Ugyan Angela Merkel német kancellár úgy vélekedett, hogy meglehetősen jó eredményeket sikerült elérni a brüsszeli csúcson uniós szinten és kétoldalú alapon egyaránt, egyre több akadály látszik felbukkanni: a partnerországok sorra mondanak nemet a kiszivárgott tervek rájuk eső részére.
Már megszokhattuk, hogy az alternatív valóság médiájának kedvenc célpontjává vált az elmúlt években a Jobbik, azon belül is Vona Gábor. Ezen mit sem változtatott Vona kivonulása a politikából – tartanak még tőle, nem véletlenül találják meg máig vitriolos cikkekkel. Egy másik slágertéma is napirenden van tartva: a baloldal, mint amely ráront nemzetére. Erről is találunk cikkeket a mai sajtóban. Amelyből nem maradhat ki a másság elleni támadás sem.
888.hu – A baloldal, ha teheti, mindig a magyarsággal szemben foglal állást
Ezzel a címmel tudósít a portál Bajkai István Fideszes országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatójáról. Beszélt arról, hogy a Stop Sorossal erős felhatalmazást és jogi eszközöket kaptak az igazságszolgáltatási szervek, hogy fel tudjanak lépni azokkal szemben, akik az illegális bevándorlást szervezik, pénzelik, és végső soron a törvények kijátszására biztatják, tanítják a migránsokat, és eredményesen meg tudják védeni az országot tőlük.
A Soros-hálózat változatlan intenzitással és eszközökkel arra törekszik, hogy Európát elárasszák a bevándorlók, a kontinens kevert népességűvé váljon.
Bajkai úgy fogalmazott: a törvénycsomag szavazásánál látták, hogy az ellenzék jelentős része bevándorláspárti, támogatja a Soros-hálózat embereit. Azt mondta, a történelemben megfigyelhető, hogy a baloldal, ha teheti, mindig a magyarsággal szemben foglal állást, nem fontosak neki a magyarok érdekei. A baloldal kész volt a jogszabály megakadályozására, hogy lehetővé váljon a migráció.
A baloldal Magyarország helyett a Soros-hálózat „ügynökeit”, valamint a bevándorlókat választotta
– jelentette ki. A Fidesz ezzel szemben megvédi az országot, a nagyobbik kormánypártnak Magyarország az első – hangsúlyozta.
Magyar Hírlap/MTI – Novák Katalin: A kormánynak határozottan ki kell állnia a házasság értékei mellett
A kormánynak a jövőben is határozottan ki kell állnia a házasság értékei mellett – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy kaposvári fórumbeszélgetésen. Novák Katalin a Családok éve alkalmából rendezett ökumenikus fórumon kijelentette: a család szerepe az élet továbbadása. A kaposvári református templomban tartott beszélgetésen megjegyezte: amikor az élet továbbadásának szentségéről, a férfi és nő házasságban betöltött szerepéről, hagyományos férfi és női szerepekről beszélünk, a nyilvánosan szereplők óvatosan fogalmaznak, mert félnek attól, hogy a homofóbia vádjával illetik őket, akkor is, ha a legegyértelműbb összefüggéseket mondják ki. Például ha meleg párok örökbe fogadási jogáról van szó, megtorpanni látszik a logika – fűzte hozzá, és bátorságra buzdította a jelenlévőket, szavai szerint „szabad bátran beszélni nyilvánvaló kérdésekről”.
Nem szabad elfeledkeznünk a többségről, amelynek értékei és a gyerekvállalás mellett határozottan ki kell állni;
a családhoz kell egy nő és egy férfi, és pont elég hozzá egy nő és egy férfi – fogalmazott.
Márfi Gyula veszprémi érsek többek között arról beszélt, hogy van pozitív és negatív másság. A fiú más, mint a lány, ez pozitív másság, ma ezt el akarják törölni.
Az egynemű partnerek nem alternatívái a házastársaknak – mondta.
Origo – Csődbe kormányozta a Jobbikot, ezt olasz luxusnyaraláson piheni ki Vona Gábor
Nem könnyű teljesen taccsra vágni egy középpártot, valahol ki kell ilyenkor ereszteni a gőzt. Vona Gábor választása az elit Lido di Veneziára esett. Felesége nem bírta ki, kiposztolt egy tengerparti-napozós képet közösségi oldalára, így ország-világ megtudhatta, hova „ruccant ki” a Jobbikot eladósító pártvezér és családja.
Részben jogosan választott ilyen mesés helyet Vona Gábor, hiszen
az elmúlt hónapokban, években minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy a korábban középpárti státuszú Jobbikból egy balliberális törpepártot varázsoljon.
Ráadásul jelen állás szerint eredményre is vezettek ez irányú, komoly erőfeszítései. Másrészről viszont nem választott jogosan ilyen mesés helyet Vona Gábor, hiszen magasfokon árverték a szavazóikat azzal, hogy az Állami Számvevőszék bírságolása okán a szimpatizánsoktól begyűjtött pénzeket teljesen másra verték el (remélhetőleg nem a Vona család nyaralására), ráadásul a politikus visszavonulása óta gyakorta érkeznek a pártközpontba különböző helyekről fizetési felszólítások, jellemzően több tízmillió forintokról. Bizalmasa, Gyöngyösi Márton, elnökhelyettes a következőképpen foglalta össze Vona politikájának eredményeit a napokban: „a Jobbik most pillanatnyilag olyan helyzetben van, mint a templom egere”.
Sebaj, addig mindenképpen jó a jobbikozás, amíg „nyúlfarknyi” utazásokra van pénz.
Most induló cikksorozatunkban az idén már 166 éves a világhírű Zsolnay gyár történetét dolgozzuk fel, amely egy tönkrement kőedénykészítő üzem felvásárlásával és újjáalapításával kezdődött. Az alapító fia, Zsolnay Vilmos néhány évtized alatt világhírűvé tette a Zsolnay kerámiákat, de közben persze mást is gyártottak.
Zsolnay Vilmos Forrás: Wikimedia Commons
Zsolnay Vilmos 1828. április 19-én született Pécsen, egy ismert kereskedő és egy gimnáziumigazgató lányának gyerekeként. Összesen hat testvére volt, öten közülük Vilmosnál fiatalabbak voltak. Szülei azt akarták, hogy ő is kereskedő legyen, bár őt inkább a festészet vonzotta. A szülői akarat győzött: Bécsben tanult és dolgozott egy ideig, majd bejárt több európai nagyvárost, végül apja mellé szegődött.
Az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd nem sokkal később megismerkedett feleségével, Bell Terézzel. Három gyerekük született: Teréz (1854), Júlia (1856) és Miklós (1857).
Közben, 1852-ben édesapja megvette a tönkrement lukafai kőedénygyárat, amelyet Pécsre telepített, átnevezett Zsolnay Keménycserép Manufaktúrának, majd átadta legidősebb fiának, Ignácnak. Így tulajdonképp a Zsolnay-gyár alapítójának Zsolnay Miklóst kell tekintenünk, azonban Zsolnay Vilmos volt az, aki felfuttatta, majd világhírűvé tette azt.
A Zsolnay Keménycserép Manufaktúra cégtáblája. Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Ignácnak ugyanis nem volt elég tehetsége ahhoz, hogy egy gyárat irányítson, hiába volt a cég kicsi, 8-10 alkalmazottal, akik csupán a helyi piacra gyártottak kőedényeket, épületkerámiákat és vízvezetékcsöveket. Ezért Vilmos előbb kölcsönnel segítette, majd 1865-ben át is vette tőle, miközben tovább üzemeltette időközben megnyitott üzletét is –
a Zsolnay gyárat pedig néhány évtized alatt világhírűvé tette.
Ahhoz, hogy fejleszteni tudja a gyárat, Vilmos kutatni kezdett, hogy megfelelő alapanyagokat találjon, és még vegyészeti tanulmányokat is folytatott, emellett pedig külföldről, főleg német nyelvterületről hívott szakembereket. 1868-ban aztán bejegyeztette új vállalatát Pécsi Cement, Chamott és Tűzálló Anyagáruk néven. A cementgyártás ugyan nem jött be, de a többi termék iránt nagy volt a kereslet. Folyamatosan kísérletezett különböző agyagokkal és mázakkal, közben pedig a gyárban elkezdtek művészi kerámiákat gyártani.
A Zsolnay Keménycserép Manufaktúra épületei egy 19. századi grafikán. Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
A 70-es évek elején már egy festőt is tudott szerződtetni, az 1873-as bécsi világkiállításon pedig bronzéremmel és oklevéllel jutalmazták, sőt, a királytól a Ferenc József-rendet is megkapta. 1878-ban, a párizsi világkiállításon már aranyérmet kapott, sőt megkapta a Francia Becsületrendet is.
Az évtized végén kezdtek el épületkerámiákat is gyártani. Közben családtagjait is egyre jobban bevonta a munkába. A fejlesztések is folyamatosak voltak: ekkor fejlesztették ki a magas tűzű zománctechnikát, amely aztán a gyár termékeit jellemezte.
A különböző nemzetközi díjak miatt
egyre nőtt a kereslet a Zsolnay-termékek iránt az egész világon.
Rengeteg nemzetközi kiállításon vettek részt, miközben az alkalmazottak létszáma is folyamatosan növekedett: 1882-ben már 460-an dolgoztak a gyárban – köztük sok családtag, akik a lakóházaikat is a gyár területén építették fel. Zsolnay Vilmos gyerekei közül Teréz és Júlia tervezőművészek lettek, Miklós pedig már 16 éves korától részt vett a gyár kereskedelmi részének irányításában.
Zsolnay Vilmos Zelesny Károly 1900-ban készült fényképén. Fotó: Wikimedia Commons
Közben Pesten is nyitottak egy új gyártelepet, ahol kályhacsempék is készültek – hamarosan ez lett az egyik legsikeresebb termékük, de tovább gyártottak fazekasárukat, díszkerámiákat, majolikaképeket is.
Az 1880-as évek közepén újabb jelentős lépést tettek: Petrik Lajos és Wartha Vince vegyészek ekkor találták fel az eozint, de ehhez Zsolnay Vilmos hathatós közreműködése is kellett. Ő ugyanis továbbra is folyton kísérletezett, ez volt az ő valódi életcélja, ahogy egy bátyjának írt leveléből is kiderül: „Nem ösztökélt soha nyerészkedés vagy becsvágy.
Jól tudod, hogy nem vágyom sem pénzre, sem egyébre.
Belső kényszer sarkall munkára és alkotásra, mindig ez jelentette számomra az életet.”
Kísérletezőkedvét az is bizonyítja, hogy szép eredményeket ért el a kertészetben is, főleg a dinnyetermesztés terén, de rózsái is ismertek voltak. A gyár területén egy ideig kereskedelmi kertészet is működött, és még melegházat is létrehozott.
Eozin Zsolnay vízköpő Pécsen. Forrás: Pixabay
Visszatérve a kerámiákhoz: a Zsolnay gyár volt a világon az első, amely az eozinnal, a különleges zöldes-kékes anyaggal dolgozott, amelynek különlegessége, hogy a színét a megtörő fény adja. (A nevét Éószról, a hajnal görög istennőjéről kapta.) Az eozinmáz a gyár újabb jellegzetes terméke lett, ennek köszönhetően sokkal színesebb mázat, illetve fémszerű termékeket tudtak előállítani.
Közben a gyár sorra vonzotta a neves tudósokat, művészeket is. A munkában, hosszabb-rövidebb ideig olyan alkotók is részt vettek, mint Lechner Ödön, Rippl-Rónai József vagy Victor Vasarely.
Az évszázad vége felé
egyre több jelentős magyarországi építkezéshez gyártottak pirogránit kerámiákat,
a legnevesebb építészekkel együttműködve. Ilyen volt többek között a budai Mátyás-templom, a Parlament, az Iparművészeti Múzeum, a Műcsarnok vagy épp a Nagyvásárcsarnok. Nyugodtan ki lehet jelenteni: a 19. század végi szecessziós építészetben a Zsolnay-gyár meghatározó szerepet játszott. A gyár kerámiáit használta többek között Steindl Imre, Lechner Ödön vagy Schulek Frigyes is.
Az Iparművészeti Múzeum. Fotó: Wikimedia Commons
Folytatódott a terjeszkedés is: megvették a budapesti Fischer Porcelán- és Majolikagyár részvényeinek többségét. 1899-ben már összesen 663-an dolgoztak a Zsolnay-gyárakban.
Az alapító azonban ekkor már súlyos beteg volt, és 1900. március 23-án meghalt. Később mauzóleumot emeltek neki a gyár mögötti dombon, ahonnan korábban ő maga is szívesen szemlélte a gyártelepet. (Életéről egyébként 2010-ben Pozsgai Zsolt filmet is készített A föld szeretője címmel, Őze Áron főszereplésével.)
Cikksorozatunk második részében a privatizációig folytatjuk majd a gyár történetét.
Ma kiengedték a börtönből Tátrai Miklóst – tudta meg a Független Hírügynökség. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatója a fennmaradó tíz hónapos büntetését lakhelyén töltheti, hetente háromszor négy órát eljárhat a városba az ügyeit intézni, s ha munkát vállal, dolgozhat is. Tátrait a Sukoró-ügy miatt tavaly júniusban ítélték három évre. Tavaly augusztus közepén kezdte meg három éves büntetését.
Az MNV Zrt. egykori értékesítési igazgatója, Császy Zsolt két és fél évet kapott, ő már hasonló reintegrációs őrizetbe került, az idén áprilisban.Erre tíz hónappal a szabadulás előtt nyílhat lehetőség, feltétele a jó magaviselet
Mindekettőjüket a Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében indított eljárás végén, harmadfokon ítélték el. A Kúria tavaly júniusban Tátrait tettesként, Császyt bűnsegédként ítélték el hűtlen kezelés kísérletének minősített esetben.
Császy Zsolt a Független Hírügynökségnek még a börtönből adott videointerjúban a többi között leszögezte, hogy „az eljárás során egyértelmű volt, hogy Gyurcsány Ferenc a célpont, de muszáj volt végigvinni ezt a politikai akciót”. A kérdésre, hogy „Önök nem voltak hajlandóak Gyurcsány ellen vallani, pedig azt várták volna önöktől?” úgy reagált: „Nem voltunk hajlandóak hamis vallomást tenni…” A teljes interjúbanarról is beszélt, hogy „De itt nem arról van szó, hogy egy hiba történt az eljárás során. Van Handó Tündének, amúgy volt szakkollégista társamnak, az a mondása, hogy a bírói tévedés is a bírói függetlenség része. Ez így van. Azonban, ha sorozatos tévedések vannak, sorozatosan mennek szembe alkotmánybírósági és egyéb szakmai fórumoknak az álláspontjával, akkor már nehéz tévedésről beszélni, akkor már inkább kitervelt eljárásról lehet csak beszélni”.
Tátrai Miklós is beszélt arról, hogy közvetetten ő is kapott ajánlatot arra, hogy valljon Gyurcsány ellen, de mivel ez hazugság lett volna, nem tette meg.
Ahogy már év- és félévnyitásokkor megszokhattuk, az idén is számos jogszabályváltozás lépett hatályba a mai napon, július 1-én. Ezek az élet számos területét befolyásolják, kisebb-nagyobb mértékben. Az új büntetőeljárási törvénytől kezdve az online számlázás beindulásán át az utazások fokozott biztonságának uniós védelméig terjed a skála.
A NAV szeme mindent lát
Az új önline-számlázás rendszer lényege, hogy azokat a számlákat, amelyek adóalanyok közötti, belföldi áfás ügyletekről szólnak, s amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000,- Ft-ot, tételesen és valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép kapcsolat segítségével, manuális beavatkozás nélkül. A program a már lezárt számlát küldi majd be a hatósági rendszerbe. Annyit lehet tudni, hogy június 22-ig több mint kétmillió számla érkezett az online számla tesztfelületére, a június 18-án megnyitott regisztrációs felületen pedig már 55 ezer felhasználó jelentkezett be. További részletekről itt olvashat.
A cél a büntetőeljárások gyorsítása
Az újdonságok közé tartozik a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények bírósági tárgyalásának szabályozása, a hatóságok és az együttműködő elkövető közötti egyezség növekvő szerepe, az ülnökök jelenleginél jóval kisebb szerepe a perekben, továbbá, hogy a vád bizonyítása az ügyész feladata.
Az új büntetőeljárási törvény lehetővé teszi, hogy beismerő vallomás esetén az ügyész és az ügyvéd megegyezzen a büntetésről. Bekerült az úgynevezett előkészítő eljárás fogalma is – jogászok attól tartanak, hogy erre hivatkozva gyakorlatilag bárkit megfigyelhetnek majd. A törvény bevezette többek között a „gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények” kategóriáját, ilyen lehet például a bennfentes kereskedelem, vagy a piramisjáték szervezése. Ezekben az ügyekben a törvényszék ítélkezik, három hivatásos bíróból álló tanácsban. Változás az is, hogy az elsőfokú bíróságot csak akkor lehet új eljárásra utasítani megalapozatlan ítélet miatt, ha a bíróság nem állapított meg tényállást vagy az teljes egészében felderítetlen. Az előzetes letartóztatás elnevezése letartóztatásra változik, felső határa továbbra is egy, kettő, három, illetve négy év, míg életfogytiglani börtönnel is sújtható bűncselekmény esetén továbbra sem lesz felső határa. Az új törvény szerint az óvadék összege nem lehet kevesebb 500 ezer forintnál. Az is lehetséges lesz, hogy a büntetőeljárásban valaki ne személyesen, hanem „telekommunikációs eszközök” használatával tegyen vallomást. További részletekről itt olvashat.
Drágább lett a taxizás
A Fővárosi Közgyűlés áprilisban döntött a mostani emelésről. Ennek értelmében a korábbi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedik, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nő. Vasárnaptól így kilométerenként 300 forintot számláznak a taxiórák, minden egyes várakozási perc után pedig 75 forintot számolnak fel.
Kezdjük talán az új büntetőeljárási törvény (Be.), amelynek célja az eljárások gyorsabbá, hatékonyabbá tétele. További részletekről itt olvashat.
Adóhatósághoz bekötött étel- és italautomaták
Úgynevezett automata felügyeleti egységet (afe) kellett máig beszereltetniük az étel- és italautomatát üzemeltető vállalkozásoknak, amelyek segítségével az adóhivatal rálát a forgalmi adatokra, s egyben az üzemeltető is pontosan nyomon tudja követni a bevételeket és a készletfogyást. A kormány annak érdekében módosította a rendeletet, hogy minden jogkövető
Olcsóbb a jogsi
A kormány megtéríti a KRESZ-tanfolyam és -vizsga díját a 20 évnél fiatalabbaknak. A tanfolyam és a vizsga díjának visszatérítése 25 ezer forintos értékhatárig jár, és abban az esetben is igényelhető, ha valaki a KRESZ-vizsga után nem vesz részt azonnal gyakorlati oktatáson. Az utólagos visszatérítést elektronikusan is lehet majd igényelni, az ezzel kapcsolatos teendőket a Magyar Államkincstár intézi.
Nagyobb biztonság az utasoknak
Mától szigorúbb fogyasztói jogok védik a szervezett utazásokat foglaló nyaralók érdekeit köszönhetően az új európai uniós szabályoknak. 120 millió – szervezett társasutazásokon és a kombinált nyaralás különféle módjait választó turista számára jelent ez hatékonyabb védelmet. Az interneten foglalók számára is fontosak a változások. További részleteket itt olvashat.
Semmelweis Ignácot sokan a magyar orvostudomány történetének legnagyobb alakjának tartják. Ma 200 éve született, korát megelőzve tett felfedezést a fertőzések terjedéséről, de kortársai nem ismerték el, sokan ellene fordultak. Elmegyógyintézetben halt meg, mindössze 47 évesen: vérmérgezést kapott, miután ápolói brutálisan összeverték.
1818. július elsején, a tabáni Palota utcában (ma Apród utca) született meg a német származású Semmelweis József és Müller Teréz ötödik gyereke, Ignác. Szülőháza helyén található ma az Orvostörténeti Múzeum.
A Magyar Életrajzi Lexikon szerint apjának jól menő fűszerboltja volt, így fiát taníthatta is: Ignác előbb a székesfehérvári ciszterci, majd a budai katolikus gimnáziumba járt. Egyetemre is mehetett: elvégezte Pesten a kétéves bölcsészeti képzést, majd 19 évesen a bécsi jogi karon folytatta, de már az első évben átiratkozott az orvosira. A második és a harmadik évet Pesten, a többit újra Bécsben végezte el. 1844-ben kapott diplomát, nem sokkal később megkapta szülészmesteri oklevelét és sebészdoktorrá is avatták. Rögtön állást is kapott a bécsi közkórházban, a szülészeti klinikán.
Már itt felfigyelt arra, hogy a klinikán, ahol az orvostanhallgatók képzése is folyt, jóval többen halnak meg gyermekágyi lázban, mint a másik klinikán, ahol a bábákat tanították. Az Encyclopaedia Britannica szerint a szülő nők körében
a halálozási arány elérte a 25-30 százalékot.
A Semmelweis Egyetem honlapján olvasható életrajza szerint 1847-ben éppen Velencében volt, amikor boncolás közben szerzett vérmérgezésben meghalt egyik kollégája. Elkezdte vizsgálni az esetet és a kórbonctani leletek alapján rájött, hogy barátja betegsége azonos volt azzal, amit addig gyermekágyi láz néven ismertek.
Rájött, hogy a gyermekágyi láz valójában fertőzés következménye, amelyet bomlott szerves anyag okoz, és az orvos keze, a műszerek, vagy akár az ágynemű segítségével jut el a beteghez. Vagyis
a gyermekágyi lázas fertőzések egy részét az orvosok okozták azzal, hogy boncolás után vizsgálták a terhes nőket.
Azt is felfedezte, hogy ha a boncolás után az orvos klóros vízzel mos kezet, az megszünteti a hullaszagot – arra a következtésre jutott ebből, hogy ezzel a fertőző szerves anyagokat is semlegesíteni lehet. Fontos kiemelni, hogy ekkoriban nem ismerték még a baktériumokat, ehhez Louis Pasteur kutatásai kellettek az 1860-as, 70-es években.
Forrás: Wikimedia Commons
Mielőtt a klórmésszel történő kézmosást ajánlotta, több vegyszert is kipróbált, de ezt tartotta a legmegfelelőbbnek.
Nem csak az orvosokat és a medikusokat kötelezte a fertőtlenítésre, de még az ápolókat is.
Mindenkinek negyedórán keresztül, körömkefével, klórmésszel kellett kezet mosni, mielőtt belépett a szülészetre, vagy bizonyos betegeket megvizsgált.
Ez sok kollégájának nem tetszett, és őket még az sem győzte meg a hatékonyságról, hogy gyorsan csökkent a gyermekágyi lázban meghaltak száma a klinikán.
Semmelweis Ignác 1848-ban részt vett a bécsi forradalomban, a nemzeti gárda tagja lett, de munkáját is folytatta közben. Ugyanakkor hiába tartott módszeréről és eredményeiről előadásokat, a többi orvos nem nagyon hitt neki.
Pedig nem ő volt az első, aki hasonló nézeteket vallott. A Magyar Nemzet egy korábbi cikke szerint egy skót orvos, Alexander Gordon már 1795-ben azt írta:
„kínos beismerést kell tennem, sokszor én magam közvetítettem a fertőzést az asszonyok között.”
1843-ban pedig az amerikai Oliver Wendell Holmes publikálta egy bostoni folyóiratban, hogy tapasztalata szerint az orvos maga közvetítheti a fertőzést a szülő nők között.
Nekik sem hittek. Akkoriban ugyanis a gyermekágyi lázat jellemzően olyan okokkal magyarázták, mint hogy a föld kigőzölgése, a lányanyák bűntudata vagy épp az időjárás okozza. Semmelweis viszont, úttörő módon, állatkísérletekkel is igazolta felfedezéseit, ráadásul segítségül hívta a statisztikát is.
Semmelweis rendelete 1861-ből. Forrás: Semmelweis Egyetem
Közben lejárt Bécsben a szerződése, egy ideig nem is volt munkája, végül 1851-ben a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti főorvosa lett. Itt is bevezette a kötelező kézmosást, emellett
ragaszkodott a kórtermek rendszeres takarításához,
az ágyneműcseréhez és a szellőztetéshez is. Ezután drasztikusan csökkent a fertőzések száma, hat év alatt sikerült egy százalék alá visszaszorítani a halálozások arányát.
Nemcsak ilyen irányú kutatásai voltak jelentősek. Ő volt az első, aki Magyarországon petefészek-műtétet végzett, és úttörő volt a császármetszések terén is.
Közben magánpraxist is indított, 1855-ben a pesti egyetem tanárává nevezték ki, két évvel később pedig megnősült. Weidenhofer Máriával öt gyerekük született, de csak három élte meg a felnőttkort.
Közben folyamatosan publikált: először 1858-ban, az Orvosi Hetilapban jelent meg cikke, majd 1860-ban Bécsben kiadatta A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése című, német nyelvű könyvét, két évvel később pedig 100 oldalas, szenvedélyes nyílt levelet írt a szülészorvosoknak. Tanai ennek ellenére sem igazán találtak követőkre (bár néhányan megfogadták tanácsait), sőt,
az orvosok nagy része egyre inkább ellene fordult
– köszönhetően annak is, hogy a levelében több neves professzort egyszerűen gyilkosnak nevezett.
Ekkor már erős bűntudata is volt. A Múlt-kor történelmi portál szerint egyszer így emlékezett vissza: „Gyilkoltam – jóhiszeműen tettem, de gyilkoltam – meg akartam menteni a gondjaimra bízott szülőnőket. Azt hittem, minél szorgalmasabban boncolok, annál inkább rájövök a titkos okra, mely megöli őket. Ezért boncoltam, s
az ujjamon tapadó hullaméreggel öltem meg őket.”
Forrás: Wikimedia Commons
Hangulata egyre romlott, 1865-ben aztán kollégái egyre inkább az elmezavar jeleit vették észre rajta, ennek okát a kétezres években sikerült kideríteni: úgynevezett hűdéses elmezavara (paralysis progressiva) volt, amelyhez egy agysorvadást okozó fertőzés vezetett. Ezt még fiatalkorában szedte össze, amikor megsérült a keze, miközben egy gyermekágyi lázban meghalt, szifiliszes nőt boncolt. Vagyis tulajdonképp egy
olyan fertőzést kapott, amelynek megelőzésén egész életében dolgozott.
Július 31-én bevitték a döblingi elmegyógyintézetbe – ugyanoda, ahol öt évvel korábban Széchenyi István öngyilkos lett. Itt viszont augusztus 13-án meghalt. Hogy miért, arról évtizedekig viták voltak. Korábban az volt a legelterjedtebb nézet, hogy betegsége következtében halt meg, a hivatalos boncolási jegyzőkönyv szerint vérmérgezést kapott.
Néhány évvel ezelőtt Kiss-Stefán Mónika Semmelweis arca címmel dokumentumfilmet forgatott, és az ehhez folytatott kutatásai közben sok új dolog kiderült. Például az, hogy Semmelweis nem is tudott arról, hogy elmegyógyintézetbe kerül, valószínűleg elbódították, majd már ott ébredt fel. Ettől agresszív lett, mire
az ápolók brutálisan összeverték, majd ágyhoz kötözték
– a dokumentumfilm szerint az így szerzett sérülések fertőződtek el, és ezért kapott vérmérgezést.
Forrás: Wikimedia Commons
Előbb Schmelzben temették el, felesége 1891-ben hozatta haza földi maradványait, a kerepesi temetőben kapott díszes sírhelyet, majd 1963-ban innen is kiemelték, hogy új sírba kerüljön szülőházának udvarán. Ekkor derült ki egyébként, miután Bartucz Lajos antropológus professzor megvizsgálta a koporsót, hogy csontjai között két kisgyerek maradványai is voltak – egyhónaposan meghalt fiáé és négyhónaposan meghalt lányáé.
Kultusza csak jóval halála után kezdett kialakulni, főleg miután a már említett Pasteur és Joseph Lister kutatásai igazolták az ő eredményeit is. 1906-ben utcát neveztek el róla Pesten, és szobrot is állítottak neki. Egy róla készült 1938-as amerikai rövidfilm, a Hogy élhessenek az anyák Oscar-díjat kapott.
1969-ben a budapesti Orvosi Egyetem az ő nevét vette fel, 1991-ben ezt megtette egykori munkahelye, a bécsi női klinika is. Sőt, még egy kisbolygót is elneveztek róla.
Mától szigorúbb fogyasztói jogok védik a szervezett utazásokat foglaló nyaralók érdekeit köszönhetően az új európai uniós szabályoknak. 120 millió – szervezett társasutazásokon és a kombinált nyaralás különféle módjait választó turista számára jelent ez hatékonyabb védelmet. Az interneten foglalók számára is fontosak a változások.
Az idén július 1-jétől hatályba lépő új uniós szabályoknak köszönhetően mintegy évi 430 millió euróval kevesebb kár éri majd a fogyasztókat – olvasható a brüsszeli ismertetőben. A védelem három nagyobb csoportba osztható:
az „utazási csomag” fogalmának egyértelmű kiterjesztése az utazási szolgáltatások igény szerint összeállított kombinációira;
egyértelműbb utastájékoztatás a megvásárolt utazási termék típusáról és az annak megfelelő védelmi szintről;
az új „utazási szolgáltatásegyüttes” fogalmának bevezetése az utazási szolgáltatások lazább kombinációira, biztosítva a kereskedő csődje esetén a kifizetések védelmét.
Hozadéka a változásnak, hogy egyértelműbb tájékoztatásra kötelezi a vállalkozásokat a csomag, szolgáltatásegyüttes milyenségéről, árairól, stb.. Emellett egységes tájékoztató formanyomtatványokban kell ismertetniük a résztvevőket megillető legfontosabb jogokat.
Pénzvisszafizetést és hazaszállítási kötelezettséget is ró a vállalkozókra csőd esetén, a felelősséget az utazási csomag szervezőjére, ha valami probléma merül fel, függetlenül attól, hogy ki nyújtja az utazási szolgáltatásokat.
Az új szabályok értelmében az utazók reális díj ellenében bármilyen okból lemondhatják a szervezett utazást, s ingyenesen, ha az úti cél veszélyessé válik, vagy ha az utazási csomag ára több mint 8 %-kal az eredeti ár fölé emelkedik.
Szállás biztosítása is kötelező, ha a visszaút meghiúsul, s az utazásszervező köteles segítséget nyújtani az utasnak, ha nehézségei támadnak, mindenekelőtt az egészségügyi szolgáltatásokról és a konzuli segítségnyújtásról szóló tájékoztatás biztosításával.
Az új szabályok a vállalkozások számára is előnyösek lesznek, mivel megkönnyítik a határokon átnyúló tevékenységeket. Emellett a korszerűsített tájékoztatási követelmények már nem kizárólag az utazási prospektusokra alapulnak: azáltal, hogy a kereskedőknek nem lesz kötelező újranyomtatni a prospektusokat, várhatóan évi 390 millió EUR megtakarítással jár számukra.
2019-től újabb négyéves ciklus kezdődik a magyar kormány által támogatott vajdasági gazdaságfejlesztésben. A mezőgazdasági és házvásárlási pályázatok mellett turisztikai beruházások is lesznek. 100 milliárd forint forrást kapnának ehhez.
Pásztor István, a Fidesz-partner Vajdasági Magyar Szövetség elnöke egy tévéinterjúban számolt be arról, hogy a minap miről tárgyalt Budapesten Orbán Viktor kormányfővel: egy újabb négyéves támogatási ciklusról. Ennek értéke „megközelíti a dupláját annak a keretnek, amivel az elmúlt három évben rendelkeztünk”.
2019-től újabb négyéves ciklus kezdődik a magyar kormány által támogatott vajdasági gazdaságfejlesztésben. A mezőgazdasági és házvásárlási pályázatok mellett turisztikai beruházások is lesznek – erről is beszélt Pásztor István a Pannon Televízió Szubjektív című műsorában.
A VMSZ elnöke a héten tárgyalt a magyar miniszterelnökkel a gazdaságfejlesztési program folytatásáról. A magyar kormány és Orbán Viktor részéről nyitottság tapasztalható a támogatások folytatására, mértékük pedig a magyar gazdaság teljesítőképességének függvénye – mondta a VMSZ elnöke, és pontosította: „2019-től elindul egy új, négyéves pályázati ciklus, aminek a pénzügyi háttere nagyon-nagyon jelentős, sok vonatkozásban megközelíti a dupláját annak a keretnek, amivel az elmúlt három évben rendelkeztünk, úgyhogy ilyen szempontból optimisták tudunk lenni.”
Nem nehéz kiszámolni, hogy
ha mostani ciklusban a VMSZ által irányított Prioriteti Alapítvány 50 milliárd magyar adóforintot kapott, akkor 2019-től 100-at fog kapni.
A VMSZ elnöke Orbánnál közbenjárt, hogy a magyar miniszterelnök támogassa azt a nemrégi tartományi parlamenti döntést, amelyre a párt képviselői egységesen rászavaztak. Ennek értelmében november 25-e lett Vajdaság napja.
Száz évvel ezelőtt ezen a napon Újvidéken megtartották a „Bánáti, Bácskai és Baranyai Szerbek, Bunyevácok és Más Szlávok Nagy Népgyűlését” és eldöntötték, hogy a délvidéki régiót elcsatolják. A „Nagy Népgyűlés” aligha lehetett legitim, hiszen a „delegáltak” nem képviselték a tartomány nemzeteit. Például a magyarokat semmiképp sem. Ezt a döntést később Trianonban szentesítették.
Tehát:
a Fidesz vajdasági stratégiai partnere a vajdasági magyarokkal akarja megünnepeltetni a tartomány elcsatolását.
Ennél pofátlanabb dolog aligha történt Trianon óta.
A nagy tiltakozást kiváltó döntést kimagyarázására a VMSZ elnöke a magyar miniszterelnököt kérte segítségül.
„Nem azt értük el ezzel a döntéssel, hogy a vesztes pozíciónkat megerősítettük, hanem azt értük el, hogy legitim módon tudtunk most és az elkövetkező időben beszélni erről a dátumról. Ez közösségileg fel fog minket szabadítani. Egy fajta vesztes pozícióból az erkölcsi győztes pozíciójába tud minket emelni. Miniszterelnök úr elfogadta az érvelést, amit elmondtam, illetve ő is így látja ezt a dolgot. Azt gondolja, hogy ennek az ügynek kapcsán más döntést nem lehetett hozni,” – mondta Pásztor István a Pannon TV műsorában.
Elég gyengécske magyarázat. A 100 milliárd forint ennél súlyosabb érvnek tűnik.
Migránsok, Jobbik és melegek – ilyen témák napi szinten helyet kapnak az alternatív valóság sajtójában. Ma sem volt ez másként.
Pesti Srácok – Polgári Szilvia: Szeress, különben…
Kisregény hosszúságú írást közöl portál a „lopakodó meleglobbiról”, s a szerző felteszi a kérdést: „e jelző vajon napjainkban is megállja-e a helyét? Manapság valóban lopakodik a homoszexuális propaganda, vagy inkább kérlelhetetlenül rúgja ránk az ajtót? Még mindig a másság elfogadásának hőn óhajtott vágyáról volna szó, a többségi tolerancia hétköznapi érvényesülésének megszerzéséről, vagy tűzzel-vassal-erőszakkal kikövetelt szeretetről? Szeress minket, különben megbánod, ugyanis azonnal fölcímkézünk és bezsúfolunk a homofóbok bigott kasztjába!
Nem lehetséges, hogy egyes lobbicsoportok, s a rájuk akaszkodó liberális politikusok mára jócskán túltolták a szivárvány egyre több árnyalatában pompázó buzibiciklit, elterelve ezzel a figyelmet valami sokkal, de sokkal veszélyesebb kérdésről?”
A sajátságos válaszát pedig közel 35 ezer karakterben fogalmazza meg Polgári Szilvia (megj.: kézenfekvően, már maga a név is mennyire stílszerű) a véleményét, amelyből érdemesnéhány alcímet idézni, hogy képet kapjunk az irányról::
Az AIDS, leánykori nevén GRID megjelenése
A manipuláció mesterfoka
Nem olyanok, mint mi
Szeress, különben megbánod!
Szexuális deviancia mint érdem?
„Migránsok fia – fekete és homokos
„Őshonos magyar, fehér és hetero”
El a kezekkel a gyermekeinktől!
Ripost – Törökök: Már mi vagyunk a főnökök Hollandiában!
Az országban egyre több muzulmán él aki, nem akar integrálódni.
„Ez már Törökország és mi folyamatosan egyre többen leszünk Hollandiában”
– mondta az egyikük, idézi a portál A De Telegraafot, amely telefonos interjúkat közöl néhány „igazhitűvel”.
A portál szerint a liberális Hollandia őslakosai talán még fel sem fogják, hogy mekkora veszélyben vannak. A 16 és fél milliós országban már 3,4 millió bevándorló él, azaz négy hollandra jut belőlük egy. Ha csak a törököket (390 ezer) és a marokkóiakat (355 ezer) számoljuk össze, az iszlámhívők létszáma már közelíti a háromnegyed milliót, más források szerint az 1 milliót.
Sokan a keresztény holland kultúrát alapvetően alsórendűbbnek és hitványabbnak tartják a saját kultúrájuknál. Mások arról beszéltek, hogy téves a holland kormány velük kapcsolatos politikája:
„Ezt ti tettétek lehetővé. Itt minden lehetséges. Ha előjogokat adtok az embereknek, akkor ne csodálkozzatok, hogy élnek azokkal”.
Magyar Idők – Duró Dóra: nem volt hova hátrálni
„Az utolsó pillanatig párton belül szerettük volna megoldani a problémákat, de Toroczkai László kizárása olyan pont volt, amikor már tényleg nem volt hova hátrálni, lelkiismereti kötelességemnek tekintettem a kilépést” – idézte fel az elmúlt hetek történéseit a Magyar Időknek adott interjúban a volt jobbikos, jelenleg független parlamenti képviselő, Dúró Dóra. Arról is beszélt, hogy a Jobbik korábbi értékeinek elárulását eredményező döntésekbe nem vonták be, azokat Vona Gábor hozta meg. Az Ásotthalmon zászlót bontott Mi Hazánk Mozgalom szerinte stabil értékrend alapján áll, és nemzetstratégiai kérdésekben nem ad helyet politikai
Mint elmondta, már sokan kiléptek a Jobbikból, többen ezután fognak. Persze korrektebb lett volna, ha azok alapítanak új pártot, akik új utakra akartak lépni, alapító nyilatkozatunkat félretéve.
Így gyakorlatilag ellopták a pártunkat.
Tagadja, hogy 13 ezer aktív tagja lenne a Jobbiknak, ennyien léptek be összesen a pártba annak alakítása óta., nagyjából négyezerre tehető az aktív jobbikosok száma, de ezek jelentős része is megelégelte, amit a párt az elmúlt két évben csinált, ezért még sokan átjönnek majd hozzánk – mondta Duró.
Az interjúban természetesen Simicska Lajos is szóba került. Duró szerint nagyon szűk vezetői réteg tudhatott arról, hogy – mint a kérdésben elhangzott – „Simicska Lajos cégei jóval a piaci ár alatt adtak reklámfelületet a Jobbiknak? Hogy a tiltott pártfinanszírozás mértéke akkora volt, hogy a párt belerokkant?”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.