A kritikusan gondolkodó értelmiség köreiből nem ritkán hallani olyan véleményeket, amelyekből azt a következtetést lehet levonni, hogy nem csak nem értenek egyet Orbán Viktor politikájával, hanem meg is vetik őt. Ugyanez fordítva is igaz: a miniszterelnök szájából ugyan ritkábban, az ő nézeteit visszhangzó propagandamédiából annál gyakrabban hallani az értelmiség megvetéséről árulkodó kijelentéseket.
Szavazzon!
A Pesti Srácok szerint Orbán már egész Európában példakép
„A nyugati polgárok is látják és tudják, hogy miközben az ő politikai elitjük továbbra is migrációpárti, aközben Közép-Európában ott vannak azok a fiúk, akik a vérzivatarban is végig egyenesen álltak, kiálltak elveik, politikájuk mellett, a kereszténység megvédése és a bevándorlás megállítása mellett – jelentette ki a PestiSrácok.hu Polbeat című adásában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Szarvas Szilveszter és Stefka István kérdésére a politikus egyértelműsítette, Orbán Viktor magyar miniszterelnök példaképpé vált Európában, a kormányfő a nyugati néppártoknak is politikai hasznot hajt, már építi a saját politikai erőterét az a politikus, aki Orbán Viktorral mutatkozik.”
Valódi örömhír a Ripostban
„Olcsóbb lehet a tej, és fellendülhet az alacsony magyarországi tejfogyasztás, ha a parlament elfogadja Varga Mihály pénzügyminiszter törvényjavaslatát, mely szerint az UHT és az ESL tejek után is csak 5% áfát kellene fizetni. Márpedig a piac 80-85%-át ezek a hosszú lejárati idejű tejek teszik ki. A friss tej áfáját egyébként tavaly csökkentette a kormány.”
Az Origo szerint hazugság, ha a szélsőjobboldali olasz pártvezérről azt írják, hogy szélsőjobboldali
„A dpa német hírügynökség által szélsőjobboldalinak hazudott Liga-vezér világossá tette, hogy a kikötési tilalom az összes Soros György által finanszírozott szervezet – Proactiva Open Arms, az SOS Méditerranée, a Sea-Watch és a Sea-Eye – hajóira is vonatkozik, amelyek a tengeren vagy máltai kikötőkben tartózkodnak.
Az olasz belügyminiszter hosszú ideje azzal vádolja az álcivil szervezeteket, hogy összejátszanak az embercsempészekkel.
A francia-német-olasz SOS Méditerranée pár órával korábban arra kérte az Európai Uniót, álljon elő közös megoldással, hogy biztonságosan és gyorsan partra lehessen tenni mindenkit, akit a Földközi-tenger középső részén „mentenek meg”.”
A 888 felháborodik, ha valakit kirúgnak Amerikában egy rasszista sértés miatt
„Dübörög a szokás szerint logikátlan és ostoba liberális kiszorítósdi a Netflixnél. Elbocsátották állásából az internetes videotéka kommunikációs vezetőjét, mert többször is használta a tabunak számító „nigger” kifejezést – jelentette pénteken a Holywood (a hiba az eredeti szövegbő való – a szerk.) Reporter című amerikai filmes szaklap.”
Nyers Rezső 1923. március 21-én született, fiatal korában nyomdában dolgozott, majd 1940-ben belépett a szociáldemokrata pártba. A háború után a Népszavánál dolgozott, majd az SZDP Pest megyei titkára lett.
A kommunista hatalomátvétel után a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének póttagja lett, 1948 és ’53 között parlamenti képviselő is volt. Közben elkezdte közgazdasági tanulmányait. 1956-ban, a forradalom előtt, rövid ideig élelmiszeripai miniszter volt.
a Kádár-kormányban közellátási kormánybiztos lett, majd a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, valamint egészen 1989-ig az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1958-tól 40 éven keresztül volt parlamenti képviselő.
1960-ban pénzügyminiszterré nevezték ki, hat évvel később pedig tagja lett az MSZMP Politikai Bizottságának.
1968-ban Fock Jenővel, a Minisztertanács elnökével
amely a gazdasági irányítás és tervezés átfogó reformja volt: csökkent a központi tervezés szerepe, nőtt a vállalatok önállósága; egyes termékek árait a piac határozta meg; rugalmasabb lett a bérrendszer.
A reformokat a párt konzervatív szárnya hamarosan leállította, Nyers Rezső pedig politikai partvonalra került. 1974-ben távozott a párt KB-titkári pozíciójából, miután a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki. Egy évvel később a PB-ből is kikerült.
Az Országgyűlésnek azonban tagja maradt, sőt, amikor a nyolcvanas évek második felében elkezdődött a reformfolyamat, ismét pozíciókat kapott: 1987-ben
majd 1988-ban újra az MSZMP PB tagja és államminiszter lett.
Az Új Márciusi Front egyik alapítója volt, 1989 júniusában pedig az MSZMP elnökévé is megválasztották.
Ugyanebben az évben az állampárt kimondta feloszlását, és
Egy évig maradt a pozícióban, közben az első szabadon választott parlamentbe is bekerült a párt területi listájáról, majd négy évvel később ugyanígy lett képviselő. 1998-ban visszavonult a politikától.
160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament szerdán a Stop Soros törvénycsomagot. A Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az onnan kilépett független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független (liberális) Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépő Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő, vagyis az LMP- és a DK-frakció nem vett részt a szavazásban.
Ezt az LMP-sek azzal indokolták, hogy a javaslatok nem tesznek hozzá semmit az ország biztonságának erősödéséhez, sőt, jogbizonytalanságot eredményeznek. Azt is kifogásolták, hogy a kormány nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét. A párt szerint fontos kérdés a migrációs válság kezelése, de „alkalmatlan és méltatlan” erre, amit a Fidesz tesz.
A szavazástól való távolmaradást a DK azzal indokolta, hogy a párt „soha nem vesz részt az Orbán-rendszer egypárti, illegitim alaptörvényének módosítgatásában”, ráadásul a törvény szembe megy az alapvető emberi jogok tiszteletével.
Azt, hogy a Jobbik miért szavazta meg a törvényt, ide kattintva olvashatja el.
A csomag elfogadása után az Európai Bizottság máris jelezte: most is
és figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság várható véleményét is. Azóta a Velencei Bizottság is nyilvánosságra hozta véleményét, miszerint vissza kell vonni a törvényt.
A bírálatokra a kormány a szokásos sorosozással válaszolt. A Fidesz közleménye szerint „Soros Magyarország elleni lobbi tevékenysége ismét beindult, rögtön védelmükbe veszik Soros bevándorláspárti hálózatát. Sorosnak mindenhol megvannak az emberei.”. A Miniszterelnökség pedig azt írta: „sajnálattal tapasztalják, hogy a Velencei Bizottság ebben az ügyben nem jogi tanácsadó testületként viselkedik, hanem a Brüsszeltől és a bevándorlást szervező Soros-hálózattól már jól ismert politikai vádakat ismételgeti, és politikai nyomást kíván gyakorolni Magyarországra.”
Érdekesség, hogy ugyanaznap egy másik ügyben a kormány kifejezetten támogatta a Velencei Bizottság véleményét. Szijjártó Péter ugyanis arról beszélt, örül annak, hogy Ukrajna tiszteletben tartja és végrehajtja a Velencei Bizottság állásfoglalását az oktatási törvénnyel kapcsolatban.
Valójában azonban a Velencei Bizottságnak pont az a feladata, hogy adott esetben kritizáljon. A testület, hivatalos nevén a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete.
Itt fontos megjegyezni: sokan, sokszor keverik, de az Európa Tanácsnak nincs köze az Európai Unióhoz. Az EU-nak is van egy hasonló nevű szerve, az Európai Tanács, ez szokott többeket összezavarni. Az Európai Tanács az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek találkozója.
A Velence Bizottságot 1990-ben alapították, kezdetben a demokratikus átalakulást véghez vivő országokat segítette, most már viszont széles körben elismert, független tanácsadó testületként működik.
A bizottság véleménykéréseket a tagállamoktól, az Európa Tanács szerveitől és nemzetközi szervezetektől is befogad – így például az Európai Bizottságtól is. Ezután kijelölnek egy csapatot, amely az adott kérdéssel foglalkozik, ennek tagjai megbeszéléseket folytatnak az érintett országban, majd megfogalmazzák javaslatukat.
Fontos, hogy javaslatról,
Szintén fontos, hogy a Velencei Bizottság jelentéseit az Európai Bizottság is rendszeresen átveszi, hiszen egy független szakértői testület elemzéséről van szó. Az Európai Bizottság ugyanis az Európai Unióban a szerződések őreként is működik, vagyis ellenőrzi, hogy a szerződések és jogszabályok megfelelően érvényesülnek-e a tagállamokban.
Az Európai Bizottság a tagállamok kormányaitól független intézmény, amely az EU egészének érdekeit képviseli. Elnökét a Parlament választja meg, az Európai Tanács javaslata alapján, most az Európai Néppárt által Jean-Claude Juncker tölti be a posztot. A Bizottságba minden tagállam egy biztost jelölhet, akiket kinevezésük előtt az Európai Parlament hallgat meg.
Vagyis
ha úgy látja, hogy az uniós értékek veszélyben vannak. Ebben az esetben kötelezettségszegési eljárást indíthat.
Erről néhány hónapja Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője is beszélt a Független Hírügynökségnek adott interjúban. Mint mondta, „az eljárások egy konzultációval indulnak, amikor a Bizottság észrevételeket tesz: megpróbálják elkerülni, hogy az eljárás további szakaszba lépjen. 75 százalékban megegyezésre jut a Bizottság a tagországokkal. Magyarország esetében is nagyon sok olyan eset van, amikor ez megtörtént.”
Ha viszont nincs megegyezés, akkor a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Neki kell ugyanis biztosítani, hogy az uniós jogszabályokat minden tagország azonos módon értelmezze.
Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, a tagállam köteles azt azonnal megszüntetni. Ha pedig az adott állam nem teszi meg a megfelelő lépéseket, vagyis nem teljesíti az ítéletet, akkor a Bizottság újabb eljárást indíthat a Bíróságon, amely pénzbírságot is kiszabhat.
Az elmúlt hónapokban a Bizottság több, Magyarországot is érintő ügyben fordult már az Európai Bírósághoz. Ilyen volt a kvótaügy, a lex CEU és a civiltörvény is. Ez utóbbi ügyében például az Európai Bizottság a Velencei Bizottság véleményét megvárva döntött úgy, hogy lépnie kell, mert a magyar törvény tartalmaz olyan rendelkezést, amely az uniós jogot sérti.
Most, a Stop Sorossal kapcsolatban a Velencei Bizottság véleménye az, hogy a törvénynek vannak olyan pontjai, amelyek sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét, vagy épp a szólásszabadságot. Ahogy cikkünk elején írtuk, az Európai Bizottság jelezte, hogy figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság szakvéleményét. Ennek alapján pedig
Akkor pedig újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat – amely viszont évekig is tarthat.
Emellett az Európai Uniónak van még egy fegyvere az uniós normákat be nem tartó tagállamokkal szemben, ez pedig az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, amely akár a szavazati jog felfüggesztésével is járhat. Ennek elindítását az Európai Parlament több bizottsága is javasolta már Magyarországgal szemben, a folyamat azonban szintén nagyon hosszú, és több lépcsőből áll.
Először az Európai Parlamentnek kell megszavaznia ez eljárás elindítását. Ehhez a képviselők abszolút többségére, a leadott szavazatoknak pedig a kétharmadára van szükség. Ezután tagállamok minisztereinek tanácsa szavaz arról, valóban megsérti-e az adott ország az uniós normákat, itt négyötödös többségre van szükség, majd az Európai Tanács is szavaz róla. Ezután döntenek az esetleges szankciókról. Vagyis, itt is egy rendkívül hosszú folyamatról van szó.
A Független Hírügynökség is megírta, hogy elmarad a Billy Elliot 15 előadása. Az Operaház közleménye szerint azért, mert nem elég nagy az érdeklődés a musical iránt. Ugyanakkor néhány hete az erősen kormánypárti Magyar Időkben megjelent egy homofób írás, amely élesen kritizálta az előadást, mondván, „melegpropagandát” folytat.
A botrány híre már a nemzetközi sajtóba is eljutott.
A CNN arról ír, hogy a Magyar Állami Operaház az előadások harmadát törölte, miután egy kormánypárti médium azzal kritizálta, hogy
„a darab meleggé teszi a magyar fiúkat”.
Többször is idéznek a Magyar Idők írásából, többek között ezt: „nem lehet nemzeti cél a homoszexualitás propagálása egy olyan helyzetben, amikor amúgy is csökken/elöregszik a népesség, hazánkat pedig idegen invázió fenyegeti”.
A CNN megkérdezte a Magyar Időket, hogy az írás mennyire tükrözi az egész szerkesztőség véleményét, de nem kaptak választ. Megemlítik viszont, hogy Ókovács Szilveszter visszaszólt a lapnak.
hogy Orbán Viktornak vagy bárkinek a kormányból van-e köze a kampányhoz, vagy támogatják-e azt. Választ nem kaptak, az Operaház közleményét ajánlották nekik.
A New York Times is ír az ügyről, ők is azt, hogy több mint egy tucat előadást töröltek, miután egy publicista „melegpropagandával” vádolta a darabot. Ők is többször idéznek a cikkből, többek között ugyanazt a „nemzeti célt” emlegető mondatot, amelyet a CNN is. Azt is megemlítik, hogy
Ők is írnak Ókovács Szilveszter válaszcikkéről, majd a levélről, amelyben az Operaház főigazgatója azt írja: a támadások miatt nagyon lecsökkent az érdeklődés a darab iránt, ezért kell előadásokat törölni.
A New York Times azt is írja, hogy a Magyar Idők
„a nacionalista Orbán-kormány nem hivatalos orgánumaként ismert”.
Írnak arról is, hogy 2010 óta a kormány célja az is, hogy átalakítsa a kultúrát úgy, hogy alkalmazkodjon az „illiberális demokrácia” eszméjéhez. Megemlítik, hogy Orbán nyilvánosan nem kritizálta a homoszexualitást, de ha hasonló sértések hangoznak el a közbeszédben, annak nincs következménye.
A lapnak Herczog Noémi, az Élet és Irodalom színházkritikusa is nyilatkozott, ő többek között azt mondta: a cikkváltás a publicista és a főigazgató között a kommunista időket idézte.
A Guardian is ír a botrány, ott az olvasható, hogy kevesebb jegyet adtak el, miután a miniszterelnökhöz közel álló média szerint a darab „deviáns életmódot támogat”. Idézik Ókovács Szilvesztert, majd a Magyar Időkben megjelent cikket is.
amelyet a CNN és a New York Times is.
Írnak Ókovács szintén a Magyar Időkben közölt válaszáról, és arról is, hogy a Billy Elliotot 2016 óta 90-szer adták elő és több mint 100 ezren látták.
A Guardian arról is ír, hogy harmadik választási győzelme után Orbán még inkább fokozta a nyomást a független intézményeken, többek között a Magyar Tudományos Akadémián és a CEU-n, és támadja a bírói függetlenséget és a civileket. Megemlítik a Figyelő listázását és a Stop Soros törvénycsomagot is.
A lap megkereste a homofób cikk szerzőjét is, de ő nem akart válaszolni a kérdésekre.
A szintén brit Independent azt írja az ügyről, hogy egy lap homofób kampányt indított a show ellen, ezután több előadást töröltek. Idézik Ókovács közleményét, amely szerint a kampány miatt csökkent az érdeklődés.
A Magyar Idők írásából az Independent is ugyanazt a mondatot emeli ki, amelyet a több újság.
A menekült gyerekeknek viszont lehet egy pohár vizet adni, ezt maga Dömötör Csaba mondta az ATV-ben, az ilyen még nem számít bűncselekménynek, vagyis, és ezt már mi tesszük hozzá, a Stop Soros mégsem annyira embertelen és gyomorforgató, mint amilyennek sokan látják.
A bíróságok, ha lehet, még a mostaninál is sokkal függetlenebbek lesznek. A parlament ugyanis megszavazta azt az előterjesztést, hogy jöjjenek létre úgynevezett közigazgatási bíróságok, ami szabad magyar fordításban azt jelenti, hogy a jövőben a mostani bíróság mellett lesz egy másik is, ahol a kormány számára fontos ügyekben a kormánytól nem túl távol álló bírók hoznak majd ítéleteket. Ezzel hatékonyabbá válhat az ítélkezés, nem az lesz, hogy egyik bíróság így dönt, a másik meg máshogy, a jövőben mindenki tudni fogja, hogy mi a dolga, mit vár el tőle a Nemzeti Együttműködés Rendszere.
És a gránitszilárdságúnak álmodott, ezúttal hetedszer módosított alaptörvényben mostantól az is benne lesz, hogy minden állami szervnek kötelessége lesz a keresztény kultúra védelme. Hogy ez mit jelent, azt az alaptörvény nem írja körül pontosan, de feltehetően az Erkel Színházban kedden bemutatott Billy Elliot című musical feltehetően nem számít annak. Ez onnan is sejthető, hogy a Magyar Idők N. Horváth Zsófia nevű munkáslevelezője cikket írt ebben a tárgyban. Nevezett hölgy a Szabad Nép reinkarnációjaként működő Magyar Idők hasábjain még június első napján tett közzé egy igen mérges hangú kritikát a Sir Elton John által jegyzett és sok országban – köztük Magyarországon is – nagy sikerrel játszott Billy Elliot felújításáról.
N. Horváth Zsófia egy igen erős felütéssel kezdte írását, azzal, hogy Magyarországon a kultúra területén még nem történt meg a rendszerváltozás. Ennek egyik fényes bizonyítéka N. Horváth Zsófia szerint a Billy Elliot című darab bemutatása, melyet ő még a tavalyi sorozatban látott, és már akkor fel volt háborodva azon, hogy a balettos fiú története nyomán a gyermeknézők késztetést éreznek majd arra, hogy melegek legyenek. A Billy Elliot tehát legalábbis N. Horváth Zsófia munkáslevelező olvasatában, nem más, mint a homoszexualitás propagálása.
Ókovács Szilveszter egy nappal későbbi válaszában megvédte a darabot, szerinte nem ösztönzi „buziságra” a nézőket, majd az operairodalomból hozott példákkal illusztrálta, hogy abban a világban természetes, hogy a nők néha férfinak, a férfiak pedig nőnek öltöznek, mégsem lesz mindenki meleg.
Úgy tűnt, ezzel a lovagiasság szabályai szerint le lett rendezve a csörte, ám csütörtökön az Operaház közleményt adott ki, miszerint a sajtótámadások miatt visszaesett az érdeklődés a darab iránt, ezért 15 előadást levesznek a műsorról. Megnéztük az aznapi jegyeladásokat, és nem tapasztaltuk a csökkenő érdeklődést, mondhatjuk azt is, hogy épp ellenkezőleg: nagyon jó eladási mutatókat láttunk. Persze mi nem értünk hozzá, nem vagyunk igazgatók az Operaházban, főigazgatók meg még annyira sem. Nem is szólnánk bele ilyen dolgokba, ha nem éreznénk mögötte a megfelelési kényszert. Jelesül azt, hogy valójában nem a jegyeladások miatt mondták le az előadásokat, hanem mert N. Horváth Zsófia munkáslevelező véleménye mögött a kormány nyomatékos kérését vélték felfedezni.
A keddi nap eseménye még, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség menesztette Georges Leekens szövetség kaptányt. A kirúgás körülményei korrektek voltak, olyannyira, hogy Leekens úr nem a sajtóból tudta meg hogy lapátra tették, hanem egy barátja mondta el neki, hogy legközelebb már nem kell bemennie dolgozni, mert más lett a szövetségi kapitány.
Pedig Leekens mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar labdarúgó csapat élén maradhasson. Igaz, a csapat meglehetősen eredménytelenül szerepelt – Leekens vezérletével három vereség mellett egy döntetlent is elszenvedett – ám a belga úr nem győzte hangsúlyozni, hogy egyre jobb úton járunk, és ő a maga részéről látott biztató jeleket.
Amiben lehet igazság, főleg, ha biztató jelnek tekintjük, hogy Leekens mester néhány héttel korábban nagyon megdicsérte Orbán Viktort, azt mondta róla, hogy a miniszterelnök szereti a futballt. És a stadionépítéseket is megdicsérte, miközben a saját hazájába is belerúgott, hogy lám a belgák sehol sincsenek, ott húsz éve nem történik semmi.
Amiben lehet valami. Belgium ugyanis mindössze harmadik a FIFA világranglistáján, éppen hogy csak 47 hellyel előz meg bennünket, magyarokat, a miénk tehát látszólag egy rosszabb pozíció, de ugye nálunk vannak biztató jelek és Orbán Viktor is jobban szereti a focit, mint belga kollégája.
Mindez azonban kevés volt ahhoz, hogy Leekens megtarthassa a helyét a csapat élén, a szájkarate a futballban ugyanis csak ideig-óráig működik. Ebben is különbözik a politikától, ahol végtelen hosszú ideig lehet mellébeszélni és maszatolni, vagyis addig, ameddig nagy számban lesznek olyanok, akik a legképtelenebb ostobaságokat is elhiszik.
A Guardianben megjelent véleménycikk szerint az, hogy kriminalizálják a menedékkérőknek nyújtott segítséget, újabb eleme Orbán Viktor autoriter rendszerének, és ezt az EU már nem hagyhatja figyelmen kívül. Ahogy a publicista, Owen Jones írja: egy tagállam
autoriter rémálom jött létre, és ennek semmilyen komoly következménye nem volt.
Az illiberális demokrácia újabb példájaként említi a Stop Soros törvénycsomagot, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy valaki menedékjogi kérelmet nyújtson be: már az bűncselekmény, ha valaki segít a menekülteknek, emellett 25 százalékos adóval sújtják azokat a civil szervezeteket, amelyek „támogatják a bevándorlást”, vagyis amelyek bármilyen pozitívumot mondanak róla.
Owen Jones szerint
ennek részeként indított antiszemita elemekkel tarkított kampányt Soros György ellen, a Nyílt Társadalom Alapítvány pedig el is hagyja Budapestet. Megemlíti azt is, hogy a kormány célpontjai között ott van a CEU is, valamint azt, hogy egyre nagyobb a nyomás a független médián.
Ugyanakkor a Fidesz továbbra is tagja az Európai Néppártnak, amely legutóbbi találkozóján még csak meg se feddte a magyarokat.
A publicista szerint az a minimum, hogy elindul a hetes cikkely szerinti eljárás, és
Szerinte ugyanis Magyarország, Lengyelországgal együtt, gúnyt űz az EU-ból. Emlékeztet arra, hogy már 2016-ban felvetette a luxemburgi külügyminiszter, hogy Magyarországot ki kell zárni az unióból azért, ahogy a menedékkérőkkel bánik.
Owen Jones azt írja: az EU-nak több válsággal szembe kell néznie, de a legnagyobb fenyegetés a létezésére az, ha eltűri, hogy a saját tagállamaiban győznek a tekintélyelvű rendszerek.
A magyar kormányt a Velencei Bizottság is felszólította a Stop Soros visszavonására, erről itt olvashat.
Az Andrássy Élményközpontot a Tulipántündér Produkció hozta létre, akik korábban a Millenáris Parkba hoztak el olyan, egyszerre ismeretterjesztő és szórakoztató utazó kiállításokat, mint a Gateway to Space vagy a Living Dinosours. Illés Gabriella, a produkciós iroda vezetője a FüHü-nek elmondta, hogy mindenképpen szerettek volna egy olyan állandó helyet, azaz élményközpontot, amely folyamatosan lehetőséget biztosít az ilyen programok megvalósítására. Így esett a választás a Párisi Nagy Áruház épületére, amelyben legutóbb könyvesboltként működött.
Illés Gabriella arról is beszélt, hogy az olyan kiállítások licencének megszerzéséért, mint az élményközpont indulásaként most látható Future Park, nagy verseny folyik. Azt szerették volna, ha ezekért a színvonalas, egyszerre tudományos jellegű és élményközpontú programokért a magyar családoknak sem kell külföldre menniük.
A tervek szerint az élményközpont programjai néhány hónapig lesznek nyitva attól függően, hogy várhatóan mekkora érdeklődésre lehet számítani a látogatók részéről. Illés Gabriella most úgy tervezi, hogy
Szóba került az épület kivételes értékét képviselő Lotz-terem sorsa is, amely jelenleg le van zárva a látogatók elől és üresen áll. Kiderült, hogy ez a tervek szerint a későbbiekben is kávézóként funkcionálna majd, ahogy az átalakítás előtt tette.
Most pedig vissza a Future Parkba, amelyet elsősorban kisiskoláskorú gyereket nevelő családoknak ajánlanak azzal, hogy a felnőtteknek is tartalmas szórakozást nyújthat. A bejárására a szervezők szerint két órát érdemes szánni, ezért az esténként nyolcig nyitva tartó kiállítás kapuit hat óra után be is zárják. A gyerekek valószínűleg még ennél is több időt el tudnak játszani benne, és másfél órát felnőttként is simán elbolyonghat az ember az úgynevezett tudományos játszótéren, amelynek azért inkább a játszótér jellege dominál.
A kiállítás bejárása után úgy tűnt, hogy a fejlesztő hatás hangsúlyozása inkább csak azért fontos, hogy könnyebben el lehessen adni az egészet a családoknak azzal, hogy itt nem csak játszik, hanem tanul is a gyerek. Hiába írják ki minden teremben, hogy mit hivatott fejleszteni, az azért nem volt teljesen világos, hogy hogyan működhetne ez. Persze tagadhatatlan, hogy nagyon ingergazdag és stimuláló a környezet, de mivel mindössze néhány órát töltenek benne a gyerekek, nehéz elképzelni, hogy hatalmas hatást gyakorolna rájuk ilyen szempontból. De az nem is feltétlenül baj, mert tényleg minőségi szórakozásról van szó tanulás ide vagy oda. Ráadásul a Future Park nagyon jól néz ki, és
amiért tényleg élvezetes lehet a felnőtteknek is.
Az első terem a természet működésével hivatott megismertetni a nagyvárosi gyerekeket: a sötét falakra és a padlóra színpompás növény- és állatvilágot vetítenek, amely reagál az emberi érintésre és mozgásra. A lábunk nyomán virágok nőnek, a kezünkkel pedig a falakra tudjuk „festeni” a növényzetet, a következő teremben pedig saját élőlényeket is alkothatunk. A kihelyezett madár, gyík, pillangó- és krokodilsablonokat kiszínezve és beszkennelve megelevenednek az általunk kreált állatok, és ők is belevetik magukat a kavalkádba. A gyíkok felmásznak a falra, a madarak elrepülnek, és arra is fel kell készülni, hogy bizony a kisebb állatot bekebelezi a nagyobb. Ez lenne tehát a dolog „tudományos” része, de ettől függetlenül is teljesen jó móka figyelni a megelevenedő lényeket.
A következő részen nagy, világító labdákat dobálhatunk egymásra, amelyek az érintésről változtatják a színüket, és a mozgatásukkal elvileg a hanghatásokat is lehet befolyásolni a teremben. Arra azonban nem sikerült rájönni, hogy ez hogy működik, a gyerekeket pedig jobban izgatta, hogy a labdák között kergetőzzenek és dobálják egymást, mint hogy a kölcsönhatásokat megfigyeljék.
Itt kapott helyet két interaktív asztalszerűség is, amelyen pici emberek masíroznak, akiknek befolyásolni tudjuk az életét és a környezetét az asztal tapogatásával. Küldhetünk rájuk esőt, állíthatunk eléjük akadályokat, mindezt a kezünkkel és néhány kihelyezett tereptárggyal. Tervszerűség helyett azért itt is jellemzőbb volt, hogy a gyerekek – és a felnőttek – csak tapogatták az asztalt, hogy hátha történik majd valami. Igaz, egy apuka, aki láthatóan már a sokadik óráját töltötte a Future Parkban, elég sok trükköt megmutatott. Tudta például, hogy hogyan lehet például tehenet varázsolni és tüzet gyújtani.
A kiállítás emeleti részén is három terem van, ezek közül a legjobb, és talán az egész Future Park legizgalmasabb része az a terem, ahol a falat tapogatva tudunk alkotni. Ez alapesetben szürke, és fekete szimbólumok jelennek meg rajta, amelyek megérintve átváltoznak valamivé: állatokká, növényekké, heggyé, tűzzé, folyóvá, napsütéssé, hóvá… Ezek azután egymásra is hatással vannak: az állatok elkergetik egymást, a víz eloltja a tüzet, a hó megül a fák ágain. Időbe telik, mire az ember rájön, hogy melyik szimbólum mire utal, de úgy is teljesen élvezhető a játék, ha csak megérintünk minden jelet, ami elénk kerül.
amelyek azután néhány percig élnek a falon, majd eltűnnek. Sőt, igazából nem is csak egymásra reagálnak, hanem ránk is: a kutyákat például meg tudjuk simogatni. A folyamatosan változó táj pedig gyönyörűen néz ki. Itt aztán tényleg sok időt el lehet tölteni azzal is, hogy az ember tanulmányozza a kölcsönhatásokat, hiszen mindig más-más történik a falon. A hanghatásokkal kiegészítve ez a terem kifejezetten pszichedelikus élményt nyújt.
Utána megint egy rajzolós rész következik, ahol ezúttal másféle állatokat tudunk beszkennelni és életre kelteni. Úgy tűnt, a gyerekek nehezen unják meg ezt, főleg, hogy az állatok ezúttal táncra is tudnak perdülni a terem falán. Mellette egy interaktív terepasztal kapott helyet, ahol egy városkát tudunk felépíteni, amely aztán a falon kivetítve is életre kel.
Az utolsó játék a kombinatorikai képességeket hivatott fejleszteni, és a zsenik ugróiskolája nevet kapta, ami azért megint merész vállalásnak tűnik. Tulajdonképpen színes alakzatokon kell végigugrálni és elvileg nem mindegy, hogy milyen sorrendben tesszük ezt. A különböző kombinációkkal különböző hatásokat tudunk kiváltani, de felnőttként sem – vagy felnőttként nem? -sikerült rájönni a benne rejlő logikára. Persze lehet, hogy csak mi nem voltunk elég okosak hozzá.
Összességében tehát tényleg nem mindennapi élményt kínál a Future Park, de azért ne követeljük vissza a jegy árát, ha nem lesz tőle okosabb a gyerek.
A 2017-es adatok szerint a bevételi intézkedések és egyszeri tételek nélkül számított államháztartási kiadások növekedése jóval meghaladta a 2017-re vonatkozó referenciaértéket, jelentős – a GDP 2,4 százalékának megfelelő mértékű – eltérést mutatva az előírt strukturális kiigazítástól – figyelmeztette a Tanács Budapestet.
A dokumentumban foglaltak alátámasztják Vértes Andrásnak, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökének a véleményét: ezért is kezdtek el Orbán és emberei világgazdasági válságról és erre való hivatkozással szükségessé váló magyar gazdaságpolitikai fordulatról beszélni.
„A kormány az elmúlt egy-két évben olyan költségvetési előirányzatokat fogadott el, amelyek nincsenek teljesen összhangban az uniós előírásokkal – ez az úgynevezett strukturális deficit előírás, amelynek a lényege, hogy az Unió a hiány mértékét a fenntarthatóság pályája szempontjából is korlátok közé szorítja, ezt pedig évek óta nem tartjuk be” – fejtegette a Független Hírügynökségnek adott interjújában Vértes. Hozzáfűzte, hogy ennek megszegése ugyan nem jár büntetéssel (miután nem vagyunk tagjai az euróövezetnek), ám az Európai Bizottság már levélben figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy nem teljesíti a középtávú egyensúlyi célt.
„Ezért léptek hátrébb a költségvetésben.
Korábban ugyanis jóval magasabb költségvetési hiánycélt fogalmaztak meg – még az EU által egy évre elvárt 3 százalék alatt, de bőven 2 százalék felett, ami már nem felelt meg a strukturális deficit követelményének” – emlékeztetett, hozzáfűzve: „nem katasztrofális az eltérés, de a Bizottság kifejezetten kérte a korrekciót, ez pedig elég erőteljes megfogalmazás, nem gyakori az ilyen a kommunikációjukban.
A tanács ajánlásai között szerepel az is, hogy az elsődleges államháztartási kiadások nettó nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 százalékot, ami a GDP 1 százalékát kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg, így álljon Magyarország a középtávú költségvetési cél eléréséhez vezető megfelelő korrekciós pályára – idézi a határozatot az MTI. Egy további ajánlásuk, hogy Magyarország az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel. A határozat szerint Magyarországnak október 15-ig kell jelentésben beszámolnia az ajánlásokra válaszul hozott intézkedésekről.
Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, ezt a kérdést nemzeti hatáskörnek tekinti, amelybe bármilyen brüsszeli beavatkozás a nemzeti szuverenitást sérti – szögezi le a kiadott magyar közlemény, hozzáfűzve:
nem támogatjuk a Brüsszel által előterjesztett bevándorláspárti költségvetési javaslatot,
mert az nem szolgálja sem az európai közösség, sem Magyarország érdekét.
Az Ecofin pénteki ülésének összefoglalóját itt találja:
Sokféle pletyka terjeng a piacon arról, vajon mi történhetett Simicska Lajossal a súlyos választási kudarc óta, milyen lehet a viszonya Orbán Viktorral, mit tervez a televíziójával, mit az óriásplakátokkal; egyszer és mindenkorra hátat fordított-e a magyar politikai életnek, vagy csak erőt gyűjt?
Arról megoszlanak a vélemények, hogy lehetséges-e annyi nyilvános szembenállás után újra szövetséget kötni Simicska és Orbán között, esetleg visszatérni a régi viszonyhoz. Sokan állítják, hogy a volt pártpénztárnok már április 8-a előtt kereste a kapcsolatot a miniszterelnökhöz, annak ellenére, hogy egy-két hónappal korábban még teljes magabiztossággal hitt abban, hogy a Fidesz el fogja veszíteni a választásokat. Sőt nem csak abban, hogy a Fidesz veszít, abban is, hogy a magzabolázott Jobbik lesz a végső győztes. Erre nem kevés pénzt áldozott; jobbikos óriásplakátjai elárasztották az országot, Hódmezővásárhely után pedig végképp értelmesnek és eredményesnek látta a befektetést. Hiszen a hódmezővásárhelyi siker jórészt az általa patronált pártnak volt köszönhető, és nem pusztán azért mert a végül győztes Márki-Zay éppen a Jobbiktól kapta a bíztatást, hanem azért is, mert a kampány-munka dandárját az ő emberei végezték.
És mégis: egyre többet köszön vissza az az értesülés, hogy Simicska már április 8-át megelőzően kereste az utat Orbánhoz – feltehetően ez azért nem annyira bonyolult számára -, ami ha igaz, akkor az azt is jelenti, hogy már voltak információi arról, hogy számára mekkora vereséggel zárul majd a választás. A jólértesültek tudni vélik, hogy már akkor szó esett a médiáról, és arról, hogy az az út, amit addig járt a Simicska-portfólió nem járható tovább. Emlékszünk: a Magyar Nemzet és a Hír tv is folyamatosan robbantgatott, azaz szinte nap, mint nap jelentek meg tényfeltáró, a Fidesz korrupciós ügyeit feltáró írások, beszámolók. Más országban, más körülmények között, kevésbé beletörődő társadalomban ezek a leleplezések egyenként is elegendőek egy kormány megbuktatásához, Magyarországon azonban a többséget nem érdekelte, é simán leadta a voksát a Fideszre.
Nyilván ez az elsőszámú magyarázata annak, hogy Simicska nem várt lényegében még egy napot sem: azonnal bezárta Magyar Nemztet, a legcsekélyebb mértékben sem érdekelte annak múltja, a pártállami időkben játszott pozitív szerepe; egy fillért sem volt hajlandó tovább költeni rá. Ma már inkább úgy fogalmaznék – abban az esetben persze, ha igaz az Orbánnal való kiegyezés megszellőztetése -, hogy nem akart több tényfeltáró riportot olvasni a lapban, másként: nem akart több borsot törni Orbán orra alá. Azóta – mármint a Lánchíd rádió és a Magyar Nemzet bezárása óta – kivonult a nyomtatott sajtó területéről a Heti Válasz is, jelentős létszámcsökkentés hajtottak végre a Hír tv-nél is, amelynek jövőjéről maga a tulajdonos nem nyilatkozott, noha ezzel kapcsolatban is terjengenek mende-mondák; ma a sajtó- és a politika piacán lehet hallani az esetleges bezárásáról – jól értesültek fél évről beszélnek -, arról is, hogy a Fidesz fogja felvásárolni ezt is, de rebesgetik azt is – egyre kevesebb meggyőződéssel -, hogy A Hír tv-t nem adja ki a kezéből Simicska. Egyelőre annyit látni, hogy a csatorna működik, és talán jelentős politikai elmozdulást sem észlelni a műsoraiban, legalább is a zászlóshajónak számító Kálmán Olga produkcióban, az Egyenesenben nem. Hogy aztán ebből lehet-e bármilyen következtetést levonni, azt az olvasóra bíznám.
Mint ahogy annak az értesülésnek az elbírálást is, amely szerint Simicska az óriásplakát biznisztől is szívesen megválna, sőt tett is ajánlatot Orbánnak: állítólag egymilliárd forintot kért volna a portékáért. Egyébként a napokban felröppent a hír, hogy a Fidesz megvásárolná a Simicska-féle céget, a Publimont-ot, amely értesülést senki nem cáfolta, igaz, nem is erősítette meg. A Független Hírügynökség azonban úgy értesült, hogy az előbb említett egymilliárd forintos ajánlat valódi üzleti szándék volt, amire Orbántól csak az a válasz érkezett: annyit hajlandó adni érte, amennyiért Simicska is hozzájutott, tehát ingyen. Jópofa történet, és ne tagadjuk: a mai Magyarországon éppenséggel elő is fordulhat, hogy a miniszterelnök dönt arról, milyen piaci terméket vásárolnak meg, és mennyiért. Ebben az országban senki meg nem kérdőjelezi, hogy egy ilyen párbeszéd előfordulhatott, legfeljebb azon kétséget lehet megfogalmazni, hogy a gecizés után lehetséges-e négyszemközti tárgyalás az egykori barátok között. (Never say never, tartja a bölcs mondás, de itt azért engedtessék meg, hogy kijelentsük: a két férfiú még nem tart ott, hogy személyesen tárgyaljon egymással. De egy tranzakciót le lehet bonyolítani közvetítőkön keresztül is, a történetnek az orbáni üzenetről szóló része pedig olyannyira jellemző a miniszterelnökre, hogy akár meg is eshetett. Hogy aztán Simicska belekényszerül-e az óriásplakát cég eladásába, vagy sem, azt ma még nem tudjuk. Általánosságban azt lehet gondolni, hogy az üzletág Orbán nélkül is nyereséges, ám de az újabb kétharmados győzelem után a marketingesek és vezetőik nyilván erősen megfontolják, hogy elhelyezzenek-e reklámot egy olyan felületen, amely nem pusztán nincs a Fidesz, vagy a Fideszhez köthető emberek birtokában, hanem egyenesen az ellenséggé vált Simicska kezében van.
Abban ugyanis biztosak lehetünk, hogy noha egy-két pályázatot most, sokak meglepetésére, elnyert Simicska valamelyik cége, de azért a többség még nem hisz a látványos összeborulás, pláne az újbóli összebútorozás lehetőségében. Azt azonban bizonyossággal lehet tudni: Orbán a média-terjeszkedésben és a politikai tér szinte teljes elfoglalásában sem tud, akar, képes leállni. Ezért aztán az a törekvés hitelesnek tűnik, hogy a Fidesz holdudvarába kerüljenek azok a média-felületek is, amelyek képesek befolyásolni az embereket, illetve azok, ártani képesek a Fidesznek. Ennek jegyében tehát mindenképpen fontos az a sokezer közterületi reklámhordozó, ami ma még Simicska birtokban van. És fontos Orbán számára változatlanul az Index megszerzése, vagy éppen a Soroshoz köthető 444.-hu kiiktatása. A vájt fülűek úgy tudják: ezek Orbán tervei erre a ciklusra, és persze a politikai tér bővítése, illetve átalakítsa is. Ami nem jelent egyebet, mint a Jobbik teljes szétverését; a többiekkel meg majd csak elboldogul valahogy, ahogy eddig is tette.
