Kezdőlap Itthon Oldal 326

Itthon

Ez csak más hangnem vagy másik Gyurcsány?

0

Fideszt leleplező videóüzenet került ki Gyurcsány facebook oldalára. 4647 megosztás 159 ezer megtekintés… Mi lenne ha még népszerű is lenne?

5 percben az ország legnagyobb átveréséről

Ugye te sem vetted be, hogy létezik a Soros-terv?Sajnos kétmillió magyar igen. Most megmutatom nektek, hogy mi volt a Fidesz receptje. Itt a nagy átverés 5 percben. Orbán mindenre képes a hatalma megtartásáért. Ne dőlj be neki.

Közzétette: Gyurcsány Ferenc – 2019. január 22., kedd

Sztrájkra készülnek az Audinál

Információnk szerint – akár időtartam nélküli – sztrájkot jelent be ma délután az Audi szakszervezet. A cég zsarolásszerű érveléssel állt elő, bérajánlata ráadásul az eddig ismertnél is kedvezőtlenebb a dolgozóknak.

„Izgalmas lesz” – ezzel jellemezte ma délután három órai sajtótájékoztatójukat az Audi Hungária Független Szakszervezetének (AHFSZ) egyik tisztségviselője. Ezen a Független Hírügynökség információja szerint sztrájkot jelentenek be, valószínűleg nem újabb két órás figyelmeztető leállást, hanem határozatlan idejűt.

Tegnap éjfélkor járt le a 2019-es bérmegállapodásra előirányzott tárgyalás az Audi Hungária Zrt.-vel. Ezzel véget ért a törvény szerinti 7 napos egyeztetési kötelezettség. Az álláspontok nem közeledtek. Az AHFSZ öt napja tartott két órás figyelmeztető sztrájkot. Akkor a hivatalos közlés szerint az érdekképviselet erre az évre 18 százalék, de minimum 75 ezer forint béremelést igényelt, az Audi két évre 10+10 százalékot ajánlott.

Utóbbi azonban nem csak elmarad az AHFSZ igényétől, hanem – ahogyan ezt lapunk megtudta – ráadásul nem átlagos, mindenkit érintő növekmény lenne, hanem

területenként eltérő, az ottani vezetők döntése alapján differenciált hányad.

Ezt támasztja alá az AHFSZ Facebook-oldalának egyik bejegyzése, amelynek írója szerint erre az évre 5, jövőre 1-5 százalék adható béremelést kapnának. Az AHFSZ-ben erre azt mondták, hogy a cég „tologatja a számokat”, összesített gazdálkodási adatok alapján ajánlott béremelést.

Az Audi Hungária kedden azt közölte a szakszervezettel, hogy „a munkáltatói oldal béremelési ajánlatainak kerete elérte a maximumot, továbbá előre vetítette azt a félelmét, hogy a járműgyártásunkban jelenleg futó modellek mellé egy a szakszervezet által követelt béremelési csomag esetleges elfogadása miatt nem érkezhet újabb modell valamint annak is hangot adott, hogy a követelésünk veszélyeztetheti a motorgyártásunk jövőbeni darabszámait is” – olvasható az AHFSZ honlapján.

A bértárgyaló delegáció jelezte, hogy a szakszervezeti követelés elfogadásával – munkatársaikat végre megbecsülve – továbbra is tudná biztosítani vállalatuk megkérdőjelezhetetlen, prémium termelési mutatót.

A cég közlését a szakszervezet egyértelmű zsarolásként értékelte. Szerintük ugyanis nincs hová vinni a Győrbe szánt új modelleket és a motorgyártást. Ahogyan múlt heti cikkünkben írtuk, a bérek és a termelékenységi mutatók alapján a magyar Audiban

a legalacsonyabbak a bérek a német monstrum hálózatában,

a német anyacégében dolgozókénak ötödét keresik.

Az Audi Hungária dolgozói szervezettsége egyébként messze a legmagasabb az országban. Az AHFSZ-ben elmondták, hogy ez eddig megjelentekkel szemben a 13 ezres alkalmazotti létszámból 9 ezer a szakszervezeti tag. Ez csaknem 70 százalék.

Az érdekképviselet Facebook-oldalán egyébként példátlanul egységes a sztrájk támogatottsága.

A Makkabeusok Pesten – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, általában békésen kávézgatunk, az ember nem keresi a konfliktust, de a mai beszélgetésünk témája elképzelhető, hogy kavar majd némi vihart. Tudom én, hogy magam idézem a fejemre az eleven parazsat, magam nyúlok a darázsfészekbe, de ki kell mondani a problémát: sok, nagyon sok minden nem stimmel a 15. Maccabi Európa Játékok körül.

Az egy dolog, hogy ez a sportesemény – mely meghatározása szerint elkötelezetten zsidó jellegű – sokaknak nem tetszett már akkor sem, mikor csak a híre kélt annak, hogy Budapesten fogják megrendezni, ráadásul idén. Ilyen volt a Mi Hazánk mozgalom, ami aláírásgyűjtésbe is kezdett tavaly novemberben az esemény megrendezése ellen, bár nem túl nagy sikerrel: viszont a gyűjtés közben felmerülő egyik jelszó megdöntötte a hülyeség világrekordját: „A Maccabi Játékokat tartsák Maccabiban!”

De fordítsuk komolyra a szót: igen, megrendezik őket, idén, július 29. és augusztus 4. között.

Hol rendezik?

Ez már problémásabb.

Eredetileg ugyanis a játékokat a most épülő Kerepesi úti Sportparkban kívánták megrendezni, de az csak 2020-21-ben fog elkészülni, ezért új helyszínt kellett találni. A legtöbb verseny így a Ludovika Akadémiára kerül. Fontos helyszínek lesznek még a Hajós Alfréd Sportuszoda, az MTK városmajori teniszpályái és röplabdacsarnoka, a Lantos Mihály Sporttelep futballpályái, valamint az alcsútdobozi Pannonia Golf & Country Club. Különlegesnek ígérkezik az országúti kerékpáros verseny és a hosszútávfutás, hiszen előbbi a kincsesbányai Bringa Fiesta, utóbbi pedig a Várkert Bazárból induló Budapest Night Run része lesz.

Hát, azért ebben a speciális esetben a Ludovika kissé pikáns helyszín, de ha ott van hely, hát ott van hely. Kérdés ugyan, hogy mi a fityfenének nem épül meg időben a Sportpark, kérdés, de olyan, amit nem egészséges firtatni, mert egy fagyos hajnalon még arra ébred az ember, hogy harminckétszer hátba lőtte magát egy mérgezett kötéllel, maradjunk annyiban, hogy ha nem épült még meg, majd megépül a maga idejében.

A finanszírozás kérdése sem érdektelen, de azt már sokan boncolgatták, kárhoztatva, helyeselve, én inkább nem mennék bele –

hanem kulcskérdés még egy nemzetközi sporteseménynél a médiapartnerség is.

Itt álljunk meg egy pillanatra.

A világ minden más országában úgy megy ez, hogy ha egyik-másik cég médiapartnere a rendezvénynek, őket kiemelt hely illeti meg ott, az ő kamerájuknak mindig lesz helye a pálya mellett, munkatársuknak a sajtópáholyban, de azért a többi sajtótermék munkatársai, kamerái is bemehetnek – a partnerek megkapják a legjobb helyeket, de mások is dolgozhatnak, csak épp a rosszabb helyekről.

Mármost ez Magyarországon kicsit másképp van: én a vizes VB idején a Sport.Mindig című lapnál (is) dolgoztam, ugyan ez sosem politizált, de vagy eleve rossz hírünk lehetett a munkatársak személye miatt, vagy más oka volt, elég az hozzá, hogy egy nyamvadt belépőt nem kaptunk, akárhogy kértük, de pénzért sem mehettünk be egyik versenyre sem, mert elvben „minden jegy elkelt”. Nem csak mi jártunk így, több laptársunk is, a 444 sem kapott első kérésre belépőt, az Indexnek is voltak problémái emlékeim szerint: evett minket a fene, hogy a mi városunkban zajlanak a világversenyek és mégis tévéből kell közvetítsük őket.

Faramuci egy megoldás volt, amolyan igazi, mai, magyaros.

Tehát megtanulhattuk, hogy a médiapartnerség ma, Magyarországon voltaképpen kizárólagos közvetítési jogot jelent. Hát akkor lássuk, kikkel írtak alá médiapartneri szerződést tegnap a 15. Maccabi Európa Játékok szervezői?

„A 2019 január 21-én az Új Hidegkuti Nándor Stadionban megtartott találkozón az ATV, a Sport TV, az Echo TV, az Origo, a Lokál, a Ripost, és a 888 képviselője írt alá médiapartneri megállapodást a 15. Maccabi Európa Játékok szervezőivel. Jelenleg is zajlanak tárgyalások az EMG 2019 Sport Kft. és médiacégek között további médiapartnerségi és médiatámogatói megállapodások megkötése érdekében.” (Origo)

Na, itt akadt a torkomon a kávé. A Sport TV-t értem. Az jogos, nincs egy szavam sem. Az ATV is belefér, elvégre valóban soha nem volt antiszemita, sőt. De az Echo TV? Szaniszló Ferenc csatornája, ahol még alig pár éve is nyíltan antiszemita adásban magyarázta az említett úr, hogy Mohácsot is zsidó ármány okozta? Ahol 2007-ben Siklósi Beatrix Szálasit idézhette? (A hölgy különben több szempontból is nevezetes: a kilencvenes években ő volt az első, aki sajtóperrel fenyegetett meg engem, 2003-ban interjút készített az M1 Éjjeli Menedék című műsorában David Irving holokauszt-tagadó történésszel, most pedig érdekes módon az M5 közszolgálati csatorna egyik vezetője, de szerintem korántsem ért még véget karrierje: hétpróbás veteránja ő a magyar szélsőjobbnak).

Ez az Echo TV kap közvetítési jogot?

Az Origo, a Lokál és a Ripost egyszerű kormányszócsövek, az ő esetük világos. De a 888 már más tészta: az az antiszemitizmus, ami a kormánypropagandában utóbbi időben csak látensen bukkanhat fel politikai meggondolásokból, már náluk sem része a fő irányvonalnak, ellenkezőleg, valamiféle törleszkedést figyelhetünk meg náluk Izrael konzervatív politikai köreihez, azonban ők a magyar kormánypárti alt-right elméleti-ideológiai lapjának számítanak, és élen járnak (igaz, említett laptársaikkal együtt) a Soros-ellenes kampányban, ami szintén látens antiszemitizmus. Csak éppen becsatornázva, kormányérdek mentén. Ahogy fordul a politikai kocka – és pörög az mindig, meg nem áll – úgy fogják ledobni a vallási-felekezeti tolerancia álarcát és mutatják meg valódi képüket.

A partnerek között azonban nagyítóval sem találunk zsidó közösségi médiumot: sem a Szombatot sem az Új Életet nem hívták meg, meg nem erősített információim szerint a Szombat nem is nagyon fog tülekedni, hogy ebben a megtiszteltetésben részesülhessen: az ember jobban teszi, ha nem keveredik ilyen társaságba.

De mi fontossága van egyáltalán annak, ki a médiapartner és ki nem az?

Ennek nagyon komoly anyagi fontossága van.

Ezeket a játékokat sokan fogják figyelemmel kísérni, elsősorban Izraelben, de az Egyesült Államokban is milliókat érdekelnek majd, és általában, világszerte lesz piaca a készülő közvetítéseknek. Mármost az ATV profilja miatt nem ad majd egész napos élő adást, a Sport TV is kell időnként mással foglalkozzon, tehát a közvetítések többségét az Echo TV készítheti el – és árulhatja jó pénzért.

Mennyi ez a jó pénz?

Ezek inkább tízmilliók, mint milliók, de legalább dollárban.

Gratulálok a Maccabi Európa Játékok szervezőinek: alaposan sikerült kitömni a magyar szélsőjobboldal zsebét. Hogy ebből mennyi Drábik- és Spöttle-interjút lehet majd leforgatni, mennyit kap majd honoráriumként Huth Gergely vagy bayerzsoca? Abba jobb bele sem gondolni.

De miért alakult így a médiapartneri szerződés, miért nem lettek mások a partnerek?

Ezt csak találgatni lehet, mert nem kötik az orrunkra, de elég világos a helyzet. A szervezők valószínűleg nem kaptak más ajánlatot, és vagy jobb híján, vagy kényszer hatására, de ezt fogadták el.

Hát, ahol lehet választani krumplileves és krumplileves között, ott elképzelhető, hogy a krumplileves fog a legjobban fogyni… A Maccabi Európa játékok megrendezése már nem kérdés, ha elmaradnának, az akkora világbotrányt keltene, amire alig volt példa a sporttörténelemben, talán csak a Los Angeles-i olimpia bojkottjához volna mérhető.

Az is világos, hogy a mostani magyar kormány külpolitikájának – amennyiben egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről – szerves része ez a sportesemény.

De az nagyon valószínű, hogy a játékok szervezői vagy:

Nem ismerik Magyarországot és viszonyait.

Vagy nagyon is ismerik, és belátták, nincs esélyük az Echo TV ellen.

Harmadik lehetőség nincs.

Kicsit pikáns lesz.

Kicsit, hogy úgy mondjam, tréfli.

Elképzelem az Echo TV tudósítóját, amint bejelentkezik:

– Kedves nézőink, itt az önök tudósítója beszél a nagy múltú Ludovikáról, ahol annak idején Horthy Miklós és Szálasi Ferenc hadseregének annyi, de annyi tisztje végzett, bizony, mind itt koptatták az Akadémia nagy múltú lépcsőit, folyosóinak köveit. Közvetítést adunk a 15. Maccabi Európa Játékokról… mazel tov a magyar versenyzőknek. Szebb jövőt!

26 milliárdosnak akkora a vagyona, mint az emberiség felének – de mi lehet nálunk?

Pár napja érkezett a megdöbbentő hír, hogy a világ 26 leggazdagabb emberének akkora a vagyona, mint a világ szegényebb felének, vagyis 3,8 milliárd embernek. Már ez is elég felkavaró, ráadásul én rögtön azon kezdtem el agyalni, hogy vajon mi lehet a helyzet nálunk.

Az Oxfam nevű nemzetközi szervezet készítette el azt a statisztikát a davosi világgazdasági fórum kezdetéhez időzítve, amely szerint iszonyú mértékű a világ vagyonának koncentrációja és a társadalmi különbségek folyamatosan nőnek, hiszen 2017-ben még „csak” a 43 leggazdagabb vagyona volt azonos 3,8 milliárd emberével.

„A gazdagok és szegények közötti egyre szélesedő szakadék ellehetetleníti a szegénység elleni harcot, károsítja a gazdaságot és szítja az emberek dühét” – mondta Winnie Byanyima, a szervezet vezérigazgatója.

Az Oxfam azt is felvetette, hogy egy mindössze 1 százalékos globális vagyonadó bevezetése a világon minden olyan gyerek számára oktatást biztosítana, aki ma nem jár iskolába, és olyan egészségügyi rendszer kiépítését tenné lehetővé, ami évente 3 millió életet menthetne meg.

És mi van Magyarországon?

Itt is 26 milliárdosnak van annyi vagyona, mint a lakosság felének? Többnek, vagy kevesebbnek?

Erről persze nincs hivatalos statisztika, de ha lenne is, gondosan eltitkolnák. Szóval csak tippelhetünk, hogy nálunk hány oligarcha vagyona fedi-e le a lakosság felének összes vagyonát. Én a magam részéről azt feltételezem, hogy ma még némileg többen lehetnek mint 26-an, ám rövidesen kevesebben is elegen lesznek, mert folyamatosan nőnek a társadalmi különbségek.

Az ugyan igaz, hogy a leggazdagabb magyar, Mészáros Stróman Lőrinc (még?) messze nem olyan gazdag, mint a 26-ok közzé tartozó Mark Zuckerberg, hiába állította magáról, hogy okosabb a Facebook alapítójánál. Viszont abba is gondoljunk bele, hogy a világ 26 leggazdagabb embere átlagosan, fejenként több mint 142 millió ember vagyonának megfelelő tőkével rendelkezik. Magyarország lakosságának a fele pedig kevesebb, mint 5 millió. Ha ez elosztjuk 26-tal, az csak 192 ezer. Szóval: van-e Mészárosnak, Csányinak, Garancsinak, Tiborcznak stb. fejenként átlagosan annyi vagyona, mint 192 ezer szegény magyar állampolgárnak? (Mészáros vagyona a Forbes szerint 381,3 milliárd forint, persze a leggazdagabb magyarok átlaga ennél jóval kevesebb, például Simicska Lajos már csak a 28., 40 milliárdos vagyonnal.)

Ennél is fontosabb azonban, hogy nálunk is egyre nagyobbak a vagyoni különbségek, aminek már most borzalmas következményei vannak. Sőt!

Nálunk a kormány szándékosan növeli a gazdagok és a szegények közötti szakadékot!

Az Orbán-kormány immár hosszú évek óta tudatosan, politikai és gazdasági döntésekkel segíti egy szűk réteg gazdagodását, elvonva a pénzt a szegényebbektől. Ezt szolgálja egyebek között a központosított, részben törvényekbe és rendeletekbe foglalt, az ügyészség által elnézett korrupció, a közpénzek lenyúlása. Aminek a másik oldala a szegényeket segítő állami kiadások megvágása. Ilyen például a munkanélküli segély időszakának a lerövidítése, a nyugdíjemelések visszafogása, a rokkantnyugdíjak egy részének az elvonása, a családi pótlék befagyasztása, a minimálbér, a közmunkás bér és a különböző segélyek alacsony szinten tartása. Inkább a korrupciónak lehetőséget biztosító stadionépítésekre költik a közpénzt, mint az egészségügyre, általában is a társadalombiztosításra, amit ki is vettek az alaptörvényből.

Az adórendszert úgy alakították át, hogy minél gazdagabb valaki, aránylag annál kevesebbet kelljen adóznia, míg az alacsony jövedelműeknek aránylag jóval többet. Ezt a célt szolgálta a progresszív adórendszer felváltása az egykulcsossal. Téveszme, hogy az egykulcsos adórendszer miatt mindenki azonos arányban adózik. Épp ellenkezőleg! Egyrészt a magas jövedelműek lényegesen több kedvezményt kapnak, lényegesen többet spórolhatnak meg ezért a személyi jövedelemadóból. Másrészt ennél is fontosabb, hogy az SZJA nem az egyetlen adó, amit fizetünk. A többi pedig főleg az alacsony jövedelműeket sújtja. (Erről persze már írtam, de az ismétlés a tudás anyja…)

Magyarországon kell fizetni Európa legmagasabb áfáját, ami 27%! Márpedig akinek alacsony a jövedelme, az gyakorlatilag az egészet olyasmire költi, ami után fizetheti az áfát: rezsi, élelmiszer, közlekedés. Ellentétben a magas jövedelműekkel, akik a jövedelmük nagy részét félreteszik megtakarításokban, utazások közben külföldön költik el alacsonyabb áfával, beruháznak cégbe, ingatlanba stb. Ráadásul jó részük tulajdonos egy cégben, ahol céges autót, telefont használ és elköltségeli a kiadást. Arról már nem is szólva, hogy a leggazdagabbak a jövedelem nagy részét el is tüntetik az adóhatóság elől, strómanok, céghálózatok, offshore cégek, külföldi bankszámlák segítségével.

Lejjebb csúsztunk az európai jövedelmi ranglétrán

Ott tartunk, hogy vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest kissé csökkent is Magyarországon. A legszegényebb magyarok most már a legszegényebb európaiak közzé tartoznak, az Eurostat szerint a 2017-es béremelkedés ellenére Magyarország nem feljebb, hanem még egy kicsit lejjebb is csúszott az európai jövedelmi ranglétrán. És persze négy magyar régió került fel arra a listára, amely az Európai Unió 20 legszegényebb térségét sorolja.

A Magyar Szociális Fórum szerint Magyarországon az elit 600 leggazdagabb tagja akkora vagyonnal rendelkezik, amekkora az ország egy évi bruttó nemzeti termékének (GDP) egynegyede: a legszerényebb számítás szerint is 70 milliárd 231 millió dollárnyi vagyonnal. Ugyanakkor a népesség fele, 4 millió 899 ezer ember vagyontalannak számít, 1,2 millióan pedig csak napi 1-2 dollárból élnek.

Egyszóval a kormány által is erőltetett tendencia a jövedelmi különbségek brutális növekedése. Előbb-utóbb nálunk is elkészülhet egy 26 nevet tartalmazó lista, a lakosság felével szemben.

Újabb videó került elő arról, hogyan rángatták Hadházy Ákost a biztonsági őrök

0

Újabb felvétel került a hvg.hu birtokába Hadházy Ákos és Szél Bernadett kidobásáról az MTVA székházából. A videón már teljes egészében látható, hogyan cipelték ki a köztévé székházából Hadházyt. A felvételt megnézve mindenki eldöntheti, egyetért-e az ügyészséggel, amely szerint a biztonsági őrök jogszerűen jártak el, nyomozni az ellenzéki képviselők ellen kell.

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 22. – Tudósítás a másik valóságból

0

A PestiSrácok.hu megdöntött egy mítoszt, kiderítette, hogy a Soros-egyetem nem is jó egyetem. A Hír TV-ben ifj. Lomniczi Zoltán és Huth Gergely elmagyarázta, hogy a sajtószabadságot az ellenzék és a tüntetők fenyegetik. A Magyar Időkből azt is megtudhatjuk, hogy az ellenzék megkezdte a forradalmi erőszak legitimálását, még a célzott gyilkosságokat nem tartják bűnnek.

A Soros-egyetem nem is jó egyetem, talán nem is egyetem

Amióta a Közép-európai Egyetemmel (KEE) kapcsolatos vita kirobbant, az ellenzéki sajtóban folyamatosan azt olvasni, hogy a kormány el akarja üldözni a legjobb magyarországi egyetemet. Ténynek tekintik, hogy a KEE a legjobb felsőoktatási intézmény hazánkban. Ez is egyike azoknak a meglehetősen megalapozatlan kliséknek, amelyeket sikerült bevezetni a magyar köztudatba, anélkül, hogy valaha is megvizsgálták volna az igazságtartalmukat. Valóban a legjobb lenne Soros György egyeteme? Már önmagában az, ha valaki ilyen kijelentést tesz, hatalmas hozzá nem értésről és pongyolaságról tanúskodik. Nem lehet ugyanis pontosan összehasonlítani a nagy, számos karral rendelkező tudományegyetemeket egy mindössze posztgraduális képzéseket kínáló, elsősorban a humán és társadalomtudományokra fókuszáló intézménnyel. Noha a Közép-európai Egyetemnek tényleg vannak erősségei, olyan szempontok is léteznek, amelyek szerint az intézmény nem kiemelkedő.

A Közép-európai Egyetem (KEE), de nagyon lehatárolt területen működik, publikációs eredményei ezért nem veszik föl a versenyt a legeredményesebb magyar egyetemekével. A legismertebb, úgynevezett Shanghai-listán 2018-ban öt magyar egyetem szerepelt a legjobb ezerben. A KEE nem volt köztük. Egyszer sem sikerült az elmúlt évtizedben Soros György egyetemének bekerülni a legjobbak közé. Az is kérdéses, hogy egyetem-e egyáltalán a Közép-európai Egyetem. (PestiSrácok.hu: Megdőlt egy újabb mítosz: a kanyarban sincs a Soros-egyetem a nemzetközi rangsorban)

A sajtószabadságot nem a magyar kormány, hanem az ellenzék és a tüntetők fenyegetik

A Századvég szakértője, ifj. Lomniczi Zoltán és Huth Gergely a Hír TV esti adásában elmagyarázta, hogy az Echo TV és a Hír TV szerkesztőségét is megfenyegették a tüntetők, ellenzéki képviselők pedig megpróbáltak bohózatot csinálni a műsorkészítésből. Vagyis a sajtószabadságot nem a magyar kormány, hanem az ellenzék és a tüntetők fenyegetik.

Azt is megtudhattuk tőlük, hogy evidens döntést hozott a Központi Nyomozó Főügyészség, többség eddig is úgy gondolta, hogy rendzavarást nem a biztonsági őrök, hanem az ellenzéki képviselők követtek el az MTVA székházánál. (Hír TV: Magyarország élőben)

Az ellenzéki hazaárulók mindent le akarnak rombolni

A múlt év végén kezdődő erőszakos tüntetésekkel és egyéb agresszív, az alapvető emberi normákra fit­tyet hányó akciókkal párhuzamosan az ultraliberális és ultrabaloldali sajtóban is elkezdődött a „forradalmi erőszak” legitimálása.

Az ultrabalos és ultraliberális csoportok, akiket sem történelmi tapasztalat nem pallérozott, sem morális gátlás nem akadályoz, a XX. századi nagy rombolási kísérletek után most először jelentették be, hogy felmondanak minden társadalmi megállapodást. Azzal, hogy az erőszakmentességre vonatkozó rendkívül erős közkívánalomnak is nyilvánvalóan ellene mennek, új fejezetet nyitnak a rendszerváltás utáni történelemben.

Provokálni fognak, mártírokat akarnak gyártani majd, meg akarják bosszulni a rajtuk esett sérelmeket és teljes természetességgel, az ellenzéki sajtó teljes – igaz, még hallgatólagos – támogatásával ki is nyilvánítják, hogy a jobboldaliak elleni célzott gyilkosságokat nem tartják bűnnek, ha a saját torz ideo­lógiai rendszerükben az indokolható. Innen már csak egy lépésre vagyunk az akciótól, a célpontok kijelölésétől.

Az európai parlamenti választások kampányában valószínűleg eldől, hogy Magyarország a széteső nyugati társadalmak egyre inkább az erőszakba beletörődő útját választja-e vagy kikényszerítjük-e a közmegegyezésünk betartását. Magyarország – mint közösség – együtt mozdulva semlegesíti-e az erőszakot hirdető szélsőséges csoportokat, az antifásokkal összefogó náci jobbikosoktól a kamaszokat, fiatalokat a frontvonalba küldő és őket feláldozni bármikor kész ultraliberális poszt-SZDSZ-es, bosszúszomjas csürhéig, vagy tűri, hogy néhány ezer fizetett hazaáruló leromboljon mindent, de tényleg mindent. (Magyar Idők: Hogyan reagáljunk az erőszakra?)

Szijjártó a világűrben – Déli kávé Szele Tamással

Kávézgatunk, kávézgatunk, és ebben a kedélyes hangulatban le kell szögeznem: a magyar diplomácia manapság saját csúcsait ostromolja. Odáig még nem jutottunk el, mint Bárdossy, aki 1941. december 12-én hadat üzent az Egyesült Államoknak (azonban csak fél év múlva fogadták el, addig kerestek minket a térképen), de azért közelítünk ehhez a rekordhoz.

Kérem, Szijjártó Péterről elmondható, hogy a legsajátosabb magyar külügyminiszter (vagy annak látszó egyén). Azért nem érdemes Bárdossyval összehasonlítani, mert az miniszterelnök volt. De Petike különben is inkább humorával és bohókás játékaival tűnik ki elődei közül. Ahol ő megjelenik, szék nem marad szárazon, esküszöm, ha egyszer kikerül a bársonyszékből, komoly jövő vár rá a show-business világában. Tegnapi teljesítménye mindenképpen a stand-up comedy gyöngyszeme, csak úgy zuhogtak a poénok!

A hétfői brüsszeli munkanapnak három főbb eredménye volt (és néhány nem kevésbé fontos ezeken kívül). Szijjártó mester jó érzékkel súlyozva a problémákat, először azt közölte: nem fogadjuk el az EU-Arab Liga nyilatkozatot, amíg az ENSZ migrációs csomagra hivatkozik. Teheránnak nem tetszik, hogy részt veszünk az Iránról szóló amerikai-lengyel rendezésű konferencián, de ettől még részt veszünk rajta. Ezek viszonylag várható hírek voltak: az Arab Liga így járt, ahogy az EU is, Teherán meg most nem olyan fontos nekünk, mint korábban, Varsó sokkal fontosabb (naná, EU-választások előtt vagyunk).

Idáig rendben, másra nem is nagyon számíthattunk. Azonban szóba került, hogy az európai parlamenti választások közeledtével az Unió egy új mechanizmust kíván életbe léptetni az álhírek, hamis hírek elleni küzdelemre. Ettől a mi Petikénk megtáltosodott. A tanácskozás szünetében leszögezte: Magyarország egyetért az álhírek elleni fellépés fontosságával. Hozzátette, hogy habár az Európai Unió kezdeményezése alapvetően arra irányul, hogy az orosz forrásúnak titulált álhíreket tudja kivédeni, a mi közép-európai tapasztalatunk azt mutatja, hogy más irányból is érkeznek befolyásolási kísérletek, illetve érkeznek álhírek, és ezekre is érdemes odafigyelni.

Petike példát is tudott mondani

Nem voltam ott, de elképzelem, amint az egyik kolléga (vagy az egyik külügyminiszter) ez után a magvas gondolat után rászól:

„Na, egy ilyent mondjon!”

Petike mondott. Azt bírta kifogalmazni azon a csókos száján, miszerint példa erre a 2015. szeptemberi röszkei tömegzavargás, amelyet a nemzetközi médiában úgy interpretáltak, hogy ártatlan, pusztán jobb életre vágyó emberek váltak brutális rendőri fellépés áldozataivá, miközben Magyarországon terrorcselekmény miatt ítélték el a zavargás egyik résztvevőjét, Ahmed H-t.

A környezet elfojthatta a cinikus mosolyát, hiszen művelt, európai hölgyekből és úriemberekből álltak: ők tudták, amit mi is, hogy ha azt az utasítást kapja a magyar bíróság, nem csak terrorcselekményért, de falbontásos közszeméremsértésért is elítélték volna azt a szerencsétlen Ahmedet. Hogy Garay Jánost idézzem így, a Magyar Kultúra Napján: „A furfangos diák itt szörnyet prüszente rá, de Háry ő beszédét tovább is folytatá”:

„Nyilván vannak orosz álhírek, ez evidens” – fogalmazott Szijjártó Péter. Ugyanakkor megjegyezte: „Közép-Európában élünk, nem a Holdon és nem is a Marson, ezért pontosan tudjuk, hogy mindkét irányból próbálnak befolyásolni folyamatokat különböző szerveződések. Közép-Európában erről szól a történelmünk, és ez most sincsen másképp. A NATO-ban szoktuk azt mondani, hogy 360 fokos megközelítésre van szükség, én hasonlót javasoltam itt a kollégáknak.” (Index)

Petike, küldd be holnap édesapádat, beszédem van vele. Egyelőre itt egy karó külpolitikából és általában véve diplomáciából, de ez neked nem meglepetés, soha még más jegyre nem vizsgáztál ezekből a tárgyakból. Neked, fiam, súlyos szövegértési problémáid vannak: álhírnek nem azt a hírt nevezzük, ami nekünk nem tetszik vagy kellemetlen, esetleg le akarjuk tagadni, álhírnek azt nevezzük, ami nem igaz.

De lássuk a következő poénját, mert az sem volt akármilyen.

Azt írja a HVG, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jegyzi azt az egyelőre nem nyilvános előterjesztést, amiben javasolják a kormánynak: Magyarország hivatalosan jelentkezzen be a Nemzetközi Űrhajós Szövetség (angolul: Association of Space Explorers, ASE) soron következő, 33. kongresszusának rendezési jogáért. A 2020-as eseményről szóló dokumentum a keltezés alapján most januárban készült, így a közeljövőben a kormány elé kerülhet. Ezért – ahogy ezt rögzítik is benne – még nem tekinthető a kormány álláspontjának, ugyanakkor a kidolgozott anyagból egyértelműen kiderül, hogy komolyan foglalkoznak az ötlettel.

Külön kiemeli a dolgozat, hogy az eseményt „övező nagy nemzetközi sajtóérdeklődés hozzájárul a pozitív Magyarország-kép építéséhez”, ami néminemű éleslátásra utal: ha Szijjártó kezd majd űrkutatásról nyilatkozni, az kétségtelenül komoly érdeklődést fog majd kiváltani. Ugyanakkor a rendezvény „belföldi kommunikációs szempontból is kiemelt jelentőségű” lehetne, mert „ráirányítaná a magyar társadalom figyelmét a hazai űrkutatásra és a magyar űrtevékenységre”.

Kétségtelen, javasolnám még az előadók közé Mikrobit és Mézga Aladárt is, a siker így semmiképpen sem maradna el.

A rendezvény költségvetése különben eltörpül a többi beruházáshoz képest, mindössze egymillió euró, így nincs kizárva, hogy tényleg vendégül látjuk majd 2020-ban a Földet megkerülő 400 űrhajóst, csak annyit mondanék, előtte takarítsunk ki rendesen és akinek koszos a lába, az húzza be a takaró alá, mint a Svejkben, hogy ne lássa a főorvos úr…

Láthatjuk, Petikéből mindenképpen lesz valaki, ha külügyminiszter nem is, de ott a helye a világ nagy nevettetőinek sorában, akkor is, ha nem ő mondta utóbbi időben a legnagyobb poént.

Igen, kérem, lehet fokozni.

A legfalrengetőbb viccet Hollik István volt képes kimondani

Sajtótájékoztatót adott szombaton a tüntetések kapcsán, és azt közölte:

„A szombati tüntetésekből látható, hogy elkezdődött az európai parlamenti (EP-) választások kampánya, amelyre Soros György is mozgósít. Teljesen nyilvánvaló, hogy a munka törvénykönyvének módosítása csupán ürügy. A magyar kormányzat Soros kampányával nem akar foglalkozni, azt viszont sajnálja, hogy van néhány olyan szakszervezet, amely asszisztál a bevándorláspártiak kampányához.”

Így mondta, szó szerint.

A.

Magyar.

Kormányzat.

Soros.

Kampányával.

Nem.

Akar.

Foglalkozni.

Tessék már nekem megmondani, mi a fűzfán fütyülő rézangyallal foglalkozik már évek óta, éjt nappallá téve, mi egyébbel, mint egy hallucinált Soros-programmal?

Mivel plakátolták tele az országot, mint egy őrült tapétázómester, ha nem ezzel?

Hát most kell kiderüljön, hogy még csak nem is akarnak foglalkozni vele, utálják, semmi kedvük hozzá, de muszáj nekik?

Képzelem, mit művelnének, ha még akarnának is.

Hollik Karinthy-gyűrűt fog kapni ezért a viccért, akárki meglássa.

Ahogy látom, udvari bolondból már elég erős a felhozatal.

Most már szükségünk lenne pár diplomatára, politikusra is.

Belátta a KSH, hogy nem jók a keresetadatok?

Ez így nem igaz, de mégis módszertani változásra készül. Új forrásokat vesz igénybe, ami árnyalni fogja a kevesek által elhitt számokat. Most már 355 ezres átlagkereset lenne papíron.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) e hónaptól megújítja keresetstatisztikai adatgyűjtését – adta hírül ma. Ezzel a gazdaság egészére kiterjedő, az eddiginél jóval részletesebb adatokkal tudnak szolgálni.

Erre szükség is van, évek óta rengeteg kritika éri ezeket a hivatalos adatokat, mondván: az átlagkeresetekben „nem ismer magára senki”. Ugyancsak ma tette közzé legújabb számait a KSH. Eszerint 2018. novemberben

a bruttó átlagkereset 355 100 forint volt,

10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Az év első 11 hónapjában a bruttó átlagkereset 327 200, a nettó átlagkereset 217 600 forint volt, mindkettő egyaránt 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az inflációval korrigált reálkereset növekedése 8,5 százalék volt.

A KSH módszertani változtatása lehetővé fogja tenni például az úgynevezett mediánkereset mérését is (vagyis azokét, akiknél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet), ami sokkal közelebb áll a valós életbeli viszonyokhoz.

Ahogyan ezzel tavaly részletesen foglalkoztunk, a foglalkoztatottak kétharmada (más számítások szerint akár 70 százaléka) az átlag alatt keres. Ha az akkori „kulcsot” alkalmazzuk,

a mostani mediánbér bruttó 250 ezer körül lehet,

vagyis az alkalmazottak fele kap ennél kevesebbet, fele többet.

A KSH ezentúl igénybe veszi az adóhivatalba és az államkincstárba befolyó adatokat is.

Remélhetően sikerül megoldani azt a problémát is, ami abból fakad, hogy az 5 fősnél kisebb vállalkozások kimaradnak a jelenlegi adatgyűjtésből. Márpedig egyéb kutatási tapasztalatok szerint ezeknél jóval kisebb az alkalmazkodóképesség, tehát a hivatalos bérdinamika is alighanem elkerülte ezeket a vállalkozásokat.

Készültek olyan számítások – például a Portfólión közölt -, amelyek szerint a munkaerő-piaci statisztikai és a valóságos reálbér-növekmény között kétszámjegyű a százalékos különbség az elmúlt években.

Szabad az ellenzéki képviselőket verni? – Kiakadt az ellenzék

0

Az ügyészség szerint jogszerűen jártak el az MTVA biztonsági őrei a székházba decemberben bemenő ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt, a Polt Péter által vezetett ügyészség inkább a képviselők (hivatalosan „ismeretlen tettes”) ellen folytat nyomozást. Nem meglepő, hogy a teljes ellenzék felháborodott és diktatúrát emleget. Az ellenzéki pártok közleményei:

DK: Az ügyészség lesz a felelős, ha mostantól erőszak ér egy ellenzéki vagy kormánypárti képviselőt

A Központi Nyomozó Főügyészségen dolgozó fideszes pártkatonák ma azt a döntést hozták, hogy törvényes volt az ellenzéki képviselők elleni erőszak az MTVA-székházban. Diktatúrához méltó döntés született.

A Demokratikus Koalíció szerint csak egyféle törvény létezik. Azt nevezzük törvénynek, ami mindenkire egyformán vonatkozik, legyen kormánypárti vagy ellenzéki. A fideszes ügyészség ma úgy döntött, hogy szabad országgyűlési képviselőket verni. Ahol pedig lehet ellenzéki képviselőket verni, ott szabad kormánypárti képviselőket is, hiszen a törvény előtt mindenki egyenlő. A fideszes ügyészség ma két és fél millió ellenzéki szavazót köpött le és mondta ki, hogy nem védi meg a képviselőiket sem. Ezek után az ügyészség felelőssége, ha akár ellenzéki, akár kormánypárti képviselőket ér erőszak a jövőben.

Liberálisok: Polt Péter az igazság helyett ismét a Fidesz mellé állt

Az ügyészség a jogállam védelme helyett a Fidesz pártérdekeit szolgálja, ezért nem indított nyomozást a képviselőket az MTV-székházban ért atrocitásokkal kapcsolatban. Polt Péter korábbi kormánypárti képviselőjelölt semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy a törvényes jogukkal élő országgyűlési képviselőket biztonsági őrök korlátozzák a munkájukban.

A 2018-as választásokon az ellenzékre közel az ország fele, több mint 2,5 millió ember szavazott. Az ellenzéki szavazókat képviselő politikusok ennek a több mint 2,5 millió embernek a követelését szerették volna eljuttatni az adófizetők pénzből fenntartott köztévének. Ebben akadályozták meg a képviselőket a belügyminiszter felhatalmazásával a tévé biztonsági őrei. Vagyis a kormány megakadályozta, hogy a demokratikusan megválasztott politikus eljuttassák a közmédiának a választópolgárok követeléseit:

  1. Azonnali hatállyal vonják vissza a rabszolgatörvényt!
  2. Ne kényszerítsék a rendőröket túlórára!
  3. Ne korlátozzák a bíróságok függetlenségét!
  4. Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez!
  5. A folyamatos hazudozás helyett tisztességesen tájékoztassanak a közmédiában!

Az illiberális államban az ügyészség szerint rendben van, hogy – az országgyűlési képviselők mentelmi jogára fittyet hányva – biztonsági őrök politikusokat vegzáljanak. Az ügyészség szerint rendben van, hogy a kormány a tisztességes tájékoztatás helyett hazugsággyárrá silányította a közmédiát. Az ügyészség nem a törvényesen felhatalmazott politikusokat, hanem az őket fizikálisan bántalmazó biztonsági őröket akarja megvédeni. A Liberálisok szerint Polt Péter mai döntésével ismét bebizonyította, hogy a Fidesz szolgája.

Jobbik: Magyarországon minden állami intézményt megszállt az Orbán-rezsim

Sajnos, a legkevésbé sem meglepő az ügyészség döntése, miszerint a köztévé épületéből „jogszerűen” dobták ki az ellenzéki képviselőket és használtak velük szemben fizikai erőszakot a biztonsági őrök. Szintén várható volt, hogy a közérdekű üzem működésének megzavarása miatt viszont elrendelik a nyomozást. A Jobbik álláspontja szerint Magyarországon már egy jó ideje nem létezik független ügyészség. A vádhatóság vezetője egy politikai megrendeléseket végrehajtó volt fideszes politikus, ahogyan a legtöbb csak papíron független állami intézményt is egykori fideszesek, vagy megbízható kormánypárti káderek irányítanak. Állami intézmények és vállalatok, oktatás, egészségügy, igazságügy, ügyészség, közmédia – mind, mind olyan területek, amelyeket részben, vagy inkább egészben, megszállt az Orbán-rezsim. Ennek a diktatúrának, megszállásnak kell véget vetni!

Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője és szóvivője

Párbeszéd: Polt Péter ismét bebizonyította, hogy a Fidesz katonája

Az a tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA-székházbeli események kapcsán elutasította az ellenzéki politikusok feljelentéseit, ugyanakkor az MTVA által tett feljelentések miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, azt mutatja: Polt Péter egy normális demokráciában legfeljebb kecskét vezethetne, nem ügyészséget.

A kormányváltás után az összes, politikai alapon hozott döntést megvizsgáljuk, és a felelősöket elszámoltatjuk.

LMP: Az ügyészség a Fidesz politikai megrendeléseinek végrehajtója

Az Ügyészség állásfoglalása szerint a képviselői jogaikkal élni akaró ellenzéki képviselők követtek el törvénytelenséget, és nem az őket jogalap nélkül bántalmazó biztonsági szolgálat. Egyértelmű, hogy ez nyílt politikai állásfoglalás volt az ügyészség részéről, hiszen a képviselők hivatalos személyek, velük szemben legfeljebb a rendőrség intézkedhetett volna, de ők be sem mehettek az épületbe.

Az ügy miatt, az események másnapján feljelentést tettünk, mert egyértelmű volt számunkra, hogy a biztonsági cég törvénytelenül lépett  fel, amikor fizikai erőszakot alkalmazott képviselőkkel szemben. Az ügyészség a mai állásfoglalásával sokadszorra is bizonyította, hogy nem egy független bűnüldöző szerv, hanem a kormánypárt takarító szolgálata, akiknek feladata tisztára mosni a Fideszt és a kormányt.

A Fidesz egyre több eszközt vet be, hogy megfélemlítse az ellenzéki képviselőket és megakadályozza őket a munkavégzésben. Az LMP folytatja a harcot, és a jövőben is minden törvényes eszközzel élni fogunk, hogy rámutassunk a sorozatos törvénysértésekre.

Demeter Márta és Keresztes László Lóránt
az LMP társelnökei

MSZP: Polt megint az erőszak oldalára állt

A Polt-féle ügyészség szerint jogszerű volt az, ahogyan fegyveres biztonsági őrök erőszakkal léptek fel az ellenzéki képviselőkkel szemben az MTVA székházában. Sajnálatos módon ezen meg sem lepődünk egy olyan legfőbb ügyésztől, akinek a családja rajta van a Fidesz fizetési listáján.

Az ügyészség korábban az NVI-nél kopasz verőemberek bevetéséhez asszisztált, most pedig már abban sem lát kivetni valót, ha fegyveresek alkalmaznak erőszakot ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt! Koholt vádak alapján most már az ellenzéki képviselők ellen nyomoz a fideszes ügyészség.

Polt pártszolgálatos Péter szolgalelkűségével ismét átlépett egy határt, de tovább küzdünk az igazságért, ezért az ügyészség eljárása ellen panasszal élünk, és pótmagánvádat nyújtunk be a bíróság felé.

Momentum: az ügyészség miért nem azt vizsgálja, hogy hová tűnnek a közpénzek

Facebook-live közvetítésben gyűjtötte össze Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője, hogy az elvileg független ügyészségnek milyen ügyekben kellene vizsgálódnia. A beérkező javaslatokat a Legfőbb Ügyészség bejárata elé fújták fel a párt aktivistái. „A háromnegyed órás közvetítés végére a festék elfogyott, de nem fogytak el a témák. A kérdés, hogy az ügyészség miért nem teszi a dolgát, miért nem azt vizsgálja, hogy hová tűnnek a közpénzek ebben az országban” – mondta Cseh Katalin a videó végén.

A Facebook-közvetítés nézőitől beérkező javaslatok jól tükrözik, hogy mi minden történt Magyarországon az elmúlt nyolc évben az Fidesz regnálása alatt. A javaslatok a teljesség igénye nélkül:

MVM működése, magánrepülőzés, kopaszbalhé a választási irodánál, Paks 2, kamupártok működése, Farkas Flórián számonkérése, Kósa Lajos és a csengeri örökösnő esete, letelepedési kötvények, Rogán Antal ingatlanmutyai, lakástakarék megszüntetése, Vida Ildikó kitiltása Amerikából, TV2 eladása, baltás gyilkos kiadatása, Kishantos beszántása, földmutyi, MNB-alapítványok működése, várbeli ingatlanok olcsó bérleti díja, MTA-függetlenségének megszüntetése, Tiborcz és Mészáros Lőrinc meggazdagodása, CEU-elüldözése, hajléktalanok vegzálása, Gundel-menza, felcsúti stadion, Nemzeti divatház, Liget-projekt, cafeteria megszüntetése, kilakoltatások, MANYUP-pénzek lenyúlása, vizes VB elszámolása, Balaton kiárusítása, TAO-pénzek, MTVA gazdálkodása, Deutsch Tamás beléptető kapui, orosz metrókocsik, vörösiszap-katasztrófa áldozatainak segítésére összegyűlt pénz eltűnése, választási törvény módosítása, takarékszövetkezetek bekebelezése, Nemzeti Kereskedőház működése, CÖF támogatása közpénzből, Pharaon-ügy, vadászkastély uniós pénzből, civil szervezetek vegzálása, állami egészségügyi központ túlárazott beszerzései, 2Rule, hajléktalantörvény, eszéki stadion, Zaid Naffa és Orbán kapcsolata, Budapest-Belgrád vasút, mexikói templom, Sorsok háza, Kertész Imre hagyatéka, olimpiai pénzek mutyija, ügynökakták, V. kerületi ingatlanmutyik, Gruevszki-ügy, BKV e-jegyrendszer, gyűlöletpropaganda, Adnan Polat üzleteiTiborczékkal, Római-part, Pintér olajügyei, az ügyészség függetlensége

Van képük hozzá

Nem minden politika, szokás mondani, meg persze az ellenkezőjét is, miszerint mindennek van köze a politikához. És persze mindkét állítás igaz, bár én inkább úgy mondanám, hogy a politika az, ami mindenbe beledugja kanalát, abba is, amihez köze nincs. Ugyanilyen természetű az üzlet is… Hát, ebben az esetben nehéz a kérdés, de tegyük fel: mire jó és kinek a „tíz éves kihívás”?

Nem tetszik tudni, mi az? De irigylem… Szóval a Facebookon és más közösségi oldalakon időről időre kitörnek ezek a „kihívásos” játékok, maga is vettem részt ilyenben, mikor kedvenc könyvekről, filmekről, festményekről van szó. Kicsit becsapósak, ugyanis ha valaki tetszikeli azt, hogy én szeretem mondjuk Asimovot, akkor elvben neki is közzé kell tennie a saját tíz kedvenc könyvét. Persze, ha nem teszi, nem történik semmi, ennek nincs következménye, ez csak játék. Vannak elfajulásai is ennek, mint 2014-ben az „ice bucket challange”, a jegesvödör-kihívás, aminek az volt a lényege, hogy aki beszáll a játékba, az leönti (vagy hagyja leönteni) magát egy vödör jeges vízzel, és felszólít másokat, hogy cselekedjenek hasonlóképpen vagy adakozzanak jótékony célra, vagy tegyék mindkettőt. A műveletről készült videófelvételt azután nyilvánosságra hozzák a Facebookon. Aztán vannak ennek rázósabb, veszélyesebb alfajai is, de lényegében véve játék, nem zöldül ki senkinek sem a füle, vagy nem lesz hét esztendőig szerencsétlen, ha nem száll be.

Játék, játék – de ártatlan-e?

A kérdés a most divatozó „10 Year Challenge” (Tízéves kihívás) kapcsán merült fel. Ebben az a feladat, hogy a felhasználó megoszt magáról egy 2009-es és egy 2019-es képet, így szemléltetve, mennyit változott a külseje egy évtized alatt. És aztán nem történik semmi, az ismerősei röhögnek vagy sopánkodnak egy keveset, de egyéb nem várható.

Ártatlan szórakozásnak tűnik az öregedéssel, mulandósággal (könnyen mondom én, tíz évvel ezelőtt rosszabbul néztem ki nyaktól felfelé, mint most, bezzeg nyaktól lefelé azóta megjelent egy pocak), de van, aki mögöttes szándékot sejt, és ez nem is véletlen. Hiszen a Facebook Caambridge Analytica-botránya óta mindig gyanús, ha valaki a közösségi oldalon bármiféle adatunkat is kéri. Most azonban már a szakértők is kongatják a vészharangot: Kate O’Neill, a KO Insights elemzőcég kutatója számos más biztonsági szakemberrel karöltve arra hívta fel a figyelmet, hogy a szórakoztatónak tűnő feladat valójában arról szól, hogy a Facebook így szeretne tömegesen szert tenni feldolgozható képekre, amelyekkel finomíthatja arcfelismerő algoritmusait, köztük egy olyat is, ami képes megtippelni a képen látható személy életkorát.

Sőt:

„A Facebookon terjedő tízéves kihívásnál ötletesebb megoldást még nem láttam arra, hogy arcfelismeréses algoritmust tovább fejlesszenek”– írta tweetjében a jelenséggel kapcsolatban Thomas Tschersich, a Deutshe Telekom biztonsági szakembere.

Hát, az arcfelismerő, biometrikus szoftver nem újdonság, használják azt mindenhol, a kínai állampolgári pontrendszertől kezdve az európai repülőterekig. Az sem újdonság, hogy a mai állapotukban ezek a szoftverek nem tökéletesek: hiszen az ember arca nem mindig egyforma. Tessék belenézni a tükörbe ébredés után és lefekvés előtt: lesz különbség. Másfelől meg, más arcok hasonlíthatnak arra, ahogy épp most kinézünk, szóval gyakori a tévedés is. Arról már nem szólva, hogy az ember öregszik. Változik az arca, megjelenik pár ránc, magasodik a homlok, hogy úgy mondjam, magyarul kopaszodunk (már, aki) – öregítő programok is vannak régóta, amik megmutatták John Lennon arcképéről teszem azt, hogy hogyan nézett volna ki hatvannégy éves korában, ha megéri.

De mire lenne jó ez az egész a Facebooknak? Hol van az ilyen szoftvernek piaci vagy politikai értéke?

A hirdetési szektorban. Ugyanis a riadót fújó szakértők szerint nem arra kíváncsi a közösségi oldal, hogy miképpen fogunk öregedni, az a mi dolgunk, hanem arra, hogy most mennyi idősek vagyunk. Sok ember használ profilképnek idegen fotót, kutyát, macskát, karikatúrát, magam is tapasztalom, hogy ha bejelöl egy ilyen képtelen ember ismerősnek, nem a profiljából tudom meg, hogyan néz ki, hanem rákeresek a képeire, és ahol családtagokkal szerepel valaki, ott rendszerint ő lesz a középső alak. De valahol mindenképpen rajta lesz a fotón. (Aztán nem jelölöm vissza, de így kell rájönni, kivel is van dolgunk, ha valaki a profilképe szerint sziámi macska vagy zebutehén). Tehát a profilhoz tartozó képeket elemezné a Facebook, főleg, ha a felhasználónak se rendes arcképe, se nem adott meg születési adatokat.

Jó, mondjuk megtudják, hogy ötvenegy éves vagyok. És ez mire jó nekik?

A kulcsszó: reklám.

A Facebookos, Google-ös hirdetések ugyanis személyre szólóan érkeznek, a kereső vagy a közösségi oldal folyamatosan készíti a felhasználó profilját, megjegyez minden apró jelet, változást, ha valaki megnéz egy horgászokról szóló szaklapot, nemsokára kap ezer horgászbot-hirdetést, de ötszázat biztosan. Nyilvánvaló, hogy én ötvenes fejjel már nem fogok hirdetést kapni alpesi sziklatúráról, de kaphatok mondjuk befektetési tanácsokról… szóval, így megy ez, kérem.

Ha ugyan így megy.

Ugyanis a Facebook határozottan tagadja a vádakat. A közösségi oldal szóvivőjének elmondása szerint nem ők indították útjára a játékot és abból nem származik semmilyen előnyük. „Ez egy felhasználók által generált jelenség, ami saját magától vált népszerűvé. Nem a Facebook kezdte a trendet, és a fotók nagy része már fenn volt az oldalon” – írta a cég. Hozzátették emlékeztetőként, hogy a felhasználók bármikor kikapcsolhatják az oldalon az arcfelismerés funkciót, ha az zavarná őket.

Hát, ez is igaz… arról nem is szólva, hogy ismertem én olyan gondosan felépített hamis profilt, aminek még élettörténete is volt, kitalált családtagjai is, mindig ugyanannak a  – másik – személynek a fotóit használta. Olyan is történt már, hogy az én arcképemet használták fel álprofilhoz, csak a kísérlet hamar kudarcba fulladt, ugyanis megtudtam és kissé haragosan reagáltam. De ha az ismerőseim nem elég figyelmesek, lehet, ma valaki más használná még a mostani személyazonosságomat is. Szóval, ha elég ügyes a hamisító, átejtheti magát a rendszert is, csak ritka az ügyes csaló, és ennyi hibaszázalék még beleférne a hirdetési algoritmusba.

Mert ne értsük félre: a kereső és a közösségi oldal nem rólunk szól, hanem a hirdetésről, amit nekünk célzottan küldenek.

És igen, a politikai hirdetésekről, hírekről is: ha valaki megvásárolja az adatainkat (tömegesen szokás venni), képes lesz olyan tendenciózus hírekkel elhalmozni minket – amennyiben szép summát fizet a közösségi oldalnak – hogy befolyásolhassa a politikai véleményünket is akár.

Nem tetszenek elhinni?

Pedig Trumpot is megválasztották, és abban kimutatott oroszlánrésze volt a közösségi oldalakon folytatott kampánynak. Meg az orosz pénzen működtetett álhír-oldalaknak.

A Brexitet is ugyanígy szavazták meg.

Szóval, ami ártatlan játéknak tűnik, lehet az, és lehet komoly üzlet, komoly politika.

A legnagyobb gondot az jelentené, ha a Facebook adattömege valamiképpen külső és nem túl jóindulatú kezekbe kerülne. Ez ugyan elvben nem lehetséges, de ezt hittük akkor is, amikor a Cambridge Analytica turkált a felhasználók adatai között…

Végső soron azt nem állítanám, hogy akár a „Tízéves kihívás”, akár más kihívásos játék adatbányászat lenne, hiszen erre semmi bizonyíték nincs.

De használható akár arra is.

Nem mondom, hogy ne vegyünk részt benne, ez még ártatlannak néz ki, de azt igenis mondom, hogy legyen mindenki nagyon óvatos a közösségi felületeken. Ne adja meg az adatait hatra-vakra minden ócska kis tesztnek, vagy ha megadja, ne reklamáljon, amennyiben mindenféle üzleti és politikai hirdetésekkel bombázzák.

Különben bombázni fogják akkor is, ha vigyáz az adataira, mert ez egy ilyen világ.

Csak legfeljebb akkor többféle hirdetést kap majd…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK