A Független Hírügynökség információi szerint távozik posztjáról Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkár. Úgy tudjuk, szeptembertől válik meg a főtitkári poszttól.
Információink szerint a szövetség új vezetősége olyan helyzetet teremtett, hogy Dávid Ferenc rákényszerül a távozásra, pedig a Független Hírügynökségnek nemrég a hosszú távú céljairól beszélt egy interjúban – ezt ide kattintva olvashatja el.
FRISSÍTÉS:
Sikerült beszélnünk Dávid Ferenccel, aki megerősítette információnkat. Elmondta: ő kezdeményezte távozását, de közös megegyezéssel távozik. Nem akarta nyilvánosságra hozni amíg az új főtitkárt nem választják meg, de ha már kiszivárgott megerősíti a hírt. Szeptember harmincadikával válik meg posztjától.
A civiltörvény miatti, az Európai Bizottság által indított jogi eljárásba lép be, a felperes oldalán. Az általunk megkérdezett szakértő szerint ennek inkább szimbolikus jelentősége van, de az is igaz, hogy a svédek egyre többször bírálják a magyar kormányt.
indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba,
különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.
A testület szerint a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását is, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.
Ebbe az eljárásba lép be a felperes oldalán a svéd kormány. A honlapján megjelent közlemény szerint „a kormány szorosan figyelemmel követi a magyarországi fejleményeket,
aggodalommal töltik el azok a magyar és nemzetközi jelentések, amelyek szerint az országban gyorsan romlik a civil szervezetek helyzete.”
Ann Linde svéd EU-ügyi miniszter azt írta: az ellenőrző szerepet betöltő civil társadalom nélkülözhetetlen előfeltétele a demokratikus fejlődésnek és a jogállamiságnak. „A svéd kormány sürgősnek tartja, hogy támogatásáról biztosítsa az Európai Bizottság álláspontját, valamint kiálljon a civil társadalom függetlensége és a jogállamiság mellett”.
Az MTI megkeresésére a svéd külügyminisztérium közölte, nincs tudomása arról, hogy további országok avatkoznának be bármelyik fél oldalán, azonban az ennek jelzésére vonatkozó határidő még nem járt le.
A magyar kormány a szokásos módon reagált:
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a svéd politikai vezetés „köztudottan migránspárti”, a saját országát már „elárasztotta” migránsokkal, a magyar kormány viszont ezt továbbra sem akarja, ezért „bevándorláspárti erők” akarnak beavatkozni a magyar belügyekbe.
Ugyanakkor elismerte, hogy az Európai Bíróság előtti eljárásokban valamennyi tagállam jogosult részt venni, amennyiben ki akarja fejteni álláspontját; ezt Magyarország is sokszor megteszi, nem csak magyar ügyekben.
Szent-Iványi István korábbi EP-képviselő, volt diplomata a Független Hírügynökségnek azt mondta erről: ugyan
nem gyakori, de nem is példa nélküli,
hogy egy kormány beszálljon egy másik ország bírósági ügyébe.
Példaként a kvótaügyet hozta fel, néhány több ország Magyarország mellett, mások viszont ott is a felperes oldalán léptek be.
Mint mondta,
ennek inkább szimbolikus jelentősége van,
Svédország azt akarja kifejezni, hogy elítéli, amit a magyar kormány tesz. Jogi szempontból nem igazán befolyásolja az ügyet, de politikai, erkölcsi szempontból erős jelzés.
És nem ez az egyetlen jelzés, amit a svédek küldtek. Nemrég Anna Maria Corazza Bildt svéd európai parlamenti képviselő, aki a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárt frakciójának a tagja, írt arról, hogy „Orbán túl messzire ment”, és a Néppártnak tisztáznia kell a vele való viszonyát. Arról pedig a Magyarországról Orbánisztán címmel könyvet író svéd újságíró, Joakim Medin beszélt a Független Hírügynökségnek, hogy a svéd médiának is feltűnt, hogy a kormánypropaganda milyen torz képet fest az országról.
Szent-Iványi István szerint is megfigyelhető egy ilyen trend. Mint mondta, ennek nem csak az az oka, hogy a svédeknek nem tetszenek a magyar kormány intézkedései, hanem az is, hogy
erősödik a Svéd Demokraták nevű szélsőjobboldali párt, amely Magyarországot tekinti mintának.
Svédországban ráadásul hamarosan választások lesznek, így van a vitának egy belpolitikai vetülete is: küzdenek a saját szélsőségeseik ellen, ezért figyelnek jobban Magyarországra is.
Bár repkednek a rendvédelemben a számok milliós túlórákról, a rendőri szakszervezet ma tette fel kérdését arról, hogy ténylegesen „mennyi az annyi”. Bárdos Judit szerint lesz megállapodás a túlórák kifizetéséről, mert a kormány se akarhat 20-30 százalékos leszerelést.
Lesz megállapodás, mert lennie kell – mondta a Független Hírügynökség kérdésére a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke. Bárdos Judit annak kapcsán beszélt erről, hogy semmiféle előrelépés sincs a rendvédelmi területet alapjaiban felforgató 2019-es változásról.
Akkortól ugyanis nem fizetnék ki a túlórát, hanem kötelező szabadnapokban, „lecsúsztatással” kellene élni. Ez azonban működésképtelenné tenné a teljes ágazatot: rendőrség, tűzoltóság, büntetésvégrehajtás hivatásosai és a közalkalmazottak. Ráadásuk a tíz éve változatlan bérért dolgozó kormánytisztviselőknél eddig is ez volt a gyakorlat.
Csak itt óriási számokról beszélnek. Legutóbb például az ATV-ben egyenesen az hangzott el Harangozó Tamás MSZP-képviselőtől, hogy a rendvédelemben fél év alatt négymillió túlórában teljesítettek szolgálatot.
A BRDSZ éppen ma tett fel négy kérdést az országos rendőr-főkapitány személyügyi helyettesének. Ezek egyike az, hogy idén június végéig
pontosan hányan és hány órában végeztek túlmunkát a rendőrségen.
Bárdos Judit elmondta, hogy mindeddig semmilyen érdemi kapcsolatfelvétel se történt a rendőri és a belügyi vezetés részéről azóta, hogy a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala megfogalmazta aggodalmukat, amelyet egy minden részletre kiterjedő levélben írtak meg Pintér Sándornak az életpálya-modell kapcsán.
A BRDSZ elnöke szerint a kormánynak se érdeke, hogy
a bőven több, mint harmincezres rendvédelmi állomány 20-30 százaléka leszereljen.
Arról egyébként a szakszervezetnek még mindig nincs az eddiginél pontosabb adata, hogy komolyan milyen szándékokat mérlegelnek az állomány tagjai. Annyit tudnak, hogy az első félévben a hivatalos adatok szerint is többen szereltek le, mint ahányan érkeztek.
Abban azonban Bárdos Judit biztos, hogy
elsősorban a fiatal hivatásosok fognak tömegesen elmenni,
mert az első tíz évben nem kapnak szolgálati pótlékot. Ha ezt megfejelik a túlmunka kifizetésének elvonásával, semmi se fogja visszatartani őket – mondta a BRDSZ elnöke.
Némiképpen sajátos logikával a sajtót hibáztatja a szakszervezeti elnök azért, hogy az utóbbi pár hétben másról se hallani, mint hogy tömeges leszerelés várható a túlmunka megváltásának megváltozása miatt. Szerinte ez most „kreált baj”, mert 2015 óta köztudomású, hogy 2019-ben hatályba lép ez a szabály.
Költségvetési mértékkel egyébként nem óriási összegről,
évente körülbelül 16 milliárd forintról lenne szó.
A már szóba hozott levélben amellett, hogy érdekegyeztető találkozót kezdeményeztek, egy sor elvárást támasztanak Pintér Sándor belügyminiszterrel és voltaképpen a kormánnyal szemben, részben olyat is, amiről a parlament nemrégiben döntött.
Ez pedig a cafeteria, amelynek – a rendvédelmiek számára is nagyon fontos – többségi szolgáltatása megszűnik januártól, pontosabban sem ingyen, se kedvezményes adóval nem lesz nyújtható. Ezért erősen kétséges, hogy a június közepén kelt levélnek mennyire reális az a része (is), amelyben kérték a cafeteria keretösszegének felemelését és kiterjesztését úgy, hogy a hivatásosok és a közalkalmazottak egyaránt igénybe vehessék a lakás- és diákhitel törlesztésére. A 2019-es költségvetést ugyan három héttel később fogadta el a parlament, de a cafeteriára vonatkozó részéről is már korábban lehetett tudni, hogy „kőbe vésett”.
Magáról az életpálya-modellről a BRDSZ vezetőjének tömören
az a véleménye, hogy az humbug.
Pintérnek írt levelükben is megfogalmazzák, hogy a rendészeti területen bevezetett 50 százalékos béremelés az elmúlt három évben megfigyelt (évenként) kétszámjegyű minimálbér-emelkedés valójában csak 9,1 százalék: ez az elvándorlás egyik oka. Mára egyébként a teljes közalkalmazotti bértábla összeesett – mondta még Bárdos Judit.
Ezúttal Sophie In‘t Veld, az európai liberálisok alelnöke csatlakozott európai parlamenti kolléganőjéhez, a néppárti svéd Anna Maria Corazza Bildthez, aki a napokban, szintén a Politicóban írt arról, hogy Orbán Viktor ezúttal túl messzire ment. A holland politikus szerint fel kell rázni az európai politikát és a populista magyar miniszterelnök csak egy tünete egy nagyobb problémának.
Sophie In‘t Veld teljes mértékben egyetért Bildttel, amikor a svéd politikus arra szólította fel az Európai Néppártot, hogy zárja ki a Fideszt a soraiból. A Politicónak írt cikkében hozzáfűzi: számtalan esetben szólították fel a néppártiakat, hogy álljanak le Orbán védelmével, de a válasz mindig az volt, hogy belülről sikeresebben tudják mérsékelni a magyar politikust.
„Ez a hozzáállás nem működött. Hanem éppen az ellenkezője: a néppártiak magukévá tették Orbán nézeteit. Az eredmény: a Néppárt, akárcsak a többi hagyományos pártcsalád mélyen megosztott a migráció, az identitás és az értékrend területén.” Szerinte
„Nem Orbán a gond. Ő csupán a legkirívóbb tünet.
Amire Európának szüksége van, az a politikai térkép teljes megújítása.”
A holland politikus szerint a törésvonalak már nem a különböző politikai csoportosulások között vannak, hanem azokon belül. Az Európa-párti, haladó liberális-demokraták szétszóródtak, míg a nacionalisták és populisták ott vannak a mainstream pártokban és nemcsak azok szélein.
Trump, a Brexit és Putyin korában
az Európa-párti erők nem engedhetik meg maguknak, hogy ne együtt lépjenek fel
– érvel Sophie In‘t Veld, aki szerint a 2019-es választások alkalom lesz a politikai tájkép felrázására és új szövetségek megteremtésére. „Új, közös kínálattal kell a szavazók elé állni: a változások agendájával.”
Ez az agenda szerint az EU erősebb és jobban tud alkalmazkodni a világ kihívásaira. Egy olyan Európa, amely a szolidaritáson és a védtelenek támogatásán alapszik. Egy Európa, amely védi, sőt erősíti az egyenlőséget, a pluralizmust, a szabadságjogokat és amely mindenek felett az értékek és egy politikai unió közössége.
„Az Orbán által oly gyakran magasztalt nemzetállami szuverenitás, a kültelki praktikák már az uniót, s ezen keresztül a transzatlanti biztonsági rendszert veszélyeztetik. Ezt ismerték fel Washingtonban és Brüsszelben, Párizsban és Berlinben. És ezt ismerte fel az a befolyásos nyugati sajtó is, melyet egyetlen egy vezető politikus sem hagyhat figyelmen kívül, és amely ma már olyan hangon ír Orbán Viktorról, mint ahogyan egykoron Slobodan Miloševićről és Nicolae Ceauşescuról írt.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:
Bár, mint utóbb kiderült, a magyar kormány diplomáciai úton megüzente a hozzá közelálló külföldi politikai, gazdasági és sajtótényezőknek, hogy „a Fidesz győzelme garantált, sőt a kétharmad sem zárható ki”, mégis meglepetést okozott, hogy az ellenzék – összességében – mintegy 100 ezer szavazattal többet kapott a kormánypártnál. A jobboldali és szélsőjobboldali körökben az is csalódást okozott, hogy a győzelem nem a Fidesz újrázó képességének volt köszönhető – leszámítva a gyanítható csalásokat –, hanem az ellenzék megosztottságának. Ennek megfelelően április 8-a után
Orbán Viktor olyan figyelmeztetéseket kapott, hogy a kockázatok, ami elé a Fidesz a jövőben néz, csak növekedni fognak.
A nemzetközi térben ugyanakkor azok is csalódtak a végeredményben, akik nem kívánták Orbán újabb győzelmét, bár eleve látták, hogy tulajdonképpeni alternatívája ennek nincsen, mert ha az ellenzék mégis győzni tudna, kormányzati (koalíciós) összhangra képtelen lesz. Ráadásul Orbán szélsőségesei – karöltve a teljesen orbanizált erőszakszervezetekkel – rövid úton és könnyen megbuktathatnák a demokratikus kormányt; lásd 2006-2007 vonatkozó tapasztalatait.
Ha csak a fenti megfontolásokból indulunk ki, a Fidesz politikai dominanciája egyértelmű: nincs még egy ilyen rendpárti módon szervezett erő a magyar politikai arénában, amely ráadásul élvezi is az olyan helyzeteket, amelyek demokráciákban tiltott eszközök és módszerek után kiáltanak, ugyanakkor semmilyen gátlás sem korlátozza cselekedeteiben.
Ám vannak más megfontolások is, s azok, akik szeretnék az orbáni korszak végét siettetni, egy ideje okkal hozakodnak ezekkel elő.
Az elsődleges ilyen szempont egyértelműen biztonsági, s főként Washington számára okoz egyre nagyobb fejfájást. Bár Trump megjelenése a Fehér Házban sok tekintetben leszűkítette az Egyesült Államok mozgásterét, már most látszik, hogy az ország gazdasági érdekeit mélyen sérti a katonai nyomásképesség csökkenése, s nem csoda, hogy a kormányzat igyekszik ezen változtatni. Nem véletlen, hogy a NATO szerepének korábbi megkérdőjelezése lekerült a napirendről, a sorok összezárása Oroszországgal szemben pedig példátlan méreteket öltött. A Baltikum, Lengyelország, Románia katonai szerepe Washington és a NATO oldalán új dimenziókat kapott, Csehországban ma már prioritást élvez az orosz hírszerzési manipulációk felderítésének ügye és az orosz beavatkozás megfékezése. Szlovákia pedig inkább meghúzza magát s igyekszik nem gátolni a vonatkozó nyugati lépéseket. Kelet-Európa súlya ismét megnőtt az összeurópai biztonság szempontjából, a NATO stratégiákban pedig azt követően, hogy Recep Tayyip Erdoğan politikai kalandorsága miatt a szervezet gyakorlatilag elveszítette Törökországot.
Eközben a magyar kormány egyre nyíltabban áll Moszkva oldalára,
s nem kétséges, hogy készséggel kiszolgáltatna neki minden olyan információt, melyekhez – NATO-tagként – egyébként okkal hozzájuthatna. Csakhogy ilyenekhez egy ideje már nem juthat hozzá. Washingtonban nyíltan megfogalmazott érvek hangzanak el nap, mint nap, hogy ez a helyzet nem tolerálható, s fontolgatják, mikor jön el az a pillanat, amikor lépni kell.
A magyar kormány ugyanakkor nem látszik változtatni az eddigi politikán, ám lássuk be, ha akarna ilyesmit, akkor sem tehetné már meg. Vannak helyzetek, amelyek még a politikában sem visszafordíthatók, különösen nem, ha egy politikai erő szövetségesek nélkül marad, minthogy elveszített a vele szembeni teljes szövetségesi bizalom.
A sokak által jó taktikusnak tartott Orbán egy dolgot kihagyott a számításból:
a Nyugat számára a magyar különutasság stratégiai fenyegetést jelent,
Oroszország számára viszont ez a különutasság csak taktikai és pillanatnyi előnyökkel bírt. Az orosz-ukrán konfliktus idején még jól jött Putyinnak az európai szélsőjobbal kollaboráló Orbán, ám egy kiszélesedő nyugat-keleti hidegháborús korszak küszöbén, az egyébként összes korábbi szövetségesét eláruló Magyarország már egyre csekélyebb jelentőséggel bír. Nem így a Nyugat számára, melynek ebben a konfliktusban nagyobb szüksége van és lesz az egységre, mint valaha.
A 2010-2018 közötti nyolc évben a magyar politika a leépülő demokráciáról, a jogtiprások legitimációjáról szólt. A nemzetközi közösség, lássuk be, bár aggódva figyelte a fejleményeket, de végül is elfogadta: ha a magyarok mindenáron ártani akarnak maguknak, tegyék, s részesüljenek a fájdalmas következményekben.
2018 után viszont már egy olyan korszakba lépett a világ,melyben a Nyugat belső kohéziója, biztonsága és a transzatlanti kapcsolatok újult megerősítése vált nélkülözhetetlenné.
Az Orbán által oly gyakran magasztalt nemzetállami szuverenitás, a kültelki praktikák már az uniót, s ezen keresztül a transzatlanti biztonsági rendszert veszélyeztetik. Ezt ismerték fel Washingtonban és Brüsszelben, Párizsban és Berlinben.
És ezt ismerte fel az a befolyásos nyugati sajtó is, melyet egyetlen egy vezető politikus sem hagyhat figyelmen kívül, és amely ma már olyan hangon ír Orbán Viktorról, mint ahogyan egykoron Slobodan Miloševićről és Nicolae Ceauşescuról írt.
A hétvégén eldől, hogy a Kétfarkú kutyapárt jelöltje Mészáros László, vagy a Fidesz delegáltja Mészáros László foglalja-e el a polgármesteri széket Felcsúton. A Független Hírügynökség kereste a jelenleg hivatalban lévő Fidesz alpolgármesterét – akit egyébként a távozó Mészáros Lőrinc javasolt maga helyett a posztra – de Mészáros László elérhetetlennek bizonyult. Elértük viszont a Kétfarkú kutyapárt jelöltjét, Mészáros Lászlót, aki a választási esélyekről tájékoztatta szerkesztőségünket.
A kampány hajrában vagyunk, nagyon készül a vasárnapi választásra?
Természetesen, teljes erőbedobással küzdünk! Építettünk egy új kampányirodát is, amire nem kaptunk engedélyt. Ezért a kívülálló csak annyit lát, hogy elkészítettünk egy esőbeállóra hasonlító buszmegállót. Ez a főhadiszállásunk, nagyon otthonos. Ha a faluban élők megszeretik, akkor a kampány zárása után is megtarthatják.
Ön a Kutyapárt színeiben induló Mészáros László, de a Fidesz jelöltje, a jelenlegi alpolgármester is Mészáros László. Legalább egymás között eldöntötték már, hogy ki az igazi Mészáros?
Az majd vasárnap, a polgármester választáson dől el, a Felcsútiak azonban abban biztosak lehetnek, hogy a polgármesterüket Mészáros Lászlónak fogják hívni. Egyébként azt kifejezetten szép gesztusnak tartjuk, hogy az államfő, Áder János épp Soros György születésnapjára tűzte ki a választást. Ez igazán nemes cselekedet.
Mérlegelte már, hogy Ön, aki csak betelepült Felcsútra, mekkora eséllyel indul?
Kétségtelen, még ma nincs is bejelentett lakáscímem, vagyis én vagyok Felcsút mindeddig első és utolsó hajléktalan polgára is. Ugyanis a kormány rövidesen a törvény erejével tiltja be a hajlék nélkül élőket.
Önnek, mint a Kétfarkú Kutyapárt jelöltjének van átfogó társadalompolitikai programja, esetleg akar új alkotmányt is a faluban?
A Kutyapárt társadalmi jövőképének lényege, hogy bármely településen élők problémáit a helyszínen kell megoldani, közös cselekvéssel! Az elképzelésünk az, hogy akik képesek a saját érdeküket hatásosan képviselni, azok az emberek már biztosan nem szavaznak diktátorra. A cselekvő viselkedésre példamutatással szeretnénk a honfitársainkat rávenni.
Sok helyi támogatója van a Kétfarkú kutyapártnak?
Igen, a legvakmerőbb felcsútiaktól több, mint hatvan ajánlást kaptunk, de amikor felszereltük a plakátjainak, akkor villáskulcsot hoztak. Hangos dudaszóval üdvözöltek, integettek. Ha esett az eső, akkor ernyőt vagy kabátot hoztak, de más vidéki településhez hasonlóan a helyben élők nem mernek nyíltan támogatni bennünket, mert félnek a hatalomtól. Nyilvános kiállással nem merik kockáztatni az egzisztenciájukat, illetve a napi megélhetésüket. Felcsúton például szinte mindenki vagy Mészáros Lőrinc valamelyik cégénél dolgozik, vagy pedig az önkormányzatnál.
Készült egy fülbemászó Mészáros induló is, amit a felcsúti stadionban filmre is vettek. Könnyen beengedték Önöket a helyi arénába?
Be kell vallanom, hogy a Facebookon nagy sikert elérő kampányindulónkat nem a Pancho Arénába rögzítettük, mert nem kértük rá engedélyt, s ezért nem is kaphattuk meg. Viszont nagyon fontos volt, hogy egy valóságos stadionban énekeljünk, ezért szereztünk egyet. Viszont nem szeretném elárulni, hogy hol forgattunk, mert a tulajdonos attól fél, hogy megüti a bokáját.
Ön is úgy gondolja, hogy van félnivalója?
Természetesen én nem félek, engem az ilyen veszélyes szituációk kifejezetten inspirálnak. Ha valaki erődemonstrációt tart, az ellenállást vált ki belőlem, de tisztában vagyok azzal, hogy ma sokan féltik az egzisztenciájukat Magyarországon. Viszont szeretnék egy olyan közhangulatot kialakítani, amelyben az embereknek nem kell semmitől tartani. Erre a legjobb módszer a humor, ha a hatalmat kinevetik, akkor a félelem megszűnik. Ha majd polgármesterként viccesen kicsúfolnak a hibáimért, akkor velük nevetek, s kijavítjuk a tévedést.
Napok óta hiába keressük vetélytársát, a fideszes Mészáros Lászlót a polgármesteri hivatalban, a titkárnő szerint elérhetetlen. Viszont a közelmúltban tartott egy politikamentes napot, ahol evés-ivás közben a jelenlévőkkel úgy döntöttek, hogy a kormánypártot kell támogatni. Ez nem behozhatatlan hátrány önnek?
Nem szeretném azt mondani, hogy a hatalom megveszi, vagy megfélemlíti a helyi polgárokat, de az látszik, hogy a hatalomban lévő Mészáros László semmit sem bíz a véletlenre, a választási csatában felhasználja a közigazgatási apparátust. Ez nem mindig előny, mert az emberek nem hülyék, látják, mi történik. Mi más eszközökkel küzdünk, mi cselekvésre buzdítunk.
Azt tudom, hogy Önök színezik a kátyús utak kockaköveit, vagy más módon hívják fel a hiányosságra a figyelmet. Itt is lesz ilyen?
Felcsút főutcája, a 811-es út uniós támogatással fel van újítva, egészen a stadion bejáratáig. Viszont az aréna bejáratától már rossz állapotban van a kocsiút. Ezért úgy döntöttünk, hogy a stadiont majd meghosszabbítjuk Alcsútdobozig, és akkor az Európai Unió megépíti a maradék útszakasz burkolatot, teljes hosszában. Mi viszont a balesetek megelőzése érdekében a nagyon megsüllyedt csatornafedeleket fényvisszaverődő festékkel lefestettük. Ezt a munkát folytatjuk a választásokig.
Mi történik, ha megnyeri a választást, s Ön lesz a polgármester?
Azonnal bővítjük a felcsúti űrkikötőt, ugyanis állandó probléma, hogy ha a futballmeccsre érkeznek az űrhajók, akkor elfoglalják a vendégek számára kialakított űr parkolókat. Aki autóval jön, annak csak az út két széle marad, és ez balesetveszélyes. Tehát bővíteni kell az űrkikötőt. A másik fontos programom, hogy a kisvasutat Kelenföldig meghosszabbítjuk.
Ezt eddig még Orbán Viktor sem akarta. A kampány hevében ki is próbálta a kisvasutat?
Sajnos ritkán jár. Nem bírtam kivárni, amíg megérkezik. Viszont megnéztem, távolról csodálatos. Az állomás különösen, talán csak a Mészáros Lőrinc palotája veheti fel vele a versenyt. Észrevettem viszont, hogy a vasúti töltés oldalában kezd megvalósulni a liberális politikusok álma, hatalmas kenderültetvényeket láttunk.
Miközben szívta a kendert, próbált a kocsmában barátkozni a helyiekkel?
Felcsúton két kocsma van, az egyik a Bivaly söröző, ami tíz éve bezárt. A nyitva lévő ivó gyér látogatottságú, a tulajdonos panaszkodott is, hogy régebben ott beszélték meg a világ folyását, de ma már nem merik az emberek kinyitni a szájukat.
Csak nem azt akarja mondani, hogy Felcsúton nem mindenki Fideszes?
FH
Azt tapasztaltam, hogy, itt még az átlag magyar településhez képest is kevésbé szeretik a Fideszt. Kifejezetten zavarja a helyieket a körülöttük kialakult felhajtás, a Pancho Aréna, a csicsás díszekkel tűzdelt drága épületek. Felcsút egy közepesen szegény vidéki falu, néhány nagyon gazdag emberrel.
De gondolom Orbán Viktort, mint a falu nagyját tisztelik, s a házát tiszteletben tartják. Igaz?
Már csak azért is, mert a környék elég alaposan be van kamerázva. Az emberek így aztán óvatosak. Úgy érzem, hogy ha a politikusok nem igyekeznének a társadalomban feszültséget kelteni, vagy gyűlöletet végletekig korbácsolni, akkor az emberek képesek lennének a nézetkülönbségeket indulatmentesen, békésen tisztázni.
Mi történik, ha nem ön nyer?
A Kutyapárt alapelvei szerint 127 százalékos eredményt érünk majd el a választáson. Ez nekünk elég is les
A rendszerváltástól napjainkig elemzi a médiában végbemenő változásokat Stefka István, akinek tollából sajátságosan hangzik az, hogy „az újságírás morális, becsületbeli ügy”. A 888.hu a Jobbik balratolódásáról, a borsonline.hu a dzsihadisták második generációjának európai megjelenéséről ír, a Magyar Idők pedig egy interjúban sorosozik egy jó nagyot.
Pesti Srácok: Permanens médiaháború
Ezzel a címmel írt hosszú elemzést „Az öreg” . Stefka István szerint azzal, hogy visszatért a Hír Tv a jogos tulajdonosához – a politikai többséghez, a jobboldal politikai közösségéhez –, még egyáltalán nincs vége a csatának. Most jutott el a magyar média arra a pontra, a fifty-fifty szintre. A rendszerváltozás óta eltelt 28 év, és a balliberális, valamint a jobboldali, nemzeti média befolyása végre egyenlőnek tekinthető. Hogy világosan lássunk, emlékeznünk kell a tényekre, újra és újra el kell mesélni, miként jutottunk el idáig? – írja Stefka, aki részletezi a választ a kérdésre, majd így fejezi be ópuszát:
Az újságírás morális, becsületbeli ügy.
Az újságíró nem pártokhoz, személyekhez kötődik, hanem az emberekhez, a társadalomhoz, a valósághoz. Félrevezetni, hazudni az olvasóknak, nézőknek, hallgatóknak tilos.
Ez a liberálisokkal fúziót kötő szélsőjobbosok sajátja. Ennyi. Aki ezt az utat választja, az meneteljen Gyurcsány Ferenccel, Vona Gáborral, Újhelyi Istvánnal, Niedermüller Péterrel és a többi ballibsivel együtt.
hiradó.hu/888.hu: Továbbra is balra tart a Jobbik
Annak ellenére is balra tart a Jobbik, hogy az elmúlt hónapokban sorra léptek ki a pártból és szűntek meg a vidéki alapszervezetek. A kilépők szerint a Jobbik rálépett arra az útra, amihez már semmi köze a korábbi, radikálisabb nézeteknek. Az újabb összefogás az LMP, a Momentum és a Jobbik között jöhet létre.
Összefogást tervez az LMP a Momentum és a Jobbik, ezt a Lehet Más a Politika elnökségének titkára ismerte el, aki szerint ez az ősz folyamán meg fog történni.
A portál szerint vélhetően Vona Gábor is erre készül, ugyanis közösségi oldalán már a második videót tette közzé egy sejtelmes 21-est formáló logóval és az augusztus nyolcadikai dátummal.
Sajtóhírek szerint a szám és a szlogen is az LMP-vel való együttműködésre utal, és a videó Vona Gábor visszatérését is jelentheti.
A Századvég legfrissebb felmérése szerint a Jobbik-szavazók negyede már el is pártolt, és inkább a Mi Hazánk Mozgalomra voksolnának. A Toroczkai László vezette szervezethez az elmúlt hetekben csatlakozott több csalódott egykori Jobbik-tag és politikus is.
borsonline.hu: Német belföldi hírszerzés: Kialakulhat egy „új dzsihadista nemzedék”
Veszélyessé válhatnak a szélsőséges iszlamisták családjában nevelkedő gyermekek – figyelmeztetett a német belföldi hírszerzés és elhárítás, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) egy most ismertetett elemzésében. Ezeket a gyerekeket olyan világkép alapján nevelik, amelyben az erőszak elfogadottnak, és valamennyi idegen csoport alávalónak számít – idézett a nemzetbiztonsági szolgálat jelentéséből a Berliner Morgenpost című lap.
Az elemzés szerint nemcsak az Iszlám Állam szíriai vagy iraki területeket megjárt családokban nevelt gyermekek válhatnak veszélyessé, hanem azok is, akik nem hagyták el Németországot.
A BfV becslése szerint a két típust együttvéve több száz gyerek és fiatal felnőtt élhet szélsőséges iszlamista családban Németországban.
Az ifjú dzsihadista generáció megjelenésének veszélye miatt felerősödött a politikai vita arról, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok hány éves kortól vehetnek valakit megfigyelés alá. A szövetségi kormány 2016-ban 16 évről 14 évre szállította le a korhatárt, de a bajor kormány a 14 év alattiak megfigyelését is engedélyezi a tartományi alkotmányvédelmi hivatalnak, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormánya pedig a bajor minta átvételét mérlegeli – áll a Berliner Morgenpost beszámolójában.
Magyar Idők: Soros a tűzzel játszik a Nyílt társadalommal
Az Egyesült Államok jelenleg világunk egyik vezető, ugyanakkor összezavarodott, önmagában is megosztott hatalma – mondta Marek Jan Chodakiewicz lengyel származású, Amerikában élő történelemprofesszor a Magyar Időknek adott interjúban. A történész arról is beszélt: az amerikai társadalom alapvetően nem érti, ami a világban történik, nem méri fel a valós veszélyeket. Szerinte Soros György politikai akcióit a destabilizálás jellemzi, minden eszközt bevet célja, a nyílt társadalom megvalósításáért.
Mint kérdésre kifejtette:
Ellentétben kritikusaival és ellenfeleivel, Soros pénzt áldoz arra, hogy megvalósítsa az általa elképzelt világot, nem pedig másokkal finanszíroztatja azt meg.
Az utóbbi 30 évben legalább hárommilliárd dollárt költött a saját vagyonából erre a célra, persze akciói középpontjában a destabilizáció áll. Láthattuk, hogy elsősorban a volt szovjet zónában támogatta a forradalmi törekvéseket, de az Egyesült Államokban is több mint 20 éve próbálkozik: először a marihuána legalizálásáért harcolt, szerinte ez a szabadság szimbóluma. Aztán a rendfenntartó intézményeket, azaz a rendőrséget és a bíróságot próbálta behálózni. Például úgy, hogy pénzt ad a kerületi ügyészek támogatására és kijelölésére. Ezek olyan pozíciók, amelyekből baloldali igazságügyi és büntetés-végrehajtási politikát folytathatnak.
Soros kedvelt eszköze a „forradalmi mozgósítás” tüntetésekkel, erőszakkal. Szerinte ezek segítik azokat a reformtörekvéseket, amelyek célja az úgynevezett nyílt társadalom létrejötte. Szerintem viszont a tűzzel játszik.
A rendszerváltás óta időről-időre téma a kormány-repülőgép kérdése. A HM az év elején beszerzett két Airbus A-319-es után most újabb repülőgépet vásárolt, egy Falcon 7X-et,állítólag katonai célokra, ám az A-319-esekkel is csak Orbán Viktort látták eddig utazni.
„Biztos vagyok abban, hogy a Századvég tájékán nagyban megy a gondolkodás arról, hogy érdemes-e visszahozni azt a Magyar Nemzetet, amelytől a hard-core Fidesz-tábor már elpártolt, illetve arról, hogy mi legyen a Magyar Időkkel, amelybe rengeteg pénzt fektettek, s mégsem lett sikertörténet” – véli Polyák Gábor. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint a Fidesznek sem áll érdekében robbanásveszélyig vinni a házon belüli médiakonkurenciát.
Sokak szerint azóta lóg a levegőben a Magyar Nemzet újraindításának és egyben a Magyar Idők megszüntetésének lehetősége, hogy Simicska Lajos kiszállt a „médiabizniszből” (és egy kivételévelminden érdekeltségét eladta). Hivatalosan semmit nem lehetett erről hallani egészen mostanáig, amikor is Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az ATV-nek arról beszélt, hogy „méltányos és igazságos” lenne, ha augusztus 25-én, alapításának 80. évfordulóján indítanák újra a Magyar Nemzetet, s azok kezébe adnák, „akik érzik és követik Pethő Sándor (a lapalapító) szellemiségét”.
Fotó: YouTube
Polyák Gábor a Független Hírügynökség megkeresésére úgy vélekedett, hogy
pénzügyi szempontból nincs értelme a Fidesznek fenntartania egy Magyar Időket és egy Magyar Nemzetet, hiszen a forrásai nem feneketlenek,
s pont annyi médiafelületre van szüksége, amelynek segítségével el tudja juttatni koncentrált üzeneteit. Teljesen tehát ők sem tehetik félre az ésszerűség szempontját.
A Magyar Nemzetnek jól felépített brandje van, a Magyar Idők pedig semmilyen szempontból sem nevezhető sikertörténetnek. Ugyan olvasottsági adtok nem állnak rendelkezésre, miként az sem, hogy mennyit fektettek eddig a kormánypárti lapba (miután nem állami tulajdonú a Mészáros médiabirodalmon kívüli lap), de ha valaki megnézi a cégbírósági dokumentumokat, azokból látszik, hogy milyen jól tartják az állami hirdetések a napilapot.
Tegyük hozzá, ugyanez a dilemma a Hír TV visszafoglalása után. Az Echóval és az állami m1-gyel is a pazarló párhuzamosság tanúi vagyunk.
Társadalmi szinten mérhető haszna nincs annak a médiafölénynek, amelyet a Fidesz kialakított a maga oldalán – válaszolta erre vonatkozó kérdésünkre a szakember, aki kifejtette:
rengeteg pénz megy el arra, hogy a Fidesz napi őrültségeit koordináltan eljuttassák a társadalomhoz, miközben az értelmes párbeszéd teljesen megszűnt.
A még eddig túlélt független kritikus média „a peremvidéken focizik”, napi túlélési csatákat vív – mondja, keserűen ironizálva azon, hogy
„társadalmi szempontból ennél rosszabb már csak az lenne, ha lelőnék az újságírókat”.
Most már inkább a Fideszen belül merül fel a kérdés, hogy van-e haszna, nem inkább káros-e a házon belül kialakult (média)konkurencia – mondja, hozzátéve: könnyen lehet, hogy a Fidesznek kell végig gondolnia, hogy akar-e házon belüli küzdelmeket.
„Ma már nem irányvonalak, hanem gazdasági csoportosulások vannak, személyes és gazdasági érdekekkel – ez pedig egy ponton túl már robbanásveszéllyel jár.”
Igen pesszimistán nyilatkozott arról, hogy szerinte elértük-e a mélypontot. Mint kifejtette: már régóta nem mond olyat, hogy nincs lejjebb, hiszen még abból a kevésből is – köztük az újonnan indultak közül is – megszűnhet pár, amely eddig állta a sarat. „Ebben a médiatérben, ebben a gazdasági környezetben nagyon komoly kihívás a vállalkozások számára életben maradni.”
Az pedig különösen nagy szomorúsággal tölti el, hogy a még létező, nem túlságosan nagyszámú független vagyonos üzletember sem tekinti megsegítendő célcsoportnak a független sajtót, a független civil szervezeteket,
s bár megengedhetnék maguknak, mégsem áldoznak rájuk. Ők eddig sem érezték fontosnak, hogy tegyenek a magyar nyilvánosságért. S nem hiszi – sorolta tovább a pesszimizmusát tápláló adalékokat –, hogy közösségi finanszírozással sokan fenn tudnának maradni.
Könnyű katonai futár- és szállítógép – mondja a HM a legújabb gépbeszerzésről. A Falcon 7X inkább látszik katonák üzemeltette kormánygépnek, méretei is erre utalnak. A francia gyártmány az üzleti világ kedvelt luxusrepülője. A fellelhető információk alapján 5,5-9,4 milliárd forint közti áron találni használt 7X-eket.
Elismerte a Honvédelmi Minisztérium (HM), hogy újabb repülőgépet vettek – ahogyan azt a légierő.blog írta vasárnap -, egy Falcon 7X-et, de szerintük szigorúan katonai célra. Könnyű, többcélú futár- és szállítógépet vett a Magyar Honvédség – mondta Szénási Jenő ezredes, a HM osztályvezetője az állami tévében reggel.
Ez a gép kisebb kötelékek szállítására, valamint nagy sebességű, nagy távolságú átrepülési feladatokra alkalmazható. Katonai repülőgép lesz, katonák fogják üzemeltetni – sorolta az ezredes.
Nos, nézzük, mire készítette a 7X-et a francia Dassault cég. Mindenekelőtt businessjetnek, vagyis üzleti gépnek. A lunajets.com leírása úgy fogalmaz, hogy ez a repülő a Falcon család csúcsát képviseli, nem csak leggyorsabb, hanem több, mint 11 ezer kilométerrel a legnagyobb hatótávolságú is. A 7X-et három ultramodern sugárhajtóművel szerelik.
A gép standard belső kivitelében 14 fő számára biztosít maximális kényelmet és kitűnő fedélzeti kiszolgáló és szórakoztató rendszerek teszik a repülést élvezetessé. Mindent figyelembe véve
a 7X fényűző, hatékony és kiváló szolgáltatást nyújt
– írja a repülési szakblog.
Forrás: Dassault
Mindezeknek megfelelően a Falcon hossza szűk 12 méter, belmagassága 1,88 méter, szélessége 2,34 méter. Csomagkapacitása mindössze 4 köbméter.
Ezek nem tipikus katonai szállítógép specifikációi.
Ennek ismeretében cseppet se meglepő, hogy a 2005-ös bemutatása óta 2016 tavaszáig legyártott 260 7X-et túlnyomórészt nagyvállalatok, illetve milliárdosok vásárolták meg. A típus 45 százaléka Svájcban (18 darab), Franciaországban (13), Luxemburgban (8), Belgiumban, Dániában, Németországban, Portugáliában, Oroszországba (6-6) és Ukrajnában (4) vették. További 20 százalék Észak-Amerikában, Hong-Kongban 14, Kínában 11 darab lelhető fel.
Ahol nem magántulajdonosé a luxusgép, ott bevallottan is a kormány tagjainak szállítására vették (Ecuador, Namíbia és Franciaország), másutt a felfestésből (Rosszija) következik (Oroszország). Ahol a hadsereg az üzemeltető, ott csak valószínűsíteni lehet a kormányzati felhasználást (Nigéria, Egyiptom).
A HM azt se egyértelműsítette, hogy használtan vették-e a 7X-et. Újonnan most – kiviteltől függően – 50-54 millió dollárba (13,85-14,9 milliárd forintba) kerül. Használtan az interneten rengeteg ilyen masinát kínálnak eladásra, ahol megadtak árat is, ott 5-8 éves darabokért 20,9-22,5 millió dollárt (5,54-6,2 milliárd forintot) kérnek. A fellelt információk alapján egy pár éves 7X 34 millió dollárba (9,4 milliárd forintba) kerül.
És ebben nincs benne a pilóták kiképzése, a földi kiszolgálás (javítás) ára,
például szerelők betanítása, berendezések és tartalékalkatrészek beszerzése. Ennek összegére nem találtunk adatokat, de a katonai standardok szerint utóbbi tételek több darab beszerzésekor a bruttó gépár 50 százaléka körül mozog; egy darabnál fajlagosan a legdrágább a logisztika.
Ezen felül következik aztán az éves repülési költség. Erről tudni kell, hogy a pilótáknak a készségszint fenntartása érdekében akkor is repülniük kell évi minimum 100 órát, ha nem szállítanak senkit-semmit.
a változó költségeket évi 200 óra üzemidőre vetítve 582 ezer dollárra (161 millió forintra) tette.
A HM – ugyancsak hangsúlyozottan katonai szállító célra – az év elején már vett két darab használt (csődbe ment német légitársaságtól származó) Airbus A-319-est. A katonai vásárlásra hivatkozva akkor is titkosított ügylet árát 35-40 millió euróra (11,2-14 milliárd forintra) tette az akkori honvédelmi miniszter. Az indoklás akkor is az volt, hogy az „a honvédség szállítóképességének megújításához járul hozzá”. Azóta ezzel a géppel csak Orbán Viktort látták utazni.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Természetesen, teljes erőbedobással küzdünk! Építettünk egy új kampányirodát is, amire nem kaptunk engedélyt. Ezért a kívülálló csak annyit lát, hogy elkészítettünk egy esőbeállóra hasonlító buszmegállót. Ez a főhadiszállásunk, nagyon otthonos. Ha a faluban élők megszeretik, akkor a kampány zárása után is megtarthatják.
