egy évben a bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítása törvénytelen volt: ezt mondta ki a az Országos Bírói Tanács a kormány meghosszabbított kezének tartott Handó Tünde bírósági hivatali elnök ténykedéséről. Közben a kormány arra készül, hogy közvetlen irányítása alá vonja a bíróságokat. Az OBT-n belüli történéseknek már nemzetközi visszhangjuk van.

A jelek szerint nyílt háborúskodásig fajult az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) vezető Handó Tünde közti vita. Szerdai ülésén az OBT megállapította: a 2017 elejétől ez év februárjáig terjedő időben Handó törvénytelenül járt el bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánításában – ez derül ki az OBT-ülés jegyzőkönyvéből.

Az ülést Handó megpróbálta megakadályozni, arra hivatkozva, hogy az OBT összesen hét tagjának lemondásával a testület működésképtelen. Ezt a Kúria elnöke, Darák Péter vitatta, az OBT pedig elvetette Handó javaslatát.

Az OBH a bírósági szervezet adminisztratív vezető hivatala, az OBT joga pedig ellenőrizni az OBH és elnöke munkáját. Erre január végéig nem került sor, akkor azonban a 15 tagú testületbe új tagokat választottak, s több olyan bíró került be soraiba, akik azt megelőzően személyesen is szembe kerültek Handóval; akadt, aki pert is indított vele szemben; egyúttal kiszavaztak olyanokat, akik Handó embereinek minősültek.

Handóról köztudomású, hogy

személyes baráti kapcsolat fűzi Orbán Viktorhoz, illetve feleségéhez, Lévai Anikóhoz,

Handó férje pedig Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, a hatályos alaptörvény megfogalmazója.

Az OBT újjáalakulása meglehetősen viharos volt, a testület ugyanis azzal az igénnyel lépett fel új összetételében, hogy el kívánja végezni az OBH és elnöke feletti ellenőrzési feladatát.

Az OBT jegyzőkönyvéből az derül ki, hogy szinte

még meg se száradt a tinta az új összetételű OBT tagjainak január végi kinevezésén,

február 5-én és 8-án a Győri Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete kérdéseket tett fel az OBT-nek Handó már idézett pályázati értékelési gyakorlatáról.

A megállapítások lényege az tehát, hogy az OBH elnöke törvénytelenül járt el: nem indokolta meg pályázatok érvénytelenné nyilvánítását, más esetben az indoklásban foglaltak nem felelnek meg a törvényi előírásnak; nem átláthatóak vezetői pályázatok elbírálásának folyamata – sorolja hosszasan az OBT verdiktje.

Egyik legsúlyosabb megállapítás az, hogy

Handó valótlan indokkal rendelt ki törvényszéki bírót ítélőtáblára.

Az ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása vagy szakmai fejlődés elősegítése helyett valójában vezetői feladatra küldött bírókat. Magyarra lefordítva: nem írt ki pályázatot vezetői posztokra, hanem adminisztratív intézkedéssel saját hatáskörben helyezett át bírókat máshová munkavégzésre.

Ezzel pedig megkerüli a törvényes bírói és bírósági vezetői kinevezés rendjét. Fleck Zoltán jogszociológus a Független Hírügynökségnek korábban már elmondta: Handó sorra helyezte el saját embereit az alsó szintű bíróságokra. Szerinte

a januári „lázadás” az OBT-ben részben ezzel magyarázható.

Az OBT mindezek mellett a 2015 és 2017 közti – korábbi összetételében elfogadott – összes etikai állásfoglalását hatályon kívül helyezte, mert szerinte ilyen eljárásokra a törvény nem jogosítja fel.

Ugyancsak eltörölte azt a korábbi ajánlását az OBT, amely a bírói álláspályázatok elbírálásával, a pályázati rangsor kialakításakor adható pontszámokkal kapcsolatos miniszteri rendeletről szól. Az indok ugyanaz: ajánlásra nincs joga az OBT-nek.

Egyáltalán nem mellékes szála volt az OBT ülésének, hogy – amint azt az elején már említettük – öt tagja és két póttagja jelentette be lemondását, akik pótlásáról az OBT elnöke intézkedett. Négy tag és egy póttag már a közelmúltban bejelentette távozását, Fleck Zoltán akkor ezt úgy értékelte, hogy ezek a bírók talán most szembesültek az OBH feletti ellenőrzési tevékenységük esetleges személyi következményeivel.

Az akkori lemondások indoka – szakmai-vezetői feladatok, illetve családi ok – mindenesetre nehezen volt elhihető.

Az ülésen a tanácskozási joggal résztvevő Kúria-elnök, Darák Péter szállt szembe Handó Tündével. Szerinte ugyanis a póttagok megválasztásával az OBT működőképes, és a testület is ezt az álláspontot fogadta el.

Darák már a január végi újjáalakuló OBT-ülésen is jelentős szerepet töltött be. Lapbeszámoló szerint egyértelműen arra ösztönözte a testület tagjait, hogy lássák el törvényi feladatukat, az OBH ellenőrzését.

A most ugyancsak jelen lévő ügyvédi kamarai elnök, Bánáti János aggodalmát fejezte ki a nagy számú lemondás miatt. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata osztja az aggódást, és levélben biztosította támogatásáról az OBT-t.

Az eseménysor nyilván nem független attól, hogy a kormány jó ideje próbálja meg szorosabb ellenőrzés alá vonni a bíróságokat, például annak érdekében, hogy a politikailag fontos, nagy horderejű ügyekben ne szülessenek számára kudarcot jelentő felmentő ítéletek. Eddig azonban kétharmados parlamenti többség híján erre nem volt módja. Most azonban már készen van a koncepció, amely szerint az OBH-t beáldozva-megszüntetve bevinnék a teljes igazgatást az igazságügyi tárcába; Handó a kormánynál is begyűjtött rossz pontokat, amikor szembeszegült a közigazgatásból érkező (tehát gyakorlatlan) bírói pályázatok pontozási arányainak megváltoztatásával.

Most pedig a HVG ír arról, hogy lényegében készen áll az ismételt benyújtásra a közigazgatási különbíróságokról szóló tervezet, amely kényes ügyeket (például választási fellebbezések, közbeszerzések, közérdekű adatok kiadása) bírálna el jól kiválasztott bírákkal.

Ugyancsak készen áll a terv arra, hogy nyugdíjba küldik az összes olyan bírót, aki már 1990-ben űzte ezt a hivatást.

Egy napja ez az ügy (ha a kormány végigviszi a bíróságokat megtörni óhajtott változásokat) óriási nemzetközi, uniós dimenzióba kerülhet. Az Európai Parlamentben szerdán ismertették az EU 2021 utáni költségvetésének főbb tételeit. Ekkor hangzott el hivatalosan is, hogy a támogatásokat jogállami feltételekhez akarják kötni. Ennek fő területe az igazságszolgáltatás, azon belül is a bíróságok függetlensége lenne.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK