Kezdőlap Itthon Oldal 310

Itthon

A mi kultúránk

Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke rettenetesen boldog és büszke. A Vatikánban rendezett konferencia után, amelyen a kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett egyházi abúzusokat tárgyalták a püspökök, Veres az alábbiakat ujjongta el: „Hála Istennek, azt kell mondani a nagy szomorúság közepette, Magyarországra nem nagyon jellemző az ilyenfajta bűncselekmény, ami szerintem a kultúránkból is következik.

A családok statisztikai felmérései is azt mutatják, hogy a magyar ember családban gondolkodik, a gyermek az érték, azt védeni kell. Ilyen kulturális háttérben kevésbé fordulnak elő visszaélések, ahol viszont szükség van erre, ott megtesszük a lépéseket.”

Igaz, Veres püspök még nem is olyan régen, 2011-ben egyszerre bagatellizálta az egyházon belüli pedofil eseteket, s egyszerre rágalmazott ködös utalgatással: „irányított botrányokkal támadják a katolikus egyházat” – mondta, hangot adva annak, hogy „ez az egész egy mesterségesen, nem tudom, kik által irányítottan, a média által felerősített probléma, támadás az egyház ellen.”

Szóval Veres püspök szerint Magyarországon minden rendben. Nem arról van szó, hogy a hazai sajtó- és véleményszabadság gyenge (egyre gyengébb) lábakon áll; nem arról van szó, hogy az áldozatok félnek, egzisztenciálisan éppen úgy, mint a lakájsajtó minden bizonnyal őket érő támadásaitól; nem arról van szó, hogy az egyház a Fidesz-KDNP legfontosabb ideológiai támasza, így a hatalommal szemben kellene saját gyötrelmeiket és szenvedéseiket nyilvánosságra hozniuk az áldozatoknak; nem arról van szó, hogy a magyar közvélekedésben még mindig (túlsúlyosan) van jelen a hagyományos áldozathibáztatás; nem arról van szó, hogy a rendőrség, a bíróság és az ügyészség szerepét és munkáját nagyfokú bizalmatlanság övezi; nem arról van szó, hogy Magyarországon még mindig nem kellőképpen és méretekben megoldott az áldozatok megfelelő szakmai alapokon nyugvó utógondozása és így tovább, hanem arról van szó, hogy Magyarországra – mint azt a püspök úr kinyilatkoztatta – „nem nagyon jellemző az ilyenfajta bűncselekmény, ami szerintem a kultúránkból is következik… a magyar ember családban gondolkodik…”

Igaz, nem valamikor a középkorban, hanem 2003-ban (!!!) nyilatkozta azt minden következmény nélkül, no nem a faluvégi segédharangozó, hanem Gyulay Endre, az akkori Szeged-Csanádi egyházmegye püspöke, a hazai egyházon belüli szexuális visszaéléseket firtató kérdésre válaszolva, hogy

„ha bármilyen gyanú felvetődne, először beszélnék a pappal. Ha a megbotlás csak egyszeri, folytathatná szolgálatát, ám ha többször előfordulnak ilyen esetek, ki kell vonni az illetőt a forgalomból.” (Magyar Hírlap, 2003. október 27.)

A szép és fennkölt megfogalmazáson túl (ki kell vonni a forgalomból) tessék csak ízlelgetni a megyéspüspök szavait: ha csak egyszeri a megbotlás, akkor annak nincs semmi következménye, csak egy kis beszélgetés. Vagyis egyszeri esetben még nem minősül bűncselekménynek, csak megbotlásnak. (Kérdem: ugyanez vonatkozik – teszem azt – a gyilkosságra is? Egyszeri esetben még csak botlás?) Ám ha többször fordul elő – folytatja a megyéspüspök… Többször. Hányszor? Négyszer? Ötször? Tízszer? Tizenhétszer? Hatvannyolcszor? Kétszáznegyvenháromszor?

Milyen érdekes, amit egy bizonyos Hans Zollner – mintha csak Veres Andrásnak válaszolta volna – mondott a minap a New York Times (2019. február 20.) Survivors of Sexual Abuse Want Church Reform. Here’s Why It Might Not Happen című cikkében: “And if you don’t have cases now,” he said, it’s “because people haven’t started to speak about it”.

”Ha nincsenek ügyek – mondta -, az csak azért van, mert az emberek még nem kezdtek el erről beszélni.”

És mielőtt félreértenénk: Hans Zollner nem a dühöngő antiklerikalizmus vagy a háttérhatalom embere, aki „irányítottan támadja az egyházat”, hanem filozófiát, teológiát és pszichológiát tanult jezsuita atya, az 1553-ban alapított római Pontificalis Universitas Gregoriana pápai egyetem rektora (ennek az egyetemnek a hallgatója volt – mások mellett – Erdő Péter bíboros), a kiskorúakkal szemben elkövetett szexuális bántalmazások szakértője, a Centre for Child Protection (CCP) elnöke, a német kormány által összehívott Round Table on Child Abuse tudományos munkacsoportjának tagja, a Chiesa e pedofilia. Una ferita aperta. Un approccio psicologico-pastorale (2010) c. könyv társszerzője, s aki legfontosabb feladatának a kiskorúak védelmét tekinti.

Igaz, Hans Zollner nem a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

Gábor György

Orbán saját magával vitázott és megállapodott az amerikaiakkal

Hosszú izmozás után olyan védelmi egyezményt köt a kormány az amerikaival, amely főbb pontjaiban pontosan ugyanaz, mint ami Orbán első kormányzása idején hatályban volt. Cserébe „vörös farokként” megkapta a magyar szuverenitás sűrű elismerését.

Ha az lesz a végleges szövege a kétoldalú magyar amerikai védelmi együttműködési megállapodásnak (angol betűszóval DCA), amit a direkt36 ismertetett, akkor a hosszú időn át tartó – és a legmagasabb diplomáciai kapcsolatokban súlyos feszültséget okozó – kötélhúzás után „sikerült” elérnie a magyar kormánynak azt, amit az 1995 óta hatályban volt szabályok eddig is tartalmaztak.

A kétoldalú kapcsolatot megterhelő magyar izmozás középpontjában az állott, hogy a kormány (Orbán Viktor) a magyar szuverenitás csorbulása miatt nem akart beleegyezni abba, hogy:

  • amerikai katonák szabadon mozogjanak az országon belül és léphessék át a határt alkalmankénti parlamenti jóváhagyás nélkül, és
  • a nemzetközi kötelezettség keretében itt lévő katonák felett ne a magyar állam gyakorolja a büntetőjogi hatáskört.

A vita középpontjában az az amerikai vád áll(t), hogy Magyarország lényegében az orosz külpolitikát szolgálja ki, amelytől elállást várnak. Orbán a Figyelő című kormánypárti hetilapban egy hónapja azt mondta, hogy ő is fontosnak tartja a NATO-t,  de nem gondolja, hogy Magyarország katonai biztonságát a NATO-ra lehetne alapozni. És hogy Európa biztonságát az Egyesült Államok nélkül is biztosítani kell Oroszország ellen egy közös hadsereggel. Vagyis a miniszterelnök itt már egy „pávatánc-lépést” tett a kiegyensúlyozás érdekében, de a bizalmatlanság ettől még fennmaradt vele szemben.

A portál által ismertetett egyezmény-tervezet értelmében mindkét ponton visszavonulót fújtak Orbánék. Az eddig információ alapján Mike Pompeo külügyminiszter nemrégibeni budapesti látogatásán állapodtak meg erről.

A magyar retirálásért cserében a magyar kormány „kicsikarta” azt, hogy a megállapodás szövegébe több helyen bekerült a magyar szuverenitás fontossága. A DCA tervezetében tehát a direkt36-nak nyilatkozó több magyar kormányzati forrás szerint

a legnagyobb engedmény, hogy bevezető részébe belefoglalták a magyar szuverenitást

és az alkotmány tiszteletét („az USA fegyveres erői Magyarország jóváhagyásával, Magyarország Alaptörvényének és más magyar jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartásával tartózkodnak Magyarország területén”).

A délszláv háború idején a NATO és benne az Egyesült Államok részéről szükségessé vált közreműködés részeként létrejött egyezmény nyomán az IFOR/SFOR hadművelet keretében

Magyarország 1995-ben előzetes hozzájárulását adta ahhoz, hogy ezek a csapatok az ország területén átvonulhassanak, átmenetileg állomásozhassanak,

továbbá azt is, hogy ennek keretében repülőgépei az ország légterét és kijelölt repülőtereit igénybe vehessék. Ezt rögzítette a parlament akkori határozata.

A nehezen hozzáférhető adatok közül egy 1996 végi összesítés arról tanúskodik, hogy rengeteg emberről és haditechnikáról volt szó: 122 ezer ember, 4300 repülőgép, 22 ezer jármű, 450 vasúti szerelvény jött-ment az országban.

A kétoldalú vita másik eleme a büntető joghatóság mikéntje. Vagyis az, hogy

az itt lévő amerikai katonák törvénysértései ügyeiben nem a magyar hatóságok járnak el.

Ez a NATO úgynevezett SOFA-egyezményének részét képezi, amelynek keretében az USA minden részes állammal lényegét tekintve azonos tartalmú megállapodást köt 1951 óta.

Ennek megfelelően az 1995-ös, majd az 1997-es magyar törvény ugyanezt mondta ki. A portál szerint kiskaput építettek be a megállapodásba: különlegesen fontos esetekben a magyar hatóságok visszavonhatják a megállapodásnak ezt a részét.

Nos, a 22 évvel ezelőtti törvény szerint „a Magyar Köztársaság Kormánya mindazonáltal visszavonhatja a joghatóság gyakorlásáról való lemondását azokban a súlyos esetekben, amelyek különösen fontosak a magyar hatóságok számára”.

Ezeket az előírásokat

Orbán első kormánya 1998-2002 között vita nélkül hatályában hagyta,

és a délszláv békefenntartás keretében alkalmazta. Vagyis a saját maga által korábban elismert kötelezettségeket készül visszahozni most.

Apróság, de jelzésértékű az akkori amerikai misszió központja, Taszár azon időben volt jegyzőjének írása évekkel később arról, hogyan működött a szuverenitás.

„Ez volt az az idő, amikor minden problémát azonnal kellett megoldani, amikor az önkormányzat nem ért rá hatóságosdit játszani, amikor pár perc alatt egy kézzel rajzolt skicc alapján adtunk engedélyt az elkerülő út megépítésére.”

Ugyancsak a szuverenitás kérdését színesíti, hogy a mai kormánytól nem teljesen függetlennek látszó Polt Péter 1998-ban ombudsmanként egyáltalán nem kérdőjelezte meg a joghatósági lemondás alkotmányosságát. Mindössze egy inkább formális eljárási hiányosság miatt javasolt intézkedést az államnak egy magyar katonatiszt panaszának kivizsgálása után.

Bréking (fék)nyúz, 2019. február 25. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Médianéző Központ kiderítette, hogy nagy az ellenzéki sajtó túlsúlya, sőt újabban nőtt is a befolyásuk. Az interneten már csaknem háromnegyedes a túlsúlyuk. Kovács Zoltán leleplezi: az Európai Bizottság bevándorlókontinenst csinálna Európából. A Magyar Hírlap megtudta, hogy a svéd néppártiak is Soros-ügynökök.

A kormánykritikus sajtó dominál

Múlt év vége óta nőtt a kormánykritikus orgánumok dominanciája a magyar médiapiacon, s az online portálok esetében az elérések aránya megközelíti a háromnegyedes túlsúlyt – olvasható a Médianéző Központ tanulmányában.

A különböző típusú médiumok közül egyedül a rádiók terén kerültek többségbe kormánybarát adók: múlt év végén még a kabinetet bíráló állomások – amelyek közül a legnagyobb a Klubrádió – bírták az elérések 53 százalékát, januárra a politikailag releváns konzervatív rádiók – amelyekből a Karc FM, a Gong Rádióra és a Part FM tagjai a holdingnak – tudják eljuttatni műsoraikat az emberekhez ebben az arányban.

A televíziók terén még úgy is nőtt a kormánykritikus médiumok – elsősorban az RTL Klub és az ATV – dominanciája, hogy a KESMA-csatornák – Echo TV, Hír TV – híradói mellett a holdinghoz nem tartozó TV2 és Super TV2 hírműsorainak eléréseit is vizsgálta a tanulmány: a decemberi 54-46 százalékos arány 55-45-re módosult az év elejére. (Magyar Nemzet: Továbbra is túlsúlyban a kormánykritikus média)

Kovács Zoltán: az Európai Bizottság tervei ellentétesek azzal, amit a magyar emberek vallanak

Az Európai Bizottság migráció kezelésével kapcsolatos tervei ellentétesek azzal, amit Magyarország kormánya és a magyar emberek vallanak, Európából bevándorlókontinenst szeretnének csinálni, ezzel viszont Magyarország nem ért egyet – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hétfőn újságíróknak.

A politikus felidézte: az elmúlt napokban a kormány rendszeresen beszélt arról, hogy hogyan tagadja az Európai Bizottság és az európai intézmények a nyilvánvalót, vagyis azokat a terveket és elképzeléseket, amelyek mind a mai napig érvényben vannak az illegális migrációval kapcsolatban.

Hangsúlyozta: az elképzeléssorozat egyik eleme a migránskártyák rendszere, vagyis az a támogatási rendszer, amelyet gyakorlatilag a legfontosabb döntéshozatali fórumok megkerülésével, azok véleményének kikérése nélkül, az ENSZ különböző alszervezeteivel együttműködve hoztak létre. Csak a nyilvánosságra került adatok alapján több mint 60 ezer ember részesült januárban is ilyen típusú támogatásban és erre a programra 110 millió eurónál is többet, nagyjából 40 milliárd forintot költöttek eddig – tette hozzá az államtitkár.

Az államtitkár hozzátette: a rendszer további eleme a migránsvízum, valamint a kötelező betelepítési kvóta, amelyet az Európai Parlament továbbra sem vett le napirendjéről. (MTI: Kovács Zoltán: az Európai Bizottság bevándorlókontinenst csinálna Európából)

A svéd néppártiak is Soros-ügynökök

Liberális Soros-lobbistákként jellemezték a Magyar Hírlapnak svéd bevándorlásellenes politikusok a Fidesz kizárását követelő néppártiakat. Az érintettek valóban a milliárdos szövetségeseinek számítanak.

A múlt héten az Európai Néppártban (EPP) a svédek mentek a legmesszebb a Fidesz és Orbán Viktor kormányfő bírálatában. A jobbközép pártcsalád több vezetője elítélte a magyar kormány tájékoztató kampányát – igaz, a Bundestag bajor alelnöke védelmébe vette –, de csak a svédek javasolták a Fidesz kizárását. Ulf Kristersson, a Mérsékeltek (Moderaterna) elnöke, és Peter Kullgren kereszténydemokrata (KD) párttitkár egyaránt azt nyilatkozta a TT svéd hírügynökségnek, hogy a magyar kormánypárt „alapvető kérdésekben” megy szembe az EPP alapelveivel. A két politikus a George Soros alapítványa által is támogatott Freedom House jogvédő szervezet jelentésére is hivatkozott.

Nem meglepő, hogy a magyar kormány és több szakértő által is élesen bírált jelentést készpénznek veszik a svéd néppártiak, hiszen négy EP-képviselőjük közül hárman is rajta vannak azon a néhány éve kiszivárgott listán, amely Soros szövetsége­seit gyűjtötte össze. A negyedik képviselő csak azért maradt le, mert ő a tavaly őszi parlamenti választások után váltotta le a stockholmi törvényhozásba bekerült elődjét, aki rajta volt a Soros-listán.

A néppártiaktól jobbra álló, bevándorlásellenes erők nem értenek egyet a Magyarországgal szembeni támadásokkal. Björn Söder, a Svéd Demokraták (SD) parlamenti képviselője a lapnak úgy fogalmazott: a jelenlegi kritikák inkább a liberális baloldal politikai kampányának a részei, amit sajnos a svéd néppártiak is, úgy tűnik, fenntartások nélkül támogatnak. Gustav Kasselstrand, az Alternatíva Svédországnak (AfS) elnöke úgy fogalmazott: a Néppárt konzervatív pártjait már régen meggyengítette és „pacifikálta az új liberális burzsoázia”. (Magyar Hírlap: Soros-lobbi a svéd támadások mögött)

Hírek szemétdombja

Szóval az úgy van, hogy a sajtómunkás hírek valóságos áradatában él, ezeket figyeli, írja, szortírozza, és óhatatlan, hogy a sok búza közé ocsú ne keveredjék. Vannak álhírek, vannak, amik valódiak, nem hazudnak, csak vagy semmi értelmük nincs, vagy nem értjük, mi az, esetleg vagy a szerzőik vagy a bennük szereplők nincsenek a helyzet magaslatán.

Ezekből gyűjtöttem ki párat, mert elrakja őket az ember, „biztos jók lesznek majd egyszer valamire” jeligével, csak aztán felmerül a kérdés: mire?

Itt van rögtön a legelső. Arról tudósít, miszerint „Csak Orbán Viktor és Áder János hivatala kap díszkivilágítást éjfél után”. Ezt az RTL Klub híradója derítette ki, és valóban így van: a Lánchíd vagy a Budai Vár fényeit minden nap éjfélkor lekapcsolják, a miniszterelnök hivatalának helyt adó Karmelita kolostor és a köztársasági elnök rezidenciája, a Sándor-palota éjfél után is megkapja a díszkivilágítást. A híradó stábja megkérdezte Hollik István kormányszóvivőt, hogy mi lehet az oka annak, hogy pont ennél a két épületnél maradnak bekapcsolva a lámpák, de Hollik elhárította a kérdést azzal, hogy ebben az ügyben nem a kormány az illetékes, hanem a Budapest teljes díszkivilágításért felelős cég, a Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. A BDK egyelőre nem válaszolt, szerintem vagy nem mernek, vagy ők sem tudják, miért tesznek így – de így tesznek.

„Isten veled, Budapest, te édes,
Isten veled, fényes éjszaka!
Itt ezentúl minden csak sötét lesz.
Mit keresek én itt? Oh la la!
Tündöklés a boldog keveseknek,
mely a ránk csukódó éjbe tűnt.”

– dudorássza az ember Zsolnai Hédivel, de tényleg, Pest fényei maradnak éjjel, Buda fényei nem? Nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy ez a kivilágítás remek célpontot mutat. A Nagy Magyar Éjszakában ragyog két épület a setétség kellős közepén… ha erre járna egy Avro Lancaster vagy egy Handley-Page Halifax el sem tudná téveszteni. Nem jár erre, ugyanis ezek második világháborús bombázógépek voltak, és tudomásom szerint az a konfliktus véget ért 1945-ben, de hogy úgy fogalmazzak: ez az elsötétítés ellentéte. Ez az épület valóságos kiemelése a háttérből. No, mindegy: ők tudják, mi a jó nekik.

Szintén igaz hír, ha nem is tegnapi – merthogy pénteki – miszerint a kormány meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Mondjuk tömeges bevándorlást sehol sem tapasztaltunk, ellenkezőleg, az ország a hazánkba érkezett háromszáz szerencsétlen venezuelai menekültről is a sajtóból értesült, annyira nem tömeg pár száz ember tízmillióhoz képest (a kedves közönség össze is veszett miattuk, és mivel nem kívánok a továbbiakban részt venni a vitában, nem ismertetem, mi a bajuk), de lássuk, mik ennek a válsághelyzetnek a feltételei? Erről akkor beszélhetünk a törvény szerint, ha a Magyarországra érkező, menekülti vagy oltalmazotti státuszuk elismerését kérők száma:

egy hónap átlagában a napi 500 főt, vagy

két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy

egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja,

Továbbá, ha a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva:

egy hónap átlagában a napi 1000 főt, vagy

két egymást követő hét átlagában a napi 1500 főt, vagy

egy hét átlagában a napi 2000 főt meghaladja.

Akkor lássuk a tényeket: a police.hu adatai szerint február 21-én „Magyarország területén ezen a napon a rendőrök 8 jogellenesen tartózkodó külföldit tartóztattak fel, állítottak elő és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron. A rendőrök 6 főt megakadályoztak az ország területére történő belépésben a magyar-szerb határon.”

Maguk értik, hol vannak a válsághelyzetet előidéző tömegek?

Nyugalom, én sem.

Főleg, hogy tavaly év elejétől 2018 októberéig összesen 565 menedékkérelmet nyújtottak be és 354 fő részesült a nemzetközi védelem valamilyen formájában (menekült, oltalmazott, befogadott), miközben az október 9-i adatok alapján 159 fő tartózkodott a két tranzitzónában.

Tömegek sehol. De válsághelyzet, az van, és hosszabbítják, kezdek attól tartani, hogy először Bicskéig, aztán Lovasberényig is.

Menjünk tovább, lássunk valami politikamenteset.

Olyan belföldön nincs.

Akkor külföldről.

Kétségtelen, hogy az elmúlt hét, de talán az egész hónap címe az, ami a Bors Online csütörtöki számában megjelent, mikor megláttam, azt mondtam, visszaadom az ipart, ilyent én harminc év alatt sem tudtam, most már nem is leszek rá képes. Ez a nonpluszultra, ennél hülyébb cím nincs. Az írás is méltó hozzá: mentse a Borsot, hogy a The Sunból vették, mely lap nem feltétlenül tárgyilagosságáról és szavahihetőségéről nevezetes. De lássuk hát a címet, ami maga mögé utasítja a teljes magyar sajtót!

„Csoda: visszanövesztette agyát az agy nélkül született kisfiú”

Én is elég bambán néztem, mikor először megláttam. Mert ha agy nélkül született, akkor hogy növesztette vissza? Akkor agyat növesztett és kész, az most mindegy is, hogy nem lehet, de nem visszanövesztette…

Meg kell mondanom, az angol eredeti nem különb a magyar változatnál. Hát: túl azon, hogy a hír kacsa, és valószínűleg a tények egészen másról szólhatnak, már ha egyáltalán vannak tények, és nem egy pár alkalmasnak tűnő fotó köré írtak a Sunnál egy falrengető sztorit, szeretném megvigasztalni a srácot.

Ha sikerül az agynövesztés, akkor minden rendben. Ha esetleg nem sikerülne, semmi baj: jöjjön el Magyarországra, mikor felnőtt, itt agy nélkül is lehet belőle szerkesztő akármelyik bulvárlapnál.

De ha ezt kevesli, beállhat kormányszóvivőnek is.

Zászlót bontott Márki-Zay mozgalma

0

A Mindenki Magyarországa Mozgalom ma tartotta zászlóbontó rendezvényét. Márki-Zay Péteren kívül Hadházy Ákos és Lukácsi Katalin is felszólalt a budapesti eseményen.

A mozgalomhoz csatlakozott már Ábrahám Júlia, Bod Péter Ákos, Elek István, Kaltenbach Jenő, Kész Zoltán, Lengyel Róbert, Magyar György, Mellár Tamás és Üveges Gábor is.

Hadházy: lejt a pálya, és még a kaput is bedeszkázták, de nekünk ezen a pályán kell nyernünk.

Hadházy Ákos azt mondta: a hatalom ugyanazt csinálja most is, amit az államszocializmus idején megszokhattunk: miután hiteltelenül hangoztatták Orbánék, hogy hogyan és mikor fogjuk utolérni a nyugatot, inkább azt kezdték el harsogni: a nyugat rossz és hanyatlik.

Kitért arra is, hogy a jövő feladata a két legfontosabb kincs, a tudás és egészség biztosítása. Ezt csak egy tisztességes és igazságos társadalom tudja megadni. Ez pedig csak a demokrácia viszonyai között lehetséges. „A demokrácia, ha nem vigyázunk rá, és mi nem vigyáztuk, lassan rohad diktatúrává.”

A független képviselő azt is hozzátette: a Fidesz erről a hanyatlásba vezető útról, amelybe az országot viszi, soha nem fog visszafordulni, nekünk kell visszafordítanunk őket.

Arról beszélt, hogy meg kell szervezni magukat, legalább annyira, hogy minden szavazókörben legyen egy ellenzéki delegált. Szerint ugyanis a tavaly áprilisi választásokon is rengeteg csalás történt, de megfigyelők hiányában sosem fog kiderülni, hogy mennyi.

Lukácsi Katalin: egységesen lépünk fel

A KDNP-nek hátat fordító politikus azt mondta: azért alakultunk most, mert sokszínűséget szeretnénk, de egységesen lépünk fel.

A mozgalom szerinte nem azért jött létre, hogy újabb pártot hozzon létre, újabb szeletet szakítson ki a kis ellenzéki tortából. Ehelyett azon akarnak dolgozni, hogy ez a torta minél nagyobb legyen.

Lukácsi szerint a Mindenki Magyarországa Mozgalom már most az egyik legsikeresebb alulról építkező mozgalom: több mint 4000-en csatlakoztak 600 településről, minden megyéből.

Márki-Zay: az összefogás legyőzi a korrupciót

Márki-Zay Péter szerint 30 év után ismét egy párthoz való hűség határozza meg, hogy kiből lesz portás, és kiből vállalatvezető. A Fidesz a nácik és kommunisták örököse, mert a párthűséget teszi meg az előrejutás kritériumának, bőrszín és vallás alapján tagad ki emberek, támadja Európát, a volt KGB-s Putyin utasításait szolgalelkűen követi, az iszlamista diktátor Erdogant ölelgeti. Ismét Oroszország és Törökország felé fordultunk a nyugat helyett.

Nem tűrhetjük, hogy egyes magyarok ellenségnek számítsanak, hogy milliók nem tudhatják meg az igazságot, hogy a politikai véleményért az állásából is kirúghatják, hogy míg egy szűk réteg meggazdagodik a társadalom pénzén, addig mások nélkülöznek – tette hozzá

Mozgalmunk azért jött létre, hogy bebizonyítsuk országosan, amit már Hódmezővásárhelyen sikerült: az összefogás legyőzi a korrupciót – mondta az új mozgalom vezetője.

Üzent a rendszer „kiszolgálóinak” is: míg a pártállam vezetői magánrepülőjükön fogják elhagyni az országot, ti, akik a hivatalokban ültök és segítitek a rendszert, ti nem mehettek velük. (hvg.hu, Mérce, Facebook)

A nyíregyházi csoda

0

Az elmúlt hónapokban sokan olvashattak a NER-lovagok új sportbiszniszéről, vagyis a versenyuszoda építésekről. Azért persze a stadion építések sem álltak le, Szegeden, Kispesten és Érden (NB III) alakítanak a NER oligarchái – írja Horváth András.

Nyíregyházán azonban valami szokatlan történt: ott a pályázatra nem tolakodtak be a NER nagyágyúi, mintha valódi verseny is lett volna a pályázók között, így a nyertes KEVIÉP Kft. mindössze 1,9 milliárd forintért vállalta el a FINA események megrendezésére is alkalmas Bujtosi Sportuszoda felépítését.

Ezzel szemben a hasonló paraméterű versenyuszodák építési költsége éppen egy nagyságrenddel nagyobb (10 milliárd körüli összeg) – ha annak kivitelezésben a minap Mészáros Lőrinc tulajdonába került ZÁÉV Zrt.- vagy Paár Attila West Hungária Bau Kft.-je vesz részt. A családban marad – mondhatjuk. Ezeknél a családi közbeszerzéseknél azonban van néhány zavaró momentum, ami abbéli gyanúnkat erősítheti, hogy itt bizony komoly pénzlenyúlásokról lehet szó:

– Két pályázónál több csak egyetlen esetben volt, de ezek a „versenytársak” is mindig ugyanabból a kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező körből kerültek ki.

– Rendkívül nagy az eltérés a beruházás becsült értéke és a nyertes ajánlati ár között, a soproni, a szegedi és a zalaegerszegi uszodákat tekintve ez összességében 13,4 milliárd forintot tesz ki, amiből legalább két új versenyuszodát vagy akár 10 új kistelepülési tanuszodát lehetne felépíteni.

Annak igen kicsi a valószínűsége, hogy a pályázatokat kiíró megyei jogú városok, vagy a Nemzeti Sportközpontok műszaki szakemberei ennyire mellé lőttek volna, illetőleg ennyire nem értenének a szakmájukhoz. Sokkal valószínűbb, hogy a korrupt közbeszerzési rendszer a felelős ezért az egészért, az, hogy az „alkotmányos költségek” az eget verdesik, s az hogy vannak akiknek Magyarországon mindent lehet – büntetlenül.

Figyelembe véve továbbá a felépítendő uszodák tervezett nézőszámbeli eltéréseit, s összehasonlítva a leendő uszodák egyéb paramétereit például még a Kaposváron és Gödöllőn épültekével, a NER-oligarchái nagyjából a duplájáért építkeznek közpénzből, ha uszodáról van szó. Ők azonban – ma még – érinthetetlenek.

A fentiek is azt bizonyítják, hogy van valami, amit Orbán még a sportnál is jobban szeret: a pénzt. De fogalmazhatunk úgy is: sportot űz a közpénzek elherdálásából.

S, hogy így együtt az utókornak is meglegyen, az említett uszodák és stadionok építési költségei (kivitelező/település/nyertes ár/becsült érték):

  • KEVIÉP Kft. / Nyíregyháza, sportuszoda / 1.9 mrd forint / 1.84 mrd forint
  • WHB Kft. és FÉSZ Zrt. / Sopron, sportuszoda / 10.9 mrd forint / 5 mrd forint
  • WHB Kft. és Dél-Konstrukt Zrt. / Szeged, sportuszoda / 12,1 mrd forint / 7,8 mrd forint
  • ZÁÉV Zrt. / Zalaegerszeg, sportuszoda / 8.9 mrd forint / 5,7 mrd forint
  • VEMÉV-SZER Kft. és Laterex Zrt. (alvállalkozó ZÁÉV Zrt.) / Veszprém, sportuszoda / 9.4 mrd forint / becsült érték nincs
  • Pharos 95 Kft. és WHB Kft. / Kispest, 8000 férőhelyes stadion / 11,8 mrd forint / 11,3 mrd forint
  • Market Építő Zrt. / Szeged, 8000 férőhelyes stadion / 9,4 mrd forint. A stadion építési költségei jelen pillanatban már 12,7 mrd forintnál járnak (3,3 mrd-os drágulás – eddig), építtető a Szeged-Csanádi Egyházmegye.

S akik mindebből hasznot húznak (a főnökükkel együtt):

  • WHB – Paár Attila
  • ZÁÉV – Mészáros Lőrinc
  • MARKET – Garancsi István

Jávor Benedek vezeti a Párbeszéd EP-listáját

0

Jávor Benedek, a Párbeszéd jelenlegi európai parlamenti képviselője vezeti a párt EP-listáját. A Párbeszéd kongresszusa csak a saját jelöltjeik sorrendjéről döntött ma, mert a választásra várhatóan közös listát állítanak majd az MSZP-vel.

Karácsony Gergely társelnök, aki az esemény szünetében tartott sajtótájékoztatón ismertette a testület döntéseit, elmondta, hogy Jávor Benedeket száz százalékos szavazataránnyal jelölték. Az EP-képviselőt Dorosz Dávid, volt parlamenti képviselő és Szabó Tímea társelnök követi a listán.

A kongresszus egyúttal felhatalmazta a Párbeszéd vezetőit arra, hogy tárgyaljanak a szocialistákkal annak érdekében, hogy a parlamenti választás után az EP-választáson is közösen induljanak – közölte. A szövetség minden Európa-párti erő előtt nyitva áll, de elfogadják azt a reális helyzetet, hogy valószínűleg csak az MSZP-vel indulnak közösen – fogalmazott Karácsony Gergely.

Kérdésre válaszolva a társelnök azt felelte, reméli, hogy jövő héten elkezdik a hivatalos tárgyalásokat a szocialistákkal. Arra a felvetésre, hogy hányadik helyen szeretnék látni Jávor Benedeket a közös listán, azt mondta, hogy „sem elvárásaink, sem kéréseink nincsenek, van egy mandátumunk”, az elnökség annak alapján fog tárgyalni és remélik, hogy meg tudnak állapodni.

Jávor Benedek azt ígérte: könyörtelen ellenfele lesz az Orbán-kormánynak

A sajtótájékoztatón részt vett Jávor Benedek is, aki azt ígérte, a jövőben is arra fog törekedni, hogy az Európai Parlamentben a fenntarthatóság, az átláthatóság és az igazságosság értékeit képviselje. Azt mondta, hogy amennyiben folytathatja a munkát, akkor „könyörtelen ellenfele” lesz az Orbán-kormánynak, mindent megtesz a paksi beruházás leállításáért és a hazai korrupciós ügyek leleplezéséért.

Az idei EP-választás a szokásosnál sokkal nagyobb jelentőségű lesz, mert az a kérdés, hogy Európa merre fordul majd – jelentette ki. Az a kérdés, hogy az unió megerősíti-e az együttműködést és közösen lép fel a kívülről érkező kihívásokkal szemben, vagy pedig a dezintegráció, a szétesés, a nacionalista konfliktusok felélesztése és a nemzetállamok felé való visszahátrálás irányába mozdul el – fogalmazott. Orbán Viktor miniszterelnök egy személyben képviseli mindazt, ami ellen az Európa-párti erőknek közösen kell fellépniük – mondta az EP-képviselő.

Egy átlátható, ellenőrizhető, a korrupció ellen hatékonyabban fellépni képes EU-ra van szükség – érvelt. Olyan tagszövetségre van szükség, amely hatékonyan tudja csökkenteni a társadalmi különbségeket és fel tud lépni az ökológiai krízis, a klímaváltozás ellen – szögezte le.

Kérdésre válaszolva Jávor Benedek azt mondta, hogy egy összehangolt, közös kampányt fognak folytatni a szocialistákkal. Hozzátette, hogy az ellenzék lehetőségei számos területen, például a médiában, korlátozottak, ezért egy erős online és személyes jelenlétre épülő kampányra készülnek. (MTI)

Hírek széljobbról – Déli kávé Szele Tamással

Pincér, ma kérnék a kávé mellé egy dupla whiskyt is, kellemetlen dolgokról folyik majd a szó. Kellemetlenekről, ugyanis nézetem szerint a huszonegyedik században a szélsőjobboldalnak semmiféle politikai jogosultsága nincs, ámde a tények nem foglalkoznak az én nézeteimmel, és akkor is van magyar szélsőjobboldal, ha nem lenne szabad léteznie.

Akkor lássuk, mi a helyzet a házuk táján.

A Jobbik sok népmesét olvashatott mostanság, ugyanis eljátszották tegnap az okos lányt, aki jön is, meg nem is, hoz is meg nem is, a párt oszlik is, meg nem is. Lezajlott az a bizonyos kongresszus, amit hetekkel előbb már beharangoztak volt, és amitől döntést várt a nagyközönség a gazdasági csődben lévő párt feloszlásáról vagy megmaradásáról. A döntés megvan, mert vajúdtak a hegyek és csodálatos egeret sikerült szülniük: ha muszáj, oszlanak, ha nem muszáj, nem, de módosították az alapszabályt. Jobb, ha átadom a szót Szilágyi György frakcióvezető-helyettesnek, mert én csak érthetően tudnám elmagyarázni, mire jutott a párt agytrösztje, igazán összebonyolítani ő tudja, ez a hírben a szép:

„A Jobbik megmaradását nevezte a májusi európai parlamenti választás fő tétjének Szilágyi György frakcióvezető-helyettes és szóvivő szombaton, a párt rendkívüli kongresszusát követő sajtótájékoztatón.

Arról beszélt: ha elegendő voksot kapnak, „a Fidesz nem meri betiltani a Jobbikot”, amely jelenleg az ellenzék legerősebb pártja.

A mi célunk csak az lehet, hogy minél több szavazatot kapjunk és ezzel is megroppantsuk a nemzeti együttműködés rendszerét (NER) – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy ebben a küzdelemben az igazság a Jobbik fő ereje és fegyvere, ezért nem tudja őket legyőzni az igazságtalanságot megtestesítő Orbán Viktor és Fidesz. Az igazság és a hősiesség a Jobbik mai lelke – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Szavai szerint egy olyan diktatúra ellen küzdenek, amelynek „a zsarolás, a korrupció, a felhalmozott vagyon, az állami szervek kézi irányítása, a saját médiabirodalom adja a fő erejét”. Szilágyi György szerint „Orbán Viktor fél a következményektől és ezért fél a Jobbiktól”, mert ez a párt képes lebontani a NER-t és elszámoltatni annak vezetőit.

Közölte: a tanácskozáson elfogadott alapszabály-módosítás alapján „különösen indokolt esetben”, a pártelnökség írásos jóváhagyásával más – a jövőben létrehozandó – pártba is beléphetnek a Jobbik tagjai. Kérdésre válaszolva jelezte: ezzel csak egy lehetőséget teremtettek meg, hogy „legyen eszköz a kezünkben, hogy tudjunk továbblépni” szükség esetén.

Szilágyi György kérdésre válaszolva közölte: napokon belül kiderül, kapnak-e részletfizetési lehetőséget az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott szankcióra, amelyet igazságtalannak, törvénytelennek tartanak, de igyekeznek befizetni, ugyanakkor az újabb szankció miatt is nemzetközi jogi fórumhoz fordulnak. Elmondta: arra számítanak, hogy a jövőben sorozatosan megbünteti őket az ÁSZ, függetlenül leadott jelentéseik tartalmától.” (MTI)

Akkor most mi van?

Megpróbálom érthetően elmagyarázni. Szóval, a monstre tartozás megvan, azt nem engedték el, mondjuk az elengedésére nincs is jogi lehetőség. Ha kapnak részletfizetési lehetőséget, marad a párt, ha nem, alapítanak egy másikat, más néven és folytatják, ahol abba sem hagyták, sok ilyen csődeljárást láttunk már. Siratni őket nem érdemes, egyrészt nem viszi el a pártot a cica (a macskaféléknek jó ízlése van), másrészt ne feledjük: ez az a politikai mozgalom, amelyik soha, egyetlen koalíciós felkínálkozást nem fogadott el, hiába vitatkozik róluk a magyar ellenzék színe és java: meg kell értenünk, hogy nem kellünk nekik. Akkor legyen már annyi gerinc bennünk, hogy ők se kelljenek nekünk. Arról már nem is szólva, hogy ez a párt, akármilyen hangzatosan pufogtatja, mekkora hős és mekkora ellenzéki, azért az elmúlt nyolc évben nagyon kevés kivétellel mindig a kormány mellett szavazott, szóval a Jobbik ellenzékisége szabad szemmel nem látható dolog, és szólamok hangoztatásában merül ki. Arról, hogy mennyire népszerűek, hány alapszervezetük, szimpatizánsuk van annyit, hogy csak annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítottam.

No, meglátjuk, hová lesznek, ez innentől úgyszólván számviteli kérdés. Az biztos, hogy az önjelölt hősök még az egyértelmű döntéstől is fáznak, tehát bátor emberek lehetnek.

De nem csak a Jobbikból áll a magyar szélsőjobb. Ott van például a Mi Hazánk is. No, körülöttük viszont zajlik az élet, egymást érik a hírek, kár, hogy egyik nagyobb butaság, mint a másik. Hogy sorba menjünk: a Mi Hazánk viszont nem ódzkodik az együttműködéstől más pártokkal, bátran belévágnak, neki a közepinek, huj, huj, hajrá – de kikkel kötöttek szövetséget?

A MIÉP-pel és a Független Kisgazdapárttal.

Tessék? Azok még léteznek?

Léteznek, bár nem véletlen, hogy nem sokat tetszettek hallani felőlük, nehéz lehetne ezt a két politikai formációt mostanság széles, népi-nemzeti bázison nyugvó tömegmozgalomnak tekinteni. Sőt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a „gittegylet” kifejezés még hízelgő is lenne rájuk, becsült létszámukat tekintve.

Akkor minek egyáltalán szövetkezni velük? Erre két magyarázat van, az egyiket Toroczkai László mondta el, eszerint:

„Az együttműködés célja, hogy harmadik utat kínáljanak azoknak, akik sem a Fidesszel, sem az egyesült balliberális tömbbel nem tudnak azonosulni. Úgy látják, a magyar nép, a magyar nemzet érdeke, hogy a kétpólusúvá váló politikai rendszerben harmadik pólusként olyan pártszövetséget hozzanak létre, amiben a hasonló eszmeiséget valló történelmi pártok, a MIÉP és a Független Kisgazdapárt (FKGP) is részt vesznek. Ennek nyomán írják alá a magyar haza és nemzet felemelését szolgáló, értékalapú megállapodást, elsőként a MIÉP-pel.” (444)

A másikat én mondom: ezzel jól jár átmenetileg mindhárom fél, ugyanis a közelgő két választáson mindhármuk részvétele legitimálódik (az önkormányzati választásnak van komolyabb tétje számukra) és nem egy, hanem három párttámogatást lehet majd felvenni. Hogy aztán ennek mennyire fog örülni a Jobbik esetében is komoly szerepet játszó Állami Számvevőszék, az a jövő titka – de egyelőre maradjunk Csurka István tételénél, aki a Fészek klub nagy öregjei szerint azt vallotta: „Minden előleget fel kell venni, csak soha nem szabad semmilyen munkát elvégezni!”

Ilyen alapon a Mi Hazánk, a MIÉP és a mostani FKGP valóban méltó a csurkista szellemhez, ugyanis pont erre készülnek.

De van saját törekvése is a Mi Hazánknak. Sokat töprenghettek azon, mi is Magyarország legnagyobb baja, latolgathatták, hol találják a legtöbb gondot, egészségügyben, gazdaságban, míg végül Dúró Dóra a homlokára csapott, és kimondta: az oktatásban. Éspedig az neki a baja az oktatással, hogy szerinte a magyar rendszerben óvodától egyetemig homoszexuális propaganda zajlik. Ezt onnét veszi, hogy tudomására jutott, miszerint egy szegedi középiskolában felvilágosító óra tárgya lett volna ez a szexuális magatartás is. Meg a többi is, de ez a baj.

Ennek alkalmából videót tett közzé a párt (illetve mozgalom) Facebook-oldalán, melyben a kérdés másik nagy szakértőjével, Budaházy Eddával beszélget, ebből szemezgetünk:

„A Mi Hazánk törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésben annak érdekében, hogy az óvodákban és az iskolákban semmiféle homoszexuális propaganda ne jelenhessen meg.”

Rendben, javasolni sok mindent lehet. De vajon elfogadják-e?

„A kormányzat nem mer konfrontálódni ezekkel a különböző homoszexuális lobbikkal olyan mértékben, hogy ezt a tiltást megtegyék. A magam részéről nem számítok arra, hogy a kormánytöbbség támogatni fogja ezt a javaslatot.” (Dúró Dóra)

Hát, ha nem számít rá, minek nyújtja be? Hiányzik a kudarc élménye? Bonyolult lélekkel van dolgunk…

„Mi a normalitás pártján állunk, ezért szeretnénk betiltatni, hogy ezt a propagandát az iskolákban, ahol a gyerekeknek az egészséges fejlődését kellene, hogy biztosítsák, az állam beengedje.”

Nem zavar senkit, hogy ilyen propaganda nem létezik? Nem is propaganda kérdése lenne egyébként. A jelenség maga viszont létezik, és igenis szó kell essen róla az iskolákban. Persze, nem erről szól az oktatás önmagában véve – de hát könyörgöm, Amerikáról is szó esik, azt is tiltsák be, mint jenki propagandát? Holnaptól Kolumbusz nem fedezte fel? (Különben: tényleg nem ő volt).

„Vannak olyan színházi előadások, ahol azonos nemű párok szexuális irányultságú cselekményeket végeznek a színpadon és erről adott esetben a szülő nem is tud.” (Budaházy Edda)

Bizonyára vannak, én magam egyet sem láttam még, de tudomásom szerint (a Magyar Idők anno hadakozott ezen a csatatéren is) ezek kifejezetten felnőtt előadások, korhatárosak.

Mindegy is. Az a lényeg, hogy más bajunk nincs, ez az egyetlen, ám legsúlyosabb, nincs az országban egyéb nyomora devizakárosultaktól hajléktalanokig senkinek, nem omladoznak a kórházak, nem akadozik a gazdaság, nem mennek felfele az árak sem – ez a fő bajunk, semmi más.

No, amíg a magyar szélsőjobboldal ennyire képes, addig nem kell tőlük komolyan tartani.

Politikai szempontból semmiképp.

A tudományt a politikai hatalom alá rendelik

Távol álljon tőlem, hogy a tudományos élet kutatási kérdéseibe beleüssem az orrom, amikor még egy komolyan vehető diplomám sincs. De a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestület – így talán megengedhető, hogy gyalogos magyarok is aggódjanak az intézmény sorsáért.

A szokásos módon kezdődött: az akadémia fenntartására – épületek rezsijére, ott dolgozók fizetésére szánt – 20 milliárd forintot kivonták a költségvetési törvény hatálya alól és a szépnevű Innovációs és Technológiai Minisztérium hatáskörébe utalták, ami azt jelenti, hogy a kormány szájaíze szerint dönthetnek, mindenféle parlamenti akadékoskodás (így nevezi a parlamenti vitát a mai magyar udvartartás minden meghatározó tagja) nélkül. Akadémiai doktoraink talán abban reménykedtek, hogy a terület első szolgája (minisztere) maga is akadémikus – legalábbis ezen a címen húzott pár évig több mint havi félmilliós jövedelmet évi két publikáció fejében. Igaz, a publikációk nem születtek meg – de hát alanyi költőkkel is előfordul alkotói válság…

Ne akadékoskodjunk: a közlekedésimérnök végzettségű szakember a területén végigjárta a pályát, az egyetemi tanársegédségtől a tudományos kutató, majd akadémiai doktori címig. Nemcsak Magyarországon, Kanadában, Helsinkiben, Delftben is volt vendégkutató. Az iparban a Knorr-Bremse fékrendszereket gyártó cég fejlesztési intézetének volt igazgatója, 2009-ben pedig – a Mercedes-Benz kecskeméti gyárépítésének döntése után – a Kecskeméti Főiskola rektorhelyettesének választották.

Ki vonná kétségbe, hogy éppen ő, aki dolgozott a tudományos életben és az iparban egyaránt, alkalmas arra, hogy hazánk végre átlépje azt az évtizedek (ha nem századok) óta bosszantó és visszahúzó szakadékot, ami a Magyarországon született ötletek, és azok megvalósítása között húzódik.

Jómagam lennék az utolsó, aki azt kifogásolná, hogy nem humánterületen, hanem a reáliákban jártas tudós vezeti a magyar tudományos élet szervezését. Régóta nehezményezem, hogy miközben az általános műveltséghez tartozik például Petrarca ismerete, aközben műveltnek nevezhető az, akinek fogalma sincs, mondjuk a közlekedőedény-rendszer törvényszerűségeiről. (Általános iskola 7. osztályos tananyag.) Ennél rosszabbak csak az eltartott kisujjú kékharisnyások, akik meg is vetik a reáltudományokat. Ők azok, akik a falnak mennek az autóikkal, meg felrobban a kazánjuk, mert nem tudják, hogy időnként muszáj ránézni arra a fránya fékfolyadék tartályra és a kazán vízállás-mérőjére.

Hanem. Semmiképp nem nevezhető tudósnak – legfeljebb kutatónak -, aki kizárólag a saját területét tekinti tudománynak. Aki „hatszázadrangúnak” minősíti mondjuk a közgazdaság, a szociológia, a kultúra stb., összefoglalóan a társadalomtudományok létét. Bár nem vagyok tudós, annyit azért sejtek, hogy mindenféle tudomány kizárólag szabad szellemek által hoz eredményt – legyen az a porlasztó (Csonka-Bánki), vagy a stressz felismerése, szerepe (Selye János). A humántudományok lenézése, ignorálása pont annak a lónak a másik oldala, amelyik finnyásan elutasítja a saját WC-je vízellátását biztosító rendszer működésének ismeretét. (Ezért tartom életveszélyesnek olyan „szakértői” csoport kormányzási ajánlatát, amelyik büszkén vállalja, hogy semmi köze a politikához, sőt nem is érdekli. Ez ugyanis azt jelenti, hogy, bár kénytelen a „plebs” körében is támogatókat szerezni, de nagyjából leszarja támogatói érdekeit is, és fogalma sincs döntései társadalmi következményeiről.)

Igaz, a „kézzelfogható” eredményt nem hozó kutatás-tudomány elutasítása igen népszerű – nemcsak a képzetlenebbek, hanem a végzettségük okán értelmiséginek tarthatók körében is.

Kívülállóként azt tapasztalom, hogy valahol itt lehet a magyar innováció nagyon gyenge teljesítményének az oka. Az innováció az idegen szavak szótárai szerint ugyan „újítás”-t jelent, de talán nem véletlen, hogy nem lehet a két kifejezést szinonimaként használni.
Az innováció ugyanis többet jelent, mint valamely addig nem ismert dolog felfedezése vagy új eljárások kikutatása. Talán a karburátor sorsán lehetne legjobban megérteni a különbséget. A világban kevesen tudják, hogy az autózás történetének korszakos újítása, kidolgozása két magyar – sőt, Magyarországon dolgozó – mérnök érdeme. A külföldön is tanult Csonka Jánosé, és a Ganz gyárban dolgozott Bánki Donáthé. A szabadalmat 1893-ban (!) jegyezték be, alig 9 évvel az autó ősének tekinthető Karl Benz-féle önjáró kocsi bemutatása után.

Magyarország (pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchia magyar része) akkoriban éppen az „ezeréves” királyság megünneplésére készült lázasan. Az önjáró kocsik híre ugyan eljutott idáig – sőt Budapesten már ötvenen rendelkeztek is ilyen fura szerkezettel, – az óriási többség, beleértve a tanult réteget is, legfeljebb hírét hallotta az automobilnak. A vezető réteg tagjai – még tudósok is – inkább csak extravagáns mániának tartották a huszadik századi társadalmakat alapjaiban megváltoztató innovációt. Sőt, sokan éppen az „ördög szekerének” vélték a szerkezetet, amit a dicső magyarság attribútumainak – lovasíjász, huszár, – elpusztítására találtak ki a magyarság ellenségei. (Nem ismerős?)
Így azután szinte visszhang nélkül halt el a karburátor, ahogy a pár évvel későbbi telefonközpont (Puskás Tivadar) écája is: német, angol, amerikai földön profitáltak ezekből azok a rusnya gyarmatosítók.

Szándékosan a műszaki tudományok világából hoztam a példát, reményeim szerint érzékeltetve, hogy hogyan, miért porlik szét minden reáltudományi eredmény, ha nem támogatja ezt a társadalomismeret tudománya.

Visszatérve a Magyar Tudományos Akadémia hányatott sorsához. Miért baj az, ha egy ilyen közintézmény fennmaradását a kormány irányítja? (Miközben a KÖZ, és nem a kormány pénzéből fizetjük.)

Közbevetőleg: ez a 20 milliárd forint csak részben finanszíroz pályázati alapon működő kutatásokat – döntően a kutatóhálózat fenntartására megy el: hogy legyen világítás, fűtés, netán takarítás, telefonszámla, pótolhatók legyenek olyan bonyolult eszközök, mint egy szkenner. Az MTA kutatóhálózata jelentős pénzt vont be eddig is nemzetközi forrásokból – ám a pályázatok jó részének feltétele valamennyi „saját erő”. Nos, eddig ezt a pénzt az MTA önálló költségvetési fejezetből kapta – felhasználásáról a különböző akadémiai testületek döntöttek. Bizonyos, hogy voltak rossz, de legalábbis vitatható döntések ebben a rendszerben. Mostantól a miniszter, a kormány dönt. Vajon mitől lesznek eredményesebbek a döntések, ha azok nem tudós vitában alakulnak, hanem az udvartartás egyik cselédjének szavára?

A rendelkezés éles vitát váltott ki, amiben nemcsak nemzetközi tudósok szólaltak föl az MTA védelmében, hanem közismerten jobboldali, konzervatív magyar tudósok is hallatták a hangjukat. Például a visszaorbánosított Magyar Nemzet hasábjain.

Igen tanulságosak a Körösényi András professzor (2012 és 2015 között a Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója volt) kifogásaira reflektáló Szarka László Csaba, az MTA levelező tagja érvei a Mandineren.

Bár érvnek csak barokkos túlzással lehet nevezni azt a vádat, hogy a felszólamlások csak a „nemzetközi botránykeltés” érdekében születtek, valamint bűnösök a „politizálásban”. Talán, ha a földtani tudományok professzora nem zárta volna magát szakterületének, a földtudományoknak a korlátai közé, esetleg fölismerhetné – a tudománynak éppen a politikai hatalom alá rendelése zajlik.

Nem kevésbé érdekes Szarka professzor következő mondata sem: „Lehetséges-e például az objektív tudomány képében tetszelgő kőkemény globalista értékrendszer hirdetése az akadémia, mint nemzeti közintézmény keretein belül?” Ha nem tisztelném annyira a tudósi tisztségeket, most felröhögnék. De legalábbis rákérdeznék: Hogy a fenében képzeli el kutatási területei – az elektromágneses geofizikai kutatómódszerek, a földi elektromágnesesség vagy a környezet-geofizika – „nemzeti kereteken belüli” művelését? Csak Kisvárda és Szombathely között hajlandó kutatni e jelenségeket? Bár ez nem valószínű, hiszen nemzetközi tudományos társaságok tagja is.

Vajon mi a csuda ez a „globalista értékrendszer” (ami ráadásul kőkemény), és miért/miben ellensége a nemzeti értékeknek? Mondjuk az a biokémikus, aki tárgylemezt tesz a mikroszkóp lencséje alá az, „globalista értékrendű”, aki meg tarsolylemezt, az bennmarad a „nemzeti keretekben”?

Rátesi Margit

Amatőr hazudozók – Déli kávé Szele Tamással

Ma feketén kérem a kávét, észnél kell lenni, komoly témáról lesz szó, ha könnyeden is. Arról ugyanis, hogy hazudni mégiscsak egy mesterség, ha jól csinálják, lehet művészet is (akkor irodalomnak hívják vagy filmnek). Nem ártana, ha a kormány az ilyesmiket, amikhez kell némi ismeret, szakértőkre bízná, nem amatőrökre. De hiába beszél ezeknek az ember…

Három hírt fogunk vizsgálni, mindhárom az elmúlt huszonnégy óra termése, egyik szőke, másik barna, harmadik meg csodaszép. Mindegyik a kormánymédia ügyetlenségét, amatőrségét mutatja a hazugság, ferdítés, manipuláció terén – hogy is mondjam csak, azt, hogy nem mondanak igazat, mindenki tudja, de legalább tennék profi módon.

Az első történet egy sajtótájékoztatóról szól

Az olvasó nem járatos ilyen helyeken, én bezzeg annál inkább, sajnos, többnyire feleslegesnek is találom őket, hiszen sok okosat ezeken nem tud meg az ember – de el kell menni egyikre-másikra. Kivéve persze, ha a kormány valamely oszlopa tartja őket, azokra el sem érdemes, úgysem engednek be, nehogy véletlenül valamelyik magáról megfeledkezett sajtómunkás még kérdezzen valamit. Mármint olyan valamit, amire nincs kész a válasz és amit nem rágtak előre a szájába. Épp ezért a kormánypárti sajtótájékoztatókra leginkább csak a saját médiájukat engedik be, de van, amikor még őket sem.

Ezt a lehetőséget vitte a végletekig Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A Média1 fedezte fel ugyanis, hogy a Hír TV közvetítésében, mely nevezett úr tökéletesen érdektelen, sorosozó, uniószapuló sajtótájékoztatójáról szólt, az ilyenből tizenkettő plusz áfa egy féltucat mostanság, összesen négy ember vett részt, ebből ketten operatőrök voltak, ketten talán újságírók, habár az sem lehetetlen, hogy beültettek hamarjában két ártatlan járókelőt, mégis legyen valaki az államtitkár előtt, mikor beszél… Különben a kormánymédiának speciel abban igaza volt, hogy nem küldték ki az embereiket. Minek? Az esemény vége után egy órával úgyis kijön a beszéd az MTI-n, további fél óra múlva a kormany.hu-n, kérdezni sem nem szabad, sem nem lehet, sem nem mernek – akkor minek odamenni?

Bár az mindig kínos, mikor két operatőr kínjában egymást veszi, hogy legyen vágóképe…

Hát, ha már közvetítik, illett volna közönségről is gondoskodni, de ezek, kérem, amatőrök.

Amatőrök a Pesti Srácok is

Tegnap hatalmas dörgedelemmel közölték, miszerint vége a magyar sajtószabadságnak (mondjuk nagyjából vége is van, csak páran próbálunk még vigyázni rá) de ezt nem onnan tudják, hogy kivételesen jól értesültek, hanem onnan, hogy országos körözést adtak ki a főszerkesztő-helyettesük ellen. Elolvasván a történetet, már tegnap este is hümmögtem: ha az embert beidézik, menni kell vagy ha nem tud, szólni kell, mert jön a rendőr – de ezt pontosabban leírja kollégám lapunk másik helyén. Meg hát bírósággal, bíróságról nem jó füllenteni, azok komolyan veszik a tekintélyt, reggelre meg is cáfolták az egész történetet. Az esetet csak azért vettem elő, mert bizony ez is azt mutatja: hazudni tudni kéne, de ezek ahhoz is tehetségtelenek, sajnos.

Szoros kapcsolat fűzi Kásler emberminisztert a gyíkemberekhez

Akkor menjünk tovább, művészibb és fejlettebb kamubirodalmak irányába, ahol már komoly pénzek forognak. Az Index számol be arról, milyen különös és szoros kapcsolat fűzi Kásler emberminisztert a repülő csészealjakhoz és az alakváltó gyíkemberekhez, illetve nem is hozzájuk, hanem az ellenük folyó világméretű küzdelemhez. Ha még Ashtar parancsnokot is belekeverték volna, szebb lenne, de így is olyan figurák tűnnek fel a miniszter és kedvenc tévécsatornája környékén, hogy az ember hátán feláll a szőr. Vagy a pikkely, ha már.

Arról lenne szó, miszerint a konteó – amit sokan kevernek az álhírrel, van ugyan átfedés, de nem azonos a két fogalom –, tehát az összeesküvés-elmélet hatalmas üzlet az egész világon. Már a hatvanas években folyóiratok éltek az ufóhívők tömegeiből (a tudományos-fantasztikus irodalom akkori virágzása is annak köszönhető, aminek az ufó-legendakör: az emberek az űrkutatásról szóló hírek hatására elkezdtek az ég felé figyelni). Született ezer tanulmány a repülő csészealjakról és legalább feleannyi arról, hogy ez az egész nem vélemény kérdése, ez kezd egyfajta vallásszerű hitvilággá alakulni, ez hamistudat és üzlet – aztán mindenki gondolt, amit akart, a fejlett társadalom egészen nyugodtan bír létezni úgy is, hogy van benne pár szamárság.

A konteók kora az internet világméretű elterjedésével jött el igazán: akkor már, az információs robbanás hatására nem csak pár folyóiratot tudtak eltartani a hívek és néhány, közismert gurut (mint Däniken), hanem iparággá fejlődött, amiben dollármilliárdok vannak. Most nem mennék bele részletesebben, de például az alakváltós-gyíkemberes rémmesét eredetileg nem az orosz hírszerzés találta ki, ahogy a chemtrail és a HAARP legendáját sem, hanem tehetséges amerikai szélhámosok, csak hát hazugságot nem lehet bejegyeztetni, levédetni, így aztán ezek a legendák is átcsúsztak mára azok kezébe, akik politikai célokra használják őket. Viszont a QAnon-történet kifejezetten mai, alt-rightos találmány – azt tetszenek ismerni? Csak pár szóban mutatnám be.

QAnon egy fiktív személy,

aki azonban elég aktív egyes közösségi médiumokban, saját állítása szerint olyan valaki, akinek „Q szintű”, tehát az elnökénél is magasabb hozzáférése van az államtitkokhoz. Mondjuk ez az Egyesült Államokban kissé nehezen megoldható, jogi lehetőség nem nagyon van rá, fizikai viszont igen, hiszen nem minden elnök ért mindenhez, mondjuk a genetikai kutatásokat vagy a húrelméletet Trumpnak hiába is magyaráznánk, így az valószínű, hogy van ember, aki többet tud egyes államtitkokról az elnöknél. Különben a Q szintű hozzáférés nem is erre vonatkozik: így nevezik a legmagasabb szintű hozzáférés kódját az amerikai atomarzenált is felügyelő energetikai minisztériumnál. Ezért is lett ennek a titokzatos személynek – ha ugyan egy személy – Q a neve a 4chanen és 8chanen.

Miért pont ezeken a közösségi oldalakon? Azért, mert a 4chan és az 8chan a felhasználóitól tényleg nem kér semmiféle személyes adatot, így aztán a teljes névtelenségben ott gyűlt össze az internet legelmebetegebb társasága, akik között nincs tabu, minden belefér a témáikba. Q magát egyszerűen csak „hazafinak” nevezi, aki az elnök megbízásából „szivárogtat ki apró információmorzsákat”, aki ezeket összerakja, megkapja az egész kenyeret. Ezért nevezik magukat a Q-hívők pékeknek.

Az összerakott morzsákból egy minimum őrült világkép áll össze

Tehát: az Egyesült Államokat és az egész bolygót elmebeteg, kannibál pedofilok összeesküvése irányítja, akik minden hatalmi központot és ágat a kezükben tartanak, kivéve az Egyesült Államok hadseregét. Az valahogy kimaradt nekik. A hadsereg kérte fel Trump elnököt, hogy induljon a választásokon, amiket meg is nyert, ámde most megjátssza a bolondot, hogy ne tűnjön fel a pedofil kannibáloknak, milyen okos is ő, és míg látszólag őrültségeket művel, a háttérben a pedofilok vezetőinek letartóztatását készíti elő.

A Mueller-bizottság Q szerint nem Trump ellen vizsgálódik, az csak a legenda, valójában Barack Obama és Hillary Clinton körül szorul a hurok, és már csak napok kérdése, hogy rács mögé kerüljenek. Mondjuk elég rég óta napok kérdése, de senki sem mondta, főleg Q nem, hány napról van szó. Ezen kívül Angela Merkel Adolf Hitler unokája, a Las Vegas-i mészárlást a Clintonok szervezték, és a célja Mohammad Bin Salman szaúdi trónörökös meggyilkolása volt, szóval tombol a paranoia.

Azért részleteztem ennyire ezt a konteót, hogy tessenek látni: sem ez, sem a többi nem ártatlan hóbort

Márpedig nem csak Kásler miniszter, de még a környezete is kezd ezeknek a kóklereknek a befolyása alá kerülni, illetve ott is van már régen, csak most derült ki. Akkor kellett volna megszólaljon a vészcsengő az agyakban, mikor olyanokat mondott, hogy az ősrobbanás csak spekuláció, a halálos betegségek 70-80 százaléka elkerülhető lenne a tízparancsolattal, az Árpád-házi dinasztia pedig genetikailag nem finnugor. Mondjuk igaz, hogy egyik kérdés sem tartozik a szakterületéhez, az onkológiához, de mindegyik téma kedvence a magyar konteó-hívőknek. Jó, hülyeségekben hisz, de kit bánt ez? Ha magánember volna, senkit sem zavarna, de rá van bízva a teljes magyar egészségügy és oktatás példának okáért. Ehhez tiszta fej kívántatna.

Márpedig a konteókat és babonákat terjesztő Hatoscsatorna nevű kábeltévét már nem csak rokonszenv fűzi a miniszterhez, hanem anyagi szálak is. Kásler Miklós nyilvános szerepléseit 2018-ban ennek a Hatoscsatornának a kreatív igazgatója videózta közpénzért, pontosabban havi 450 ezer forintért, a kapcsolat létrejöttében pedig fontos szerepe lehetett a tévé egykori műsorvezetőjének, aki jelenleg Kásler sajtófőnöke. Szintén nem ingyen.

Kis válogatás a Hatoscsatorna visszatérő vendégei közül: Egely György (ő még viszonylag ártalmatlan a többihez képest), Szűcs Róbert ufókutató és Bácsi Boglárka.

De ki az a Bácsi Boglárka?

Így csak a konteósok és a kérdés szekértői ismerik a nevét, a nagyközönség nem tudja, hogy ez Bácsfi Diána polgári neve. Aki a 2000-es évek közepén az ELTE filozófus-egyiptológus hallgatójaként a hungarista Magyar Jövő Csoport vezetőjeként tűnt fel. Katonai egyenruhában pózolt, Szálasit éltette, karlendítéssel köszöntötte a Terror Háza előtt megjelenteket, nyilaskeresztes plakátokat ragasztott, és arról szónokolt, hogy mindazokat kivégezné, akik elveivel ellentétes nézeteket vallanak. Bácsfi ellen rendőrségi, majd bírósági eljárás indult, és az ELTE is kirúgta. Ez nem zavarja abban, hogy manapság Bácsi Boglárka néven „mítoszkutatóként” működjön és Avatára néven YouTube csatornán ossza az igét. A csatorna különben

„Saját reklámjában azzal büszkélkedik, hogy műsorainak 80 százaléka saját gyártású, és 2017-ben a kb. 3,8 millió háztartás 47 százalékában volt elérhető. Átlagos nézettsége azonban csak 0,5-1,5 százalék, így nem lehet mondani, hogy tömegek tapadnának rá a műsoraira.” (Index)

Hát ilyen körökben forog a mi Kásler miniszterünk, ezekkel ért egyet, nekik ad sok milliós megbízásokat. Azt már nem is mondom, hogy a Trianoni Szemle oszlopos támogatója is.

Kérem, az egy dolog, hogy szemmel láthatóan a hazugság lett államrendünk alapja és fő mozgatórugója. Olyan államrend még nem volt soha és sehol, amiben ennek ne lett volna szerepe, bár a sikeres társadalmakban csak mellékszereplő, nálunk főhős. Sőt: rendezési alapelv.

De ha már hazugságra, propagandára, manipulációra épül az állam, legalább csinálnák elviselhetően. Igaz, hogy mint említettem volt, manapság már Amerikában is röhejesen és pocsékul hazudoznak, de akkor is: tessék már profikra bízni.

Vagy, ahogy a halaskofa mondta a vevőnek a piacon:

– Uram, vagy vegyen fel hosszabb dzsekit, vagy lopjon rövidebb halat!

Itt már minden kilóg mindenhonnan, már nem lólábakról van szó, nem is lovakról, hanem egész ménesekről…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK