Kovács úr, a banki adós fényes diadalt aratott az OTP felett! Miután a győztes banki ügyfél nem járult hozzá nevének közléséhez, ezért neveztük a nyertest Kovács úrnak, aki tíz évvel ezelőtt másfél millió forintnak megfelelő svájci frank alapú kölcsönt vett fel. S persze a hitel lejárta után a bank az árfolyamkockázat miatt újabb összeget akart bezsebelni. Az ügyből per lett, első fokon Kovács urat a követelés kifizetésére kötelezték. Másodfokon azonban az ügyfél nyert, mert a bank nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy Kovács úr megfelelő tájékoztatást kapott volna az árfolyamingadozás kockázatairól. Tehát a Kovács úr – aki valóságos személy – nem kötelezhető az árfolyamkockázatból eredő különbözet megfizetésére – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek a Banki Hitelmediátor Közhasznú Egyesület szakértője, Erdősi Éva. A szakember szerint a forint kamatkockázata ma legalább olyan veszélyeket hordoz, mint anno a deviza okozta árfolyam ingadozása, vagyis a forinthitelesek is komoly csapdába kerülhetnek.
Ritka pillanat, amikor a banki hitelkárosult legyőzi a bankot, jelen esetben az OTP-t. A győztes szeretne névtelen maradni, ezért nevezzük csak Kovács úrnak, aki az ön segítségével tudta igazát bizonyítani. Hogyan találkoztak?
Az ügyfél végső kétségbeesésében fordult az egyesületünkhöz. Mint elmondta, kifizette már a szerződésében szereplő tartozását, de ez követően újabb jelentős összeget követelt tőle az OTP. Számára akkor vált világossá, hogy nem forinthitelt, hanem svájci frank alapú devizahitelt vett fel, s másokkal együtt ő is áldozata lett az árfolyamingadozásnak. De miután már másik hitelt is nyögött, egyszerűen nem volt képes több pénzt fizetni.
De ez biztosan svájci frank hitel volt? Hiszen kizárólag forintban vették fel, s forintban is fizették vissza a kölcsönt?
Ez egy olyan hitel volt, ahol a szerződésben a kölcsön összege, illetve a törlesztő részlet is forintban tüntették fel, a bank forintot folyósított, és az adós forintban is törlesztett. Mindössze egy mondat jelezte: az elszámolás svájci frank alapon történik. Ez a szöveg nem elégíti ki a tisztességes tájékoztatás követelményeit. Ebből ugyanis az ügyfél számára nem vált világossá, hogy ha forintban rendezte az adósságot, akkor a lejárat után újabb több milliós tartozás keletkezhet.
Végül is az adós, jelen esetben Kovács úr tudhatta, hogy svájci frank alapú hitelt vett fel?
Elvileg tudhatott az árfolyamkockázat tényéről, de a bíróságnak mégis azt kellett tisztázni, hogy ebből az egyetlen mondatból kiderülhetett-e az ügyfél számára, hogy az adósság kifizetése után újabb fizetnivalója akad. Ehhez kellett volna az egy oldalas kockázatfeltáró nyilatkozat, amit elvileg Kovács úrnak is alá kellett volna írni.
Ha jól tudom, ezt a papírt kérték is a banktól. Előkerült?
A mai napig nem került elő. Ugyanis az OTP pert indított az elmaradt árfolyamkockázati összeg megfizetése miatt Kovács úr ellen. A jogszabály szerint a banknak, tehát a felperesnek kell bizonyítania, hogy az adós figyelmét felhívták az árfolyamingadozásból adódó veszélyekre. Az OTP azonban halogatta az eredeti kockázatfeltáró dokumentum bemutatását. Pedig a bemutatás elmulasztása esetére a bíró már pénzbírságot is kilátásba helyezett. De a keresett papír mégsem került elő. Ekkor azonban a bíró komoly hibát vétett. Bár továbbra sem látta a kockázatfeltáró papírt, de bizonyítottnak vette, hogy az ügyfelet felvilágosították. S kötelezte is az árfolyamkockázat megfizetésére, mindenféle bizonyíték nélkül. Sokáig nem hittük el, hogy bíró ilyen tévedést megengedhet magának.
Aztán jött a másodfokú tárgyalás, s láss csodát egy devizahiteles pert nyert a legnagyobb magyar bank, az OTP ellen. Magyar bíróságon ez nem túl gyakori! Mi történt?
A másodfokú bíróság – kijavítva az első fok hibáját – követelte az inkriminált nyilatkozat eredetijét. Miután ezt a bank nem tudta prezentálni, nem tudta bizonyítani, hogy a kockázatokra felhívta Kovács úr figyelmét. Innentől pedig világossá vált, hogy nem volt devizaalapú a kölcsön. A bank elbukta a pert, ügyfelünknek nem kellett az árfolyamkülönbözetből eredő összeget megfizetnie.
Ilyen típusú problémák ma is előfordulnak a magyar bankrendszerben?
Igen, nagy valószínűséggel azt mondhatjuk, hogy a korábban felvett személyi kölcsönök, vagy autóskölcsönök esetén a tájékoztatás épp olyan csapnivaló volt, mint Kovács úr esetében, tehát az ügyfél számára nem volt nyilvánvaló a kölcsön kockázata.
De legalább már túl vagyunk a veszélyen?
Valójában nem, bár ma már szerencsére nincs devizahitelezés. De a magyar hitelt felvevők nem kerültek ki a veszélyzónából. Ugyanis a ma kínált, „változó kamatozású” hitelek legalább annyi veszélyt rejtenek, mint korábban a svájci frank alapú kölcsönök. Ma ugyanis hosszútávra vesznek fel a hitelt, változó kamatozással, miközben a jegybanki alapkamat történelmi mélyponton van! A kamat lefelé már nem tud elmozdulni, csak felfelé. Ha a kamatok újra emelkedni kezdenek, akkor a forint hitelesek pontosan olyan veszélybe kerülnek, mint a devizahitelesek az árfolyamkockázat miatt, csak most ezt a veszélyt a kamatkockázat jelenti.
Pedig egyre többen adósodnak el forintban, mert ezt biztonságosnak vélik. Tévednek?
A kamatkockázat miatt nem érezhetik magukat biztonságban, hisz a bankok a devizahitelek forintosítása után változó kamattal adják a kölcsönt. Hozzávetőleg 300-500 ezer darab olyan forintosított „devizahitel” vagyis olyan szerződés van, amelynek a kamata háromhavonta változik, s ezért állítom, hogy komoly a veszély. Kiszámoltam, hogy ha tíz éves futamidőt nézzük – és a kamatok csak 2 százalékkal emelkednek – abban az esetben tízezer forinttal nőhet a havi törlesztőrészlet amennyiben egy 8 millió forintos jelenlegi tartozásról van szó. Ha ennél is magasabb lesz a kamat emelkedése, akkor még durvábban nő majd a fizetnivaló.
Beszél erről a veszélyről valaki Magyarországon? Vagy majd akkor, ha már újabb hitelezési válság lesz?
Néhol elmondják, de az ilyen témákra a közmédia, vagy a kormánypárti lapok nem kíváncsiak. Az állami média elsősorban azon dolgozik, hogy a vállalkozók minél több lakást adjanak el. Pedig ma lakást vásárolni, amikor a legmagasabbak a lakásárak, az további veszélyt jelent. A Jegybank időnként jelzi ezeket a kockázatokat, de a pénzügyileg képzetlen emberek elsősorban a kormányzati sajtó reklámjából tájékozódik, s bankok is kínálják a kölcsönöket, hisz abból van a profit. Amikor viszont majd beüt a krach, akkor meg ismét jajgathat az egész ország.
