Közös tüntetést tart vasárnap Budapesten az MSZP, a Párbeszéd és a DK, a Sargentini-jelentés miatt. Ön szerint hányan vesznek majd részt rajta?
Bréking nyúz, szeptember 13. – Tudósítás a másik valóságból
Természetesen továbbra is a Sargentini-jelentés miatti frusztrált düh jellemző a kormánypropaganda termékeire. Az alternatív valóságban Európa valójában Orbánt élteti, és a jelentést csak „frusztrált, zavaros identitású” képviselők, na meg persze a hazaárulók szavazták meg.
A Tények internetes kommentekre épülő anyagát az észak-koreai tévé is megirigyelhetné
„Európa-szerte Orbán Viktort éltetik a közösségi oldalakon. Bár az Európai Parlament szerdán megszavazta a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést, a sikert mégis a magyar miniszterelnök érte el. Külföldi és magyar hozzászólók éltették Orbán Viktort és köszönték meg, hogy töretlenül kiáll az európai emberekért.”
Az Echo TV munkatársa rövid kérdést tett fel Szanyi Tibornak
„Nem érzi magát legalább egy kicsit hazaárulónak?”
A Magyar Idők a „csaláson” lovagol és kommunistázik egyet
„Két világban élünk.
Az egyik világ a jólétben elhülyült, a demokráciából szánalmas bohózatot csináló, unalmában egyre idiótább problémákat gyártó, majd azokat „megoldó” modernek világa. (Ezek nevezik magukat büszkén XXI. századiaknak. És tényleg azok.) Ez a gender, a három férfi meg egy kutya is család, a vallási identitás és a nemzeti identitás elvétele után a nemi identitás elvételén fáradozó „haladók”, „progresszívek” világa. (…)
A joguralomból Nyugaton a joggal való visszaélés lett. Igen, Kohlhaas Mihályból Sargentini lett, a demokráciából pedig az EU parlamentje, ahol Sargentinik ítélkeznek, hogy igazolva lássák önmaguk beteg és torz világát, igazolva lássák önmaguk égbekiáltó becstelenségét és a valósággal immár köszönő viszonyban sem lévő hamis tudatukat. És még ezt is csalással verik keresztül, hogy biztosan meglegyen a kétharmad. (…)
Igen, Sargentini „jelentése” pontosan olyan, mint a kommunisták „fehér könyve” volt, amelyben összefoglalták az „1956-os ellenforradalom bűneit”. És nincs is semmi különbség ezek és az akkori gazemberek között. És igen, azok is meg ezek is meg vannak róla győződve, hogy az ő feladatuk megalkotni a helyes és megfelelő társadalmat, az új embertípust, aki majd megteremti a szép új világot.”
A 888 a jelentés mellett szavazókra köpköd
„Csomó frusztrált, zavaros identitású EP-képviselő szavazta meg Sargentini irományát
Brüsszelben és Strasbourgban székelő bürokraták az 1000 éves múltra visszatekintő Magyarországot akarják kioktatni, demokráciából, jogállamból és hazaszeretetből.
Mielőtt még hanyatt vágnánk magukat ezektől a képviselőktől, előbb nézzük meg őket. A szinte csak nőkből (ajjaj, de még milyenből!) álló rögtönítélő bizottság egyes tagjai hiányolták a migránssimogatást és a melegfelvonulást is.
Ha a szem, az arc a lélek tükre, akkor inkább ne nézzünk bele ezeknek a lelkébe.”
A Figyelő a Néppártra dühös
„A földbe kell döngölni őket a választáson, hogy megmutassuk nekik: a nép szava Isten szava. Ennyi.
De itt van a bökkenő. Mert kik győzzék le őket? Azok a néppártiak, akiknél elvtelenebb gazemberek nincsenek ezen a golyóbison? Mondjuk ki: egész egyszerűen tele van ez a pártcsalád olyan politikusokkal, akik semmiben nem hisznek. Számukra a konzervativizmus a nihilt jelenti, hogy arra hajlik el a gyenge gerincük, amerre a szél fúj. A ballibeknek legalább vannak saját szavaik, amivel dobálóznak: homófóbia, rasszizmus, liberális demokrácia, kirekesztő, gyűlöletkeltő, toleráns, idegengyűlölő, multikulturalizmus stb. Ők elvégzik a házi feladatukat, még ha ez az aljas hazugságok terjesztését és a velük nem egyetértők megbélyegzését is jelenti.
És a néppárti elfekvőben láblógató politikusok mit csinálnak? Lesik, hogy mit mondanak a ballibek és próbálják őket nem felbosszantani. Nagy részük meg is szavazta ezt a papírra hányt sok blődséget, ami minden értelmes ember számára komolyan vehetetlen. Nehogymár rájuk is azt mondja a komcsi/zöld/liberális pribék kórus, hogy szélsőséges populisták! Csak az kéne még!”
Az Origo Macron-Sargentini tengelyt vizionál
„Miután a bukott szocialista miniszterből lett bevándorláspárti francia elnök cukormázasan megdicsérte a holland jelentéstevőt, Sargentini válaszolt: szeretné, ha Macron elintézné, hogy az Európai Tanács minél előbb tárgyalja a jelentését. A brüsszeli elit a virtuális térben folytatja egymás nyilvános körbepuszilását Magyarország megbüntetésének apropóján.
Tegnap fellélegzett, majd hatalmasat bulizott a brüsszeli politikai elit, hiszen egy másfél éves eljárás végén sikerült elfogadtatniuk a Magyarországot rágalmazó Sargentini-jelentést. A dokumentum elkészítésével megbízott holland politikus, miután megtudta, hogy sikerre vitte a projektjét,
- örömében először kimeresztette a szemét,
- majd kimeresztett szemekkel, felállva ünnepeltette magát,
- majd kimeresztett szemekkel, felállva ünnepeltetve majdnem sírva fakadt;
- hogy aztán az egyik igazán kedves hölgy képviselőtársától puszit kapjon a homlokára,
- közben egy másik képviselőtársa tablettel videózta a jelenetet,
- már csak egy szelfi hiányzott, akartuk írni, amikor észrevettük: szelfiző képviselő is volt!
Ebből azért le lehetett szűrni, hogy nem mindennapi volt a boldogság. Kicsit olyan érzése volt az embernek, mintha egy általános iskolás bulit nézne.”
Sajátos lapszemle a Pesti Srácokban
„A The Guardian az elsők között ragadta meg az alkalmat, hogy megénekelje hazánk elmarasztalását, amit a lap hatalmas, az elnyomó illiberalizmus felett aratott győzelemként értékel. (…)
Az objektív újságírás egyik megfeneklett zászlóshajója a Bloomberg is pezsgőt bontott a Sargentini-jelentés megszavazása után. A lap címlapján cikkezett a történelmi eseményről, melynek címében “soha nem látott bukást” emleget, a cikk szövegében pedig költői túlzásokkal tarkítva emlegeti a “virágzó nacionalizmust”, és azonnal a magyar tőzsde gyengüléséről, lehetséges szankciókról számol be. (…)
A Reuters szintén nem köntörfalazott, amikor a saját általa képzeld igazságot kellett megírni a Sargentini-jelentés kapcsán. A lap kifejtette, mivel az igenek nyertek a szavazáson ezért Orbán Viktor nem mást tett, mint elszigetelődött az erős szövetségeseitől.”
(Az elütések, helyesírási hibák is az eredeti szövegekből valók.)
Visszaszólt a CEU Szijjártónak
A külügyminiszter szerint az egyetem speciális privilégiumokat szeretne. Az egyetem szerint erről szó sincs, mindig is betartották a törvényeket.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ATV-nek adott interjúban arról beszélt, hogy nincs olyan tervezet, amelyről sokszor szó esik a CEU-val kapcsolatban, ugyanis nincs a két állam között egyezmény.
Mint mondta, a magyarországi felsőoktatási törvény úgy rendelkezik, hogy külföldi bázisú egyetem csak akkor adhat ki magyar diplomát, ha az anyaországban is végez oktatási tevékenységet. A CEU-nak szerinte nincs ilyen iskolája, szerinte az, hogy a CEU egy másik amerikai egyetemmel kötött egy megállapodást, csak arról szól, hogy „majd valamilyen közös képzések lesznek”.
Szijjártó szerint az a kérdés, hogy adjanak-e speciális privilégiumot
egy intézménynek, amit más nem kap meg.
Ugyanakkor a CEU válaszában azt írja: New York Állam Oktatási Hivatala igazolta a magyar kormányzat számára, hogy a CEU a hivatal által regisztrált oktatási tevékenységet folytat New York államban. Az ezt megerősítő levelet már 2018 júniusában nyilvánosságra hozták.
A CEU oktatási tevékenységének további bővítéséről pedig augusztusban értesítette a magyar tisztségviselőket a New York-i hivatal. Idén áprilisban pedig
magyar kormányküldöttség is járt a CEU New York-i oktatási helyszínén,
Palkovics László és Altusz Kristóf helyettes államtitkár vezetésével.
Az egyetem azt is írja: Altusz Kristóf már 2017 szeptemberében jelezte New York-i tárgyalópartnereinek, hogy a két fél között a CEU kérdésében létrejött megállapodástervezet véglegesnek tekinthető, és hogy a magyar kormány nem kíván további módosításokat eszközölni a szövegen. A CEU több alkalommal is felszólította a magyar kormányzatot, hogy írja alá a megállapodást, amellyel biztosíthatná az egyetem budapesti működését, beleértve a CEU működésének szerves részét képező amerikai akkreditációjú programokét is.
A privilégiumokkal kapcsolatban az egyetem azt írja:
„a CEU mindig is betartotta a magyar törvényeket,
és megfelel a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2017 tavaszán elfogadott módosításában előírt feltételeknek is.”
Azt is írják: „A CEU továbbra is nyitott arra, hogy ezeket a kérdéseket megvitassa a magyar kormány tagjaival, és olyan megoldást találjon, amely biztosítja az egyetem budapesti működését.”
Az egyetem kuratóriuma egyébként korábban úgy döntött: hogy a 2019-20-as tanévet is Budapesten kezdik el, ugyanakkor már Bécsbe is vesznek fel diákokat. Ma egyébként az is kiderült, hogy az amerikai Képviselőház és a Szenátus 22 tagja írt levelet David Cornsteinnek, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének, hogy kifejezze, a CEU Budapesten maradása erős kétpárti támogatást élvez.
Kormányellenes tüntetés lesz vasárnap
Az MSZP, a Párbeszéd és a DK közösen szervezi, a Sargentini-jelentés miatt. A Liberálisok 12 órás tüntetést tartanak. A kormány szerint viszont a jelentést el se fogadta az Európai Parlament.
A magyar kormány úgy értékeli, hogy az Európai Parlament nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést – ezt közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Mint mondta, a lisszaboni szerződés szerint a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség.
Gulyás szerint a jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet; hétfőn uniós ügyekkel foglalkozó kormányülés lesz, ahol
döntenek a konkrét jogi lépésekről.
Az Európai Parlament egyébként korábban sem tekintette leadott szavazatnak a tartózkodásokat, ebben a jogi szolgálat is egyetértett.
Az ellenzék viszont természetesen elfogadottnak tekinti a jelentést, ezért tüntetés(eke)t is szerveznek – ezt jelentette be Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke.
Tóth Bertalan szerint az uniós csatlakozás értékválasztás is volt, és erről népszavazáson döntöttek a magyar választók. Mint mondta, a jelentés
„nem Magyarországot, hanem az Orbán-kormányt ítéli el”,
és a mindennapokról szól, hiszen amikor a súlyos korrupciós helyzetről ír, akkor az is hozzátartozik, hogy magyar oligarchák „egy marhapörkölt-főzésre is több tízmilliós ruházatban vagy órákkal jelennek meg”. Azt mondta: „az Orbán-kormány és Orbán Viktor sárba tiporja az európai értékeket”.
Szerinte nem bíróságokhoz kell fordulni, hanem a magyar parlamentben kell elfogadni azokat az általuk már korábban is javasolt, többek között az igazságszolgáltatásról, médiáról, korrupcióról szóló jogszabályokat, amelyek megszüntetnék az eljárás jogalapját. Mint mondta, azért hívják az utcára az embereket, hogy ennek érdekében nyomást gyakoroljanak a kormányra.
Karácsony Gergely arról beszélt, hogy csak két ellensúly maradt, amely meg tudja állítani „a korrupt hatalmat”: az Európai Unió és „a pesti nép, a budapesti polgárok”. Mint mondta, a tüntetésre azokat várják, politikai hovatartozástól függetlenül, akiknek fontosak az európai értékek és akik „kikérik maguknak azt, hogy ha valaki nem ért egyet a Fidesszel, az hazaáruló”.
Közben a DK is bejelentette, hogy tüntetést szervez az „európai Magyarországért”. A párt szóvivője, Gréczy Zsolt sajtótájékoztatóján azt mondta: a Sargentini-jelentés történelmi vereséget jelent a kormánynak, Orbán elbukott Európában.
Mint mondta, a tüntetést azért szervezik, mert
„az európai Magyarországért folytatott harcnak nincs vége, sőt csak most kezdődik”.
Beszélt arról is, hogy egyeztetnek az MSZP-vel a közös demonstrációról, amelyre egyébként minden olyan ellenzéki pártot várnak, amelynek képviselője megszavazta a Sargentini-jelentést. Szívesen látják a civil szervezeteket is.
Mint mondta, a közös tüntetés pontos helyszínéről, időpontjáról és a felszólalók személyéről még tárgyalnak az MSZP-vel – aztán nem sokkal később már ki is adtak egy közleményt arról, hogy a három párt közösen szervezi végül a tüntetést, amely délután 4-kor, a Bem téren, vagyis a Külügyminisztériumnál lesz. (A facebookos eseménynél cikkünk megjelenésekor még 5 óra és Nyugati tér szerepelt.)
Az viszont biztos, hogy az LMP nem vesz részt a demonstráción, Keresztes László Lóránt társelnök az ATV-nek azt mondta: „MSZP-s tüntetéshez biztos, hogy nem csatlakozunk”. Azt viszont hozzátette, hogy az LMP is tervez lépéseket a jelentés után, amelyeket később hoznak nyilvánosságra.
Egyébként még
a Liberálisok is bejelentették, hogy ők is tüntetnek:
Sermer Ádám, a párt elnökhelyettese azt mondta: országos konzultációt indítanak a Sargentini-jelentésről, amelyet egy 12 órás demonstráció keretében indítják el a Kossuth téren.
Mint mondta, a Magyar Liberális Párt az elmúlt időszakban már többször is demonstrált a Kossuth téren azért, hogy visszakerüljön az uniós zászló a parlamentre. Szerinte a magyarok többsége az Unió tagja akar maradni, a Fidesz illiberális politikája miatt azonban akár ki is zárhatnak minket.
Kizárja a Fideszt az Európai Néppárt?
Rövid távon nem számítok arra, hogy a Fideszt kizárja az Európai Néppárt a soraiból – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője. 2019. május 26-án lesznek az európai parlamenti választások, ez alatt a rövid kilenc hónap alatt már senki nem fog nekifutni egy procedúrának. Az kétesélyes, hogy az új parlamentben hol foglal majd helyet a Fidesz.
Horn Gábor szerint a Sargentini-jelentés elfogadását követően – ismerve az európai parlamenti eljárásrendet –, most már
nincs esélye annak, hogy a Fideszre nézve a döntés bármiféle elmarasztalással, jogi következménnyel járna.
Már csak azért sem, mert a lengyelek világosan megmondták, hogy vétójukkal mindenképpen megvédik a magyar kormánypártot.
Az más kérdés, hogy a Néppárt a képviselők kétharmadával tett egy jelentős lépést: saját párttársa ellen szavazva megszavazta a jelentést, ami alapjában véve –a pontatlanságokat leszámítva is – a valóságot tartalmazza. Nagyjából és egészéből az a 12 pont, amiből a jelentés áll, jellemzi a magyar állapotokat – mondta Horn Gábor. De a Néppárt részéről egyszerűen nincs is értelme beleszaladni abba, hogy ezt a mindössze 12 magyar fideszes képviselőt kizárják, amikor
az EP munkája november közepe táján lezárul,
februárig egy nagy szünet következik és utána kezdődik a kampány.
A kétharmados szavazási eredmény fontos jelzés a magyar politika és főleg a belpolitika számára, és fontos üzenet mindazok számára is, akik azt gondolják, hogy a szélsőséges erők majd átvehetik a hatalmat, hogy ez legalábbis még nem dőlt el.
Arra a kérdésre, hogy ha Orbán Viktor nem változtat a jelenlegi politikáján, akkor a választások után esetleg már nem a Néppárt tagja lesz a Fidesz, Horn Gábor kifejtette:
majdnem biztos abban, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz a következő néppárti frakciónak nem lesz tagja.
Erre készül. Mint mondta, nem tartozik azok közé, akik az hiszik, hogy a Sargentini-jelentés vitájában az indulatai ragadták el, és azért nem tett néhány gesztust. Hiszen ha a keddi felszólalásában csak két mondatban azt mondja, hogy az Európai Unió tagjaként fontos nekünk, hogy gesztusokat tegyünk, és mondjuk a civilek és a CEU ügyében tesz két kis engedményt, itthon simán el tudta volna magyarázni a saját közvéleményének, ez nem okozott volna problémát. De Horn Gábor szerint nem véletlenül nem tette meg, mert nem ez a célja.
Azt mondta: „Ha és amennyiben 2019-ben az EP-ben a szélsőjobboldalnak létrejöhet egy erős frakciója, akkor annak szeretne az élére állni, vagy legalábbis abban szerepet vállalni. Ha pedig ez nem történik meg, akkor
azt gondolja, hogy megúszhatja,
mert kelleni fog a Néppártnak a Fidesz tizenegynéhány fős frakciója. Bizonyos értelemben azonban Magyarországon, a magyar szavazókon is múlik ez.”
Horn Gábor szerint ha az ellenzék észbe kap, és észreveszi, hogy milyen fontos lehetőség hullott az ölébe – nem magától, hanem az EU elkötelezett képviselői jóvoltából –, akkor a Fidesz-frakció egyáltalán nem biztos, hogy tizenkét fős lesz. Sokkal kisebb is lehet.
De úgy gondolja, hogy
az ellenzék rossz állapotban van,
szerinte nem kizárólag önhibájából, és talán ennél rosszabban már nem lehet. Az ellenzéki politikusok is biztosan látják, hogy nincs több dobásuk. Abban bízhatunk, hogy az ellenzék egy része – ahogy fogalmazott, nem az egésze, hiszen látjuk például az LMP vesszőfutását –, felismeri a pillanat jelentőségét. Jó jelnek tartja, hogy szervezkednek és nem hagyják szó nélkül, kihasználják a lehetőséget.
Horn Gábor szerint a magyar társadalom többsége, 69 százaléka határozottan Európa-párti, és ebbe a fideszes szavazók is beletartoznak. Hozzátette, hogy a választáson a magyar társadalom több mint fele nem támogatta ezt a kormányt. Most komoly tétje van a májusi EP-választásoknak, hogy Magyarország tud-e mit kezdeni azzal, hogy ne egy Európa-ellenes, az európai értékekkel szembemenő kormánya legyen, hanem elinduljunk egy más irányba. „Most azt gondolom, hogy nem reménytelen” – hangsúlyozta végezetül Horn Gábor.
Magyarország a nemzetközi rendet veszélyezteti – az USA-nak lépnie kell
Ezzel a címmel közölt írást a CNN amerikai hírtelevízió honlapja Guy Verhofstadt tollából. Az Európai Parlament liberális frakcióvezetője leszögezi: „Politikai és pénzügyi árat kell fizettetni a tekintélyelvűség útjára lépő kormányokkal, támogatni kell a civileket és a magyar állampolgárokat, akik ennél sokkal többet érdemelnek”. A vége is csattanós: „Meg kell Orbánt állítanunk – mégpedig most!”
„Amikor kedden Strasbourgban Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz intéztem szavaimat, nem mentem annyira messze, mint a megboldogult John McCain, aki egyszer neofasisztának nevezte Orbánt, aki ágyba bújt Putyinnal” – kezdi cikkét a liberális politikus. Hozzáteszi, hogy messzemenőkig egyetért azzal, amit McCain 1994-ben mondott Orbánról.
Az írás összefoglalja a szerdai szavazást, magát a Sargentini-jelentést, felvázolja a következő lépéseket és a lehetséges forgatókönyveket, majd leszögezi: „2010 után Orbán Viktor olyan törvényeket fogadtatott el, amelyek megfojtják a szabad sajtót, átpolitizálják a magyar igazságszolgáltatást és démonizálják a civil szervezeteket. Szégyenletes módon antiszemita szólamokat pengetnek és célkeresztbe vették a nemzetközileg nagy tekintélynek örvendő CEU-t – sorolja a frakcióvezető az egyes elemeket, részletezve továbbá a menekültkérdésben folytatott orbáni politikát, amelynek célja a rasszista feszültségek élezés és a menekültekkel szembeni ellenséges érzelmek felkorbácsolása, valamint Soros György démonizálása, összekötve azt az antiszemitizmussal.
Orbán keddi érvelésére, mely szerint mandátumot kapott az emberektől, leszögezi, hogy az EBESZ lesújtó véleményt formált a magyarországi választásokról, amelyek lehet, hogy szabadok voltak, de tisztességesek semmiképpen sem.
Verhofstadt szerint Orbán nyíltan felvállalja célját, egy illiberális demokrácia építését Európában, s azt, hogy más európai országokat is maga mögé szeretne állítani,
összefogva az amerikai fehér nacionalista Steve Bannonnal, s Matteo Salvini szélsőjobbos olasz belügyminiszterrel. Donald Trumphoz hasonlóan Orbán sem rejti véka alá megvetését a nemzetközi jogon alapuló rend, illetve csodálatát az olyan tekintélyelvű vezetők iránt, mint Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan.
Az európai politikus szerint a szerdai strasbourgi szavazás azt mutatta meg, hogy az európai illiberálisok menetelése már nem akadálymentes, s hogy
az EU-ban igenis van egy erős parlamenti többség, amelynek képviselői készek harcolni a demokratikus jogrendért és értékekért.
Az elkövetkező hetekben a nemzetközi közösségnek – különösen az Egyesült Államoknak – komolyan kell venni a figyelmeztetéseinket, hogy Magyarország veszélyt jelent a jogra épülő nemzetközi rendre, és cselekedniük kell – hangsúlyozza Verhofstadt, aki szerint
az európai kormányoknak és az USA-nak morális kötelességük beavatkozni.
Azt írja: nem hagyhatjuk, hogy a populista, szélsőjobb kormányok Putyin pályájára állítsák a demokratikus európai államokat, s hogy aláássák a háború utáni nemzetközi normákat.
Politikai és pénzügyi árat kell fizettetni azokkal a kormányokkal, amelyek a tekintélyelvűség útjára lépnek, és támogatni kell a civil társadalmat, szervezetek és a magyar állampolgárokat, akik ennél sokkal többet érdemelnek – szögezi le az írás, hozzátéve: Orbán nyíltan kijelentette, hogy szét akarja verni Európát.
„Ez nem áll sem az amerikai, sem az európai emberek érdekében. Meg kell őt állítanunk – mégpedig most!”.
Amerikai képviselők írtak a nagykövetnek a CEU miatt
A Képviselőház és a Szenátus 22 tagja írt levelet David Cornsteinnek, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének, hogy kifejezze, a CEU Budapesten maradása erős kétpárti támogatást élvez.
Az egyik kongresszusi képviselő által nyilvánosságra hozott levélben azt írják: elismerik David Cornstein erőfeszítéseit, amelyeket a CEU Budapesten maradásának érdekében tett. Megemlítik, hogy a nagykövet első hivatalos látogatása a CEU-ra vezetett, és azt is, hogy megszólalásaiból kiderül: érti, miért értékes az amerikai akkreditációval rendelkező egyetem.
A levélben írnak arról, hogy
a magyar kormány még mindig nem írta alá a megállapodást New York Állammal,
amely garantálná az egyetem további budapesti működését.
A képviselők szerint a kormány tarthatatlan helyzetbe hozta a CEU-t, amelynek bezárását nem csak a magyar felsőoktatás sínylené meg, de ennek
hatása lenne a két állam közötti kapcsolatokra is.
Erről egyébként már maga Cornstein is beszélt korábban.
A levélben a képviselők és szenátorok azt is írják: örülnek, hogy
a nagykövet minden, magyar kormányzati tisztviselőkkel folytatott találkozóján felveti a témát.
Kiemelik azt is, hogy a CEU kiváló akadémiai intézmény, és az Egyesült Államokban komoly kétpárti támogatást élvez. Bíznak abban, hogy az egyetem Budapesten maradhat, és azok közé az intézmények közé tartozik, amelyek közelebb hozzák Magyarországot és az Egyesült Államokat.
David Cornstein egyébként néhány napja Orbán Viktorral is találkozott, és természetesen a CEU is szóba került. Utána a nagykövet egy rendezvényen azt mondta: szeretné, ha az egyetem még hosszú évekig nyitva lenne, és úgy érzi, hogy ez így is lesz.
Az egyetem kuratóriuma egyébként korábban úgy döntött: hogy a 2019-20-as tanévet is Budapesten kezdik el, ugyanakkor már Bécsbe is vesznek fel diákokat. A CEU rektorhelyettese pedig a Független Hírügynökségnek azt mondta: készülnek vészforgatókönyvekkel.
Előre lefektetett szabályok alapján fogadták el a Sargentini-jelentést
A magyar kormány előre elhatározott kommunikációja egyértelműen arra épül, hogy csalásnak minősíti, hogy a tartózkodást nem számolták szavazatnak. Csakhogy az Európai Parlament szabályzata szerint nem is kell annak számolni, és soha nem is szokták.
Csalással fogadták el a dokumentumot, mert a tartózkodásokat nem vették figyelembe – folyamatosan ezt harsogják a Sargentini-jelentésről a kormány különböző tagjai, és persze az őket hűen követő különböző propagandatermékek. A szintén kormányközeli Századvég külügyi igazgatója az M1-en egyenesen „példátlan eljárásjogi trükkről” beszélt.
Ahogy megírtuk, a Sargentini-jelentést 448 igen, 197 nem szavazattal fogadták el, 48 tartózkodás mellett. Igennel szavazott a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt képviselőinek túlnyomó többsége is. Az egy nappal korábban tartott vitán is már kiderült, hogy a jelentés többséget fog kapni, de az elfogadáshoz az kellett, hogy az igenek száma elérje összes EP-képviselő számának több mint felét (376-ot), és a szavazatok kétharmadát.
Mint a számokból látható,
közel 69,5 százalékos többséget kapott a jelentés,
mivel a tartózkodásokat nem számolták leadott szavazatnak. Ha annak vették volna őket, akkor pár szavazat hiányzott volna a kétharmadhoz.
Erre hivatkozva kiabál most csalást a Fidesz – amit egyébként már a jelentés előtt elkezdett, Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselők több propagandatermékben turnéztak is ezzel a gondolattal.
Pedig ők is tisztában kellene, hogy legyenek azzal, hogy
ez az Európai Parlamentben mindig is így volt.
Az EP eljárási szabályzata azt írja elő, hogy az egyes dokumentumok szavazásánál csak a mellette és ellene leadott voksokat veszik figyelembe.
Erre hívta fel a figyelmet Andrew Byrne, a Sunday Times uniós tudósítója is:
Fidesz is claiming the vote against Orban's today is invalid, b/c abstentions weren't counted.
Not true.
For the voting rules for A. 7 TEU, you need to consult A.354 TFEU, which says the motion must be adopted by a 2/3 majority "of votes cast". You can read the article here. pic.twitter.com/UKWtVBuKOy
— Andrew Byrne (@aqbyrne) September 12, 2018
A szavazás előtt ráadásul Antonio Tajani néppárti EP-elnök (aki egyébként az Orbán-szövetséges Silvio Berlusconi-féle Forza Italia tagjaként a jelentés ellen szavazott), állásfoglalást is kért az Európai Parlament jogászaitól. Ők is kijelentették: a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak.
Ezt a gyakorlatot egyébként 1979 óta követi az Európai Parlament,
vagyis onnantól kezdve, hogy a tagjait közvetlenül választják.
Ez egyébként bele is illik az általános jogelméleti felfogásba. A tartózkodás ugyanis vagy annak jelzése, hogy valakit érdekel az ügy, de valami miatt nem tud állást foglalni (például mert a jelentés bizonyos részeivel egyetért, más részeivel viszont nem), vagy pedig a frakciója kötelező szavazást írt elő, amellyel viszont az adott képviselő nem ért egyet. Így viszont alapvető probléma lenne azzal, ha a tartózkodást bármelyik oldal mellett leadott szavazatként vennék figyelembe.
Azt sem szabad egyébként elfelejteni, hogy az EP-képviselők is pontosan tisztában voltak azzal, hogy ezúttal sem fogják leadott szavazatnak tekinti a tartózkodást. Ha a szokásoktól és a szabályzattól eltérően mégis beszámították volna, akkor valószínűleg a tartózkodók közül néhányan igent vagy nemet nyomtak volna – vagy egyszerűen nem vesznek részt a szavazáson.
Magyarország még mindig nagyon keveset költ oktatásra
Bár az Európai Parlament vitája a Sargentini-jelentésről majdnem homályba borította az OECD legfrissebb oktatásról szóló jelentését, azért Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár megtette, amit aznap megtehetett. Sajtótájékoztatón jelentette be ugyanis, hogy pozitív jelentést adott ki az OECD a magyar oktatás helyzetéről. Mi azért – nem minden pontjában – a számok mögé is néztünk.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „Education at a glance” címmel szeptember 11-én hozta nyilvánosságra az oktatásról szóló több száz oldalas éves jelentését. Maruzsa véleménye szerint a jelentésben foglalt megállapítások nem okoztak meglepetést az oktatási kormányzatnak. Viszont mielőtt mi meglepődnénk, nézzünk egy kicsit a számok mögé.
Az MTI azt írta:az OECD kiadványa dicsérően szól a kormány kisgyerekkori nevelés terén tett intézkedéseiről. Magyarországon kiemelkedően sok hároméves vagy fiatalabb gyerek jár óvodába (és bölcsődébe), és hangsúlyos az állami szerepvállalás és finanszírozás is.
A magyar gyerekek 95 százaléka jár óvodába,
és az óvodai ellátás GDP-arányos finanszírozása 0,9 százalék, szemben az OECD 0,8 százalékos átlagával.
A KSH jelentése szerint a 2017/2018-as nevelési évben összesen 4579 óvoda működött hazánkban, 5-tel több, mint egy évvel korábban. A beíratott gyerekek száma 322,7 ezer volt, 5,3 ezerrel több az egy évvel korábbinál. Az óvodai férőhelyek száma közel azonos volt (379,3 ezer) az előző évivel. Országos szinten 100 férőhelyre kicsivel több mint 85 gyerek jutott, ugyanakkor helyi, települési szinten előfordult, hogy a férőhely-kihasználtság meghaladta a 100 százalékot. Az óvodákban foglalkoztatott pedagógusok létszáma 31,5 ezer volt, közel azonos az egy évvel korábbival. Egy óvodapedagógus átlagban 10,3 gyerekre vigyázott, egy óvodai csoportba átlagban 21,7 gyerek járt. Az óvodás gyerekek közül 9200 sajátos nevelési igényű (SNI) volt, 580-nal több, mint az előző évben, integrált nevelésben viszont csak 82,2 százalékuk részesült.
Magyarországon jelenleg
a legalacsonyabb jövedelmi harmadba tartozó gyereknek mindössze 6 százaléka kerül intézménybe,
míg a leggazdagabbaknál 21 százalék ez az arány.
Bár az OECD idei jelentése szerint probléma, hogy a gyerekek szocio-ökonómiai háttere még mindig nagymértékben meghatározza, hogy hozzájutnak-e a kora gyerekkori ellátáshoz, úgy tűnik, oktatásirányítóinknak mégis fontosabb volt kiadni egy kormányrendeletet. A 2018. július 25-én a Magyar Közlönyben előzetes egyeztetés nélkül megjelent, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításáról szóló rendelet azt írja elő, hogy szeptembertől a nemzeti identitástudat erősítése az eddiginél is hangsúlyosabb feladata lesz az óvodapedagógusoknak a magyar óvodákban.
Ezt nem nagyon értették az óvónők, hisz eddig is ezt csinálták a gyerekek fejlettségének, életkorának megfelelően. Ám a munkát a minisztérium a többi között saját gyártású kisfilmek készítésével is segíteni akarja, az előkészületek már tartanak, hamarosan minden magyar óvodába eljuttatják a magyar népmesék ajándékcsomagot. Az óvodapedagógusok ingyenesen hozzáférhetnek módszertani-digitális tartalmakhoz a nemzeti köznevelési portálon. A kapcsolódó tartalmi fejlesztésekre a jövő évi költségvetés további 500 millió forintot biztosít.
Igaz,
valódi fejtörést az óvodákban (is) leginkább a pedagógushiány okoz.
A legnagyobb gond vidéken van, nem annyira a városokban. Hiába próbálják sok helyen lakhatási támogatással és egyéb juttatásokkal magukhoz vonzani a friss diplomásokat. Idén óvodapedagógusként 1379-en diplomáztak, 906 óvónő pedig nyugdíjba ment, így ugyan pótolhatnák az idősebb kollégákat, de a legtöbben inkább bébiszitternek állnak külföldön.
Maruzsa szerint az OECD jelentés adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy 2013-tól jelentősen emelkedtek a pedagógusfizetések, bár megjegyezte, ezek egyelőre alacsonyabbak a nemzetközi szintnél. Úgy vélte, a mostani adatokban realizálódik a pedagógus életpálya bevezetésének hatása, 2016-ban és 2017-ben is emelkedtek a pedagógusbérek, és megjegyezte, további kormányzati intézkedések várhatóak ezen a területen. Azt viszont már nem mondta el, hogy a pedagóguséletpálya-modell bevezetésekor
azt ígérte a kormányzat, hogy a mindenkori minimálbér lesz a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok fizetésnek alapja,
így az évről évre emelkedni fog.
Az ígéret nem sokáig, mindössze egy évet élt, 2015-től ugyanis egy úgynevezett vetítési alap (a 2014-es minimálbér összege, vagyis 101 500 forint) a pedagógusbérek kiszámításának alapja, és ez az összeg azóta sem emelkedett. Hiába kérték a pedagógus szakszervezetek és a Nemzeti Pedagóguskar, hogy emeljenek a vetítési alap összegén, az nem változik, sőt, a 2019-es költségvetésben is ugyanaz a 101 500 forintos alap szerepel, mint a korábbi években. Ezzel viszont havonta több tízezer forintot vesznek ki a pedagógusok zsebéből. Arról sem szólt Maruzsa, hogy a beígért béremelés mindenkinek egyformán járó utolsó bérelemét nem mindenki kapta meg, azt differenciálásra használták fel az elvont minőségi pótlék helyett.
Summa summárum, az OECD-tagállamok közül Szlovákia és Csehország után Magyarországon kapják a legalacsonyabb fizetést az általános iskolai tanítók és tanárok, bérük a diplomás átlagbér 70 százalékát sem éri el.
És mivel a világon minden mindennel összefügg, már el is érkeztünk a mai magyar oktatás egyik legnagyobb gondjához: a pedagógushiányhoz. A szaktárca szerint nincs, ha egyre-másra (bármilyen szakos) pedagógust kereső hirdetésekre bukkanunk, az mindössze azért van, mert a pedagógusok többsége nyáron, a tanév végén vált munkahelyet, ezért évtizedek óta ebben az időszakban a legmagasabb az álláshirdetések száma is. Betöltetlen pedagógusállások jelenleg is vannak, de ez nem azt jelenti, hogy országos pedagógushiány lenne. A sajtóban megjelent (2-3 ezres – a szerk.) számok a teljes pedagóguslétszám 2 százalékát sem érik el. Ahol pedig nehéz egyes tantárgyhoz pedagógust találni, ott a tankerületi központok egymással összefogva mindent megtesznek azért, hogy biztosítsák a szükséges személyi feltételeket.
Csakhogy akár az álláshirdetések számát nézve, akár a mintegy 150 ezer pedagógus létszám 2 százalékát,
legalább 3 ezer pedagógus hiányzik jelenleg a magyar oktatásból.
Elsősorban is a természettudományos tárgyak oktatói. És ezen még az sem változtat, ha a biológia, kémia, fizika és egyéb természettudományi tárgyakat egy tárgyba sűrítik, ugyanis ennek oktatására nincsenek kiképzett pedagógusok, nincsenek tankönyvek. Így aztán, ha egy iskolában mondjuk sikerül egy kémiatanárt szerződtetni, a természettudományi órákon leginkább kémiát fognak tanulni a nebulók.
Az Emmi parlamenti államtitkára, Rétvári Bence szerint évek óta folyamatosan növekszik a pedagógusok száma, köszönhetően annak, hogy külön programokkal próbálják ösztönözni a fiatalokat, hogy a tanári pályát válasszák. Így 30 százalékkal többen is jelentkeztek pedagógusnak.
Ugyanakkor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint hiába jutnak be egyre többen pedagógiai szakokra, a bekerülők 45 százaléka lemorzsolódik, míg
a pályakezdő tanárok fele 1-2 éven belül elhagyja a pályát.
Tavaly 4000 jogviszony szűnt meg a közoktatásban, és mindössze 800 létesült.
A Pedagógusok Szakszervezete évek óta sürgeti, hogy úgy foglalkoztassák vissza a nyugdíjas pedagógusokat, hogy megtarthassák a fizetésük mellett a nyugdíjukat is, de süket fülekre találtak. Új javaslatuk, hogy a fiatalabb kollégák – akik főiskolák, egyetemek utolsó évesei – gyakorlati képzési helyét kellene adott iskolához kötni. Erről tárgyalásokat is kezdenek az Emmivel.
Végül beszéljünk arról, ami a legkevesebb: a pénzről.
Az OECD-jelentés kitér a GDP-arányos oktatási kiadásokra, ami 2015-ben Magyarországon valamivel 4 százalék alatt volt. Maruzsa Zoltán megjegyezte: ezzel az adattal „nem állunk előkelő helyen”, de hozzátette, 2015 óta folyamatosan nőttek az oktatás szánt költségvetési források. Összehasonlításként elmondta, míg 2010-ben erre a területre 1571 milliárd forint forrás jutott, addig 2015-ben már 1874 milliárd, a jövő évi költségvetési terv pedig már 2039 milliárd forinttal számol.
Bár az OECD 2015-2016-os adatokat vett alapul legújabb jelentésében, Maruzsa szerint az azóta eltelt években további pozitív változások történtek a magyar oktatás területén.
Ám azért, ami a GDP-arányos oktatási ráfordítást illeti, van még mit behoznunk. A bruttó hazai termék 3,8 százaléka jut az oktatásra – és ebbe a magánpénzek is beleértendők –, az OECD-átlag 5, az EU-23-nál pedig 4,5 százalék.
Rangsor-helyezések 137 országból:
- Elemi oktatás minősége: Észtország 5., Magyarország 87.
- Matematika oktatás minősége: Észtország 8., Magyarország 78.
- Internet az iskolákban: Észtország 7., Magyarország 97.
- Oktatási rendszer hatékonysága: Észtország 23., Magyarország 111.
(World Economic Forum, 2018)
Az OECD jelentése Magyarország oktatási rendszeréről a következőket emelte ki:
– Bár az óvodai képzés Magyarországon igen jól fejlett, probléma, hogy a gyerekek szocio-ökonómiai háttere még mindig nagymértékben meghatározza, hogy hozzájutnak-e a kora gyerekkori ellátáshoz.
– Az OECD-tagok közül Magyarországon jár az egyik legnagyobb kereseti előnnyel, ha valaki felsőfokú képesítést szerez. A diplomások jóval több állás közül is válogathatnak, különösen, akik mester-, illetve doktori fokozatot szereznek. Ugyanakkor igen kevesen jutnak el a felsőfokú képzésig.
– A szakképzésben részesültek körében a munkanélküliségi ráta alacsony, keresetük azonban nem is közelít az érettségizettekéhez és a diplomásokéhoz.
– Óriási fizetéskülönbség van a 25-64 éves diplomás férfiak és nők között. A felsőfokú képesítést szerzett nők átlagosan 67 százalékát keresik a diplomás férfiak fizetésének. Ez a legalacsonyabb ráta az EU-ban is tag OECD-országok körében. Az OECD-tagok közül Mexikót, Izraelt, Brazíliát és Chilét előzzük meg.
A 2005 és 2013 közötti tartós relatív csökkenés után 2013-2014-ben nagyot nőtt a tanárok fizetése, de még mindig alacsonynak számít az OECD- és az EU-tagországoka jellemző tanári fizetésekhez képest.
Millei Ilona
Politikai (H)arcképcsarnok – Pótolhatatlan és láthatatlan
A Fidesz láthatatlan embere. Aki bárki lehetett volna, aki még bárki lehet. Állandó bútordarab, annyira megszokták a kormány környékén, hogy észre sem veszik, hogy van: szakmai és visszafogott, s bár ugyanabban a lakóparkban lakik, ahol Rogán Antal, nem jár helikopterrel lakodalomba. Nem vadászik Svédországban, nem mond meghökkentő dolgokat a magyar gyerekek fenekén található piros pöttyökről, és jelen állás szerint visszatetsző ügyek sem fűződnek a nevéhez.
Varga Mihály annyira színtelen és szagtalan, hogy még politikai ellenfelei is Varga Misiként emlegetik. Ő a jó rendőr-rossz rendőr párosból az előbbi: ugyanazt a pártot, ugyanazt a célt szolgálja, mint a többiek, csak más külsőségekkel.
Volt idő, például 2011 decemberében, amikor úgy látszott, hogy eljön Varga Mihály ideje. A jólértesültek azt híresztelték, Orbán eggyel feljebb lépteti magát, s helyére Varga a várományos. Végül ebből nem lett semmi, sőt, a front első vonalából még eggyel hátrébb is rendelte a Vezénylő Tábornok. Ám az elemzők Varga esetében ezt sem bukásként értékelték: azért vonták hátra, hogy még véletlenül se kaphasson sebet, súlyosat semmiképp. Mert rá még szükség lesz, szükség lehet.
Az 1965-ben Karcagon született közgazdász rövid szünetekkel 1990-től a Fidesz országgyűlési képviselője. 1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke. 1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter. A második Orbán-kormányban 2012 júniusáig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, utána tárca nélküli miniszter, majd 2013 márciusától 2018-ig nemzetgazdasági miniszter, 2018-tól pénzügyminiszter. 2018-tól gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes. A 2017-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 9. legbefolyásosabb személye.
Ha elromlik a tévé és a hűtőgép
Döcögősen indult a nemzeti együttműködés rendszere, legalábbis, ami a gazdaságot illeti. A lakossági fogyasztás, hiába szerették volna az erre illetékes szakemberek, csak nem akart bővülni. Varga Mihály azonban nem esett pánikba, legalábbis, nem mutatta. Azt mondta, hogy a lakosság fogyasztása előbb-utóbb úgyis fellendül, ha mástól nem, attól bizonyosan, hogy egyszer mindenkinek elromlik a hűtőszekrénye, és a tévékészülékeket is ki kell cserélni.
Nyilván csak feledékenységből nem említette az egyéb lehetőségeket: hogy az elszakadt, vagy éppen a gyerek által kinőtt cipő helyett is újat kell venni. És néha új ingre is szüksége van az embernek, átmeneti kabátra és tartós elemre, a tej is kifogy a hűtőből, pótolni kell azt is valahogy.
Azért néha ő is megmutatta, hogy ki az úr a háznál. 2014. június 25-én arról számolt be az MTI, hogy „adóhatósági eljárás indul a Magyar RTL egyik tranzakciója miatt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utasítására, mert felmerül a gyanúja, hogy a társaság pusztán az adókedvezmény igénybevételének szándéka miatt hajtotta végre az ügyletet… a Magyar RTL az elmúlt években egy olyan tranzakciót hajtott végre, amellyel összefüggésben – egy jelentős veszteségelhatárolással – mentesülnének a társasági adó és a reklámadó befizetése alól is. A Fidesz-frakció kérésére a miniszter megvizsgáltatta az ügyet, majd jelentést tett róla a kormány szerdai ülésén. E jelentés szerint fennáll a gyanúja, hogy az említett ügyletnél egy fiktív tranzakcióról volt szó, amely mögött nem tényleges gazdasági tevékenység, hanem pusztán az adókönnyítés, az adókedvezmény igénybevételének szándéka állt – közölte Varga Mihály, aki ezért – élve törvényi felhatalmazásával – arra utasítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy haladéktalanul kezdjen felülvizsgálati eljárást az ügyben.”
Meg lehet kérdezni és többen meg is kérdezték akkoriban, hogy amennyiben Varga miniszter úrnak korábban volt tudomása arról, hogy az RTL tisztességtelen haszonszerzés reményében hajtott végre egy tranzakciót, akkor miért nem jelezte ezt már korábban, és miért nem utasította a NAV-ot, vagy bárki illetékest egy eljárás lefolytatására. Miért csak azt követően lépett az ügyben, hogy az RTL a híradóiban a kormánynak kínos tényekről és eseményekről is beszámolt.
Vajna kaszinói jelentős adókedvezményt kaptak
2014. augusztus utolsó napjaiban Varga Mihály – akkor épp pénzügyminiszterként – válaszolt Bangóné Borbély Ildikó képviselőnek: azért adtak kedvezményeket Andy Vajna kaszinóinak, mert azt szeretnék, hogy azok minél előbb termőre fordulhassanak. Hamarabb hozzanak hasznot, hogy a befolyt adójukból az éhező magyar gyermekeket támogathassák.
Közgazdaságilag mindez könnyen belátható, még a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett közgazdászok is fel tudják fogni, hogy ami Andy Vajna kaszinóival történik, az nemzeti érdek. Több jóllakott gyerek ugyanis többször megy majd a stadionokba, ezáltal növelik a futballklubok tulajdonosainak a bevételét, akik a kapott pénzt természetesen jótékony célokra költik. Ami ezen felül megmarad nekik, abból többet járnak fodrászhoz és étterembe. Ennél fogva a fodrászoknak is lesz mit a tejbe aprítaniuk, és az éttermesek is jobban járnak. Több jóllakott fodrász, fizetőpincér, szakács és csapos többet jár majd úri szabókhoz és színházba, ettől az úri szabóknak és a színészeknek is megnő a bevételük, több újságot és könyvet vesznek, sőt, új ruhákat is vásárolnak maguknak és a gyerekeiknek. A ruhások és az újságírók is gyarapodnak tehát, miközben minden haszon az éhező gyerekhez vándorol, akik persze egyre kevesebben lesznek, sőt, idővel el is fogynak, az éhező gyerek, mint olyan, Magyarországon megszűnik létezni.
Megregulázni az Alkotmánybíróságot
2016 októberében Kuncze Gábor volt Andy Vajna tévéjének reggeli műsorának a vendége. Ennyi hülyeséget ilyen rövid idő alatt még nem hallottam – mondta Kuncze. Előtte Varga Mihály egy nappal korábbi interjújából játszottak be egy részletet, erre reagált az akkoriban műsorvezetőként ténykedő egykori politikus. Varga Mihály – ekkor mint Miniszterelnökséget vezető államtitkár – arról beszélt a bejátszásban, hogy azért kell megregulázni az Alkotmánybíróságot, mert az még a régi rend alapján alkalmazta a törvényt, a forradalom azonban megváltoztatta a viszonyokat, ezért a törvényeket nem lehet a régi módon alkalmazni.
Az utóbb pénzügyi csalással vádolt Bróker Marcsi két miniszternek is szolgált Karcagon. A város a Fidesz egyik fellegvára, két minisztert is adott a kormánynak. Fazekas Sándor volt földművelésügyi miniszter a város polgármestere is volt 1994-től 2010-ig, Varga Mihály egykori nemzetgazdasági miniszter pedig évtizedek óta a karcagi körzet országgyűlési képviselője. A Kun-Mediátor Bróker Marcsiként elhíresült, 2016 decemberében Belize-ben elfogott ügyvezetője, akit mindenki csak Marcsikaként emlegetett, Karcagon köztiszteletben álló üzletasszony volt. Marcsika Fazekas Sándor polgármestersége alatt, 2002 és 2010 között Karcag turisztikai bizottságának külsős tagja volt, emellett a város önkormányzatának és intézményeinek rendezvényeit, politikusainak hivatalos és magánutazásait szervezte.
A belengetett egykulcsos jövedelemadó
2016. novemberében Japánból üzente meg a miniszterelnök, hogy akár már három éven belül egyszámjegyűre csökkenhet Magyarországon a személyi jövedelemadó mértéke. Ő még ezt is sokallja, tette hozzá, mert az lenne a jó, ha még ennyit sem kellene fizetniük a magyar embereknek, szerinte a nulla százalékos kulcs lenne a legjobb, de mint mondta, belátja, hogy ez most nem lehetséges.
Normális viszonyok között a szakmabeliek kikérték volna maguknak, hogy a miniszterelnök ostobaságokat beszél, de ez Magyarország, ahol az összes illetékes rögvest haptákba vágta magát, és sietett megmagyarázni az uralkodó legújabb rögeszméjét. Amikor erről kérdezték, még Varga Mihály sem merte elmondani, hogy mi a véleménye erről. Hebegett és habogott, hogy hát igen, tulajdonképpen, és bizonyos körülmények között. Meg abban az esetben, hogyha netán.
Németh Szilárd könnyebb helyzetben van, mint Varga, ő szemrebbenés nélkül bármekkora rezsicsökkentést bejelenthet. Neki ez nem kerül semmibe, nem ért hozzá, semmilyen szakmában nem jegyzik, tehát azt mond, amit akar. Legföljebb kiröhögik, de a szakma megvetésétől nem kell tartania. Varga számára azonban még ennyi, politikában eltöltött év után is volt tétje a dolognak. Még jó néhány aktív év van hátra az életéből, tudnia kell, hogy nem lesz ő mindig miniszter. És nyilván azt is végiggondolta Varga Mihály, hogy minisztersége után lesz-e még számára a szakmában hely. Így bár ellentmondani nem mert a főnökének, megpróbált jó képet vágni az egyszámjegyű személyi jövedelemadó ötletéhez. Becsületére legyen mondva, legalább Orbán nullaszázalékos vízióját nem kommentálta.
