Kezdőlap Itthon Oldal 444

Itthon

Újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen

0

Több forrás szerint is kötelezettségszegési eljárást indít a Stop Soros törvénycsomag és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt Magyarország ellen az Európai Bizottság.

Az MTI uniós források alapján azt írja, hogy az Európai Bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küld a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a júniusban elfogadott jogszabály és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, amelyet

több szempontból is aggályosnak találtak

a testület szakértői.

A magyar hatóságoknak várhatóan egy vagy két hónap áll majd rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra. Ha a levélre nem érkezik válasz, vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet – ahogy ez már több magyar ügyben meg is történt.

A Bizottság egyik szóvivője korábban azt mondta, hogy figyelembe fogják venni a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólította fel a magyar kormányt, mivel azok

súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét.

A Velencei Bizottság többek között azt írta, hogy egy 2002-es uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni vagy kezelni az engedély nélküli határátlépést. A magyar szabályozás azonban túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. Például az, hogy bűncselekménnyé minősítik a tájékoztató kampányokat, súlyosan korlátozza a szólásszabadságot.

A Fidesz a szokásos „sorosozással” válaszolt:

Halász János frakciószóvivő azt mondta: az Európai Unió „már megint Sorost védi, és nem először próbál nyomást gyakorolni Magyarországra a Soros-hálózat érdekében”. Szerinte „a brüsszeli testület erősen a Soros-hálózat befolyása alatt áll és annak migránspárti politikáját védi”.

Arról is beszélt, hogy a Stop Soros és az alaptörvény-módosítás eltörlése „csak azoknak áll érdekében, akik az illegális migrációt szervezik és finanszírozzák és be akarják telepíteni a migránsokat, vagyis a Soros-hálózatnak és a vele szövetséges brüsszeli politikusoknak”.

A jogállami elvek és az uniós értékek sorozatos megsértése miatt az Európai Unió különböző szervezetei rendszeresen bírálják Magyarországot. Ilyenkor legtöbbször egyértelműen ki is jelentik, hogy, bármit is állít a magyar kormány,

a bírálatoknak semmi köze a migrációhoz.

A menedékkérőkkel kapcsolatos szolidaritás ugyanis külön téma. A Népszava egyébként úgy tudja, hogy az Európai Bizottság bírósági szakaszba lépteti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást.

A Mol a legnagyobb tao-s fociszponzor

A Mol-csoport adta a legtöbb tao-támogatást a fideszes focicsapatoknak, 3,5 milliárdot az elmúlt hét évben – derül ki az Átlátszó összeállításából. Az öt Fidesz-kötődésű csapatra költött még az MKB Bank is, 2,5 milliárdot, az OTP-csoport pedig 374 milliót. A paksi üzletben érdekelt amerikai GE 670, a Magyar Telekom pedig 265 milliót adott. A többi pénz nagyja a Mészáros Lőrinc-féle és hasonló cégek adománya.

Az öt fideszes-kötődésű cég társasági adóból (tao) származó futball-támogatását szerezte meg a labdarúgó szövetségtől (MLSZ) az Átlátszó. Mint írásukból kiderül, a Felcsúthoz, a Ferencvároshoz, a Kisvárdához, a Mezőkövesdhez ömlött a pénz a tao-rendszer bevezetése, 2011 óta. Ebből a forrásból összesen 526 milliárdot kanyarítottak le a cégek, bár bőven futotta kulturális szponzorációra is. A focira 128 milliárd került az MLSZ-en keresztül.

Az MLSZ végül per nélkül adta ki az adatokat, másoknak azonban hosszadalmas bírósági ügyekben kell megszerezniük a tao-s támogatások papírjait. Egyik a Transparency International, amely ugyan május végén jogerősen nyert sportszövetségek és két minisztérium ellen, de adatokat azóta se kapott.

A 2015/16-os bajnokságtól kezdődő adatokból is kiderül, hogy a Mészáros-féle felcsúti Puskás Akadémia az abszolút favorit, a csapat eddig több, mint 16 milliárdot kasszírozott. Nem meglepő módon a tulaj cégei és üzlettársak vállalkozásai (a Hódút, Magyar Vakond, Vakond Út alkotta építőipari csoport) fizetik a pénz jelentős részét, és persze ott találjuk Orbán Viktor édesapjának Dolomit Kft.-jét is.

Ezek a cégek (is)

kivétel nélkül százmilliárdos közbeszerzések legnagyobb nyertesei közt találhatók.

Csakúgy, mint például a Várkert bazár háromszori átadásával és azóta súlyos minőségi hibákkal is híressé vált West Hungária Bau, amely Tiborcz István üzleti körének része.

A Videoton (nemrégiben névváltással Mol-Vidi) esete a legegyszerűbb. Ők kizárólag az olajcégtől kaptak pénzt: a Mol Petrolkémia összesen 431 millióval támogatta Orbán „kötélbarátja”, Garancsi István klubját.

A számokból az is kitűnik, hogy a Mol-csoport (vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen Horvátországban távollétében éppen ma büntetőper kezdődik az INA privatizációja körül sejtett vesztegetés ügyében) érezte úgy, hogy rengeteg pénzzel kell támogatnia a focit.

Csak ez az öt csapat 3,5 milliárdot meghaladó összeget kapott két Mol-cégtől.

A csődtől állami segítséggel megmenekült, majd nem éppen zűrmentesen privatizált (végül Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került) MKB Bank is az utóbbi két bajnoki idényben a legnagyobb szponzorok közé lépett: 2,5 milliárdot adott a Felcsútnak és a Tállai András pénzügyi államtitkár (májusig még adóhivatali elnök is) vezette Mezőkövesd-Zsóry klubnak. (Alig pár hónappal azután, hogy új, magántulajdonosok kezébe kerül a korábban szanált bank, a 2016/17-es bajnokság idején máris egymilliárdot meghaladó összeget utalt a Felcsútnak.)

Voltaképpen a legnagyobb támogató a Csányi Sándor-féle OTP-csoport, amely ugyan tao-s támogatóként „csak” 374 milliót ölt az öt csapatba, de a bajnokság névadó támogatójaként ennél egy nagyságrenddel többet fizet.

Bizonyára puszta véletlen, hogy a paksi atomerőmű-építés egyik legnagyobb szeletét, a turbinák gyártását idén januárban elnyerő amerikai General Electric magyar leánya (és egy másik itteni GE-cég) már 2015-től rendkívül fontosnak érzi, hogy kiemelt összegű focitámogatást végezzen. Az öt hatalomközi csapatból a Fidesz-képviselő és pártalelnök Kubatov Gábor irányította Ferencváros és a Kisvárda összesen 668 millióhoz jutott innen.

A fontos állami informatikai megbízásokat elnyerő Magyar Telekom (amely az Origo tulajdonosa is volt, hogy aztán a portált Fidesz-közeli kézbe adja) 265 millióval járult hozzá a Fradi és a Kisvárda jólétéhez. És még az osztrák Spar is jónak látta 35 milliót adni a zöld-fehéreknek.

Pszichiátriai tünet, ha valaki szerint egy 90 éves nagypapának terve van a világ leigázására

A távozó szlovák nagykövet mondta ezt a Soros-ellenes kampányról egy interjúban. Szerinte Orbán Viktor teljesen centralizálja hatalmát, ő dönti el, kiből lehet oligarcha és Magyarországon egyre inkább az orosz modell működik.

Rastislav Kácer
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Rastislav Kácer nem csak diplomataként ismert, ő alapította a Globsec nevű szervezete, amely 2005 óta évente szervezi Pozsonyban a World Security Forumot, a régió egyik legjelentősebb biztonságpolitikai konferenciáját. Korábban dolgozott a NATO főparancsnokságán, 2003 és 2008 között amerikai nagykövet volt. Öt évet dolgozott Magyarországon, miután lejárt a mandátuma, saját kérésére vissza is vonul a diplomáciától.

A Denniknek adott interjúban (amelyet a napi.hu fordított le) most azt mondta, Magyarországon

a vezető centralizálja a hatalmát, ő dönti el, kiből lehet oligarcha.

Szerinte Magyarországon már Orbán Viktortól függenek az oligarchák is, mint Oroszországban, és nem fordítva, mint például Szlovákiában.

A távozó nagykövet azt is mondta: „Orbánra úgy néznek, mint egy forradalmárra. Nem egy szokványos politikus, de egy olyan, akinek kialakult képe van a jövőről,

azt is hiszi magáról, hogy egy próféta,

egy fényhordozó.” Szerinte sajnálatos, hogy autokrata ambíciói vannak.

Mint mondta, nem biztos benne, hogy a magyar demokrácia ma megfelel az uniós jogállami feltételeknek, ahogyan Szlovákia sem felelt meg, amíg Vladimir Meciar kormányzott.

Rastislav Kácer nem bizakodó a V4-ek gazdasági teljesítményét illetően sem: az EU GDP-jének mindössze hat százalékát adják. Úgy látja, hogy míg korábban a csehek álltak a legjobban, és utánuk jöttek a magyarok, azóta a lengyelek kilőttek, és már Szlovákia is lehagyta Magyarországot.

A magyar gazdaság mindössze egy százalékkal közeledett az uniós átlaghoz a csatlakozás óta,

ezt Románia is fel tudja mutatni.

Szerinte Orbán orosz kötődése nem csak mítosz, és annak köszönhető, hogy az EU és az USA kritizálja, ha távolodik a demokratikus értékektől, az oroszok viszont nem. Ugyanakkor, bár szerinte Orbán és Putyin több dologban hasonlítanak, a magyar miniszterelnök közelebb áll az Unióhoz, mint Oroszországhoz. Az EU ugyanis több, mint egy gazdasági együttműködés, ezer éves közös értékeken alapszik.

Arról is beszélt, hogy nem akarja megmondani, mit kellene tennie Magyarországnak, hiszen Szlovákia sem tökéletes:

„A magyarok és a szlovákok azt a képet alakították ki magukról, hogy ők a két rossz gyerek az osztályban,

akik miatt a tanár már elveszítette a türelmét, már nem is tudja, ki a jó és ki a rossz. ”

Soros György
Fotó: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin

Rastislav Kácer beszélt Soros Györgyről, és a magyar kormány ellene indított hadjáratáról is. Úgy fogalmazott: „A nemzetközi politikában szerzett több évnyi tapasztalatom alapján kijelenthetem, ha valaki azt hiszi, hogy egy 90 éves nagypapának – még ha gazdag is – bármilyen ördögi terve van a világ leigázására, az inkább pszichiátriai látlelet, mint sem valami, aminek köze lenne a valósághoz”. Azt ugyanakkor elismerte, hogy

a propagandában működött az üzenet.

Beszélt arról is, hogy megnézte a Soroshoz köthető alapítványok munkáját, és ez alapján úgy látja: veszteség, hogy elköltöznek Budapestről. Szerinte jótékony célokat támogattak és védték a sajtószabadságot is.

Szlovákiában egyébként nem működött úgy a „sorosozás”, mint Magyarországon, pedig Robert Fico volt miniszterelnök próbálkozott vele a tömegtüntetések idején, és ebben a magyar kormánypropaganda is támogatta. Volt arra példa, hogy a Fico egyik sajtótájékoztatóját élőben adó újságírók egyszerűen beszüntették a közvetítést, amikor az összeesküvés-elméleteiről kezdett beszélni. Bukása után pedig eleve kevesebb figyelem fordul felé. Ugyan volt arról szó, hogy a parlamentben előkészítenek egy, a magyar civilellenes törvényhez hasonló jogszabályt, de konkrét lépések eddig nem történtek.

Fenemód furcsa barátság

Ha mindkét ország profitál a látogatásból, akkor az a magyar zsidó közösségnek csak jó lehet – mondja a Mazsihisz elnöke. A magyar-izraeli látványos közeledésnek lehetnek azonban más mozgatórugói is. Nemcsak az ideológiai hasonlóság (a jobb és a szélsőjobb között), hanem az is, hogy a két miniszterelnök Trump politikájához igyekszik odasimulni.

A minap terjedelmes cikket közölt a Times of Israel, angol nyelvű izraeli portál Orbán Viktor ma kezdődő izraeli látogatásával kapcsolatban. A lap a két nagy magyarországi zsidó hitközség vezetőjét kérdezte arról, hogy mit várnak a magyar miniszterelnök izraeli útjától. Heisler András és Köve Slomó általában sok mindenben nem értenek egyet, most azonban mindketten optimizmussal tekintenek a kormányfői látogatás elébe.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke azt nyilatkozta, hogy nem zavarja az a politikai siker, amit Orbán valószínűleg begyűjt majd idehaza Izraellel való jó kapcsolatának köszönhetően. Szerinte a látogatással jól fog járni a hazai zsidóság, hiszen a magyar kormánynak biztosan hasznára válik majd, mivel Izrael egy erős ország, de Izrael is jól jár, ugyanis Magyarország egy olyan EU-tagállam, amely kiáll mellette. Így ha mindkét ország profitál a látogatásból, akkor az a magyar zsidó közösségnek csak jó lehet.

Ez a hozzáállás homlokegyeneses ellentétes Heisler tavalyi nyilatkozatával,

amit a Mazsihisz elnöke az izraeli miniszterelnök budapesti látogatása alkalmával és a Soros-ellenes plakátkampány idején adott:

„Napjainkban Magyarországon el lehetett indítani egy olyan totális propagandakampányt, amelynek nyelvi és képi eszköztára bennünk, zsidókban rossz emlékeket keltett. Lehet vitatni a kampány szándékait, de számomra egy dolog miatt vált biztosan elfogadhatatlanná: a zsidók Magyarországon elkezdtek félni. S ez olyan jelenség, ami mellett felelős zsidó vezető nem mehet el szótlanul. De felelős kormányfő sem.”

A Mazsihisz elnökének nem a tavalyi, hanem a mostani nyilatkozatával ezúttal Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija is egyetértett. Köves úgy véli, hogy nincs nagyon hatékonyabb módja a helyi lakosság antiszemitizmusának csökkentésére, mint amikor az ország miniszerelnöke nyíltan dicséri a zsidó államot és annak vezetőjét.

A Times of Israel szerint a közelmúlt fejleményei megerősítik azokat a tendenciákat, amelyeket Heisler András és Köves Slomó Netanjahu tavalyi látogatása óta tapasztaltak.

Magyarország azóta többször is megvédte Izraelt a nagy nemzetközi szervezetekben,

és egy újonnan kiadott kutatás eredménye az országban az antiszemitizmus szintjének csökkenését mutatta ki – utal a lap Kovács András és Barna Ildikó által szerkesztett tanulmánykötetre.

A cikk ezen kívül még kitér a magyar kormány Izrael melletti kiállására az ENSZ-ben és az unióban, Soros Györgyre és az ellene folytatott kormányzati kampány megítélésére, Izrael és a diaszpóra porladozó kapcsolatára, illetve a magyarországi zsidóság megosztottságára.

A magyar-izraeli látványos közeledésnek lehetnek azonban más mozgatórugói is. Nemcsak az ideológiai hasonlóság (a jobb és a szélsőjobb között), hanem az is, hogy a két miniszterelnök Trump politikájához igyekszik odasimulni. Netanjahu esetében ez érthető is, hiszen a mostani amerikai kormányzat feltétel nélküli Izrael-barát folytat. Orbán Viktornak meg Donald Trump az egyik remélt támasza a brüsszeli bürokraták, az Európai Egyesült Államok, a liberalizmus és a migránsok elleni virtuális harcában. Egy ilyen virtuális világban köttethetnek fenemód furcsa barátságok.

Maradni Afrikában

A fekete kontinens évszázadok óta a gyarmatosítók kedvenc vadászterülete volt. A függetlenedési hullám után pedig a befektetők, a vállalkozók, a kereskedők fedezték fel az ottani aranybányát. Magyarország is próbálkozott állami szinten és magánvállalkozásban is. Ez utóbbi bizonyult sikeresebbnek. Talán ezt lehetne erősíteni.

Az Átlátszó írta valamikor tavaly októberben: „a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) szerződést bontott valamennyi afrikai partnerével. Azokkal is, akikkel mindössze pár hónapja szerződött. A hivatalos indokot egyelőre nem ismerjük, forrásaink a nem elég hatékony ügymenettel, az állami ráfordítást igazoló eredmények hiányával, és a zavaros kapcsolatrendszerrel magyarázzák az állami export-élénkítő cég lépését. Balogh Sándor, a vizes vb gazdasági igazgatója ugyanakkor ’informális’ kereskedőház-üzemeltető maradhatott Botswanában”.

A Független Hírügynökség tudomása szerint nemcsak Botswanában van, nem veszteségesen működő érdekeltségük, hanem több más afrikai helyen is. Az általuk irányított HTCC (Hungarian Trade and Cultural Center) honlapján a legutóbb arról értesülhettünk, hogy májusban Nigéria is csatlakozott a HTCC hálózatához: „Nigéria nem csak Afrika legnépesebb országa, de egyben – ma már Dél-Afrikát megelőzve – Afrika legnagyobb gazdasága is.  Az olaj mellett- ami máig a bevételek jelentős részét alkotja -egyre jelentősebb a helyi feldolgozóipar, és izmosodik az a középosztály, amelyik fogyasztásában már az európai trendeket követi… Így Nigériában megjelenni bármely külföldi cég számára kívánatos – hiszen nem csak az ország több mint 100 milliós piacára, hanem a teljes nyugat-afrikai térségbe belépőt jelent egy lagosi iroda”. A HTCC honlapjáról azt is megtudhatjuk, hogy a vállalatnak az afrikai hálózata kiterjed Botswanára, Etiópiára, Gambiára, Ghanára, Marokkóra és Ugandára. Tegyük hozzá, hogy a HTCC nem veszteséges, hanem nyereséges, még ha ez a profit szerény is.

Nos, a Külgazdasági- és külügyminisztérium által felügyelt Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., amely folyamatosan évről-évre veszteségeket termelt és afrikai „kirándulása” is kudarcnak bizonyult, megszűnik és egy újabb vállalattá alakul (HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt.).

Ilyen előzmények után megindult „az afrikai piac újrafelosztása”, legalábbis ennek a piacnak az a része, amely Magyarország számára is elérhető.

Egyes hírforrások már megírták, hogy az exportfejlesztési ügynökség élére történő kinevezésével nagyjából egy időben Ligetfalvi Gábor a Mészáros Lőrinc milliárdos felcsúti gázszerelő birtokába került MKB Bank leányvállalatának, az MKB Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nek is vezető tisztségviselője lett. Ebből többen arra a következtetésre jutottak, hogy Mészárosék ki szeretnék terjeszteni tevékenységüket Afrikára is.

Most már csak az a kérdés, hogy a „déli nyitásban” leszerepelt állami utódvállalat ezentúl felhasználja-e a magáncég (HTCC) eddig sikeresnek bizonyult tapasztalatait, infrastruktúráját vagy folytatja a milliárdos veszteségeket termelő afrikai kalandját? 

A nap kérdése: Miért nem indul jövőre Tarlós?

1

A Várnegyed egy részén zárt kormánynegyedet hoznának létre, emellett vadonatúj városnegyed épül a dél-pesti és észak-csepeli területen, ami a tervek szerint nem a fővárosé, hanem az államé lesz. Mit gondol, ezért nem indul jövőre a választáson Tarlós István? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint a kormánynegyed terve miatt nem indul a jövő évi főpolgármester-választáson Tarlós István?
×

Gyurcsány a képviselőkhöz: Vigyázzatok, nyalni kell!

0

A Demokratikus Koalíció elnöke a Facebookon fejtette ki, hogy mi a véleménye azokról, akik megszavazták a saját fizetésemelésüket. Összefoglalóan annyit: nem kedveli őket.

 

Na, képviselő kollégàk,A haza az utolsó, a fizetésed minden? Megemeltétek a saját fizetéseteket? Tényleg ilyen…

Közzétette: Gyurcsány Ferenc – 2018. július 17., kedd

Bréking nyúz, 2018. július 17. – Tudósítás a másik valóságból

0

A migránsozó Origo elítéli Soros migránsozó fiát. Amerikában már nem szeretik a fehéreket. Hiába védte meg a magyar szakmát az államtitkár, Bangónénak minden felszólalása felér egy verbális erőszakkal.

 

Te cúnya, cúnya Szorosz Alexander!

A bevándorláspárti milliárdos spekuláns legkisebb fia, Alexander Soros sajátos módon ünnepli a francia válogatott győzelmét az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon.

A Soros-birodalom trónörököse megosztotta Khaled Beydoun, iszlám vallású afroamerikai író egyik Twitter-posztját, amiben az áll, hogy

két muszlim bevándorló, Zidane és Pogba segítették Franciaországot a világbajnoki címhez 1998-ban és 2018-ban is.

Alex Soros erre azt írta:

Létezik egy másik Európa. (Origo: Soros fiának annyit jelent a franciák vb-győzelme, hogy migránsok nyertek)

Le ne írjad, hogy black people!

Amerika 2018-ban: egy fekete polgármester szerint a fehérek szétzúzzák a világot; egy kaliforniai egyetem pedig azon dolgozik, hogy csökkentsék a fehér diákok számát a campusokon. Még „szerencse”, hogy találtak 30 kifejezést arra az esetre, hogy ne kelljen kimondani, leírni azt, hogy „black people”. (888: Egyáltalán szereti még valaki a fehéreket?)

Soltész államtitkár sunyi, Bangóné verbálisan erőszakol

Bocsánatkérésre szólította fel Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselőt hétfői parlamenti, csernobili atomkatasztrófát érintő kijelentései miatt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára kedden Budapesten.

A kereszténydemokrata parlamenti képviselő felidézte, hogy az Országgyűlés ülésén a szocialista politikus a közelmúltban kipattant gyógyszerbotránnyal összefüggésben interpellálta Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát, “aki logikus, érthető és a magyar szakmát megvédő választ adott”, kitérve arra is, hogy az ügyben tett magyar lépés eredményeként tiltották be az érintett gyógyszereket számos uniós országban.

A szocialista politikus viszonválaszában azonban úgy fogalmazott: “tudjuk államtitkár úr, ebben az ügyben Önök ugyanúgy sunyítanak, és lapítanak, mint annak idején a csernobili katasztrófa idején”.

Mire meg Soltész államtitkár azt mondta, hogy Bangóné Borbély Ildikótól megszokták, hogy “szinte minden felszólalása felér egy verbális erőszakkal”, s „rendszeresen és folyamatosan hazudik különböző témákban”, hétfőn azonban „végképp elgurult nála a gyógysze”-r. (Lokál: Soltész Miklós: Bangóné Borbély Ildikó kérjen bocsánatot!)

Ellenzék és költségvetés: igen is, meg nem is

0

Amint az várható volt, a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP könnyedén vette az akadályt és elfogadtatta a parlamenttel a 2019-es költségvetést megalapozó törvényt.

Ebben a javaslatban szerepelt a képviselői fizetésemelés is, melynek révén havonta 200 ezer forinttal kereshetnek többet a parlamenti képviselők.

A Fidesz-KDNP képviselői megszavazták a kormánypárti javaslatot a fizetésemelésről és a Jobbik összes jelen lévő képviselője is az Igen gombot nyomta meg.

Az MSZP-ből Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás, Hiszékeny Dezső, Molnár Zsolt, Varga László. Ugyanakkor Mesterházy Attila és Molnár Gyula, Szabó Sándor és Tóbiás József Jelen volt, de nem szavazott,Tóth Bertalan pártelnök nem volt jelen, Hiller István nem szavazott. Gurmai Zita, Korózs Lajos és Kunhalmi Ágnes nemmel szavazott.

A DK, a Párbeszéd és az LMP képviselői nemmel szavaztak. A két független képviselő Dúró Dóra és Hadházy Ákos is nemmel szavazott, az ugyancsak független Bősz Anett tartózkodott.

Ezt követően a parlament a teljes javaslatot is elfogadta a költségvetés megalapozásáról, itt az ellenzék egységesen nemmel szavazott.

Einstand

Elveszi a kormány a budapestiektől Budapestet. Mint Övék a vár, miénk a lekvár című cikkünkből kiderül, ráteszi a kezét a Várnegyed egy részére, ahol elzárt kormánynegyedet hoznának létre. Emellett vadonatúj városnegyed épül a dél-pesti és észak-csepeli területen, ami a tervek szerint nem a fővárosé, hanem az államé lesz.

Ha a parlament elfogadja a Gulyás Gergely és Semjén Zsolt által jegyzett törvényjavaslatot – a kétharmad mindent elfogad, ami az övéihez köthető –, a kormány mindent megszerez magának, amire szüksége van.  Márpedig a kormánynak mindenre szüksége van, mert az étvágya korlátlan. Sok éhes szájat kell betömni. s Orbán Viktor, úgyis, mint jó apja ezeknek a csemetéknek, igyekszik megfelelni az elvárásoknak.

Egy-egy szárnyat, combot nyújt a kicsinyeknek.

Tarlós István főpolgármesternek egyetlen szava nincs ehhez a szomorújátékhoz. Sem a Városliget tönkretételéről nem szólt egy szót sem, sem akkor, amikor a Kossuth teret kopasztották meg, és fosztották meg a fáitól.

A hírek szerint Tarlós nem indul a jövő évi főpolgármester-választáson. Ezt a döntését – már amennyiben valóban eldőlt, hogy indul-e – korábban belengette, amikor azt mondta, hogyha hatásköröket vesznek el Budapesttől, akkor ő már nem látja értelmét a főváros vezetésének.

Tarlós István most tehát széttárja a karjait, szép csendben veszi a kalapját és magyarosan távozik. Nem szól egy szót sem az általa vezetett várost tönkre tevő Fidesz-kormány pusztításáról. Mert bár sok minden épül, valójában nem a főváros gyarapodik, hanem egyes fővárosiak. Azok, akik közel vannak a húsos fazékhoz.

Tarlósnak ehhez sincs egy szava sem. A kormány sem hullajt érte krokodilkönnyeket, a mór megtette a kötelességét, a mór mehet. A fű nem nő ki utána.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK