Rohamtempóban szervezett tüntetést szerdára a Parlament elé a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A 7. Alkotmánymódosítás elfogadása ellen tiltakoznak. Szűcs Tamás, a szervezet vezetője a Független Hírügynökségnek arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy országgyűlési képviselők is csatlakoznak a tüntetéshez.
Hetek óta tiltatkozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Alaptörvény módosítása ellen, hiszen a módosítások szerintük gyengítik a társadalom ellenállóképességét, és ezáltal a különböző szakszervezetek érdekérvényesítő képességeit is.
Szűcs Tamás a FüHü-nek arról beszélt, hogy a módosítás 4. cikke a gyülekezési szabadságot korlátozná, ezáltal a demonstrációk szervezését, a 6-7. cikkek pedig a független bíráskodást, a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sértené. Többek között az országgyűlési képviselőket is megkeresték levélben, hogy ne szavazzák meg a módosításokat.
Szűcs Tamás elmondta, hogy hosszabb ideje szervezik már a tüntetést is, és nagyobb demonstrációt szerettek volna, amelybe igyekeztek más szakszervezeteket is bevonni. De mivel vasárnap kiderült, hogy már szerdán elfogadhatja a Parlament a módosítást, úgy döntöttek, hogy előrhozzák a tüntetést, még ha ez azzal is jár, hogy jóval kevesebben tudnak rajta részt venni. A szakszervezeti vezető szerint ugyanis
kötelességük kiállni „fundamentális értékekért”.
A szerdai tüntetést direkt a zárószavazás idejére időzítették. A szakszervezet vezetője mellett felszólal Törley Katalin a Tanítanék Mozgalomtól, az egyetemi oktatók nevében Deák Dániel, illetve egy országgyűlési képviselőt is várnak a színpadra, akinek a nevét azonban Szűcs Tamás nem árulta el, mert még nem biztos, hogy valóban beszélni fog. Azt is szeretnék, ha több olyan képviselő is csatlakozna hozzájuk a Parlamentből, akik korábban jelezték, hogy nemmel szavaznak szerda délután. Az viszont már biztos, hogy felolvassák majd azoknak a képviselőknek a nevét, akik nem szavazták meg az újabb alaptörvény-módosítást.
Az Országgyűlés szerdán dönt a Stop Soros törvénycsomag elfogadásáról.
Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő kérdezte ezt a parlamentben, a bevándorlást támogató szervezetekre kivetni tervezett különadóval kapcsolatban. Dömötör Csaba államtitkár nem válaszolt a kérdésre.
Mirkóczki Ádám szerint a Fidesz a Stop Soros csomagot tette az április 8-ai választás tétjének, utána viszont benyújtottak egy új csomagot, amely „már nyomokban sem tartalmazza azokat az elemeket, azokat a civil szervezetek megregulázására irányuló passzusokat, amelyeket még februárban kifejezetten fontosnak tartottak”.
Szerinte nincs benne szó például nemzetbiztonsági átvilágításról, de van „salátajelleggel” több minden másról. Azt mondta: nyilvánvalóan nem az volt a változtatások célja, hogy konszenzus legyen róluk, hiszen az alaptörvény-módosítás minden eleme megérne egy-egy általános vitát. Szerinte
csak az a céljuk, hogy a Fideszen kívül ezt senki más ne szavazza meg.
A menedékkérőkkel kapcsolatban azt mondta: a módosításban szerepel, hogy biztonságos országból érkező, harmadik országból származó kérelmező nem kaphat menekültstátuszt, de „a mi alaptörvényünk nem fogja felülírni a genfi konvenciót”. Vagyis a módosítás szerint csak olyan kaphatna menedékjogot, aki repülővel jön. Így viszont nem érti, hogy kaptak 3500-an mégis oltalmazotti vagy menekült státuszt.
Kitért az adótörvény tervezett változtatására is, amely szerint különadót vetnek ki a bevándorlást segítő szervezetekre. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte a kormánytól:
a letelepedési kötvényeket forgalmazók is fognak ilyen különadót fizetni?
Mivel szerinte ők támogatják a leginkább a bevándorlást.
A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár válaszolt, aki leginkább a Jobbikot szidta, többek között azzal, hogy összevissza beszél, „ahány nap, annyiféle álláspont”. Szerinte, aki nem szavazza meg a módosításokat, az a bevándorlást támogatja.
Mirkóczki Ádám kérdésére valójában nem válaszolt, inkább hosszan beszélt arról, hogy szerinte az Európai Unió továbbra is erőlteti a bevándorlást.
Dr. Róna Iván négy évig vezette a Magyar Turizmus Rt.-t. A Független Hírügynökségnek adott interjújából kiderül: Orbán Viktor lányának élénk érdeklődése a turizmus iránt nagyot lendíthet az iparágon.
A turizmus nem független a politikától
Korábban egyetlen kormány sem tartotta fontosnak
A családi érdekeltség csak segít a szakmának
Nyolcezer milliárd forint fejlesztésre
Rogán Antal kezében van a döntés
Hány évig volt a Magyar Turizmus Rt. vezetője?
Négy évig voltam a csúcson, de a turizmussal korábban is foglalkoztam, hiszen én voltam a varsói képviselő, amikor a nagy korszak kezdődött, a kilencvenes évek második felében. Akkoriban vagy húsz országban nyitottak képviseletet, így kerültem Varsóba. Gondolom azért oda, mert én ott végeztem az egyetemi tanulmányaimat. 2001-ig voltam ott, aztán pedig átmentem Berlinbe. 2006-ban jöttem haza, akkor ajánlották fel a Turizmus Rt. vezérigazgatói posztját.
Szép ugrás…
Lehet, de én nem nagyon akartam elfogadni az ajánlatot, mert azt tapasztaltam, hogy másfél évnél tovább senki nem húzza ebben a pozícióban. Én szeretek szabadon dolgozni, így aztán nem akartam olyan munkahelyet, amely bár az legmagasabb turisztikai pozíció, vagyis nem politika poszt, de azt is tudtam, hogy nem teljesen független a politikától.
Mi az, amit ön, mint vezérigazgató hozzátett a turizmushoz. Aztán majd a politikáról még beszélgetünk…
Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy azt a szervezettséget a turisztikai marketingnek külföldi és belföldi viszonylatban, amelyben a turizmus szereplői, vállalkozások, kis és nagyvállalatok nyugodtan tudtak csatlakozni a Turizmus Rt. programjához, akciótervéhez. Ha ugyanis ezt megtették, akkor azon a területen, amit főcsapás irányként kijelöltünk, akkor biztosan bevétel többlethez jutottak.
Említette, hogy az iparág valamelyest független, de teljesen soha nem független a politikától…
Igen, ez így van.
Gondolom ez elsősorban attól függ, hogy az adott kormány mennyire tartja fontosnak a turizmust, és azon belül is hova helyezi a hangsúlyt.
Igen, ez is igaz.
Nekem úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány, kiváltképp azóta, amióta a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel ilyen élénk érdeklődést tanúsít a turizmus iránt, sokkal kiemeltebben keresi ezt az iparágat, mint az elődök.
Ugyanezt mondom én is. Lehet az embernek eltérő politikai nézete, irányultsága, de ha a szakmájáról van szó, akkor abszolút függetlennek kell lenni, és így is kell nézni a folyamatokat.
Korábban a turizmust egyetlen kormány sem tartotta fontosnak;
sem az első Orbán-, sem a Horn-, sem a Medgyessy-, sem pedig a Gyurcsány-kormány. Szavak, lózungok voltak, de igazán nem tettek hozzá különösebben semmit. Annak ellenére nem, hogy már akkor is a GDP hozzávetőleg tíz százalékát termelte a turizmus, és a foglalkoztatottaknak is közel tizenhárom százalékát a turizmusban foglalkoztattak tettek ki. Ennek ellenére, mint említettem, a korábbi kormányok nem sokat foglalkoztak ezzel. Az iparág a futottak még kategóriába tartozott. Legfeljebb néhány szép mondatot fordítottak rá, ténylegesen pedig elhanyagolták. A változást 2010 után észlelhettük, személyes és családi érdekeltségek folytán, de ez számunkra mindegy, a fordulat a fontos. 2017-ben pedig már egy nagyon nagy ívű stratégia készült, és én biztos vagyok benne, hogy 2030-ig meg is fog valósulni.
Itt is 2030-ig tervez Orbán Viktor?
Igen, olvasható a terv, amelyben több mint nyolcezer milliárd forint értékű fejlesztéseket irányoztak elő, meghatározták a fő csapás irányát is.
Az mi?
Az, hogy a tíz, tíz és fél százaléknyi GDP arányról tizenhat százalékra felfejlesszék a turizmust.
Konkrétumot is tud mondani?
Hogyne. Például ÁFA- csökkentés a szállodáknál. Erről korábban is mindig beszéltek, de soha nem valósították meg; Európában csak három helyen magasabb, mint nálunk, mindenhol másutt sokkal alacsonyabb, mint nálunk. Azokban az országokban, ahol tényleg fontos a turizmus, ott jelentősen alacsonyabb a forgalmi adó, ráadásul folyamatosan tovább csökkentik, mint például most az osztrákok. Ez a versenyképesség szempontjából rendkívül fontos. Nem csak azért kell csökkenteni az ÁFA-t, és ezért kértük mi már 2006-ban, hogy ezt tegyék meg, mert akkor több pénz marad fejlesztésre, hanem azért, mert a versenyképességünk a béka feneke alatt volt a környező országokhoz képest. Most úgy látom, hogy végre nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is fontos lesz a versenyképesség növelése. Biztos vagyok benne, hogy belátható időn belül akár öt százalékra is csökkenhet az ÁFA.
A szakemberek érzik azt, hogy a miniszterelnök lánya fontosnak tartja, hogy kellően eufemisztikusan fogalmazzak, a turizmust?
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Közvetlenül nem érezzük, de a szakmának ez nyilvánvalóan nem rossz. Lehet persze ezt erkölcsileg, vagy bármilyen oldalról bírálni, de én nem úgy tekintek erre, mint egy családi érdekre, hanem, mint a turizmus érdekére. Vagyis, ha van egy befolyásos valaki, aki érdekeket tud érvényesíteni – korábban nem volt ilyen, most van -, akkor jobb irányba tudnak fejlődni az ügyeink. Hogy most ezt az embert Orbán Ráhelnek hívják, vagy egy elkötelezett miniszternek, az mindegy.
Nem tudom hallott-e arról az iparági pletykáról, hogy a turizmust – talán épp a miniszterelnök lánya miatt – még jobban be akarják a miniszterelnökség alá húzni?
Már most is így van.
A Magyar Turizmus Ügynökség most sem egy független szervezet, mellesleg sohasem volt az.
A harmadik Orbán-kormány idején a Fejlesztési Minisztériumhoz tartozott és Seszták miniszter felügyelte. Azzal, hogy most egy olyan vezérigazgató került az ügynökség élére, aki nagyon szoros kapcsolatokat ápol a politikával, miáltal nem közvetlenül a miniszterével egyeztet, hanem esetleg feljebb, az önmagában nem biztos, hogy rossz.
Kiről is beszélünk?
Dr. Guller Zoltánról, aki korábban a Nemzeti Üdülési Alapítványnak volt az elnöke, onnan került át a vezérigazgatói posztra.
De ez nincs becsatlakoztatva közvetlenül a kormányfő alá?
Rogán Antalhoz tartozik, de több helyre is be van csatlakoztatva. De
a döntéseket a Rogán-féle csapat hozza meg.
Ők határozzák meg tehát a fő csapásirányt.
Ez mit jelent? Hogy mit fejlesztenek, melyik régiót?
Igen, bár ők már nem régiónak nevezik, hanem desztinációnak. 2010 után mindent megváltoztattak, minden kifejezés új lett. Most három igazán kiemelt desztináció van: a Balaton és környéke, ebbe Hévíz is beletartozik, a Fertő tó, tehát a nyugat-magyarországi desztináció, illetve Tokaj és környéke, amibe Nyíregyháza is beletartozik.
Budapest nincs benne?
Azért nincs benne, noha a turizmus bevételeinek több mint hatvan százaléka Budapesten keletkezik, mert a magyar főváros, a fejlettsége miatt, nem kaphat uniós támogatást. Ugyanakkor az előbb említett területek hozzá tudnak jutni jelentős uniós forráshoz, fejlesztési pénzekhez. Tokaj és környékének például, a halmozottan hátrányos helyzet miatt, kevesebb önrészt kell hozzátennie az uniós fejlesztési pénzekhez.
Ez a turizmus szempontjából jó koncepció, hogy Tokajt és környékét ilyen kiemelten kezelik?
Ezen lehet vitatkozni, nyilván volt benne szubjektivitás is, igazában nem tudom, hogy miért pont ezeket a desztinációkat emelték ki. Nyilván volt is zúgolódás miatta; azok, akik nem kerültek be a kedvezményezettek közé, hangot is adtak ennek. De ez a döntés megszületett, ezekre a helyekre fognak komoly összegeket fordítani.
Arra van esély, hogy a Balatonból egy tizenkét hónapos desztinációt csináljanak?
Ezt én csak egy álomnak tartom, nem tudom elképzelni. Ehhez sokkal nagyobb összegeket kellene befektetni.
Hogy alakul át a turizmus, az igény, az érdeklődés?
Az emberek ma már az élményt keresik.
Most már kevés a jó szálloda, vagy a jó panoráma.
Ilyen sok helyen van. Élményt kell nyújtani a turistának, olyat, amely őt oda csábítja, és visszacsábítja. Mit jelentenek ezek? Fesztiválokat, kultúrát, sportot, gasztronómiát; nagyon sokat kell nyújtani ahhoz, hogy az adott desztináció tizenkét hónapon át vonzza az embereket. Olyan helyzetet kell teremteni, amikor már nem csak az államnak, hanem a magánszektornak is érdemes befektetnie pénzt.
Azt mesélték nekem a múltkoriban, méghozzá egy bécsi szálloda tulajdonos, hogy mostanság a Budapest-Bécs-Prága útvonal az egyik legnépszerűbb a turisták körében.
A tengerentúliknál igen, ez így van. Sokan jönnek így Kínából, mostanság például rengetegen Dél-Amerikából. Az európaiak inkább csak egy-egy helyre mennek el.
Sokat beszélnek a guruló-bőröndös turistákról, azaz az Airbnb szállásra érkezőktől. Van, aki szidja őket, van, aki szereti. Kellenek ők nekünk?
Tudomásul kell venni, hogy van ilyen réteg, tehát akik a fapados légitársaságok olcsó – law budget – jegyével, harminc euróért tudnak utazni, és akik hasonló árarányban tudnak hozzájutni – igen, az Airbnb-n keresztül – olcsó szálláshoz. Ők azok a guruló bőröndös turisták, akikre mindenképpen szükség van. Mégpedig két okból. Az egyik az, hogy előbb utóbb képes lesz arra, hogy többet költsön, és ezáltal olyan helyre jöjjön, ahol regisztrálják őt. Miért fontos ez? Mert ahol regisztráció van, ott adó is van. Ma ezek a turisták nagyon kevés adóval, kevés pénzzel járulnak hozzá a közösség bevételeihez. Az Airbnb nem adózik, vagy csak alig, noha van rá törekvés, szerintem a kocsmák se nagyon adóznak; még sem ítélem el őket, még sem mondom azt, hogy rossz, hogy itt vannak, mert ha jól érzik magukat Budapesten, elmesélik otthon, és hoznak újabb, talán már magasabb igényű turistákat is, és ők maguk is visszatérnek, talán már más kondíciókkal, mint azt ifjan teszik.
Ha most az ön kezében lenne újra a turizmus, mi az, amit azonnal meglépne?
Jelentősen növelném a marketing költségeket. Ma az ügynökség, az éves büdzséjéhez képest erre a tevékenységre igen keveset fordít. Ők, láthatóan, inkább a fejlesztésekkel foglalkoznak. Ahhoz ugyanis, hogy az a bumm, ami most jellemzi a turizmust, megmaradjon, nagyon komoly marketing munkára – és így pénzre – van szükség. Most nincsenek külföldi képviseleteink, mert a Fidesz megszüntette őket, másfél éve, hogy az összes képviseletet bezárták, pedig, szebb időkben, húsz országban huszonkét képviseletünk volt, ma egy sincs. Ezeket a képviseleteket azonnal helyreállítanám, és
komoly forrásokat rendelnék melléjük.
Azokban a desztinációkban helyezném őket el, ahonnan a turisták kilencven százaléka érkezik. Ez lenne tehát az első. A második a belföldi turizmus fejlesztése. A Szép kártya ezen nagyot lendített, nagyon jó ötlet volt. Már tizenhat éve, hogy elindult ez az üdülési csekk formula – nem mi találtuk ki, a svájciak, még a harmincas években, ezt adoptálta valaki a 2000-es évek elején -, kezdetben adómentes volt, aztán a Gyurcsány kormány huszonöt százalékkal megadóztatta, de most is, így is szívesen adják a cégek. Ma már sajnos lopják az ötletet a környező országok, így aztán onnan kevesebben jönnek hozzánk, mert náluk is fellendítette a belföldi turizmust. De ami a lényeg: a belföldi turizmus marketingje is nagyon fontos. Éppen ezért az ugyancsak megszüntetett regionális marketing igazgatóságokat újra helyreállítanám, és az ő kezükbe tenném le a régiós marketing-tevékenységet, mert ők tudják, hogy mi az, amit promotálni kell. Ez, hiszem, jelentősen növelné a belföldi turizmust, ami viszont szintén hozzájárul a GDP-hez.
Megvédte a stockholmi helyettes konzult a külügyminisztérium. Győri Péter egy Magyarországról szóló könyv bemutatóján okozott botrányt. Győri a Független Hírügynökséggel nem állt szóba.
Az országról elhangzott valótlanságokra válaszolt Győri Péter helyettes konzul, és ezzel helyesen járt el – ez a lényege a külügyminisztérium közleményének, amit a Független Hírügynökség kérdéseire küldött.
Kedden írtunk arról, hogy megjelent Svédországban az Orbanisztán című, a magyar közállapotokról szóló könyv. A múlt heti stockholmi könyvbemutatón megjelent a helyettes magyar konzul, aki hosszan bírálta a szerzőt, többen pedig dühösen kiabáltak.
Győri Péter helyettes konzul ragadta meg a mikrofont, és, ahogy a szerző, Joakim Medin elmondta, arról beszélt, hogy minden következtetése hibás, Magyarország megvédte az uniót, a Soros-kampány pedig nem antiszemita. A botrányról beszámoló egyik svéd lap azt írja:
saját bevallása szerint Győri nem olvasta a könyvet.
(A könyvet és a szerzőt a Független Hírügynökség is bemutatta.)
A svéd beszámolók szerint a helyettes konzul kérdéseket nem tett fel, csak egy hosszú monológot tartott, végül úgy kellett elvenni tőle a mikrofont. Az újságíró szerint volt olyan érdeklődő, akire azért tettek megjegyzést, mert zsidó. Ez a kiadó közleményében is olvasható.
A magyar helyettes konzul a hvg.hu beszámolója szerint azt mondta Medinnek, hogy „könyvem nagy hibája, hogy nem beszélek magyarul,
azt mondta, ő sem ír könyvet Svédországról, ugyanis nem tud svédül.
Azonban én bátorítottam, tegye meg, fontos, hogy megtudjuk, külső szemlélők mit látnak az országunkból.”
A Külügyi és Külgazdasági Minisztérium lapunk kéréseire küldött válasza szó szerint a következő: „Győri Péter elsőbeosztott a hozzászólásában a Magyarországgal kapcsolatban elhangzott valótlan állításokra reagált, helyesen járt el, ez a dolga. Mintegy 2-3 percet beszélt mielőtt kivették a kezéből a mikrofont, ez ellen nem tiltakozott. A magyar sajtóban megjelent tájékoztatások hitelességével kapcsolatban megjegyezzük: Győri Péter kiválóan beszél svédül, a svéd nyelven lezajlott rendezvényen is svédül mondta el gondolatait, továbbá a könyv szerzőjével is svédül társalgott.”
Az antiszemita beszólásokra vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt a külügy.
A nap folyamán telefonon elértük Győri Pétert, de a diplomata nem akart kérdéseinkre válaszolni. Arra hivatkozott, hogy az éppen Stockholmban tartózkodó Szijjártó Péter külügyminiszter kísérésével van elfoglalva. (Szijjártó a visegrádi országok és a nyolc észak-európai, illetve balti államból álló NB8 országcsoport külügyminiszteri ülésén vesz részt Svédország fővárosában.)
Éppen ma ismertettük azt az írást, amelyben azt elemezte az Ukrajnában született, orosz származású, de Amerikában élő újságíró, Natalia Antonova, hogyan működik az orosz dezinformációs gépezet. Ennek ötödik pontjában található a
„Vádold előítéletességgel a lakótársadat”
alcím. Eszerint a Kremlnek az is kedvenc módszere, hogy sokszor csak annyit mond a kritikákra, hogy azokat oroszellenesség miatt fogalmazták meg. Ezt a módszert a magyar kormány is szereti használni: gondoljunk csak arra, a külügyminisztérium hányszor nevezett magyarellenesnek a magyar kormányt bírálni merészelő külföldi politikust.
Az országban egyedülálló módon keresztény vezetést fognak tanítani a Kaposvári Egyetemen. A szakirányú továbbképzést elindítását hétfőn jelentették be, és az indokok között az is elhangzott, hogy veszélyben az európai kultúra. Dr. Kőműves Zsolt egyetemi adjunktus, szakfelelős a Független Hírügynökségnek adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy az egyházak részéről felmerülő konkrét igény miatt is döntöttek a képzés elindítása mellett.
A hvg.hu számolt be először a szak elindításáról az egyetem hétfői sajtótájékoztatója alapján. „A két félév során a hallgatók önismeretet és kommunikációt, korszerű vezetési modelleket, módszereket és technikákat sajátítanak el. Emellett lehetőségük nyílik saját vezetői készségeik és képességeik fejlesztésére is” – mondta Kőműves Zsolt a szakirányú továbbképzésen megszerezhető ismeretekről. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a katolikus, a református, az evangélikus és a baptista közösségek egyaránt támogatják a szakirányú továbbképzés elindítását.
Mások mellett Varga László megyéspüspök is részt vett a sajtótájékoztatón, aki arról beszélt, hogy
„veszélyben van a keresztény európai kultúra, ezért szükséges a keresztény értékrendű közösségek szervezése”
azon túl, hogy az egyházaknak szüksége van képzett vezetőkre.
Kőműves Zsolt inkább ez utóbbival magyarázta a Független Hírügynökségnek a szak elindítását, Varga László másik kijelentését viszont nem szerette volna kommentálni. Ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a szakirányú továbbképzés elindításával kapcsolatban sok téves információ jelent meg a sajtóban, és sokan szeretnének belemagyarázni olyan dolgokat, amely a képzés megalkotóinak meg sem fordult a fejében.
Elmondta, hogy az ötletet az adta, hogy fél évvel ezelőtt a kaposvári katolikus püspökség megkereste az egyetemet, hogy tartsanak egy képzést a leendő vezetőiknek. Ezt nem is hirdették meg, de így is 24 jelentkező volt, akiket fél évig tanítottak. A képzés pedig annyira népszerű volt, hogy már közben is többen jelezték, hogy szeretnék, ha folytatódna az oktatás. „Ekkor döntöttünk úgy, hogy folytatjuk, de szeretnénk kicsit komolyabb keretek között tenni ezt” – magyarázta Kőműves Zsolt. Ezután szétnéztek a felsőoktatási piacon, hogy vannak-e hasonló jellegű képzések, és kiderült, hogy egyáltalán nem léteznek ilyenek. Ezért dolgozták ki a szakirányú továbbképzés programját, amely iránt Kőműves Zsolt beszámolója szerint a hétfői sajtótájékoztató óta még nagyobb lett az érdeklődés.
Arra, hogy miért szükséges keresztény szellemiségben képezni a jövőben menedzseri feladatot ellátni hivatott hallgatókat, a szakvezető azt mondta, hogy
elsősorban az egyházi közösségépítési feladatokon lenne a hangsúly.
Olyanokat várnak, akik emberekkel foglalkoznak majd, és arra, hogy ezt hogyan kell jól csinálni, a menedzseri képzések tananyagán kívül a Bibliában is számos útmutatás található. Ahogy Kőműves Zsolt fogalmazott: konkrétan vezetési alapismeretek is vannak a Bibliában. „Ne felejtsük el, hogy
a Biblia számos ismeretet tartalmaz arra vonatkozólag, hogy hogyan építsünk fel és hogyan irányítsunk egy közösséget”
– mondta. Azt is hangsúlyozta, hogy ökumenikus képzésről van szó, és bárkit szeretettel várnak, akik érdeklődik a vezetési ismeretek iránt, ha vallásos, ha nem, amennyiben elfogadja, hogy az oktatás a keresztény értékek alapján történik.
Ezzel kapcsolatban felvetődhet, hogy egy ilyen képzésnek miért egy állami egyetem ad otthont, amelynek világnézetileg függetlennek kell lennie. A szakvezető szerint azonban nincs ellentmondás a képzés elindítása és aközött, hogy a Kaposvári Egyetem nem egyházi intézmény. Egyszerűen azért került hozzájuk a képzés, mert van rá igény, az egyházi fenntartású egyetemeken pedig nem lehet ilyesmit, vagy legalábbis ilyen szinten tanulni. Elmondta, hogy korábban beszéltek a katolikus, a református, a baptista és az evangélikus egyházak vezetőivel is, és mindenhol igényként fogalmazódott meg, hogy szükség lenne vezetőképzésre, mert az egyházi intézmények képzési rendjéből ez hiányzik.
A Kaposvári Egyetem képzése pedig azért is különleges lesz Kőműves Zsolt szerint, mert nem elméleti jellegű lesz, mint sok más egyetemi menedzserszak, hanem gyakorlatorientált. A szakvezető elmondta, hogy a bemeneti követelményeket is az egyházi vezetőkkel közösen határozták meg, és külön kérés volt, hogy bármilyen alapdiplomát elfogadjanak, így minél több területről érkezhessenek a hallgatók (mivel szakirányú továbbképzésről van szó, az már feltételezi, hogy a jelentkezőknek legyen diplomája). Kőműves Zsolt hozzátette, hogy egyaránt várják azokat, akiknek már vannak vezetési tapasztalataik, és azokat, akiknek a jövőben lehet szükségük ilyen ismeretekre. Egyébként pedig nem ez lesz az egyetlen, valláshoz köthető szak az egyetemen, hiszen hitoktató alapképzés elindítását is tervezik, amelynek szintén a héten tartják a sajtótájékoztatóját.
Gábor György filozófus és vallástudós, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanára a Független Hírügynökségnek nevetségesnek nevezte a szak elindítását, hiszen
egyáltalán nem számít, hogy valakinek milyen a világnézete abból a szempontból, hogy jó vezető e vagy sem.
Szerinte a képzés elindítása példa arra, hogy az állam a különböző főiskolákat és egyetemeket „káderutánpótlás” létrehozására használja felel, ami ideológiai indoktrináció mentén történik.
Arra a felvetésre, hogy Varga László megyéspüspök szerint azért is fontos a szak, mert hiány van vezetőkből a keresztény egyházakban, a filozófus azt válaszolta, hogy ebben az esetben viszont
nem egy állami egyetemen kellene elindítani a szakot.
Ha a keresztény egyházak úgy ítélik meg, hogy a teológiai képzések, illetve a már működő gazdaságtudományi, menedzseri szakok nem megfelelőek arra, hogy olyan vezetőket képezzenek, akikre nekik igényük van, akkor indítsanak ilyeneket a saját egyetemeiken. Gábor György szerint egy állami intézményben abszurd olyan szakot indítani, ami világnézeti különbségek alapján válogatna a hallgatók között, annál is inkább, mert elég nehezen értelmezhető, hogy miben kellene mást tudnia mondjuk egy jó keresztény vezetőnek, mint mondjuk egy jó zsidó vezetőnek.
A hétfői sajtótájékoztatón Pongrácz Máté evangélikus lelkész egyébként arról beszélt, hogy ez a képzés végre világossá teszi majd, hogy mit is jelent és milyennek is kell lennie egy keresztény vezetőnek.
Most legújabban az derült ki, hogy Semjén Zsolt tavaly Kanadában is vadászott. Nincs ebben semmi különös, ahol vad van, ott vadászni is szoktak.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Kell még hozzá persze egy nagy csomó minden más, például fegyver, amiből a golyó kijön. Meg oda is kell utazni a vadhoz, mert még nincs megoldva, hogy a vad jöjjön az emberhez. Aki tehát le akarja vadászni őket – és Semjén Zsolt ezen embertársaink közé tartozik -, az kénytelen fáradságos utazásokra indulni és mindemellett még hatalmas költségekbe verni magát.
Ilyenkor jó, ha az embernek nagyon sok pénze van. Teszem azt, dúsgazdag.
Semjén Zsolt nem dúsgazdag, mindössze egy miniszterelnök-helyettesi fizetése van neki, amiből persze meg lehet élni valamennyire, de nem jönnek ki belőle a méregdrága vadászatok.
Szerencsére Semjén Zsoltnak rokonai is vannak. Amolyan szokás lehet ez a neves embereknél, Matolcsy jegybankelnöknek például saját közlése szerint száz unokatestvére van.
Miért ne lehetne Semjén Zsoltnak sok rokona Svédországban, ahol korábban több alkalommal is vadászott, mint utóbb kiderült, háziasított rénszarvasra. És ha a rokoni segítség sem elég, akkor még mindig ott vannak a jó barátok. Farkas József úr például, aki a svédországi kalandozások számláit állta.
Farkas Józsefről legyen elég annyit tudni, hogy a szállodaiparban utazik, s mint ilyen, meglehetősen sok pénzt kapott a kormány által szétosztott uniós pénzekből.
Erről most nem írnánk többet, nem szeretnénk bíróságra járni. Még akkor sem, ha igazunk van.
És a napokban az is kitudódott, hogy Semjén Zsoltnak feltehetőleg Kanadában is lehetnek rokonai. Vagy egy másik, Farkas Józsefez hasonló bőkezű vállalkozó, aki Semjén ottani vadászatainak a költségeit állta. Ami bizonyára nem kis összeg, lévén hősünk – Semjén úrról van szó még mindig, őt nevezzük hősünknek – bölényre, farkasra és rénszarvasra vadászott Kanadában.
Ezt is fizette valaki. Hogy ki, ahhoz nekünk semmi közünk. Nevezzük Farkas II. Józsefnek.
Merthogy magánélet is van a világon. Ezt már Semjén Zsolt mondta egy újságírónak, „a normális élethez hozzátartozik, hogy az embernek van magánélete.” Majd, nyilván mert úgy érezte, hogy a sajtónmunkás nem fogta fel, amit mondott, hozzátette: „a normalitást veszteném el, ha a bulvársajtó hülyesége miatt, akik olyan ügyekben akarnak vájkálni, amihez semmi közük, ezért én a magánéletemet megváltoztatnám:”
Ne vegyük el Semjén úr normalitását, nem lenne jó, ha a normalitása csorbulna. Vagyis, ne firtassuk a vadászatokra költött pénz eredetét. Inkább gondoljuk azt, hogy ezek olyan pénzek, amelyek valamikor a közé voltak, de amelyekhez mostantól semmi közünk. Ahogyan Matolcsy György mondta anno, amikor az MNB alapítványaiba betolt milliárdokról kérdezték: ezek a pénzek elveszítették közpénzjellegűket.
Azért valahol mégis jó lenne, ha lennének olyan állatok, amelyek maguktól odamennek a vadászhoz. Nem kellene kiutazni hozzájuk távoli helyekre, hanem odabent a belvárosban, valamelyik metrómegálló közelében el lehetne intézni a lelövésüket.
Sokat spórolnánk ezzel, és kevesebb közpénz lenne kénytelen átmenni magánvagyonokba.
Az MNB-t az infláción kívül semmi se érdekli, az pedig 3 százalék alatt tartható – derül ki az alapkamat 0,9 százalékon tartását indokló közleményből. A forint ennek megismerése után 325 fölé került az euróval szemben. Az MNB azóta enyhüléshez vezető friss tájékoztatót adott ki.
„A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció. Az olajár-emelkedés átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges. A jelenlegi nemzetközi volatilis környezet óvatosabb megközelítést igényel. A Monetáris Tanács a jelenlegi eszköztár alkalmazásával biztosítja az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges laza monetáris kondíciók fennmaradását” – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében.
Az MNB Monetáris Tanácsa (MT) ma változatlan szinten, 0,9 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megegyezett a piaci szereplők többségi várakozásával. Mivel azonban az elmúlt időben erősödött az igény a közbeavatkozásra (kamatemelésre),
a forint árfolyama hetek óta gyengülő trendet mutat.
Ennek okairól itt írtunk részletesebben. Az ekkor taglaltak közül az olaj drágulása nem állt meg, az Egyesült Államok alapkamata pedig azóta ismét emelkedett, nőtt a tőke Magyarországból eláramlásának veszélye.
Ezen túl éppen most van kialakulóban minden eddiginél durvább fordulat az Egyesült Államok részéről indított büntetővám-emelési intézkedésekben: Donald Trump elnök immár 200 milliárd dollár értékben készül vámmal sújtani további kínai árukat. Az ázsiai országban már bejelentették: azonnal válaszolni fognak.
Ez a világ szabadkereskedelmi rendjének felbomlásához vezethet, ami
beláthatatlan következményekkel járhat a magyar gazdaságra is.
A forint gyengülésében szerepet kaphatott az, hogy a MT még csak utalást se tett az alapkamat esetleges emelésének lehetőségére. Közleményében kétszer is olvasható az infláció mint egyedüli „horgony” döntése meghozatalakor.
Céltalanná teheti ezt a megingathatatlanságot a magyar gazdaság rendkívüli függése a külpiactól, elsősorban az EU-étól, ezen belül Németországétól, valamint az olaj drágulásától. Elemzők szerint nyugtatólag hatott volna elenyésző mértékű, inkább szimbolikus emelés, de legalább annak határozott kinyilvánítása, hogy a MT komolyabban veszi a külső körülményeket.
Az azonnali radikális forintgyengülés felvetette annak veszélyét, hogy
eléri a 2015. januári 327,6-os eddigi rekordot az árfolyam.
A térségben egyébként egyedül a cseh alapkamat tartózkodik az egy százalék alatt. Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában az euró miatt értelemszerűen a közös deviza nullás kamat van. Romániában 2,5, Lengyelországban 1,5, Horvátországban 2,5, Szerbiában 3 százalék az alapkamat. Ezen országok állampapírjai tehát egyre vonzóbbak a magyarénál az elérhető magasabb hozam (nyereség) következtében.
Talán látva a forint mélyrepülését, az MNB nemzetközi hírügynökségek és a Portfolio kérdésére további üzeneteket küldött a jegybank, amelyben arról írtak, hogy
nem tartható fent a teljes előrejelzési horizonton a jelenlegi laza politika.
Ez támogatta a forintot, hiszen komoly elmozdulást jelent a korábbi, laza politika tartós fenntartására vonatkozó álláspontról.
Ezután a forint visszafordult a 323,5 körüli szintre, majd úton van a 322 felé.
Az MSZP új elnöke pozitívan nyilatkozott párton belüli vetélytársáról, az Origo szerint ez is azt bizonyítja, hogy mélyül a válság a szocialistáknál, a Lokál addig keresett, míg végül talált egy olyan fotót, amelyen Merkel kancellár barátságosan néz Orbánra, a 888 kettőt ütött egy csapásra: egyszerre tudott gyurcsányozni és cigányozni.
Origo: Mélyül a válság, szétesik az ellenzék
„A hétvégi tisztújítás ellenére nincsen béke az MSZP-ben, sőt a szoros végeredmény miatt tovább mélyül a válság a szocialistáknál. Mint ismert, Tóth Bertalan 54:46 arányban verte meg Mesterházy Attilát. A vesztes jelölt ezt követően egy gratuláló posztot írt egy meglehetősen előnytelen képpel illusztrálva.
Tóth Bertalan minderre csak annyit mondott sértődötten magyarázkodva az ATV-ben, hogy inkább a mondatoknak tulajdonít jelentőséget. Hozzátette: „láttam a fotót, és nagyon bízom benne, hogy félrenyomta a telefonját”. Azt is mondta, hogy korrekt, jó a viszonya az elnökségre szintén aspiráló Mesterházyval, de nem ő kérte meg, hogy távolítsa el a képet. Ezek a semmitmondó szavak is jól mutatják, hogy milyen mély válság van a szocialista párton belül.”(Origo:_ Kirobbant a belháború az MSZP-ben is, esik szét az ellenzék)
Lokál: Komoly elismerés az Orbán-kormánynak
„A meghívás komoly fordulatot jelenthet a német-magyar kapcsolatokban, főleg, annak tükrében, hogy Merkel pár nappal korábban kijelentette, Magyarország Németországot is védi a déli határzárral – írja a 888.hu
A Népszava úgy tudja, hogy berlini meghívás landolt Orbán Viktornál. Információik szerint Angela Merkel nyitott lenne egy kétoldalú találkozóra. Ha létrejön a találkozó, az komoly elismerés lesz az április 8-án ismét kétharmadot szerzett Orbán-kormánynak, de az éppen eszkalálódó német belpolitikai viszály kezeléséhez is jól jön Orbán invitálása. Merkel már a múlt héten komoly szóbeli gesztusként arról beszélt egy interjúban, hogy a határkerítéssel Magyarország az egész Európai Uniót, így Németországot is védi.” (Lokál: Merkel meghívta Berlinbe Orbán Viktort)
888: A gyurcsányista cigány miniszternek és államtitkárnak is kiadta magát
„Gyurcsányék egyik embere, egy bizonyos Kőrös Gusztáv solti cigány önkormányzati vezető miniszternek és államtitkárnak is kiadta magát, hogy pénzt csaljon ki vállalkozóktól.
A DK volt megyei vezetőségi tagja és 13 társával szemben a Somogy Megyei Főügyészség többrendbeli vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt.
A vádlottak közül tízen – Kőrös vezetésével – bűnszervezet tagjaként vállalkozóktól csaltak ki jelentős összegeket arra hivatkozva, hogy a pénzeket uniós pályázatok elnyerése érdekében hivatalos személyeknek juttatják. A főügyészség négy vesztegető vállalkozóval szemben is vádat emelt.
A vádirat szerint Kőrös Gusztáv 2017-ben hierarchikusan felépített, előre leosztott szerepek szerint, összehangoltan működő bűnszervezetet hozott létre, amely tehetős vállalkozóktól jelentős összegeket csalt ki. A bűnszervezet tagjai jól működő, nagyobb beruházásokat tervező vállalkozókat kutattak fel, akik a cégeik növekvő tőkeigényét pályázati pénzekből akarták kielégíteni. „(888: Egy gyurcsányista cigány vezetőt elítéltek 168,5 millió forintos csalás miatt.)
Mások mellett Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett Budapest új díszpolgára. Olyanok társaságában, mint Babos Tímea teniszező és Horváth Charlie rockzenész. Lovász most éppen kemény vitában van a kormánnyal az MTA jövője ügyében.
Átadta Budapest díszpolgári címeit Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés keddi ünnepi ülésén. Az elismerő címben nyolcan részesültek, akik
a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be, kiemelkedő teljesítményükkel Magyarországnak, Budapestnek dicsőséget szereztek.
Díszpolgári címet kapott Babos Tímea világbajnok és Grand Slam-győztes teniszező, Horgas Eszter fuvolaművész, Horváth Károly, művésznevén Charlie, Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, Lovász László Széchenyi-nagydíjas matematikus, MTA-elnök, Mészöly Kálmán volt válogatott labdarúgó, szövetségi kapitány és Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek tiszteletbeli örökös főzeneigazgatója, zenei főtanácsadója.
A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész (korai haláláig Orbán Viktor hivatalos fotósa) és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
A napokban derült ki, hogy a következő évi költségvetésben elvenni tervezik az MTA kutatásra szánt tízmilliárdjait az újonnan alakult Innovációs és Technológiai Minisztérium javára. Emiatt az MTA vezetése tiltakozik és rendkívüli közgyűlésre készül.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
