Itthon Archives Page 474 of 868 › Független Hírügynökség

Kamatot emelt Amerika – mekkora kockázat ez ránk nézve?

-

2018-06-14

Kamatot emelt Amerika – mekkora kockázat ez ránk nézve?

Az amerikai jegybank a várakozásnak megfelelően megemelte az alapkamatot, s az év végére még magasabbra hághat. Ez komoly kockázati tényező a magyar gazdaságra nézve is: gyorsuló iramban vándorolhat át a tőke a tengeren túlra. Ezek is állhatnak a magyar kormány válságot vizionáló véleménye mögött.

Ahogyan az várható volt, európai idő szerint késő este a Federal Reserve (Fed), az ottani jegybank megemelte az alapkamatot, amely így már az 1,75-2 százalékos szinten áll. Arról is döntöttek, hogy idén még (három helyett) négy alkalommal tolják felfelé a rátát, amely az év végére a 2,25-2,5 százalékra érhet.

Ezek a száraz és unalmasnak tűnő tények azonban komoly következményekkel járhatnak az úgynevezett feltörekvő országokra nézve. Ezek azok a gazdaságok, amelyek jelentősen érzékenyek a világban zajló folyamatoknak, és növekedésükhöz nélkülözhetetlenek a külföldi befektetések.

Ezek az országok elsők között érzik meg a széljárás megváltozását. Magyarország ebben a sorban van.

Három hete foglalkoztunk azzal, hogy helyes-e a Magyar Nemzeti Bank hosszú távú ragaszkodása a történelmi mélypontú 0,9 százalékos alapkamathoz, miközben az infláció akár már idén elérheti a célként kitűzött 3 százalékot. A forint azokban a napokban jelentős gyengülésbe került, átlépte a 320-as szintet az euróval szemben (azóta volt már 322 felett is).

Ez önmagában is előrevetíti azt, hogy az infláció plusz árfolyamgyengülés kikényszeríti a beavatkozást, megelőzendő a nagyobb arányú tőkekivonást.

Ennek veszélye megítélésünk szerint erősödött. Nem elsősorban a Fed döntésével, mert ez – ahogyan szakzsargonnal mondják – be volt árazva a pénzpiacon. Fontos azonban, hogy a Fed elnökének, Jerome Powellnek értékelése szerint az amerikai gazdaság igen jó állapotban van, a jegybank felfelé tolta várakozását, és idén már 2,8 százalék lehet a növekedés, jövőre is két és fél százalék körül alakulhat. További béremelkedésre számítanak Amerikában, ami a tapasztalatok szerint azonnal megjelenik a belső fogyasztásban.

A bejelentés hírére azonnal felfelé indult az amerikai állampapírok hozama, a tíz éveseké 3 százalék fölé ugrott. Ezek a tényezők pedig

felpörgethetik a tőke átáramlását az országba, például Európából.

Ennek messzeható következménye lehet, ha például az MNB-nek is a kamatemelés eszközéhez kell nyúlnia. Számítások szerint egy százalékpontnyi emelés 8 százalék körüli mértékben nyomja fel a banki kamatokat. Ez hosszabb távon a hitelek törlesztést drágítja jelentősen, rövid távon azonban fékezi a gazdasági növekedést.

A magyar kormány, pontosabban Orbán Viktor a közelmúltban (először Kötcsén, zárt körben) váratlanul szakított a minden elöntő optimizmusról tanúskodó előrejelzésről, és hirtelenjében közelgő válságról kezdett beszélni. Ezt illesztette mondandójába Varga Mihály pénzügyminiszter is, amikor szerdán ismertette a 2019-es költségvetés főbb vonalait.

A forint a bejelentés hírére – annak ellenére, hogy semmi meglepő se történt – gyengüléssel reagált. Jelenleg a 321 felett jár az euró.

Közben az MNB Monetáris Tanácsának tagja nyilatkozott a Reutersnek a fejleményekről. Pleschinger Gyula azt mondta, hogy nincs okuk arra, hogy eltérjenek a laza monetáris politikától, vagyis az alacsony kamat marad.

FRISS: Pleschinger nyilatkozatára a forint meredek esésnek indult, és átlépte a 322-es határt.

Elfogadhatatlan az EU-s költségvetés

FüHü

-

2018-06-14

0

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kormányinfóján elfogadhatatlannak mondta az Európai Unió költségvetés tervezetét, mert „azokat büntetnék, akik teljesítményt mutattak fel.”

Az EU-s költségvetés nemcsak Magyarország számára elfogadhatatlan, ha így fogadnák el, fájna a balti és a közép-kelet-európai országoknak – mondta Gulyás.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a Stop, Sorosként ismert törvénytervezetről a Velencei Bizottság már elküldte-e a véleményét, a miniszter azt mondta, hogy még nem kapták, péntekre várják.

Kérdés hangzott el arról is, hogy mikor találkozik Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral. Gulyás kitérő választ adott.

A szocialistákat ma sokan lenézik – interjú Mesterházy Attilával, az MSZP egyik elnökjelöltjével

Lendvai Péter

-

2018-06-14

0

A szocialistákat ma sokan lenézik – interjú Mesterházy Attilával, az MSZP egyik elnökjelöltjével

Négy évig tudatosan háttérbe vonult
Van igény baloldali politikára
Nincsenek árulók a pártban
Még nincs receptje a Fidesz legyőzésének
A következő választásra váltópárt lehet az MSZP

Mitől lett hirtelen olyan kapós az MSZP elnöki pozíciója?

Mi demokratikusan működünk, nálunk természetes hogy verseny van a különböző vezető posztokért. Az öt elnökjelölt azt mutatja, többeknek van elképzelése arról, mit kellene tenni azért hogy az MSZP-t kimozdítsuk a gödörből.

Nem tudom volt e olyan a párt történetében, sőt tudom, hogy nem, hogy egy korábbi elnök, miután lemondott, néhány évvel később újra induljon?

Négy évig semmilyen pozíciót nem vállaltam, a háttérbe vonultam és egyszerű párttagként tettem a dolgom. Aktív szakpolitikai munkát végeztem, a külügyi bizottság tagjaként és a költségvetési bizottság elnökeként. A legaktívabb képviselő voltam a Parlamentben, a legtöbb kérdést én tettem fel a rendszerváltozás óta. A NATO-ban első magyar rapportőrként dolgozom ma is. Most azonban

úgy érzem a korábban megszerzett tapasztalatom segíthet az MSZP-nek újra talpra állni.

Ugyanúgy, ahogy 2010 után a szakadék széléről sikerült egészen 33%-ig feltornászni a párt támogatását, most is látok erre esélyt. Ráadásul most már pontosan látom azt is hol es miben tévedtem korábban. Tanultam ezekből a hibákból és ez jól jöhet a jövőnk újratervezéséhez.

Ez a mostani rosszabb helyzet, mint a korábbi, a külső megítélés sokat romlott, miben bízik?

Igaz, az MSZP támogatottsága a mostani felmérések alapján a választások óta tovább csökkent és beesett a 10% alá a biztos párt választok körében, a teljes lakosságnál pedig 6-7%ra csökkent – ami 1990 óta a legrosszabb adatunk. Látva azonban az MSZP tagjainak és támogatóinak az elszántságát és küzdeni akarását, nem kétséges, hogy képesek vagyunk a megerősödésre. Ráadásul a felmérések azt mutatják, hogy a magyar társadalom jelentős részében van igény a baloldali értékekre és politikára.

A több induló utalhat egy nemes versenyre, de a megosztottságra is. Ha az utóbbi, es bizonyos előjelekből erre is következtethetünk, akkor hogyan lehet végre békét teremteni?

Összezárás és együttműködés nélkül kudarcra vagyunk ítélve. Ez ilyen egyszerű. Ezt a felelősséget minden jelölt pontosan érti. Maga a másfél hónapos korteskedés is korrekten és jó hangulatban telt a jelölttársaimmal. Büszke vagyok erre, mert valóban nemes demokratikus verseny volt ez, ami tartalmi kérdésekről szólt és izgalmas vitákra, eszmecserékre adott lehetőséget a tagság több ezres körével. Más párt is példát vehetne erről…

Az MSZP hogyan tud baloldali párttá válni, és levetni magáról a sok-sok pletykát, előítéletet?

Az MSZP európai elkötelezettségű, patrióta baloldali párt. De természetesen van azért min változtatni.

Ha a névre és a logóra utal, akkor annak megváltoztatásával én meg várnék, először a tartalomnak, a stílusnak kell változnia és csak utána érdemes a “csomagolás” lecserélésen gondolkodni.

Ezt amúgy is szerintem a tagsággal közösen kell eldönteni. Az MSZP-t ma sokan megint leírták, sőt néha lenézik, vagy lekezelik, ez igazságtalan, de létező hozzáállás, ezen csak világos konzekvens politikával határozottsággal és tökösebb kommunikációval tudunk változtatni. Azaz

a cselekedeteinknek kell magukért beszélniük.

Az előítéletek közé tartozik, Botka óta különösen, hogy a pártban vannak árulók, mit lehet ezzel kezdeni?

Nincsenek. Ez a negatív kampány, a politikai lejártatás egyik eszköze lett, amivel ki ki azt akarja bizonyítani, bezzeg ő mennyivel inkább harcos ellenzéki, mint a többi párt. Amúgy pedig, ha valaki tényleg megsérti a párt etikai normáit arra vannak világos eljárási szabályok az MSZP-ben.

Van-e csapata és van-e olyan akikkel nem akar együtt dolgozni?

Számomra a csapat az egész MSZP, hiszen a pártot szeretnem csapatkapitányként irányítani. Nem hirdetek külön csapatot két okból: az első praktikus ok – túl sok törésvonal keletkezne, ha mindenki külön, saját csapatban gondolkodna. A másik elvi természetű – ma nem az a fontos, hogy egy ember bizalmát elnyerd, hanem hogy a tagság bizalmát bírjad – ez sokkal nehezebb! -, mert az előttünk tornyosuló problémáink megoldásához magunk mögött kell tudjuk az egész pártot különben elbukunk. A tisztújítást ma külön alkukkal, füstös szobákban való egyezkedéssel nem szabad letudni. A tagjaink annál többet érdemelnek, minthogy helyettük, a fejük fölött egy szűk kör előre eldöntse, kiből mi lehet. Többször elmondtam, hogy én bízom a tagjaink, a kongresszus értékítéletében, ha úgy tetszik bölcsességében és ezért a magam részéről mindenkivel szívesen dolgozom együtt az MSZP újratervezésében.

Mi a receptje a Fidesz legyőzésének, vagy ne tegyük ilyen magasra a lécet?

Bárcsak egyből tudnék erre önnek világos választ adni… úgy fogalmaznék:

van elképzelésem arról hogyan lehet váltópártot csinálni az MSZP-ből,

de nem egy-két év alatt. Ehhez új politikai tartalom, teljesen más kommunikációs stílus és megerősített szervezettség kell, elsősorban vidéken. Én leginkább arra koncentrálnék, hogy először az emberek szívét érjük el a politikánkkal, hogy érzelmi közösséget is formáljunk a támogatóinkból, hogy aztán az erős közösség társadalmi mozgalmat is tudjon szervezni a Fidesz elsöpréséhez.

Ez a Mesterházy már egy másik Mesterházy a korábbi elnökhöz képest? Ha igen miben?

Egészen biztosan, például türelmesebben és higgadtabban viszonyulok a konfliktusokhoz a véleménykülönbségekhez. Viszont az elszántságom, a munkabírásom és munkatempóm a régi. Tanultam a hibáimból sokat elemeztem a múltat, a döntéseimet – volt rá időm – és meg kell mondjam számos korábbi mondatomat, döntésemet mai fejjel már nem, vagy nem úgy mondanám el, hoznám meg. Persze

utólag könnyű okosnak lenni, de legálabb utólag okosnak kell lenni.

Sok okból úgy gondolom, hogy egy politikus a kudarcból többet tud tanulni, mint a sikerből, bár kétségtelen jobban örülnék, ha sikert kellett volna “elviselnem”… És tudja, ég bennem a vágy hogy bebizonyítsam: az MSZP-t nem csak hogy talpra lehet állítani, hanem 2022-re olyan sikerre esélyes váltópárttá tudjuk tenni, amely vissza tudja adni az embereknek a szabad modern európai Magyar Köztársaságot!

„A következő lépés az lesz, hogy beleírják az alaptörvénybe: tilos betegnek lenni?”

Kenderessy Milán

-

2018-06-13

0

„A következő lépés az lesz, hogy beleírják az alaptörvénybe: tilos betegnek lenni?”

Életszerűtlennek nevezte Iványi Gábor, az Oltalom Egyesület vezetője a Független Hírügynökségnek a Fidesz elképzelését, hogy az alaptörvényben tiltanák, hogy valaki hajléktalan legyen. Ilyenre nemzetközi példa sincs.

Minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely – ezt mondta tegnap Bajkai István fideszes képviselő, amikor bejelentette, hogy a Fidesz azt kéri a kormánytól: a most zajló alkotmánymódosítás során teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy „ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás”. Vagyis, hogy az alaptörvényben tiltsák meg, hogy a hajléktalanok az utcán legyenek.

Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője erről azt mondta a Független Hírügynökségnek: „A következő lépés az lesz, hogy beleírják az alaptörvénybe: tilos betegnek lenni? És akkor ezzel megoldódnak az egészségügy problémái?”

Az Alaptörvényben egyébként most egy ilyen kitétel szerepel: „Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében,

a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti

az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.”

Ez a mondat egyébként azután került az Alaptörvénybe, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Fidesz első kísérletét a hajléktalanság kriminalizálására. Akkor a szabálysértési törvénybe foglalták bele, hogy tilos „életvitelszerűen” közterületen tartózkodik, de ezt megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Az Alaptörvény módosítása után újra bekerült a szabálysértési törvénybe a tiltás. Büntetni ugyanakkor, A Város Mindenkié csoport adatai szerint, másfél éve nem büntettek senkit erre hivatkozva.

Bajkai szerint az állam és az önkormányzatok kiterjedt támogatási rendszert – például nappali és éjszakai szálláshelyeket – kínálnak, a közmunkaprogram pedig mindenki számára megnyitotta a munkavállalás lehetőségét.

Csakhogy

egy közmunkásfizetés mindössze 53 ezer forint,

ebből viszont lehetetlen megélni és még albérletet is fizetni.

Ráadásul az sem igaz, hogy van elég férőhely Magyarországon. Tavaly decemberben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiadott egy közleményt, amely szerint országosan 9600 férőhely áll rendelkezésre, ez az úgynevezett krízisidőszakban (vagyis télen) 1500-zal bővül.

Egy márciusban ismertetett felmérés szerint viszont egy adott nap körülbelül 14 ezer hajléktalan van Magyarországon. (A megfogalmazás azért ilyen bonyolult, mert a helyzet viszonylag gyorsan változik.) Sokan közülük súlyos betegek. A felmérés alapján akkor készült egy szakértői vélemény is, amely azt mondta ki: döntő többségüknek a jelenlegitől eltérő lakhatási és szociális támogatásra van szüksége.

Iványi Gábor szerint az sem mindegy, hogy milyen férőhelyekről van szó, hogyan számolják őket és milyen állapotban vannak. Ezek jelentős részét ugyanis

nem az állam működteti, hanem civil szervezetek.

Náluk, az Oltalom egyesületnél például mindig telt ház van, sőt, nagy hidegben sokszor a férőhelyeknél többen szeretnének bemenni hozzájuk.

Ráadásul az is fontos szempont, hogy az ilyen szállásokat este hatig el kell foglalni, vagyis ilyen esetben semmilyen esti programra, beszélgetésre nincs lehetőség – mindenki maga dönti el, hogy ezt vállalja-e.

Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója a Független Hírügynökségnek tegnap, Bajkai bejelentése után azt mondta: az is probléma a javaslattal, hogy a szociális szolgáltatások alapelve az önkéntesség, azt az érintett maga kéri vagy fogadja el – vagyis

senkit nem lehet kényszeríteni

arra, hogy bemenjen egy hajléktalanszállóra.

A nemzetközi szabályozás egyébként meglehetősen vegyes képet mutat. Több tucatnyi ország alkotmányában szerepel a méltányos lakhatáshoz való jog, de sok országban törvénnyel szabályozzák a hajléktalanok helyzetét is.

Az alkotmányban azonban sehol nem szerepel tiltás.

Belgiumban a törvény azt tiltja, hogy lakott területeken valaki sátorban aludjon, de a hatóságok általában elnézőek. Csehországban a kéregetést tiltották meg rendeletekben – a hasonló, általános tilalmat Ausztriában az alkotmánybíróság nem engedélyezte, az „üzletszerű” kéregetést viszont be lehet tiltani.

Franciaországban Nicolas Sarkozy akarta börtönbe küldeni a hajléktalanokat elnöksége idején, azonban a tiltakozás miatt le kellett tennie a tervéről. A koldulást viszont több városban tiltják. Olaszországban a városok hatáskörében vannak a döntések – több pedig úgy döntött, hogy pénzbírsággal lehet sújtani azt, aki kapualjban vagy utcai padon alszik.

Horvátországban viszont pont arról van törvény, hogy a városok kötelesek támogatni a hajléktalanokat segítő intézményeket – a kéregetést ugyanakkor sok helyen büntetik.

Az utolsó közvéleménykutatás, amely azt vizsgálta, hogy Magyarországon az emberek mit gondolnak a hajléktalanokról, egy 2013-as Medián-felmérés volt. Eszerint

a lakosság 69 százaléka úgy gondolta, hogy büntetés helyett inkább segíteni kellene a hajléktalanokat,

csak 2 százalék volt büntetéspárti, és a véleményt nem befolyásolta a pártszimpátia.

Iványi Gábor szerint egyébként a mostani javaslat vagy azt jelzi, hogy a döntéshozóknál „valami nem jól működik”, vagy pedig épp az volt a céljuk, hogy felhördülést váltsanak ki. Mint mondta, lehet, hogy egy újabb blöffről van szó, de az is lehet, hogy ez egy „újabb próbálkozás, hogy üssenek a civileken”.

A Független Hírügynökség kérdésére Iványi Gábor azt is elmondta: ennek az irgalmatlanságnak semmi köze az evangéliumi értelemben vett kereszténydemokráciához (amiről a kormány újabban beszél). Az evangélium ugyanis azt mondja: ha valakit nem tudunk meggyógyítani, akkor le kell hozzá hajolni, és segíteni kell neki, nem büntetéssel kényszeríteni valamire. Az ugyanis pont az az irány, amely ellen a Biblia küzd.

Mint mondta, az „irgalmatlanság rendszerének”, a fényűzésnek, helikopteres vadászatoknak, a „szegények szemébe nevetésnek” semmi köze Jézushoz, hiszen az ő programja az önfeláldozásról, a segítőkészségről szólt, arról, hogy „aki éhes, annak enni adunk”.

Pár ezer euróért be lehet surranni Magyarországra

FüHü

-

2018-06-13

0

Pár ezer euróért be lehet surranni Magyarországra

A magyar-szerb határtérségben szerzett tapasztalatok alapján a Tages Anzeiger azt írja, hogy Magyarország szinte teljesen beszüntette a menedékeljárást. A hatóságok naponta csupán két kérelemmel foglalkoznak, most pedig a büntetőjog hatálya alá kerülnek a segélyszervezetek.

A kormány, miután kettős kerítéssel, szögesdróttal, mozgásérzékelőkkel és rendőrjárőrökkel biztosította be az EU külső határát, még tovább korlátozza a nemzetközi egyezmények által szavatolt menedékjogot. A tompai és a röszkei tranzitövezetben naponta csak egy-egy embert engednek be, őket is csak munkanapokon, de hogy odáig eljusson valaki, ahhoz jelenleg másfél évet kell Szerbiában várakozni.

A családok együtt léphetnek be, de utána pár napig senki sem mehet be oda, hogy kijöjjön a napi egy fős kvóta. Csak összehasonlításképpen:

a hasonló nagyságú Ausztria az idén 30 ezer embert fogad be.

Ha már valaki bejutott, akkor az illetékesek úgy intézik, hogy az érintettnek ne jusson eszébe jogi segítséget kérni. Amúgy sem civilek, sem újságírók nem léphetnek be az övezetbe, csakis ügyvédekre támaszkodhatnak, de a ’Stop, Soros’ miatt most az ő munkájuk is veszélybe kerül.

Az NGO-k munkatársai akár börtönbe is kerülhetnek, mivel a tervezet igen lazán szabja meg, hogy milyen esetekben kell alkalmazni. A Helsinki Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jövőben nem tudják gyámolítani a bajba került embereket.

A migránsok közül sokan most is feladják, és inkább visszamennek Szerbiába, ahol 8 ezren vesztegelnek.

Mások már 10 hónapja várnak a kietlen konténerekben a döntésre. Viszont úgy tudni, hogy az embercsempészek meg tudnak vesztegetni magyar határőröket, így egy pár ezer euróért mégiscsak be lehet surranni az országba. Röszkénél két hete 32 határőrt vettek őrizetbe ilyen okokból.

Bréking nyúz, 2018. 06. 13. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2018-06-13

0

Ha transznemű migráns vagy Svédországban, kukkolhatod a nőket, bátran beszólt egyik gazdájának a Figyelő, és most fogódzkodjanak meg, mert a PestiSrácok bemutatja a magunk felé hajlított valóságot: Wittner Mária szerint a forradalom nem pingponglabda!

Az ifjabb Pongrácz 56-os zászlót ad Toroczkainak

„Az utóbbi időben zajos és zavaros hírek érkeznek a Jobbik környékéről, belső zűrzavar, pártszakadás közeli állapot, volt ’56-osok elhatárolódása és kilépése tarkítja a korábban szélsőjobboldali húrokat pengető párt mindennapjait. Legutóbb Pongrátz András adott hangot elégedetlenségének, aki felszólította a pártot, hogy a baloldallal való paktálást követően ne hivatkozzon a bátyjára, Pongrátz Gergelyre. A Corvin köz 1956-os parancsnokának testvére szerint a Jobbik méltatlanná vált a forradalom és szabadságharc emlékéhez. Pongrátz az újonnan alakuló Mi magunk mozgalom zászlóbontásán, június 23-án kívánja átadni az ’56-os zászlót Toroczkai Lászlónak.

„1956 nem pingponglabda, amelyet a pártok egymás között dobálhatnak, és felhasználhatnak politikai célokra. A forradalmat nem lehet egyéni célokra hasznosítani, hiszen nem pártok forradalma volt, hanem a nemzeté. A forradalom és szabadságharc eszméjét pedig egyetlen pártnak sem ajánlották fel.” (PestiSrácok: Wittner Mária szerint 1956 nem pingponglabda!)

A Figyelő nem szereti, ha újságírókat fenyegetnek

„A Figyelő szerkesztősége elfogadhatatlannak tartja, hogy a kiadójában kisebbségi tulajdoni hányadot birtokló Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő újságírókat fenyegessen meg. A politikus arra ragadtatta magát, hogy az Echo TV Troll című műsorának szereplőinek – köztük az általa is tulajdonolt Figyelő belpolitikai rovatvezetőjének – azt üzente, ha egyszer a NER-nek vége lesz, az ő oldaluk sem lesz méltányos, amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. A képviselő a PestiSrácok Polbeat című műsorában tett kijelentése újságíró kollégánk elbocsátására vonatkozóan szintén átlépett egy határt.” (Figyelő: Válasz Ungár Péter országgyűlési képviselő fenyegetőzésére)

888: Transzgender nap a fürdőben

„Megszületett az utópisztikusan jóléti és természetesen balliberális svéd állam, valamint a minden törvényt eleve megszegő, gátlástalan bevándorlók találkozásának egyik legtorzabb „gyümölcse”: a transzgender nap a fürdőben. A nemváltók kedvére létrehozott nap a gyakorlatban azt jelenti, hogy a migráns férfiak aznap szabadon bemehetnek a női öltözőkbe és zuhanyzókba is egy svéd uszodában.

Az egyik malmői szabadtéri uszoda – feltehetően a hihetetlenül nagy érdeklődés miatt – úgy döntött, hogy minden hónap első hétfőjét a transzneműeknek és a genderfluiditás, azaz nemiség problémával küzdőknek ajánlja fel.

A „Queer Kallis” programnak elnevezett akció keretében ezért minden hónap első hétfőjén úgy üzemeltetik majd az uszodát, hogy aznapra nem érvényesek a nemiség alapján történő területi és belépési korlátozások. (888: Svéd abszurd: a migránsok szabadon kukkolhatják a meztelen svéd nőket, ha transzneműnek hazudják magukat).”

Költségvetés 2019: elvetették a „tündérmese 2.0”-t

Bak Mihály

-

2018-06-13

0

Költségvetés 2019: elvetették a „tündérmese 2.0”-t

Semmi se látszik az egy hónapja felvázolt – 2022-ig szóló – nagyívű gazdaságpolitikai tervből a 2019-es költségvetés tervezetében. Varga Mihály bejelentette: vannak válságra utaló jelek az eurózónában. Jövőre marad a 15 százalékos szja, tovább tolják a csok-ot, a nyugdíjak 2,7 százalékkal nőhetnek.

A jelek szerint a kormány már nem számol azzal, amit pár hete „négyéves terv” keretében átnyújtottak az Európai Bizottságnak hatalmas beruházásokkal, folyamatosan magas növekedési kilátással. A 2019-es költségvetés tervezetének ismertetésekor a parlamentben Varga Mihály az Orbán Viktor által másfél hete hirtelenjében bevezetett „válság-kommunikációval” kezdett. (A korábban felfestett fényes jövőt a pénzügyminiszter már egy ideje lényegében eltörölte.)

Eszerint minket kedvezőtlenül érinthető folyamatok zajlanak a világban, ezért óvatosan készítették el a költségvetést. A magyar gazdaság kilátásai jók, de az eurózónában tapasztalhatók válságra utaló jelek – mondta a pénzügyminiszter.

Erre figyelemmel – ugyancsak a miniszterelnöki bejelentéssel összhangban – az általános tartalék és az országvédelmi alap összegét az idei évhez képest megtoldják 50 százalékkal.

S ha bárkinek kétsége lenne, marad a szigorú gazdálkodás:

a működési költségvetés nullás, hiányt csak a beruházások állíthatnak elő.

Kiszámítható adórendszert ígér Varga, s szavaiból kiderült, hogy lényeges változásokat nem akarnak. Vagyis marad az egykulcsos, 15 százalékos szja, és a célzott áfacsökkentés eddigi mértéke. Tehát a rekordmagas 27 százalékos főkulcshoz nem nyúl hozzá a kormány.

Az lakásépítőket izgató kérdésre egyelőre nincs válasz, csak 2019-ben évközben döntenek arról, mi legyen a jelenleg a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfával, ami 2020-ra kifutna, és visszaállna a 27 százalék. A bizonytalanság miatt leálltak az éven túli fejlesztések.

Folytatják a szociális hozzájárulási adó csökkentését, jövőre 17,5 százalékra mérséklődik. Ezzel 100 milliárd forintot spórolnak a vállalkozások.

Varga szavaiból kiderült, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatását úgy segítenék, hogy ezt semmilyen közteher se sújtsa.

A családtámogatások körében nagyon újat nem jelentett be a pénzügyminiszter. Az otthonteremtést támogató csok-ot folytatják, 2019-ben 242 milliárd forintot költenek el erre. Marad a gyed és gyed extra, a családi adókedvezmény gyerekenként 20 ezer forintra emelkedik, vagyis a kétgyerekeseknek 40 ezer jár 2019-ben. Ez 350 ezer családot érint – mondta.

Az inflációt 2,7 százalékra tervezik, tehát ennyivel emelkednek a nyugdíjak.

A konvergenciaprogramban leírtaknak megfelelően folytatják a közszféra béremelését. Bár ebben némi bizonytalanság volt kihallható Varga szavaiból, amikor arról beszélt, hogy tartalékot képeznek e célra, a béremelés fedezetére. A mértékről zajlanak az egyeztetések.

Időközben be is terjesztették a költségvetést az Országgyűlésnek.

Orbán Viktor orvosnál járt

Föld S. Péter

-

2018-06-13

0

Bejárta a sajtót a hír, hogy Orbán Viktor – két szakállas testőr kíséretében – megjelent egy fővárosi rendelőintézetben. Magyarország miniszterelnöke megkérdezte az orvosra váró embereket, nincs-e kifogásuk az ellen, hogy soron kívül bemenjen. Szerencsére, senkinek nem volt kifogása, sőt, egyikük mindezt még szóban is megerősítette.

A beszámoló szerint a miniszterelnök mintegy öt percet tartózkodott az orvos szobájában – közben az épp bent lévő pácienst udvariasan kituszkolták onnan – majd miután recepttel a kezében kijött, megköszönte a várakozóknak a türelmet és távozott.

Szimpla kis történet, nincs benne semmi különös. Ha csak az nem, hogy sokan nem hiszik el, hogy így volt. Csak kitalálták az egészet, írták többen is a Facebookon, mert valamiről megint el akarják terelni a figyelmünket.

Szerintem ez is benne van a pakliban, mert nálunk köztudomásúlag minden megtörténhet, ám ezzel együtt mégsem hinném, hogy ezúttal terelésről van szó. Egyszerű kis történet ez, nem kell semmilyen mögöttest keresni benne. Orbán Viktornak fájt a feje, hasogatott a dereka, vagy valami más, időnként minket is sújtó nyavalyája volt, ezért beugrott egy rendelőbe receptet felíratni.

Mondjuk, és most magam ellen beszélek, a történet hitelességét valamelyest gyengíti, hogy már egy ideje létezik- az e-recept, vagyis, az orvos felírja a receptet – ezt akár telefonon is egyeztetheti a pacienssel -, utóbbi pedig, anélkül, hogy papírokkal a kezében mászkálna a városban, egyszerűen megjelenik egy tetszés szerinti gyógyszertárban és a személyi igazolvány,a valamint a TAJ-kártyája felmutatásával átveheti a számára felírt gyógyszert.

Lehet persze hogy a miniszterelnök környezetében még nem ismerik az e-receptet – ebben az esetben érthető, ha nemcsak gyógyszerészét, de kezelőorvosát is személyesen keresi fel.

Lehetne olcsóbb a benzin, de kell a pénz

Bak Mihály

-

2018-06-13

0

Lehetne olcsóbb a benzin, de kell a pénz

Tállai András szerint a kormánynak nincs ráhatása a benzinárra, ami csak részben igaz. A most literenként 120 forint jövedéki adó a jelenlegi szabályok alapján belátható időn belül „magától” nem fog csökkenni. Idén csak üzemanyagok után 675 milliárdot vár a kormány. Marad a politikusi egyéni akció, amiről ki így, ki úgy vélekedik. A térségben Magyarország az olcsóbbak közé tartozik.

Hosszú drágulássorozat után éppen ma csökkent az üzemanyagok ára: a 95-ösé 2 forinttal, a dízelé 3-mal. Ezzel együtt is átlagosan a benzinért még mindig 392 forintot fizetünk, a gázolajért pedig 402-t. Ezzel kapcsolatban kedden a parlamentben Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár azt válaszolta egy képviselői kérdésre, hogy

a kormánynak nincs ráhatása az üzemanyagárakra.

Emlékezetes volt tavaly novemberben ugyancsak Tállai egyéni akciója, amikor elintézte a Molnál szűkebb hazájának, Mezőkövesdnek, hogy csökkenjen az országosat lényegesen meghaladó benzinár. Nemrégiben az új kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely is elmondta véleményét az efféle kezdeményezésről. Első kormányinfóján azt mondta, hogy Tállai András helyesen járt el, ő is így tenne, és ezt javasolja a többi képviselőnek. Hozzátéve, hogy akkor nem a világpiaci árak álltak az árkülönbség mögött, és ilyenkor kötelessége ezt szóvá tennie az egyéni képviselőnek. (Az átlagárhoz azért hozzá kell tenni, hogy a többezer kúton forgalmazónként és területenként – akár néhány kilométer sugarú körben is – kétszámjegyű árkülönbségek vannak, a hetenkénti felülvizsgálat rendszerében nagyon nehéz átlagárat számolni.)

Gulyás mindazonáltal eloszlatta a reményeket, amikor leszögezte, hogy

a kormány nem tervez adócsökkentést a benzin ára miatt.

(Négy éve az MSZP benyújtott törvényjavaslatot a jövedéki adó komolyabb mérséklésére, az eredmény ismert.)

A jelenlegi szabályozás 2016 óta hatályos, ami egyfajta automatizmust léptetett életbe. Eszerint a törvény a kőolaj (ezen belül a Brent fajta) világpiaci árához köti az üzemanyagok jövedéki adóját. Az adómértékek a kőolaj világpiaci árának függvényében negyedévente módosulhatnak.

Ötven dollár feletti világpiaci árnál az adó mértéke a benzin esetében literenként 120 forint, ha azonban a világpiaci ár legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint. A gázolaj esetében 50 dollár feletti árnál 110,35 forint, legfeljebb 50 dolláros árnál pedig 120,35 forint az adó. A NAV áprilistól érvényes számítási alapja (a január 1 és március 31. közötti értékeket figyelembe véve hordónként 66,63 dollár. Vagyis messze az 50 dolláros küszöbérték felett, és jelenleg semmi se utal arra, hogy mérséklődni készülne a világpiaci ár.

(Csak érdekességképpen: a júniustól hivatalosan elszámolható üzemanyagár – ameddig nem kell bizonylatot bemutatni – a 95-ösnél 379, dízelnél 387 forint.)

A hazai 95-ös árának közelmúltbeli alakulása

Forrás: globalpetrolprices.com

Ha megnézzük a költségvetést, mindjárt érthetővé válik, miért hessent el minden ilyen kérdést a kormány. Jövedéki adóból 1099 milliárdot tervez besöpörni a kincstár, 6,3 százalékkal, mintegy 65 milliárddal többet, mint 2017-ben. Ez alighanem túl is fog teljesülni, legalábbis a KSH adatai szerint az első negyedévben a befolyt 307,5 milliárd éves alapon 9 százalék emelkedés.

A jövedéki adón belül az üzemanyag részaránya 61,5 százalék (amelynek 64,1 százaléka a dízel).

Ez a 675 milliárd forint tuti bevétel az államkasszában,

amiről nem akar lemondani egyetlen kormány se. Különösen úgy nem, hogy az autósok nem éppen acélos érdekérvényesítő képességű társadalmi csoport, az üzemanyag-fogyasztás viszonylag rugalmatlan a gazdasági változásokra.

Az árakat a különféle adók (ezen belül különösen a jövedéki) mellett a forint árfolyama és az olaj világpiaci ára határozza meg.

Az alábbi ábrán az olaj ára látható a New York-i jegyzések alapján. Megfigyelhető, hogy április óta jelentősen emelkedett a Brent ára, a NAV által számításba vett 66 dollár már messze van.

Ha körbenézünk Európában, azt láthatjuk, hogy Magyarországon a benzin ára az alsó harmadban található, sőt a környéken is jócskán vannak olyan országok, amelyekben drágább a 95-ös. A globalpetrolprices.com hétfői dátumú összehasonlítása még természetesen nem tartalmazza a mai 2 forintos csökkenést, de ez nem befolyásolja az euróban megadott értékeket. Nálunk tehát 1,24 euróba kerül a benzin, Ausztriában alig több, 1,3 literje. A V4-ek közül csak a lengyeleknél olcsóbb, 1,2 euró, a csehek annyit fizetnek, mint az osztrákok, a szlovénok 1,36-ot, szlovák szomszédaink még ennél is többet, 1,44 eurót.

A kontinensen legdrágább a benzin Izlandon, 1,81 euró (580 forint), a legolcsóbb Fehéroroszországban és Oroszországban, 0,58 (186), illetve 0,61 (195). Mindenesetre annak a legcsekélyebb jele sincs, hogy olyan jelenetek zajlódjanak le nálunk, mint a napokban Szerbiában, ahol a cseh-osztrák árakon (416 forint) kénytelenek tankolni még a miénknél is sokkal kisebb jövedelmekből.

A másik összetevő, a forint árfolyama mostanában ismét a közbeszéd része lett. És nem a pénzünk masszív erősödése miatt. E hét elején újabb csúcsot döntött az euróval szemben (322), a kisebb visszarendeződésekkel együtt is a trend folyamatos gyengülés.

A benzin ára egyébként 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Római-part: nem a mobilgátat támogatta a Fővárosi Közgyűlés

FüHü

-

2018-06-13

0

Római-part: nem a mobilgátat támogatta a Fővárosi Közgyűlés

A római-parti védmű parti sávban létesítendő, a kerítések vonalához igazodó nyomvonalát támogatta a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén.

Az ügy előzményeiről többször is beszámolt a Független Hírügynökség. A Római-parton, amely a környéken élők és más budapestiek kedvelt pihenőhelye, gyakoriak az árvizek, s ez komoly károkat okoz a parton épült ingatlanok tulajdonosainak.

Ennek megoldására több terv is készült, s

a főváros korábban azt az elképzelést támogatta, hogy a védmű – mobilgát formájában – közvetlenül a Duna mentén épüljön meg.

Ez, amellett, hogy a környezet jelentős – mondjuk így – átalakításával járt volna, gyakorlatilag az adófizetők pénzén védte volna meg az ártérre épített ingatlanokat.

Helyi lakosok és civil szervezetek folyamatosan tiltakoztak a közvetlenül a partra tervezett mobilgát ellen, népszavazást is kezdeményeztek az ügyben, ám ez utóbbit a Fővárosi Közgyűlés egy ügyes trükkel meghiúsította.

Maga Tarlós István főpolgármester az utóbbi években többféleképpen nyilatkozott a mobilgáttal és a népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban és az elmúlt hónapokban tett megszólalásai már előrevetítették a mostani döntést.

Vagyis azt, hogy a Fővárosi Közgyűlés – húsz igen szavazattal, nyolc nem ellenében és egy tartózkodás mellett – ma arról döntött, hogy az ügyben felkért szakmai grémium többségi javaslata alapján a Duna-parton létesítendő, a kerítések vonalához igazodó nyomvonal továbbtervezését támogatja.

Itthon

felpörgethetik a tőke átáramlását az országba, például Európából.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kormányinfóján elfogadhatatlannak mondta az Európai Unió költségvetés tervezetét, mert „azokat büntetnék, akik teljesítményt mutattak fel.”

Négy évig tudatosan háttérbe vonult

Van igény baloldali politikára

Nincsenek árulók a pártban

Még nincs receptje a Fidesz legyőzésének

A következő választásra váltópárt lehet az MSZP

Életszerűtlennek nevezte Iványi Gábor, az Oltalom Egyesület vezetője a Független Hírügynökségnek a Fidesz elképzelését, hogy az alaptörvényben tiltanák, hogy valaki hajléktalan legyen. Ilyenre nemzetközi példa sincs.

egy közmunkásfizetés mindössze 53 ezer forint,

nem az állam működteti, hanem civil szervezetek.

senkit nem lehet kényszeríteni

Az alkotmányban azonban sehol nem szerepel tiltás.

a lakosság 69 százaléka úgy gondolta, hogy büntetés helyett inkább segíteni kellene a hajléktalanokat,

A magyar-szerb határtérségben szerzett tapasztalatok alapján a Tages Anzeiger azt írja, hogy Magyarország szinte teljesen beszüntette a menedékeljárást. A hatóságok naponta csupán két kérelemmel foglalkoznak, most pedig a büntetőjog hatálya alá kerülnek a segélyszervezetek.

Ha transznemű migráns vagy Svédországban, kukkolhatod a nőket, bátran beszólt egyik gazdájának a Figyelő, és most fogódzkodjanak meg, mert a PestiSrácok bemutatja a magunk felé hajlított valóságot: Wittner Mária szerint a forradalom nem pingponglabda!

Az ifjabb Pongrácz 56-os zászlót ad Toroczkainak

A Figyelő nem szereti, ha újságírókat fenyegetnek

888: Transzgender nap a fürdőben

S ha bárkinek kétsége lenne, marad a szigorú gazdálkodás:

Az inflációt 2,7 százalékra tervezik, tehát ennyivel emelkednek a nyugdíjak.

a kormánynak nincs ráhatása az üzemanyagárakra.

Ez a 675 milliárd forint tuti bevétel az államkasszában,

A római-parti védmű parti sávban létesítendő, a kerítések vonalához igazodó nyomvonalát támogatta a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén.

a főváros korábban azt az elképzelést támogatta, hogy a védmű – mobilgát formájában – közvetlenül a Duna mentén épüljön meg.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA