Kezdőlap Itthon Oldal 312

Itthon

Bréking (fék)nyúz, 2019. február 21. – Tudósítás a másik valóságból

0

Semjén Zsolt rájött arra, hogy a menekültek nem migránsok, fel is háborodott a venezuelai „magyarok” „legmigránsozásán”. Szijjártó szerint vannak, akik a terroristák visszatérését támogatják. Az Origó közli velünk, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke Soros embere és nyomoznak ellene.

Semjént felháborítja a migránsozás

Felháborodásának adott hangot a venezuelai magyarok „lemigránsozása” miatt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

„Kikérjük magunknak, hogy a liberális sajtó lemigránsozza a venezuelai magyarokat. Ők nem migránsok” – mondta a politikus az MTI-nek.

Minden magyar, legyen a világ bármely pontján, ha bajba kerül, számíthat az anyaországra – közölte Semjén Zsolt, arra utalva, hogy sajtóhírek szerint a kormány több száz magyar felmenőkkel rendelkező venezuelai menekültet fogadott be. (MTI: Semjén Zsolt felháborodott a venezuelai magyarok „legmigránsozásán”)

Szijjártó szerint vannak, akik a terroristák visszatérését támogatják

Aki a migrációt támogatja, az a terroristák visszatérését támogatja – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatornán.

A Selyemút menti országok migrációs kérdéseire fokuszáló Budapest Folyamat szerdai isztambuli üléséről a külügyminiszter azt mondta, megint minden arról szólt, hogy a migráció mennyire jó és mindenki számára szükséges folyamat.

Elmondta: a magyar delegáció felszólalásáig senki sem beszélt arról, hogy a migráció milyen biztonsági kockázatokkal jár, és hogy minden országnak joga van eldönteni, részt kíván-e venni bármilyen formában a migrációs folyamatokban.

Az ülés célja az volt, hogy részenként „áttolják” az ENSZ globális migrációs paktumát, amelyet decemberben nem sikerült elfogadtatni. Továbbá egy záródokumentumot próbáltak elfogadtatni, amelyben utaltak a globális migrációs csomagra, és amelyben ismételten olyan kontextust állítottak elő, miszerint a migráció a jó válasz az előttünk álló kihívásokra – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter közölte: Magyarország ezt egészen ellenkezőképpen gondolja, ezért sikerült meghiúsítani az egyhangú elfogadtatást azzal, hogy a négy visegrádi ország, továbbá Ausztria és Olaszország nem írta alá a dokumentumot, mondván, hogy a migrációnak vannak kockázatai, és az arról szóló döntések meghozatala nemzeti hatáskör. (MTI: Szijjártó: Aki a migrációt támogatja, az a terroristák visszatérését támogatja)

Nyomoznak Soros embere, Frans Timmermans ellen

Az Igazságszolgáltatás Elleni Bűncselekmények Nyomozási Szakosztálya (SIIJ) eljárást indított az Európai Bizottság (EB) első alelnöke, a bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztos, Frans Timmermans ellen Romániában. A vádak alapján az európai szocialisták (PES) csúcsjelöltje meghamisíthatta az EB által készített, a román igazságszolgáltatás reformját nyomon követő Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus (MCV) 2018-ra vonatkozó jelentését.

Az Európai Bizottság november 13-án hozta nyilvánosságra a román igazságügy helyzetéről szóló, 2018-as jelentését.

Akkor a romániai Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) plénuma úgy reagálta rá, hogy a jelentés ténybeli tévedéseket tartalmaz, például azt, hogy a CSM nyomást gyakorolt a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékre (a legfelsőbb bíróság romániai megfelelője). (Origó: Nyomoznak Romániában Soros embere, Frans Timmermans ellen)

Agyrém: szinte bárkinek odaadnák az „asszonyhitelt”

Hihetetlen, de a kormány jövedelmi elvárás és hitelbírálat nélkül adná a bankok útján a tízmilliós úgynevezett asszonyhitelt. Ebből vagy semmi se lesz, vagy a fiatal házasok minden kölcsöne nagyon megdrágulhat.

A már eddig is kacifántosan alakuló „asszonyhitel” újabb részletére derült fény. A kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta az enpenzem.hu tájékoztatása szerint, hogy ennek maximum 10 milliós összegét úgy lehetne megkapni, hogy azt nem kötnék jövedelmi elváráshoz, mi több, lényegében előzetes hitelbírálat se lesz. Mindössze azt nézik meg, hogy a kérelmező benne van-e a Központi Hitelinformációs Rendszer negatív nyilvántartásában; vagyis az úgynevezett BAR-listán, ami a korábban nem fizetőket tartalmazza. Rajtuk kívül

bárki megkaphatná a tízmilliós kölcsönt

A fiatal (18-40 év közötti), első házas nők számára Orbán Viktor által meghirdetett 10 milliós kölcsönről lépésről lépésre kiderült, hogy férfiak, sőt, özvegyek is megkaphatják, kamatmentes lesz, de öt éven belül legalább egy gyerek kell, máskülönben a kamattámogatás visszajár és piaci kamatúvá válik a 20 éves futamidő maradék része, és a már meglévő gyerekek nem számítanak be, csak a jövendők. A történet alakulásáról itt írtunk részletesen. És a miniszter mindehhez hozzátette: ő az örökbefogadott gyerekeket gondozókra is kiterjesztené. Ők ugyanis – mint mondta – legfeljebb néhány százan vannak.

Most pedig Gulyás elárulta, hogy a szokásos banki hitelbírálatot nagyrészt mellőzni akarják. Pedig nem kevés pénzről van szó. A kancelláriaminiszter azt is elmondta, hogy becsléseik szerint

évente 70-80 milliárd forint, de meghaladhatja a 100 milliárd forintot is az „asszonyhitel” összes kifizetése.

Az már eddig is kihámozható volt az újabb részletekből, hogy a kormány a bankokra bízza az ügyleteket. Ebből az is következik, hogy amely pénzintézet beszáll ebbe, az az összes költség (ami a thm-ben fejeződik ki) megtérítésére igényt tarthat a valódi kamatmentességhez. Beleértve a jövőbeni kamatemelkedések terhét is.

Áttekintve a meglehetősen bizarr új részletet, néhány elgondolkodtató következtetésre juthatunk.

  • Ezek a hitelek így igen drágák lesznek, ha se megkívánt jövedelem, se vagyoni háttéri elemzés nem előzi meg a folyósítást. Tehát ezek költsége is beépül a mindannyiunk által fizetett felárba.
  • Ráadásul az eddigiek alapján ingatlanfedezet nélküli lesz ez a kölcsönfajta, ami tovább emeli a bank (vagyis az állami költségvetés) kockázatát.
  • Jövedelemvizsgálat nélkül pedig értelemszerűen kiesik a nagy büszkeséggel propagálva bevezetett adósságfék-szabály alkalmazása.
  • Ezért a bankok egy része dönthet úgy, hogy be se száll ebbe.
  • Ám ez a konstrukció azzal a veszéllyel jár, hogy a fiatal házasok minden kölcsöne (például csok-os lakáshitel, 2,5 millióval megtámogatott, 7 személyes kocsira felveendő hitel) esetében a bankoknak számolniuk kell azzal, hogy van vagy lesz „asszonyhitele” is a párnak, amivel túllépi a fizetőképességi határt.
  • Ez pedig az összes (normál eljárásban elbírált) kölcsön törlesztését megdobhatja.
  • Ezek a „fekete dobozba” kerülő kölcsönök akár nagy számban válhatnak nem fizetővé, noha egy jó részüket előzetesen kiszűrhetné a standard hitelbírálat.

Egyszóval ha a kormány nem akarja csőbe húzni a bankokat, akkor a könnyítések valóban összes költségét magára vállalja. Ezzel az „asszonyhitel” a piacitól teljesen idegen lesz. És a borítékolhatóan sok fizetésképtelenné váló család (időközben már gyerekkel) által hátrahagyott követelései a költségvetésre zúdulnak.

Nyugati magyar professzorok levele Lovász Lászlónak

0

Az alapkutatások és az innováció támogatása a legtöbb nyugati országban világosan elválik egymástól, az innováció csak a bevétel elenyésző hányadát fedezi, az alapkutatás döntéshozói a tudósok, az alapkutatók megítélésében nem játszik számottevő szerepet a szabadalmaik száma – íme néhány, a levélben megjelenő legfontosabb gondolatok közül. A levél aláírói amerikai és svájci egyetemi professzorok, többen közülük startup-vállalkozások alapítói.

Lovász László, az MTA elnöke [részére], 2019. február 20.

Tisztelt Elnök Úr!

Alulírottak aggodalommal figyeljük az MTA jövője körüli fejleményeket és tárgyalásokat. Ehhez a párbeszédhez szeretnénk konstruktívan hozzájárulni néhány tény közreadásával.

E dokumentum aláírói a fizikai tudományok területén dolgoznak évtizedek óta Amerikában és Nyugat-Európában. Pályánk során folytattunk alapkutatásokat és alkalmazásközeli kutatásokat, amelyekre több tízmillió dollárnyi pályázati pénzt nyertünk különböző támogatási forrásokból. Mindannyian professzorok vagyunk jegyzett nyugati egyetemeken. Vannak közöttünk, akik tanszékvezetői tapasztalattal rendelkeznek, van, aki az Amerikai Tudományok és Művészetek Akadémiájának a tagja, és van, aki az Amerikai Feltalálók Nemzeti Akadémiájának a tagja. Néhányan közülünk vállalkozóként tíz- és százmillió dolláros startup-vállalatok létrehozásában játszottak és játszanak számottevő szerepet.

Mindannyian egyetértünk abban, hogy fontos erősíteni az innovációs törekvéseket odahaza. Az innováció fejlesztése viszont egy komplex feladat, amelynek az érdekeltek közötti olyan konstruktív egyeztetésre kell épülnie, ahol a javaslatok tanulmányokkal és tényekkel vannak alátámasztva. Mi a nyugati tudományos támogatási rendszerekben és a vállalkozói szférában szerzett saját tapasztalataink alapján szeretnénk ehhez hozzájárulni.
1. Az alapkutatás és az innováció állami költségvetése a legtöbb nyugati országban világosan el van különítve

Az általunk ismert nyugati országokban az alkalmazott kutatás állami támogatása világosan elkülönül az alapkutatásétól. Németországban az alapkutatást finanszírozó Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG), Max Planck Társaság és Helmholtz Intézetek költségvetése teljesen elkülönül az alkalmazott kutatással foglalkozó Fraunhofer Intézetekétől [1]. Az Egyesült Államokban a Department of Energy (DOE) támogat alap- és alkalmazott kutatásokat, de az alapkutatási Office of Science saját költségvetéssel rendelkezik [2]. A USA National Science Foundation (NSF) és a DOE alapkutatási pályázatai nem versenyeznek termékcentrikus alkalmazott kutatási pályázatokkal. Azokkal más intézményekhez kell fordulni, például a különböző szövetségi hivatalok Small Business Innovation Research (SBIR) programjaihoz [3].

Ezt a különállást jól mutatja például az is, hogy amikor az amerikai kormány eldöntötte nyolc alkalmazáscélú Energia Innovációs Program beindítását 2010-től, akkor ahhoz nem az NSF alapkutatási keretéből vett el pénzt, hanem 280 millió dolláros új forrást bocsátott rendelkezésre [4].
2. Az állam az alapkutatást meghatározóan fontosnak tartja, és ezért a tudományos kutatásra költött alapok döntő részét erre fordítja

A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak. Vannevar Bush, aki az amerikai közvéleményt meggyőzte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van erős alapkutatásra, így érvelt: „Új termékek és folyamatok nem tűnnek elő a semmiből. Először új alapelvek és koncepciók kellenek. Ezeket pedig csakis a legtisztább alapkutatásban lehet kifejleszteni” [5]. Elfogadva ezt az érvelést, 70 évvel ezelőtt az amerikai kormány megalapította az NSF-et, és külön költségvetést irányozott elő az alapkutatásra. Az elmúlt 70 évben az alapkutatás és az arra épülő alkalmazott kutatás a történelemben példátlan sikersorozatot produkált, és olyan áttörő újításokat adott a társadalomnak, mint a síkképernyő, az okostelefon és az internet, hogy csak a fizikából említsünk példákat.

Jól mutatja, hogy az állam mennyire fontosnak tartja az alapkutatást Németország példája, ahol az összes állami tudományos támogatás évi 10,2 milliárd eurójából mindössze 7% van alkalmazott kutatásra előirányozva a Fraunhofer Intézeteknek szánt 0,7 milliárd eurós költségvetésén keresztül,
míg 93% az alapkutatásé: Helmholtz Intézetek – 4,5 milliárd euró, DFG – 3,2 milliárd euró, Max Planck Intézetek – 1,8 milliárd euró [1].

A fejlett országokban a benyújtott kutatási pályázatoknál alacsony a nyerési esély, mindössze 10-20%-uk kap támogatást [6]. Egy ennyire bizonytalan pénzforrásra nem lehet kutatók és kutatócsoportok fenntartását alapozni. Ezért az alapkutatás működtetési költségei külön forrásokból vannak garantálva, hogy a kutatócsoportok egzisztenciája ne függjön a pályázatok
kiszámíthatatlan sikerétől.
3. Az alapkutatás döntéshozói a jelentősebb nyugati országokban a tudósok

A parlamenti költségvetés keretszámai szabják meg, hogy az adófizetők pénze milyen arányban kerül alap- és alkalmazott kutatásra. Azonban e kereteken belül már nem az állam, hanem kutatói tanácsok és programmenedzserek döntenek arról, hogy az alapkutatásban melyik kutató, kutatócsoport és projekt kapjon támogatást. Például a sokat idézett, németországi alapkutatási
intézményeket működtető Max Planck Társaság már a honlapján világosan kimondja [7], hogy a Társaság nem kormányzati intézmény. Bár a szövetségi kormány megfogalmazhat tudománypolitikai elvárásokat, a kutatástámogatási döntéseket az intézetek vezetősége hozza meg. Az Egyesült Államokban a National Science Foundation igazgatóját ugyan az elnök nevezi ki, azonban ez egy politikától független állás, amit már az is mutat, hogy bár a jelenlegi igazgatót még az előző amerikai elnök nevezte ki, a kormányváltás után a teljesen más politikát képviselő új elnök mégis a helyén hagyta [8]. Az NSF támogatási döntéseit saját programmenedzserei hozzák meg, a kutatók tanácsa alapján. Ezek a jellemző nyugati példák azt mutatják, hogy bár a kormány preferenciái képviselve vannak ezekben az intézményekben, a tudománytámogatás tényleges döntéseit a szakértő tudósok hozzák meg.
4. Az innovációs kutatások bevételei a működési költségeknek csak nagyjából 1%-át képesek fedezni

Fel lehet vetni, hogy alapkutatási intézmények forduljanak az innováció felé annak reményében, hogy vállalatok jelentős összegeket fognak fizetni innovációs eredményeikért. Ezzel szemben a releváns példák azt mutatják, hogy még a legfejlettebb országok alapkutató intézményei is, mint például a University of California vagy a Max Planck Intézetek, működési költségeiknek
csak nagyjából 1%-át tudják innovációs eredményeik értékesítéséből fedezni [9]. Másként megközelítve ugyanezt, az USA több száz egyeteme közül mindössze hat képes a kutatási költségeinek (nem a működési költségeinek) legalább 4%-át behozni szabadalmi díjakból [10]. Emiatt Nyugaton nem is teszik a kutatócsoportok működését vagy struktúráját függővé az innovációs tevékenységüktől és szabadalmaik számától.
5. A szerződéses alkalmazott kutatás támogatására sikeres példa a Fraunhofer Intézeteké, amelyeket azonban az ipar többségi finanszírozása működtet

Németországban sikeresen működik a Fraunhofer Intézetek hálózata, amelyek fizetőképes vállalati szerződések keretében végeznek alkalmazott kutatásokat. Itt fontos felidézni viszont azt, hogy a Fraunhofer-modellben az intézetek működési költségeinek 70%-át a megrendelő vállalatok állják, nem az állami költségvetés [10].
6. Az innováció vállalkozói szférája rendkívül kockázatos, és csak egy kifejlett vállalkozói ökoszisztémán belül működik

Az innováció másik sokat emlegetett formája a startup vállalkozói szféra, amelyben a kutató a felismeréstől a szabadalmaztatáson át végigviszi a fejlesztési folyamatot a termék gyártásáig. Bár a startupok világa gyakran pozitív fényben van feltüntetve, fontos higgadtan értékelni a valódi helyzetet. Az innováció termékké fejlesztése egy hosszú lánchoz hasonlítható folyamat. Az innovációs lánc bármelyik szemének a hiánya megszakítja az egész működését. Ezért a szabadalmak nagy többségéből nem lesz termék. A startupok nagy többsége tönkremegy. Az innováció világa turbulens, kíméletlen, és sokkal több vesztese van, mint nyertese. Épp ezért Nyugaton az alapkutatók és intézményeik nincsenek rákényszerítve startupok alapítására, és megítélésükben nem játszik számottevő szerepet szabadalmaik száma.

Nagyon kijózanító például az a tény, hogy az USA 50 szövetségi állama közül a sikeres startupok döntő része 5 államba tömörül. Másként mondva: még az USA 50 szövetségi állama közül is 45 nem volt képes sikeres és vonzó innovációs ökoszisztémát teremteni [12].

Az innovációs lánc és ökoszisztéma lényeges elemei közé tartoznak a következők:

olyan oktatási rendszer, amely az egyetemistákat és a kutatókat felkészíti a vállalkozás világára;
korai fázisú támogatási alap az ötletek elvi igazolását támogatandó [3];
komoly kockázatvállaló tőke, amely sok tucat startupba tud dollármilliókat beruházni [13];
fogadókepés nagyvállalati szféra, amely az ígéretes startupokat fel tudja vásárolni [14].

Az állam közismerten nem túl sikeres vállalkozó. Ez is az egyik oka annak, hogy a magánszféra által támogatott amerikai startup-világ jóval dinamikusabb, mint az államilag támogatott német és francia startupoké. Ezért csak ott és akkor működik a startup-szféra igazán jól, ahol az innovációs lánc mindegyik eleme robusztusan jelen van, a magán kockázati tőke és a tőkeerős vállalati szféra részvételével.

Azt reméljük, hogy az itt megosztottakkal segíteni tudunk abban, hogy az otthoni párbeszéd és döntések szélesebb alapokra és tényekre legyenek építve.

Tisztelettel

Zimányi Gergely,
a University of California, Davis professzora, három startup szabadalmi igazgatója

Mihály László,
a State University of New York, Stony Brook volt tanszékvezető professzora

Forgács Gábor,
a University of Missouri-Columbia és a Clarkson University professzora, három startup alapítója, az Amerikai Feltalálók Nemzeti Akadémiájának tagja

Forró László,
a Svájci Műszaki Egyetem (EPFL) tanszékvezető professzora

Szalay Sándor,
Széchenyi-díjas, a Johns Hopkins University professzora, az Amerikai Tudományok és Művészetek Akadémiájának a tagja

Barabási Albert-László,
Prima Primissima-díjas, a Harvard és a Northeastern University professzora, két startup alapítója

Kuti Gyula,
állami díjas, a University of California, San Diego professzora

Holczer Károly,
a University of California, Los Angeles professzora

Hivatkozások

DFG: https://www.dfg.de/en/service/press/press_releases/2018/press_release_no_24/index.html
Max Planck: https://en.wikipedia.org/wiki/Max_Planck_Society
Fraunhofer: https://en.wikipedia.org/wiki/Fraunhofer_Society (30% állami, 70% vállalati)
Helmholtz: https://www.helmholtz.de/en/current_topics/press_releases/article/artikeldetail/knowledgefor-the-world-helmholtz-to-fund-four-innovative-transfer-projects/
https://science.energy.gov/
https://www.sbir.gov/
https://www.eenews.net/stories/81285https://science.energy.gov/bes/research/doe-energy-innovation-hubs/
https://www.nsf.gov/od/lpa/nsf50/vbush1945.htm
https://www.sbir.gov/node/736115
https://en.wikipedia.org/wiki/Max_Planck_Society
https://en.wikipedia.org/wiki/France_A._C%C3%B3rdova
(a) A University of California 2016–17-es költségvetése 31,5 milliárd dollár volt (lásd ebben a PDF-ben a 3. oldalon), miközben az összes szabadalomból származó bevétel 177 millió dollár (uo. 110. oldal),
vagyis mindössze a költségek 0,6%-át fedezte.
(b) A Max Planck Intézet 2017-es költségvetése 1,768 milliárd euró volt (lásd ebben a PDF-ben a 72. oldalon), miközben az alkalmazott kutatásból 2 millió eurós (uo. 72. oldal), a szabadalmakból pedig 19
millió eurós bevétel (uo. 72 oldal, és lásd itt) származott – utóbbiak együttesen a működési költségek 1,2%-át fedezték.

How Johns Hopkins University wants to be Baltimore’s innovation leader


Fraunhofer: https://en.wikipedia.org/wiki/Fraunhofer_Society (30% állami, 70% vállalati)
Csak 5 államban haladja meg a startupokba fektetett tőke az 1 milliárd dollárt: https://s3.amazonaws.com/cbi-research-portal-uploads/2019/01/15143206/us-tech-startups-map-01.15.2019.png
A híres Sequoia VC Alap által támogatott startupok listája: https://www.crunchbase.com/organization/sequoia-capital#section-locked-charts
A híres Sequoia VC Alap által nagyvállalatoknak eladott startupok listája: https://www.crunchbase.com/organization/sequoia-capital/exits/exits_image_

Kiderült: a kormány is migránssimogató Soros-bérenc

Na most minek fogja minősíteni az Orbán-kormányt a fideszes propaganda, a kormányzati média? A Vezér is migránssimogató Soros-bérenc? Mint kiderült, a kormány teljesen titokban venezuelai migránsok menekültek százait fogadta be.

Ráadásul (mint azt az Index kiderítette) rendkívül nagyvonalú támogatásokat kapnak:

  • Ingyen repülőjegyet Budapestre
  • Legalább egy évig ingyenes lakást
  • Integrációs programot, ingyenes magyar és angol nyelvtanfolyammal
  • Letelepedési papírokat, amelyekkel érkezésük után néhány hónappal már legálisan dolgozhatnak

Az persze helyeselhető (nem a kormányzati médiában, hanem itt), ha befogadunk néhány bajba jutott családot, akik egy évek óta válságban vergődő, rövidesen akár polgárháborúba süllyedő országból menekülnek. A kormánynak azért volt egy fura kikötése, amivel szelektált a menekültek között: az jöhet, akinek van valamilyen magyar felmenője. Aki jött, annak többnyire az egyik nagyszülője magyar volt, de már a szülei sem tudtak magyarul, ő pláne nem, inkább igazi venezuelai.

Ennél is furcsább elvi megközelítésben, a magyar valóságot és a kormány politikáját ismerve viszont már egyáltalán nem meglepő, hogy ezt a humanitárius akciót teljesen titokban tartották. A közpénzből tízmilliárdokat sorosozó és migránsozó propaganda kampányokra költő kormány nem dicsekedhet a menekültek befogadásával, bármennyire is indokolt lenne az.

Nem ez az első ellentmondás a kampányok és a rezsim lépései között

Mint azt korábban már magam is megírtam, egyetlen párt van Magyarországon, amely sok pénzért ezrével hoz be komoly ellenőrzés nélkül bevándorlókat, köztük veszélyes embereket, maffiózókat és terroristákat is, ez pedig a Fidesz. A fideszesekhez köthető offshore cégek milliárdokat kaszálnak a letelepedési kötvényeken, rengeteg ukrán és orosz meg a fekete piacon vett magyar származást „igazoló” hamis papírokat, amivel megkapták a magyar állampolgárságot.

A szlovák kommandósok már fogtak el olyan terroristát, aki magyar papírokkal került be az Európai Unióba, az amerikai hatóságok meg hivatalosan tiltakoztak az ellen, hogy ukrán maffiózók magyar papírokkal tucatjával léptek be az Egyesült Államokba vízum nélkül. Még ennél is felháborítóbb, hogy a kormánypárt vezetői találkoztak, sőt üzleteltek azzal a szaúdi milliomossal, aki korábban az egyik legveszélyesebb terroristát, Oszáma bin Ládent finanszírozta.

A venezuelai menekültek befogadása természetesen egészen más történet, csak a kormánypropaganda cáfolata közös bennük.

Itt most felszólítom a fideszes lapokat, tessék a fentiek miatt a megszokott stílusukban migránssimogató Soros-bérencnek nevezni Orbán Viktort és alvezéreit. Arról se feledkezzenek meg, hogy a Fidesz az egyetlen párt, amely jórészt Soros Györgynek köszönheti a létrejöttét, hiszen ő finanszírozta kezdetben a párt legtöbb vezetőjét.

Lubjanka tér, Budapest – Déli kávé Szele Tamással

Kávézgatunk, kávézgatunk, mert Pesten így szokás: de ne tessenek félni, fogunk mi teázgatni, csájázgatni is, ha kell. Márpedig lehet, hogy kelleni fog, ha nem is nekünk, de azoknak, akik kapcsolatba kerülnek a Nemzetközi Beruházási Bankkal: jobb is, ha elkezdik szokni az orosz teát, vodkácskát, uborkácskát, moszkvai modort, míg jó dolguk van.

A hír látszólag örvendetes, legalábbis a kormány annak látja:

„Budapest lesz a székhelye az eddig moszkvai központtal működő Nemzetközi Beruházási Banknak (NBB) – ismertette a Pénzügyminisztérium államtitkára az erről szóló előterjesztést.

Gion Gábor emlékeztetett: Magyarország négy éve újította meg tagságát a pénzintézetben, amely jelenleg egy modernizálás közepén halad. A bank mérlegfőösszege ezalatt másfélszeresére, fejlesztési hitelportfóliója a duplájára nőtt, működése megfelel a nemzetközi elvárásoknak. A magyar vállalkozások abból csaknem 100 millió eurónyi hitelhez jutottak – folytatta.

A közép-kelet-európai országok együttesen több mint 50 százalékos tulajdonnal rendelkeznek, így a régió a döntéshozatalban is megkerülhetetlenné vált, a székhely Budapestre költözésével pedig ez tovább erősödik.” (MTI)

Galambocskáim, ha csak ennyiről lenne szó, ám legyen, költözzenek hozzánk, sosem rossz az, ha gazdag szomszédja van az embernek, hozzák csak ide a pénzt, még ha nem is adják nekünk, már azzal jól járunk, ha nálunk vásárolnak. Én még azt is elviselem, hogy az ilyen pénzes népek, bojárok kicsit különcködnek, nem szeretik, ha beleütjük az orrunkat a dolgaikba – de az mindennek a teteje, hogy miféle jogokat és kedvezményeket kap ez a bank a magyar kormánytól.

Banktól ilyen igényeket én még nem láttam, galambocskáim, csak annyit mondok. Pedig hát törvény fogja garantálni a státusukat, már a Parlament előtt is van a javaslat, éspedig a T/4476 számon. Hát nézzünk bele, lássuk, mitől rökönyödtem én meg ennyire.

De kivonatoljuk, az Index nyomán, mert bizony bonyolult és hosszú – no, lássuk, mit biztosítunk nekik?

„A bank igényeinek megfelelő irodaépületeket („föld, épületek, épületrészek, ideértve a megközelítést szolgáló létesítményeket”),

A bankelnök hivatalos rezidenciáját,

Ezeknek az ingatlanoknak a „biztonságát és nyugalmát”, vagyis őrzését. Az épületek biztonsága és nyugalma eközben olyannyira teljes, hogy oda még a magyar állam sem teheti be a lábát, mert a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illeti meg őket. A bank bármilyen szabályt kialakíthat, ami ahhoz szükséges, hogy az irodaépületben a tevékenységét gyakorolja, és a nagykövetségekhez hasonlóan a rendőrök is csak akkor mehetnének be, ha a bank hívná őket, a bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, sem törvényi úton bárki más.

A bank minden tulajdona és eszközei mentesülnek mindenféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórium alól. nem lenne alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek (ideértve a közzétételi vagy beszámolási kötelezettséget, tőkeszabályozási vagy tőkemegfelelőségi követelményeket vagy egyebeket),
Nem lenne kötelezve a számviteli szabványok bármely formában történő bevezetésére, sem arra, hogy megfeleljen az engedélyeztetési vagy regisztrációs kötelezettség bármely formájának.

Ha pedig kiderülne, hogy az ügyleteihez mégis szüksége van valamilyen speciális jogosítványra, engedélyre vagy jogszabályi jogállásra, a tervezet szerint úgy kell tekinteni, mintha már rendelkezne azokkal.

A bank valamennyi tulajdona és bárminemű tevékenysége, művelete mentességet kap „mindenféle jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve, ha a bank lemondott mentességéről”.

Magyarországon található minden eszköze, jövedelme és tulajdona mentességet élvez minden adó- és egyéb közteher megfizetésétől, akár országos, akár helyi szinten, kivéve a szolgáltatási díjakat; mentes minden adófizetési, adóvisszatartási vagy adóbeszedési kötelezettségtől; mentességet élvez minden vám, adó vagy egyéb közteher megfizetésétől, vagy – a hivatali használatra szánt áruk tekintetében – bármely import- és exportkorlátozástól.

A bank dolgozói és elsősorban vezetősége – elnöke, igazgatói és kormányzói, valamint az ő családtagjaik – diplomáciai mentességben részesülnek.

Korlátozás nélkül, állampolgárságtól függetlenül jöhetnek Magyarországra azon szakértők és tanácsadók is, akik a Bank érdekében helyszíni látogatásokon vesznek részt.

És jöhet még mindenki más, akiket az NBB meghív.

A bank elnökének és családjának még a háztartási célú bevásárlásait is érdemes lesz Magyarországon intézni, miután megkapják a mentességet a személyes vagy családi használatra szánt importált árukkal kapcsolatban fizetendő vámok, adók, vagy egyéb közterhek alól.

Jár nekik a mentesség a Bank által számukra kifizetett illetmény vagy egyéb díjazás után fizetendő adók valamint társadalombiztosítási hozzájárulások alól.” (Index)

Hát, ennyi még pirogból is sok, elvtársaim.

Jól olvastuk, bizony ám: lesz Magyarországon egy orosz tulajdonú, nemzetközi intézmény, megjósolhatatlan létszámú, főként orosz alkalmazottal, akiknek mozgását tilos ellenőrizni, az épületbe magyar szerv a lábát be nem teheti, az is titok, hányan lesznek, az is, miért, ha kérdezzük, közünk nincs hozzá, adómentességet és állami védelmet élveznek, ingyen jár nekik akárhány és akármilyen ingatlan, amire csak rávetik fényes tekintetüket, akárkit behozhatnak az országba vagy kivihetnek belőle, ha engedélyre van szükségük bármihez, autóvezetéstől horgászáson keresztül kínvallatásig, azt már meg is kapták, ne kelljen avval bajmolódniuk, és mindegyiküket védi a diplomáciai mentesség.

Biztos, hogy egy bank működéséhez ez mind elengedhetetlenül szükséges?

Vagy inkább fordítva kérdem: minek ehhez még bank is?

Hogy neve legyen a gyereknek?

Tényleg furcsán venné ki magát, ha azt írnák ki az épület főkapujára: „Az Oroszországi Föderáció Titkosszolgálatainak Egyesített Európai Parancsnoksága”. Alatta, kisebb betűkkel: „Mit tehetünk, galambocskáim, kinőttük a követséget”.

Esetleg egyszerűen: „Központi Főrezidentúra”.

Azt azért mégsem illene.

Ami a bankot illeti: az tényleg egy létező pénzintézet, korábban a KGST bankja volt, 2000-ben még az első Orbán-kormány lépett ki belőle. 2012-ben élesztették újjá, 2015-ben léptünk be megint, és lám, most már nálunk lesz a centrum is: a nemzetközi pénzügyi köröknek ugyan az a véleménye, hogy ez a bank kizárólag az orosz befolyás terjesztését szolgálja világszerte, de Magyarország nem hisz a nemzetközi pénzügyi köröknek, Moszkva meg a könnyeknek.

Az is kétségbevonhatatlan, hogy ez a bank éppúgy képes lesz majd hatalmas hiteleket adni arra érdemesnek talált magyar vállalkozóknak (oligarcháknak), mint más pénzintézetek, de az is, hogy ezek a hitelek nem fogják kiváltani az elapadó uniós forrásokat, főként azért nem, mert meg kell adni őket, ha a felvevőnek a szeme is guvad ki beléje. Én legalábbis mindent megtennék annak érdekében, hogy ne tartozzak orosz hitelezőnek, mert ha megszorulok és nem fizetek, lehet, az első útja nem a bíróságra vagy a moderátorhoz vezet, hanem egyszerűbb megoldást választ majd, és az nekem nagyon fájna. Esetleg maradandó károsodásokkal is járhat. No, de én nem vagyok oligarcha, nincs értelme ettől tartanom.

Hanem hát mit is beszélek: az ugyan halálbiztos, hogy a kiválasztott épület(ek)ben valóban működni fog a Nemzetközi Befektetési Bank, hogyne működne, de az is biztos, hogy – téesznyelven fogalmazva – csak egy melléküzemág lesz. Hej, galambocskáim, mi minden lesz még ott mellette! Ha én azt el tudnám vagy el merném mondani…

De nem merem, mert nem csak behozhatnak majd akárkit az országba, hanem ki is vihetnek belőle, és Szibéria gyönyörű ugyan ebben az évszakban, de általában véve mégis kissé fagyos az éghajlata. Nekem meg gyönge a tüdőm, se Szibériát, se a hideg ólmot nem kedveli.

Azért óva inteném a honi hatóságokat a túlzásba vitt lojalitástól.

Mert légyen bár akárhol is majd a „bank” központi székháza, majdhogynem indiszkréció lenne annyira udvariasnak lenni velük, hogy a helyet átnevezzük.

Mondjuk Lubjanka térnek.

Nem mondom, az alkalmazottakban otthonos érzést keltene, de ez már talán kicsit túlzás lenne.

Ja, hogy mi van a Lubjanka téren, Moszkvában?

A KGB legendás székháza.

Itt a falusi csok

Az eredeti csok-ot terjesztik ki vidékre, több, mint kétezer településre. Az ötezernél kisebb lélekszámúakban lakók élhetnek vele – derült ki a Kormányinfón.

Azok a települések kaphatják meg a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), amelyek népessége ötezer alatti – mondta Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter szavaiból kiderült, hogy száz város lehet ezek között, a többi tehát falu.

Szempont azonban, hogy azokra a településekre terjedhet ki a csok,

amelyekben 2003 elejéhez képest a lakosok száma most nem éri el a 95 százalékot.

Összesen 2031 helység került be a körbe.

A falusi csok szabályai megegyeznek az „eredeti” csokéval: új lakás vásárlásához egy gyermek vállalása esetén 600 ezer, 2 gyermek esetén 2,6 millió, három gyermek vállalása esetén 10 millió igényelhető. Van lehetőség korszerűsítésre és bővítésre is. Aki nem vásárol, csak korszerűsíti meglévő lakását, az a támogatás felét veheti igénybe.

A szükséges törvényjavaslatokat a tavaszi parlamenti ülésszak után akarják elfogadni. A cél az, hogy július 1-jén, legkésőbb szeptember 1-jén hatályba lépjen a falusi csok.

Újhelyi: a Fidesz elhallgatja a kellemetlen tényeket

Nem „illegális migránsok” kapják a menekültkártyákat, ezek nem azonosítatlanok – derül ki az illetékes uniós biztos leveléből. Erre Ujhelyi István hívja fel a figyelmet, mondván: a Fideszben elhallgatják a koncepcióba nem illő tényeket.

Miközben újabb közpénzmilliárdokat költenek el a fideszesek az Európa-ellenes és nyilvánvalóan otromba hazugságokra építő kampányukra, aközben sunyin elhallgatják azokat a tényeket, amelyek cáfolják az állításaikat – írta a Facebookon Újhelyi István EP-képviselő.

Mint fogalmaz, a Fidesz európai parlamenti képviselői – például a sorosozásban fedett pályás Európa-bajnoknak számító Deutsch Tamás – írásbeli kérdéseket nyújtottak be az Európai Bizottsághoz a kormánypárti sajtóban előszeretettel tárgyalt „migránskártyákkal” kapcsolatban. A Fidesz politikusai szerint az Európai Bizottság „elfogadhatatlan módon hallgatásba burkolózik” az ügyben és „semmilyen tájékoztatást nem ad a kérdésről.”

Dimitrisz Avramopulosz uniós biztos kilenc nappal ezelőtt tette közzé egyesített válaszát a feltett kérdésekre.

Ennek lényege a következő.

  • Az Európai Bizottság készpénztámogatási programokra finanszírozást nyújt humanitárius partnereinek számos országban, többek között Törökországban, Jordániában, Libanonban és Görögországban, ahová a szíriai polgárháború miatt lakóhelyét elhagyni kényszerült legtöbb kedvezményezett menekült.
  • Görögországban a humanitárius készpénztámogatást előre meghatározott összeggel feltöltött készpénzkártyák formájában nyújtják elismert menedékkérők és nemzetközi védelemben részesülő személyek számára, főszabály szerint legfeljebb hat hónapra, a programot központilag koordináló görög migrációpolitikai minisztérium által meghatározott feltételekkel.
  • Az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) két másik nemzetközi humanitárius szervezettel (a katolikus segélyszolgálattal és a Vöröskereszt Nemzetközi Szövetségével) együttműködve hajtja végre a programot.
  • Az uniós joggal összhangban a program biztosítja a menedékkérők számára a befogadás anyagi feltételeit, az alapvető szükségleteik méltó, legális és hatékony módon történő kielégítése céljából.
  • E program keretében több, mint 90 000 kedvezményezett kapott havi rendszerességgel, az egyes családok összetételének megfelelően előre meghatározott összegű készpénztámogatást, mely Görögország szociális szolidaritási jövedelméhez igazodik.
  • A kártyákat csak közvetlenül az UNHCR és végrehajtó partnerei tölthetik fel. A 2016–2018-as programozási időszak során a Bizottság mintegy 122 millió eurót különített el a görögországi kedvezményezettek számára nyújtott többcélú készpénztámogatásra.
  • A kártyákon egy szám található, amely a programban részt vevő kedvezményezett személyazonosságára vonatkozik. A kártyatulajdonos személyazonosságát fizikai vizsgálattal havonta ellenőrzik. Bármilyen visszaélés vagy hamis személyazonosság esetén a kártyát letiltják. A kártyákat kizárólag Görögországban lehet használni.

Magyar származású venezuelai menekültek

Az Index információi szerint mintegy háromszáz venezuelai menekültet fogadott be a magyar állam. A befogadottak ingyen repülőjegyet, legalább egy évig ingyen lakást, ingyenes magyar és angol nyelvtanfolyamot, és letelepedési papírokat is kaptak. Többségük az érkezése után néhány hónappal már legálisan munkát is vállalhatott az országban.

A menekültek befogadásának feltétele volt a menedékkérő származása. Azokat fogadtuk be, akiknek vannak magyar felmenői. Az Index szerint a befogadottak jellemzően nem beszélnek magyarul, és sem a vezeték-, sem a keresztnevük nem magyar. Magyarul már a szüleik se beszéltek, az első magyar szavakat is csak itt halották, és a kultúránkkal is csak itt kezdtek ismerkedni.

A program nagy titkolózás közepette zajlik, szervezői értesüléseik szerint direkt megkérték a menekülteket, hogy ne beszéljenek a befogadásukról. A menekültek amúgy nem értik, hogy miért kéne titkolózniuk, amikor ők valóban borzalmas körülmények közül érkeztek, így jogosnak érzik menekültkénti befogadásukat.

Fidesz: „A sajtó kétharmada az ellenzék kezében”

Már az EP kulturális bizottságában is alternatív „igazságot” terjeszt a Fidesz kárpátaljai parlamenti képviselője: Bocskor Andrea. Azt követően tűzték napirendre a magyar médiaviszonyokat, hogy hírét vették a kormányzati médiumok egy alapítványba tömörítésének. Az erről szóló vitában hangzott el, hogy ez csak szerkezeti változás. Majd közölte: a Médianéző Intézet elemzése szerint a nem kormánypárti médiumok hárommillióval több emberhez jutnak el. Szerintük a kormánypárti-ellenzéki sajtó aránya 69-31, az ellenzék javára. Az alternatív valóság csúcspontja Bocskor Andrea azon közlése, hogy  Magyarországon „senki sem korlátozza az ellenzéki vélemények megjelenését és a sajtószabadságot”.

A Fidesz szerint a világ

BRÉKING!!! Nem vicc: a Fidesz tényleg arra panaszkodik Brüsszelben, az Európai Parlamentben, hogy a sajtó több mint kétharmada ellenzéki Magyarországon. OSSZÁTOK!!!

Közzétette: Európai Hang – 2019. február 20., szerda

Tölgyessy Péter: Megint letértünk a nyugati útról

0

Száz éven belül most válik le negyedszer Magyarország a nyugati civilizáció útjáról – figyelmeztetett keserűen az alkotmányjogász esti előadásában. Csakhogy míg a két világháború idején és a szovjet megszálláskor külső hatalmak erősen beleszorították az országot, hogy ne a polgári demokratikus irányt válassza, addig most nincs ilyen kényszer. Szabad akaratunkból fogadunk arra, hogy a nyugati civilizációnak befellegzett, és inkább egy teljesen más gazdasági, politikai és civilizációs formát próbálunk ki.

Tölgyessy Péter a jezsuita rend budapesti központjában, a Párbeszéd Házában tartott előadást a Beteljesületlen reménység –1989 csodája, majd kudarcba fordulása címmel.

„1989 egyik nagy tévedése az volt, hogy azt hittük, ez egy rendes ország. Elég, ha kimennek az oroszok és demokratikus keretek jönnek létre” – mondta az SZDSZ (1990-1996), majd a Fidesz (1998-2006) egykori parlamenti képviselője. Magyarország, amely a 20. században mindig a „rossz oldalon” állt, a rendszerváltással történelmi esélyt kapott, hogy visszatérjen a nyugati világhoz. „De amit a történelem az egyik kezével adott, a másikkal rögtön el is vette”

2010 óta új rendszerváltás zajlik

Jelenleg már „a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk”. A mostani magyar rendszer az alkotmányjogász szerint egyre inkább emlékeztet a kínai irányított kapitalizmusra, ahol az állampárt ellenőrzi a gazdaságot, és politikai vezetése megkérdőjelezhetetlen. A „rendszerben vannak tartalékok”, a Fidesz és Orbán Viktor pedig érzi, hogy mi kell a magyaroknak, miközben gazdaságilag kísérletezni kezdett – és sikereket ért el, tette hozzá.

Szerinte a Fidesznek nagy szerencséje is volt az utóbbi években, mert a nemzetközi gazdasági körülmények nagyban segítették az elmúlt két választás előtt, és a migrációs válság is Orbán Viktor kezére játszott.

Tölgyessy szavai szerint olyasmi zajlik most, ami már háromszor megtörtént. Válságban van a nyugat, Orbán ráérzett a trendre, övé lehet a jövő, mégis a magországokkal szembeni útra terelte az országunkat, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági értelemben is.

Megtörtént ez már akkor, amikor a németeket követte az ország mindkét háborúban, majd amikor a szovjet oldalon volt az ország. Most saját erőből van a másik oldalon az ország.

Előadása végén Tölgyessy meglehetősen vészjóslóan azt hangsúlyozta, ha tényleg a nyugat alkonya van itt, Orbánnak lesz igaza, viszont, ha a nyugat csak átmeneti válságban van, akkor a miniszterelnök a rossz oldalra állt, és vele együtt – megint – Magyarország is. Az elmúlt száz évben negyedszer tértünk el, kevesen tudják, hogy ennek mekkora ára lehet, ha a nyugat meg tudja oldani a válságát.

(Forrás: 444, hvg.hu)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK