Kiveszi az EU-támogatásokból az Elios-lámpák támogatását a kormány, miután nem tudta meggyőzni azok jogszerűségéről Brüsszelt – írja Jávor Benedek. A számlát a magyar adózók állják.
Több forrásból úgy értesült Jávor Benedek európai parlamenti képviselő (Párbeszéd), hogy a kormány hosszas huzavona után lemondott az Elios-projekt uniós támogatásáról, írja blogjában a politikus.
Az Orbán Viktor vejének érdekeltségébe tartozó LED-világítási beruházásokat az EU csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálta, és súlyos kifogásokat emelt velük szemben. A hazai vizsgálatok eredménytelenek voltak az OLAF által feltárt túlszámlázás és testre szabott pályázatok ellenére.
Ezzel 43,7 millió eurót, csaknem 14 milliárd forintot dob el a kormány.
Ez lényegében beismerése annak, hogy a Tiborcz István, foglalkozására nézve vő, érdekeltségébe tartozó cég törvénytelen, korrupt módon nyúlta le az uniós pénzt – fogalmaz Jávor.
Az Elios projektjei még az előző, 2007-2013-as költségvetési ciklus támogatásaiból valósultak meg. Az uniós támogatások finanszírozásában az elnyert támogatásokat a magyar költségvetés megelőlegezi a nyerteseknek, és később nyújtja be a számlákat Brüsszelnek, ahonnan aztán a pénz is utólag érkezik meg. Ilyen benyújtásra a hétéves költségvetési ciklus végső lezárásáig van lehetőség. A 2007-2013 közötti időszak végső lezárása most történik meg, azon számlák fedezetét biztosíthatja az EU, amelyeket legkésőbb ebben az utolsó csomagban a magyar kormány elküld.
Az Elios-számlák jóváhagyására a fennálló viták miatt mindmáig nem került sor. Jávor úgy tudja, hogy
a kormány képtelen volt meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy az OLAF-jelentés megalapozatlan,
és az Elios-beruházások szabályszerűek voltak, ezért ebből az utolsó csomagból kivette Tiborcz István közvilágítási beruházásainak számláit, vagyis nem igényel uniós támogatást az Elios-projektekhez.
Ezzel a 13-14 milliárd forintba kerülő beruházások árát a magyar adófizetők pénzéből kell fedezni.
Az Elios-lámpák ügye évek óta borzolja a közéletet. Az OLAF az általa megvizsgált 35 projekt mindegyikében talált gyanút visszaélésre, 17 pályázatnál szervezett csalásra utaló jeleket talált. A rendőrség az elindított nyomozást megszüntette.
A kormány döntését alátámasztani látszik, hogy több városban döntöttek úgy, lecserélik az Elios lámpáit, mert azok nem hozták az ígért megtakarítást, illetve a megvilágítás minősége sokat romlott.
Kérem, itt a szokásos kávé mellett érdekes kísérletet javaslok: tegnap, ugye, arról beszélgettünk, vajon miről lehet majd szó Mike Pompeo budapesti tárgyalásain, és milyen eredményekkel járhatnak a megbeszélések – akkor azzal fejeztük be, hogy estére okosabbak leszünk. Jelentem: okosabbak is lettünk. Akkor lássuk, mennyire találtuk el a tárgyalások kimenetelét?
Bizony, ahogy elnézem, nagyon magas ám a találati pontosság. Tegnap úgy vettük, a tárgyalások négy fő pillére a Védelmi Együttműködési Megállapodás (Defense Cooperation Agreement), a BRUA-vezeték ügye, a fegyvervásárlási tender és az orosz-magyar illetve kínai-magyar viszony lesz. Ötödik fontos elemként még meg kellett említenünk Pompeo találkozóját a magyar civil szervezetek képviselőivel – mondjuk nagyot nem is lehetett tévedni, hiszen a hivatalos diplomáciai tájékoztatók alapján tudhattuk, miről lesz szó, bár a magyar és az amerikai külpolitika jelen állapotát tekintve bármikor előfordulhatott volna valamilyen váratlan, meglepő téma. Valamilyen fordulat, ami mindent megváltoztat.
Szerencsére Pompeo nem Trump, nem vezérlik hirtelen ötletek, így aztán minden a tervek szerint zajlott – mármint Pompeo tervei szerint, mert a magyar félnek jobban jött volna egy semmitmondóbb végeredmény. Így viszont az amerikai külügyminiszter elég markánsan jelezte, mik is hazájának szándékai a mi térségükben, és ehhez sokat nem szólhatott a magyar fél, maradt a kényszeredett mosoly és a bólogatás.
Moszkva és Peking nem fog tapsikolni, annyit már elöljáróban is mondhatok, bár ránk nézve Moszkva a veszélyesebb, mert ők vannak közelebb… de menjünk szépen időrendi sorrendben.
Pompeo külügyminiszter először a civil szervezetek képviselőivel találkozott – hangsúlyozzuk, hogy őket az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma hívta meg a találkozóra, nem ők hívták meg Pompeót, és ez lényeges mozzanat! – jelesül Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét, Kapronczay Stefániát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatóját és Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatóját fogadta. Az elhangzottakról legjobb a Magyar Helsinki Bizottság közleményét idéznünk:
„A találkozón kiemelt figyelmet kaptak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok és a civilek helyzete. Pardavi Márta többek között a hatalommegosztás és a független igazságszolgáltatás csorbításáról, a jogállamiságot gyengítő kormányzati intézkedésekről és azokról az elmúlt években elfogadott törvényekről beszélt a miniszternek, amelyek gyengítik a magyar demokrácia szilárdságát. Elmondta, hogy az utóbbi évek civilellenes kampányával és jogalkotási lépéseivel szűkül a különböző vélemények megjelenésének lehetősége, megbélyegzés és fenyegetés éri azokat, akik a kormányzatétól eltérő álláspontot képviselnek, illetve felszólalnak a jogállamiságért és az emberi jogokért.
Kapronczay Stefánia a független és sokszínű sajtó demokratikus fontosságáról beszélt. Szót ejtett a sajtószabadság korlátozásáról a folyamatos központosításon, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozásán, illetve a független sajtó jogainak korlátozásán keresztül. „Két okból különösen fontos ez – emelte ki Kapronczay. – Egyrészt a propagandamédia gyakran indít lejárató kampányokat azok ellen, akik a kormánytól eltérő álláspontot képviselnek. Másrészt a decemberben létrejött médiaholding különösen hatékony lehet a dezinformáció terjesztésében.” Kapronczay tájékoztatta még az amerikai külügyminisztert a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét érintő tervezett korlátozásokról, amelyek szintén veszélyeztetik a vélemények sokszínűségét.
Léderer Sándor a korrupció helyzetéről számolt be a találkozón. Kiemelte, hogy a mindennapi korrupció visszaszorításában történt ugyan előrelépés az elmúlt 10 évben, de a politikai korrupció átszövi az egész gazdaságot, és a társadalom is jelentős problémaként érzékeli. Ez nem csak a demokratikus értékeket erodálja, de sok esetben biztonságpolitikai veszélyt is jelent.
A találkozó létrejötte és a civil szervezetek véleménye iránti nyitottság ismét bizonyította, hogy az amerikai vezetés szövetségi kapcsolataiban is elkötelezett a jogállamiság értékeinek és a civil társadalom szerepének megvédésében. A civil szervezetek képviselői ma újra kifejezték, hogy ebben a küzdelemben fontos és megbízható partnerként lehet rájuk tekinteni.”
A teljes közleményt idézem, mert minden szava fontos. Pompeo tehát előbb megkérdezte, mi a baj, hol a baj – az nem biztos, hogy tud vagy akár csak akar is segíteni rajta, de a hivatalos, külügyminiszteri szintű találkozóra már úgy akart menni, hogy ezzel tisztában legyen.
Szijjártó csak a civilek után következett, Orbán pedig még később – ennek is van jelentősége.
Hogy valójában mi hangzott el a két külügyminiszter közötti tárgyaláson, arról természetesen csakis a tolmácsoknak, az FSzB-nek, a CIA-nek és az unokáinknak lehet tudomása – az unokáinknak azért, mert mire ők felserdülnek, talán feloldják a jegyzőkönyv titkosítását. A CIA-nak volt a legkönnyebb dolga, hiszen az amerikai tárgyaló fél pont az ő volt igazgatójuk, nekik majd megírja ő. Nekünk viszont most nem áll módunkban ismertetni a valószínűleg indulatoktól sem mentes diskurzust: be kell érnünk azzal, ami a sajtótájékoztatón elhangzott. De már az is mutatja, hogy a két fél álláspontja távol állt a tökéletes koherenciától.
Szijjártó azzal kezdte a mondandóját, hogy elkezdték újraépíteni a magyar-amerikai kapcsolatrendszer harmadik pillérét, a politikai kapcsolatokat. Ez annyiban hír, hogy tudomásunk szerint ezek a kapcsolatok nem szakadtak meg és senki sem rombolta le őket, tehát az „újjáépítés” nagyon szerencsétlen kifejezés a mostani folyamatra. De lássuk tovább a kormany.hu-t, ezt hogy magyarázza meg?
„A tárcavezető a Mike Pompeóval tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte: a korábbi években is létezett a kétoldalú kapcsolatrendszer gazdasági és védelmi pillére, de a republikánus adminisztráció hivatalba lépése óta gyors javulásnak, újraépülésnek indultak a politikai kapcsolatok is, ezt mutatja az amerikai külügyminiszter mostani látogatása is.”
Ja, sehogy. Egyszerű udvariatlansági gesztus volt.
„A külügyminiszter kitért arra: Magyarország a külpolitikáját mindig a kölcsönös tiszteletre alapozta, és elvi kérdésnek tekintette, hogy megvétózzon minden európai döntést, amely az Egyesült Államok szuverén külpolitikai döntéseit bírálja. „A külpolitikánk lehetővé teszi, hogy őszinték legyünk” – mondta, hozzátéve, ezért megvitathattak olyan témákat is, mint az Oroszországhoz fűződő viszony, a kínai gazdasági térnyerés és a magyar-ukrán kapcsolatok. Azt is mondta: Magyarország részesedése az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalomból 1,2 százalék, és képmutatás Magyarországot azért bírálni, hogy szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, miközben „üzletek köttetnek” Nyugat-Európa és Oroszország között. A két ország védelmi együttműködési kereteit rögzítő megállapodásról elmondta: 1997-ben kötötték, azóta megváltoztak a biztonsági kihívások, ezért modernizálni kell az egyezményt. A tárgyalásokat lezárták és a megállapodás szövegét a jövő héten az Országgyűlés honvédelmi bizottsága elé terjesztik – jelentette be. A tárcavezető hangoztatta: Magyarország megbízható védelmi és katonai szövetséges. Fontos tárgyalásokat folytatnak beszerzésekről is, és nemsokára a honvédelmi bizottsághoz fordulnak azzal is, hogy előrehaladott tárgyalások folynak a közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerről – közölte.
Szijjártó Péter kitért arra: amerikai kollégája segítségét kérte, hogy az ExxonMobil mielőbb hozzon döntést, és kezdjék meg a kitermelést a romániai gázmezőkről, mert ezzel Magyarország előreléphet a gázbeszerzés diverzifikálásában. Magyarország együttműködése Kínával vagy Oroszországgal nem befolyásolja azt, hogy az ország megbízható szövetséges a NATO-ban. Az Oroszországhoz fűződő viszony miatt Magyarországot érő kritikákkal kapcsolatban kiemelte: nem magyar vagy közép-európai energiacégek építenek gázvezetéket a Gazprommal.”
Akkor most fordítsuk le magyarra ezt a sillabuszt. Konkrétan arról van szó, hogy Szijjártó, némi szemtelenkedés mellett, de azt közölte: minden lényeges kérdésben engedünk, ám továbbra is szeretnénk üzletelni Kínával és az oroszokkal, mert az nekünk fontos és vezetőink szeretik a sok pénzt. De engedünk minden másban, ha nagyon követelik, engedhetünk ebben is. Legalábbis megígérhetjük, de keresztben van az ujja, tehát nem számít, amit mond.
No jó, az világos volt, hogy szokás szerint azt fogjuk mondani Pompeónak, amit bárki másnak is szoktunk – tehát amit hallani akar – de mit mondott ő? Hát, azért az ő mondókájából látszik, hogy kaliberben is jóval nagyobb a mi kis külügyérünknél.
Ukrajna kapcsán azt mondta, nem szabad engedni, hogy Putyin kerítést húzzon barátok közé a NATO-ban. Az autoriter Oroszország sosem volt a barátja a kisebb nemzetek szabadságának és függetlenségének, ezt a magyarok történelmük folytán tudják. Ennek apropóján Kínára rátérve jelezte: nem látnák szívesen, ha a Középső Birodalom hídfőállást építene ki minálunk (szerencsére ez a veszély csakis a kormányzati kommunikációban fordul elő, abban is, mint „ígéretes lehetőség”, a valóságban nem), ugyanis „Peking kézfogása időnként kötöttségekkel társul, de olyanokkal, ami után Magyarország gazdaságilag és politikailag is adós marad.” Azt is mondta, Oroszország és Kína autoriter hatalmak, amelyek nem osztják a közös harcot a függetlenségért, a civilek pedig mindeközben nagy munkát végeznek a szabadság megőrzésében a nyugati világban, és Pompeo büszke az amerikai támogatásra. Bejelentett egy programot, amivel magyar gimnazisták egy évet tölthetnek amerikai családoknál, illetve a médiaösztöndíjakról és a hatóságok megerősítéséről is beszélt a korrupció elleni harc részeként. (Ez kötelező kűr minden diplomáciai tárgyaláson, bár a médiaösztöndíjak és a civilek védelme némi reményre adnak okot). De a kulcsmondat is elhangzott:
„Megerősítettük az eltökéltségünket, hogy pozitív befolyással éljünk a régióban”
Magyarul:
„Látjuk, mi folyik a külpolitikátokban és nem akarjuk hagyni.”
„Megkérdezték Pompeótól, hogy az Orbán Viktorral tartandó esti megbeszélésén szó lesz-e a sajtószabadságról, jogrendről, emberi jogi kérdésekről. Pompeo azt mondta, hogy „barátok között mindig beszélünk a fontos témákról, Amerika pedig mindig kiállt ezekért az értékekért.”
Hogy aztán este a Várban végül mi hangzott el közöttük vacsora közben vagy utána, mikor kettecskén kimentek a balkonra, a szabad ég alá (ahol nehezebb lehallgatni egy beszélgetést, bár távolról sem lehetetlen), mit mondott Pompeo négyszemközt Orbánnak, vállát lapogatva, azt nem tudjuk, de sejtjük.
Valószínűleg nem túl szép dolgokat.
Vagy ki tudja, de csodálnám, ha szerelmet vallott volna.
Januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. – olvasható a Tőzsdefórum portálon
Az élelmiszerek ára 4,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,5; a liszté 8,7; a kenyéré 5,8%-kal magasabb, a tojásé 25,0; a cukoré 10,3%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,9, ezen belül a dohányáruké 9,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energia 1,2%-kal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,3, a tűzifa 7,8%-kal. A járműüzemanyagokért 3,0%-kal kellett kevesebbet fizetni.
1 hónap alatt, 2018. decemberhez viszonyítva:
A fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,0%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek, valamint a cukor 5,5–5,5, a csokoládé, kakaó 4,2, a liszt 3,7, a tojás 1,7%-kal lett drágább. A tej ára 6,7%-kal csökkent, aminek az ESL és az UHT tej áfakulcsának 5%-ra történő mérséklése az oka. A szeszes italok, dohányáruk 2,2%-kal többe kerültek, ezen belül az égetett szeszes italok – a népegészségügyi termékadó mértékének emelése és kiterjesztése következtében –4,2, a dohányáruk – jövedéki adójuk januári emelése nyomán – 2,1%-kal drágultak. A háztartási energia ára 0,1%-kal nőtt, ezen belül a palackos gázé 0,9, a tűzifáé 0,5%-kal. A szezon végi kiárusítások eredményeként a ruházkodási cikkek 2,1%-kal kevesebbe kerültek. A járműüzemanyagok ára 2,5%-kal csökkent.
Tízmillió forint, húsz évre, kamatmentesen első házas nőknek 40 éves korig. Sőt, ha jönnek gyerekek is, fizetésfelfüggesztés és tőkecsökkentés és -elengedés. Bombaüzlet. Kérdés, kinek. Ha a bankoknak semleges, akkor a közösből fizetjük.
Az orbáni „családvédelmi” hét pont egyike a fiatal házasok nő tagjait célozza meg. Tízmillió forintot ígér az első házas hölgyeknek 18-40 év kor között. Szabadon felhasználható, kamatmentes lenne, 20 év futamidővel. A törlesztés havi részlete nem haladhatja meg az 50 ezret. Most júliustól három évig lehet beszállni.
Fontos tudnivaló, hogy ehhez gyerek nem kell
– már ez is eléggé vonzónak tetszik. De ha gyerek is jön, akkor lesz még kedvezőbb: a törlesztést az első gyerek után 3 évre felfüggesztik, a második gyermek esetében újabb 3 évre, és a tőketartozás a harmadát elengedi az állam. A harmadik utód esetén a fennmaradó tőketartozást is átvállalja az állam.
Már első látásra is kiderül, hogy ha a paramétereknek megfelelő házasok „gyerekekbe forgatják” a pénzt, akkor megfelelő ütemezéssel nagyjából három év alatt három utóddal letudható a kölcsön, amely ekkor – legfeljebb néhány havi „becsúszó” részlet (alig több, mint havi 40 ezer) híján –
lényegében ajándék tízmillió.
Amelynek terhét ezzel egy az egyben a költségvetés fogja viselni. Hogy mennyivel, az a nem ismert részletekből fog kiderülni.
Mert hogy ilyen konstrukció a bankoknál nincsen. Nem hogy 20 évre, de főleg nem nulla kamattal. Az eddig ismertek alapján ez nem jelzálogkölcsön, ami jelentősen megdrágít minden szabadon felhasználható kölcsönt (a fedezet hiánya miatt). Személyi kölcsön kapható ennyi időre, bőven 10 százalék feletti kamatra, nagyjából két és félszeres havi törlesztővel.
Nem tudjuk, hogy a normál banki hitelbírálaton fog-e keresztülmenni a hiteligénylés. Ebben az esetben kötelező lesz figyelembe venni a jegybank adósságfék-szabályát, ami
meglehetősen magas nettó jövedelmet vár el ahhoz,
hogy a pénz nagy hányadát ne vigye el a törlesztés. Ez azonnal megszűri a kérelmezők körét, főleg, ha valakinek már van valamilyen kölcsöne, mert azt együtt kell figyelembe venni.
Ha bankok számára semleges, vagyis számukra a szokásos üzleti szempontokat teljesítő lesz a kölcsönök feltétele, akkor a kamaton túl az alacsony fedezettség kockázati felárát is a költségvetés állja.
Ennek összege meg se becsülhető, mert minden attól függ, hogy öt-, tízezer, netán ennek többszöröse lesz a kölcsönt megkapók száma.
Sok tízezer ügylet esetén tízmilliárdos lesz
az átvállalt teljes kamat ára a költségvetésnek, vagyis mindannyiunknak. Évente.
Ez abból a szempontból is nagyjából semleges lehet a bankok számára, hogy a vázolt feltétellel ez
a kölcsön alkalmas lehet meglévő hitel kiváltására
(ekkor a bank az elő- vagy végtörlesztés miatt azért bukhat pénzt). Ebben az esetben is alaposan belenyúlhatnak a hitelpiacba, mert szinte nincs olyan termék, aminek ennél ne sokkal magasabb legyen a kamata. De ha a bankok megkapják a kamatkülönbséget, akkor inkább csak átrendeződés várható, például autót vagy akár lakást nem az erre kínált keretből fognak folyósítani.
Ennél is kacifántosabb lehet azonban, ha pénzhez értő (emiatt is vélhetően eleve jól szituált) honfitársaink elkezdenek matekozni. És arra a következtetésre jutnak, hogy ha kiválasztanak olyan állampapírt, ami elég hosszú futamidőre kiváltva az infláció felett fizet, akkor
a kamattámogatás mellett zsebre tehetik a reálhozamot is.
Azzal a lehetőséggel most nem számoltunk, hogy a kormány – terheit mérsékelendő – „szívességet” kérne a bankoktól engedékenyebb feltételeket várva. Ez ugyanis a program kudarcát eredményezné.
Kivéve persze, ha az egész hitelfolyósítást közvetlenül a költségvetésből intézik.
Ennél azonban nagyobb aggodalmat kelt sokakban, hogy 50 ezer ilyen kölcsön esetén 500 milliárd forint tőke vándorolna magánszemélyekhez. Ami a lakossági eladósodás újabb hullámát indíthatná el.
Akkor nem, ha a feltételek kellően szigorúak lesznek. Ekkor pedig oda jutunk, ahová a teljes csomag nagyjából egészével: az átlagot jóval meghaladó, sok százezres jövedelműek kiváltsága lesz ez a lehetőség is. Amivel – mint láttuk – még keresni is lehet.
A 888 elmagyarázta, hogy a tegnapi ellenzéki tüntetésen újabb szánalmas produkciónak lehettünk szem- és fültanúi. Az Origóból megtudhatjuk, hogy Karácsony Gergely az igazi szélkakas. A Magyar Nemzet pedig megírta, hogy a baloldali ellenzék minden fellépése a rasszizmus ellen hiteltelen.
Szánalmas volt az ellenzéki tüntetés
A legjobb jóindulattal is alig pár százan tüntettek Budapesten. Az összellenzékinek titulált, valójában bevándorláspárti összkoalíció (Gyurcsánytól kezdve az LMP-n és a Momentumon át a Jobbikig) alig tudott összekaparni pár embert a budai Várba. A reggeli, Lánchídon tartott demonstráció is teljes kudarcot vallott, ugyanis a nap folyamán onnan is elfogytak a tüntetők.
Adódik a kérdés: miért vonult utcára ma is a Soros-lista? Elvileg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései miatt tüntettek a Várban, ám nem sikerült tartani a „tematikát”. A pódiumon a gyurcsányista Varju László és Gréczy Zsolt, a szocialista Horváth Csaba és a „bevándorlókat betelepítő” Bangóné Borbély Ildikó, illetve Hadházy „pókember” Ákos és Jakab Péter is saját megélhetésével és a szokásos ellenzéki lózungok pufogtatásával volt elfoglalva. Vagyis:
Arra most vasárnap sem kaphattak választ a magyarok, miért fogadott el a Jobbik például tiltott párttámogatást egy oligarchától, miért szerepelnek a párt költségvetésében gyanús tételek. (888: Alig érdekelt valakit a bevándorláspártiak vasárnapi tüntetése)
Karácsony Gergely, az igazi szélkakas
A korábban minden egyes szövetségesét eláruló, most épp a szocialisták és a Párbeszéd főpolgármester-jelöltjeként induló, kaméleon politikus legújabban már a Jobbiknak udvarol, holott korábban még elképzelhetetlennek tartotta a szövetséget velük. Sőt, a Hír TV adásában a Jobbik teljesen védhetetlen, egyértelműen antiszemita megnyilatkozásait vette védelmébe. Karácsony elvtelensége egyre elképesztőbb, az egyébként baloldali-liberális politikus most már nyíltan összefekszik az antiszemita, cigányellenes Jobbikkal.
De ha szétnézünk Nyugat-Európában, akkor rájövünk, hogy ez a jelenség egyáltalán nem ismeretlen, sőt, nagyon is mélyen gyökerezik már. Hollandiában Sargentini szélsőliberális pártja egyértelműen antiszemita, de a jelenség ugyanúgy ismert az Egyesült Királyságban vagy épp Spanyolországban. Sőt, Franciaországban is, a kommunistákhoz közeli Mélanchon is mondott antiszemita ostobaságokat. Ez összekapcsolódik az illető pártok és politikusok bevándorláspártiságával, a muszlim hitűek privilegizálásával, hiszen bennük látják a baloldal újbóli felemelkedésének esélyét, a potenciális szavazóikat. A jelenség hatása már jól látszik nyugaton, hiszen többek közt Franciaországot már tömegével hagyják el a zsidó emberek, mert nem érzik magukat biztonságban. Karácsony Gergely volt a Hír TV vendége kedd este, ahol tíz hosszú percig mentegette a náci ügyei kapcsán a Jobbikot. (Origo: Karácsony Gergely – hízelgés a Jobbiknak, a kudarc totális)
A baloldali ellenzék hiteltelen
A Párbeszéd nagy reményű főpolgármester-jelöltjével és csapatával kapcsolatban a napokban felmerült, hogy a gyűlöletbeszéd támogatása mellett vélhetően még választási csalást is elkövethettek, miközben a kormányoldalt vádolják hasonlókkal.
Ennek tudatában is elgondolkodtató, amit Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője nyilatkozott a napokban. Mint mondta, mostantól az ellenzék minden fellépése a rasszizmus ellen elhiteltelenedik, hisz a baloldal politikusainak kijelentései, mint amilyen például Kunhalmi Ágnesé és Karácsony Gergelyé, legitim viselkedéssé válnak. Ehhez azonban hozzá kell tennünk azt is, hogy a rabbi egy dologban biztosan téved. A baloldali ellenzéknek nemcsak a rasszizmus elleni fellépése vált már rég hiteltelenné, hanem az összes többi is. A hiteltelenség pedig még nagyobb hiteltelenséget szül. (Magyar Nemzet: Csalók és gyűlölködők)
Köves Slomó adekvát helyen, a Hír TV-ben adott hangot felháborodásának és csalódásának Karácsony Gergelyben, s húzta alá, hogy „mostantól minden fellépés a rasszizmus ellen elhiteltelenedik”.
Köves Slomó abban csalódik, akiben csak akar, azt támadja, akit csak akar, azzal vitatkozik, akivel kedve van, s ahhoz dörgölőzik, akihez gusztusa van, meg talán az érdekei is úgy kívánják.
Ámde szeretem, amikor egy ember önmagára megfellebbezhetetlen morális abszolútumként, a tájból magasan kiemelkedő etikai útmutató világítótoronyként tekint, s úgy véli, kizárólag ő rendelkezik a morális felsőbbségtől kapott jogosítvánnyal, amely alapján biztos és tévedhetetlen módon eldöntheti, mi hiteles és mi az, ami elhiteltelenedik az idők végezetéig.
Mert 2010-ben nem volt problémája, s a morális világrendbe harmonikusan illeszkedőnek tartotta, hogy az akkori Fidesz az AKKORI (!!!) Jobbik támogatását élvezte az önkormányzati választáson, így Rogán Antal is, no meg Tarlós István is, akinek, mindazok ellenére, hogy Tarlós örömmel elfogadta a Jobbik támogatását, a Köves Slomó vezette EMIH is mindenfajta erkölcsi skrupulus nélkül harsány támogatójává magasztosult. Aztán nem zavarta Köves Slomó morális bástyaépítményét az sem, hogy Tarlós egy echte és sokszorosan bizonyított szélsőjobbert nevezett ki az Újszínház élére, világosan kifejezésre juttatván ezzel önnön erkölcsi és művészi vízióit, ám ezt követően Köves Slomó a főpolgármester megkérdőjelezhetetlen hitelességét manifesztálandó, egy állandó bérlettel jutalmazta meg Tarlóst, amely azóta is örökös belépőt biztosít számára az EMIH Nyugati téri hanukai gyertyagyújtására.
És Köves Slomó morális értékrendje akkor sem rendült meg, amikor kormányhatározat döntött arról, hogy a Sorsok Háza programját az EMIH-nek és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak együtt kell kidolgoznia, vagyis azzal a szervezettel, amelynek egyik vezetője és kurátora Schmidt Mária. Meglehet, Köves Slomó morális tisztaságát és felsőbbrendűségét úgy volt képes megőrizni, hogy közben nem olvasott el egyetlen sort sem közvetlen munkatársától, a Fidesz házi történészétől és ideológia-fabrikálójától, de kívánságára csinos és vaskos szöveggyűjteménnyel tudnék szolgálni a morális grandiozitását a Bábel tornyának egeket karcoló magasságában hordozó Köves Slomó részére, ám most álljon itt a legújabb Schmidt Mária eszmefuttatás, ami – úgy tűnik – meg sem rezgette Köves Slomó érzékeny morális szeizmográfját.
Holott közvetlen munkatársa, valamint a Fidesz történelem- és ideológiagyártója a minap egy bécsi konferencián – a sajtó közlése szerint – az alábbiakat mondta: „Ami a zsidósággal 1944 márciusát, Magyarország német megszállását követően történt, nagy tragédiának számít. Ám addig ők lényegesen jobban éltek, mint európai hitsorsosaik.” A történész – a jelen lévő szakértők felháborodására – nem tulajdonított túl nagy jelentőséget annak, hogy több, a zsidóságot súlyosan diszkrimináló törvény született ezt megelőzően is Magyarországon. Schmidt érzékeltette, hogy szerinte inkább a zsidóság követett el illojalitást, amivel kivívhatta maga ellen a sorsot, elvégre a cionista mozgalmakban való részvétele a két világháború között identitásának kettősségét jelezte, ami – szerinte – „visszaköszön a háborút követően a zsidó kommunista funkcionáriusok magatartásában is.” Ha Köves Slomónak és a Tett és Védelem Alapítványnak gondot okozna az, hogy „a zsidóság illojalitásának” ócska, mocskos, aljas és – nem mellékesen – elképesztően történelemhamisító fordulatát értelmezze, segítek nekik, bátran jelentkezzenek. Ugyanazt a szakértői díjat fogom kérni, amit másoknak is szépen kifizetnek.
Jövőre 150 milliárd forinttal kalkulál a kormány Orbán bejelentett programjával. Szerintük finanszírozható lesz, kérdések azért vannak. A négygyerekes anyák élet végéig tartó szja-kedvezmény nem lesz olcsó. A programok már idén kezdődnek.
Sok kérdőjel maradt vasárnap az Orbán Viktor által bejelentett hét pontos terv kapcsán. Hétfőn Novák Katalin államtitkár néhány részlettel árnyalta a bejelentést. Mindenekelőtt azt mondta, hogy a költségvetési pénz megvan ezekhez. A tényleges számla attól is függ, hogy hányan veszik igénybe a lehetőségeket, de a kormány most azzal számol, hogy
2020-ban mindez 150 milliárd forintba kerül a költségvetésnek.
Általános szabály, hogy a támogatások az olyan „patchwork” (más néven mozaik-) családokra is érvényesek lesznek, amelyekben a szülők második házasságukban együtt nevelik előző házasságból származó gyermekeiket.
A legfeljebb 40 éves (de legalább 18 éves) nők (már házasok is) 10 milliós kedvezményes kölcsönről egyértelművé vált, hogy az szabad felhasználású kölcsön, tehát bármire elkölthető. Júliustól lehet igénybe venni, de a plafonösszeget nem kell felvenni. Három évig áll nyitva a lehetőség.
Az első gyerek születése után három évre felfüggesztik a törlesztést, a másodiknál újból, és a tőke 30 százalékát elengedik, a harmadik gyerektől kezdődően pedig a maradék tartozást is elengedik. Vagyis ha valaki
három éven belül világra hoz három gyereket, az lényegében ingyen kap majdnem 10 millió forintot.
A maximális összeg esetében a futamidő körülbelül 20 év lesz, és a 10 millió esetében se lesz magasabb a havi törlesztő 50 ezer forintnál.
Fontos újdonság, hogy a tavaly őszi lazítás után a CSOK kedvezményes hitelét a két- és többgyerekes családok használt lakás vásárlására is igénybe vehetik, ugyancsak az év közepétől. Két gyerek vállalása esetén 10, három vagy több gyerek után 15 millió forintos hitelt lehet fölvenni. Újdonság az is, hogy eltörlik a 35 milliós értékhatárt, vagyis ennél drágább használt lakásra is lehet kapni hitelt.
Két gyereknél 22, háromnál 35 milliós támogatáshoz juthatnak
– mondta Novák.
Ezzel az intézkedéssel a cél nyilvánvalóan a belső fogyasztás, azon belül is az ingatlanpiac stimulálása. Megjegyzendő azonban, hogy használt lakás esetén a költségvetésnek semmiféle bevétele sincs, nem keletkezik új érték a gazdaságban.
A már meglévő szerződéseket érinti, hogy a második gyermek születésekor 1 millió forintot, a harmadik gyermek születésekor 4 millió forintot, minden további gyermeknél 1-1 milliót átvállal a jelzáloghitelből a költségvetés.
Több kérdés volt és részben maradt a legalább négy gyerekes anyák élethosszig tartó szja-kedvezményéről. Most egy információval „beljebb” vagyunk. Azzal, hogy a várhatóan 2020-tól kezdődő lehetőséggel
mindenki élhet, akinek már van négy gyereke, akkor is, ha azok már felnőttek.
Ez rengeteg nőt, egyes számítások szerint akár 200 ezer körülit is érinthet. És a jelek szerint megmarad a csaknem havi 100 ezres családi adókedvezmény is.
Minden esetre ez sok olyan szegény, például cigány honfitársunknak hozhat könnyebbséget, akiknek van négy gyerekük, de csak, mondjuk, a minimálbér körül keres.
Szintén júliustól kapnak támogatást a legalább három gyerekesek autóvásárlási támogatása. Hét személyes kocsihoz adnak 2,5 milliót, ha annak értéke eléri az 5 milliót (ez az ilyen autók túlnyomó többségére igaz).
Látható tehát, hogy a családerősítő intézkedések zöme ismét „felfelé lő”, tehát
az amúgy is vagyonosoknak ad újabb kedvezményt.
Bevezetik a nagyszülői gyedet. Most kiderült, hogy a gyed extrát viszont nem kaphatják meg a nagyszülők. Itt a cél nyilván a mielőbbi munkába állás elősegítése.
Novák Katalin elmondta, hogy 70 ezer bölcsődei helyre van szükség a teljes ellátáshoz. Ennek érdekében 3 év alatt 21 ezer új férőhely kell, amiből az év végéig 10 ezer megépül. 2022-re minden szülő bölcsődébe viheti a gyermekét.
Az államtitkár elmondta, hogy a bölcsődék építése mellett az intézmények támogatására, bővítésére is szükség lesz, emellett a családi bölcsődék finanszírozását is bővíteni tervezi a kormány. A személyzetre vonatkozóan azt mondta Novák, hogy a kormány a pedagógus életpályamodell keretében már emelte a bölcsődei gondozók bérét, hogy vonzóbb legyen a szakma.
A kormány által számolt 2020-as 150 milliárd minden emberi számítás szerint évről évre nőni fog, kérdés, hogy a további években lesz-e fedezet erre a költségvetésben. Különösen akkor, ha a gazdasági növekedés tempója már 2021-től akár jelentősen csökkenhet.
Kávézunk, mint minden délben és ma joggal lehetne elvárni, hogy Orbán Viktor tegnapi évértékelője kerüljön szóba, annak érdekes külsőségeivel és az utána rendezett tüntetéssel együtt – de azt már mindenki megírta, és ma fontosabb események is zajlanak Budapesten. Mi lehet fontosabb egy miniszterelnöki évértékelőnél? Az amerikai külügyminiszter látogatása.
Bizony, nem körülöttünk forog a világ, és ezt most elég alaposan tudtára is fogják adni a magyar kormánynak – de aki arra számít, hogy Mike Pompeo alaposan megfegyelmezi Orbán Viktort, megmenti a magyar demokráciát és este a „Csillagos-sávos lobogó” hangjai mellett rendezett tűzijátékkal ünneplünk majd, az bizony csalódni fog. Az amerikai külügyminiszter magyarországi látogatása egy körút része, tőlünk Szlovákiába megy, majd Varsóban csatlakozik Mike Pence-hez – nem direkt a mi kedvünkért néz be, hanem azért, mert amúgy is a környéken van dolga.
A látogatás céljáról nagyon sokat tudunk, tehát nem tudunk semmi biztosat:
elvileg az orosz energiafüggőség, a kínai Huawei állítólagos hírszerzési tevékenysége és a fegyverbeszerzés áll majd a tárgyalások fókuszában, ámde Pompeo napirendje mégis nagyon érdekes: ugyanis a tervek szerint
„Pompeo Orbán Viktorral nem, de Szijjártó Péterrel tart közös sajtótájékoztatót, mégpedig a Külgazdasági- és Külügyminisztérium Bem téri épületében. Pompeo ezt követően megy fel a Várba, hogy a miniszterelnökkel is tárgyaljon. Az amerikai külügyminiszter látogatásán találkozik majd legalább három olyan magyar civilszervezet – a Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország – képviselőjével, amelyek rendszeresen bírálják a kormányt a szabadságjogok csorbulása és a korrupció elharapódzása miatt.” (444)
A programot pontosan nem ismerjük, de egyes forrásaink szerint Pompeo előbb találkozik a civilekkel, mint a miniszterelnökkel, ami lehet diplomáciai üzenet is, de lehet, hogy csak annyiról van szó, miszerint másképp nem érné el a repülőgépét – az viszont mindenképpen gesztusértékű jelzés, hogy erre a találkozóra egyáltalán sor kerül. Hogy mi fog elhangzani Pompeo és a civilek között? Azt megjósolni lehetetlen, de ne feledjük, nem egy csillogó tekintetű ifjú idealista tárgyal majd velük, hanem Donald Trump külügyminisztere, aki korábban a CIA igazgatója is volt, tehát ha vannak is céljai, azok konkrétak lesznek, nem elviek. Ettől még híve a demokráciának, hogyne volna az: csak afelől nem vagyok teljesen meggyőződve, hogy a legfontosabb ebben a pillanatban az lenne számára, hogy a magyar demokráciát és jogállamiságot helyreállítsa.
Mi lesz a Védelmi Együttműködési Megállapodással?
Azonban akármiről is tárgyal majd velük, abban biztosak lehetünk, hogy Szíjjártóval a legtöbbet a BRUA-vezetékről fog beszélni – amint Orbán Viktorral pedig a DCA-ről és a tervezett amerikai légvédelmi rakétabeszerzési programról. A DCA nem más, mint a Védelmi Együttműködési Megállapodás (Defense Cooperation Agreement), és létrehozásának legfontosabb célja, hogy a több, mint 20 éve érvényben lévő, hazánk NATO-csatlakozása előtt kötött megállapodást szövetségesi kapcsolataink fejlődéséhez igazítva újítsuk meg. Hát ez egyszerű dolog, nem kell agyonbonyolítani – főleg, hogy nem csak minket kerestek meg amerikai részről ez ügyben már két éve, hanem Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Bulgáriát, Romániát, Észtországot, Lettországot, de még Litvániát is.
Csak ők aláírták.
Mi meg nem.
Orbán Viktor a világon mindennel magyarázta már, miért nem hajlandó Magyarország aláírni ezt a szerződést, amiben viszonylag ártatlan dolgok szerepelnek, olyasmik például, hogy ennek alapján hordhatnak fegyvert és egyenruhát az amerikai katonák Magyarország területén, és ez biztosítja az amerikai fegyveres erők által a hazánk területére behozott eszközök, berendezések és egyebek adó- és vámmentességét. Szóval, ez egy fontos, de nem harci ügyekre vonatkozó keretmegállapodás.
Mondta már Orbán, miszerint nem írhatjuk alá, mert „az európai uniós szabályok lehetetlenné teszik”. Érdekes, a többi aláíró számára ez nem jelentett nehézséget. Azt is mondta – érdekes fordulattal – miszerint „a Fidesz-képviselők egy csoportja ellenzi a DCA egyes pontjait, és mivel nincs hatalma e képviselőcsoport felett, nem tudja őket meggyőzni.” Hát, szegény, mintha nem lesnék még a gondolatát is, nem lenne teljhatalma, mintha okozhatna néki gondot bármiféle anyaszülte képviselő széles e Parlamentben, meg kell a szívnek szakadni az ő sanyarú sorsán… aztán előjött a farbával.
„Tavaly decemberben pedig három, a beszélgetés részleteit ismerő forrásunk szerint Orbán Viktor azt mondta David Cornstein nagykövetnek: olyan országot akar, mint Ausztria. Ausztria katonailag semleges, nem NATO-tagország.” (Átlátszó)
Tehát ki akarna minket léptetni a NATO-ból?
Arról azért nincs szó, és nagy szükségünk is van a védelemre – inkább lavíroz, helyezkedik, ugyanis Oroszországgal, valamint Kínával is kokettál, üzletelni mindenképpen akar velük, és a DCA aláírása jelentősen rontana a pozícióin. Főként Moszkvában. Hanem hát Orbán Viktor nem a legbátrabb ember, mert a múlt héten azt nyilatkozta:
„Magyarország NATO-tagállam és az Amerikai Egyesült Államok szövetségese. Erről a magyar emberek népszavazáson döntöttek. Magyarország kormányának továbbra is az a célja, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal fennálló szövetségesi kapcsolatát erősítse. Ennek szellemében készülünk Michael Richard Pompeo külügyminiszter úr budapesti látogatására.” (MTI)
Kötéltánc ez a javából, Moszkva, Peking és Washington között, nagy kár, hogy a páva nem tud kötélen táncolni: de még ma megtudjuk, mire jutnak egymással az illetékesek.
A legfontosabb téma a BRUA-vezeték lesz
A közvetlen jövőnk – és a külkapcsolataink, sőt a gazdaságunk – szempontjából is azonban a BRUA-vezeték kérdése a legfontosabb. Ennek a megépítését nevezik „függetlenedésnek az orosz földgáz-ellátástól”, és európai méretű hatásai lehetnek. Arról van szó, hogy nagyon nagy mennyiségű földgázt találtak a Fekete-tenger alatt – csak éppen nagyon mélyen van, az európai cégeknek nincs olyan technológiájuk, amivel ki lehetne termelni, az amerikaiaknak viszont van. Tehát a román állam a Neptun Deep nevű mező kitermelési jogát odaadta a Rompetrol nevű román vállalatnak, amelynek fő tulajdonosa az osztrák OMV, és az amerikai Exxon-nak, amely megfelelő technológiát tudott hozni a kitermeléshez. Az utóbbi években több mint 1 milliárd dollárt beleöltek a feltárásba. A kereskedelmi kitermelés valamikor 2020 környékén indulhatna.
Indulhatna, de csak akkor, ha lenne vevő a földgázra. Soha vissza nem térő alkalom volna, hogy akár egész Európát Oroszországtól függetlenül láthassuk el földgázzal, ám ehhez kell egy vezeték, amit azon államok román nyelvű nevének kezdőbetűiből, amelyeken áthalad – Bulgária, Románia, Magyarország, Ausztria – BRUA-vezetéknek neveztek el. Ennek magyar szakasza Csanádpalotánál lépne be az országba, és Mosonmagyórvárnál menne ki, vagyis két már meglévő áteresztőpontot kellene kibővíteni, és ezeket összekötni. Nem jó, hanem nagyon jó üzletnek tűnik, minden résztvevő számára, akkor is, ha Moszkva összevont szemöldökkel a TurkStream nevű vezetéket pártolja is, ami a Törökországon keresztül vezetett orosz földgázt vinné el a Balkánra.
Azonban gondok vannak
A magyar fél – annak érdekében, hogy nálunk és ne Ausztriában épüljön meg az elosztóközpont – meg akarja változtatni a vezeték nyomvonalát, de a román fél is változtatott a feltételeken: a bukaresti parlament
„2018 végén számos jelentős törvényt hozott a gázról, Offshore törvénycsomag néven. Egyrészt kötelezte a termelőket, hogy a Fekete-tengerből kinyert gáz legalább felét belföldön adják el. Másrészt hatósági árat szabott meg a gáznak. Harmadrészt felemelte a gázkitermelés adóját – egészen pontosan nagyobb bevétel mellé nagyobb adókulcsot rendelt.” (444)
A román fél ezt a törvényt szükséges belpolitikai gesztusnak tekinti, amivel a kormányzó szociáldemokrata párt, a PSD azt kívánja megmutatni a választóknak, hogy nem árusítja ki olcsón az ország természeti kincseit (hanem drágán árusítja ki), ugyanis Románia nincs nagyon rászorulva erre a gázkincsre – egyébként is sok földgázt termel, az ország szükségletének kilencven százalékát belföldön állítják elő. A magyar mesterkedés meg egyértelműen üzleti célú: nagy pénz volna az elosztás irányításában. Ehhez még vegyük az orosz nyomást is az ügyben és egyértelművé válik, hogy mi egy sokszereplős és hatalmas tétben játszott földgáz-üzletbe keveredtünk, aminek erős politikai vonatkozásai vannak. Pompeo ebben az ügyben azt akarhatja elérni, hogy Magyarország enyhítsen a feltételein, és a magyar befektetők jelentkezzenek a BRUA által szállított gáz második pótárverésére.
A Huawei esetleges bojkottja már sokkal kevésbé jelentős,
mint a rakétabeszerzési pályázat: a NATO vezető körei némi joggal orroltak Magyarországra amiatt, hogy a mostani hadseregfejlesztést mindez idáig nem amerikai forrásokból oldották meg. Szóba kerülhet még az Ukrajna NATO-tagságának blokkolásában játszott magyar szerep is, ez ügyben viszont nehezen hinném, hogy engednénk, ugyanis ennek kardinális jelentősége van Moszkva számára.
Hát kérem, ezekről mind szó lehet ma Pompeo látogatása alkalmából, és nyilván minden egyébről is – de sajnálattal kell mondanom, hogy a magyar demokrácia állapota vagy a korrupcióellenes harc most nem központi témája az amerikai diplomáciának, ezen a téren csak a nagyon naivak és optimisták számítanak előrelépésre.
Orbán Viktor és barátai pénzzé tették az országot. Mivel ez működik nekik, most azt hiszi, pénzzé tehetik a családok életét is. Pénzért szülnek majd „az asszonyok”, mert szerinte minden megvehető, a születés is.
Orbán közben maga a legnagyobb gátja a gyerekek megszületésének azzal a mérhetetlen bizonytalansággal, amit az országban kelt. Miután a szeretet és a családok jelentette biztonságot kihúzta a fiatalok alól, most pénzzel akarná betömködni a réseket az általa mellesleg szent intézménynek aposztrofált családban. Szerdán stadionokat épít, csütörtökön családokat malteroz. Éppen ennyit ér Orbán felfogása szentségről, szeretetről, gyerekekről.
Minden megvehető. És ahogy szerte a világban születnek az érdekházasságok, Magyarországot majd ellepik az érdekgyerekek. Akik felnőve jóval nagyobb eséllyel fogják tapasztalni a többieknél, hogy valami nincs rendben az életükkel. És majd valamikor a serdülőkorukban ugyanezek azt is megkérdezik a szüleiktől (ha még együtt lesz egyáltalán a család): miért is vagyok a világon? És mi is lesz a válasz? Szja-mentességért, lányom.
Nem tudtátok? A gyereket az államnak szüljük. De, all’s well that ends well, a vége úgyis a nemzeti lombikprogram lesz.
Éktelen rombolás zajlik a nemzet nevében. Az ember győzi kapkodni a fejét, hol nyit új frontot az őrület. Egy klikk hatalmi és gazdasági céljaiért felszámolja a józan ész és az erkölcsök maradékát, miután a szabadság már régóta a rezsimmel való egyetértés szabadságára korlátozódik. Soha rosszabb évet, csettint hátradőlve a Nagy Inszeminátor és a sarokba hajítja Atwoodot.
Orbán Viktor évértékelőjét bírálták és a demokrácia állapotát kérték számon az ellenzéki pártok budapesti közös demonstrációjának felszólalói. A pártok közleményekben is kifogásolták az elhangzottakat. A Fidesz szerint viszont ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású évértékelője.
A Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség épülete előtt tartott közös ellenzéki tüntetésen a szónokok pontokba szedték, hogy véleményük szerint milyen fontos témák maradtak ki a miniszterelnök beszédéből. A felszólalók egyúttal kiálltak az ellenzéki pártok egységes fellépése mellett.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció frakciószóvivője azt mondta, Orbán Viktor Magyarország diktátora, Magyarország államformája pedig diktatúra.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök azt mondta, amikor az ellenzék keresi az együttműködés lehetőségeit, akkor a kommunisták és a fasiszták találkoznak. Az ellenzéki politikus viszont úgy látta, hogy a „régi kommunisták és a régi nyilasok” a Fideszben vannak.
Az évértékelőből kimaradtak a becsapott devizahitelesek, azok a nyugdíjasok, akik nem kapják meg időben a nyugdíjukat és a továbbtanulni nem tudó fiatalok – jelentette ki.
Jakab Péter, a Jobbik szóvivője, aki egy jelképes bizonyítványt állított ki a kormányfőről, azt mondta, hogy Orbán Viktor erkölcstanból megbukott, mert 2010 óta a miniszterelnök az EU második legszegényebb népévé tette a magyarokat.
Három év alatt tízezer embert „dobott az utcára”, a „felcsúti haverját” pedig az ország leggazdagabb emberévé tette – fűzte hozzá. Véleménye szerint a kormányfő történelemből is megbukott, mert királynak gondolja magát, nem tudja, hogy Magyarországon réges-régen megszűnt a királyság.
Az ellenzéket pedig azért bünteti az Állami Számvevőszék, hogy sem az európai parlamenti (EP), sem az önkormányzati választáson ne tudjon kampányolni – jelentette ki, hozzátéve, ezzel a Fidesz választási csalásra készül.
Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese azt mondta: Orbán Viktor óriásit hibázott a „rabszolgatörvény” elfogadásával, mert ezzel szembefordult a magyar dolgozókkal.
A kormányfő azért jelentett be családpolitikai intézkedéseket, mert rájött, hogy a migránsozással nem tudja megnyerni az EP-választást – mondta a politikus.
A kabinet minden támogatást megadott a multinacionális cégeknek, az ő érdekükben fogadták el a „rabszolgatörvényt” – jelentette ki.
Bősz Anett, a Liberálisok politikusa azt mondta hallgatóinak, egyedül rajtuk áll, hogy búcsút intsenek Orbán Viktor illiberális államának.
Bátorságot és hitet kell önteni azokba, akiket a kormány „megtaposott”, újra fel kell építeni a jogállamot és a demokráciát – jelentette ki.
Az évértékelő helyszínén fekete lepellel burkolt kordonokra utalva Bangóné Borbély Ildikó szocialista párti parlamenti képviselő kijelentette, „Orbán Viktort a sötétség veszi körül”, miközben nem az itt tüntető nép, hanem „talpnyalói” előtt beszél az elmúlt esztendőről.
A kormányfő által elmondottakra reagálva az ellenzéki politikus arról beszélt: a következő nemzedék tagjai csak akkor élhetnek jobban szüleiknél, ha elhagyják a hazájukat, külföldön tanulnak és építenek biztos jövőt maguknak.
Nemes Balázs, a Momentum szóvivője szerint „folyamatosan terjed a remény”, hiszen „a fővárosban már megbukott a Fidesz rendszere”, és Budapestet ebben előbb a megyei jogú városok, majd a kisebb települések követik.
Arra kérte hallgatóságát, hogy miközben a budai Várban tartott demonstráció után az Állami Számvevőszék székháza felé vonulnak, egyperces néma csönddel támogassák a Magyar Tudományos Akadémia dolgozóit, hiszen „Magyarország szellemi jövője” forog most kockán.
V. Naszályi Márta, a Párbeszéd fővárosi közgyűlési képviselője kifogásolta a budai Vár átalakítását és a „rabszolgatörvényt”, mondván, az előbbi a 75, az utóbbi az 50 évvel ezelőtti viszonyokat hozza vissza.
Akarjuk egy elhazudott múltnak a hamis díszleteit felépíteni a túlmunkára kényszerített magyar dolgozók adóforintjaiból? Akarjuk, hogy egyre több legyen a kordon? akarjuk, hogy egyre többet kerítsenek el maguknak a közösből? – tette fel a kérdést, amelyre hallgatósága hangos nemmel és fütyüléssel válaszolt.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint büszkeségre ad okot, hogy sokféle pártzászló alatt, félelem nélkül fog össze az ellenzék, amikor a szavak után elérkezett a tettek ideje, miközben a hatalmon lévők mindent elkövetnek, hogy féljenek tőlük.
Szerinte Orbán Viktor „buta országot akar, lebutított alattvalókkal”, ezért űzte el az ország legjobb egyetemét, veri láncra vagy teszi „csak sleppje által megfizethető” magánegyetemmé a többit.
Az Akadémiát „a legnagyobb magyar alapította és a legkisebb magyar akarja sírba tenni” – mondta.
Független képviselőtársa, Hadházy Ákos arról beszélt: azok, akik kiállnak az európai ügyészséghez csatlakozás és az uniós tagság mellett, „nem hazaárulók, hanem hősök”.
A Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség épülete előtt tartott, „Értékelni jöttünk!” elnevezésű közös ellenzéki tüntetés színpada előtt egymás mellett sorakoztak fel az MSZP-s, DK-s és jobbikos zászlókat tartó pártaktivisták, a Momentum zászlói közül is többet lehetett látni némileg arrébb, a színpad oldalánál.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Tüntettek az Állami Számvevőszéknél
A karmelita kolostornál tartott ellenzéki tüntetésről több mint ezren vonultak át az Állami Számvevőszékhez.
A pártok képviselői úgy vélekedtek, hogy a Fidesz az Állami Számvevőszék felhasználásával, adminisztratív eszközökkel igyekszik ellehetetleníteni tevékenységüket.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője azt mondta: pontosan tudható, hogy az ellenzéki pártok után bárki a célkeresztbe kerülhet, aki szembemegy a Fidesszel, ezért az ellenzéki pártoknak együtt kell működniük.
Nemes Balázs, a Momentum képviselője emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszéket Domokos László volt fideszes képviselő irányítja.
Ez a Fidesz demokráciája – tette hozzá.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke úgy vélekedett: tarthatatlan, hogy a Fidesz politikai ellenfeleinek ellehetetlenítésére használ független állami intézményeket.
A következő választásokon „zárt alakzatban” kell indulniuk az ellenzéki pártoknak, mert ha nem, el fogják takarítani őket – mondta.
Sermer Ádám, a Liberálisok képviselője közölte: az ÁSZ szégyent hoz a magyar demokráciára és a magyar jogállamiságra, mert nem más, mint „fideszes vámszedőszék”.
Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem kormányoz, csupán elégtételt vesz, és az összes állami intézményt az ellenzéki hangok elhallgattatására használja.
Kepli Lajos, a Jobbik felszólalója szerint mára valamennyi állami hivatal fideszes pártszékházzá vált, és a hatalom nem válogat a kialakult ellenállás elfojtását szolgáló eszközökben.
Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője felidézte, hogy amikor „Magyarország köztársaság” volt, az ÁSZ megbecsült intézmény volt.
Ma az ÁSZ dolgozóit kirúgják, ha tisztességesen végzik a munkájukat – mondta.
A demonstráció végén az ellenzéki pártok képviselői „Fidesz-pártszékház” feliratú matricákat ragasztottak az ÁSZ székházának bejáratára.
A budai Várból az Állami Számvevőszék épülete elé vonuló menet elején az ellenzéki pártok képviselői, az „Ellenállás 2019 Magyarországért” feliratú molinót vitték.
A menet útközben megállt a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt, ahol a „Szabad ország, szabad tudomány” rigmust skandálták.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Karácsony Gergely: Orbán megijedt az ellenzék egységes fellépésétől
A Párbeszéd társelnöke szerint Orbán Viktor láthatóan megijedt az ellenzék egységes fellépésétől, ezért vette ilyen „közönségesre” a hangvételt.
Orbán Viktor évértékelő beszédében többek között arról beszélt, hogy a magyar ellenzék bevándorláspárti politikusok gyülekezete, akiket Soros György és az európai bürokraták tartanak lélegeztetőgépen. Kiemelte: azt kell hallanunk, hogy a zsidó származású képviselők listázása nem jelent antiszemitizmust, és aki ezt mondja, még főpolgármester akar lenni, „ahelyett, hogy csendben elkullogna a kertek alatt”. „Erre csak annyit mondhatunk: szégyen!” – fogalmazott.
Karácsony Gergely – aki múlt héten nyerte meg az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd és a Szolidaritás főpolgármester-jelölti előválasztását – közleményében úgy fogalmazott: „Bayer Zsolt kebelbarátja, az európai szélsőjobb fő szövetségese, minket biztos nem oktathat elfogadásból”.
A neki szóló üzenetről a Párbeszéd politikusa azt írta: a viszonválaszt a budapestiekkel, a „szabad város szabad polgáraival” közösen küldik majd októberben.
MSZP: Orbán évértékelőjében ismét felült a gyűlöletvonatra
Orbán évértékelőjében ismét felült a gyűlöletvonatra, jóízűt migránsozott, zsidózott szívének kedves dúsgazdag barátai előtt. Szocialista-náci koalícióról, komédiásokról, magukat hasra vágó és pókembert játszó képviselőkről hadovált, csak a saját pókhasát nem vette még észre.
Azt mondja, fel fogja számolni a szegénységet, de előtte még eladósodhatsz: kaphatsz kölcsön 10 milliót! Bezzeg Orbán felesége, Lévai Anikó élete végéig mentesül majd az szja-kötelezettség alól, de szja-mentességet kap Áder János, Varga Mihály és Kósa Lajos felesége is.
A komédiás tehát maga Orbán Viktor, azonban az ő viccein már milliárdos barátain és családtagjain kívül senki sem képes nevetni. Mintha már Orbán arcán is kezdene hervadni a mosoly. Egyre többet foglalkozik az ellenzéki összefogással, a baloldali főpolgármester-jelölttel. Orbán úgy tűnik retteg, és erre bizony van is oka.
DK: Orbán egy beteges hazudozó
A Demokratikus Koalíció üres családpolitikai ígérgetésnek nevezte az Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén elhangzottakat.
Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője közleményében azt írta: az ország világosan értékelte a Fidesz családpolitikáját. Az elmúlt években 600 ezer magyar ment külföldre – zömében fiatalok -, lassan pedig eljön a kor, amikor külföldön több magyar születik majd, mint itthon. A párt nehezményezte, hogy Orbán Viktor beszélt bölcsődei ellátásról, miközben 2010-ben ő állította le a Gyurcsány-kormány bölcsődeépítési programját. Beszélt gyermekvállalásról, miközben 10 éve nem emelte a családi pótlékot, miközben országszerte hiány van gyerekorvosból, miközben épp most zárt be az ország legjobb koraszülött osztálya – hangsúlyozta.
„Idén is egy beteges hazudozó évértékelőjét hallottuk” – értékelt a DK-s politikus. „Valójában az idei év is a lopásról, az Orbán-család és a fideszes oligarchák gazdagodásáról, a lopott pénzen vett luxuséletmódjukról fog szólni, miközben az európai magyaroknak kuss a nevük a saját hazájukban” – fogalmazott. Az ellenállás idén is folytatódik – írta Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője.
LMP: Ma sem kaptunk magyarázatot
Az LMP részéről Ungár Péter értékelte Orbán beszédét a Facebookon. Azt írta: „Ha Orbán Viktornak valóban ilyen fontosak lennének a családi értékek, nem sajnálná azt a – költségvetési szinten aprópénznek számító – húsz milliárdot arra, hogy legalább százezer forintot kapjanak azok, akik otthon ápolják szüleiket vagy más rokonukat. Ha Orbán Viktor kormányzása valóban védené a családokat, akkor nem kellene értelmetlen és megalázó felülvizsgálaton átesnie azoknak, akik gyermeküket ápolják otthon. Ma se kaptunk semmilyen magyarázatot arra, hogy a kormány miért nem rendezi az ápolási díj kérdését, mert erre nem is lehet magyarázat.”
Liberális Párt: Tízezrével hagyják el az országot
A Magyar Liberális Párt szerint a magyar fiatalok a „kilátástalanság, a Fidesz szabadságellenes politikája, a brutális léptékű korrupció, a széteső egészségügyi ellátás és az egyre gyatrább oktatás miatt” tízezrével hagyják el az országot évről évre.
A Liberálisok közleményükben azt írták, Magyarország problémája továbbra sem a bevándorlás, hanem a kivándorlás. Az elmúlt két ciklusban több mint 230 ezer ember hagyta el az országot. Többségük családalapítás előtt álló fiatal, magasan képzett szakember, értelmiségi vagy diplomás. Ez a Liberálisok szerint a Fidesz és Orbán Viktor felelőssége. „A miénk pedig az, hogy ennek a fiatalellenes politikának minél előbb véget vessünk” – írta közleményében a Magyar Liberális Párt.
Fidesz: ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású beszéde
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású évértékelője.
Kocsis Máté az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a magyar kormány a családok támogatásáról szóló döntéseivel egész Európa számára is világossá tette, hogy a bevándorlással szemben a gyermekvállalást helyezi előtérbe.
A családok anyagi támogatásáról szóló mostani intézkedésekről pedig kijelentette: „a gyermekvállaláshoz soha ilyen mértékű segítséget egyetlen kormány sem biztosított még, nem csak Magyarországon, de Európában sem”.
KDNP: Magyarország előtt komoly lehetőségek állnak
A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a miniszterelnök vasárnapi évértékelőjéből jól látható, hogy a magyar emberek közös erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország előtt komoly lehetőségek állnak a fejlődésre.
Tíz év közös, kitartó munkája után olyan intézkedésekről esett szó, amelyek hosszú távon biztosíthatják az ország jövőjét, végre látszik a lehetősége annak, hogy „lépésről lépésre eljussunk a szegénység teljes felszámolásáig”.
Hozzátették: a rendkívül nagyvonalú családtámogatási programok különösen biztatóak, hiszen Magyarország jövője a magyar családokon múlik. A miniszterelnök által meghirdetett hétpontos családvédelmi akcióterv ennek alapján határozza meg az ezzel kapcsolatos feladatokat.
A KDNP kitért arra is: az európai parlamenti választás tétje, hogy meg tudjuk-e védeni keresztény kultúránkat a nyílt társadalmat hirdető gazdasági és politikai erők támadásaitól, amelyek fel akarják számolni a nemzetek Európáját.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
