Bulgária az EU soros elnöke, ők készítettek egy tervet, amely viszont Magyarország szerint túlságosan a németeknek kedvez.
A Politico ír arról, hogy az uniós nagykövetek találkozóján mutatták be a tervet, amelyet a lap újságírója is látott, és amely azzal a céllal készült, hogy áthidalja az ellentéteket a menekültügyi frontországok, vagyis Olaszország és Görögország, valamint a kelet-európaiak között. Előbbiek ugyanis igazságtalannak tartják a jelenlegi rendszert, amely túl nagy terhet helyez azokra az országokra, ahová a menekültek megérkeznek, utóbbiak viszont, elsősorban Magyar- és Lengyelország elutasítják, hogy részt vegyenek a menekültek elosztásában.
A bolgár javaslat szerint az az ország, ahová a menedékkérők megérkeznek, öt évig lennének felelősek értük. Az is szerepelt benne, hogy
kötelező áttelepítés csak nagyon kivételes esetben fordulhatna elő.
A Politico diplomáciai forrásai szerint a magyarok viszont azzal válaszoltak, hogy ez csak egyetlen uniós tagállam érdekeit tükrözi. Mint a lapnak elmondták, nem mondták ki, hogy Németországról van szó, de egyértelmű volt.
Ha nem sikerül konszenzust elérni a tervről, akkor többségi szavazással is el lehet fogadni, de, ahogy a Politico is megjegyzi, ez tovább élezheti az EU-n belüli ellentéteket.
Korábban a magyar kormány már megvétózta azt a megállapodást is, amelyet az EU afrikai országokkal kötött volna, hogy megfékezzék a migrációt.
A civilek elleni háborúról, a Soros György elleni propagandahadjáratról, a CEU-ról és a média helyzetéről is ír az egyik legtekintélyesebb amerikai lap.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Vaskézzel kormányozza az országot – többek között ezt írja a magyar miniszterelnökről a Washington Post. A lap szerint ennek ellenére egyetemek, a sajtó egy része, helyi hatóságok és jogvédő csoportok életben tartotta a szabadság reményét, de
lehet, hogy ez hamarosan megváltozik.
A Washington Post szerint ugyanis egy hónappal a választási győzelem után a kormány lépéseket tesz, hogy „elégtételt vegyen” feltételezett ellenségein.
Mint írják, már azért betilthatnak egy jogvédő csoportot, ha egyáltalán menekültekről beszél, egy egyetemet pedig külföldre kényszeríthetnek: az „illiberális demokrácia” ellenfelei vereséget szenvedtek.
A lapnak (és az alapítvány költözéséről a Független Hírügynökségnek is) nyilatkozó Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítványok szóvivője azt mondta:
„Ez az egész a civil társadalom megfojtásáról és a maradék kritikus hangok elnyomásáról szól.”
Az amerikai lap megemlíti, hogy Orbán személyes ellenségének kiáltotta ki Soros Györgyöt, aki az utóbbi években „nemzeti mumussá” vált, és propagandakampányokat is indítottak ellene. Írnak arról is, hogy Orbán bejelentette a liberális demokrácia halálát, miután újból kétharmadot szerzett a választáson, amelynek birtokában bármilyen törvényt el tud fogadtatni: például a Stop Sorost is.
A Washington Post szerint a kormány nem is vitatja, hogy
a törvény a kormánynak ellentmondó vélemények korlátozására is jó
– amit a kormány nem is tagad. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta a lapnak: ha olyan emberek vagy szervezetek, amelyeket „nem választottak meg” felszólalnak a kormány ellen, az „árt az országnak”. Arról is írnak, hogy a benyújtásra váró törvénytervezet még szigorúbb lehet, mint amiről korábban szó volt.
Ezt Kovács azzal indokolta, hogy a „Soros-szervezetek beavatkoztak a választásba”, a lap viszont leírja, hogy független megfigyelők, többek között az EBESZ szerint a választást a kormány befolyásolta.
A lapnak Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta:
„A kormánypárt nagyon szűken határozza meg, ki szólalhat meg a közügyekben.”
A civilek például nem tartoznak ebbe a körbe. Mint mondta, számukra az új törvény közvetlen fenyegetést jelent. Ugyanakkor azt is kijelentette: ők maradnak Magyarországon.
A CEU viszont már nem tud ilyen ígéretet tenni. A lap leírja, hogy az egyetem mindent megtett, hogy megfeleljen az új szabályozásnak, Orbán mégse hajlandó aláírni az egyetem további működését garantáló megállapodást. Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora szerint,
ha idény nyáron nem születik meg a megállapodás, akkor az egyetem Bécsbe kényszerül.
A Washington Post megjegyzi: ha ez valóban megtörténik, akkor ez lesz az első alkalom, hogy egy akkreditált egyetemnek el kell hagynia egy EU-tagállamot.
A lap ezen kívül ír a Magyar Nemzet és a Budapest Beacon bezárásáról, ezzel kapcsolatban Gergely Mártont, a korábban bezárt Népszabadság egykori főszerkesztő-helyettesét idézik, aki azt mondta: a média szisztematikus eróziója az egyik legnagyobb probléma. Ahogy fogalmazott:
„A másik oldal álhíreket gyárt, aztán úgy tesz, mintha az egész iparág így működne.”
A Washington Post szerint az önkormányzatoknál is félnek attól, hogy a kormány célpontjaivá válnak.
Az április 8-i magyarországi választásokon elkövetett csalások teljes felderítésére indult nemzetközi kampány Tiszta voks címen, a brit Konzervatív Párt volt biztonságpolitikai szakértője vezetésével. Ez lesz az első kampánya a Garvan Walshe részvételével létrehozott, a nacionalizmus elleni küzdelmet a zászlajára tűző szervezetnek, az Unhack Democracy Europe-nak. A csapat állítása szerint hiteles forrásból több csalásra is fényt derítettek, s állítják, hogy emiatt nyert csak kétharmaddal a Fidesz. Crowd funding kampánnyal forrásokat is gyűjtenek a munka folytatásához.
Garvan Walshe és csapata, az eddigi vizsgálatok alapján egyebek között olyan mozzanatokat tart bizonyítottnak-bizonyíthatónak, mint az ukrán-magyar kettős állampolgárok tömeges utaztatása kistelepülésekre; a szavazatok célzott érvénytelenítése olyan területeken, ahol a helyi választási bizottságban csak Fideszes tagok ültek; a tömeges szavazatvásárlás a hátrányos helyzetű térségekben; kamupártok létrehozása a szavazók megtévesztésére; s végül, de nem utolsósorban a Nemzeti Választási Iroda honlapjának összeomlása a választások napján (bár – teszik hozzá – az NVI tagadja, mint állítják, a szavazatszámláló rendszer is meghibásodhatott).
Április 8. óta vizsgálják a választási eredményeket a választás tisztasága szempontjából. A Kúria döntése az ukrán-magyar kettős állampolgárok szervezett buszoztatásáról és a
kutatásaik eddigi eredményei arra utalnak, hogy komoly rendellenességek történtek, így a Fidesz-KDNP abszolút többsége veszélyben lehet
– állítják, hozzáfűzve: céljuk nem csak ennek a folytatása, a családok hálójának a felderítése, hanem az is, hogy nagyobb figyelmet kapjon, ami történt. Mint rámutatnak: a magyar ellenzéki sajtó már beszámolt ezekről a súlyos kifogásokról, a világsajtó azonban még nem. Ugyanakkor úgy látják, hogy a nemzetközi visszhang elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy külföldről is nyomást lehessen gyakorolni a magyar kormányra.
Pedig – mint Garvan Walshe állítja:
“Európai polgárokat csaptak be demokratikus jogaik gyakorlása közben. Ez nem csak Magyarország problémája, hanem Európáé is.”
Hozzáteszi: a kérdés az, hogy egyedi esetről van-e szó, vagy ez egy rendszerszintű jelenség. „Ahhoz, hogy választ kapjunk erre, nagyon alaposan meg kell vizsgálni szavazókörönként a nyilvánosságra hozott eredményeket.
Amit eddig találtunk komoly kérdéseket vet fel Orbán abszolút többségének legitimitásával kapcsolatban” – fejtette ki.
A választási adatok további, részletes elemzéséhez adománygyűjtő kampányt indítanak (gofundme.com/tisztavoks), merthogy komoly terveik vannak.
A befolyó összeget arra szánják, hogy meggyőzzék az Európai Parlamentben a politikusokat, indítsanak vizsgálatot az április 8-ai választásokról.
Ezen túl fel akarnak venni egy nemzetközi es magyar szakemberekből álló csapatot, amely el tudja végezni az eredmények hitelességének további vizsgálatát. Ehhez független programozókra, politikai- és adatelemzőkre van szükségük. Végül, de nem utolsósorban a nemzetközi sajtó segítségével el kívánják juttatni a híreket az igazságról Európába és az Amerikai Egyesült Államokba.
A #TisztaVoks az első kampánya az Unhack Democracy Europe-nak (unhackdemocracy.eu). A nacionalizmus ellen küzdő szervezetet dr. Garvan Walshe, a brit Konzervatív Párt volt biztonságpolitikai szakértője alapította. Az Unhack Democracy Europe (unhackdemocracy.eu) egy nacionalizmus-ellenes platform, amit Garvan Walshe ír politikai stratéga, a korábban a brit Konzervatív Párt nemzetbiztonsági és nemzetközi biztonságpolitikai tanácsadója alapított. A csapat tagja Farkas Eszter, a Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatója, a kérdőíves kutatás, a Big Data és az empírikus politikatudományi kutatások szakértője.
Az ember azt gondolná, hogy Felcsúton a kerítés is kolbászból van, végül is a miniszterelnök faluja – nem lekicsinylően használom a falu szót, tényleg az -, azt hinnénk: ömlik a pénz, minden új, minden csillog villog. Ehhez képest meglehetősen rossz állapotú út vezet keresztül a településen, bár – meglehet – a folyamatos építkezés, a többtonnás járművek jövés-menése a dolog magyarázata.
FH
Most is építkeznek, daruk magaslanak, a Puskás Akadémia területén persze. Amivel nem azt akarom mondani, hogy Felcsúton minden mást elhanyagoltak, csak a focistadion meg a hozzátartozó komplexum a fontos, nem ezt nem állíthatom, mert nem lenne igaz. Van itt új faluház, székelykapus Kúria ház – 2012-ben avatták – legalább is ezeket említik a helyiek, ha arról kérdezem őket mit kapott Felcsút attól, hogy a miniszterelnök idevalósi. Szeretik összehasonlítani Ceausescu szülőfalujával, aminek elsősorban az az alapja, hogy a román diktátor is épített egy stadiont Scornicestibe, még a nyolcvanas években, és ez a stadion azóta az enyészeté lett. És, ahogy írják, mesélik, senki, de senki nem érezte soha sajátjának azt a stadiont, mint ahogy a lufiként felfújt, a negyedosztályból az első osztályba juttatott Olt csapatát sem.
Az összehasonlítás igazságtalan, a koncepció is más volt, még akkor is, ha az alapvetés igaz: a miniszterelnök kedvenc sportága jutott kiemelt szerephez és beruházáshoz az alig több, mint kétezres községben. Orbán Viktor koncepciója más volt: akadémiát akart, futballistákat nevelő intézetet, iskolával, sok-sok pályával, kiemelkedő képességű nevelő edzővel. Többen hitték akkoriban, hogy az elképzelés egy nagyszabású üzleti terv része is; a majdani, már nem politikai szereplő futball-rajongó vállalkozása; a tehetségek exportálása nagy pénzeket ígér. Aztán az Akadémia ebbéli tevékenysége mintha háttérbe szorult volna; a kiemelt beruházások mellé megérkezett az első osztályú futballcsapat igénye. Ráadásul gyorsan, nem kivárva, amíg magától beérik egy ütőképes csapat, felnő egy új generáció, így aztán megesett, hogy az NB
I-be feljutott együttesbe egyetlen akadémista sem jutott, de még magyar játékos sem; az export helyett az import vált dominánssá.
Azt azonban, hogy Felcsút magáénak érzi-e a csapatot és az Akadémiát nem éreztem. Igaz, ennek az ellenkezőjét sem. Inkább azt: az emberek tudomásul veszik, hogy furcsa helyzetbe kerültek, van itt egy fantasztikus létesítmény, ami immár turisztikai látványossággá vált, de persze nem úgy, mint egy kastély, vár, vagy barlang, hanem úgy, mint az miniszterelnök hobbijának lenyomata. Az itt lakók félve pillantanak az idegenre, már legalább is arra, aki kérdezősködni akar, tartanak a látogató szándékától; többnyire azt érzik, hogy nem is annyira a kíváncsiság, mint inkább egyfajta rosszindulat övezi a falut. Pontosabban Orbán Viktort, amiért mindezt létrehozta, ráadásul leginkább adóforintokból.
FH
Kár lenne tagadni: magamon is érzem ezt az elfogultságot – hogy finoman fogalmazzak -; eleve nem azért jöttem ide, hogy ódákat zengjek Felcsútról, vagy, amit látok. Gyanakodunk egymásra kölcsönösen, legalább is azokkal, akik idevalósiak. Az önkormányzat alkalmazottja is méreget, látom rajta a bizalmatlanságot. Pedig csak azt akarom tudni, mi lesz most itt, ha már nem lesz Mészáros, illetve lesz Mészáros, de egy másik. Lőrinc, a falu jótevője, a miniszterelnök barátja lemondott, mint megtudom egy év múlva már közszereplőnek sem számít, a másik, a László – nem rokonok -, egyelőre társadalmi alpolgármester, és még hivatalosan nem is jelöltje a polgármesteri címnek, így nem is tartózkodik az önkormányzat épületében, az Akadémián dolgozik. A hölgy kezdetben nem szívesen válaszol, erősen tartózkodó, ahogy később megtudom tőle, ritkán találkozik jóindulattal, megtanulta, hogy jobb nem mondani semmit. Azt azonban később elmeséli: a Felcsútiak szeretik a falujukat, a gyerekek sem akarnak innen elmenni, munkát a közeli nagyvárosokban is találnak, akár Fehérváron, akár Budapesten, akár Tatabányán.
Meg, természetesen helyben is. Például az Akadémián. Főként az építkezésen, amely talán soha nem ér véget, mindig lesznek új célok, új beruházások. Most éppen a Sportcsarnok építésének hajrájában vannak; az is Makovecz -dizájn. Az építkezés terület tabu az idegen számára, nyilván csak a figyelmetlenség az oka, hogy senki nem állított meg, akadály nélkül bejuthattam az épülő csarnokba. Jánost kérdezem – így mutatkozik be -, mikorra lesz kész az új csarnok, azt mondja augusztusra kellene, de biztos nem lesz meg addigra. Ő maga Erdélyből jár ide, szereti ezt a munkát, biztos a fizetés, két-három hónapot tölt itt, aztán egy szusszanásra hazamegy, de utána jön vissza. Egy másik munkástól, azt kérdezem, hogy mik azok a csarnokon belüli henger alakú elkülönített helységek, azt mondja: nem tudja, ő csak építi. Erősen töri a magyart, ő Ukrajnából van. A harmadik beszélgetőpartnerem magyar, ő mondja, hogy ez a beruházás hatmilliárdra volt tervezve – majd kétszerese a stadion költségeinek -, de biztos benne, hogy valahol tizenhárom milliárd környékén lesz a vége. Igényes egy stadionka, így mondja egyikük, réz a teteje, van benne minden, ami széppé teszi. Hogy ki lesz-e használva, vagy minek ide ilyen drága csarnok, arra már nem válaszol, sőt inkább bezárkózik. Felbukkan a szemében a lassan itt megszokottá váló félelem. Főként akkor, amikor megpillantja a portást, vagy minek nevezzem; utánam vetette magát, amiért illetéktelenül behatoltam az építkezésre. Hogy gondolja ezt, kérdezi tőle, hogy gondolja, hogy csak bejön ide, nem látja kiírva, hogy építési terület, idegennek bejönni tilos, Láttam, láttam, de gondoltam akkora veszélyt csak nem jelent, ha körülnézek?
FH
Ha a tetőn dolgozhatnak az emberek – mutatok az épülő csarnok tetején artistáskodó munkásokra – mindenféle védőfelszerelés nélkül, akkor nekem csak nem lesz bajom itt a földön. Nem úgy van az, mondja, és egyébként is: nem tanulta meg, hogy ha belép valahova, legalább köszönjön? Emberem stílusa agresszív, de érzem inkább attól tart, hogy neki lesz baja az én látogatásomból, kirúgják, elveszíti az állását. Nem láttam magát, válaszoltam neki, pedig itt ültem, mondja ő, és egy lepukkadt lakókocsira mutat. Hát inkább azokra legyen mérges, mondom, már távozóban, akik ilyen méltatlan körülmények közé kényszerítik önt. Az ember, furcsa módon, megenyhül, elnézést kér, ha indulatos volt, úgy kísér ki az építkezés területéről.
Megnyugszik, hogy végre elmegyek.
A stadion felé baktatok, Orbán háza mellett tartok, a telek végében, mintha csak a Makovecz féle építkezés egy darabja, egy kisebb faház – afféle vendégház lehet – a miniszterelnök telkére pottyant volna. A kerítést, odáig, sövény nőtte be, nem látni a ház oldalát, vajon mit láthat a kormányfő a saját ablakából. Nyilván semmit; elég számára a tudat, hogy tíz métert megtesz és máris bent van a stadionban.
Nekem nincs ilyen szerencsém; a főbejárattól eltanácsolnak, egy békéscsabai társaság mellé szegődőm, ők is csak turisták, ha már itt jártak látni akarják a híres stadiont. A stadion oldalsó része felé terelnek bennünket, ott is van egy fülke, benne őr, az se örül nekünk. Mit akarunk itt, kérdi méregetve a társaságot, nem lehet csak úgy bemenni a stadionba. Végül, amikor a büfé felől érdeklődünk, arra igent mond; az üzletet még sem szabad elrontani. Így aztán eljutunk a stadionba, látjuk a pályát, konstatáljuk, hogy a betonpillérek szörnyű állapotot mutatnak, rossz munkát végeztek, állítja az egyik békéscsabai látogató. Aztán azt kérdezi: hol szokott ülni Orbán Viktor? Mintha ez lenne a legizgalmasabb része a vizitnek; mégis csak a miniszterelnök stadionjában járnak.
FH
Négy éve adták át a létesítményt, de mintha öregebb lenne, egy pillanatra eszembe jut – lám a rosszindulat -, mi lesz ebből az egészből, ha már nem jut bőven a közpénzből? De persze a kérdés most nem aktuális, Orbán Viktor 2030-ig tervez, legalább. Addig pedig ki tudja mi minden épül még Felcsúton. Ott van például a Sport Hotel, néhány kilométerrel odébb, az Arborétum mellett – a kisvasút közelében -, az is a helyiek büszkesége. Szép nyugodt a környezet, tavak, hidak, remek étterem, azt mesélik itt főznek a legjobban. A pincér büszke a tulajdonosára, azt mondja nagyon jó laza arc Mészáros Lőrinc, és amikor Orbán Viktorról kérdezem szokott-e a vendége lenni, azt mondja naná, gyakran. Ő a világ legjobb, leglazább arca.
Esőre számíthatunk ma, Mózes és Botond névnapján is. Mielőtt bárhova is elindul, olvassa el, mit találtunk a mai újságokban.
Később adják át az új atomerőműveket
A miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásának kapcsán a Népszava azt írja: közel két évvel eltolták az új atomerőművek átadását, bár néhány héten megtörténik az első „kapavágás” egy alállomás létesítésével. Az is kiderült, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatköre bővül: a külföldi hírszerzést folytató Információs Hivatalt is a tárca vezetője felügyeli majd, és ők folytatják a jövőben a nemzetközi energetikai tárgyalásokat.
Médiaháború áldozata lehetett Fenyő János
Fenyő János, a Vico médiabirodalom teljhatalmú ura Gyárfás Tamás producerrel a Nap TV-ért, Princz Gábor bankárral a médiabővítéshez kért bankkölcsön megtagadása miatt háborúzott – írja a Magyar Idők. A lap szerint Portik Tamást előbb támogatta a médiaterjeszkedésében, majd megszegte adott szavát. Horn Gyula akkori miniszterelnök békítette Fenyőt és Gyárfást, ám élezte is az ellentétet, miután állítólag megtiltotta Princznek, hogy pénzt adjon a Vico tulajdonosának, írja a lap.
Korábban költöznek el otthonról a lányok
A Világgazdaság az Eurostat felmérése alapján arról ír, hogy a 25 és 34 év közötti fiatalok 28,5 százaléka még a szüleivel élt 2016-ban az EU-ban. A szám a skandináv országokban a legalacsonyabb, Horvátországban, Görögországban és Máltán viszont 50 százalék fölötti. A felmérés szerint a fiatalok általában 26 évesen költöznek el otthonról, és minden tagállamra igaz, hogy a lányok ezt hamarabb megteszik.
A Ripost ismét talált egy verekedő migránst, Áder János megvédte az egyházi vezetőket a keresztet köpködő ellenzéki csőcseléktől, a 888 kiderítette, hogy Soros György szomorú, mert nem tud több migránst telepíteni Magyarországra, a Lokálban Novák Katalin és Lévai Anikó a női lét lehetőségeiről üzent a csajoknak.
Íróasztal mögé menekült az iraki orvos a szír migráns elől
„Több nappal a történtek után is sokkos állapotban van az a bécsi orvos, akit egy 40 éves szír bevándorló támadott meg a rendelőjében. A migráns eredetileg csak egy igazolásért ment, mégis bántalmazással végződött a történet.
Az évtizedekkel korábban Ausztriába érkező, és azóta ott praktizáló iraki orvosnak, dr. Mazen Linecker-Al-Shakarchinak meg kellett tapasztalnia azt, amitől egyre több orvos retteg Nyugat-Európában. Egy 40 éves szír állítólag csak egy orvosi igazolásért ment a rendelőbe, ahol váratlanul berontott a váróteremből a kezelőbe és ordibálni kezdett. Az orvos próbálta lenyugtatni a férfit, de nem járt sikerrel.
A szír bevándorló ugyanis háromszor is ököllel ütötte meg a doktort, aki ezt követően gyorsan az íróasztala mögé futott. A doki szerencséje az volt, hogy több beteg is a segítségére sietetta váróból. A támadót gyorsan sikerült ártalmatlanítani, és addig a helyszínen tartani, amíg ki nem ékeztek a rendőrök.
Az orvos az osztrák Kronen Zeitungnak azt nyilatkozta, ezt követően is történt egy érdekes dolog. Az egyenruhások ugyanis megpróbálták lebeszélni arról, hogy feljelentést tegyen, mondván: nem történt súlyos sérülés. (Ripost Rendelőjében verte össze a bécsi orvost a szír migráns)
A 888 Soros György, a megszálló
„Kedd reggel jelentette be a Soros-ügynökség hivatalos oldala, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok nemzetközi irodája beszünteti működését Budapesten, átteszik székhelyüket Berlinbe.
Hosszú, csöpögős közleményben tudatta Soros György, hogy bezáratja a budapesti irodáit és testületileg átvonulnak Berlinbe.
Szomorúak, mert ide nem tudnak migránsokat betelepíteni
Az egész közlemény legszebb része az, amikor ügynökeinek jövőjén aggódik Soros György, aki milliárdosként valószínűleg busás végkielégítésben részesíti majd őket. (888: A szovjetek után 30 évvel Soros György is kivonul Magyarországról”)
Áder János megvédte az egyházi vezetőket a köpködőktől
„Áder János személyesen kért bocsánatot a református egyházi vezetőktől az őket az Országgyűlés alakuló ülése után ért támadás miatt. A köztársasági elnök kedden a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatalában kereste fel a református elöljárókat. “Akik nem ismerve se Istent, se embert, csak üvöltözni, gyalázkodni képesek, sötét erőknek engedik át önmagukat” – fogalmazott.
Áder János úgy fogalmazott, mivel egy hete hiába vár a bocsánatkérő nyilatkozatra, “ezért a magukról megfeledkezett és önmagukból kifordult tüntetők és az eddig hallgatásba burkolózó politikusok helyett” megköveti Szenn Pétert, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspökét, Huszár Pált, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának világi elnökét, és Gér Andrást, az egyház zsinati tanácsosát. Hozzátette, az egyházi vezetők az ő meghívására vettek részt az Országgyűlés alakuló ülésén. Áder János hangsúlyozta, a véleménynyilvánítás szabadsága Alaptörvényben biztosított alapvető jog, amely mindenkit megillet. Ennek a szabadságnak azonban “világos határa van“, amely “ott húzódik, ahol a kinyilvánított vélemény durva agresszióban, fenyegetésben ölt testet, sérti a másik személyes szabadságát, emberi méltóságát“. (PestiSrácok: A keresztet köpködő ellenzéki csőcselék helyett Áder János kért bocsánatot.)
TechCsajok, Novák Katalin és Lévai Anikó
„El kell érni, hogy a nők is bátran válasszák a műszaki pályát és női létük ne legyen ennek akadálya – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára kedden a TechCsajok című rendezvénysorozat budapesti állomásán.
Novák Katalin a középiskolás lányoknak szervezett eseményen arról beszélt, hogy a “21. század a nők évszázada”, hiszen ma már természetes, hogy a nők is tanulhatnak, szavazhatnak, és orvos, tanár, sportoló, de akár fizikus vagy matematikus is lehet belőlük.
Az úton valószínűleg sok előítélettel, sztereotípiával találkoznak majd, lehet, hogy többet kell küzdeniük, mint a férfi kollégáknak, de az úttörés izgalmas feladat, közben pedig arra kell gondolni, hogy nekik köszönhetően a következő generációknak már könnyebb lesz – biztatott Novák Katalin.
Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége videoüzenetben azt ajánlotta a fiataloknak, hogy ne féljenek a technikától, tanulják meg használni azt, mert a technika nemcsak az élet része, hanem segítője is.”(Novák Katalin: Novák Katalin: A női lét ne legyen akadály a műszaki pályán sem!)
Trócsányi szerint felesleges bürokrácia és duplázás az Európai Ügyészség; Süli János mindenkit megnyugtatott: lesz Paks2; Gulyás Gergely az európai közösség sírásóiról beszélt; Ezután Szijjártó fog tárgyalni az energiáról és a határon túli beruházásokról is.
Az Európai Ügyészség mint szuverenitási kérdés
Nem támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez Trócsányi László igazságügy-miniszter – erről az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságában beszélt újabb kormányzati ciklusa előtti meghallgatásán. A politikus emlékeztetett: a lengyel és a magyar kormány ezt szuverenitási kérdésnek tekinti, ez alapján egy ilyen intézmény létrehozása szembemegy a nemzetek Európájáról szóló állásponttal.
Szerinte azonban nem csak ez a gond a várhatóan 2021-ben létrejövő, az uniós források elosztásával kapcsolatos visszaéléseket és az áfaügyeket vizsgáló ügyészséggel, de végiggondolatlan és elhibázott az ügyészség koncepciója is. Trócsányi felesleges bürokráciának és duplázásnak látja a létrehozást, hiszen szerinte ma az OLAF és az uniós igazságügyi együttműködést bonyolító Eurojust már biztosítja ezt a funkciót.
MTI Fotó: Soós Lajos
Mindenki megnyugodhat: lesz Paks2
Az új paksi blokkok 2026-27-ben állhatnak kereskedelmi üzembe – mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés gazdasági bizottságában.
A beruházás fix áras, a szerződésben lévő 12,5 milliárd eurótól nem lehet eltérni, ebből 10 milliárd az orosz hitel, 2,5 milliárd a hazai forrás – közölte. A hitel kedvező, Magyarországnak joga van költségmentes előtörlesztésre, ha a hazai költségvetés helyzete ezt megengedi, vagy kedvezőbb feltételekkel lehet a piacon hitelhez jutni – hangsúlyozta a jelölt, hozzátéve, hogy a magyar állam már élt is az előtörlesztés lehetőségével.
Süli János tavaly május óta, az előző kormányzati ciklusban is betöltötte a miniszteri posztot.
MTI Fotó: Soós Lajos
Ilyet is régen mondtak: az uniós tagság azonos a nemzeti érdekkel. De: vannak sírásók is az unióban
Gulyás Gergely szerint a megalakuló kormány a jövőben is a nemzeti érdekkel azonosnak tekinti az ország európai uniós tagságát, ez azonban megengedi az éles kritikát a közösség intézményrendszerével, működésével vagy válságkezelésével kapcsolatban. A Miniszterelnökség élére jelölt politikus erről az Országgyűlés európai ügyek bizottságában tartott meghallgatásán beszélt.
Beszámolt arról is, hogy a kormány az eddigieknél nagyobb szerepet szán az uniós ügyeknek, havonta tart majd tematikus, európai uniós kormányülést.
Kitért arra is, hogy a Magyarországról szóló, az alapjogok helyzetét értékelő jelentés gazdáját, Judith Sargentini zöldpárti uniós képviselőt és a hozzá hasonló politikusokat „az európai közösség sírásóinak tartja”, de hangot adott azon véleményének is, hogy a kötelező kvóta kérdésében a június végi állam- és kormányfői csúcson nem várható konszenzus.
Szijjártó Péter: bővül a külügyi és külgazdasági tárca feladatköre
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Ezután Szijjártó fog tárgyalni az energiáról és a határon túli beruházásokról is
A Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatköre a nemzetközi energiatárgyalásokkal és a határon átnyúló fejlesztésekkel bővül, emellett az Információs Hivatal is a tárcához kerül – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén.
A tárcavezetői kinevezés előtti meghallgatáson Szijjártó Péter megerősítette, hogy a külügy és a külgazdaság továbbra is egy minisztériumot fog alkotni.
Közleményben jelentette be a Nyílt Társadalom Alapítványok szervezet, hogy nemzetközi irodáját Budapestről Berlinbe költözteti. A történet nem ma kezdődött, évek óta zajlik a civilek vegzálása és a velük kapcsolatos hangulatkeltés. „Felelős” kormányzati tényezők szinte egyetlen megszólalásukkor sem mulasztják el, hogy közöljék a nyilvánossággal: az új kormány első feladata a Stop Soros törvény elfogadása lesz.
Az alapítvány mostani bejelentének közvetlen oka az a hétfői bejelentés lehetett, amikor miniszteri meghallgatásán Rogán Antal az eddigi fenyegetéseket megfejelte azzal, hogy a Stop Soros törvénycsomag a korábbiaknál is szigorúbb lesz.
„Vannak idők, mikor menni kell, mikor feltűnik a ház falán a jel.” Bródy Jánosnak ez a dalszövege jut az ember eszébe, amikor az alapítvány közleményében fenyegető a jogi környezetről ír. Főként, hogy alig néhány órával később a CEU is bejelentette, amit már szintén tudni lehetett: hogy amennyiben a nyárig nem egyeznek meg a kormánnyal, az egyetemet Bécsbe költöztetik.
Két hír, amely nem rengeti meg Magyarországot. Pedig, ahogy mondani szokták, lenne rá igény. Magyarországot ugyanis az orrunk előtt üresítik ki, s miközben tehetetlenül nézzük, elviszik az értékeinket más országokba. Olyan helyekre, ahol jobban megbecsülik és ily módon, jobban hasznosítják azokat. A Nyílt Társadalom Alapítványok ugyanis egy olyan termék, amelynek értéke felbecsülhetetlen, vagyis, pénzben nem mérhető. A szervezet 1984 óta (Figyelem: akkor még Kádár János uralkodott!) működik Magyarországon, és fiatalok, valamint kevésbé fiatalok ezreinek segített abban, hogy jobb legyen az életük, tanulhassanak, dolgozzanak, éljenek.
A CEU-ról nem is beszélve. És arról is csak zárójelben szólnánk, mert már olyan sokszor elmondtuk, hogy már szinte szégyellni való előhozakodni vele, hogy a mostani kormány, valamint a Fidesz számos prominense Soros Györgynek köszönheti, hogy tanulhatott, és jobb élet jutott neki, mint amilyen Soros nélkül lehetett volna.
Magyarországot nem rázza meg a mostani bejelentés, legföljebb rendkívül hátrányosan érinti. A magyarok többsége persze nem tud arról, hogy mennyi káruk származik ebből, mert a legtöbben jól elvannak Soros és alapítványai nélkül. Különösen a kis településeken élők azok, akiket másfajta problémák foglalkoztatnak. A megélhetés például, valamint az, hogyha megbetegszenek, mikor és hol tudják őket meggyógyítani.
Az, hogy Soros György alapítványainak és a CEU várható távozásával Magyarország lesz szegényebb, ma még csak kevesen érzik. Pedig, azzal, ami mostanában történik, nem Soros veszít, hanem Magyarország. Soros György alapítványai szépen sorban távoznak az országból, de mi itt maradunk a megoldatlan problémáinkkal. És egyszer biztosan eljön az a nap, amikor már nem lesz kit gyűlölni.
Mi magyarok, nagyon fogjuk akkor szégyellni magunkat.
Az öntözött mezőgazdasági terület megtöbbszörözése a jövendő agrárminiszter célja, bár a számok azt mutatják, hogy jelenleg csak 2,5 százalék az öntözött terület. Gazdaságosan legfeljebb hatszorosára lenne növelhető ez a hányad a jelenlegi vízkészlettel. Sok függ attól, marad-e a jelenlegi uniós támogatás.
Nagyarányú öntözési beruházások igényéről beszélt miniszteri terveit ismertetve Nagy István, aki az államtitkári székből ül át a miniszteri bársonyba a következő kormány tagjaként. Az eldobott szendvicsből vaddisznóba átkerült és tovaterjedt afrikai sertéspestis nagy ívű elméletét ismertető politikus az öntözéssel kapcsolatban azonban komoly témát hozott fel.
Mint mondta, jelenleg 103 ezer hektár az öntözött területek mérete, ennek duplájára van engedély, és 400-500 ezer hektár esetében van igény. Ezek a számok csak közelítőleg egyeznek meg az agrárminisztérium felügyelete alá tartozó Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) nemrégiben megjelent vaskos tanulmányában foglaltakkal.
Eszerint a legújabb adatok alapján a potenciálisan öntözhető növények által lefedett terület 2,7 millió hektár. Ebből azonban mindössze 68 ezer hektárt látnak el vízzel. Az AKI számításai szerint a jelenlegi vízkészlettel a
gazdaságosan öntözhető terület mennyisége 5,6-szorosára,
azaz 382 ezer hektárra lenne növelhető.
A helyzet ennél persze még bonyolultabb, mert ökonómiai szempontból egymillió hektár is öntözhető lenne, a vízkészlet ebből a már említett 382 ezer hektáron tenné lehetővé a vízzel ellátást. Ráadásul a gazdaságosan öntözhető területek mennyisége 436 ezer hektár lenne, a 68 ezres földnagyság ehhez képest még rosszabb arány.
A 68 ezerről 382 ezer hektárra bővítő öntözéses beruházás igénye 151-175 milliárd forint lenne. Ez mintegy 500 millió köbméter többletvizet igényelne, és
valóban megtérülő fejlesztés volna: az ágazat termelése 135 milliárd forinttal növekedne.
Csakhogy ebben a beruházási összegben nincsenek benne azok a vízügyi fejlesztések, amelyek ahhoz kellenek, hogy az öntözővíz a földeken egyáltalán rendelkezésre álljon. A tanulmány ezért a vízkészlet bővítésének költségeivel nem foglalkozott.
Mindazonáltal a következő néhány szám rávilágít arra, hogy az eddigi összegeknél sokkal több pénzről beszélhetünk. A tanulmányban az áll, hogy az agrárium öntözési igénye még annál is nagyobb, amennyiről a leendő miniszter beszélt: 1,2 millió hektár. Az öntözőrendszerek által azonban ebből bő harmada, tehát 436 ezer lenne gazdaságosan öntözhető (s ebből látnak el vízzel 68 ezer hektárt). Ezért itt óriási fejlesztésekre lenne szükség: új vízcsatornákra, a tábláig eljuttató infrastruktúra kiépítésre és gazdaságos üzemeltetésének megteremtésére.
Kitér a munka arra – de nem részletezi -, hogy rendkívül komplikált a jogi-engedélyezési eljárás, s ennek adminisztratív terhe akkora, amit a kisvállalkozások nem hajlandók vállalni.
Sz esik arról is, hogy ha a jelenlegi 50 százalékos uniós támogatás megszűnne, az 60 százalékkal vetné vissza a gazdaságosan öntözésbe vonható területek nagyságát.
Újabb súlyos figyelmeztetést kapott Orbán Viktor az Európai Néppárttól. Nem az elsőt, és nem az utolsót.
A párt frakcióvezetője, Manfred Weber egy holland lapnak adott interjúban a többi között arról is beszélt, hogy a magyar miniszterelnök nem igazodik az unióba szokásos normákhoz, nincs tekintettel a demokráciára, a jogállamiságra, valamint a sajtó szabadságára. „Ha Orbán és a Fidesz betartja ezeket a szabályokat, maradhat, ha nem, akkor távozik.”
Ezt mondta Manfred Weber, aki persze tudja, hogy Orbán csak a saját szabályait tartja be – azokat sem mindig. Viszont, mint már annyiszor, most is meg fogja ígérni, hogy Magyarországon minden törvényesen demokratikusan történik, Manfred Weber, valamint az Európai Néppárt pedig úgy tesznek, mintha el is hinnék, amit a magyar miniszterelnök mond. Miközben persze tudják, hogy ez nem így lesz: Orbánnak már régóta sajátja a kettős beszéd – ahogy ő maga fogalmazta meg néhány évvel ezelőtt: a pávatánc. Számára nem jelent gondot, hogy mást mond Brüsszelben, mint amit Magyarországon.
Tudják ezt persze az Európai Néppártban is. S bár most tényleg a szokásosnál is keményebben fogalmaztak, Orbánnak bizonyára nagyobb fejtörést okoz, hogy bajnok lesz-e a Videoton, mint az, hogy kizárják-e a Fideszt az Európai Néppártból. Mely utóbbi természetesen nagy blama lenne Magyarország számára, ráadásul anyagilag is igen kellemetlen, de ilyenről, hiába az üzengetés, vélhetően nincs szó.
Brüsszel és benne a Fidesz pártcsaládja, a Európai Néppárt egyszerűen nincs arra felkészülve, hogy Orbánt és a hozzá hasonló politikusokat kezelje. Ott mindenki abból indul ki, hogy az Európai Unió tagjai nemcsak a közösség gazdagabb országainak a pénzét, de azok értékrendjét is elfogadják. Ha ennek az ellenkezőjét tapasztalják – ráadásul folyamatosan, hosszú éveken keresztül – akkor homokszem kerül a gépezetbe és meghibásodik az amúgy sem makulátlanul működő rendszer.
Ott számít az adott szó, aki ettől eltér, be sem engedik a jobb társaságokba. Nem véletlenül mondta néhány ezelőtt az azóta a Corvinus Egyetem rektorává avanzsált Századvég-vezető, Lánczi András, hogy amit az emberek korrupciónak gondolnak, az nem az, hanem maga a Fidesz politikája. Ez nem beismerés volt, épp ellenkezőleg: annak a tudományos megfogalmazása, hogy mi vagyunk a hülyék, ha azt gondoljuk, hogy a köz pénzének kreatív eltüntetése bűncselekmény.
Orbán majd igyekszik meggyőzni az általa brüsszeli bürokratáknak nevezett személyeket és testületeket, hogy Magyarországgal nincs semmi baj. Nem sérül a jogállam, virágzik a demokrácia, és a sajtó szabadságának sem áll az útjában semmi. Brüsszelben meg majd szépen úgy tesznek, mintha mindezt el is hinnék. Nem először, és nem utoljára.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
