Ma az egész országban tüntetések voltak, erről itt számoltunk be. Itt a demonstrációkon készített képeket nézhetik meg.
A mai tüntetések képekben
Országszerte tüntettek – a Lánchídon „helyzet” volt
Budapesten, az összes megyeszékhelyen és kisebb városokban is tartanak tüntetéseket, összesen csaknem 60 helyen. A külföldön élő magyarok szintén tiltakoznak majd, legalább egy tucatnyi városban. A budapesti tüntetés szervezői újabb demonstrációt hirdettek meg február 11-ére.
A rendőrség a Lánchíd pesti hídfőjéről hat embert vitt el, és szabálysértési eljárást indít mindazokkal szemben, akik akadályozták a közlekedést a hídon – tudatták közleményben.
Hat óra után a legfeljebb néhány tucat tüntetőt elkezdték egyenként elvinni a rendőrök. Negyed hétkor a járdákra szorították a demonstrálókat, a forgalom pedig elindult a Lánchídon.
Fél hat után a rendőrök elkezdték kicipelni a híd úttestjén ülő tüntetőket. Ezt a tömeg a „hazaárulók” kiáltással kísérte. Pár perc múlva mintha megnyugodtak volna a kedélyek, most áll az intézkedés.
Rendőrsorfal a Lánchídnál
Rendőrsorfal a LánchídnálElhangzanak az obligát szlogenek:
„Értetek is tüntetünk”
és
„Bűnözőket védtek”
Majd megköszönik a rendőröknek, hogy segítenek blokád alá venni a hidat. Ezt a tömeg a „rendőrség is velünk van” skandálással nyugtázza.
Fél öt körül a tömeg elindult a Clark Ádám térről a Lánchídon át Pestre. A túloldalon rendőrsorfal állja el az utat. A tüntetők
„Álljatok félre!”
skandálással válaszolnak.
A rendőrök az úttesten nem engedik át a tüntetőket, csak a járdán. Egy törzsőrmester azt ismétli, hogy ezzel KRESZ-szabálysértést valósítanak meg, és
kilátásba helyezte a rendőri intézkedést,
vagyis oszlatni fognak.
Ezután a tömeg elkezd leülni a híd úttestjére.
Egy tüntetői „szóvivő” azt mondta a rendőröknek, hogy ők viszont a gyülekezési törvény alapján vannak ott,
ezért nem mennek sehová.
A fehér sapkás képviselőnők
A korábbi demonstráción összeállt „fehér sapkás képviselőnők” léptek fel Tatabányán először. Bősz Anett (Liberálisok) buzdította a rendszer elleni ellenállásra a tömeget, majd Demeter Márta (LMP) szólt először arról, hogy az ellenzéki pártok együtt mozognak a szakszervezetekkel. Támogatják őket, hogy
legyen sztrájk.
Emellett megismételte, hogy
legyen bojkott
azon cégekkel szemben, amelyek alkalmazzák a rabszolgatörvényt. Amellyel a kormány kiszolgáltatja az ország szuverenitását a multiknak, de saját közalkalmazottainak bérét is alacsonyan tartja – mondta, követelve az illetményalap megemelését 60 ezer forintra.
Mindenkinek el kell mennie szavazni, hogy eltakarítsák a rendszert – ezt már Kunhalmi Ágnes (MSZP) mondta. Szabó Tímea (Párbeszéd) arra biztatta a tömeget is, hogy nem kell félni a hatalomtól, és „nem megyünk sehová”.
Folytatni kell az ellenállást, és ebben az emberek számíthatnak rájuk. De egyedül nem tudják leváltani a kormányt. A következő tüntetésre pedig mindenki vigyen magával rokonokat, szomszédokat, kollégákat.
Szél Bernadett (független) párhuzamba állította azt, hogy Orbán és társai luxusrepülőznek, luxusjachtoznak, az embereknek pedig heti hat napot kell dolgozniuk. Felidézte a szakszervezeti felhívást, hogy
az országnak meg kell állnia.
A DK-s Vadai Ágnes elmondta, majd negyven napja vár arra, hogy egy fideszes elmagyarázza neki, miért fogadták el a rabszolgatörvény – de a türelmük véget ért.
Lassan több a stadion, mint a körzeti orvos.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint egy éve senki nem gondolta volna, hogy valaha egy színpadon fog állni a fehér sapkás politikusokkal. Nem véletlen, hogy Orbán nem foglalkozik nőügyekkel, hisz kisebbrendűségi komplexusa van a nőkkel szemben.
Magyarországon nem uralkodhat senki, azonban ezen változtatni kívánnak – mondta Varga-Damm.
Tatabányán és Szombathelyen is beszédeket tartottak
Vissza Tatabányára, ahol Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a kormány kizsákmányolja az embereket, de üzenik a kormánynak, hogy nem azért dolgozunk, hogy elfáradjunk, hanem azért, hogy tisztességes bért kapjunk.
Egyetlen munkásérdekeket szolgáló törvényt sem nyújtott be a kormány, kizárólag a tőke érdekeit szolgálja, és nem áll szóba a szakszervezetekkel se.
Ma országos kiterjedésűvé vált az ellenállás, ennek a harcnak folytatódnia kell. Fontos, tartalmi kérdésekben kell együttműködni.
Boros Péterné, a köztisztviselői szakszervezet vezetője megindokolta, miért március 14-re hirdették az országos sztrájkot: mert a törvény nem engedi a korábbi időpontot. Azt mondta, hogy sztrájkra készülnek, de tárgyalni akarnak. Ő is a kormány tárgyalási hajlandóságának hiányáról beszélt.
Mindenki lépjen be a szakszervezetbe, mert sztrájkot csak az érdekképviselet szervezhet – mondta Boros Péterné.
Szombathelyen egy sávos forgalomlassítás zajlik, közben Miskolcon is elkezdődtek a beszédek. Ápoló, tanár beszélt elfogadhatatlan helyzetükről, egy buszsofőr például arról, hogy
az elmúlt tíz évben legalább tíz sofőr halt meg a túlterheltségtől.
Tatabányán már elkezdődtek a beszédek, elsőként Tompa Andrea író, egyetemi oktató szólt a sok száz emberhez. Arról beszélt egyebek között, hogy a rabszolgatörvény a veszélyezteti a társadalmat, hullafáradt orvosok kezébe adja életünket, és a túlórák a minőségi időnket veszik el.
Orbán nem foglalkozik nőügyekkel, mikor nők elnyomásáról van szó, és nem foglalkozik gazdasági ügyekkel barátja meggazdagodásakor
– mondta Tompa Andrea.
Mindeközben Tatabányán és Pécsen is tart a vonulásos demonstráció
A baranyai városban kifejezetten civil és szakszervezeti szervezésű a tüntetés, jelenleg mintegy ezren tartanak a felszólalások helyszínéhez, de több irányból érkeznek, a végén valószínűleg többen lesznek.
Vége van a tüntetésnek a Várkert Bazárnál
Befejeződtek a beszédek a Várkert Bazárnál, ahol kétezer ember lehetett. A tömeg oszlani kezdett.
Nagy Blanka: az Orbán-kormány egy daganatos sejt
A korábbi tüntetéseken hírnevet szerzett középiskolás diáklány mindjárt belekezdett: az Orbán-kormány olyan daganatos sejt, amely fel akarja falni a többi sejtet. Emlékeztetett az ellene a kormánysajtóban indult lejárató hadjáratra.
Nem ő, hanem a Fidesz bukott meg három tárgyból: tisztességből, emberségből és őszinteségből. És felháborító mennyiséget lógnak az emberek érdekében zajló egyeztetésekről.
„Meddig tűrjük hogy egyre szegényebbek vagyunk, míg Orbánék a mi pénzünkkel tömik a zsebüket?”
– tette fel a kérdést Nagy Blanka.
Beszélt „a mocsok királyról”, aki beköltözött a Várba, és arról, hogy a kormány a fiataloktól fél, mert tudja, hogy azok mire képesek.
És üzent az őt minősíthetetlen szavakkal megtámadó Bayer Zsoltnak, idézve tőle a „kis proli” jelzőt.
„Az ócska kis prolik – vagyis a munkásosztály – termelik a segged alá a javaidat, ha nem lennének, nem lenne a haverjaidnak annyi pénze, hogy neked most tévéműsorod legyen.”
Elkezdődtek a beszédek a Várkert Bazárnál
Elsőként Kiss Nikolett, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének ifjúsági vezetője mondott beszédet. Azt hangsúlyozta, hogy „Nem akarunk olyan országban élni, ahol nem kérdeznek minket a rólunk szóló törvényekről. Semmit rólunk nélkülünk!”
Utána Molnár Áron, a noÁr alapító tagja lépett fel, aki rövid beszédében megjegyezte: csak együtt tudunk valamit elérni.
A tüntetők megérkeztek a Clark Ádám térre
A tüntetők megérkeztek a Clark Ádám térreDe az egész tér le van zárva. A színpad a Várkert előtt van.
A tüntetés eredetileg a Clark Ádám térre hirdették, de a rendőrség nem vette tudomásul a bejelentést, így végül a Várkert Bazárnál lesz. Egyelőre legfeljebb csak kétezren vannak ott.
A helyszínen Soros György, valamint menekültek képével ellátott tízezer forintos „bankjegyeket” osztogatnak ismeretlenek. Ez persze nem pénz…
A tüntetők hamarosan megérkeznek a Clark Ádám térre
A tüntetők hamarosan megérkeznek a Clark Ádám térreAz Oktogonról indult menet már a Lánchídon halad át, hogy a Clark Ádám térre érve egyesüljön több más Budapesten tüntető csoporttal.
Közben a Várkertnél a Jobbik és az LMP aláírásokat gyűjt a rabszolgatörvény eltörléséről szóló petíciókra, de az MSZP is kampányol.
Budapesten több irányból vonulnak a tüntetők a Clark Ádám térre
Elegünk van molinóval vonulnak az Andrássyn. Az Oktogonon találkozott a Blaha Lujza, illetve a Hősök teréről indult tömeg, meg akik az Oktogonon várták őket. Összesen mintegy ezren vannak. Szabadság hídnál gyülekezők is elindultak a Clark Ádám tér felé. A budai alsó rakparton mintegy 250-en vonulnak.
Debrecenben is vonulnak a tüntetők
A tüntetést a Szolidaritás közvetíti élőben a Facebook oldalán.
Közben Miskolcon is elkezdődött a tüntetés
A mintegy ezer fős tömegben a „Nem leszünk rabszolgák!” volt az egyik kedvenc jelszó.
Balassagyarmaton is útlezárással tiltakoznak
Ezt a demonstrációt az MSZP szervezte.
Forgalomlassító demonstráció volt Győrben és Makón is
Győrben egy parkolóból indult a menet, nagyjából ötvenen lehettek, ugyanennyi volt a rendőr is.
Délben Budapesten is elkezdődtek a tüntetések
Déltől Újpesten és Pestszentlőrincen indult forgalomlassító demonstráció. A Gundelnél, a Hősök terén, és a Blahán gyülekeznek a tüntetők, majd átvonulnak a Clark Ádám térre, ahol 3-tól lesz egy nagyobb tüntetés. A roma munkások kizsákmányolása ellen tiltakozók 13:00 órától útzárral demonstrálnak a Blahán.
A Gundel étteremnél a Munkáspárt 2006 tartott tüntetést, zsíros kenyeret is osztott. Kevesen voltak, de elindultak a Clark Ádám térre. Az étterem ma zárva van.
Elindult a vonulás a Blaha Lujza térről – rendőri kísérettel.
Nagyjából 200-250 ember gyűlt össze egy óra körül az Oktogonon, majd ők is elindultak a Clark Ádám térre.
A 18. kerületben is forgalomlassítást tartottak, itt Kunhalmi Ágnes MSZP-s helyi képviselő, és a Momentum helyi szervezetének elnöke mondta el a véleményét.
Salgótarján főterén mintegy 200-an gyűltek össze
A szakszervezetek és a pártok beszédekkel is készültek.
Mosonmagyaróváron is félpályás útlezárást tartanak
A helyi DK és MSZP tüntetése nagy forgalmi fennadásokat okoz. A tüntetésen a helyi DK elnöke beszélt és azt mondta, hogy most lázadásra van szükség.
Keszthelyen csaknem egy kilométeres a tiltakozó sor
Molnár Tibor, a nyáron megszűnt Együtt elnökségi tagja jelentkezett be élő videóval az ellenzéki pártok által szervezett keszthelyi demonstrációról.
Aztán Nagykállón is megkezdődött az útzár
A nagykállói tiltakozásról a nyírbátori MSZP tett közzé videót a Facebook-oldalán.
Ajkánál és Kabán kezdődött
Elkezdődött a mai országos tiltakozás a rabszolgatörvény ellen: Ajkánál negyven autóval zárták le a 8-as főutat. A forgalomlassítást az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet szervezte, a félpályás útlezárás délután egy óráig tart, ezután a tiltakozó menet a polgármesteri hivatalhoz vonul, ahol csatlakoznak az újabb demonstrációhoz. Kabán a helyi Jobbik szervezésében 10 autóval tiltakoznak.
(Forrás: Facebook, Mérce, hvg.hu, Népszava, mszp.hu)
Célpontok – Déli Kávé Szele Tamással
Így a kávé mellett eltöprengek: mennyi és hányféle célpontja, Utálatos Képe, kisördöge, mumusa és pomogácsa volt már ennek a kormánynak, melyet van balszerencsénk magunk fölött érezhetni? Ennek a megállapításához lassan tudóscsoportra lesz szükség, kell belé egy matematikus, egy csillagász, aki otthon van a nagy számok között, egy történész…
Mert ugye, először és mindenekelőtt ott voltak a filozófusok. Miért pont ők, meg lehetne indokolni, csak pontosan nem tudjuk mégsem: aztán a mozgássérültek, leszázalékoltak, munkanélküliek, a munkások, utánuk a diákok, a romkocsmában merengők, az értelmiségiek mindig is, Alföldi Róbert önmagában, az EU, az IMF, Soros, Sargentini, a menekültek, a bankok, a civilek, a Norvég Királyság, a liberálisok úgy általában, a baloldaliak úgy általában, az RTL Klub, egy időben az Egyesült Államok, a kisegyházak, a hajléktalanok, a hajlékonyak, a pedagógusok, a melegek, a romák, a független újságírók, utóbbi időben általában az írók, színészek, képzőművészek és egyéb komédiások… Jó összevissza listát sikerült összekapnom hirtelenjében, a kormány elmúlt kilenc év alatt kinevezett bűnbakjainak a harmada sincs rajta, de már így is azon csodálkozna egy független szemlélő, mondjuk egy marslakó, hogy ha valakiknek ennyi az ellenségük, hogyan vannak még életben?
Persze úgy, mondanám a marslakónak, hogy ezek igazából nem szeretik – most már semmiképpen sem – a kormányt, hiszen az ellenségnek tekinti őket, de azért nem kelnének ellene kaszára-kapára, az élet nem fekete-fehér, az ember általában békés természetű, míg ki nem hozzák a sodrából.
Nem igazi, elkötelezett ellenségei a bűnbakok a kormánynak, hanem csak rájuk fogják.
De hát mire jó ez, kérdezné a marslakó, hiszen az embernek általában kellemetlen, ha ellenségeket szerez?
Az már szentigaz, csakhogy a háborúnak vannak előnyei is, ilyen például a rendkívüli állapot. Ha béke van, nyugalom van, tiszta az ég, zöld ág virít a föld ormain és munkában él az ember, mint a hangya, küzd a kéz, a szellem működik, lángol a gondos ész, a szív remél, hamar kiderül, ha valami nem működik.
Mondjuk például a gazdaság.
Vagy ha sikkasztanak, lopnak a közelben, az is hamar meglátszik. De ha zavarosak az idők, ha állandóan attól kell tartani, hogy martalócok cserkelnek a kert alatt, ha egymástól is rettegünk, akkor egyrészt nem derülnek ki a disznóságok, mert nem firtatjuk őket, van fontosabb dolgunk is, készülünk a védekezésre – másrészt a kormánypárt teljes apparátusa egy választási hadigépezet, arra van kitalálva, ha nem kap ellenséget, háborút, össze is omlik, mert békeidőben igazából semmire se jó. Lehet ugyan szántani a tankkal, ha nagyon muszáj, de azért nem véletlen, hogy inkább traktorral szokás.
Bárki bármikor célponttá válhat
Rendben, mondaná az én kedves marslakó cimborám, ez azért nagyon idegesítő helyzet lehet, hogy tudjuk elviselni? Hiszen bárki bármikor célponttá válhat, bekerülhet egy gyűlöletcsoportba, ráadásul az ellenzék is eltanulta ezt a kormánypárttól, és ma már mindenki utálhat mindenkit, csak egy kis jóindulat kell hozzá?
Elég nehezen bírjuk, jó marslakóm, nehezen, kell hozzá egy idegrendszer… aztán van, akinél elszakad a cérna, mint mostanában a szegény, tizenhét éves Nagy Blankánál, kicsúszik a száján pár virágosabb kifejezés és neki is zúdul a teljes kormánymédia, meg a védelmére kel mindenki más.
És mondjam csak – kíváncsiskodna a marslakó – tudom már, kik lesznek a következő célcsoport?
Tudom bizony.
Honnét?
Hát, kimentem én éjfélkor a keresztútra, meghintettem idei bagoly tavalyi tojását három szűz által három ösvényen hozott szenteltvízzel, magam elé mormogtam, hogy „kuruzsu, pimpó, bakmacska”, bekentem a képemet temetői agyaggal és a Göncölszekér rúdjának végében megláttam a célcsoportot. De az is nagyon jó módszer a misztikus eljárásokkal szemben, ha az ember Magyar Időket olvas, ugyanis akit abban egyszer megtámadnak, abból menten ellenség és mumus lesz. Szóval, ha nem akarunk agyaggal maszatolni, elég az is, ha értő szemmel olvasunk.
És kik lesznek azok?
Tessék megkapaszkodni, mert rázni fog: a gazdasági szakértők és a közgazdászok.
Azok meg ugyan miért?
Azt még csak sejtem, de hogy tegnap két írás is ízekre szedi őket az említett lapban, az biztos. Ráadásul az egyiket épp a főszerkesztő, Gajdics Ottó jegyzi, „Tudományos béljóslás” címen. De legalább egyből, az első bekezdésben meg is mondja, mi a baja a közgazdászokkal.
„Ott tartunk, hogy környezetemben egyre többen vonják kétségbe a közgazdaságtan tudományos jellegét azon szakértők miatt, akik életükben még egy adatot sem találtak el a magyar gazdaságról szóló előrejelzéseikben. Különösen igaz az ezotériába hajló okoskodás olyan időszakokra, amikor nemzeti kormány próbálja kirángatni a balliberálisok által előidézett csődhelyzetből az országot.”
Hát kérem, én az úr környezetéről nem tehetek, tessék talán jobb társaságba járni. Az meg, hogy a szerző által balliberálisnak nevezett (holott ennek a jelzőnek semmi értelme) közgazdászok adatai nem stimmelnek a magyar kormány szerint? Az tán azért lehet, mert a magyar kormány olyan adatot mond, amilyent épp akar, a szakértők meg ezzel szemben megpróbálnak a valódi számokkal dolgozni. Persze, hogy nem ugyanaz jön ki. Ahol nincs gazdasági csoda, ott nehéz kimutatni – pedig ahhoz képest még nem is áll olyan rosszul a magyar gazdaság, mint ahogy állhatna. Van még ennél lejjebb, bőven. Csak épp jól sem áll.
Szerintük sok a balliberális áltudós…
Az a szerző leszögezi mindenképpen, hogy „Nem a közgazdaságtan áltudomány tehát, csak sok a balliberális áltudós.” Értem. És ki a balliberális áltudós? Akire ő azt mondja. Jobboldali áltudósok meg természetesen nincsenek is. Hogy is lehetnének?
A másik írás is érdekes, Rácz Gergő tollából. Már a címe is lényegre tör: „Az elemzők évek óta nagyon rosszul teljesítenek”. Az elemzők, tetszik érteni, nem a gazdaság: az elemzők. Kicsit olyan ez, mintha valaki a Meteorológiai Intézet előtt tüntetne, szép időért. (Állítólag Bukarestben egyszer megtörtént). De lássuk, hol a gond?
„Piaci elemzők és nemzetközi szervezetek is kishitűnek bizonyultak, 2017 őszén előrejelzéseikben messze alulbecsülték Magyarország tavalyi gazdasági növekedését, sorra két-három százalék körüli mértékkel számoltak – hívták fel a figyelmet csütörtökön gazdasági kormányzati vezetők. Hozzátették: a magyar gazdaságban a legfontosabb mutatók kivétel nélkül kedvezően alakulnak, ami a nemzetközi gyakorlatban kifejezetten ritkaságszámba megy.”
Aha. Holott a pénzügyi tárca szerint tavaly a gazdasági növekedés elérhette a 4,6 százalékot. Ez ugyan a pénzügyi tárca dolga, én magam nem tapasztaltam komoly növekedést, sokkal inkább áremeléseket, de jó lehet nekik, ha ők tapasztaltak. Viszont érdemes 1,6 százalék növekmény-különbség miatt sajtókampányba fogni?
Amiatt biztos nem. Pedig megszólalt még Orbán Viktor is az ügyben.
„Az elmúlt időkben számos elemző alulmérte a magyar növekedési kilátást. Választási évben az elemzők jól láthatóan politikai eszköznek tekintik magukat, nem a valóságot akarják bemutatni, hanem politikai szimpátiájuk alapján befolyásolni akarják az embereket – mondta a múlt héten a kormányfő. Orbán Viktor kifejtette: ez most sem lepi meg, hiszen megkezdődött az EP-kampány.”
Na, itt kezd nekem gyanús lenni valami. Itt valami nagyon komoly gazdasági válság közeledhet, uniós pénzek maradhatnak el, de tán történhet rosszabb is, azért indult meg a hadjárat – mint látom egyenesen a vezénylő tábornokkal az élén – a közgazdászok ellen, mert rövidesen nagyon rosszak lesznek a mutatók, és előzőleg alá kell ásni a szakértőkbe vetett bizalmat. Lehessen rájuk azt mondani, hogy hazudnak, nem is úgy van, nincs semmi baj, ez csak az ellenzék és Brüsszel mesterkedése.
Ez a struccpolitika nem fog segíteni a valódi válságon,
ahogy az Erik a vikingben is hiába kiabálja a földrengés közepén a király, hogy nem süllyed az ország, azt attól még elnyeli a tengerár. Már persze, ha lesz válság, mert az ilyesminek kényes a természete, nem lehet pontosan megjósolni, mi várható.
De megnyugodhatunk: ha lesz valami baj a gazdasággal, arról már előre a közgazdászok tehetnek, efelől gondoskodva vagyon.
Ahogy ha rossz az idő, azt meg a meteorológusok csinálják, nem a szél meg a felhő.
Ha rossz az egészség, arról az orvos tehet, nem mi, akik megettünk két méter véreshurkát kenyérrel és most nyomja a gyomrunkat.
Felelős nálunk mindig van, esetünkben már előre ki is jelölték őket.
Mi baj történhet ezek után?
Ja: mindenféle.
Globális online forradalom mozgásában élünk
A politikai kultúra átalakulása az online világban címmel beszélgettek a Tilos Rádióban a PolKult című műsor készítői péntek este Gerényi Gáborral, az Azonnali.hu újság kisebbségi tulajdonosával. A beszélgetésre Gerényi Gábor augusztus végi Azonnali.hu-s cikke miatt került sor, amelyben az egyre nagyobb felületet kapó online tér kommunikációt, politikát megváltoztató hatásairól írt.
Manapság a hatalmas internetes térnek, online felületeknek, Facebooknak, Twitternek, Tumblrnek, Instagramnak nagyon fontos felülete van Gerényi szerint, melyeket a politika nem hagyhat figyelmen kívül. Az online térben tevékenykedő influencerek (például Tibi Atya, Kutyapárt) hatását a régi marketingmódszerekkel, monitoringozásokkal nehéz mérni. Minden egyes influencer hatásának mérésére, annak megállapítására, hogy az online felülete mire jó, külön megoldások kellenek. Gerényi szerint ebben a sötétben tapogatózunk még. Célzott, specifikus témákra könnyebb méréseket készíteni, mint az óriási online tömegre.
Véleménye szerint mindenesetre a politika világa az online térnek, kommunikációs közegnek köszönhetően tíz éven belül átalakul. Példaként említette a Magyar Kétfarkú Kutya Párt alternatív, ingyenes médiafelületeit is, melyeket járdák lefestésével érnek el, és nem véletlenül üldözi őket a hatalom. Ingyen reklámokat érnek el. Ez a világ teljesen új megoldásokat fog szülni – jelentette ki Gerényi. Az online világban társadalmi tanulási folyamat is van. Úgy vélte, egy jó kutatási program lesz ezt évtizedekig kutatni.
Teljesen mások lettünk az internet miatt
Szerinte az elektronikus eszközök, hálózatok változást okoznak az emberek fejében is. Példaként említette, hogy már offline is online-ban gondolkodunk. Gerényi kitért Puzsér Róbert főpolgármester-jelölti internetes kampányára is, ahol szerinte az LMP-s jelölt nagyon messzire jutott házilagos eszközökkel, olcsón, januárig gyakorlatilag 0 forintos játékkal a mérhető 17-19 százalékos támogatottságig. Némi plusz pénzzel szerinte Puzsér elintézhetné a többmilliárdos kormányzati kampányt is. Gerényi szerint a hagyományos médiának, a napilapoknak nem tudjuk mi lesz a sorsuk, az üzlet kifutott alóluk, nem tudnak megélni a piacon az olvasóikból és hirdetőikből. Kell egyéb pénz nekik a politikai szereplőktől. A technológia kirúgta a negyedik hatalmi ág alól a sámlit. Ma már 0 forintból hatalmas médiát lehet csinálni, például Facebook élő videókkal, melyekkel a mostani tüntetéseket is közvetítik.
Ráadásul a Facebook élő közvetítések még a közmédiát is verik. Gerényi szerint a sok csatornás közmédiában a hírcsatornának nincs nagy elérése. Egyedül a sportcsatorna erősen nézett közülük. Véleménye szerint értelmes közmédia még létrejöhet tíz éven belül. Most viszont a mélységben van a közmédia. Feltette a kérdést, hogy ha ma nem ezen dől el egy választás, rég nem, akkor miért nem csinálnak értelmes közmédiát? Ma szerinte nem oszt, nem szoroz a közszolgálat, lehetne értelmes közmédiát csinálni.
Az online terek mindenesetre rengeteg új embert kapcsoltak be a politizálásba, akik eddig nem voltak láthatóak. Nem nyerni fognak, de lesznek szavazóik, ez egy világtrend szerinte. A demokrácia kiterjedése. Rengetegen olvasnak, írnak az internetes világban, többen, mint korábban. Ma már például kommentversek is születnek: valaki beírt kommentjére, azt versben átírva jön a válasz. Ma moderált, békés, csendesebb forradalom zajlik. Nagyobb társadalmi mozgás van. Voltak elfelejtett emberek, akik most megjelentek az online térben. Szerinte a forradalmi mozgás nem erőszakos, de újabb réteg jelent meg a politikában, amire a politikának reagálni kell tudni. Gerényi szerint széles mentális szakadék van ma ebben a magyarországi ellenzék és kormányoldal között, bár a Facebook élő videókkal sok embert elérnek az ellenzéki tüntetések. Úgy vélte, messze a Kutyapárt a leghatékonyabb az ellenzékből az online felületeken.
Víz Ági
Bréking (fék)nyúz, 2019. január 18. – Tudósítás a másik valóságból
Kubatov Gábor végre felvilágosított minket: az összes ellenzéki párt Soros zsebében van. A Magyar Hírlapból megtudhatjuk, hogy a munkások nem akarnak sztrájkolni. A Magyar Idő meg lerántja a leplet a kormányt bíráló közgazdászokról.
Az összes ellenzéki párt Soros zsebében van, hiszen különböző szervezeteken keresztül ő pénzeli mindnyájukat
A legfontosabb kérdés, hogy a bevándorláspárti erők, vagy pedig a bevándorlásellenesek kerülnek többségbe. Nehéz dolgunk van, hiszen a Soros-frakció mindenre képes, minden eszközt be fog vetni azért, nehogy a bevándorlásellenes erők győzzenek – minderről Kubatov Gábor beszélt az Origónak.
A Fidesz alelnöke kijelentette: a mostani ellenzéki főpolgármester-jelölti előválasztás egy gigantikus roncsderbi. Bukott, levitézlett politikusok próbálják kritizálni azt a budapesti városvezetést, amely a kisujjával többet tett kilenc év alatt a fővárosért, mint a Demszky-féle társaság húsz év alatt. Szólt arról is, hogy az önkormányzati választáson megkerülhetetlen kérdés lesz újra, hogy mely városok akarnak majd befogadni migránsokat, és melyek nem. „Én legjobban Tarlós Istvánt sajnálom, hogy ilyen méltatlan ellenfelekkel kell vitáznia” – mondta Kubatov. (Origo: Kubatov Gábor: Az összes ellenzéki párt Soros zsebében van)
A munkások nem akarnak sztrájkolni
Miközben a szakszervezetek azt ismételgetik, hogy a galádul megszigorított sztrájktörvény miatt nem képesek átütő erejű munkabeszüntetést szervezni, a valóság az, hogy alapvetően nem a jogszabályok gátolják a tiltakozó akciókat.
Hanem maguk a munkások, akiknek jelentős része igenis érzi a béremelkedést, tapasztalja az életszínvonal növekedését, ha pedig elégedetlen, akkor saját sikertelenségéért nem a kormányt okolja – bár ez egyesek számára kézenfekvő megoldás. De ha mégis lázadozik, akkor sincs annyira elkeseredve, hogy együtt vonuljon az ajtóspecialista Kunhalmi Ágnessel vagy magával Gyurcsány Ferenccel – akiről egész biztosan nem a gyülekezési szabadság jut először az eszébe – vagy éppen az elhíresült molinójukra „SZRTÁJK”-ot pingáló fiatalokkal. (Magyar Hírlap: Korompay Csilla: Sztrájk és kávé)
Sok a balliberális áltudós
Ott tartunk, hogy környezetemben egyre többen vonják kétségbe a közgazdaságtan tudományos jellegét azon szakértők miatt, akik életükben még egy adatot sem találtak el a magyar gazdaságról szóló előrejelzéseikben. Különösen igaz az ezotériába hajló okoskodás olyan időszakokra, amikor nemzeti kormány próbálja kirángatni a balliberálisok által előidézett csődhelyzetből az országot.
Közölték, hogy Orbán Viktor és Matolcsy György elképzelései eleve megvalósíthatatlanok. Ehhez képest ma az a helyzet, hogy közel nyolcszázezer új munkahely létesült a beígért egymillióból, a béljósoknak folyamatosan felfelé kell korrigálniuk növekedési számaikat, alig van infláció, és kiveszett a politikai szótárból a megszorítás kifejezés. Mit mondanak erre a rettenetesen nagy eszű gazdasági szakértők? Senki ne gondolja, hogy a tények megzavarják tudományos éleslátásukat. Most az a mantra, hogy jó, jó, de mindez csak és kizárólag az uniós forrásoknak köszönhető, és egyébként is fenntarthatatlan.
Az pedig, hogy a jelenlegi kormányt vádolják amiatt, mert még a régióban is le vagyunk maradva bizonyos mutatók tekintetében, a cinizmus és az aljasság minősített esete. Nem a közgazdaságtan áltudomány tehát, csak sok a balliberális áltudós. (Magyar Idők: Tudományos béljóslás)
Audi-sztrájk: lehet, hogy több, mint bérharc
Délelőtt két órára leállt a győri Audi, az igényelt és a megajánlott béremelés közt szakadék tátong. A számok azonban azt mutatják, hogy a multin belüli súlyos béreltérítések is állhatnak a történések mögött.
Az Audi Hungaria Zrt. mintegy négyezer dolgozója vett részt pénteken 9 és 11 óra között a Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) által meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkban – ennyi a hír. Az is kiderül ezekből a számokból, hogy a győri cég 13 ezret meghaladó számú alkalmazottjának több, mint fele, 7300 a helyi szakszervezet (AHFSZ) tagja.
Vagyis a szervezettség magasan veri a magyar átlagot, bármely összevetést (ágazati, alkalmazási, tulajdonviszonyok) vegyük alapul.
Az érdekképviselet által igényelt béremelés és a cég ajánlata között jelenleg szinte áthidalhatatlan szakadék tátong, vonhatjuk le a következtetést, ha megismerjük a számokat. Eszerint
az Audi két évre 10+10 százalékot kínál, az AHFSZ idén 18 százalékkal,
de minimum 75 ezer forinttal megemelt bért akar. (Plusz a bruttó 620 ezres cafeteria növelését 787 ezerre, ellensúlyozandó e juttatás lényegében kivégzését. Igénylik még a dolgozókat motiváló jubileumi bónusz bevezetését, a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe építését. Ezen felül havonta legalább egy teljes szabad hétvégét akarnak, és hogy maguk dönthessék el, mikor veszik ki az életkor, illetve a gyermekek után járó pótszabadságokat, amelyekről a Munka törvénykönyve alapján a munkáltató dönthet).
A szakszervezet felmérése szerint a dolgozók jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat.
Ha azonban az adatok mögé kukkantunk, azt láthatjuk, hogy a multinacionális Audi első látásra áttekinthetetlenül áramoltatja a pénzt a csoporton belül. Az AHFSZ azt írja belső kiadványában, hogy gazdasági szakértői megnézték az autógyártó több országának néhány adatát. Ezek alapján
a 2017-es számok a győri egység jelentős bérhátrányát mutatják.
Kétféle összevetést végeztek: a béreket (nem derül ki, de nyilván a bruttó összeget) és a bérhatékonysági mutatót (egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott értéket), amelyben a győri cégét veszik 100 százaléknak.
Eszerint a szlovák Audinál 28 százalékkal keresnek többet a győrieknél, a hatékonysági ráta 40 százalék, Csehországban +25, illetve 64, a lengyel egység +39, illetve 35 százalék. A belgiumi üzemben az átlagbér 3,6-szerese az itteniek, miközben a bérrel összevetett termelékenység 21 százaléka a győriének. Az egész Audi csoport eme mutatója pedig 53 százalék az AHFSZ számítása szerint.
Nem a németországi fizetések eléréséért harcolnak
tehát (a különbség a német dolgozók javára 4-5-szörös), hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért – fogalmaz a magyar érdekképviselet.
Nem tudjuk ellenőrizni a fentebb ismertetett adatokat, nyilván egyéb körülmények is befolyásolják az egyes üzemek eredményességét. Például a társasági adó, bár az éppenséggel a maga 9 százalékával az egész EU-ban éppen Magyarországon az egyik legalacsonyabb (a különféle kedvezményekkel és a csoporton belüli „adóoptimalizálással” a tényleges teher becslések szerint ennek nagyjából fele).
A közelmúltban azonban a g7 portál elvégzett egy alapos számítást éppen az Audi példáján, amelynek főbb megállapításai nagy vonalakban egybeesnek a győri szakszervezet egyes megállapításaival. Az anyacégével összehasonlítva a béreket az jött ki, hogy ha az Audi ugyanakkora részét fizetné ki a magyar munkások által előállított hozzáadott értéknek, mint a németeknek, akkor
nálunk legalább havi 1,2 milliót kellene a munkásoknak hazavinni.
Az is mellbevágó, hogy a magyar alkalmazottak a német kollégáik által megkeresett bérnek alig 22 százalékát kapják. Ha ezt a megtermelt hozzáadott értékkel vetjük össze, akkor a német dolgozók annak 2,5-3-szor nagyobb részét kapják meg fizetésként, mint a győriek.
Vagyis az Audi (valószínűsíthetően nem egyedüliként), nem csupán a kivehető nyereség növelése érdekében használja ki alaposan az egyes keleti országokban kínált-elérhető előnyöket, hanem a hazai és más
nyugati országokban lévő alkalmazottainak bérét is ebből toldja meg.
A tárgyalások folytatódnak Győrben, a törvényes egyeztetési idő jövő kedden lejár. Ha nem közelednek az álláspontok, annak vége akár általános munkabeszüntetés is lehet. Kérdés, hogy a hazai érdekképviseletek indítanak-e nyilvános diskurzust azokról az anomáliákról, amelyek a multicégeken belül mutatkoznak a hatékonyság és a bérek terén.
Magabiztos hülyeségek – Déli Kávé Szele Tamással
Így kávé mellett most kicsit nagyobb ívben szeretném bemutatni a magyar kormányoldal horizontját – melyről elmondhatjuk, hogy leginkább a magabiztos, önhitt ostobaság jellemzi. Kicsit olyanok a kormány hívei és tagjai egyaránt, mint a valódi, öntudatos dilettáns: nem zavarja őket az alkalmatlanságuk, hanem kifejezetten büszkék rá.
Tegnap nagy napjuk volt, egymást érték a hajmeresztő események, melyeknek mind-mind ők voltak a főszereplői: kezdjük rögtön Semjén lovaggal, aki a KDNP évadnyitó ülésén bejelentette:
„A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) pártszövetsége nemcsak a magyar történelem, hanem az Európai Unió történetének legsikeresebb politikai konstrukciója.”
Sőt, ha már itt tartunk, bizonyára az egész planéta történetében nem akad hozzájuk fogható. Sok szempontból. És mindez az alkalomhoz illően egy mátészalkai kultúrházban hangzik el, nem azért ott, mert körülbelül ennyire fontosak, hanem azért, mert a Hammersmith Odeon nagyterme éppen foglalt. Aztán még beszélt mindenféléket, melyeknek egy része nem igaz, más része érdektelen, szóval ez a mondat volt a lényeg, hogy álljon fel tőle a szőr a hátunkon.
Jelentem, felborzolódott.
Kásler Miklós ellenben óvodába ment.
A rákosmenti Csicsergő Óvodába, és csicsergett is mindenféléket a gyerekeknek, még az a szerencse, ha nem értették, mert amelyik értette is, megállt a növésben. De lássuk a legbiztosabb, kincstári MTI alapján, miket beszélt a kisdedeknek?
„Budapest, 2019. január 17., csütörtök (MTI) – Az óvoda a magyar oktatási rendszer egyik legjobban kifejlődött, legfontosabb eleme – vélekedett az emberi erőforrások minisztere budapesti sajtótájékoztatóján csütörtökön, miután látogatást tett egy XVII. kerületi intézményben.
Kásler Miklós azt mondta, az óvoda küldetése, hogy a gyermekek alapvető készségeit fejlessze. Érzelem- és értékorientált ismeretanyag megszerzése a cél – tette hozzá.
Közölte: azt szeretné, ha a gyermekek a nemzeti identitás és a klasszikus értékek elemeivel, valamint az egészséges élet alapvető követelményeivel találkoznának.
Felidézte, hogy a meglátogatott csoportok megismerkedtek a fogmosás fontosságával, és folyamatosan mozogtak. Ez azért lényeges, mert kedvezőtlen, hogy a magyar óvodások jelentős része, 25-30 százaléka túlsúlyos – hangsúlyozta.
A tárcavezető felidézte, hogy 2015. szeptember 1-je óta már hároméves kortól kötelező óvodába járni. Míg 2010-ben a hároméves gyermekek 74,1 százaléka nyert óvodai elhelyezést, arányuk a 2017/2018-as nevelési évben 84 százalékra emelkedett.
Az óvodai férőhelyek száma 9200-zal nőtt 2010 óta. Ezzel párhuzamosan emelkedett az óvodapedagógusok száma: 1200-zal többen foglalkoznak a gyermekekkel, mint hét éve. Az ő bérük 2010-2017 között átlagosan 50 százalékkal nőtt, és ez a tendencia a jövőben is folytatódik – sorolta Kásler Miklós.
Kitért arra, hogy a kormány döntése alapján a következő években száz új óvoda épül, legalább nyolcvanat pedig felújítanak.
A miniszter úgy vélekedett, hogy jó helyre jut a kabinet folyamatos támogatása.
Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a magyar óvodák alapfeladata az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi, erkölcsi, anyanyelvi, értelmi fejlesztés. A 2018. szeptember 1-jétől hatályos, módosított alapprogramban még hangsúlyosabb szerepet kap egyebek mellett a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet kialakítása, valamint az egészséges életmód.
A verselés kiegészül a népmesék, a népi hagyományokat felelevenítő rigmusok elemeivel.”
Mindezt gyermekeknek
Az érzelem- és értékorientált ismeretanyag megszerzése közben, mintegy a nemzeti identitás kialakításaként, a klasszikus értékek mentén. Kásler úr: ezt még az óvónők sem szeretik, nem, hogy a gyerekek, főleg, mivel üres halandzsa. Egy esetben lehetett némi haszna Kásler aktuálpolitikai beszédének: ha az ebéd utáni csendes pihenő előtt hangzott el, altatóként, de akkor is félő, hogy megsínylették a zsenge, fejlődő szervezetek.
Haladjunk, kérem, még sok szamárság történt tegnap
Csépányi Balázs például a Magyar Időkben megfújta a riadót, ugyanis szerinte: „Locsolják a pénzt a ballib médiára!”
Akkor az a szerencsétlen média pénzálló, mert mind lepereg… egy vas nem sok, annyi sem ragad nálunk. Már, ha van egyáltalán értelme annak a szónak, hogy ballib, én szívesebben használom az „ellenzéki és független” gyűjtőnevet. De ki locsol, mit locsol?
Attól rémült halálra a kormány médialakája, hogy a Facebook és a Google – az álhírek elleni harc jegyében – háromszáz-háromszáz millió dollárt fog fordítani a valódi újságírás támogatására a következő három évben. Ami dicséretes, bár adataim szerint az összeg legnagyobb részét, sőt, esetleg az egészet is Amerikában költik el, a Pulitzer Center és a Report for America nevű nonprofit szervezeteken keresztül, szóval az a veszély nem fenyeget, hogy errefelé is csurranjon-cseppenjen valami. De Csépányi mester igaz magyar ember, őt nem is az zavarja, hogy ő nem kap belőle, őt az zavarja, hogy más kap. Vagy kaphat. Különben a támogatott sajtótermékek listája még meg sincs, de ő már tudja, hogy „ballibek” lesznek, hiszen a gonosz Google és a még gonoszabb Facebook pénzéről van szó.
Hát az mondjuk tény, hogy nem kötelezhető Mark Zuckerberg arra, miszerint a Breitbartot támogassa, arra főleg nem, hogy ezt örömmel tegye, és érthető az alt-right felháborodása, ha álhírek elleni harcról hall: hiszen nekik a hazugság, az álhír az éltető elemük, bár nem értem akkor sem Csépányi haragját, hiszen ez az iparág Magyarországon nagyrészt államosítva van és még a kistermelők is sok hasznot hajtanak vele a kormánynak. Ha amerikai lenne, akkor irigyelhetné, így nincs is értelme – meg azért van egy olyan érzésem, hogy a Magyar Idők szerkesztőségének oszlopos tagjaként talán nem kell napi kenyérgondokkal megküzdenie.
De uszul és uszít, mert:
„A Pulitzer Center weboldalán például számos, Orbán Viktort és a magyar kormányt elítélő írás található.”
Ami csak azt jelenti, hogy Orbán Viktort és a magyar kormányt van miért elítélni. Semmi többet. Nem mellesleg: volt olyan amerikai törekvés, hogy az Egyesült Államok támogatta volna némi pénzzel a független magyar vidéki sajtó kiépülését, akkoriban volt is hatalmas pánik kormányoldalon, hajtépő sikoltozással egybekötve, miszerint vége a világnak, jenki pénzen fogják megbuktatni azt az áldott jó, bölcs és tehetséges magyar kormányt – a jenki pénz összesen lett volna 700 ezer dollár, ami forintban 190 millió. Ebből bizony még egy kis nyomtatott napilap sem jön ki, ez maximum ösztöndíjakra lehetett volna elég, csakhogy mi történt? Az történt, hogy beérkeztek a pályázatok, szépen megköszönték őket, és a követség közölte:
„Semmi sem került le a napirendről, a benyújtott pályázatok alapos vizsgálatát követően azonban az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, más megközelítést alkalmaz.”
Magyarul:
„Nem kaptok egy vasat sem, meggondoltuk magunkat.”
Ez volt az utóbbi tíz év egyetlen olyan kísérlete, hogy a magyar sajtót külföldről támogassák, ebből sem lett semmi. Szóval Csépányi feleslegesen aggódik, inkább vigyázzon arra, hogy ne csöpögtesse le kaviárral a Boss-öltönyét.
A végére hagytam a legnagyobb baromságot:
a köztévé kulturális csatornája, az M5 külön adást szentelt a homoszexualitás gyógyításának. Mármost ez a szexuális habitus a tudomány mai állása szerint – mely álláspont hivatalosan 1973-ban alakult ki – nem betegség. Ha pedig nem betegség, hanem magatartásforma, akkor nincs is értelme gyógyítani. Más kérdés, hogy nem is lehet, és akit szexuális szokásainak megváltoztatására kényszerítenek – bármiféle módon és irányba – az a kínok kínját éli át és akkor sem fog megváltozni, de ez a jelek szerint nem érdekli az M5-öt, és az adás vezetőjét, Trombitás Kristóf Keresztélyt.
Az ezerszer elhangzott, ócska érvelésüket nem is reprodukálnám, mindannyian hallottuk már, unásig ismert, hogy a nemi viselkedés „divatból” változik (ugyan már, ne tessék hülyéskedni), ha nem beszélünk a homoszexualitásról, akkor az nincs (mindig volt, mindig lesz), hogy „a ballib terror teszi lehetetlenné a homoszexuálisok kezelését” (meg a tény, hogy ez nem betegség, tehát nincs mit kezelni).
Hát kérem. Egyfelől nekem magamnak az a véleményem, hogy szexuális téren míg két ember közös megegyezéssel ügyködik az ágyban, egymás örömére, és nagykorúak mindketten, valamint egyik sem okoz kárt ezzel senkinek, a világon semmi közünk ahhoz, hogy mit művelnek. Ő dolguk. Amint az is a nézetem, hogy a szexuális beállítottság nem determinálja senkinek sem a képességeit az élet más területén, így pláne nincs hozzá köze senkinek.
A műsorvezető, az érdekes nevű Trombitás Kristóf Keresztély is így gondolhatta korábban, ugyanis még korábban a többek között általa is szerkesztett Il Nostro Calcio oldalon nagy respektussal nyilatkozott a melegjogokért kiálló Moscardelliről, tehát a minapi tévéadásnak egy hozadéka mindenképpen volt – valamikori kollégái az oldalon elhatárolódtak a mostani Trombitástól.
Ami nem tetszik a kormánynak, azt „gyógyítani” kell?
Egyáltalán, mi ez, hogy ha valamit nem ért a kormány vagy nem tetszik neki, azt „gyógyítani” akarja? A valamikori Szovjetunióban próbálták elmegyógyintézetben kezelni az ellenzékiséget, mondván, hogy mivel rendszerük a világ legtökéletesebbike, logikus, hogy akinek nem tetszik, csakis őrült lehet, azt meg gumiszobába kell küldeni.
Ma még csak a melegek „kezelése” lehet tárgya a közbeszédnek.
Holnap már esetleg a „kényszergyógykezelésük” is.
Holnapután lehet, hogy felkerül a pszichés megbetegedések listájára az ellenzékiség is.
És annak kényszergyógykezelése.
Mellesleg, a ma reggeli Magyar Időket böngészve arra juthatunk, hogy a kormányzati támadások következő célcsoportja a közgazdászok lesznek – ugyanis nem sikerült kimutatni a magyar gazdaság szárnyalását. Sehogy sem sikerült.
Talán tessék sajtóhibára gyanakodni a közgazdászok ekézése helyett: ugyanis ha a szárnyalásból kimarad egy ékezet, akkor már kimutatható a jelenség.
A Brexit hulláma minket is elérne
Bár a brit-magyar gazdasági kapcsolat nem a legnagyobbak egyike, legalább 2900 cég és 69 ezer alkalmazott sorsát befolyásolná a kilépés az EU-ból. Az összuniós hatások még erősebbé tehetnék a következményeket.
Nagy-Britannia kilépése vagy bennmaradása jelenleg is a levegőben lóg: az Európai Bizottsággal létrejött megállapodást a brit alsóház mellbevágó arányban utasította el, de a kormány elleni bizalmatlansági indítványt is leszavazta. Theresa May kormánya most napokon belül új javaslatot készít.
Jelenleg még minden lehetőség fennáll: kilépnek valamilyen megállapodással, mennek enélkül, ami gazdasági katasztrófához vezethet, és új népszavazás nyomán akár maradhatnak is.
Különösen a legrosszabb opció érintené a legsúlyosabban a magyarországi brit érdekeltségű vállalkozásokat és a kétoldalú kapcsolatokat. Az Opten által készített gyorselemzés alapján az látszik, hogy az elmúlt években 2300-at meghaladó közvetlen brit tulajdonú cég működött Magyarországon, a közvetett tulajdonúakat beszámítva 2900. Ezek jelenleg 69 ezer embert foglalkoztatnak.
Az Opten felhívja a figyelmet arra, hogy a Brexitről tartott
népszavazás óta megtorpant az itteni közvetlen brit tulajdonú cégek számának növekedése.
2004-ben, a magyar uniós tagság kezdetén 1525, a rá következő évben már 1709 volt, 2010-ben 2062, 2015-ben 2239.
Amikor megtartották a kilépési népszavazást (2016-ban), már 2309 közvetlen tulajdonban lévő brit érdekeltség működött az országban. Akkor viszont megállt az addigi dinamikus növekedés, idén 2304 cég van nálunk. Ebben
a három évben az alkalmazottak száma is csökkent négyezerrel.
A brit gazdaság súlya még ezeknél is magasabb a magyarországiban. A tulajdonosi kötődésen felül az export-import folyamatokon és a közvetett beszállítói láncokon keresztül jóval nagyobb kapcsolódási kör azonosítható a cégek mikrogazdasági szintjén is – írja a céginformációs szolgáltató.
S mindezeken felüli – még kiszámíthatatlanabb – a teljes uniós piacon várható turbulens hullámverés következménye, ha Britannia valóban kilép. S különösen ha megegyezés nélkül.
A Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi termékforgalmi kimutatása szerint (az utolsó összesített évben) 2017-ben 565,2 milliárd forint volt a kétoldalú kapcsolat értéke, ami 2015-höz képest csaknem 90 milliárdos növekedés. Összehasonlításul: a legnagyobb partner Németországgal folytatott külkerforgalom 2017-ben egy nagyságrenddel nagyobb, 7612 milliárd volt. Ezzel együtt láthatóan súlyos tétje van a Brexit megvalósulásának.
Persze a folyamatnak egészen biztosan lehetnek nyertesei is. Például az árfolyamváltozás jótékony hatással is lehet a cégek egy részére. Mindezek mellett a vámok esetleges visszaállítása is erősen szórhatja a piaci mezőnyt.
Természetesen mindezen szempontokon felül az is komolyan befolyásolhatja a hazai gazdaságra és vállalkozásokra gyakorolt hatásokat, hogy – tulajdonosi kapcsolatától függetlenül – egy-egy cég forgalmában mekkora a brit részarány.
Bréking (fék)nyúz, 2019. január 17. – Tudósítás a másik valóságból
A 888 megírta, hogy Róma, Budapest és Varsó Európa új tengelye. Orbán tanácsadójától, Bakondi Györgytől pedig megtudhattuk, hogy az Európai Parlament folyamatosan nyomás alatt akarja tartani azon államokat, amelyek ellenzik a migrációt. Hidvéghi Balázs, a Fidesz szóvivője elmagyarázta, hogy Brüsszel azért ad a Soros-szervezeteknek több pénzt, hogy még több bevándorlót hozzanak be.
Egyértelművé kell tenni, ki az, aki támogatja, illetve ki az, aki ellenzi az illegális bevándorlást
Manapság már szinte nincs olyan állam Európában, ahol ne lenne téma az illegális bevándorlás. A közelgő EP-választások miatt egyre több politikus keresi szövetségeseit, Róma és Varsó között egyre szorosabb a viszony. Szakértők szerint a politikusok szeretnék egyértelművé tenni, hogy ki az, aki támogatja, illetve ki az, aki ellenzi az illegális bevándorlást.
Salvini az, aki karakteres politikai álláspontot képvisel a kérdésben, az ő nevéhez fűződik, hogy Olaszországban megváltozott a migráció megítélése. Salvini szövetségeseket keres, ami nem szól másról, mint egy felkészülésről az EP-választásra és arról, hogy minden ország beazonosítsa őt, mint a migrációt ellenző politikust. (888: Róma, Budapest és Varsó Európa új tengelye)
Az Európai Parlament folyamatosan nyomás alatt akarja tartani azon államokat, amelyek ellenzik a migrációt
Az Európai Parlamentnek két célja van: legálissá tenni a migrációt, és folyamatosan nyomás alatt tartani azon államokat, amelyek ezzel nem értenek egyet – mondta Bakondi György csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, a 2015-ben kezdődő migrációs válságnak súlyos politikai következményei lettek, mert az egyes európai országok állampolgárai úgy ítélték meg, hogy ami addig történt, az nem jó.
Hozzátette, azért mérséklődhetett 2015-höz képest – amikor több százezer ember vonult át Magyarországon is – a migrációs nyomás, mert egy sor ország védekezni kezdett, s az olasz-líbiai útvonalon 80 százalékkal csökkent a migránsok száma.
Ezzel párhuzamosan Spanyolországban 120 százalékkal több migráns érkezett tavaly, aminek hatására a helyi kormány is szigorú intézkedéseket vezetett be – mondta. (MTI: Bakondi: az Európai Parlament legálissá tenné a migrációt)
Soros György diktáltja a brüsszeli migrációs politikát
A Fidesz szerint az Európai Parlament (EP) mai döntései újra rávilágítanak arra, hogy gyakorlatilag Soros György diktáltja a brüsszeli migrációs politikát, ugyanis az EP megszavazta, hogy az európai emberek pénzéből ezután több száz millió euróval több pénzt adjanak a Soros-szervezeteknek – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója.
A kormánypárti politikus hozzátette: arra is készülnek, hogy akár a brüsszeli bevándorláspárti politikával szembemenő tagállamoktól is pénzt vegyenek el, hogy aztán ezeket az összegeket a bevándorláspárti Soros-szervezeteknek adják.
Kijelentette: Brüsszel azért akar a Soros-szervezeteknek több pénzt adni, hogy azok még több bevándorlót hozzanak be Európába.
Hidvéghi Balázs szerint ez egy újabb bizonyíték arra, hogy az Európai Parlament jelenlegi, bevándorláspárti többsége lépésről-lépésre a Soros-terv szerint halad. (MTI: Hidvéghi: Brüsszel azért ad a Soros-szervezeteknek több pénzt, hogy még több bevándorlót hozzanak be)
Aranybarátság
A hír csak kicsit abszurd, voltaképpen az a csoda, hogy eddig ez az első ilyen jellegű lebukás – röviden, arról van szó, hogy a honi Vonzás Törvénye nevű kisegyház vezetője, bizonyos P. István atya ellen vádat emeltek piramisjáték szervezése miatt, és már meg is volt az első tárgyalás. Kár, hogy nem tudtam róla időben, esküszöm elmentem volna tudósítani.
Mert a bírósági tudósítás külön műfaj, hangulata van és kivétel nélkül mindig okosabban jön ki az ember a tárgyalóteremből, mint ahogy bement – persze, van egy rítusa a dolognak, ahogy az elején megkérdi a bíró a feleket, engedélyezik-e a sajtó számára a kép- és hangfelvételek készítését, a felek szinte sosem engedélyezik, tehát engedély nélkül készül a felvétel, én is látom, ők is látják, a bíró is látja, hogy felveszem, de sebaj… de ne a sajtóelmélettel foglalkozzunk, lássuk, mi a vád István atya ellen?
Az, hogy Aranybarátság Segítő Klub néven piramisjátékot szerveztek, az egyház berkein belül (és kívül is). Mármost a név jó: ki ne akarna barátkozni az arannyal? Kinek ne volna szüksége némi segítségre? És még klub is: azért gondolom, hogy erről lehet szó, mert kotorászás közben sikerült rábukkanni ez egyház nevéhez köthetően egy „Vonzás Törvénye Egyház Károsultjai” nevű Facebook-csoportra, és ott így nevezik a vállalkozást. De az ügyészség pontosabban fogalmaz:
„Egy 54 éves budapesti férfi társaival együtt 2010-ben egyházat alapított, majd miután – a törvényi változások folytán – 2012. január 1-től már nem minősültek egyháznak, az egyházi minőség fenntartásának látszata mellett 135 esetben fogadott el adományokat azzal, hogy a pénzt befizetőknek az összegyűjtött összeg segélykénti újraosztását ígérte.”
Pedig ez lesz az… a csoport ugyanis 2014-es, azóta nem frissült. Ott különben így mutatkoznak be: „A Vonzás Törvénye Egyház keretein belül működő Arany Barátság Üzleti Kör nevű bujtatott pilóta játék károsultjait keressük.” De szó van vásárlói csoportról is, szóval a szélhámosság mindenféle nemeit felvonultathatta az atya.
A piramisjáték különben nem egy bonyolult dolog:
arról van benne szó, hogy én elkérek valakitől sok pénzt, és azt ígérem, hogy ha hoz még pár embert – általában ötöt-tízet szokás előírni – akik szintén adnak nekem sok pénzt, akkor még többet kap tőlem vissza. Aztán az újaknak is ezt mondom, és pár lépésben elérjük először Magyarország, aztán a bolygó teljes lakosságának szintjét, hiszen én a pénzeket nem valamiféle termelő munkából származó bevételből fizetgetem ki, amíg kifizetem, hanem bizony az ügyfelektől befolyó összegekből, tehát ez addig él, míg terjeszkedni tud. Illetve, úgy szokott lezajlani, hogy az első pár szintet még kifizetik, aztán lázas hálózatépítés következik, de már nem képes fennmaradni a rendszer, és összeomlik, az alapító elutazik a Bermudákra és ott tölti élete hátralévő részét, a második-harmadik szint szervezőit meg becsukják, ha nem is hosszú időre.
Van olyan variáció is, amiben nem kell senkinek semmit küldeni, viszont az ügyfél kap fizetséget egy „csatlakozási díj” ellenében. Ekkor természetesen a cég semmilyen profitot nem termel, a fizetést a csatlakozási díjak exponenciális növekedéséből fedezik. És ugyanígy összeomlik az egész, persze.
Mármost a piramisjáték szervezése Magyarországon bűntett a Btk. 412. §-a szerint. Pontosan idézve:
„Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő, és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül, vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Hát ez a törvényi tényállás, kérem, akkor most lássuk magát az esetet
A Vonzás Törvénye egyházat 2010-ben alapították, akkor ez még nem volt nehéz dolog, azonban a kormány 2011-ben megváltoztatta az egyházakra vonatkozó szabályozást. Ennek alapján 2012-ben közjogi szempontból az összes magyar egyház megszűnt, az egyházi státuszt pedig csak azok a szervezetek (összesen 14) kaphatták vissza, akikre az országgyűlés rábólintott. Valódi, karitatív kisegyházak is áldozatául estek különben ennek az intézkedésnek: például Iványi Gábor Magyarországi Evangéliumi Testvérközössége, akik több pert is nyertek a magyar állam ellen, ám az mégsem hajlandó visszaadni az egyházi státusukat. Igen ám, de ők valódi egyház, valódi jótékony tevékenységgel.
A Vonzás Törvénye viszont csak állítja, hogy jótékony célra szedte be a pénzt – mindösszesen olyan 25 millió forintot, ami nem sok, de azért nem is kevés – sok mehetett el a bevételből a fenntartási költségekre, a központjuk ugyanis Budapest egyik legfrekventáltabb helyén, az Aranykéz utcában volt (innen tehát az arany a cég nevében), de országszerte több helyen is voltak regionális irodái.
István atya természetesen tagad. Nem volt semmi, ami volt, az nem úgy volt, ők tényleg szétosztották a pénzt, amit meg nem, azt gondosan magukhoz vették, hogy el ne lopják rossz emberek, és időközben elkopott, mert a pénz ilyen természetű, hogy kopik. A kegyes atya a 444-nek azt nyilatkozta, hogy a Fidesz és a kormány akarja egy koncepciós eljárásban megsemmisíteni, amiért pert indítottak az egyházi státuszuk visszaszerzéséért a Strasbourg-i Emberi Jogi Bíróságon.
Ebben kicsit kételkednék.
Már nem abban, hogy a kormány mindenre képes, akár erre is, hanem abban, hogy pont ezt a vallási-szervezeti szempontból jelentéktelen ám roppant jövedelmező kisegyházat tennék egy koncepciós per áldozatává a strasbourgi keresetük miatt – mikor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség például nyert is pert ugyanezen a nemzetközi fórumon a magyar kormány ellen, és őket mégsem kezdték ki ilyen úton-módon, pedig ha valakikre, hát rájuk tényleg haragudhatnak.
Különben nem is értem István atyát, kezében a szabadulás kulcsa, nem tagadnia kellene a piramisjáték szervezését, hanem beismernie, és azt mondania, hogy ez hitének szerves része. Kicsit csavarni kéne a dogmákon, az igaz, de ha utána megkérdezné a bíróság:
– És miben hisz ön, amihez elengedhetetlen a piramisjáték?
Nyugodtan válaszolhatná:
– Én, kérem, Ozirisz főpapja vagyok.
Márpedig Oziriszhez Íziszhez, Széthhez, Amonhoz, Réhez, Hathorhoz valóban társítható a piramis, ezt mindenki tudja a Csillagkapu című tévésorozatból.
Ehelyett a mi István atyánk olyanokat mond, hogy „a sötét erők most nagyon munkálkodnak ebben az országban… mi a világos erők oldalán állunk…” – hát, ez még egyházi bíróság előtt is gyenge volna.
Kérem, ne szépítsük: szélhámossághoz nem elég az, ha megvan a csibészségre való hajlam az emberben, tehetség is kell a kivitelezésben, különben hajítófát sem ér a stikli.
Hát így van ez, arany barátaim – mondaná Hofi.
