Kezdőlap Itthon Oldal 40

Itthon

Misztérium

A misztérium egy olyan isteni titok, melyet definíciója szerint az emberek képtelenek fölérni ésszel, így aztán jobb, ha nem is próbálkozik senki. Ilyen misztérium például az, hogy a Nagy Francia Forradalom után 235 évvel még mindig lehet a vallásra építeni egy államot. Jó, persze, ez nem nagy kunszt, ha a Közel-Keletre, Afrikára vagy egyéb ilyen helyekre gondolunk, na de Európában? Hát hogy nézne az ki, kérem?

Az érdeklődőknek elárulom: pont úgy, ahogy Magyarország most kinéz. Vigyázat, ez az ország nem úgy épül a vallásra, hogy a klérusnak az országban bárhol bármiféle hatalma van (még csak az kéne!), hanem úgy, hogy gyakorlatilag csak egy párt létezik, amelyre a vallásosak szavazhatnak, a többi döntő többségében gyalázatos, istentagadó horda, akik ha tehetnék, és rajtuk múlna (azaz, ha hatalmon volnának), gyorsan elintéznék, hogy a magyarság ismét rút, sybarita vázakból álljon, akik elpuhultan és élvetegen fetrengenek az erkölcsi fertő mocsarában. Hát mi lenne akkor a ropogós rokolyájú leányok és a pörgekalapos legények felemelő látványából, tessen mondani? Sokkal jobb ez így vallásosan, ahogy most van. Nem is kerül a kormánynak sokba, némi üldözöttkeresztény támogatás világszerte, néhány templomfelújítás, pár iskola, épület, fociklub a klérusnak, az nem nagy veszteség, az oktatás úgysem a regnáló párt szívügye. Ezektől a papság majd  hálás lesz a regnálóknak, következésképpen úgy prédikál a templomban és nevel az iskoláiban, ahogy kell neki, azaz amelynek hatására a mai vallásos szemléletű, FIDESZ hívő népréteg simán újratermeli önmagát, és akkor a regnáló párt hatalma sokáig biztosítva van.

Ehhez szükséges még az aktív miniszterelnöki részvétel a főbb vallási ünnepek során, valamint a nép eltiltása bármiféle malackodástól és/vagy devianciától. Utóbbit úgy, hogy deviancia hivatalosan nincs is, illetve van, de tilos tudni róla. A fiatalkorúaknak különösen, azaz nekik törvényileg is tilos. Ami nem olyan, azt fóliázni kell. Természetesen minden párt, amelynek a legcsekélyebb vallásos alapja van, azonnal ledarálandó, illetve beolvasztandó a FIDESZ-be, mikor melyik látszik célszerűbbnek. Ahogy az MDF, meg a Kisgazdák (ledarálás), és a KDNP (beolvasztás). Ezeknek két lehetőségük van, vagy kussolnak a Nagygazda árnyékában, vagy a pártjuk eltapostatik. Lehet választani.

A jelenlegi regnálókhoz húz még a vallásosokon kívül néhány további választói réteg. Az egyik azon csoport, melynek tagjai a létező szocializmusban hátrányba kerültek, személyi és/vagy anyagi veszteséget szenvedtek el, náluk ez vörös fonálként húzódik végig a család történetén, komcsikra még véletlenül sem szavaznának soha, a másik a szigorúan rendpártiak (illiberálisok) csoportja, aki nem szeretik, ha mindenki csak úgy összevissza azt csinál, amit akar. Ezek a választópolgári halmazok persze jelentős mértékű átfedésben vannak, egymással nagy a metszetük, a fő ellenség tehát az ateista-libsi-bolsi, a cél azok hatalomra jutásának mindenképpeni meggátlása. Azt, hogy ennek sikeréhez kedvenc pártjuknak minden féket és ellensúlyt el kellett foglalnia, mégpedig közmédiástul, természetesnek tartják, hiszen az özönvíz sem volt kellemes Noén és családján kívül senkinek, ám az Úr nem habozott egyetlen pillanatra sem! Így aztán ők sem haboznak elfogadni az igencsak kevéssé demokratikus lépést, mivel minálunk ők a Noé és családja. Személyesen. Hogy az Úr kicsoda, azt mindenki találja ki maga.

Szép példája a vallás uralta Magyarországnak a Nagy-Szénás tetői fakereszt. A keresztet vagy öt éve ismeretlenek állították, felcipelve oda a két nagy fadarabot, a helyszínen össze is rakták, de alapot sajnos nem csináltak neki (betonkeverőnek odamenni tilos), így aztán párszor ki is dőlt. Gazdája vagy annak barátai minden kidőlés után újra felállítottak, hogy továbbra is hirdesse a… hirdesse a… de mit is? Hát, igazából nem tudom. A tetőn nincs sírja senkinek, pláne nem keresztény nagyjaink közül, csata itt nem zajlott, mint Muhinál, semmi emlékezetes, egyedül talán az lehet az ok, hogy valaki ott világosult meg túra közben, ennek akart emléket állítani.

A legvalószínűbb lehetőség mégiscsak az, hogy valaki a kereszttel a hite szerinti nagyigazságot hirdeti. Demokráciákban ezzel az a baj, hogy vannak kijelölt helyek, ahol az ilyen hit hirdethető (pl. a mindenféle templomok), és akkor az, akinek nem kell az ő nagyigazsága, nem megy oda, viszont ha egy közhasználatú helyről, esetünkben a turistaútról van szó, azon vagy amellett jóérzésű ember semmi olyat nem épít, ami más vagy semmilyen hitű embertársait zavarhatja. Amennyiben valakik mindenáron ragaszkodnak hozzá, ezt jelezni kell, és ha az állam a szándékot elfogadja, népszavazás rendezhető róla, így a többségé a döntés. Az adott eset keresztjét illetően viszont sem a jóérzés, sem a többségi döntés elve nem érvényesült. Odarakták, és kész.

Az már csak színesíti a sztorit, hogy a kereszt egy természetvédelmi területen állt, azaz egy olyan helyen, ahová még egy padot sem szabad engedély nélkül kihelyezni, ám hogyha vallásos keresztállító honfitársunkat a nem vallásos honfitársak érzései egyáltalán nem érdekelték, akkor hogy jogilag mit szabad és mit nem, valószínűleg szintén nem zavarta.

Lehetett volna persze ott egy félholdat, a próféta zöld zászlaját, egy tükröt (shintai), esetleg egy aranyozott Dávid csillagot is fölállítani, de ezeket a hatóság fél napon belül úgy bontotta volna le, mintha sose lett volna ott. A demokráciákban az összes vallás engedélyezett, mindegyik mindenki által szabadon választható, de az összes felett álló államban egyiknek sincs hatásköre. A fentiek szerint a demokratikus jog legerősebben azt a helyzetet védi, amelyben semmi sincs ott (az szekuláris állam által preferált helyzet), minden más kevésbé védett, azaz az illegálisan fölállított keresztet rég le kellett volna bontani.

A hatóságok viszont nem rendelték el a lebontását. A kereszttel sokkal elnézőbbek, mint a többi vallási jelképpel, sőt néha az állammal szemben is előnyben részesítik, hiszen Mária országában a keresztény vallás olyan, mint az aduász. Mindent visz, mégpedig a kormány által garantáltan. Az államot is ha konfliktusba kerül vele. Egyetlen kivétel, mikor miniszterelnök úr nem osztja a pápa álláspontját (például azonos nemű párok megáldása), mert ez esetben hiába vagyunk Mária országa, a pápa által képviselt kereszténység simán elsöpörtetik. Természetesen mindez a magyar klérus nagy-nagy egyetértésével, mely testület nem a vatikáni főnökét támogatja, hanem azt, aki fizet – és mégsem „seprűzetnek” ki a templomukból! Hogy ez hogyan lehetséges, arról a Megváltót kell megkérdezni. Ilyenkor vajon merre jár?

A kereszt ezért maradt. Szerencsés helyzet a derék híveknek, ám nemrég sajnos mégis megtörtént a baj. A keresztet ugyanis ledöntötték valakik. Ráadásul el is tüzelték, azt nem tudni, hogy melegedési, szalonnasütési vagy keresztény-, illetve keresztüldözési célból, mindenesetre helyreállították a nemzeti parkhoz és a demokráciákhoz illő kereszt nélküli, azaz a természetvédelmi terület világnézeti semlegességet tükröző állapotot.

Mária országa persze azonnal lépett: a KDNP helyi szervezete kérelmezte egy új, immár beton alappal bíró, immár 3 méter magas kereszt felállításának engedélyezését (immár kőből), és ezt a kormányhivatal meg is adta, annak ellenére, hogy a hatályos jogszabályok szerint fokozottan védett területen nem lehetne felépíteni. A Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesülete (NATE) ezért bíróságon támadta meg a kormányhivatal határozatát. Ezt meghallva Menczer Tamás, a terület országgyűlési képviselője nagyon kiborult. Október végén a Nagy-Szénás csúcsáról jelentkezett be, és név szerint megnevezte a bűnösöket, akik majd pokolra jutnak: Vojczek Judit, a NATE vezetője és Füri András, a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatója. Menczer szerint amit Füri és Vojczek csinál, az „a modernkori keresztényüldözésnek egy fajtája”, és ő harcolni fog ellene.

Ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó, és a tájékoztatásért valamint megjelenítésért felelős államtitkár be is tartotta ígéretét. Egyrészt a Nemzeti Park fura urának, másrészt alkalmatlannak titulálta Füri Andrást, akit az államtitkár úr szívós harca eredményeképpen úgy leváltottak, mint a sicc! Hiába írta azt szegény, hogy „Vallom, a természet Isten Temploma, melyben vannak Szentély területek. Szerencsére több ilyen Szentély is létezik Magyarországon, amelyek védelmét – a nemzeti örökségünk részeként – az Alaptörvény is megőrizni rendeli. Ilyen Szentély a fokozottan védett Kis-és Nagyszénás hegycsoport a Budai-hegyekben, ahol elsődleges cél a természet sokféleségének, a teremtett világnak védelme. Minden más csak ez után következhet!

Az RTL megkereste az Agrárminisztériumot, akik azt válaszolták: ugyan, dehogy! Füri András már több mint egy éve kérvényezte felmentését egészségügyi állapotára hivatkozva, tehát a nagy-szénási keresztes ügynek semmi köze a leváltásához.

De még mennyire, hogy semmi köze, tehetjük hozzá mi, Mária országának lakói. Füri alkalmatlan is, beteg is, a felmentését is maga kérte, meg aztán kisebb beosztásban van, illetve volt, mint Menczer, az olyan meg ne ugráljon. Értjük?

És hogy azóta valaki ismét fölállította a keresztet, aztán feljelentette önmagát, mint a keresztény vallás nagy harcosát, hogy ezzel tündökölni tudjon, az már tényleg a bohózatok világa.

Nemzetállam

„Mi egy ország vagyunk, egy nagy család. Szavatoljuk hazánk biztos fejlődését, állampolgáraink jólétét, és még erősebbé fogunk válni. Együtt vagyunk. És ez Oroszország jövőjének legmegbízhatóbb záloga” – mint azt Putyin elnök újévi beszédében ezt üzente derék népének.

Bizony ám! Arrafelé egy a tábor, egy a zászló, egy az akarat, az oroszok jelenleg tényleg olyanok, mint egy nagy család, és hogy az az egy darab akarat száz százalékban a családfő akaratának felel meg, nem a véletlen műve. Vannak ilyen családok, na! Különben is, ha ő tudja legjobban, mi jó a családnak, ki az a hülye, aki azt várja el, hogy az Egyetlen Országos Akarat demokratikus vitákban alakuljon ki? Csak az időt vesztegetnék vele. Ha családon belül elkezdenének vitatkozni, még ma sem lenne megtámadva az a szemét, fasiszta Ukrajna, pedig ez a támadás feltétlenül fontos a család jólétéhez… illetve hát a családfő jólétéhez, aki nem tűrheti, hogy egy ilyen közeli ország eltávolodjon tőle, és EU meg NATO tag legyen, mikor akár még Oroszország, azaz az Új Szovjetunió egy tagállama… na jó, krajinája (határa) is lehet. Ha Ukrajna Oroszország helyett a Nyugathoz csatlakozna, mi lenne a családfői nimbuszból? Mi lenne a leendő történelemkönyvek „Velíkíj Putyin” fejezeteiből a „Velíkíj Sztalin” fejezet mellett, tessék mondani? Tán még meg sem említenék szegény elnököt, ha a dicsőséges területszerzés helyett olyan pimf dolgokkal foglalkozna, mint az ország fejlesztése, vagy a nép jóléte! A tankönyvekből való kimaradás tűrhetetlen, megengedhetetlen, elképzelhetetlen és káros, mert Vlagyimir Vlagyimirovicsnak azokban helye van! Helye kell legyen! Kirill pátriárka is ezért imádkozik.

Oroszország területe a különleges hadműveletek révén mostanáig 7,2 ezrelékkel lett nagyobb, és ha ez így marad, Lavrovék szerint bőven kompenzálja a többszázezres orosz emberveszteséget, az Oroszország által elszenvedett anyagi kárt, az orosz lakosság életszínvonalának csökkenését, a nyugati szankciók erősen negatív gazdasági hatását, Oroszország nemzetközi elszigetelődését (néhány diktatúrától eltekintve) és a Föld országainak közelebb vitelét egy világháborúhoz, mert ez mind bakfitty a dicsőséghez képest, amit a Nagy Győzelem jelent! 12 000 négyzetkilométernyi néptelen, elaknásított rom! Az már valami!

És akkor minden orosz ember kihúzhatja magát, mert mint azt az elnök mondotta volt:

Nem egyszer bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk a legnehezebb feladatokkal megbirkózni, és sosem hátrálunk meg, mert nincs olyan erő, amely képes lenne megosztani minket, elfelejtetni velünk ősapáink emlékét és hitét, vagy megtorpantani fejlődésünket.

Szerencsések ezek az oroszok. Egy nagy család ősapákkal és világrengető hatású családfővel, aki nem csak úgy odapofátlankodott, hanem a családtagok nagy többséggel meg is választották, legutóbb például 77 százalékkal, ami tíz százalékkal nagyobb, mint a kétharmad. A magyar családfő sehol sincs hozzá képest.

Az ilyen nagy, országos családról elmondható, hogy az más néven a nemzetállam. Akkor kell nagy családot alkotni, azaz minden családtagnak összefogni az egységes cselekvés érdekében, ha valami közös feladatot hajtanak végre, például az ország más ország által elnyomott gyarmat (mint Petőfiék korában Magyarország), és fel kell szabadítani, vagy az országot megtámadták, és a léte vált kérdésessé (például jelenleg Ukrajna). Ezen esetekben majdnem mindenkinek jó lenne, ha az országot a lakói felszabadítanák vagy megvédenék, ahhoz pedig nemzeti összefogás kell.

Persze akkor is közösen, összefogva, nemzetállamként kell cselekedni, ha az országnak hódító tervei vannak, például el akar foglalni egy másik országot, viszont erre sokan mondhatják, jó, jó elfoglaljuk, de ettől nekem hogyan lesz jobb? És bizony sokaknak sehogy. A saját ország rabiga alóli felszabadítása vagy támadás elleni megvédése teljesen más eset, mint a másik ország meghódítása, ugyanis míg az előbbi az összes országlakó számára általános pozitívumot jelent, az utóbbinál kevés az, akinek jobb lesz, mert a nagy tömegeknek csak rosszabb. Némelyeknek sokkal rosszabb.

A hódítóknál nem az egész ország akarja a harcot, sőt általában csak egy elenyésző kisebbség, de ott azok, akik akarják, meggyőzik a többieket, hogy ők a nemzet legmagasztosabb céljaiért szállnak harcba. Mivel kisebbségről van szó, a meggyőzés csak nagyerejű, hazudozós propagandával lehetséges, kihasználva a nép információhiányát, egyszerű gondolkodását és érzelmi beállítottságát, mely szerint a nemzet nagyon szent valami. Ezért kizárólag hatalmas propagandafölénnyel bíró despoták és diktátorok képesek országukat harcba szólítani, akik az ellenpropagandát száz százalékban képesek saját propagandával elnyomni, vagy akár durvább módszerekkel is elhallgattatni. Ilyen propagandaszöveg található az orosz elnök újévi üdvözletében is, ahol az elnök az ősökre is hivatkozva rendkívül erőteljesen hangsúlyozza összefogást és az egységet, hiszen az egész ország nemzetállam jellegű támogatása nélkül ő és kis csapata másodpercek alatt lenne kiebrudalva Ukrajnából. Azzal, hogy a nagy összefogásosdi közben a „biztos fejlődést” és az „állampolgárok jólétét” emlegeti, nehéz mit kezdeni, mert ezzel a háborúval a szörnyű emberveszteség mellett akkora gazdasági kárt okozott a saját országának, hogy abból nem lesz egyszerű kilábalni, így aztán a fenti ígérgetések inkább horogra akasztott csaliknak tekinthetők, amellyel a még bizonytalanokat és az egyre inkább elbizonytalanodókat akarja az elnök nemzetállami egységbe bevonzani. A háború még nem ért véget, az egységre továbbra is szüksége van. Az elnöknek.

Létezik a nemzetállam erőltetésének a fentieken kívül egy további speciális esete. Ebben az esetben a más államokkal való harc nem a csatatéren folyik, hanem egy szövetségen belül. Magányos országok esetén nincs ilyen, nekik nem kell egyezkedni vagy megállapodni senkivel, nem kell összefogni a teljes lakosságnak valamilyen közös cél érdekében, viszont a szövetségbe tömörült államok esetében a közös döntés nem mindig egyszerű. Általában mondható, hogy normális tagállamok esetén meg lehet találni a kompromisszumot, de sajnos van olyan vezető is, aki otthon nagyon sikeres, ezért vérszemet kap, és a közösségben is ő akar a főnök lenni. A döntéseket nem fogadja el, folyamatosan szembe megy a többiekkel, és általában mindenütt úgy viselkedik, ahogy az úri társaságban elfogadhatatlan. A közösség szabályait sem otthon, sem a nemzetközi porondon nem tartja be, ugyanis ő nem tárgyal, hanem rendet vág. Ennek a következménye az szokott lenni, hogy a közösség előbb utóbb megunja, és hátrányban részesíti az országot, amelynek az izgága pulykakakas a vezetője. Az ország lakosai persze a hátrány miatt mérgesek lesznek, a kérdés tehát az, hogy kire irányuljon a haragjuk. Na, ekkor szokta a vezető otthon a hátsózsebből előrántani a nemzetállamot, és úgy állítja be a dolgot, hogy ő képviseli a nemzetet, amely szent dolog, és azt a többi ország eléggé el nem ítélhető módon állandóan bántja. Amíg az adott ország lakosai nem jönnek rá, hogy a többi ország nem a nemzetet bántja, hanem a hepciáskodó vezetőt, aki magát pofátlan módon azonosnak tekinti a nemzettel, addig nemhogy leváltanák, de ráadásul a többi országra mérgesek, hogy nem átallják bántani azt a hős férfiút, aki a „nemzet érdekeit” védi. Hogy ezen érdekek pontosan micsodák, azt természetesen maga a vezető határozza meg, és minő véletlen, az döntő részben a saját elképzeléseivel egyezik meg.

Ne tessenek hitetlenkedni, kérem, igenis létezik olyan ország, ahol a vezető pont ilyen, és megvan a propagandisztikus túlereje is ahhoz, hogy a „nemzet” fogalom permanens használatával a jónépet sakkban tartsa. Hogy melyik lenne az az ország, arra mindenki jöjjön rá maga.

Nem hódító jellegű, demokratikus országoknak nem fontos a nemzetállam, hiszen nem kell egységesnek lenniük, hogy nagyobb eséllyel háborúzzanak, vagy veszekedjenek a közösséggel, amelynek tagjai, és miután pontosan tudják, hogy belső vitákkal nem hatékonyak, nem is indítanak háborút. A belső vitákat és az azok eredményezte kompromisszumokat természetesnek tartják, mivel ez a demokrácia lényege. Nem hivatkoznak senkire, hogy emiatt vagy amiatt megy rosszul az országuknak, ugyanis jól megy neki, és nem diktátort választanak kétharmaddal, hanem szolgákat (miniszter). További tulajdonságuk, hogy jóval inkább a szövetkezést keresik a többi országgal, mint a konfliktusokat. Ők a nemzet fogalmat csak a sportban és a kultúrában használják, az bőven elég nekik. Csúnya dolgok igazolására nem sajátítják ki semmiképp, és úgy gondolják, nem a nemzetállamok verekedése vezet az emberiség gondjainak felszámolásához, hanem a demokratikus államok szövetkezése.

Mivel pedig a szövetséges államokból álló Egyesült Államok, valamint az ugyanilyen rendszerű Németország is egészen jól működik (hiába hazudják Schmidték itthon az ellenkezőjét) nagy valószínűséggel igazuk is van.

11 irodaházat vett Tiborcz Pista Belgrádban

0

Délkelet Európa legnagyobb ingatlan ügyletéről van szó – írják a szaklapok, és ez annál is inkább figyelemreméltó, mert a miniszterelnök veje egy magyar üzletembertől vásárolt, aki Orbán oligarchái közé tartozik: Jellinek Dániel az eladó.

A 122 ezer négyzetméteres belgrádi iroda üzlet 267 millió euróba került 2021-ben Jellinek Dániel Indotek cége számára. A mostani vételár egyelőre nem ismert, de talán nem is fontos, mert az Orbán birodalmon belüli változásról van szó, ahol a fiktív ügyletek éppúgy előfordulnak mint a valóságosak.

Az pedig, hogy a vásárláshoz szükséges hatalmas összeg hogyan került Orbán Viktor vejéhez, örökké titok marad már hogyha a Szuverenitásvédelmi Hivatal és Rogán Antal jól végzi a dolgát.

Rogán Tóni egyszerre felügyeli a titkosszolgálatot és a médiát. A titkosszolgálat első számú célja Orbán Viktor védelmezése, a média kötelessége pedig az, hogy mindent eltitkoljon amit csak lehet a nyilvánosság elől. A nemzeti együttműködés 2010 óta tartó rendszerében ez lényegében sikerült, de Orbán mégsem nyugodt. A kormánypárti média – élén az ötös számú párttagkönyv tulajdonosával, Bayer Zsolttal, rendkívüli mértékben aggódik Belgrád és Varsó miatt. Belgrádban az ellenzék akciókat indított, mert úgy érezte – minden bizonnyal joggal – hogy Vucsics elnök a választási csalást sem vetette meg a siker érdekében. Vucsics pedig Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kebelbarátja. Az orosz titkosszolgálat nyíltan segíti Vucsics elnököt, ezt a miniszterelnök asszony el is mondta a televízióban. Jutalmul leváltották, mert a külföldi titkosszolgálat segítségét illik megköszönni, de nem a nyilvánosság előtt. A kormánypárti média Magyarországon persze nem erről ír hanem arról, hogy Belgrádban az amerikai nagykövetség bátorítja az ellenzéket. Ez sem megalapozatlan állítás.

A varsói fordulat különösen aggaszthatja Orbán Viktort

A választási siker után hatalomra került liberális kormányzat élén Donald Tuskkal, kőkemény eszközökkel fogott hozzá a Kaczynski rendszer leépítéséhez.

Mindenekelőtt vissza akarja foglalni a közszolgálati médiát, melyet a PiS Jaroslaw Kaczynski irányításával – Orbán Viktor módszerét követve – teljes mértékben kormányzati propaganda eszközzé változtatott. A hadjáratot Sienkiewicz egykori belügyminiszter vezeti, aki jelenleg a kulturális tárca élén áll. A nagy író dédunokája régebben a titkosszolgálat alezredese volt – siet mindenkivel tudatni a kormánypárti média Magyarországon, amely szívesen feledkezne meg arról, hogy Putyin is alezredesként szolgált méghozzá a KGB-ben, majd pedig az utódszervezet, az FSZB vezetője lett mielőtt minden oroszok urává vált volna. Lengyelország egykori belügyminiszterét és a PiS egy másik parlamenti képviselőjét a köztársasági elnök palotájában tartóztatták le, ahol elbújtak, mert fülest kaptak a várható rendőri akcióról. Tusk kormánya tehát nem viccel, és nem kétséges, hogy mögötte áll teljes mellszélességgel az Európai Unió és az Egyesült Államok. Ez finom figyelmeztetés Orbán Viktor számára is, hogy a Nyugat nem viccel, ha úgy érzi, hogy fontos érdekeinek védelméről van szó. Budapest persze nem Varsó: Lengyelország stratégiai jelentőségű állam, amely különösen felértékelődött az ukrajnai háború következtében. Magyarország nem oszt és nem szoroz az amerikai stratégiai tervekben hiszen a szerepét már régóta átvette Románia, amely maximálisan lojális mind Washingtonhoz mind pedig Brüsszelhez.

Mi indokolja mégiscsak Orbán kihívó magatartását?

Trump: a NATO halott

“Meg kell értenie: hogyha Európát megtámadják, mi nem fogjuk se megvédeni se támogatni az Európai Uniót!”

– ezzel a mellbevágó kijelentéssel örvendeztette meg Donald Trump, az USA elnöke Ursula von der Leyent, a brüsszeli bizottság elnökasszonyát 2020- ban Davosban a világgazdasági fórumon. Érdekes módon Thierry Breton, az Európai Unió francia biztosa, aki jelen volt a találkozón, most négy év után érezte úgy, hogy ezt az információt meg kell osztania a közvéleménnyel. A brüsszeli Politico ezenkívül arról is beszámol, hogy Donald Trump, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, rendszeresen azt fejtegeti baráti körben, hogy “a NATO halott.”

Orbán Viktor támogatja Trump elnöki ambícióit. Cserében Donald Trump az előválasztási kampányban “a legkeményebb fickónak” nevezte Európában a magyar miniszterelnököt. Trump azt állítja, hogyha újra hatalomra kerülne, akkor villámgyorsan megegyezne Putyinnal, és véget vetne a háborúnak Ukrajnában. Ez is indokolhatja Orbán vétóját az Ukrajnának szánt uniós támogatás ügyében.

A másik persze a zsarolás hiszen a nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet üzemeltetni az uniós eurómilliárdok nélkül.

A brexit el kell, hogy gondolkodtassa Orbán Viktort hiszen Donald Trump fűt-fát ígért Londonban a kilépés esetére, de ebből nem valósult meg semmi! Még mindig nincs kereskedelmi egyezmény az USA és Nagy Britannia között, és az amerikai választási évben már nem is lesz. Orbánnak észre kell vennie, hogy Washingtonban Trump és hívei leírták Európát, és ennek a következményei Magyarországot is érinthetik.

Orbán külön útja hamar menekülő úttá változhat. Itt jön újra a képbe Belgrád, mert Orbán Viktor első számú menekülő útja Szerbia, Putyin hűséges szövetségese. Csakhogy Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni. Vucsics elnök számára Orbán Viktor csak addig nagy barát amíg ő a magyar miniszterelnök, aki vétózhat Brüsszelben. Semmi garancia sincsen arra, hogy egy menekülő Orbán Viktort Vucsics elnök ne szolgáltatna ki Washingtonnak és Brüsszelnek. Egyelőre erről nincsen szó hiszen mindenki az amerikai elnökválasztás eredményére vár bár a választék eléggé szánalmas: Biden elnök már alig alkalmas az USA vezetésére, Trumptól pedig minden kitelik. Hiába sikeres gazdaságilag a világ első számú nagyhatalma, ha a döntéshozói képtelenek átlátni a globális helyzetet, és még kevésbé képesek logikus cselekvésre 2024-ben.

Jeszenszky : Orbán politikája veszélyes a magyar kisebbségek számára

Az Antall kormány külügyminisztere (1990-1994 között) elmesélte a Pénzügykutató Intézet Andrássy körében, hogy 1993-ban Iliescu román elnök még azt fejtegette neki, hogy a magyar kisebbség ötödik hadoszlopot képez Romániában, ezért nem lehet megbízni benne.

Most hasonló érzés alakulhat ki a román vezetőkben hiszen az erdélyi magyar kisebbség lojalitását Orbán Viktornak egyértelműen sikerült megszereznie. Részben azzal, hogy a 2004-es népszavazás idején a baloldali liberális kormány elvetette a magyar kisebbségek állampolgárságát, részben pedig azzal, hogy a korábbinál jóval nagyobb pénzekkel támogatta a magyar kisebbségeket a szomszédos országokban, és mindenekelőtt Erdélyben, ahol ennek a kisebbségnek a létszáma még mindig meghaladja az egymilliót, és az RMDSZ benne van a parlamentben, sőt a legutóbbi időkig a kormányban is részt vett.

Jeszenszky Géza idézte Markó Bélát, az RMDSZ egykori vezetőjét, aki úgy fogalmazott, hogy a magyar kisebbség politikai képviseletének benne kell lennie a parlamentben és a román kormányban is, és védenie kell az érdekeit a román demokrácia védelmében. Ugyancsak Markó Béla jelentette ki, hogy Orbán Viktor nemzetállam elképzelése, melyet épp Tusványoson fejtett ki a magyar miniszterelnök, rémálom a magyar kisebbség számára hiszen Románia épp a nemzetállam védelmére hivatkozva korlátozhatja a nemzeti kisebbségek jogait.

Míg Jeszenszky Géza közép-európai keretekben gondolkodott külügyminiszterként és ma is harminc évvel később addig a román diplomáciai vezetője már 1990-ben globális kategóriákban vázolta fel Románia diplomáciáját amikor nekem nyilatkozott Bukarestben egy évvel Ceausescu bukása után. Nastase, aki Ceausescu tanácsadója volt korábban, kiválóan kiismerte magát a világban. Közölte: ebben az új világban egyértelműen az USA az úr, Románia tehát mindenképp Washingtonhoz kíván igazodni. Az Egyesült Államok számára ebben a térségben két állam fontos: Lengyelország és Románia, Magyarországot leírták Washingtonban – hangsúlyozta Nastase külügyminiszter 1990-ben.

34 évvel később meg lehet állapítani, hogy a rendszerváltás ebben a régióban a legjobban Lengyelországnak és Romániának sikerült míg a legkevésbé Magyarországnak. Míg 1990- ben mind Lengyelország mind Románia Magyarország mögött állt, ma már megelőzik egy főre jutó fogyasztásban.

Orbán Viktor pálfordulása

A fiatal Fidesz vezér az USA kedvence volt Magyarországon: amikor Bush elnök 1989-ben Budapesten járt, akkor Palmer nagykövet az akkor még csak 26 éves Orbán Viktort adta mellé “idegenvezetőnek.” Amikor évekkel később Budapestre látogatott az idősebb George Bush, akinek akkoriban a fia volt az Egyesült Államok elnöke, a nyilvánosság előtt jelentette ki Orbán Viktorra mutatva:

”sokat tanultam ettől a fiatalembertől.”

Orbán érthetően elolvadt a bóktól, de mégiscsak szembefordult az Egyesült Államokkal. Miért? Erre a kérdésre a magyar miniszterelnök jó ismerői is keresik a választ. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy Orbán Viktort sokkolta az az amerikai stratégiai döntés, melyet Nastase román külügyminiszter oly vígan fejtegetett: ebben a térségben az USA gazdaságilag nem érdekelt csakis stratégiailag, és ebből a szempontból Lengyelország és Románia fontos, senki más nem érdekes Washingtonnak. Vagyis egy Amerika központú világban a magyar miniszterelnök nem számít illetve csakis akkor válhat tényezővé, ha az amerikai világrend ellenfeleivel paktál. Emiatt vált Putyin ellenfeléből az orosz diktátor nagy barátjává, a kínai kommunista párt elszánt bírálójából Peking legjobb szövetségesévé az Európai Unióban.

Jeszenszky Géza elmesélte, hogy 1998-ban Orbán Viktor sikeres látogatást tett Washingtonban. Jeszenszky nagykövet akkor azt javasolta a fiatal Orbán Viktornak, aki 35 éves korában lett miniszterelnök, hogy vállalja föl a Mr. Europe szerepet az USA-ban hiszen az első három állam, mely belépett a NATO-ba, olyan vezetőkkel bírt  mint a betegeskedő Havel elnök és az ügynök múlttal vádolt Lech Walesa valamint az ifjú Orbán Viktor, aki mindenben megfelelt az amerikai közvélemény elvárásainak. Orbán köszönte szépen a nagykövet javaslatát, de elutasította azt. Nem akart bábfigura lenni egy olyan színjátékban, amely a magyar miniszterelnököt a margóra szorítja. Amikor Trump elnök Varsóba hívta a térség vezetőit, akkor Orbán Viktor el sem ment, mert nem akart egy lenni a sokadalomban. Ehelyett tudatosan felvállalta az ordító egér szerepét, mert úgy ítélte meg, hogy hatalma szempontjából ez hasznosabb mint a lojális bólogatás, amiért cserében nem kap semmit sem.

Így jutottunk el oda, hogy Iowa államban Donald Trump Orbán Viktor nevével kampányol, kemény legénynek nevezve a magyar miniszterelnököt, aki “a legkeményebb Európában.”

Közben pedig Biden elnök nagykövete nem is nagyon titkolja, hogy az USA szívesen megszabadulna Orbán Viktortól. Kifizetődik-e Orbán Viktor pálfordulása? Saját hatalma szempontjából neki valószínűleg igen. Magyarország és a szomszédos országokban élők ihatják meg ennek a keserű levét:

Orbán csak a szegényházban lehet király.

Az egy főre jutó fogyasztás csakis Bulgáriában kisebb mint nálunk. A szomszédos országokban számszerűen is fogy a magyar kisebbség, de politikai és gazdasági jelentősége ennél jóval nagyobb mértékben csökken. Ráadásul egyre jobban beigazolódik Ion Iliescu, a Szovjetunióban nevelkedett román elnök vádja: a magyar kisebbség egyre inkább úgy viselkedik mint Orbán Viktor ötödik hadoszlopa. Ezt a többség döntéshozói semmiképp sem szeretik. Tolerálják amíg muszáj, de azzal számolnak, hogy a magyar kisebbség lassacskán a jelentéktelenség ködébe vész. Zavarja ez Orbánt?  Cseppet sem: ahogy őt leírta az USA, ő ugyanúgy nem érdeklődik a kisebbségben élő magyarok iránt – egyszerűen csak kihasználja őket.

Közben pedig az a fura helyzet alakul ki, hogy Sepsiszentgyörgy futball csapata, melyre Orbán oly büszke és amely nemrég megnyerte a román bajnokságot is, immár csak egyetlenegy magyarral áll ki a meccseken.

“Már csak a kapus magyar Sepsiszentgyörgyön a futball csapatban” – mesélte Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter az Andrássy körben.

Ukrajnában mindenki lophat, Magyarországon csak az elit

Orbán Viktor a legutóbbi uniós csúcsértekezleten a többi között azzal az indokkal vétózta meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd uniós támogatást, hogy a háborúban álló országban óriási a korrupció.

A G7 ebből az alkalomból összehasonlította a korrupciót Magyarországon és Ukrajnában, és arra a következtetésre jutott, hogy míg nálunk a nemzeti együttműködés rendszerében csakis Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lophatnak, a többieket bünteti a törvény. Ukrajnában viszont e tekintetben demokrácia van: mindenki lophat! Tegyük hozzá, hogy Ukrajnában olyan alacsonyak a jövedelmek, hogy a korrupció szinte szükségszerűség a társadalom minden szintjén.

Lánczi András, a Corvinus Egyetem korábbi rektora, akinek a fia a Szuverenitásvédelmi hivatal főnöke lett vagyis igencsak Orbán közeli családról van szó, így fogalmazta meg korábban a helyzetet:

”amit korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája.”

Tavaly Mészáros Lőrinc újra az ország leggazdagabb emberévé vált, mert csekély 150 milliárd forinttal gyarapította vagyonát egy olyan évben amikor Magyarországon a döntő többség életszínvonala csökkent az infláció miatt. Mégis miből?

A Transparency International szerint az Európai Unió mintegy 30 milliárd eurót utalt át Magyarországnak az elmúlt periódusban, ebből Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei 10 milliárd eurót nyúltak le!

Lánczi András szerint “mindezt a nemzeti érdekért tesszük.”

Miután a választási győzelmek visszaigazolták Orbán Viktor politikáját, ezért a korrupció egyre csak nő Magyarországon – állapította meg a Világbank. Ukrajnában viszont az ellenkező tendencia valósul meg: nyugati nyomásra az állam új intézményeket hoz létre a korrupció elleni harcra. Ezek – Magyarországtól eltérően – érintik a kormányzati elitet is: a hadügyminiszternek például azért kellett távoznia Kijevben, mert nem ellenőrizte a korrupciót a hadseregben.

A Transparency International szerint Ukrajna korrupciós mutatója javult bár még mindig pocsék míg Magyarországé egyre romlik 2010 óta. Az Európai Unióban már csak Bulgária áll Magyarország mögött korrupció tekintetében. Ugyanez a helyzet a fogyasztás terén is vagyis a legszegényebb uniós tagállamok egyben a leginkább korruptak is az Európai Unióban.

Orbán leleménye: az államosított korrupció

Míg Ukrajnában a korrupció mindenekelőtt az oligarchákhoz kötődik, Magyarországon az állam az, amely meghatározza, hogy ki kaphat a korrupciós tortából.

Ezért mondhatja azt Orbán Viktor, hogy “az állam én vagyok!” – ugyanis ő maga a legfőbb elosztó, akinek a hatalma pontosan azon nyugszik, hogy ezt mindenki tudja is róla. A posztszovjet világban nem ritkaság ez megoldás: a Türkménbasi és utódai  így osztják  el a földgáz exportból származó sok milliárd dolláros bevételt, amelyből szinte mindent a hatalmi piramis csúcsán üldögélők vágnak zsebre míg a nép éppoly gyengén él mint a szovjet időkben. Ebből a szempontból Ukrajna és Moldávia a mélypont az egykori szovjet tagállamokban: ebben a két országban az életszínvonal átlaga alacsonyabb mint a Szovjetunió idején! Ez így volt már azelőtt, hogy Putyin megtámadta volna Ukrajnát, és azóta a helyzet csak romlott. Ukrajna jelenleg lélegeztető gépen van: minden tekintetben a külföldi segélytől függ. Jelen pillanatban mindkét fő támogatás a levegőben: Biden elnök ellenzéke nem szavazta meg a külföldi segélycsomagot, benne Ukrajna 60 milliárd dolláros támogatását, az Európai Unióban pedig egyelőre Orbán Viktor blokkolja az 50 milliárd eurós Ukrajnának szánt csomagot.

Orbán fütyül Ukrajnára, csakis az uniós eurómilliárdok érdeklik

A nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet működtetni a Brüsszelből érkező euró milliárdok nélkül. Orbán Viktor ezért mindent meg is tesz annak érdekében, hogy megszerezze a pénzt anélkül, hogy a nemzeti együttműködés rendszerén különösebben módosítana. Ukrajna támogatása jelentős mértékben megnövelte Orbán Viktor zsarolási potenciálját, és a magyar miniszterelnök gátlástalanul él is ezzel a lehetőséggel. Bár Macron elnöknek megígérte a legutóbbi csúcs előtt, hogy nem vétózza meg az ukrajnai segély csomagot, ha megkapja az uniós pénz első részletét, mégiscsak vétózott. Emiatt Macron elnök tisztességtelennek nevezte Orbán Viktort, aki belenevetett a markába hiszen nem adta fel zsarolási potenciálját, és mégiscsak megkezdődött a pénzek csordogálása Brüsszelből.

Orbán arra is rámutatott Brüsszelben, hogy az Európai Unió jóval több pénzt költ a GDP arányában Ukrajnában mint az Egyesült Államok, amely viszont úgy ad pénzt Ukrajnának, hogy annak nagy része megmarad az USA-ban hiszen amerikai fegyverek érkeznek Ukrajnába. “A pénz 90%-a az Egyesült Államokban teremt munkahelyet” – fejtegette Blinken amerikai külügyminiszter.

A magyar miniszterelnök kihasználja a NATO és az Európai Unió Ukrajna politikájának gyengeségét: a megnyerhetetlen háború befejezésével kapcsolatban éppúgy nincs elképzelése Brüsszelnek és Washingtonnak ahogy Moszkvának sincsen.

Mindeközben a korrupció virágzik a háborúban álló Ukrajnában éppúgy mint az állandó szükségállapotban leledző Magyarországon. Az ukrajnai háborúnak kettős haszna van Orbán Viktor számára: egyrészt erős zsaroló potenciált jelent Brüsszelben másrészt pedig a hazai közvélemény előtt indokolni lehet a gazdasági nehézségeket hiszen a tavalyi életszínvonalcsökkenést a hatalomnak is be kellett ismernie Magyarországon.

Surányi: lejtmenetben a magyar gazdaság

“A tartósan mesterségesen leszorított negatív reálkamat- akár a kormány akár a kormány piactorzító beavatkozására, akár a jegybank ultralaza monetáris politikája révén – a biztos leszakadás felé löki az országot – írja Surányi György a Portfolió portálon.

“Robert Solow, a Nobel díjas amerikai közgazdász hatvan éve bebizonyította, hogy a beruházások magas szintje csak szükséges, de nem elégséges feltétele a gyors növekedésnek.”

Már hatvan évvel ezelőtt sem volt mindegy, hogy mibe fektetnek be pénzt, ma pedig a gyorsan változó világban végképp nem az. A döntéshozók problémája az, hogy mindíg csak utólag derül ki, hogy melyik volt a jó befektetés. Másik kérdés az, hogy kinek jó a befektetés? Kinek hoz hasznot? Ha az állami döntéshozók magánszámlára dolgoznak, akkor a válasz meglehetősen egyértelmű. Érdekes, hogy Surányi György, a Nemzeti Bank ex elnöke erre a nyilvánvaló összefüggésre nem utal. Ehelyett azt a nyilvánvaló tendenciát hangsúlyozza, hogy

“a növekedés forrása a technikai haladás, a termelékenység növelése.”

Valójában persze ez az igazság csakis a centrum országaira igaz, ahol az árak alakítására az érintett döntéshozóknak módjuk van. A periféria országaiban erre semmilyen esély sincsen, ezért az olcsó munkaerő az export alapja nem pedig a növekvő hatékonyság. Jól látható ez Latin Amerikában és Európa szegényebb keleti felén. A magyar export ezért teljesített jól 2023-ban.

“A mesterségesen alacsonyan tartott kamatok, az olcsó pénz a közfelfogással ellentétben az erőforrások pazarlásához, a versenyképesség romlásához, a külső és belső pénzügyi egyensúly felborulásához, inflációhoz és leszakadáshoz vezet. A régiós szintet 3-5%-kal felülmúló beruházási ráta nem vezet a fogyasztás szimmetrikus emeléséhez. Magyarország GDP-je az uniós átlag 76%-a fogyasztás az uniós átlag 71%-a.

Káros a GDP növekedés fetisizálása, ha nem vezet a széles értelemben vett jólét bővüléséhez” – írja Surányi György.

Ne tudná mindezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, akire Orbán Viktor rábízta a gazdaságpolitikát?

Orbán Viktor a szegényház királya

Miközben a nemzeti együttműködés rendszere leküzdötte magát az utolsó előtti helyre fogyasztásban és korrupcióban az Európai Unióban, már csak Bulgária marad mögöttünk, Orbán Viktor politikai hatalma szinte teljes. A hatalom népszerűségét nem tudta megrendíteni a rekord nagyságú infláció, a reáljövedelem csökkenése sem. Közben pedig Orbán Viktor alteregója, Mészáros Lőrinc újra Magyarország leggazdagabb lett, mert a válság évében 150 milliárd forinttal tudta növelni vagyonát. Tiborcz István, a miniszterelnök veje bekerült az 50 leggazdagabb magyar közé a Forbes listáján. Magának Orbán Viktornak a vagyonáról nem tudunk semmit, de Oroszországban Putyin a leggazdagabb oligarcha, ennek mintájára feltételezhetjük, hogy a magyar miniszterelnök sem szűkölködik anyagi javakban az oly sokszor bírált off-shore számlákon.

A nemzeti együttműködés rendszere tehát bizonyított: Orbán és csapata a pénzénél van miközben szinte mindenki másnak az életszínvonala csökkent 2023-ban.

Miért? Orbán Viktor folyamatosan emeli a munkabéreket és a nyugdíjakat miközben az inflációval és a forint leértékelésével továbbra is biztosítja azt, hogy a munkaerő olcsó maradjon a világpiacon. A magyar versenyképesség ugyanis ettől függ, és nem a hatékonyság növelésétől. A magyarországi Audi vagy Mercedes gyárban nem sokkal gyengébb a hatékonyság mint Németországban miközben a dolgozók jövedelme messze elmarad attól, amennyit az anyaországban keresnek. Keresetük Magyarországon kifejezetten jónak számít, ők a munkás arisztokraták – ahogy régebben nevezték ezt a réteget.

A magyar munkavállalót nem a GDP és a versenyképesség érdekli hanem az, hogy mennyit keres.

Orbán gondoskodik róla, hogy forintban a fizetés egyre magasabb legyen. Emlékeztessünk rá, hogy Surányi György amíg a Nemzeti Bank elnöke volt, folyamatosan óvott attól, hogy a bérek kiáramlása veszélyeztesse az egyensúlyt. Orbán Viktort nem ez érdekli hanem az, hogy mindenki tudja Magyarországon: a miniszterelnöktől függ az, hogy mennyit keres? Milyen gazdasági lehetőségekhez juthat? A nemzeti együttműködés rendszere ezt a feudális láncot jelenti, a hierarchikus szisztémát, amelynek élén a vezér áll, aki végső soron mindenről dönt.

A szavazópolgárok döntő többsége azért fogadja el a nemzeti együttműködés rendszerét, mert nem lát alternatívát. Azt gyanítja, egyáltalán nem alaptalanul, hogy amennyiben az ellenzék hatalomra kerülne, akkor megmaradna a nemzeti együttműködés rendszere, csak épp mások működtetnék azt a saját hasznukra.

Egy olyan országban, ahol a havi nettó átlagbér 700 dollár körül jár, az átlagnyugdíj pedig 600 dollár  körül, nem mindegy, hogy ki a vezér, és milyen hazug propagandával vezeti félre a közvéleményt?

Like it or leave it – kedveld vagy hagyd ott – mondja az angol, és a tehetséges fiatalok jelentős része ezért dönt a kivándorlás mellett.

A Baltikumból, Lengyelországból vagy Romániából még sokkal többen emigráltak. Egy lepukkant régióban – éppúgy mint Latin Amerikában – nincsenek sikeres államok, az alternatíva is hiányzik. Ezért tervezhet hosszú távra Orbán Viktor, aki mindig is király akart lenni, igaz, hogy ez neki csak a szegényházban sikerült.

COVID, avagy a vírusok kora

A vírus aranyos jószág. Nem táplálkozik, nem szaporodik, tehát nem is élőlény, ő csak trükkösen, mondhatni, álkulccsal bejut egy vegyigyárba (sejt).

A vírus önmaga az üzenet plusz szigorú parancs: mostantól, kedves sejt, olyanokat kell százszámra gyártanod, mint én vagyok, és mikor már nem férünk el benned a haverokkal, akkor pusztulsz, szétesel, mi kiszabadulunk, és elkezdünk sodródni. Hogy merre? Valamerre. Nekünk aztán tökmindegy hova. Ha a mi kedves szülősejtünk egy más sejtekkel sűrűn teleszórt szervezet egyik eleme, akkor nagy valószínűséggel egy másik sejthez érkezünk, hol is a fenti lépések megismétlődnek, és így tovább, és így tovább. Amennyiben már elég sok a vírus, és komolyan zavarják a szervezet működését, az védekezni kezd. Egyrészt hővel akarja a betolakodókat elpusztítani, másrészt ellenanyag termeléssel, és ha minden szerencsésen összejön, az agresszor legyőzetik.

A vírus persze nem tudatosan csinálja ezt. Ilyenre alakult ki a többmilliárd év során, és jobb meghatározása a fenti folyamatnak, hogy csinálás nincs is benne, mert a dolgok véletlenszerűen történnek a vírussal meg velünk. Mi, emberek a vírussal ellentétben tudatosak vagyunk, és a tényekből kiindulva az emberiség nagyjai által felfedezett és igaznak hitt törvényszerűségek alapján próbáljuk a jövőt kitalálni (tervezés), többnyire sikerrel, ami nagy szerencse, mert anélkül ma nem működne gyakorlatilag semmi. Tudatos előrelátással hozzuk létre a dolgokat, melyek általában úgy is működnek, ahogy elképzeltük, így aztán hasítunk is, mint a delfinek! Sajnos van egy-két ember, aki sohasem tanult meg úszni, ezért összevissza csapkod, amivel aztán jut, ahová jut. Neki a csapkodás a lényeg. Az a legrosszabb, ha vezető pozícióba jutva vannak követői, akik hisznek benne, így akármit képes végromlásba vinni.

Az, hogy miért hisznek neki ennyire, teljesen érthetetlen… illetve nem az, mert ha a vízben kizárólag ennek a csapkodónak van a hátára kötött megafonja, amelyik állandóan azt üvölti, hogy „Erre gyertek, én mutatom a jó irányt!”, akkor a sok hívő, akinek a jó irányról fogalma sincs, hajlamos követni, még ha gyanús is nekik, hogy a sziklás vízesés van arra, nem a parti kunyhó, ahol várják a hazaérkezőket.

A tudomány embereit nem választják, hanem az eredményeik alapján ők maguk választódnak ki. A tudomány ugyanis nem demokratikus. Szavazásból semmi, a tények uralják a piacot, melyeket még kétharmados aránnyal sem lehet megbuktatni, pedig a kétharmad aztán hatásos egy valami. Ahogy néhány helyen látni, még a hülyeség is igazolható vele.

A tudósok között sajnos vannak olyanok, akik az eszüket nem a tudomány, hanem egy (több) cég szolgálatába állítják, de a nagyobb részük azért inkább az emberiség helyzetének jobbítását tekinti célnak. Persze ők sem önzetlenül, náluk a hiúság, a díjak, de főleg a kíváncsiság a hajtóerő, és ha szakmailag jól sikerül egy kutatás, még pénzt is kapnak érte.

A Mammont szolgáló tudósok abból ismerhetők fel, hogy az adott tudományos területen dolgozó többi tudós nagyjából konszenzusos véleményével úgy mennek szembe, mint Orbán Viktor az Európa Tanáccsal. Ott van például a klíma. Sok állam él abból, hogy a területén neki fölöslegben található fosszilis energiahordozókat (olaj, gáz, szén) kibányássza, és jó pénzért eladja, sok nagy cég is érdekelt az üzletben, óriási pénzek forognak kockán, a cégek és államok bukása hatalmas lehet, ezért vállalkozik több tudós is arra, hogy „valakik” megbízásából megkérdőjelezze az eredményeket, mondván, nem is biztos, hogy a klíma melegedését a CO2 egyre növekvő kibocsátása okozza. Ezen tudósok szerint az egyik adat is bizonytalan, meg a másik mérés is bizonytalan, a harmadik következtetés meg pláne az, a valószínűség nem száz százalékos, a széndioxidos hívőknek tehát nincsen igaza.

Az igazi tudós ezt hallva természetesen nem hátrál meg, hanem azt mondja, teljesen egyetértek veletek, az elmélet valószínűsége valóban nem száz százalék, hanem csak, mondjuk, hetvenöt, ezért ha hoztok egy másik okot, amelynek a valószínűsége nagyobb, mint a széndioxid hatásé, például nyolcvan százalék, akkor elfogadom az álláspontotokat. Ilyen valószínűbb okot a „szkeptikusoknak” eddig nem sikerült hozniuk. Lehet, hogy azért, mert nem is tudják, hogy kellene, ugyanis ezt az érvelést még nem hallottam sehol. Igazi tudósoktól sem.

Az emberiség nagy szerencséjére a tudomány volt oly szíves, és COVID ügyben is intézkedett. A vírusokat illetően már régebben rendelkezésre álltak a tapasztalatok, miszerint ha egy típusból legyengített, pláne elölt vírusokat juttatunk az emberi szervezetbe, amelyek fertőzni nem tudnak, vagy csak elhanyagolható mértékben, akkor a szervezet a könnyű győzelemből megtanul az adott vírus ellen védekezni, így, mikor vad és erőteljes egyedek támadják meg, még a nagymértékű elszaporodásuk előtt annullálja ezeket. A betegség el sem kezdődik a szervezetben. Ezért mondható, hogy az emberek megvédésére alkalmas módszer biztonsággal rendelkezésre áll. „Heuréka!” – kiáltana föl Arkhimédész, és igaza is volna, ha nem lennének buktatók. De abból van mindig. Sajnálatosan.

Az oltással való védekezéshez először is a vírus ismeretében és felhasználásával kitalált és legyártott oltóanyag szükségeltetik. Amíg nincs vírus, nincs oltóanyag sem. Kiszámítható, hogy az oltóanyagnak mennyire kell hatékonynak lennie, hogy a továbbterjedést meg tudja akadályozni. Ha egy ilyen hatékony oltóanyaggal a vírus megjelenése után pár napon belül az egész emberiséget beoltották volna, akkor a vírus kipusztul, és soha többé nem kell számolni vele. Ez persze több okból nem történt meg, ezért a COVID-nak immár vagy negyven féle mutációja terjeng a bolygón. Sajnos a sejtek által zsákszámra gyártott vírusmásolatok nem sikerülnek mindig pontosan ugyanolyanra, mint a sejtbe bepofátlankodott mintavírus, és hiába az a helyzet, hogy a véletlenszerű mutációk 99,9999 százaléka a vírusként való üzemelésre képtelen, a maradékban mindig akad egy-két olyan, amelyik képes. Sőt, miután más, mint az eredeti, még képesebb. Ezért van az, hogy hiába találunk ki újabb és újabb oltásokat, a vírusmásolatok közül egy-kettő mindig tud változni annyira, hogy immár vadonatúj vírusként az akár többfajta oltóanyaggal beoltott embereket is meg tudja fertőzni. Jó lett volna kötelezővé tenni az oltást akkor, mikor a COVID-nak még csak néhány variánsa volt, de mivel ez nem történt meg, most már velünk marad, mint az influenza. Még szerencse, hogy a nagyon veszélyes változatok, amelyek sok és gyors halált okoznak, vagy hosszas otthoni pihenőre kényszerítik a fertőzöttet, a gazdaszervezet elpusztításával, illetve a többi embertől való távoltartásával önmaguk terjedését gátolják, és így rövid idő alatt eltűnnek a palettáról. Az enyhébb, de azért még mindig elég kellemetlen mutációk itt maradnak, hogy minden télen, immár az influenzával kombinálva keserítsék meg rengeteg ember életét. Ne feledjük, hogy ketten együtt veszélyesebbek, mint egyedül. Főleg az idősekre, a fiatalokra és a betegekre.

Túllépve az olyan hülyeségeken, mint hogy az oltásban egy mikrocsip rejtőzik, amely révén a „tudjukkik” minden lépésünket ellenőrizhetik, a COVID elleni oltás kötelezővé tételét illetően mondható, hogy sok ember a személyes szabadságának megsértését látta benne. Értelmes emberek is, híres emberek is, akiknek példáját sokan követték, ezért tudott a vírus a szükségesnél lényegesen több halált és súlyos megbetegedést okozni a Földön.

Sokan mondták már nekem, hagyjam a francba a kötelező oltás forszírozását, oltassam be magam én, akkor nem kapom el, aki meg nem oltatja be magát, az magára vessen, ha komoly baja lesz. Sajnos kevesen értik meg, hogy ha valaki nem oltatja be magát, és így kiteszi a szervezetét a betegségnek, az nem csak az ő dolga, mert sajnos az történik, hogy komoly megbetegedés esetén az ő szervezetében milliószámra keletkeznek vírusok, így sokkal nagyobb az esélye egy olyan mutáns létrejöttének, amelyik még engem, a beoltottat is meg tud fertőzni, mintha beoltva nem betegedett volna meg. Így aztán pórul járok én is, mert az eredeti variáns ellen hiába oltattam be magam. A beoltatlanok így saját szervezetüket kínálják föl a COVID-nak az újabb és újabb mutációk kitenyésztéséhez, azaz a beoltottak megfertőzéséhez is, így válik semmivé egy ország akár hatvan százalékos beoltottsága, mert egy új mutáns ellen a régi oltásnak védőhatása nincs.

Persze azt, hogy mindenki feltétlenül oltassa be magát, már csak szerettei védelmében is, ha már neki a többi embertársa smafu, az embereknek nem maguknak kell kitalálni, hanem ezt az erre hivatott szakembereknek egy megfelelő, a fentihez hasonló érveléssel el kellett volna mindenkinek mondani. De nem. Nem volt ilyen. Sok ország egészségügyi szervezetének nem tellett ennyire. Így aztán kötelezővé sem tették az oltást, ami pont olyan, mintha mindenkinek hagynák, hogy az ablakából lövöldözzön véletlenszerűen a négy égtáj felé. Érzelmi („De igen!”, „De nem!”)  veszekedés akadt számtalan, ám racionális vita egy se, így aztán a COVID-nak kinyitottuk a Föld ajtaját, és azt mondtuk: Welcome. Most már sokáig itt lesz velünk. Hogy milyen sokáig? Nagyon sokáig, azt mondhatom.

Ami érdekesség, a maszkkal szinte ugyanez a helyzet. Sokkal jobban védi a többieket tőlünk, mint minket a többiektől, ezért vírusveszélynél embertársaink érdekében mindenütt kötelező lenne hordani. De még csak ez sem sikerült elintéznünk. Érdekes összehasonlítás, hogy a keményen fegyelmezett, fullmaszkos Kínában a COVID okozta halálozások száma 5272, nálunk meg ugyanez a szám 48881. Ebből az egymillió lakosra jutó halálozások száma náluk 3,8, nálunk meg 5039,3. Az arány 1335-szörös.

Javasolnám az iskolákban egy „Közhasznú ismeretek” óra bevezetését, mert a vírus ellen sem az ima, sem a jó erkölcs nem segít. Utóbbi azért nem, mert a legkeresztényibb hagyományok szerint működő Magyarországon az erkölcstan órán tanított jó erkölcs nem a többiekkel szembeni pozitív hozzáállást jelenti (azaz jelen példában a feltétlen oltakozást és a szigorúan vett maszkviselést, hogy a többieket óvjuk), hanem azt, hogy az ember nemi kinézetének megfelelő viselkedésű, heteró, nem tartozik semmiféle gyanús LMBTQ+ közösséghez, felebarátja feleségét nem kívánja, és zsigerből utálja a gendert, mert kötelezően nem tudja, hogy az micsoda. Szóval a csak a szex.

Macsós egy ország. De van ilyen.

Gazdasági szuverenitás Orbán módra

2 milliárd dolláros külföldi kölcsönt akart szerezni a magyar miniszterelnök megbízásából az Államadósság Kezelő Központ, de miután túljegyezték a magyar kötvényeket, 2,5 milliárd dolláros hitelt vett fel Magyarország. Érdemes megemlíteni, hogy a kötvény kibocsátást jónevű bankok szervezték: BNP Paribas, Citibank, Deutsche Bank és J.P. Morgan. A kötvények túljegyzése azt mutatja, hogy a nemzetközi pénzpiac bízik az Orbán kormány stabilitásában.

A bizalomnak ára van: a 12 éves lejáratú kötvények kamata 5,7% vagyis jóval magasabb mint amennyit az USA-nak vagy Németországnak fizetnie kell de hát a periféria államai mindenütt drágábban jutnak hitelhez. Argentína például olyan rossz pénzügyi helyzetbe jutott – egyáltalán nem először – hogy újra tárgyalnia kell az IMF-el. A nemzetközi pénzpiacok drága kamatai helyett a Nemzetközi Valutaalap biztosított Argentínának 44 milliárd dolláros mega csomagot. Csakhogy ebből most kellene 2,6 milliárd dollárt törlesztenie, és erre képtelen.

A magyar állam egy éve bocsátott ki nagy összegű dollárkötvényt, akkor még jóval magasabb kamattal. Most csak 1,8% a kamat felár az USA-hoz viszonyítva, de tavaly még 2,8% volt vagyis 1%-kal olcsóbban jutottunk hitelhez. Mindez összefügg azzal, hogy tavaly a magyar kormány megszorító csomagja, és a magas infláció visszaszorította a lakosság fogyasztását, az életszínvonal csökkent viszont javult az egyensúly. Különösen amiatt, hogy az export jól teljesített 2023-ban. Időközben megérkeztek az első uniós pénzek is, mert

Orbán Viktor zsaroló politikája eredményesnek mutatkozik.

A magyar miniszterelnök azzal zsarolja az Európai Uniót, hogy csakis akkor szavazza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatási csomagot, ha Magyarország megkapja az uniós eurómilliárdokat.

Globalizált rendszerben mit ér a szuverenitás?

A globalizáció eredményeképp még a nagy államok is egyre jobban függenek a világpiactól, ezért is indított kereskedelmi háborút az Egyesült Államok Kína ellen, mert Washington veszélyben érzi vezető szerepét a világgazdaságban. Márpedig ezen nyugszik az USA hatalma, és Hszi Csin-ping elnök már meghirdette a G2-es világot, melyben az Egyesült Államok és Kína együtt gyakorolja a világhatalmat. Ezt Washingtonban semmiképp sem akarják elfogadni. Különösen zavarja őket, hogy az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere nem az Egyesült Államok hanem Kína.

Kicsi és világra nyitott államok mint Magyarország nem tehetnek mást a globalizált rendszerben minthogy alkalmazkodnak a trendekhez, melyeket egyáltalán nem ők határoznak meg. Mit jelenthet ilyen körülmények között az a szuverenitás, amelyet Orbán Viktor a zászlajára tűzött, és amelynek immár külön Szuverenitásvédelmi  hivatala is van? Lánczi Tamás, az intézmény igazgatója sietett hangsúlyozni, hogy a Szuverenitásvédelmi hivatal nem hatóság nehogy mindenki azonnal az államvédelmi hatóságra, az ÁVH-ra gondoljon, amely szovjet mintára állam volt az államban. Sztálin elvtárs a magyar küldöttség tagjai közül nem véletlen, hogy egyedül Péter Gábort, az ÁVH vezérét ölelte meg a Kremlben. Igaz, 1953-ban maga Sztálin elvtárs csukatta le Péter Gábort mint “cionista összesküvőt.”

A titkosszolgálat Orbán Viktor nemzetvédelmi rendszerében is meghatározó jelentőséget már csak azért is, mert az működteti a propagandát éppúgy mint a kommunista időkben. Rogán Antal felügyeli mindkettőt, és a propaganda azért is oly hatékony, mert egyetlen központból titkosszolgálati tisztek parancsra teljesítenek vagyis vitának nincsen helye a rendszerben.

Orbán hatalmának szuverenitása érvényesül is a belpolitikában, ahol a miniszterelnök szinte ellenállás nélkül valósíthatja meg elképzeléseit, de mi van a külpolitikában, ahol egy nem egészen 10 milliós közepesen fejlett periferikus ország vezetőjének a véleménye nem érdekel senkit. Orbán Viktor számára nagy sokk lehetett amikor a kilencvenes évek elején az USA nagykövetség embere közölte vele: a térségben csakis Lengyelország és Románia érdekli az Egyesült Államokat, Magyarország egyáltalán nem. Ez motiválhatja Orbán Viktor diplomáciáját, amely ellensúlyt keres a világban az Egyesült Államokkal szemben. Ezért barátkozik tüntetően Kínával, melyet az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenfélnek nevezett 2021-ben. Ezért parolázik Putyinnal, aki a második számú stratégiai ellenfél volt az USA listáján, de az ukrajnai háború miatt célponttá vált. Biden elnök nyíltan meg is mondta, hogy az USA célja Putyin megbuktatása. Később ezt ugyan visszavonta, de az elszólás nagyon is tudatos volt.

Orbán Viktor ezzel a diplomáciával elszigetelődött az Európai Unióban és általában a nyugati világban, de mint zavaró tényező, akinek van zsarolási potenciálja, felértékelődött. A legutóbbi uniós csúcstalálkozón  szinte főszereplővé vált. Azzal, hogy megvétózta Ukrajna 50 milliárd eurós pénzügyi támogatását nemcsak azt akarta elérni, hogy hozzájuthasson a magyar uniós euró milliárdokhoz hanem meg kívánta kérdőjelezni a NATO és az Európai Unió egész Ukrajna politikáját. Putyinhoz és Hszi Csin-ping kínai elnökhöz hasonlóan tűzszünetet sürget Ukrajnában, és arra számít, hogyha Trumpot megválasztják elnöknek az Egyesült Államokban, akkor az USA is változtat Ukrajna politikáján, és Kijev feje fölött lepaktál Putyinnal.

A CIA és az SZVR folyamatosan tárgyal erről Törökországban, olykor még a vezetők is részt vesznek ebben. William Burns, a CIA igazgatója korábban Moszkvában volt az USA nagykövete, jól ismeri nemcsak Putyin elnököt, de Szergej Nariskint is. A külföldi hírszerzés vezetője – éppúgy mint Geraszimov vezérkari főnök – nem támogatta Putyin döntését az ukrajnai háború megindítására mégis mindketten a helyükön maradtak bár az orosz elnök nyíltan megalázta Szergej Nariskint azon a videón, melyen a “különleges hadműveletet” bejelentették országnak – világnak.

Nariskin fia és családja Magyarországon szerzett ingatlant tekintettel arra, hogy az orosz és a magyar titkosszolgálat kapcsolata továbbra is kiváló noha ezt az USA és a NATO tagállamok többsége határozottan bírálja. Putyin viszont értékeli “a magyar miniszterelnök bátorságát.” Orbán Viktor volt az egyetlen olyan uniós tagállami vezető, akinek Putyin gratulált újévkor. Szijjártó Péter megkapta a Barátság érdemrendet Moszkvában. Ezt eredetileg Orbán Viktornak szánták, de a magyar miniszterelnök pompás diplomáciai érzékkel átpasszolta első janicsárjának, Szijjártó Péter külügyminiszternek.

A szuverenitás Orbán Viktor személyes hatalmának szentesítését jelenti. A minta itt is Putyin lehet, de valószínűleg a magyar miniszterelnöknek is feltűnt, hogy az orosz elnök szuverén módon zsákutcába vezeti Oroszországot.

Pesty: Philip, Kálmánka 6 milliárdból gyárt filmet, melyet 1,5 milliárdból is lehetne

Pesty László, aki még a rendszerváltás előtt lépett be a Fideszbe, nyáron Erdélyben a Tusványos találkozón kezdte meg a korrupció bírálatát a nemzeti együttműködés rendszerében.

“Nem jó, ha a nyilvánosság előtt lopnak vagy zsarolnak a hatalom emberei” hangsúlyozta az ősfideszes, aki persze Orbán Viktort nem merte bírálni mint a rendszer alapítóját és fenntartóját, de úgy véli, hogy “a korrupció rákos daganat a nemzeti együttműködés rendszerének testén.” Lánczi professzor, a Corvinus rektora ezt jobban látta amikor a korrupciót a rendszer alapjának tekintette, de szerinte “csak ily módon lehet megteremteni a nemzeti polgárságot.” Ez eufemizmus arra a jelenségre, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják a pénzek nagyrészét a nemzeti együttműködés rendszerében. A Transparency International magyar igazgatója szerint az elmúlt költségvetési időszakban Magyarország mintegy 30 milliárd eurót kapott Brüsszelből, ebből lányos zavarában Orbán Viktor és csapata mintegy 10 milliárd eurót nyúlt le. Ez forintban mintegy 3600 milliárdot jelent, amely már igen komoly költségvetési tétel lenne. Éppúgy mint az a 150 milliárd forint, amellyel Mészáros Lőrinc növelte vagyonát egyetlen évben, amelyben a magyarok többségének az életszínvonala csökkent. A 202-as év kiválóan sikerült a miniszterelnök vejének is: Tiborcz István bekerült a leggazdagabb 50 magyar közé a Forbes listán. Mit tett ezért a még mindig csak 38 éves Tiborcz István azonkívül, hogy három unokával ajándékozta meg Orbán Viktort?

Pesty a Klubrádióban panaszkodott

Bolgár Györgynek, az ellenzéki rádió legendás műsorvezetőjének arról panaszkodott Pesty László, hogy korrupciós leleplezéseiről, melyet saját oldalán tesz közzé, az ellenzéki sajtó sem számol be.

“Ez a négy sztori, amelyről írtam pusztító erejű lehetne, ha néhány szakember nekiállna, és kiszámolná a költségeket. Akkor kiderülne, hogy mennyi pénz tűnt el valójában. De hogyha mindenki lusta, és mindenki tőlem várja a megoldást, akkor lassan abba fogom ezt hagyni. Ezt elsősorban a balosoknak üzenem” – mondta Pesty László, aki leleplezéseiben gondosan kerüli a miniszterelnök rokonait, barátait és üzletfeleit, de ettől függetlenül hiányolja az oknyomozó újságírást a magyar sajtóból.

Miért hiányzik ez a tényfeltáró újságírás a magyar sajtóból már nagyon régóta, sőt tulajdonképp sohasem létezett az 1948-as rendszerváltás után?

Az ÁVH egyik legfőbb feladata épp annak megakadályozása volt, hogy a valós helyzet belekerüljön a sajtóba. Ezért is fogalmazta meg néhány író – újságíró 1956 őszén az önkritikus kiáltványt arról, hogy “hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk!…”

A hazugság elsősorban nem abban volt, hogy elferdítették a tényeket, hanem, hogy azok bele se kerültek a médiába. Mensonge par omission – mondják a franciák arra az esetre, ha a sajtót megtöltik érdektelen ügyekkel miközben a legfontosabb dolgokról szót sem ejtenek. Ez az ávós gyakorlat vígan tovább folytatódik a nemzeti együttműködés rendszerében is, ahol “Nem ezt a szerencsétlen Kálmánkát akarom én bántani” – utal Rákay Philip Petőfi filmjére Pesty László a Klubrádióban, “de meg kellene vizsgálni, hogy miért készül 6 milliárd forintból egy film, melyet 1,5 milliárdból is ki lehetne hozni? Milyen eredményt fog hozni ez a film a streaming platformokon, a mozi pénztáraknál? Itt pénz tűnt el az én olvasatomban, de a szakma nem mozdul. Gyáva népnek nincs hazája” – hangsúlyozza a dokumentum filmes, akinek Rákay Philip valószínűleg a sikeres vetélytársa volt a kormányzati pénzek megszerzésében.

Nem látja mindezt Orbán Viktor? – érdeklődött Bolgár György.

“Orbán Viktor egy korszakos zseni, aki 15-20 évre előre látja Európa jövőjét. Megadatott neki a stratégiai előrelátás, de a személyzeti politikában nem csillog” – vélekedett Pesty László a Klubrádióban.

Vagyis, hogyha Orbán Viktor áll a kormánykeréknél, akkor az az apróság sem zavaró, hogy a hajó süllyed…

Budapesten is mosott pénzt a legerősebb olasz maffia

20 éves börtönbüntetést is kaphat Sz. Edina ügyvédnő, akinek irodája a Szent István körúton a Ndrangheta calabriai maffia pesti főhadiszállása is volt egyben. A leleményes ügyvédnő 168 társaságot jegyeztetett be Magyarországon, melyekben jelentős részben résztulajdonos is volt.

A maffia ellen küzdő olasz bíró Catanzaroban kiderítette, hogy nagyszabású pénzmosás zajlott Budapesten és Cipruson, meg persze Olaszországban, ahol a Ndrangheta kábítószer pénzeit mosták tisztára. A Ndrangheta Európa legnagyobb kokain kereskedője, amely ellenőrzi a Latin Amerikából érkező szállítmányokat éppúgy mint a terítést az európai országokban és a Közel Keleten. A hasznot legkevesebb 5 milliárd dollárra becsülik az Interpol szakértői.

A Privátkopó szerint a magyar ügyvédnő úgy jelentette be a 168 céget, hogy azok tulajdonosa jórészt olasz volt, de saját magát sem felejtette el megemlíteni. Ezenkívül pedig fiktív vagy valós nevek szerepelnek a cégek tulajdonosi körében, akik orosz, bolgár, ukrán stb. állampolgárok. A cégek jelentős többsége nem fizetett adót Magyarországon, így a magyar államot milliárdos károsodás érhette.

Nemcsak a magyar ügyvédnő került rács mögé, aki előzetesben várja a kiadatást Olaszországnak, de az egész nemzetközi céghálózat vezetője is: az 53 éves Giovanni Barone irányította a pénzmosást Olaszországban, Cipruson és Magyarországon.

Szlovákiában is aktív a Ndrangheta

Erre akkor derült fény amikor meggyilkoltak egy fiatal oknyomozó újságírót és a kedvesét. Az ifjú újságíró épp arról írogatott, hogy a Ndrangheta beépült Fico miniszterelnök nemzeti együttműködési rendszerébe, és lenyúlja az európai pénzek jelentős részét. Az újságíró gyilkosság után Fico szerette volna a gyanút az olasz maffiára terelni, de gyorsan kiderült, hogy a hatalom a felelős a gyilkosságért Szlovákiában. Akkor ebbe bele is bukott Fico és csapata, de a legutóbbi választáson vígan visszatért a hatalomba. Tovább folytatja a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítését jó szövetségesével, Orbán Viktorral. Arról még nem érkeztek hírek, hogy a magyar miniszterelnök is paktálna a Ndranghetaval mint Robert Fico, de morális akadályok valószínűleg nálunk sincsenek viszont Orbán Viktor úgy véli: az uniós eurómilliárdokat lenyúlhatja ő maga is, minek ahhoz az olasz maffia évtizedes tapasztalata ezen a téren?

A Transparency International számításai szerint Orbán és csapata 10 milliárd eurót nyúlt le az uniós pénzekből az elmúlt hétéves költségvetési ciklus során.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK