Egyebek mellett két új Duna-hídról és a repülőtéri út fejlesztéséről határozott a kormány. A különféle közlekedésfejlesztések előkészítésére 5,5 milliárdot fordítanak.
Áprilisban kihirdették a Galvani út-Illatos út vonalában létesítendő új Duna-híd győztes látványtervét, most pedig elkezdődhet az előkészítés is.
A kormány legújabb határozatában arról rendelkezik, hogy a 2022-ig szóló infrastrukturális fejlesztések keretében tervezett munkákról kezdjék el az előkészületeket. Ennek része a Galvani-híd, amely 2×3 sávos forgalmi sávval és villamosközlekedéssel lesz ellátva.
Továbbá hozzálátnak a kapcsolódó, a Fehérvári út és az Üllői-Határ úti csomópont közötti közlekedési infrastruktúra kialakításának is. Mindemellett javítani akarják a ferihegyi repülőtérre vezető utat, amelynek kapcsolódnia kell az új Duna-híddal. Lesz egy újabb híd is, az aquincumi a Pók utca és a Váci út között. Mindezeken túl határoztak a Budapesten tervezett körvasút menti körút első, Bécsi út–M3 autópálya bevezető közötti szakaszáról.
Ezeknek a komplex fejlesztések előkészítésére összesen 5,484 milliárd forintot ad a kormány. Ebből 2019-ben 136 millió, a rákövetkező években 3,993 és 1,355 milliárd forint költhető el.
Jelentősen könnyíti a honvédségi lakások eladását a kormány: a forgalmi érték minimum 40 százaléka helyett 25 százaléka fejében vehetik meg a bérlők. Nagyobb és vezetői bérleményekre nem vonatkozik a változás.
Hivatalosan a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kiemelt humánpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja az a kormányhatározat, amely elrendeli, hogy – az ingatlanpiaci hatásokat ellensúlyozva és a túlzott pénzintézeti eladósodást elkerülve a jelenleg hatályos szabályokban foglaltakhoz képest szélesebb kedvezmények mellett –
az eddiginél is kedvezőbb feltételekkel adhassák el bérlőiknek
a Magyar Honvédség lakásait.
Eszerint a lakások vételára a korábban köztulajdonú lakást nem vásárló honvédségi bérlők esetében a beköltözhető becsült forgalmi érték 25 százaléka, egyösszegű megfizetés esetén 20 százaléka lesz. Az egy összegben megvásárolt lakásra 5 év időtartamra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be.
A jelenlegi, 2013-as HM-rendelet értelmében ha a lakásvásárlásra jogosult katonai bérlő a vételárat egy összegben fizeti meg, a vételár a forgalmi érték 60 százalékának, részletfizetés esetén 75 százalékának korrigált összege – az eltöltött szolgálati idő függvényében. A bonyolult számítástól függetlenül azonban a lakás vételára a szolgálati idő beszámításával sem lehet kevesebb a forgalmi érték 40 százalékánál.
Kivételt is tesz a kormány, láthatóan az alacsonyabb beosztásban lévő katonákat részesítve előnyben. Nem értékesíthetők a határozatban részletezett katonai vezetők részére kiadott bérlakások. Ugyancsak kiesnek a körből a 100 négyzetméternél nagyobb bérlemények.
Kilenc hónappal elcsúsztatja a kormány a hazai oltóanyaggyár megvalósíthatósági és piaci környezeti tanulmányának elkészítését. A több tízmilliárdos projekthez jövőre 140 milliót ad a kormány.
Eredetileg idén augusztus végéig kellett volna elkészíteni a Nemzeti Oltóanyaggyár létesítésének előkészületi tanulmányát. Ez nem sikerült, ezért a kormány jövő május végére határozatban rendelte meg Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől a vakcinagyár megvalósíthatóságát és a piaci környezetet felmérő tanulmányt. Ezt a Debreceni Egyetemmel együttműködve kell elkészíteni.
Jó ideje zajlik az előkészítése annak, hogy – miként a határozat szövege is tartalmazza – az ellátásbiztonság szavatolása és az importkitettség csökkentése érdekében
újraindítják az oltóanyagok hazai előállítását.
Ez nemzetstratégiailag kiemelt érdek – fogalmaz az Orbán Viktor által aláírt határozat.
A vakcinaüzem létesítése több tízmilliárdos beruházásnak ígérkezik. Az előkészítő tanulmányra most 140 millió forintot utal ki a kormány a hajdúsági egyetem számára.
Jövő júliusra hozzák előre az egészségügyben a 8 százalékos béremelést. Ezután 2022-ig még összesen kétharmados béremelés lesz.
Megjelent a kormányhatározat, amely a korábbi bejelentést rögzíti jogszabályban. Eszerint jövő évtől 70 százalékot meghaladó béremelést hajt végre a kormány az egészségügyben. Mindenekelőtt arról döntöttek, hogy a védőnőkre is kiterjesztik ezt.
A jövő novemberi helyett július elsejei hatállyal emelik meg az ágazat béreit 8 százalékkal. Ezután 2020-ban 14, a következő két esztendőben pedig 20, illetve 30 százalékkal nőhetnek a fizetések.
Hogy a végén kezdjem: minden várakozás ellenére az elmúlt időszak legbékésebb tüntetései zajlottak tegnap – mármint az utcán. Az MTVA székházán belül viszont továbbra sem szabadult el a humanizmus szelleme és a tárgyalási készség, az öt pontot még mindig nem olvasták be az állami televíziók egyikében sem, sőt, további képviselőket bántalmaztak.
Egyszóval, volt miért tüntetni, és a demonstráció békésre, ötletesre, elegánsra sikeredett.
Tegnap ott hagytuk abba, hogy Szél Bernadettet és Hadházy Ákost kidobták a székházból, Varju Lászlót földre vitték, Kunhalmi Ágnesnek megsérült a lába. Innen folytatjuk.
Tehát, míg tegnap déltájban még semmit sem lehetett tudni a székházban tartózkodó képviselők állapotáról, beindult a propagandaüzem, és Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója bejelentést tett, miszerint „elfogadhatatlan, hogy politikusok erőszakkal akarnak beavatkozni egy szerkesztőség működésébe. Ezek a bevándorláspárti Soros-hálózat módszerei, így akarják megfélemlíteni azokat, akik nem értenek egyet velük.” Elfogadhatatlan is lenne, ha beavatkozni akartak volna: csakhogy az nem elfogadhatatlan, ha valaki be akar vinni egy rövid iratot és azt egy szerkesztő tulajdon kezébe akarja adni. Az inkább mindennapos gyakorlat. Az emberben feléled a gyanú: lehet, hogy azért nem találtak ennyi idő alatt sem egy ügyeletes szerkesztőt az MTVA székházában, mert adásaikat nem szerkeszti senki?
A rendőröket nem engedték be a biztonságiak
Időközben Tordai Bence kihívta a rendőrséget és a mentőket a földre tepert Varju László állapota miatt. A rendőrséget nem engedték be a biztonságiak – akiket állítólag egyenesen a Belügyminisztériumból irányítanak – a mentőket, jóval később, igen. A rendőrség részéről kevés ellenszenvet tapasztalhattunk tegnap a tüntetők iránt, de erről később.
Az épületben tartózkodó képviselők közül öten, úgymint Jakab Péter, Bősz Anett, Gréczy Zsolt, Bangóné Borbély Ildikó és Niedermüller Péter tiltakozásul a Varju Lászlót ért atrocitás miatt tarkójukra kulcsolt kézzel a földre feküdtek a biztonsági őrök előtt. Ezt a gesztust – mert gesztus volt, nem egyéb – az Origo úgy értékelte, hogy:
„Ismerős lehet ez a látványvilág azoknak, akik figyelemmel követték az arab tavaszt, de más forrongásnál, Soros-féle tiltakozásnál is előkerült a földre fekvés.”
Érdekelne, hogy a fenti sorok szerzője, az Origo munkatársa, az általunk már pertraktált Bordács Bálint képes-e akár minimális testi funkcióit is gyakorolni sorosozás nélkül, de van egy olyan érzésem, hogy nem: annyira rászokhatott már, hogy kialakult a függőség. Tessék vigyázni ezzel, ha szokássá válik, már majdnem képtelenség abbahagyni.
Azonban a III. kerület jegyzője időközben hiperűrsebességgel futtatta le a birtokvédelmi eljárást, minek következtében a már elkészült felszólítások alapján a rendőrök kivethették volna a képviselőket az épületből, mármint, ha beengedik őket. Meg ha sikerült volna kézbesíteni a felszólításokat. A hatalom ennen farkába harapott, teljesíthetetlen feladat elé állította saját magát.
Fotó: FüHü
Röviddel ezután dulakodás kíséretében kidobták az épületből Vadai Ágnest
Pont a kezdődő nemzetközi sajtótájékoztató előtt, egyszóval tudnak időzíteni a biztonságiak. Vadai feljelentést próbált tenni egy jelenlévő rendőrnél, ám az türelmet kért tőle. Vadai kompetens, intézkedni tudó rendőrt követelt.
A nemzetközi sajtótájékoztató úgy ért véget, hogy a rendőrök a sajtó képviselőit távozásra szólították fel, csak a képviselők maradhatnak ott. Önök az Országimázs Központ műsorát láthatták.
Vadaiék ellen is megpróbálták érvényesíteni a birtokvédelmi eljárást ezek után. Vadai nem vette át a papírt, amit egyébként Kunhalmi Ágnes és társai ellen fogalmaztak meg.
A rendőrség odament az épületen kívül, de a kerítésen belül tartózkodó országgyűlési képviselőkhöz, ismertetvén, hogy a III. kerületi jegyző határozata alapján el kell hagyniuk a területet, különben rendőri intézkedésre kerülhet sor.
Varju László lejutott az emeletről társaihoz, mentőt hívtak hozzá (aznap már sokadjára), csak ezúttal sikerült is bejussanak hozzá, a kórházban zúzódásokat állapítottak meg nála.
A többi képviselő úgy hitte, bezárták őket az udvarra, ám röviddel ezután mégis kinyitották nekik a kaput és távozhattak. Hadházy Ákosnak nem volt szerencséje, ő még a kapunyitás előtt távozott, létrán.
Fotó: FüHü
Egységben az erő, ha kell, akkor napokig, hetekig folytatják
Körülbelül ezek után, ezzel a háttérrel kezdődött a tüntetés, melyen nekem is volt szerencsém részt venni – a politikusok egy kis, kordonnal körülvett színpadon beszéltek, mely eléggé kiesett a figyelem középpontjából, és nem is mondtak semmi világrengetően újat vagy meglepőt, netán mulatságosat. Elhangzott az öt pont (mely azért lehetne hét is, ha belevennék a civiltörvény és a hajléktalan-törvény tarthatatlanságát is, hátha valakinek eszébe jut), Hadházy elmondta: szerinte az aljas, lejárató kormánypropaganda a legfontosabb bástyája a hatalomnak. Nem elfoglalni kell az MTVA-t, de elindult egy folyamat, amivel kikényszeríthetik, hogy leálljon a kormányzati propaganda.
Tóth Bertalan MSZP-elnök beszédében kiemelte, hogy múlt szerdán még nem gondolták volna, hogy az ellenzék együtt tud működni, és van értelme országgyűlési képviselőnek lenni. Azonban most megérezték, hogy egységben az erő, ezt az ellenállást pedig folytatni kell. Szabó Tímea azt mondta, hogy üzenik a közmédia vezetésének, Orbán Viktornak és Pintér Sándornak: hiába nem engedik be őket, nem engedik, hogy beolvashassák a követeléseket. „Nem fogunk elmenni, ha kell, akkor napokig, hetekig itt leszünk, amíg nem teljesítik a követeléseket” – mondta.
Szintet lépett az erőszak rendszere
„Szintet lépett az erőszak rendszere, tegnap valami megváltozott – mondta Szél Bernadett. A politikus azt mondta, hogy álmában sem gondolta volna tegnap, hogy ma „smasszerek fogják kidobni” a köztévé épületéből. Szél megköszönte a tüntetőknek a hősies kitartás, hogy tegnap éjszakába nyúlóan várták őket a mínuszokban.
Az volt az a pont, amikor Szél szerint átléptünk egy vörös vonalat, amikor rájött, hogy a köztévé épületében nem a rendőrség az úr. „Négyfajta egyenruhát tudtunk beazonosítani, és tele voltak fegyverrel”. Van egy ember, aki mindenért felel, ami ebben az országban zajlik – mondta Szél, aki szerint Orbán felel azért, hogy parlamenti képviselőket „ütnek-vernek” egy közintézményben.” (Index)
Lehetnek sztrájkok is
Fekete-Győr András után Kepli Lajos beszélt, majd meghallhattuk Székely Tamástól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnökétől a nap egyik legfontosabb ígéretét: „Ha Áder aláírja a rabszolgatörvényt, akkor elindul a sztrájkok szervezése”. Beszélt még Hadházy Ákos (újból) és MárkiZay Péter is, majd bejelentették a hivatalos tüntetés végét.
Ez lehetett volna – az elmúlt hét tapasztalatai alapján – a legérzékenyebb és legveszélyesebb időszak, ugyanis az atrocitások kivétel nélkül a programok befejezése után szoktak történni. Csak épp most semmi ilyesmiről nem volt szó. A tömeg jelszavakat skandált, néha ugrált egy kicsit, hogy meg ne fagyjon, és igen civilizáltan figyelte a székházat, melynek tetején egyszer csak megjelent egy forgatócsoport, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felvételeket készítsen. Azonban erős fényű reflektorokat, valamint lézeres mutatópálcákat irányítottak rájuk és ezt nem tűrhették: a jelenlévő tüntetők szemlátomást nem kívántak biodíszletté válni egy propagandafilmben.
A rendőrség és a demonstrálók egyaránt roppant szelíden és udvariasan viselkedtek egymással
Ahangulatban nyoma sem volt erőszaknak. A karhatalom átvizsgálta az érkezők táskáit, de ezt mindenki természetesnek tekintette.
Kiváló szórakozásnak bizonyult a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ötlete: rájöttek ugyanis, hogy az épület falának egy része nem üvegből van, így arra remekül lehet vetíteni: egy olyan Super Mario-játékot vetítettek ki, amelyben Mészáros Lőrinc alakítja a főszereplőt. Túlzás nélkül állítható, hogy az utóbbi idők egyik legjobb ötlete volt: ezrek kaptak röhögőgörcsöt.
Én magam körülbelül ekkor hagytam el a helyszínt, ám elhamarkodott lépés volt ez, ugyanis a vetítés után egy-két ezer ember propagandaturnéra indult, érintve a Hír TV székházát, a Ripost szerkesztőségének épületét, a Figyelőt, aztán a Mediaworks székházához is elmentek. Ez szimbolikus épület, a Népszabadság utolsó szerkesztősége volt, most már a Mészáros-lapok központja.
Külön hangsúlyoznunk kell, hogy az említett szerkesztőségekben és székházakban nem tettek kárt, az ott dolgozóknak hajuk szála sem görbült és munkájukat sem zavarták meg – azonban mindegyik állomáson felolvasták az öt pontot és jelszavakat skandáltak.
Itt azért el kéne gondolkodjunk azon, hogy a kormánymédia állandó és mélyen hazug propaganda-nyomása milyen mértékű ellenszenvet váltott ki – ahelyett, hogy elhitték volna a hazugságaikat, tüntetnek ellenük, voltaképpen tehát nem a sajtó ellen tüntetnek, hanem éppenséggel a sajtóért, azért, hogy az legyen hiteles és korrekt, szavahihető, független és szabad.
A vonulók visszatértek a székházhoz, és mintegy kétszáz fő kivételével mindenki hazament. Ez a csoport még meggyújtott egy tüzet, de azt a rendőrség atrocitás nélkül eloltotta, egyikük eldobott a rendőrök felé egy petárdát, de társai leállították, „ne dobáld a rendőrt!” kiáltásokkal – és mindenki hazament.
És így ért véget békében a békétlennek induló tegnapi nap.
Folytatása következik?
Mindenképpen: ha máskor nem, pénteken, mikor is a Kétfarkúak Nemzeti Összkarácsonyi Békemenetet hirdettek, ez 18 órakor indul, a Kossuth térről. És nem kétlem, hogy aki velük tart, pompásan fog szórakozni.
De van egy olyan érzésem, hogy lesz demonstráció addig is.
Aki az MTI híreit olvassa, megtudhatja, hogy az ellenzéki képviselők áldozatként állítják be magukat, pedig bűncselekmény követtek el azzal, hogy betörtek az MTVA székházába. Ez kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat. Kovács Zoltán államtitkártól megtudhatjuk, hogy nem a rendőrök erőszakosak, hanem a tüntetők. Az Origóból is megtudhatjuk, hogy Soros-hagyományok szerint balhéztak az ellenzéki politikusok a köztévében, hiába az egész napos színészkedés, estére elkullogott az ellenzék.
Az országgyűlési képviselők betörtek az MTVA székházába
A Századvég szerint az ellenzéki képviselők, akik „áldozatként állítják be magukat” félretájékoztatják a közvéleményt.
A cég hétfői, MTI-hez eljuttatott politikai elemzésében azt írta, a képviselők „mentelmi jogukra hivatkozva törtek be és zavarták meg egy nemzetbiztonsági szempontból különlegesen védett intézmény működését”, ez pedig bűncselekménynek számít a törvény értelmében. Hozzátették: az MTVA tájékoztatási kötelezettségét minden helyzetben szavatolni kell, így katasztrófa vagy rendkívüli helyzet esetén is.
Ebből a Századvég szerint az következik, hogy mentelmi joggal való visszaélés történt akkor, amikor az ellenzéki politikusok csoportja erőszakkal megpróbált beférkőzni a köztelevízió egyik stúdiójába, hogy megzavarja az élő adást – olvasható az elemzésben. Hozzáfűzték, hogy bár az országgyűlés képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervbe, valamint a közintézetekbe és közintézményekbe történő belépésre jogosít, e jogosultság gyakorlása nem eredményezheti az érintett szervek vagy intézmények rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét. A székházba behatoló képviselők viselkedése viszont „fölveti e sérelem bekövetkezett megvalósulásának lehetőségét” – írták.
A közérdekű üzem működésének megzavarása bűncselekménynek minősül, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de a büntetési tétel kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat, ha a bűncselekményt csoportosan, esetleg bűnszövetségben, vagy különösen nagy kárt okozva követték el. Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó kár okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – közölte a Századvég.
Az elemzésben kitért a december 12-én a Parlamentben történtekre is. Álláspontjuk szerint a rendzavarás kapcsán az Országgyűlés kormánypárti többsége higgadtan reagált, az Országgyűlés általános fegyelmi gyakorlata pedig megfelel a nyugat-európainak. Példaként említették, hogy 2010-ben a Bundestag CDU-s elnöke, Norbert Lammert néhány felszólítás után kitiltotta az ülésről a baloldali Linke számos képviselőjét, akik egy afganisztáni katonai beavatkozás áldozatainak nevével transzparenseket lobogtattak. A hazai szabályozás és alkotmányos gyakorlat így összességében konform az irányadó nyugat-európai tapasztalatokkal – írták. (MTI: Századvég: az országgyűlési képviselők bűnt követhettek el azzal, hogy „betörtek az MTVA székházába”)
A magyar parlamentet a magyar emberek irányítják, nem Soros György
A magyar parlamentet a magyar emberek irányítják – közölte Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a CNN amerikai hírtelevíziónak adott hétfő esti interjújában.
Az államtitkár kifejtette, hogy a magyar parlament hozza a döntéseket, a törvényhozásban a Fidesznek alkotmányosan szerzett kétharmada van, amiről a magyar emberek döntöttek az idei választáson.
Kovács Zoltán az utóbbi napok ellenzéki tüntetéseiről szóló kérdésekre válaszolva leszögezte: az ellenzék nem képviseli a magyarok többségét. Az a pár száz vagy pár ezer tüntető, akit a CNN bemutatott az utóbbi napok eseményeit összefoglaló riportjában, egy, a kormány ellen szervezett politikai akció részese – mondta. Megjegyezte, hogy a hírcsatorna megválogatott jelenteket mutatott be az állítólagos rendőri erőszakról, amely valójában az erőszakos tömeg viselkedésének a következménye.
Nehezményezte, hogy a nemzetközi média nem számol be az ország hatalmas gazdasági növekedéséről, a reálbérek kétszámjegyű növekedésről, és az alacsony munkanélküliségről.
Az államtitkár hangsúlyozta: az önkéntes túlórát lehetővé tévő törvénnyel kapcsolatban a követelések alaptalanok, hiszen nem kötelező érvényű az évi 400 túlóra vállalása, minden a munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodáson múlik.
A CNN riportere arról is faggatta az államtitkárt, hogy a magyar parlamentben olyan törvényeket hoznak, amelyeket kifogásol az Európai Bizottság, azt állítva, hogy szembe mennek az Európai Unió alapértékeivel. Egyebek közt az önálló közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló törvényt hozta fel példának.
Kovács Zoltán leszögezte: e jogszabályok megfelelnek az uniós jognak, a kormány pedig mindig annak megfelelően járt el.
Közölte: az erre vonatkozó bírálatokat már számtalanszor hallotta a kormány az utóbbi években Soros György által támogatott vagy hozzá köthető nem kormányzati szervezetektől (NGO).
Arra a kérdésre, hogy a kormány miért foglalkozik annyit Soros Györggyel, azt mondta, nem Soros György aggasztja a kormányt, hanem a milliárdos politikai „összeesküvései”.
Kovács Zoltán szerint Soros György azt hiszi, joga van szerepet játszani egy demokratikusan megválasztott parlament döntéshozatalában, méghozzá anélkül, hogy erre demokratikus felhatalmazást kapott volna. (MTI: Kovács Zoltán: A magyar parlamentet a magyar emberek irányítják)
Valószínűleg bűncselekményt követtek el Hadházy „Pókember” Ákosék
A teljes csapat, élükön Hadházy Ákossal és Kunhalmi Ágnessel igyekezett a biztonsági őrökkel „megveretni magát”, szó szerint kezüket-lábukat törték, amiből nevetséges jelenetek születtek. Az viszont kevésbé vicces, hogy az ellenzéki képviselők mind azon dolgoztak, hogy történjen valami atrocitás, amit aztán tovább lehet küldeni a teljes balliberális világnak, ahol már Sargentini és Soros egyéb szövetségesei tűkön ülve várják, hogy aggódhassanak kicsit a magyar jogállamiságért. És egy jóízűt diktatúrázhassanak. No, de köszönhetően a III. kerületi jegyző határozatának, a „vándorszínészek” és botcsinálta rendezők este hazamentek. Ami maradt utánuk: pár száz fős „tömeg” kóvályog a városban.
A képviselők viselkedése, fenyegető magatartása félelmet keltett a közmédia munkavállalóiban. (Origo: Hiába az egész napos színészkedés, estére elkullogott az ellenzék)
Kifizetési korlátozást rendelt el és felügyeleti biztost állított az NHB Bankhoz az MNB. A törpebank tulajdonosa, Szemerey Tamás Matolcsy György unokatestvére.
Azonnali intézkedéseket hozott az MNB a Növekedési Hitelbank (NHB Bank) Zrt. likviditási helyzetének orvoslása érdekében. Az intézkedések célja a likviditási helyzet romlásának megakadályozása és különösen a betétesek érdekeinek védelme – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) reggeli közleményében.
A kommünikéből kiderül, hogy
az NHB-nál megrendült a likviditás,
azaz a betéteseknek szükség esetén akár azonnal kifizethető pénzmennyiség rátája.
Az MNB ezért a mai naptól 30 napra elrendelte a 7 millió forint feletti betétek kifizetésének korlátozását, valamint megtiltotta a bank részére további kötelezettségek vállalását. Ezen kötelezések végrehajtásának biztosítására az MNB az NHB Bankhoz
felügyeleti biztost rendelt ki.
Az MNB egyidejűleg felszólította a bank vezetését és többségi tulajdonosát arra, hogy tegye meg a likviditási helyzet rendezéséhez szükséges intézkedéseket.
Hogy nem éppen óriásbankról van szó, azt szemlélteti az MNB adata, amely szerint összesen 28 olyan magánszemély és 83 vállalati betétese van a banknak, akit a 7 millió forintos betétkivételi korlát az ennél magasabb összegű betét miatt érint, közülük 8 magánszemély és 39 vállalati ügyfél rendelkezik az OBA kártalanítás összegét (azaz 100 ezer eurót) is meghaladó betéttel. A likviditási helyzet rendezése esetén OBA kártalanításra esetükben sem lesz szükség.
Az előírt intézkedések végrehajtásának technikai lebonyolítása érdekében az MNB a felügyeleti biztos kérelmére
a mai napra bankszünnapot rendelt el.
A bank a holnapi naptól tovább folytatja működését.
Az NHB részesedése a magyar hitelintézeti szektor összesített mérleg-főösszegének csupán 0,2 százalékát teszi ki, likviditásának megrendülése a magyar pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását semmilyen módon nem fenyegeti.
Az NHB Matolcsy György MNB-elnök unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában áll. Az NHB-t az MNB rengeteg pénzzel látta el az elmúlt években a vállalati hitelfinanszírozás érdekében.
ÚJABB #CENZÚRA! Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnöke az imént arról tájékoztatott, hogy a közmédia nem hajlandó a legnagyobb újságíró-szövetség közleményét közzétenni az MTI Országos Sajtószolgálatán (MTI OS) még pénzért sem. #múosz#mti#mtva#közmédia
Alább Hargitai Miklóséknak küldött visszautasító levél és a közlemény.
Tisztelt Hargitai Miklós!
Tájékoztatom Önt, hogy az MTI OS-hez eljuttatott „A MÚOSZ a közmédia működési zavarairól.” kezdetű közleményük az OS Szabályzatának (http://os.mti.hu/szabalyzat ) 14.2. pontjába ütközik ezért azt nem áll módunkban kiadni.
Felhívom továbbá a szíves figyelmüket arra, hogy a Szabályzat 15. pontja értelmében az MTI jogosult egyes közlemények közzétételét megtagadni, a közlemény közzétételének megtagadásáért semmilyen felelősséggel nem tartozik.
Természetesen kvótájukat visszaállítottuk.
Kérjük tájékoztatásunk szíves tudomásul vételét!
Üdvözlettel,
A MÚOSZ a közmédia működési zavarairól
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége szerint a közmédia működését nem az ellenzéki képviselők jelenléte veszélyezteti: a kormánykritikus társadalmi kezdeményezéseket elhallgató, azokról a nyilvánosságot nem tájékoztató köztévé maga a működési rendellenesség.
Dulakodásig fajuló konfliktus alakult ki az elmúlt órákban az MTVA székházánál, miután ellenzéki parlamenti képviselők eredménytelenül próbálták rávenni az intézmény vezetőit a napok óta zajló demonstrációk követeléseinek beolvasására. Az incidens – szégyenszemre csupán a Facebookon közvetített – képei élő egyenes adásban világítottak rá a közmédia működésének súlyos torzulásaira.
Magyarországon működik – GDP-arányosan – Európa legdrágább állami médiája, amely évente százmilliárdos összeget költ magára, egypárti (fideszes) irányítással, társadalmi és közpolitikai kontroll nélkül. A jelenlegi médiarendszer kiépítésekor, amikor 2015-ben az M1-et hírcsatornává alakították, az állami adó tízmilliárdos összegért vásárolt az élő közvetítéseket lehetővé tevő korszerű felszerelést. Ennek fényében nincs rá elfogadható szakmai magyarázat, hogy a napok óta zajló kormányellenes demonstrációkról a csatorna – tájékoztatási kötelezettségét súlyosan megsértve – képtelen volt az esemény hírértékének megfelelő, élő tartalmat sugározni, miközben a párizsi sárgamellényes tüntetéseknek lényegesen nagyobb figyelmet és műsoridőt szentelt, mint a budapesti és vidéki kormánykritikus megmozdulásoknak.
A MÚOSZ felhívja a közmédia vezetői, illetve az őket irányító kormánypolitikusok figyelmét: az MTVA törvényben rögzített feladata a pártatlan és sokszínű, az állampolgárok politikai véleményalkotását elfogulatlanul segítő tájékoztatás. Tisztességes, demokratikus országokban az ellenzéki parlamenti képviselőket a közmédia nem eltakarítandó akadálynak, hanem rendszeresen megszólaltatott műsorvendégnek tekinti – hiszen közszolgálati feladatához az ellenzéki politikai álláspontok tárgyilagos bemutatása is hozzátartozik.
A MÚOSZ felszólítja a közmédia vezetőit, hogy haladéktalanul térjenek vissza a törvényes működés keretei közé, és foglalkozzanak végre a közszolgálattal, vagyis a demokratikus médianyilvánosság biztosításával.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
