Az utolsó eredmény 18:30-kor: 41,74%. 43 körül lesz a vége. 17 óra óta 4,4 százalékpont a növekedés.
Az utolsó települési eredmények. A tendenciák változatlanok, vidéki balos városok országos átlag körüli vagy alatta, fővárosi fideszes körzetekben inkább magas részvétel.
A Mi Hazánk Mozgalom és az Mszp is fényképekkel bizonyították, hogy Fideszes aktivisták szervezetten szállították a romákat a szavazókörbe.
Országszerte tömegesen, szervezetten szállítják a cigányokat szavazni az európai parlamenti választáson, ezért a Mi Hazánk Mozgalom panaszt nyújtott be több választási bizottsághoz -jelentette be Novák Előd a párt kampányfőnöke.
A miskolci MSZP feljelentést tett a rendőrségen, mert azt tapasztalta, hogy szervezetten, kisbuszokkal szállították a romákat a felsőzsolcai szavazókörbe.
A párt szerint fideszes aktivisták szállították a roma szavazókat a kisbuszokkal. Az MSZP önkéntesei felelősségre vonták a szavazókat, mire elismerték, hogy szervezetten szállították őket.
A miskolci MSZP feljelentést tett a rendőrségen és bejelentést tett a helyi választási bizottságnál, amely a történteket jegyzőkönyvbe vette.
17 óra: 37,06%. 2016-os népszavazási kampányban ez 39,88% volt, vagyis jelentősen csökkent a részvételi ütem. 15 óra óta 6,5 százalékponttal nőtt a részvétel. Maximum 41-42% várható a végére.
Települések 17 órakor: baloldali vidéki városok részvétele átlag körüli; fideszes városok közül több is nagyon magas. Kiemelkedik a XII. kerület a maga több mint 50 százalékos részvételével. Ezek az adatok nagyon erős fideszes mozgósításra utalnak.
15 óra: 30,52%. Teljesen a 2016-os népszavazásra fekszik. A 11 órás előrejelzés befutni látszik.
Vidéki baloldali városok nem túl izmosak. Néhány vidéki fideszes város is országos átlag alatt. De Budapest XII., Csorna, Körmend nagyon magas.
24,01 %. Legközelebb a 2016-os népszavazás volt ehhez, de ez egy kicsit a feletti. Akkor 44,08 % lett a vége, most a részvétel a szakértő szerint felmehet 45 % fölé.
Ideiglenesen visszaestek a fideszes kis- és közepes városok. Javult valamicskét az ellenzék, de ez senkit ne altasson el. Még jön egy délutáni nagy mozgósítás pont ezen adatok miatt.
Mire számítottuk a 11 órás eredmények miatt? >>>
Orbán Viktor is leadta a szavazatát már kora reggel a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított szavazókörben. Az újságírók kérdésére, miszerint még mindig támogatja-e európai szinten az „osztrák modellt” félmosollyal annyit válaszolt, hogy „már az olaszra nyergeltem át”.
A kérdésekre válaszolva ezt azzal indokolta, hogy „az [osztrák modell] most megszűnt”. Ezzel egyértelműen arra utalt, hogy korábban a barátjának nevezett Heinz-Christian Strache, az osztrák szélsőjobboldali alkancellár kénytelen volt lemondani, miután rejtett kamerás felvételeken lebukott. A videón az látható, hogy a 2017-es választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy magát orosz oligarcharokonnak állító nőnek. Strache akkor azt mondta, hogy „Orbánéhoz hasonló” médiabirodalmat szeretne építeni.
Később, a Facebookra kitett videón arról beszélt, hogy reméli, a bevándorlást ellenző erők egész Európában megerősödnek. Választási részvételre buzdított és azt kérte a választóktól, segítsék a Fidesz-KDNP-t abban, hogy „megállíthassuk a bevándorlást nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában”.
Szakértő számításai szerint a 11 órás adatok alapján végzett speciális összevetések azt mutatják, hogy 50% körüli részvétel várható, ha a választási hajlandóság üteme továbbra is megmarad.
Kisasszony, ír kávét kérek, kell a lélekjelenlét: remeg a nadrágom, inamban a bátorság, jaj, megróttak a kormánymédia vezetőségétől! Hogy ebből még mi lesz, azon kívül, hogy semmi? Szerintem igen nagy röhögések lesznek mindjárt, amint kifejtem, hogyan is történt az a szidalmazás, ugyanis a módja – nos, az nem volt hétköznapi.
Szóval, tegnap a Népszava értesülései és saját információim, valamint tapasztalataim alapján arról írtam, méghozzá pont ide, miszerint kiszivárgott egy terv a kormánymédia, a KESMA felső köreiből. Mondjuk nagy meglepetést nem okozott, nem akkora koponyák ülnek ott, mint akik a Manhattan-tervet hozták tető alá: arról szólt a dal, hogy várhatóan az önkormányzati választások után – mert addig azért kellenek! – a vidéki napilapokat tökéletesen centralizálnák, megszűnnének a jelenleg működő megyei napilapok, és a helyüket egy központilag szerkesztett újság venné át. Ezek minden megyében ugyanazon a néven és arculattal jelennének meg, minimális helyi tartalommal, amit megyénként néhány újságíró állítana elő. Helyben nem lennének vezetők, főszerkesztők sem. Egy ilyen rendszer természetesen jóval olcsóbbá tenné a működést, márpedig a KESMA létrehozásának ez az egyik bevallott célja.
A még független magyar sajtó maradéka is hozzám hasonló megrökönyödéssel fogadta a hírt – nem ért senkit sem váratlanul, lehetett ugyan sejteni, hogy valami ilyesmit szeretnének ezek az antitalentumok, de azért maradjunk annyiban, hogy sajtórombolásban idáig még Rákosi sem ment el. Másfelől azonban, mivel a független sajtó munkatársai sem nem tulajdonosok, sem nem tényezők a KESMA-ban, egyebet nem tehetünk annál, mint hogy figyelmeztetünk a közelgő veszélyre.
Mely köszöni szépen, és tőlünk függetlenül továbbra is közeleg.
Illetve: sértődötten közeleg.
Ugyanis túl jókat vagy túl igazakat írhattunk, mivel Pauska Zsolt, a Mediaworks tartalomfejlesztési vezetője üstöllést billentyűzetre kapott, és írt valamit, amit ő cáfolatnak vél, de nem az – hanem előbb lássuk, szó szerint, mit mond.
„Szomorú nap ez a magyar sajtó történetében
Azt írja címlapján a Népszava szombati online kiadása „A megyei napilapok teljes bedarálására készülhetnek” című cikkében, hogy „Felszámolnák a már ma is csak papíron önálló megyei lapszerkesztőségeket, a folyamat eredményeként pedig akár a teljes vidéki napilaphálózat is megszűnhet a jelenlegi formájában.”
Idáig jutottak balliberális polgártársaink – mert kollégáknak már nem nevezhetjük őket. Az újságíró ugyanis arról ismerszik meg, hogy legalább megpróbál igazat írni. Ők már, jól láthatóan, nem is próbálkoznak ezzel.
A Népszava cikke szemenszedett hazugság.
Az abban foglaltak még a fake news kategóriájába sem sorolhatók, a fake news ugyanis arról ismerszik meg, hogy első hallásra legalább hihetőnek tűnik, még ha ki is derül róla hamar, hogy nem volt igaz. Az idézett hírről viszont első hallásra is tudható, hogy egy baromság.
Csak kérdezzük: ki az az eszement, aki elhiszi, hogy egy nyereséges, napi egymillió olvasót kiszolgáló médiahálózatot a tulajdonos tönkre akarna tenni? Nos, megvan már erre is a válasz: a Népszava.
zomorú nap ez a magyar sajtó történetében.”
Hát akkor most osztályozzunk. Nyelvtanból egyes, ugyanis nem észlelte szerzőnk a feltételes módot. Végig állításként kezeli egy lehetőség felvetését. Aztán jön a logika: abból is egyes, mivel, ha alaposan végigolvassuk, ez nem cáfolat. Nem bizonyít, csak tagad. Ismételten tagad, egy érvet hoz csak fel, azt, hogy a mostani hálózat nyereséges. Ő ne tudná, hogy míg a kormány kezében van a hirdetési piac legnagyobb része, bármi nyereséges volna?
Egy sajtpapír is, csak legyen rajta hely a reklámnak?
Dehogynem tudja, ebből él.
Csak nincsenek érvei, mert ezt sem nevezném annak.
amit egy kisiskolás is szőhetett volna és ugyanezen a szinten lehetett kikövetkeztetni is – habár az eredeti forrás, a Népszava informátorokra, vidéki napilapok szerkesztőire, vezetőire hivatkozik, szóval sajtóetikai szempontból helyesen járt el, ez nem spekuláció, hanem bizonyított tény. Hogy az informátorok nevét nem adja ki? Pauska úr, ha maga olyan szakértője a sajtónak, ismerhetné a hatályos sajtótörvényt: nem is kötelességük kiadni. Bizony, igen előkelő helyen áll még a mostani magyar sajtótörvényben is az informátor védelme.
Akkor most vegyük a sértéseket: azt mondja Pauska mester, akinek pedig van szakmai gyakorlata, nem vitatom el tőle, hogy nem vagyunk kollégák, és nem is próbálunk igazat írni. Az első állításról Csortos Gyula jut eszembe, akit egyszer úgy köszöntött egy fiatal, csinos és sikeres filmszínésznő, hogy „Jó napot kolléga úr!” Csortos általában is morózus ember volt, de a köszöntés még jobban megharagította, visszaszólt: „Kolléga? Mióta vagyok én kéjnő?”
Szóval ennyit a kollegialitásról. Elképzelhető, hogy nem vagyunk kollégák, de nem azért, amit ön mond, hanem ellenkezőleg: azért, mert a független sajtó munkatársaitól idegen az üzletszerű kéjelgés, mint megélhetési és karrierépítési módszer. Ha nem volna idegen, akkor nem is tartanánk ott, ahol.
A „de igen!”, „de nem” érvelés az óvodai kiscsoport szintje. Ellenben nekem – és nem csak nekem, ezen röhög tegnap óta az egész szakma – azért volna érvem is.
Azt tetszik állítani, hogy szó sincs semmiféle sajtócentralizációról, központi irányításról, minden lapban egyszerre megjelenő, egy helyről szétküldött cikkekről.
Akkor mivel magyarázza, tekintetes úr, hogy ez a válasza is egyszerre, egy időben, egy szó változtatás nélkül, betűhíven másolva jelent meg tegnap a Délmagyar, a Fejér Megyei Hírlap, a Kisalföld, a Somogy Megyei Hírlap, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, meg persze az összes többi, sőt még a Magyar Nemzet címlapján is?
Mi lelte magukat, uram? Nincs centralizáció, de akkora az egyetértés KESMA-n belül, hogy minden szerkesztő szó, sőt, írásjel szerint ugyanazt gondolja, amit ön és azonnal, összebeszélés nélkül, percnyi pontossággal veszi át flekknél rövidebb írását?
Pusztán a véleményközösség mián?
Ekkora egyetértést, harmóniát, amikben még a vesszők is konszenzus tárgyát képezik, én még soha, sehol nem láttam.
Más szóval: megszólalt egy kórus és azt zengik érces baritonban: „Mi nem vagyunk kórus”.
Kérem tisztelettel, most és így már semmi szükség nincs is a centralizálás bizonyítására.
Azt megtette ön.
Én most már csak hátradőlök, és kérek még egy kávét a kisasszonytól.
„Ahogy felkelek, tudom, hogy a mai napon is ellenszélben fogok dolgozni.” – mondta népünk nagy vezére néhány hónapja egy interjúban, és szinte szó szerint ezt ismételte meg a német Bild-nek adott terjedelmes interjújában: „Jó volna, ha egyszer hátszelem lenne a magyar sajtóban, mert most folyton ellenszélben haladok.”
Megnyugodtam, vagyis dehogy. A fenti idézetekből két következtetést levonhatunk:
„Ad1” miniszterelnökünk alig, hogy kinyitja éjjeli álmából szemeit máris falja az ellenzéki sajtó mézédes mannáját, „ad2” valamit nagyon elszúrhat az ellenzék sajtója, hogy miniszterelnökünk ezekből a cikkekből merítve gondolja ki kormánya következő lépéseit.
Miniszterelnök úr, ha a fenti két mondat igaz, akkor volna egy tiszteletteljes javaslatom: sokkal, de sokkal kevesebb ellenzéki sajtóterméket olvasson! Sőt, ha csak ezen múlik tiltsa is be azokat!
Habár ezen a téren igazán jó úton halad.
23:20 – Nem mond le az MSZP elnöksége, készül az őszi önkormányzati választásra. – jelentette be Tóth Bertalan, az MSZP elnöke.
23:10 – Orbán Viktor bejelentette a Fidesz győzelmét, s kitart korábban meghirdetett politikáját. a bevándorlás ellenességet és az Európai Parlament reformja mellett.
23:03 – A Nemzeti Választási Iroda hivatalos eredménye szerint:
Fidesz: 52.14% DK:16,26% Momentum: 9,92% Jobbik: 6,44% Mszp: 6,68%
22:47 – A Demokratikus Koalíció (DK) látta azokat a közvélemény-kutatásokat, amelyek alapján a DK lehet a második legerősebb párt és egyben a legerősebb ellenzéki párt, de egyelőre óvatosak, és meg akarják várni a végeredményt – mondta a DK frakciószóvivője vasárnap esti sajtótájékoztatóján.
A párt budapesti eredményváró rendezvényén Gréczy Zsolt kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: lehetett számítani a negyven százalék körüli részvételre, mert az utóbbi napok közvélemény-kutatásai ezt vetítették előre. A magyarok jelentős része megérezte, hogy a választásnak mind Magyarország, mind az Európai Unió jövője szempontjából nagy a tétje – közölte. A politikus a választás lehetséges végeredményéről azt mondta, hogy a magyarországi „manipulált (.) politikai és médiaviszonyok közepette” várható volt, hogy a Fidesz erősen fog szerepelni. A kontinensen zajló teljes választást értékelve kijelentette, hogy Európa népei, az EU országai kiálltak az erős és egységes Európai Unió mellett. Európa szinte valamennyi országában a konzervatív, baloldali, liberális és zöld pártok szereztek többséget – hangsúlyozta. A populizmussal, szélsőséges gondolkodással és Európa szétverésével próbálkozó pártok marginálisak maradtak vagy teljesen visszaszorultak – fogalmazott. Hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök számára ez a választás európai szinten vereséget jelent.
22:30 – A Magyar Nemzet információi szerint 98%-os feldolgozottságnál:
Fidesz: 52.3% DK:16,3% Momentum: 9,7% Jobbik: 6,5% Mszp: 6,6%
22:10 – A várható választási sikertelenség miatt lemondott az LMP teljes elnöksége
21:45 – A Magyar Nemzet kampánybecslése állítólagosan 88%-os feldolgozottságnál: Fidesz:53% DK:16% Momentum:9% Jobbik:7% Mszp:7%
19:00 – Befejeződött az EP választás Magyarországon.
18:52 – 18:30 óráig a szavazásra jogosultak 41.74 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.
17:28 – 17 óráig a szavazásra jogosultak 37.06 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 35,32 százalék 107 351 szavazó
Bács-Kiskun megye 34,03 százalék 141 945 szavazó
Békés megye 34 százalék 96 586 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 32,91 százalék 173 758 szavazó
Csongrád megye 37,37 százalék 123 750 szavazó
Fejér megye 37,05 százalék 126 894 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 39,49 százalék 141 920 szavazó
Hajdú-Bihar megye 31,3 százalék 134 196 szavazó
Heves megye 35,9 százalék 86 842 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 32,28 százalék 97 942 szavazó
Komárom-Esztergom megye 35,75 százalék 87 907 szavazó
Nógrád megye 34,06 százalék 53 567 szavazó
Pest megye 37,76 százalék 383 738 szavazó
Somogy megye 35,24 százalék 89 180 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 32,62 százalék 146 396 szavazó
Tolna megye 34,33 százalék 62 419 szavazó
Vas megye 41,5 százalék 85 193 szavazó
Veszprém megye 39,22 százalék 112 212 szavazó
Zala megye 38,5 százalék 86 563 szavazó
15:39 – 15 óráig a szavazásra jogosultak 30,52 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 36,89 százaléka, 484 377 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 33,14 százalék, ami 68 022 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 25,9 százalék, ebben a megyében 111 025-en voksoltak.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 28,99 százalék 88 112 szavazó
Bács-Kiskun megye 27,67 százalék 115 408 szavazó
Békés megye 28,5 százalék 80 944 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 26,88 százalék 141 918 szavazó
Csongrád megye 30,92 százalék 102 394 szavazó
Fejér megye 30,5 százalék 104 460 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 31,48 százalék 113 126 szavazó
Hajdú-Bihar megye 25,9 százalék 111 025 szavazó
Heves megye 29,94 százalék 72 441 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 26,98 százalék 81 869 szavazó
Komárom-Esztergom megye 29,44 százalék 72 393 szavazó
Nógrád megye 28,45 százalék 44 750 szavazó
Pest megye 31,36 százalék 318 768 szavazó
Somogy megye 29,06 százalék 73 530 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 25,93 százalék 116 376 szavazó
Tolna megye 27,79 százalék 50 535 szavazó
Vas megye 33,14 százalék 68 022 szavazó
Veszprém megye 31,93 százalék 91 368 szavazó
Zala megye 31,46 százalék 70 729 szavazó
13:55 – Sorsdöntőnek nevezte Gyöngyösi Márton, a Jobbik listavezetője a választást. Szerinte meg kell állítani Magyarország utóbbi években elindult nemzetközi elszigetelődését, és olyan képviselőket kell Brüsszelbe küldeni, akik hatékonyan érvényesítik a nemzeti érdeket a következő hétéves uniós költségvetés tárgyalásain. Azt döntjük el, hogy Magyarország az EU tagja maradjon-e és ott teljes hatékonysággal tudja-e képviselni nemzeti érdekeinket.
13:40 – 13 óráig a szavazásra jogosultak 24,01 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. Ez jóval több, mint a korábbi EP-választásokon a részvétel.
A fővárosban a szavazók 29,06 százaléka, 381 628 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 25,13 százalék, ami 255 418 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 19,39 százalék, ebben a megyében 87 014-en voksoltak.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 22,73 százalék 69 077 szavazó
Bács-Kiskun megye 22,07 százalék 92 056 szavazó
Békés megye 22,96 százalék 65 208 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 20,79 százalék 109 732 szavazó
Csongrád megye 24,84 százalék 82 271 szavazó
Fejér megye 24,36 százalék 83 434 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 24,05 százalék 86 427 szavazó
Hajdú-Bihar megye 20,67 százalék 88 633 szavazó
Heves megye 24,04 százalék 58 166 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 21,88 százalék 66 403 szavazó
Komárom-Esztergom megye 23,31 százalék 57 325 szavazó
Nógrád megye 22,51 százalék 35 398 szavazó
Pest megye 25,13 százalék 255 418 szavazó
Somogy megye 22,67 százalék 57 363 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 19,39 százalék 87 014 szavazó
Tolna megye 21,66 százalék 39 375 szavazó
Vas megye 24,77 százalék 50 848 szavazó
Veszprém megye 24,98 százalék 71 467 szavazó
Zala megye 23,72 százalék 53 344 szavazó
13:35 – Robert Fico volt szlovák kormányfő pártja, a SMER-SD elismerte vereségét a szlovák EP-választáson. A nem hivatalos előzetes eredmények szerint Fico pártja a második helyre szorult a PS-Spolu liberális koalíció mögött.
12:52 – Nem csak Magyarországon, hanem a legtöbb uniós országban magasabb a részvétel, mint öt évvel ezelőtt.
12:07 – Két ellenzéki szavazóbiztost is hazaküldtek. Az egyiket a berettyóújfalui egyes szavazókörzetből, mert piros inget viselt a zakója alatt. A másik eset Sopronban történt, ahol az elküldött szavazóbiztosnak konkrét indoklás nélkül kellett távoznia. Az MSZP azóta már visszaküldte a bizottságba.
„Adminisztrációs csata zajlik a szavazókörökben” – mondta Újhelyi, aki szerint az ilyen esetek növelik a csalás esélyét. Az MSZP az esetek miatt bejelentéssel élt.
11: 27 – Az LMP listavezetője mindenkit szavazásra buzdít, akinek van véleménye arról, hogyan védhető meg a bolygó a klímaváltozástól, hogyan tehető igazságosabbá Európa és hogyan szabadítható meg az EP a nagyvállalatok uralmától.
11:25 –11 óráig a szavazásra jogosultak 17,16 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. Budapesten most már megelőzte a részvétel az országos átlagot, a fővárosban 18,66 százalékos volt a részvétel.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 16,92 százalék 51 416 szavazó
Bács-Kiskun megye 16,86 százalék 70 306 szavazó
Békés megye 17,61 százalék 50 020 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 14,62 százalék 77 159 szavazó
Csongrád megye 18,32 százalék 60 669 szavazó
Fejér megye 18,12 százalék 62 039 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 17,91 százalék 64 359 szavazó
Hajdú-Bihar megye 15,32 százalék 65 675 szavazó
Heves megye 18,05 százalék 43 666 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 16,92 százalék 51 353 szavazó
Komárom-Esztergom megye 17,02 százalék 41 852 szavazó
Nógrád megye 16,04 százalék 25 222 szavazó
Pest megye 17,72 százalék 180 146 szavazó
Somogy megye 17,03 százalék 43 082 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 13,5 százalék 60 578 szavazó
Tolna megye 16,58 százalék 30 145 szavazó
Vas megye 17,93 százalék 36 796 szavazó
Veszprém megye 18,43 százalék 52 737 szavazó
Zala megye 17,24 százalék 38 768 szavazó
11:11 – Európa maradjon a béke kontinense, ezért támogatjuk a szociális és környezetbarát Európát, amelyet az MSZP-Párbeszéd közös programjában megfogalmaztunk – mondta újságíróknak Tóth Bertalan, a pártszövetség listavezetője
10:40 – A választáson való részvételre buzdított mindenkit a DK EP-listavezetője, miután leadta szavazatát. Dobrev Klára, aki férje, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és két gyermekük társaságában szavazott, az újságíróknak azt mondta, az elmúlt években megtanulták, hogy „nincs vége, amíg nincs vége”, az utolsó pillanatig küzdeni kell.
10:32 – A Valasztas.hu a szavazás közben történt rendkívüli eseményeket is ismerteti, eddig két ilyen volt. Tápiószőlősön az egyik szavazóhelyiségben 8.25-kor egy választópolgár rosszul lett. A szavazatát még le tudta adni, de aztán mentőt kellett hívni. Salgótarjánban pedig a szavazatszámláló bizottság elnöke lett rosszul, le kellett cserélni.
10:20 – A Fidesz érdeke volt, hogy a baloldalon a pártok egymással versenyt fussanak – mondta Ujhelyi István Budapesten, az MSZP és a Párbeszéd közös sajtótájékoztatóján. Jávor Benedek szerint a szavazók Európában megállították az euroszkeptikus, szélsőjobboldali erőket. Azt is mondta, hogy a magas részvételi arány jó jel, azonban az is kell, hogy a baloldali szavazók álljanak fel a foteljükből, és menjenek el szavazni.
09:50 – Az ország legkisebb szavazóköre a Zala megyei Iborfián működik. A településen összesen kilenc választópolgár él.
09:40 – 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,78 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.
Ez továbbra is magasabb részvételi arány az eddigieknél. A 2004-es EP-választáson reggel 9 óráig a választásra jogosultak 5,45 százaléka szavazott, 2009-ben 6,03 százaléka, 2014-ben pedig 5,25 százaléka.
A fővárosban a szavazók 7,24 százaléka, 95 095 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 8,83 százalék, ami 25 084 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 6,27 százalék, ebben a megyében 28 141-en voksoltak.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 7,92 százalék 24 064 szavazó
Bács-Kiskun megye 8,5 százalék 35 474 szavazó
Békés megye 8,83 százalék 25 084 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6,49 százalék 34 245 szavazó
Csongrád megye 8,73 százalék 28 913 szavazó
Fejér megye 8,55 százalék 29 272 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 8,24 százalék 29 623 szavazó
Hajdú-Bihar megye 7,27 százalék 31 183 szavazó
Heves megye 8,49 százalék 20 531 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 8,55 százalék 25 946 szavazó
Komárom-Esztergom megye 7,86 százalék 19 330 szavazó
Nógrád megye 7,38 százalék 11 612 szavazó
Pest megye 7,87 százalék 79 970 szavazó
Somogy megye 7,94 százalék 20 080 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6,27 százalék 28 141 szavazó
Tolna megye 8,25 százalék 14 994 szavazó
Vas megye 8,15 százalék 16 737 szavazó
Veszprém megye 8,57 százalék 24 516 szavazó
Zala megye 7,83 százalék 17 604 szavazó
09:33 – Orbán Viktor is leadta a szavazatát. Az újságírók kérdésére, miszerint még mindig támogatja-e európai szinten az „osztrák modellt” félmosollyal annyit válaszolt, hogy „már az olaszra nyergeltem át”. Azt reméli, a bevándorlást ellenző erők egész Európában megerősödnek.
08:20 – Bács-Kiskun megyében a legmagasabb, Budapesten átlag alatti a részvétel. A fővárosban általában később mennek az emberek szavazni, mint vidéken.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 1,45 százalék 4405 szavazó
Bács-Kiskun megye 1,71 százalék 7126 szavazó
Békés megye 1,65 százalék 4689 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1,27 százalék 6688 szavazó
Csongrád megye 1,66 százalék 5503 szavazó
Fejér megye 1,47 százalék 5038 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 1,5 százalék 5392 szavazó
Hajdú-Bihar megye 1,53 százalék 6558 szavazó
Heves megye 1,6 százalék 3865 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 1,69 százalék 5138 szavazó
Komárom-Esztergom megye 1,4 százalék 3432 szavazó
Nógrád megye 1,22 százalék 1916 szavazó
Pest megye 1,54 százalék 15 628 szavazó
Somogy megye 1,46 százalék 3690 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1,23 százalék 5516 szavazó
Tolna megye 1,49 százalék 2716 szavazó
Vas megye 1,51 százalék 3092 szavazó
Veszprém megye 1,61 százalék 4612 szavazó
Zala megye 1,37 százalék 3091 szavazó
07:03 – Valamennyi magyar szavazókörben rendben megkezdődött a voksolás, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda. Reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,48 százaléka adta le szavazatát. Ez majdnem másfélszerese az 5 évvel ezelőtti számnak, amikor is 7 óráig, a szavazók 0,96 százaléka jelent meg.
06:05 – Magyarország mellett húsz másik uniós tagállamban is megkezdődtek az EP-választások. Romániában is kinyitottak a szavazókörök, ott népszavazást is tartanak igazságügyi témákban. Az unióban csaknem 430 millió szavazópolgárt regisztráltak. Az uniós választás a legtömegesebb – az indiai után. A legutóbbi, 2014-es választásokon 43%-os volt az európai részvételi arány.
06: 00 – Megkezdődött a voksolás a magyarországi európai parlamenti választáson. Megnyíltak a külképviseleti szavazókörök a többi európai országban is. Az EP 20:15-kor közzéteszi az európai szintű becslését a választás eredményéről.
