Itthon

Végtelenségig nem lehet túlterhelni az orvosokat, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) évtizedek óta hangoztatja, hogy az orvos is ember, és a teljesítőképességnek van határa. Az orvosok hivatástudatával sem szabad visszaélni, mert ez a betegeknek és az orvosoknak egyaránt rizikót jelent – mondta el a Független Hírügynökségnek Éger István, a MOK elnöke, akit annak kapcsán kérdeztük, hogy a Honvédkórház sürgősségi osztályán uralkodó állapotok miatt a kamara budapesti területi szervezete nyílt levelet írt a főpolgármesternek és a két illetékes miniszternek.

A Honvédkórház orvosai nevében a honvédelmi és az egészségügyért felelős miniszternek, valamint a főpolgármesternek címzett drámai hangú levél a sürgősségi ellátás biztonságos működését garantáló, halaszthatatlan intézkedéseket sürgeti. Az nem lehet megoldás – írják -, hogy szükséges szakképzettséggel, tapasztalattal nem rendelkező orvosokat – más osztályok működésének rovására – átirányítsanak a sürgősségire.

Elsőrendű feladat lenne „a betegút szervezetlenségének megszüntetése, ami miatt sürgősségi ellátásra jelentkeznek olyan betegek, akiknek ellátása más betegutat igényel, az aggódó hozzátartozók tájékoztatásának megszervezése, az egészségügyi dokumentáció vezetésének megszervezése,

korszerű adatrögzítési feltételek biztosításával, megfelelő számú szakdolgozó és más kisegítő személyzet biztosítása, az ellátandó betegszám meghatározása a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételekhez igazítottan”.

A budapesti orvosok szakmai érdekképviseletének az a lépése, hogy a nyilvánosságot bevonva forduljanak az illetékesekhez, a Magyar Orvosi Kamara tudtával és egyetértésével történt. A Honvédkórház sürgősségi osztályán már annyira égető a helyzet, hogy rendkívül gyors megoldásra van szükség, de ez nemcsak helyi, hanem országos probléma – hangsúlyozta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki mentőorvosként a saját bőrén is tapasztalja a sürgősségi ellátás anomáliáit.

Szerinte azonban a rendszer problémáit nem lehet egy-két azonnali intézkedéssel megoldani, bár ezekre is sürgősen szükség lenne. Az alapoktól kellene kezdeni, vagyis a lakosság felvilágosításával, hogy a legalapvetőbb egészségügyi ismeretekkel mindenki tisztában legyen. Éger István úgy látja és naponta tapasztalja, hogy hazánkban e téren nagyon nagy az elmaradottság. Mint elmondta,

a kamara több mint egy évtizede küzd azért, hogy az iskolákban egészségtant oktassanak a gyerekeknek, de eddig nem sikerült eredményt elérniük.

Szerinte ugyanis az alapismeretek hiánya az egyik fő oka annak, hogy a sürgősségi osztályokon a betegek 60-70 százaléka nem indokoltan veszi igénybe a speciális ellátást. Felvetésünkre, hogy napjainkban ezt inkább talán a szakrendelések túlterheltsége és a vizsgálatok hosszú várakozási ideje okozhatja, hiszen ugyanazokat a vizsgálatokat, amikhez a szakrendelőkben hónapok alatt tudnak a betegek hozzájutni, a sürgősségin néhány óra elvégzik, nem beszélve arról, hogy az időpontra való várakozás alatt a betegek állapota rosszabbodik és valóban sürgősségi ellátásra szorulnak, Éger István így válaszolt: Generálisan ezt nem lehet kimondani, de kétségtelen, hogy számos ilyen eset van.

Bizonyos területeken, mint például a képalkotás (MR), előfordul, hogy a vizsgálatra esetleg hónapokat kell várni, ezért nem ritka, hogy a betegek a kerülő utakat választják. Ez is egy rendszerhiba.

A budapesti szervezet nyílt levele a Honvédkórházban kialakult helyzetre hívja fel a figyelmet, ami része annak a problémahalmaznak, amivel kapcsolatban számos tárgyaláson, levelezésen és egyeztetésen vannak túl – mutatott rá.

Azt mondta: „Ez is beletartozik a MOK stratégiájába, ami két évvel ezelőtt elkezdtünk azzal, hogy felmértük a sürgősségi osztályok szakorvos ellátottságát. Kiderült, hogy ez a szükségeshez képest körülbelül 25 százalékos.

Hatszáz helyett mintegy száznegyven sürgősségi szakorvos állt rendelkezésre, és ezek az arányok érvényesek ma is.”

A jelenség nem egyedi és nem csak budapesti, az országban még sok helyen hasonló a sürgősségi ellátás helyzete. Az persze nem véletlen, hogy a problémák a Honvédkórházban „buknak ki”, hiszen ez Budapest és egyben az ország legfrekventáltabb, legnagyobb ellátó helye, ahol a forgalom olyan nagy, hogy ez önmagában is komoly rizikó-faktor, mivel az ellátás nehézségei koncentráltabban jelentkeznek. A másik fontos tényező, hogy

a  Honvédkórházban megvan az érintettek „kritikus tömege”, vagyis az orvosok, az egészségügyi szakszemélyzet létszáma elegendő ahhoz, hogy összefogjanak és tiltakozni merjenek.

De az összefogás másutt is létrejöhet, ahol elegen vannak, például legutóbb az ajkai kórházban – emelte ki.

A budapesti kamara levele utalást tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a beteggel közvetlenül találkozó orvos viseli az etikai és büntetőjogi felelősséget az ellátás biztonságáért, megfelelőségéért, és ki van téve a nyilvános megaláztatásoknak (pl. a Facebookon) is. A szükséges intézkedések megtételét arra hivatkozva is sürgetik, hogy

nem szabad elfeledkezni arról, az orvos is ember.

Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy az orvosi hivatás presztízsét is rombolja, ha az ellátásban zavarok vannak.

Sajnos nem új keletű dolog, hogy a betegek az orvosok ellen fordulnak és fordítva – ismerte el Éger István. Mindkét oldalról kikerülnek minősíthetetlen stílusú és hangvételű megnyilvánulások a közösségi média felületeire. Éppen most egy ilyen eset miatt nyilatkozatban határolódott el a MOK  egy Facebook-bejegyzésében magáról teljesen megfeledkezett és emberi mivoltából kivetkőzött orvostól – utalt rá. Véleménye szerint a közösségi média alkalmas a hangulatkeltésre, de a magasabb szintű problémamegoldásnak nem fóruma.

Attól a céltól, hogy elegendő számú, tisztességesen megfizetett orvos, nővér, egészségügyi szakszemélyzet, megfelelő tárgyi eszközrendszer álljon rendelkezésre és biztonságos, közfinanszírozott ellátást garantáljon, sajnos jelenleg nagyon messze vagyunk

– értékelte a helyzetet az orvoskamara elnöke.

Érdeklődésünkre, hogy milyen választ várnak a nyílt levélre, a MOK elnök elmondta: Tarlós István főpolgármestertől közvetlen ráhatás kevésbé várható, a két tárcavezetőtől viszont mindenképpen gyors reagálásra számítanak.

Kérdésünkre Éger István elmondta, nem tud arról, hogy a Honvédkórházban a mostani tiltakozás bármilyen összefüggésben lenne Zacher Gábor korábbi főorvos távozásával illetve utódjának személyével és tevékenységével sem pro, se kontra. Elég belterjes szakmáról van szó, de sem ebből a körből, sem máshonnét nem jutott el hozzá információ erre vonatkozóan.