Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője, az EPP listavezetője a Dohány utcai zsinagóga Emanuel-emlékfájánál 2019. március 12-én.
Bréking (fék)nyúz, 2019. március 12. – Tudósítás a másik valóságból
A 888 leleplezi az igencsak Brüsszel-párti Tony Blairt, aki a Brexit ellen agitált. Bayer Zsolt elmagyarázta, hogy a zsidók által vezetett Tanácsköztársaság korbácsolta fel az antiszemita indulatokat. Az Echo TV Sajtóklub című műsorából megtudhattuk, hogy Nyugat-Európában igazából nincs is demokrácia.
Tony Blair Párizsban is aknamunkát végzett!
Nagy-Britannia korábbi miniszterelnöke, Tony Blair titokban tanácsokat adhatott a Brexit „kisiklatása” ügyében a francia államfőnek, Emmanuel Macronnak. A baloldali politikus igencsak Brüsszel-párti, s ezt nem is veti véka alá.
A 2016-os Brexit-népszavazás előtt is a bennmaradás mellett kampányolt, a voksolás óta pedig mindent megtesz annak érdekében – Blair többek között új referendum kiírását is javasolja –, hogy Nagy-Britanniát az Európai Unióban tartsa. Most pedig arra derült fény, hogy a bevándorláspárti erők egyik vezéralakjával, Emmanuel Macronnal egyeztetett. Gyurcsány Ferenc kedvenc politikusa állítólag azt tanácsolta a francia elnöknek:
Brüsszel ne adjon semmilyen engedményt a londoni kormánynak, gyakoroljon nyomást, így a brit törvényhozás elbizonytalanodik, s el fogják fogadni a Nagy-Britannia és az EU között fennálló vámunió megtartását. (888: Megvan, ki súgott Macronnak, hogy félresiklassák a Brexitet)
Bayer Zsolt: a Tanácsköztársaság korbácsolta fel az országban az antiszemita indulatokat
Muszáj folytatnom a kiállást Donáth György mellett. – Egyszersmind tiltakozom az 1919-es és az 1945 utáni söpredék mai utódainak gyalázatos megnyilvánulásai ellen! Ezek, ha tehetnék, holnap vagy holnapután ismét ölnének. Épp oly kéjesen, mint elődeik. Mindezeken túl pedig itt az idő kimondani, egyszer s mindenkorra elég volt abból, hogy pusztán a zsidó szenvedéstörténeten keresztül szemléljük a történelmet, és ennek alapján írjuk a hivatalos kánont. Elég volt, elég volt, elég volt! És akkor lássuk a tényeket.
Egy korabeli „vicc” szerint a zsidó népbiztosok azért tartották az egyetlen gojt, Garbai Sándort maguk között, hogy legyen, aki szombaton is aláírja a halálos ítéleteket. Ez az egyetlen, fekete és borzalmas tréfa is rengeteget elárul a kor hangulatáról. Arról, hogy milyen is volt az általános vélekedés a vörösterrorról és a Tanácsköztársaságról.
Az előzőekben azt próbáltam megmutatni, hogy a Tanácsköztársaság korbácsolta fel az országban az antiszemita indulatokat. (Magyar hírlap: Bayer Zsolt: Tűrhetetlen)
Nyugat-Európában nem foglalkoznak a nép akaratával
Egy brüsszeli titkos dokumentum szerint az EU tagállamainak igenis figyelembe kell venniük az ENSZ migrációs csomagját. Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője ezzel kapcsolatban azt mondta: ez az a lopakodó jogalkotás, amiről már évek óta beszélünk. Hozzátette, Nyugat-Európában másképp értelmezik a demokráciát, ott ugyanis nem foglalkoznak a nép akaratával.
Az sem számít, hogy az Európai Uniónak van egy alapszerződése, amely szerint egy ilyen fontos ügyben minimum a tanácsban a kormányfőknek jóvá kell hagyni, hogy ezt végrehajtsák. De ez nem számít, ők bevezetik suttyomban – fejtette ki a PestiSrácok.hu főszerkesztője.
Bencsik András úgy véli: a globális háttérerőt mérhetetlenül idegesíti, hogy a közeli hetekben, hónapokban hamarosan Európa lakói demokratikus módon választani fognak. Ők nem szeretik, ha a nép beleszól a dolgok alakulásába. (Echo TV: Sajtóklub: Nyugat-Európában másképp értelmezik a demokráciát)
Weber Budapesten: ördöglakat?
Manfred Weber a Fidesz benntartását szeretné elérni ma Budapesten, ami saját soraiban se lesz egyszerű. Emellett azonban az EP-beli balközép támogatása nélkül nem válhat a bizottság elnökévé. Márpedig a szocialisták egyelőre Orbánék kirúgását kérik cserébe.
Weber megérkezett, de először nem Orbánnal, hanem a CEU rektorával tárgyalt
Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje azért jött Budapestre, hogy a Fidesz esetleges Néppártból történő kizárásáról egyeztessen Orbán Viktorral. Mégis először a CEU-ra ment, hogy az egyetem rektorával, Michael Ignatieff-fel tárgyaljon.
Ez annyiban érthető is, hogy a Fidesz pártcsaládon belül maradásának egyik feltételeként korábban éppen a CEU Budapesten hagyását nevezte meg.
Az egyetem rektori hivatala előtt a CEU diákjainak aktivista csoportja, a Szabad Egyetem képviselői is megjelentek és kérdéseket tettek fel Webernek, aki le is állt velük beszélgetni, miután egyik asszisztense megmutatja neki, hogy a CEU elköltözése ellen tiltakozva októberben a Kossuth térre is kitelepülő diákaktivistákról van szó.
Weber röviden elmondta, feltételei továbbra sem változtak, a plakátoknak, – akár Jean-Claude Juncker néppárti EB-elnök, akár Frans Timmermans, a Szocialisták és Demokraták (S&D) EP-frakcióvezetője szerepel rajtuk – el kell tűnniük.
„Garantálnunk kell, hogy a CEU továbbra is, teljes mértékben Budapesten maradhat. A tanszabadság európai érték, és – ugyan lehetőségeim korlátozottak -, de korlátozott lehetőségeimet a cél érdekében latba fogom vetni.” (Mérce)
„A CEU támogatja Weber Úr kezdeményezését, és várja a Manfred Weber és Orbán Viktor közötti találkozó eredményét. Mivel a magyar kormány által hozott törvény értelmében a CEU nem vehet fel új diákokat az amerikai akkreditációjú programjaiba, a CEU az eddigi terveit követve továbbra is arra készül, hogy a következő tanévben az amerikai akkreditációjú programjait Bécsben indítja el” – írta közleményében a CEU.
Gyurcsány beolvasott Webernek
Gyurcsány Ferenc azt a magyar közmondást ajánlotta Manfred Weber figyelmébe, hogy madarat tolláról, embert barátjáról. A DK elnöke szerint ha a Néppárt, a CDU/CSU, és Manfred Weber barátként tekint a Fideszre, akkor nekünk ők nem a barátaink.
Sajtótájékoztatóján Gyurcsány két felhívást is intézett minden európai demokratához:
„Ha a Fidesz maradhat az Európai Néppártban, akkor azt kérem minden európai demokratától, függetlenül attól, hogy ők szociáldemokraták, konzervatívok, liberálisok vagy éppen zöldek, hogy ne szavazzanak májusban az Európai Néppárthoz tartozó nemzeti pártokra!”
„Azt kérem továbbá a leendő Európai Parlament minden jövendő képviselőjétől, hogy ne támogassák, hogy Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke.”
Mert aki Európa-ellenes pártok támogatásával szeretne Európa erős embere, a Bizottság elnöke lenni, az nem fogja tudni sikeresen képviselni az egységes és erős Európa ügyét – indokolta kérését.
„Ezt a felhívást a mai napon elküldjük az Európai Parlament valamennyi képviselőjének, frakciójának és valamennyi nemzeti pártja vezetőjének” – mondta Gyurcsány.
Gyurcsány Ferenc ezen a sajtótájékoztatón a tőle megszokottnál sokkal gyakrabban olvasta a mondanivalót, szerintünk ez is annak a jele, mennyire fontosnak gondolja felhívásait.
Kérdésekre válaszolva azt is kijelentette, a mai találkozótól csak azt várja, hogy kiderüljön: az európai konzervatív pártcsalád hisz-e még valamiben, vagy eladja-e a lelkét 30 ezüstért, valahány fideszes mandátumért. Történelmet csinálunk, vagy pártpolitikát.
Szerinte a magyar kormányfő ma Európában a bajkeverő.
Utcakozmetika, megjósolva – Déli kávé Szele Tamással
Pincér, ír kávét kérek, ma büszke lehetek. Hogy mire is? Hát, a jóstehetségemre. Óh, az én próféta lelkem… Tegnapelőtt ezeken a hasábokon pontosan megjósoltam, mi fog történni ma reggel, most pedig jobb híján ezzel van tele a napi sajtó. Mármint nem az én jóstehetségemmel, hanem a reggeli eseményekkel.
De hát mit is jósoltam én? Azt írtam, miszerint:
„Lesz is nagy takarítás Budapesten – hogy vidéken lesz-e, arra nem vennék mérget – csak épp nem a kávéházakban, hanem a hirdetőtáblákon, ugyanis Webernek pont az volt az egyik kívánsága, hogy tűnjenek el a Néppárt ellen uszító plakátok a magyar kampányból. Ehhez képest érdekesen nézne ki, ha már a reptérről befelé vezető úton azok fogadnák, azokat látná a kocsi ablakából. Ezt speciel fel lehetne fogni egyfajta politikai barométernek is: ha ma-holnap lecserélik a plakátokat, Orbán engedni akar neki, és maradni szeretne a Néppártban, ha nem, és az lenne az olcsóbb megoldás, akkor ki akarja rúgatni magát és provokálja Webert.”
Erre fel mit tudok meg a reggel a 444-ből?
„Manfred Weber várható útvonalán már takarítják a Juncker-plakátokat
Olvasónk, Géza kedd hajnalban arra járt, ő fényképezte le, hogy mára gondos kezek bugyikék fedőréteggel takarták le a kifogásolt plakátokat Weber várható útvonalán.
Mivel ezekkel a plakátokkal bőven megszórták az országot, vidéki olvasóinkhoz fordulnék: Önök mit tapasztalnak, ott is eltüntették már a plakátokat, vagy a kormány egyelőre csak a fontos vendég útvonalán takarított csak?
UPDATE 8:52: Máris jelentkezett egy szegedi olvasónk, Petra. Beszámolója alapján arra következtetek, hogy Weber úr Szegedet nem fogja felkeresni, ott legalábbis Petra beszámolója szerint még vígan hirdetik a plakátok, hogy jogunkban van megtudni, mit tervez Soros és Juncker. Petra, köszönjük a beszámolót!” (444)
Kérem, én lottózni fogok. Esküszöm, nem a kávézaccból jósoltam meg.
Habár sem kristálygömb, sem nagy ész nem kellett hozzá, hogy előre lássam ezt a kis utcakozmetikai beavatkozást, elég volt a logika is – de mit jelent ez?
Ez, kérem, a világon semmit sem jelent
Illetve, lévén, hogy nem sajtónyilvánosak a tárgyalások, pontosan csak később fogjuk megtudni, mi is a jelentése a gesztusnak. Ha tegnapelőtt azt mondtam, hogy a plakátok leszedése a Néppártban maradás szándékát jelenti, tartom is magam hozzá – de nem leszedik őket, hanem eltakarják, ráadásul csak Werner várható útvonalán, ami arra utal, hogy illetékesék továbbra is úgy gondolják a dolgokat, ahogy eddig, csak mégis fontos a tárgyalások kimenetele. Ezekből a jelekből én azt a következtetést vonnám le, hogy felfüggesztés várható, úgy is, mint Kolumbusz tojása.
Persze, mondhatok én, amit akarok, ha nálam tűzközelibb emberek mást mondanak. No, de mit? Mindenfélét, összevissza.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter például sikeresen megközelítette az Echo TV Bayer-showjában a nulla logikai értékű kijelentés fogalmát:
„Mi nem akarunk kilépni a Néppártból, ettől függetlenül, ha a kérdés úgy hangzik, hogy biztos a Néppárt tagja leszünk-e, akkor a jelenlegi helyzetben azt tudom mondani, ezt 100 százalékos bizonyossággal kijelenteni nem lehet.”
Ez azért érdekes, mert pont ő volt, akit nem is olyan rég a plakát-ügyben kirobbant botrány kapcsán lóhalálában Berlinbe szalajtott Orbán Viktor, békülni, Balog Zoltán társaságában – ha akart volna mondani valamit az esélyekről, ő az egyike azoknak a magyar állampolgároknak, aki tudott is volna mondani. Csak hát nem bolondult meg, hogy akarjon. Hogy fecsegjen.
Jön egy vizsgálóbizottság is
Német lapértesülések szerint azonban nem Weber mai látogatása az egyetlen, amire számíthatunk, sőt, lesz még itt vendégjárás: három tapasztalt szakértőből álló vizsgálóbizottságot küldene az Európai Néppárt (EPP) néhány vezető politikusa Magyarországra, hogy értékelje a Fidesz politikáját és a magyarországi demokrácia helyzetét. Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke, Markus Söder bajor kormányfő és Sebastian Kurz osztrák kancellár dolgozta ki a misszió kiküldéséről szóló javaslatot, amelynek az a célja, hogy megelőzzék, vagy legalábbis elhalasszák a Fidesz kizárását az EPP- ből.
És ez a látogatás is szóba kerülhet Weber és Orbán között – de álljunk meg, hátrább az agarakkal, ne ünnepeljünk még: hiszen a Néppárt, mint a hírből kitűnik, nem azért küldi a szakértőket, hogy megismerjék a reális helyzetet – azt már ismerhetik Sagentini, sőt, Tavares jelentéseiből – hanem azért, hogy „megelőzzék vagy elhalasszák a Fidesz kizárását”!
Hát, nagyon nem mindegy, hogy Gyuluskát küldöm csabaiért vagy Csabikát gyulaiért. Ha egy bizottságot azért küldenek, hogy enyhítő körülményeket találjon, az fog is találni, ha kell, a földből is kiássa őket, az a dolga. Ilyeténképpen van nekem egy olyan érzésem, hogy kár a nagy indulatainkért, maximum egy felfüggesztés néz ki a magyar kormánypártnak, meglehet, az sem azonnal.
Legalábbis ma délelőtt még így tűnik, de az események kergetik egymást, a helyzet pillanatonként változik, amint állítólag Napóleon mondta, miután leszállt a Szfinxről.
Ami azonban nem változik az az, hogy a Fidesznek elemi érdeke legalább idén év végéig bennmaradni a Néppártban.
Ugyanis 2019 végéig kellene döntenie az Európa Parlamentnek az EU hétéves költségvetéséről, és a néppárton belül sokkal jobban bele lehet látni a magyar támogatásokat is meghatározó alkudozásba.
Márpedig ez már pénz, nem tréfadolog.
Ezt azért tekintetbe lehetett volna venni a plakátkampány elindítása előtt is, hiszen elég egzakt a terminus, nem ér váratlanul senkit ez a költségvetési határidő. Sajnos azonban úgy tűnik, akkor az indulatok vezényeltek, és nem a józan ész. Már csak az a kérdés, mi érhetett annyit, vagy mi zaklatta fel Orbán Viktort annyira, hogy a költségvetési befolyást is érdemesnek tűnhetett feláldozni érte, miért kellett elindítani a lavinát?
Kinek volt ez fontos?
Miért?
Egyszer majd talán megtudjuk, de pillanatnyilag arról sem lehet tudomásunk, miről tárgyal Weber és Orbán, szóval nem dúskálunk az információkban, maradnak a következtetések és a jóslatok.
A plakátletakarások viszont mutatják, hogy Weber becsülete távolról sem akkora Budapesten, mint mondjuk Putyiné, hiszen mikor az orosz elnök jön, napokkal előtte lehegesztik a csatornafedeleket, Weber plakátjait meg csak a látogatás reggelén kezdték el álcázni, azt is csak kutyafuttában, sőt, mint arról a legfrissebb hírek beszámolnak, az államnál még a Magyar Szocialista Párt is gyorsabb volt, ők ugyanis nemrég egy videót posztoltak a Facebookon, amiből kiderül, hogy mielőtt a plakátokat eltávolították (vagy letakarták) volna, az egyiket munkatársaik átcicomázták. A ferihegyi gyorsforgalmi út melletti, tehát Weber várható útvonalán fekvő plakáton Juncker arcmását Weber arcképével takarták ki, és elhelyeztek rajta egy „Welcome to Orbanistan” feliratot is.
Jó Reggelt Manfred Weber úr! Isten hozta Orbanisztánban: Welcome to Hungary! Mi ezzel a korai, rendhagyó köszöntéssel szeretnénk megmutatni, milyen érzés megérkezni az orbáni demokráciába, és egy óriásplakáton szerepelni Sorossal. Ugye Ön sem kér egy ilyen "demokráciából" az Európai Néppártban? Reméljük, hogy amikor a reptérről megérkezve önmagával szembesül, könnyebb lesz meghoznia a megfelelő döntéseket. #MSZP #HuEu #HazaSzeretetEurópa #StopOrbán #Orbanisztán
Közzétette: MSZP – 2019. március 11., hétfő
Finom gesztus, ami azt jelzi: a mi kis országunkban Weber bármikor Juncker helyére kerülhet.
Mármint, ha erről még nem lenne tudomása.
Kérem, egyelőre ennyiről számolhatunk be, akkor is, ha bevetem minden jóstehetségemet, mely, mint a mellékelt ábra mutatja, mégiscsak létezik.
Habár, ahogy elnézem az esélyeket, most leginkább arra tippelek, hogy a maximális szankció, ami a Fideszre vár, nem lesz több egy felfüggesztésnél, esetleg azt is elhalasztják a választásokra való tekintettel.
Így megy ez, kérem, főként mostanság, kampányidőszakban.
Én is inkább lottóznék…
Jávor Benedek nyílt levele Manfred Webernek
Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselő az alábbi nyílt levelet írta az éppen Budapestre látogató és Orbánnal tárgyaló Manfred Webernek, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének és csúcsjelöltjének.
Tisztelt Weber Úr,
Számos alkalommal intéztem Önhöz nyílt levelet, hogy felhívjam a figyelmét a Magyarországgal kapcsolatos fejleményekre, valamint arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz, az Önök tagpártja miként döngöli folyamatosan földbe az európai értékeket.
Sajnálatos módon mind a civilek, mind az ellenzéki pártok, mind pedig a nemzetközi szervezetek eddig intézett felhívásai hiábavalónak bizonyultak: Önök ezeket rendre figyelmen kívül hagyták, ahogyan a Néppárt minden alkalommal elnézte Orbánnak, ha átlépte a határt és szétverte a demokratikus intézményeket, vagy aláásta nem csupán a magyar alkotmányos jogokat, de az európai értékeket és az európai törvényeket is.
Ez a folyamat 2011-ben kezdődött az új médiatörvény elfogadásával, amely a jelenlegi médiabirodalma kialakulását és a sajtószabadság javarészének erodálását eredményezte. Ezt követte az, amikor a kormány semmibe vette az állampolgárok tulajdonát, és ellopta a magánnyugdíjukat. Ezek után a kormányzó pártok keresztülnyomták az új Alaptörvényt és egy sokkal kevésbé demokratikus rendszert hoztak létre az országban, kiváltképpen az új választási törvény beiktatásával, amelynek – amellett, hogy végtelenül igazságtalan – egyetlen célja Orbán Viktor hatalmának megszilárdítása. A Néppárt tétlenül nézte a magyar kormány összes gyűlöletet és félelmet keltő kampányát.
A Néppárt szemet hunyt az országban uralkodó, főleg uniós forrásokra irányuló korrupció felett is, így lopva el az európai adófizetők pénzét, de szemet huny afelett is, hogy Orbán az Unió biztonságát és stabilitását az orosz elnök Putyinnal karöltve építi le.
Mindezek és számos további sérelem mellett a kormány napról napra lábbal tapossa a demokratikus intézmények és az azok élén álló, választott tisztségviselők integritását és függetlenségét; a magyar kormány az Európai Unió egészével szemben agitál, míg a Néppárt eddig tett semmit. Önök nem tettek semmit!
A Néppárt vezetése azzal magyarázta a tétlenséget, hogy pártcsaládon belül Orbán kordában tartható és könnyebb elkerülni, hogy valami végtelenül felelőtlent vagy károsat lépjen az EU-val szemben. Ám valójában ez az elmélet teljességgel elhibázottnak bizonyult: semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a Néppárt képes lett volna akár csak egyetlen alkalommal is megfékezni Orbánt vagy kormányát. Sőt, Orbán Viktor számos ígéretet megfogalmazott a Néppárt felé, többek közt a Lex CEU visszavonását, ha az Európai Bizottság kéri, vagy éppen a magyar civil szervezetek jogainak tiszteletben tartását. De Orbán Viktor és a Fidesz soha nem tartotta be a Néppártnak tett ígéreteit, helyette demoralizálta az egész pártcsaládot.
Igazán szomorú, hogy Ön csak akkor lépett a tettek mezejére, amikor a kormány az Európai Bizottságot vezető Juncker urat kezdte gyűlöletkampányban támadni. Ráadásul a miniszterelnök hazudott akkor is, amikor ígértet tett a Juncker úrral szembeni gyűlöletkampány visszavonására: a Bizottság elnöke elleni kampány éppenhogy csak elkezdődött a múlt héten.
Szeretném megtudni: miként lehet az Ön számára elfogadhatatlan a mostani, Juncker úral szembeni gyűlöletkampány, míg a Néppárt hallgatott a Soros Györggyel, Guy Verhofstadttal vagy Judith Sargentinivel szembeni indított gyűlöletáradatkor?
Miért érzi Ön a kötelességének most ellátogatni Budapestre és megoldást kínálni Orbán Viktornak, miközben a Néppárton belüli felháborodás mértéke nem csekély?
Tisztelt Weber Úr!
Tekintve, hogy Ön a Néppárt jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára, az Ön elköteleződése elsősorban az európai állampolgárok és a demokratikus értékek mellett kellene, hogy szóljon, jóval túlmutatva saját pártcsaládjának érdekein. Vagy ez az elköteleződés vezérli Önt, és kizárják a Fideszt a Néppártból, vagy ha nem, úgy Ön is bűnrészes ezeknek az értékeknek és az egész európai projektnek a lerombolásában.
Weber Úr, Öné a választás.
Tisztelettel,
Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő
Új szövetséget! – valóság vagy ijesztgetés
Megdöbbenéssel olvastam a kormánypárti Magyar Nemzetben megjelent „Új szövetséget!” című vezércikket. Feltűnő, hogy nem jegyzik a szerzőt, ellentétben a „Helyzet” nevű új rovat(?) többi cikkével, amiket a kormánypárt egy-egy elismert kiválósága írt. Ez az egyetlen írás, mely alatt szerzőként maga a kormánylap neve (Magyar Nemzet) szerepel, tehát a vezető párt (Fidesz) és kormánya (Fidesz-KDNP) álláspontját képviseli.
Az világos, hogy elkezdődött az EU parlamenti választási kampánya, és ennek része a vezető magyar párt kinyilatkoztatása, mely szerint az Orbán Viktor vezette Fidesz új irányt keres, ill. jelölt ki a jövőre nézve, amennyiben az európai néppárt kizárná sorából, vagy olyan helyzetet teremtene, mely távozásara kényszerítené a magyar kormánypártot. Hogy ebből mennyit ért és ismer a hazai választó, egyelőre nem tudni. Egy biztos, az ellenzék megnyugodhat, Magyarország vezető pártja és kormánya nem szándékozik elhagyni az Uniót, a felzárkózásra szánt pénzek eddigi forrásait. Sőt, mintha új ambíciókat adna
Orbánnak a kialakult európai és világhelyzet, elvégre a nacionalizmuson alapuló populizmus mindenhol feltörekvőben van. Viszont ellentétben a hazai felfogással, a populizmus politikai oldaltól függetlenül dekadens, haladásellenes.
Az utóbbi években a hagyományos parlamentáris (szociáldemokrata) baloldal vesztette a legtöbb szavazatot és szavazót világszerte. Ennek issza levét a magyarországi ellenzék is, mely sok kis pártra szakadt, és elveszítette az amúgy is évtizedek óta gyenge szakszervezetekkel a kapcsolatot.
Az utóbbi időben, mintha valami elindult volna a hazai sztrájkmozgalmak terén, de az is valójában nacionalizmuson alapszik, hiszen a külföldi cégek (multik) ellen irányul.
A magyar (Orbán holdudvarú, pl. Mészáros, stb.) tulajdonú vállalatoknál miért nem sztrájkolnak? Ott annyival jobban fizetik az alkalmazottakat, mint a „multiknál”? Eszerint Magyarország valóban jobban teljesít.
Ugyancsak tény, hogy a magyar ellenzék sehol sem lenne a Jobbik nélkül. Ez némileg hasonlít a német belpolitikához, ahol a legnagyobb ellenzéki párt az AfD (Alternatíva Németországért). A német helyzet azonban annyival másabb, hogy ott a pártok a választás kimenetelétől, eredményétől függetlenül, előre tudomására hozzák választóiknak, hogy kivel hajlandók koalícióra lépni. Világszerte ismeretlen az a magyar gyakorlat, hogy még a választás napja előtt „visszalépnek” a másik „javára” – anélkül, hogy a választó tudná, valójában kire is szavaz, szavazott. Tényleg, a hazai ellenzék által a szolidaritás és az összefogás jegyében meghonosított visszaléptetési cirkuszt a májusi EU-választáson is alkalmazni fogják az Orbán leváltására szövetkezők? Tudunk már valamit is az EU-választás magyarországi lebonyolításáról? Miben tér el, ha egyáltalán eltér, a bevett hazai gyakorlattól, ami rendszeresen elősegíti a Fidesz kétharmados győzelmeit?
Egyáltalán, mit tud az átlagmagyar az EU-ról, annak szervezeti felépítéséről? Sokszor hallani, hogy a „Fideszt már rég ki kellett volna rúgni a Néppártból”. Csakhogy nem egy pártról (a Néppárt) van szó, hanem egy parlamenti frakcióról (EPP), mely a néppárti értékeket szem előtt tartó, hasonló gondolkodású európai pártok csoportosulása.
A Néppárt saját meghatározása:
Az Európai Néppárt csoport (frakció) a legnagyobb és legrégebbi csoportja (frakciója) az Európai Parlamentnek. Gyökereink Európa alapító atyáihoz (Robert Schuman, Alcide De Gasperi és Konrad Adenauer) vezet vissza, és tagjai az EU tagállamaiból tevődnek össze.
(The Group of the European People’s Party (EPP Group) is the largest and oldest group in the European Parliament. Our roots reach back to Europe’s Founding Fathers – Robert Schuman, Alcide De Gasperi and Konrad Adenauer – and our Members come from all of Europe’s Member States.)
Tehát, a Magyar Nemzet vezércikkében szereplő Helmut Kohl-ra, mint „alapító atyára” még csak utalás sincs! Kohl nagy érdeme, hogy „jó időben, jó helyen” volt, és felismerte azt a történelmi pillanatot, amit a Vasfüggöny (a berlini Fal) lebontása jelentett. Egyesítette Németországot! Egy olyan labilis ideológiai pillanatban, amikor hónapokon át szovjet csapatok állomásoztak egy NATO ország (a volt NDK) területén, és Nyugat-Németország fizette az alakulatok és családtagjaik áttelepítését (új kaszárnyák építését) a Szovjetunióba. Az eurót is Kohl forszírozta, mint az egységes Németország valutáját. Hamis (hazug) az az állítás, hogy „A néppárt mára a beteg liberalizmus kiszolgálója lett….” Kohl ugyanis a szabaddemokratákkal (FDP) kötött koalícióval lett kancellár, és a francia szocialista Mitterranddal közösen építették (az egyesülő) Európát, melynek jelképei lettek. Magyarországon eleve elképzelhetetlen a „nagy koalíció”, azaz a két legnagyobb (bal- és jobboldali) párt közös kormányzása.
Ezek után, lássuk a Néppárt (EU) frakció tagjait: (kattints rá!)
Mint látható, Magyarország két párttal képviselteti magát: a Fidesz 10, a KDNP, pedig 2 mandátummal, azaz összesen 12 parlamenti képviselővel vesz részt a Néppárt munkájában. Romániát három párt is képviseli az európai Néppártban, az egyikük az RMDSZ. Szlovákiát két magyar párt is képviseli! A legtöbb néppárti képviselőt Németország adja 34-et, amiből 5 bajor (CSU).
Bármennyire is örülnének a kárörvendő Orbán-ellenesek, a Fidesz kényszerű vagy önkéntes távozásának, az mindenképp sajnálatos lenne, a májusi választások utáni európai parlamentáris erőviszonyok szempontjából. A Néppárt szavazatvesztése jelentősen csökkentené az EU-pártiak táborát és arányát az euroszkeptikusokkal szemben.
Ennél is
sokkal nagyobb baj lenne, ha az Orbán vezette Fidesz-KDNP a radikalizálódás útját választaná. De, ami még ennél is szomorúbb lenne, ha a várható választási eredmények azt jeleznék, hogy a (magyar) nép nagy részének ez tetszik.
A vezércikkben van még egy bökkenő. Az ijesztgetésen kívül nem egyértelmű az orbáni vízió. A Néppártnak (EPP) hátat fordítanak. OK. Viszont, helyette melyik frakcióhoz akarnak csatlakozni? Az olasz Salvini (Északi Liga), az osztrák FPÖ, valamint a francia Le Pen az ENF frakcióban van, míg a lengyel PiS (Jog és Igazságosság) az EKR-hez (Európai Konzervatívok és Reformisták) tartozik. Vajon melyik EP frakcióba (ENF vagy EKR) ülne át a Fidesz? Esetleg Orbán és a Fidesz kedvéért egy új frakciót alakítanak?
Lássuk a 750 fős jelenlegi EP összetételét:
(az alábbi felsorolásból vajon hány átlagmagyar ismeri az EP frakciókban működő magyar pártokat?)
Parlamenti többség (477):
EPP (217) Néppártok
(két magyar tagja van: Fidesz, KDNP)
(alelnök: Gál Kinga – Fidesz)
S&D (190) Szocialisták és demokraták
(két magyar tagja van: MSZP, DK )
(alelnök: Niedermüller Péter – DK)
ALDE (70) Liberálisok
(két magyar tagja van: Magyar Liberális Párt, Momentum Mozgalom)
Parlamenti ellenzék (273):
EKR (74)
GUE-NGL (52)
Zöldek (50)
EFDD (45)
ENF (39) – a „kemény mag”, az euroszkeptikusok frakciója, vezetőjük: Marine Le Pen
(egy magyar tagja van: Magyar Nacionalista és Konzervatív Párt – mely a Jobbikból lépett ki)
Független (14)
Hogy a jelenlegi helyzet mennyire fog megváltozni a májusi EP választás után, nem tudni, de sejteni lehet, hogy jobbratolódás várható, mivel feljövőben van a nacionalizmus, ami a múltban is Európa egysége ellen dolgozott. Az első világháborút követően kezdte Európa nyugati fele felismerni az európai egység fontosságát. Az alig 29 éves Richard Coudenhove-Kalergi 1923-ban jelentette meg „Páneurópa” című könyvét, mely megalapozta a Páneurópa mozgalmat és eszmeiséget. Célja egy olyan európai közösség létrehozása volt, mely politikai és gazdasági érdekközösségként megakadályozhatja egy újabb világháború kirobbanását. Már a 30-as évektől a mozgalom hirdetői között megtaláljuk Otto von Habsburgot, Konrad Adenauert, vagy Albert Einsteint is.
A Vasfüggöny árnyékában a Páneurópai gondolat volt az alapja az Európai Gazdasági Közösségnek (EGK) is. Tagja csak olyan ország lehetett, mely elért egy bizonyos gazdasági (jóléti) szintet. Ezt az elvet és gyakorlatot zavarta meg 1989, a kétpólusú világ és jelképe, a Vasfüggöny megszűnése, a szovjetrendszer felbomlása. A gazdasági feltételeket háttérbe szorította a politikai átalakulás, a gazdaságilag harmat gyenge volt szocialista országok felvétele. Egy önvédelmi mechanizmus jött létre, mely a fejlett (jóléti) társadalmakat (EGK) az euró zónába tömörítette, az újonnan felvetteknek, pedig előírták a felzárkózást, amihez jelentős anyagi támogatást biztosítottak.
A felzárkózás (30 év távlatából) keveseknek sikerült. A sikertelenek a nacionalizmusban és a politikai kalandorságban próbálják megtalálni a kiutat, miközben az európai, páneurópai gondolatot sutba vetik.
Helyette középkori romantikába menekülnek és mint a „keresztény Európa megmentői” tetszelegnek. Jólétről, jóléti társadalomról manapság nem esik szó. Sőt, az eddig jólétben éltek is úgy érzik hanyatlásnak indult megszokott életük, életszínvonaluk. Remélhetőleg a májusi választás majd választ ad merre is haladjon az egységes Európa.
Palkovics megzsarolta az MTA elnökét
Megzsarolták, ezért „vette tudomásul” a kormány szándékát, az intézetek leválasztását, máskülönben erővel viszi el a kormány a teljes vagyont – ez áll Lovász László MTA-elnök levelében – hangzott el az ATV-ben.
Megzsarolta őt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter: ha nem kerül be a szándéknyilatkozatba annak „tudomásul vétele”, hogy a kutatóintézeti hálózatot a kormány Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezetén kívül kívánja működtetni, akkor erővel viszik át ezt – ez áll abban a levélben, amelyet Lovász László MTA-elnök küldött az akadémiai dolgozóknak. Erről beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának igazgatója.
Mint arról beszámoltunk, óriási belső felháborodás fogadta a pénteki szándéknyilatkozatot, amelynek idézett bevezető mondata ellentétes az MTA elnöksége, előtte pedig közgyűlése döntésével. Ezek ugyanis leszögezték:
nem fogadják el az ötezer fős intézeti hálózat elvételét az akadémiától.
A megállapodásféle ellentmondásoktól terhes a finanszírozás dolgában, teljesen homályos megfogalmazásokat tartalmaz a majdani (nem meghatározott formájú) jogi személyiségű fenntartó szervezetről. És nem világos az irányító testület összetétele és döntéshozatala módjáról se.
Boda Zsolt szavaiból kiderült, hogy Palkovics egyértelművé tette:
a kormány így is, úgy is viszi a kutatóintézeteket.
Ennek kapcsán elképesztőnek nevezte, hogy a kutatóknak a kormánytól kell megvédeniük a hálózatot. És hogy a világhírű tudóst (a matematikai Nobel-díjjal kitüntetett Lovászt), aki az amerikai tudományos akadémiának is tagja, zsarolja meg a kormány tagja.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a legfőbb ellenálló szerveződés nap közben nyílt levelet tett közzé Orbán Viktornak. Ebben emlékeztette őt minapi kijelentésére egy háttérbeszélgetésen, hogy az akadémia vagyona az akadémiáé. Facebook-oldalukon azt is közölték nemrégiben, hogy az ADF jövő héten találkozik Lovásszal.
A szerveződés egyik alapítója, Mende Balázs a tévéműsorban elmondta, hogy a szándéknyilatkozatban rögzítettekre semmilyen garancia sincs az MTA-ra nézve.
