Kezdőlap Itthon Oldal 268

Itthon

Győzelmi mámor után munkanap

0

A mai napon a Momentum vezető politikusai (Fekete-Győr András elnök, Cseh Katalin és Donáth Anna EP-képviselők) tartottak sajtótájékoztatót a párt EP-választás utáni terveiről.

Fekete-Győr András elmondta: a Momentum sorsdöntő választáson van túl, országos szinten a harmadik erővé vált Magyarországon. Elmondta: mindenkit vár a Momentum, akik politikai árvává lettek vasárnap. Az első 24 órában már 300 új taggal bővült a párt, folyamatosan növekszik. “Mindenkit, aki ma politikai árvának érzi magát, arra szeretnék bíztatni, hogy jöjjenek bátran, legyenek fiatalok, középkorúak vagy idősek. Országos és európai hálózat áll mögöttünk. Szükségünk van mindenkire, hogy a Momentum a legkisebb falvakban is megjelenjen.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője elmondta: Európa egyértelműen választott, Orbán Viktor barátainak pártjai kisebbségbe szorulnak, nagyon kis frakciót fognak alakítani, nem lesz komoly súlyuk az európai politikában. Európa megmutatta, hogy nem kér a gyűlöletből, a múltba révedésből, a közösség gyengítéséből – hanem egy erős, egységes Európát szeretne. Hozzátette: az ALDE delegációjával való egyeztetésen az lesz a céljuk, hogy a Momentum képviselői Magyarország legfontosabb ügyein tudjanak dolgozni a jövőben: egyrészt az EU-s pénzek megmentésén, másrészt olyan kulcsfontosságú területeken, mint a jogállamiság és a környezetvédelem.

“Értelemszerűen fontos kérdés lesz az Európai Bizottság elnökének megválasztása, ezzel kapcsolatban szeretném egyértelműen leszögezni: nem tudunk olyan bizottsági elnököt megszavazni, aki nem határolódik el Orbán Viktortól. Csak olyan jelöltet támogatunk, aki hitet tesz amellett, hogy elkötelezett a magyar jogállam visszaállítása iránt.”

– tette hozzá.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője arról beszélt: egyértelműen az elmúlt két év országjárása áll az eredmények mögött. “Kötelességünk járni a különböző településeket, és létrehozni a helyi kis közösségeket. A mostani eredmény megerősített minket abban, hogy ennek a munkának van igazán értelme. Ezért már holnap országjárásra indul a Momentum, és Katalinnal együtt, amíg fel nem tudjuk venni a mandátumunkat, körbemegyünk a lehető legtöbb településen, és arról kérjük ki a véleményüket, hogy a Momentum hogyan tudja őket képviselni.”

EP-programok: ki lopott kitől?

Újhelyi István lenyúlással vádolta meg a DK-t a szociális Európa programpontjai esetében. Az MSZP előbb állt elő ezekkel a gondolatokkal. Amelyek egyébként már 2017-ben megfogalmazódtak az Európai Szocialisták Pártjában.

A szociális Európa programot lenyúlta tőlük a DK – ezzel ralizza körbe a nyilvánosságot Ujhelyi István, aki az MSZP EP-listáján a második, gyakorlatilag első helyén volt (Tóth Bertalan pártelnök régen bejelentette, hogy nem akar az EP-be menni), s most azért küzd, ennek megfelelően ő legyen az elnyert egyetlen mandátum viselője.

Ki nem mondva azzal vádolja Ujhelyi a DK-t, hogy az ügyesen átvette ezt a programot – ahogyan erről mai rádióinterjúban is beszélt. És hogy Dobrev Klárával az élen csak kiegészítették ezt saját jelszavaikkal. A DK nem reagál.

A pártok EP-választási programjait átfutva eléggé egyértelmű, hogy az MSZP február végi dátummal közzétett elképzelései közt konkrétan megtalálhatók azok a gondolatok, amelyek a tavasz folyamán uralták a DK kampányát, elsősorban Dobrev Klára listavezető szájából.

Elsősorban az európai minimálbérről és az európai minimálnyugdíjról van szó.

Ez aztán a DK kampányának központi elemévé vált.

Európai családi pótlék, európai minimálbér és minimálnyugdíj bevezetését javasolja EP-választási programjában a DK – mondta sajtótájékoztatón Dobrev, alig hat nappal az MSZP elképzeléseinek nyilvánosságra hozatala után. Nyilvánosan olvasható választási programjuk is tartalmazza ezeket az elképzeléseket, de keltezése nem állapítható meg. (A DK kampánynyitója április közepén volt.)

Márciusban aztán már összegszerűen megjelölve, 750 eurós minimálbért és 300 eurós minimálnyugdíjat követelt az MSZP. A DK pedig május közepén állt elő azzal, hogy a minimálnyugdíjnak a minimálbér mintegy 70 százalékát kell elérnie.

Az egész vita meglehetősen földszintesnek tűnik, mert az Európai Szocialisták Pártja már két évvel ezelőtt megfogalmazta a minimálbérre és megfelelő nyugdíjra való törekvését,Macron elnök programjában is szerepel

az elképzelés nem Magyarországon keletkezett.

A két magyar párt viszont egyazon frakcióban ül az EP-ben, a szocialisták és demokratákéban.

Az EP-választáson az MSZP 6,7, a DK 16,2 százalékot ért el. Előbbi egy, utóbbi négy mandátumhoz jutott.

Cseh lap: a V4-csoport Maros Sefcovicot fogja javasolni az EB elnökének

0

A visegrádi négyek a szlovák Maros Sefcovicot fogják jelölni az Európai Bizottság elnökének – írja kedden a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap Andrej Babis cseh kormányfő, valamint az Európai Bizottság környezetéből szerzett értesülésekre hivatkozva.

Maros Sefcovic jelenleg az Európai Bizottság alelnöke és a közelmúltban a kormányzó Irány-Szociáldemokrata Párt (Smer) jelöltje volt a szlovákiai elnökválasztáson, ahol Zuzana Caputovával szemben a második körben alulmaradt.

A vasárnap végződött európai parlamenti (EP-) választásokat az Európai Néppárt (EPP) nyerte, de pozíciója jelentősen meggyengült. Az EPP jelezte, hogy jelöltje az EB elnöki tisztségére továbbra is a német Manfred Weber lesz. Weber személyével azonban nem mindenki ért egyet – írja a cseh lap, az EB elnöki tisztségére a többi EP-frakciónak is vannak jelöltjei.

A Hospodárské Noviny szerint Emmanuel Macron francia államfő az unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács kedd délutáni tanácskozása előtt Brüsszelben találkozik az V4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) kormányfőivel, hogy megvitassa a kérdést. Macron állítólag a néppárti Michel Barniert, az Európai Bizottságnak a brit kiválás ügyében felelős főtárgyalóját szeretné látni a bizottság élén.

A tekintélyes cseh lap szerint a végső egyeztetések során a V4-ek végül is támogathatnák Michel Barnier, vagy Krisztalina Georgieva, a Világbank elnökhelyettesének jelölését az EB élére annak ellenében, ha Sefcovic lesz az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Mire kell figyelni, ha Horvátországban vezet? – Friss információk!

0

Sebesség – egyre több a kamera

Horvátország belügyminisztériuma tervezi, hogy idén és jövőre az ország területén 150 helyen telepítenek olyan speciális tárolódobozokat, amelyekben elférnek a sebességmérésre alkalmas kamerák. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésére álló 75 sebességmérőt – figyelembe véve az aktuális közlekedési helyzetet – tetszés szerint költöztethetik majd az egyik helyről a másikra. Az üres dobozok megelőzési funkciót látnak majd el, hiszen az autósok nem tudják eldönteni, hogy éles sebességmérő van a tárolóban, vagy nincs semmi az üveg mögött.

További tervek, kevesebb szabálysértés

A horvát rendőrség és a horvát autópálya-kezelő vállalat sem tétlenkedik, 2020-tól újfajta traffipaxot, úgynevezett átlagsebesség-mérő rendszert telepítenek a horvát autópályákra, hogy visszaszorítsák a szabálysértők számát. Természetesen eddig is voltak forgalomfigyelő kamerák a sztrádán, forgalmasabb csomópontoknál, viaduktoknál, hidaknál, alagutaknál. Jelenleg a horvát autópálya-rendőrség végez csak és kizárólag sebességmérést, jellemzően mozgó autóból. Az új rendszer fixen telepített kamerákkal rögzíti az autópályát használó gépjárművek rendszámát, így pontosan ki lehet számolni a két, illetve több sebességmérő kamera között megtett útra jutó idő alapján a közlekedők átlagsebességét.  Ha a befutott utat a meghatározott időnél gyorsabban teljesíti az autós, a rendőrség rendszám alapján postázza a bírságot, akár külföldre is. A traffipaxok helyét nyilvánosságra fogja hozni a horvát hatóság.

A telepített sebességmérők és az átlagsebességmérő rendszer bevezetésétől az autópálya biztonságának növekedése várható, a gépjárművek mozgásának sebessége is kiegyenlítettebb lesz, ezáltal jobb gépjármű-áramlás érhető el.

Horvát KRESZ? Nem ugyanaz!

Sokan nem tudják, de van néhány eltérés a magyar és a horvát KRESZ szabályai között. Az alábbiakra érdemes figyelni, ha Horvátországban vezetünk:

  • az első ülésen csak 2 év alatti vagy 12 év feletti gyerek utazhat, előbbi kötelezően menetiránnyal szembefordított hordozóban
  • a hátsó 5 éves korig kötelező a gyerekülés
  • a nemzetközi zöldkártya nem kötelező, de jobb, ha van
  • utánfutóval, lakókocsival autópályán 90 km/h, országúton 80 km/h a limit
  • 24 évnél fiatalabb sofőrök és 2 évnél frissebb jogosítvánnyal rendelkezők számára alacsonyabbak a sebességhatárok (120 km/h autópályán, 80 km/h országúton)
  • a fenti sofőrök számára alkoholtilalom is érvényes. (amúgy 0,5 ezrelék a limit, baleset esetén viszont súlyosbító körülmény az ittasság)
  • kölcsönautóval, céges autóval utazáskor meghatalmazással kell rendelkezni, célszerű a német vagy angol fordítás
  • vadkempingezni tilos! Vadkempingezésnek számít akár az útszéli parkolóban a kocsiban vagy lakókocsiban alvás is. A bírság 2000-15 000 kuna.

Nézze meg az útiköltség kalkulátor segítségével, hogy mennyibe fog kerülni az utazás a horvát és a magyar autópályadíjakkal, illetve kompdíjakkal együtt!

Földcsuszamlás az ellenzékben I.

El kell ismernem: nem volt igazam, amikor közös listát szorgalmaztam az EP-választásokra. „Sargentini-listát”javasoltam tavaly novemberben, amelyben az MSZP-nek, DK-nak, Párbeszédnek és Momentumnak kellett volna együtt indulnia. A DK és a Momentum vezetői viszont ragaszkodtak az önálló induláshoz. Meg akarták mutatni, hogy többre képesek, mint a tavaly áprilisi 5,5 illetve 3 százalékra. Nekik volt igazuk.

A DK 16 illetve a Momentum 9 százaléka egyaránt fényes eredmény. Négy illetve két képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe. Az utolsó közvélemény-kutatások még két mandátumot jósoltak a DK-nak, illetve egyet a Momentumnak. Nem a közvélemény-kutatók tévedtek, hanem – ahogy ez gyakran megtörténik – a kampány utolsó napjaiban sikerült ennek a két pártnak többszázezer választót még maga mellé állítania. Így lett a Fidesz eredménye „csak” 52 százalék, 13 mandátum, miközben néhány nappal korábban még 14 mandátumot is vártak, maguk a Fidesz vezetői is.

Azért ne felejtsük el, hogy mandátumban mérve a Fidesz javított az előző EP-választáshoz képest, százalékban mérve pedig a tavalyi parlamenti választáshoz képest. Tavaly „csak” 48 százalék szavazott a Fideszre, most 52 százalék. Öt éve tizenkét mandátuma volt, most tizenhárom. Fölényes győzelme itthon vitathatatlan. Tudjuk, ebben van szorosabb értelemben vett csalás  (utaztatás) is, meg a választások környezetének torz volta is, tehát ez a választás sem volt szabad és méltányos (free and fair). Ez azonban a továbbiakban is így marad, az önkormányzati és a következő országgyűlési választáson is. Nincs okunk változtatni azon a feltételezésünkön, hogy a Fideszt választáson nem lehet legyőzni.

Ugyanakkor igaza van Gyurcsánynak abban, hogy Orbán európai ambíciói összeomlottak. Olaszországban Salvini valóban győzött, és Franciaországban is nyert Marine LePen, Lengyelországban pedig Kaczyński, viszont Németországban, Ausztriában, Hollandiában nem erősödtek Orbán szövetségesei, összességében pedig a nacionalistáknak és euroszkeptikusoknak nem lesz blokkoló kisebbsége az Európai Parlamentben. A négy, egyértelműen a föderatív Európában gondolkodó frakciónak (Néppárt, szocialisták, liberálisok és zöldek) több mint ötszáz mandátuma, biztos kétharmada van. Európának nem lesznek „bevándorlás-ellenes” vezetői, ahogy ezt Orbán fő célként megfogalmazta.

Ha visszatérünk Magyarországra, akkor azt mondhatjuk: részben megvalósult az Orbán által gúnyosan emlegetett „ellenzékváltás”: összeomlott az LMP, nagyon meggyengült a Jobbik és az MSZP, látványosan megerősödött a DK és komoly erőként megjelent a Momentum. Végmenet egyfajta földcsuszamlás az ellenzéken belül. Akik erősödtek, azok az Orbán-rendszerrel leghatározottabban szemben álló, a föderatív Európa mellett leginkább elkötelezett pártok. Míg 2010 óta a három országgyűlési választáson a szélsőjobbnak (Fidesz és Jobbik) szavazatokban mérve is rendre kétharmad körüli többsége volt, ez most (a Mi Hazánkat is hozzáadva) 62 százalékra csökkent. Ez is nagyon magas, Európában a legmagasabb, de a dinamika most talán nem a szélsőjobb, hanem az Európa-barát pártoknál van. Vagy inkább: lehet.

Vannak komoly bajaim is ezzel az eredménnyel, melyekkel egy következő alkalommal foglalkozom.

Bauer Tamás

Orbán: a magyarok világosan kimondták, változást akarnak Brüsszelben

0

A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson a magyarok világosan kimondták: Brüsszelben változást szeretnének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt az Országgyűlésben.

A magyarok kimondták, olyan európai vezetőket akarnak látni, akik nem szervezni, hanem megállítani akarják a bevándorlást, olyan vezetőket szeretnének az európai intézmények élén, akik tisztelik az európai nemzeteket, és meg akarják védeni a keresztény kultúrát. A magyarok olyan vezetőket akarnak, akiknek mindig az európai emberek érdekei az elsők – mondta az EP-választást értékelve a kormányfő.

Közölte, hogy Magyarország nevében tárgyalva csak ilyen vezetőket fog támogatni.

A Fidesz-KDNP választási eredményét kommentálva Orbán Viktor megismételte: a kormánypártok az EP-választáson rekordrészvétel mellett rekordgyőzelmet arattak.

2004 óta ez volt a legmagasabb részvételű EP-választás – jelezte, úgy fogalmazva: a magyarok bebizonyították, hogy Magyarország európai nemzet, európai ország, „Európa a mi hazánk is”.

Azt is mondta, úgy tekint a vasárnapi választásra, hogy a kormány az emberektől ismét erős felhatalmazást kapott.

„Megbíztak minket a magyar emberek azzal, hogy Brüsszelben a változást képviseljük. Munkát és feladatot kaptunk” – jelentette ki, azt ígérve, mindent megtesz, hogy az európai politikában eredményesen képviselje a magyar választók akaratát.

Úgy értékelt, hogy a magyarok ismét bizalmat szavaztak a Fidesz-KDNP-nek és a kormánynak az EP-választáson, nagyobb támogatást kaptak, mint egy éve. A magyar választók azt kérik, hogy az EP-képviselők a magyarok érdekeit képviseljék Brüsszelben, ne pedig Brüsszel érdekeit Magyarországon – hangsúlyozta.

A kormányfő közölte: a választás azt is világossá tette, a magyarok szerint érdemes folytatni az elkezdett munkát. Az országgyűlési választás óta eltelt egy évben a magyar gazdaság eredményei tovább javultak, a magyar gazdaság egyre jobban teljesít, az első negyedévben a nemzeti össztermék 5,2 százalékkal bővült – ismertette, jelezve, hogy az első negyedéves eredmények másfél évtizede nem látott bővülési ütemet mutatnak.

Orbán Viktor kiemelte, az első negyedéves adatok alapján a magyar gazdaság növekedett legerőteljesebben az Európai Unióban, „hazánk jelenleg a három legdinamikusabban fejlődő gazdaság Európában”.

Eközben azonban az EU teljesítménye „már kevésbé rózsás”, a régi tagállamok növekedése lassul – mutatott rá a miniszterelnök. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság eredményeit meg kell védeni, és minden évben meg is kell haladni az európai növekedést. Reális célnak nevezte az EU átlagát 2 százalékponttal meghaladó bővülés elérését.

Ennek megvalósítása érdekében rövidesen gazdaságvédelmi akciótervet terjeszt a Ház elé – közölte.

A miniszterelnök végül arról beszélt, hogy az EP-választás eredménye azt is megmutatta: a magyarok támogatják a kormány családpolitikai kezdeményezését. „A magyar emberek számára a gyermek az első” – hangoztatta -, ezért hirdette meg a kormány a családvédelmi akciótervet. Három év alatt 21 ezer új bölcsődei férőhelyet teremtenek, amelyből az idei év végéig 10 ezer meg is valósul. Július 1-jétől elérhető a gyermeket vállaló fiatal házasok 10 millió forintos életkezdési támogatása, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, továbbá a csok, valamint a jelzáloghitel-elengedés bővítése. 2020. január 1-jétől pedig bevezetik a nagyszülői gyedet és a legalább négygyermekes édesanyák szja-mentességét – ismertette az akcióterv elemeit.

MTI

Tájkép csata után

Nyert a Fidesz. Nem kicsit, nagyon. Majdhogynem képes volt csodára is: alig maradt le egy tisztán listás választáson megszerzett kétharmadról. Ez az egyetlen gyógytapasz, amibe az ellenzék kapaszkodhat és kapaszkodik is.

Merthogy az ellenzék egy tapodtat sem javított helyzetén, már ha nem nevezzük az átstrukturálódás környezettisztító folyamatát annak.

Hiába hivatkozna bárki arra, hogy mennyire lejtett a pálya, a helyzet az, hogy előre tudta mindenki, milyen feltételekkel és körülményekkel számolhat és ennek tudatában vágott bele a megméretésbe.

Az önfogyasztás kétes dicsősége

Az MSZP hosszú, szorgos és kemény munkával erodálja magát, de csak most először nem volt képes különböző kommunikációs módszerekkel „elfedni a bajt”. Hangerővel már ezen a sekélyes pályán sem lehet érvényesülni. Egyedül Újhelyinek van hangja, s szintén egyedüliként Korózs Lajos szokott igazat mondani. Ráadásul ezt a csodás eredményt, a 6,68 százalékot a Párbeszéddel karöltve hozták össze, méghozzá úgy, hogy

sokan csak azért szavaztak a pártszövetségre, hogy legalább harmadikként bejuttassák Jávor Benedeket

képviselőként. Tudom, a ha nem egy politikailag értékelhető fogalom, de azért én eljátszottam azzal a gondolattal is, hogy nélküle az MSZP úgy járhatott volna, mint az MKP Szlovákiában, amely épphogy lecsúszott a képviseletről…

Néhány hete azt kérdeztem a Párbeszédtől, nem sajnálják e, hogy pártépítés helyett az MSZP farvizén ugyan bejutottak a parlamentbe, de az MSZP által rájuk kényszerített megalkuvó félrenézés (parkolási ügy) és további alkuk során elveszítették a zuglói polgármester jövőbeni pozícióját, felcserélték a főpolgármester-jelöltség mára elérhetetlennek tetsző álmával.

Szerintem néhány héten belül Karácsony Gergelyt lecserélik „Harcos Szabó Tímeára” és csak azért nem szakítanak a szocikkal, mert akkor odavész a parlamenti frakció számottevő apanázsa.

A jó választás erénye – feleségnek is

A Demokratikus Koalícióról annyit: a jó vezetőnek nem kell mindent jobban tudni a többieknél,

elég, hogy meg kell tudja választani, kivel száll egy hajóba. Gyurcsány jól választott. Feleséget is.

Talán már előbb kellett volna.

Ha túl nagy az arc

Nem látok az LMP belügyeibe. Hétről hétre érzékelhető volt a leépülés, a két pártvezető hangja egyre csendesült, egy ideig Ungár Péter aktívan ásta tovább az ellenzéki árkokat, majd a szépen fogalmazott magába visszaforduló mondatai hatékonytalanságát felismerve összefogáspárti hangokat is megpendített, de úgy, hogy

„összefogok veletek, ha hajlandóak vagytok elfogadni, amit én akarok”.

Itt van például a Puzsér-féle rémálom. Puzsér jó a médiában provokátornak, de már megbocsásson a világ, egy sétáló utcák programmal csak akkor vált nulla fölé értékelhetővé, amikor Vágóék hozzátették zöld víziójukat. Igaz, abban is talán a szlogen volt az egyetlen önálló gondolat, vagy talán az sem.

Azon nem csodálkozom, hogy az elnökség lemondott, azon sem. hogy Ungár hangos mea culpába kezdett, pedig ő aztán legalább azt a kétes értékű eredményt fel tudja mutatni, hogy sikerült a polgármester-választást a köz számára átláthatatlanná tenni, ami majdnem lehetetlenné teszi a most átstrukturálódott ellenzéki oldal számára az új főpolgármester-jelölt felépítését.

(Igazán sajnálom, hogy néhány hete Bokros Lajos nem állt kötélnek, nem adott interjút a FüHü-nek, pedig szándékaim szerint az első kérdésem lett volna: Ha ismét felkérik, elvállalná-e a főpolgármester-jelöltséget?)

Ha túl nagy a mellény

A nagy mellényt, ami az ellenzék legnagyobb pártja címmel járt, a Jobbiknak most szépen le kell vetni, és beállni valamelyik sorba. Lehet az LMP-vel összebútorozni, és ott még az erősebb jogán nosztalgiázni is a régi szép időkön, vagy

a szép lassan lemorzsolódó tagságot hagyni feloldódni

a Mi Hazánk kénsavas üstjében. Ha a tagság változása egy irányú, és csak odafelé mennek, el tőlük, abból sok nem sül ki. Végül pedig ne mondhassa senki, hogy előítéleteim vannak, így eshetőségnek meghagyom: igenis lehet a nyilas kutyából demokratikus szalonna.

Egy új mai mese: az okos leányok

Amikor a momentumosok elkezdték politikai pályafutásukat és igazi „vízen járóként” kiosztottak és kioktattak minden politikai résztvevőt, nem sok jót néztem ki belőlük. Jó helyre születtek és ezért a környezetükben szép számmal megtalálható, a politikai boszorkánykonyhát rutinosabban használók elkezdték lefaragni vadhajtásaikat, mígnem aztán egyszer csak kezdtek szerethetővé válni azon túl is, hogy a sármos Fegyőr mosolyáért odavoltak a tinilányok. Lányok. Igen, a két lány, nevezetesen Donáth Anna és Cseh Katalin okos és politikushoz méltó mondatai célba értek,

a fiúk pedig kezdtek igazodni az okos gondolatokhoz,

nemcsak jól hangzó mondatokkal ostromolták korosztályukat. Beértek. Gratulálok.

Aggodalomra csak az ad okot, hogy a két lány elmegy Brüsszelbe és kétségem sincsen afelől, hogy szép pályát futnak be ott. De vajon van-e harmadik éles eszű gondolkodó a Momentum tarsolyában? Nem bánom, lehet pasi is…
ha lehet egy javaslatom: Igazolási időszak van, Szél Bernadett és Hadházy Ákos jó erősítés lehet.)

Nagy győzelem Orbánnak, az EPP-ben mégis kicsengethetnek neki

A reméltnél kisebb Fidesz-siker és a szélsőjobb gyengébb térnyerése láttán nem látszik a maradás az EPP-ben. Erről beszélt Weber, és ezt mutatják az erőviszonyok.

Részvételében rekord lett az EP-választás, nálunk is, Európában is, a Fidesz azonban az óriási – a nyomasztó jelző se túlzó – propaganda és mozgósítási fölény ellenére az 52,2 százalékkal gyengébb eredményt ért el, mint tíz éve (56,4 százalék), ellenzékben. Akkor 1,6 millió szavazójuk volt, most 1,78 millió.

Nem meggyőzők a mosolyok

Nem csoda, hogy nincs őszintén kitörő öröm az arcokon: elmaradt a remélt 60 százalék körüli, kétharmados többség, meg kell elégedniük az eggyel több, 13 székkel az EP-ben. Arról nem beszélve, hogy ezt a tömeget is úgy söpörték össze, hogy a vidéket – azon belül is a legnyomorultabb helyzetűeket – szinte tarvágás-szerűen, 90 százalékkal állították maguk mellé, az ország ezen felüli másik fele lényegében nem kér Orbánékból. (Arról más írásban kell foglalkozni, miféle jövőt sejtet az ország számára az, hogy a kormány – elnézést a kifejezésért, nem sértőnek szánva – a vidéki prolikon kívül lényegében csak az általa felpumpált felső tized egy részét tudhatja maga mögött.)

Európa se arra ment, amerre „kellett volna”

Ennél rosszabb hír azonban, hogy elmaradt a szélsőjobb áttörése, noha kétségtelenül teret nyertek. Orbán legnagyobb szövetségese, az olasz Matteo Salvini Ligája várakozáson felül szerepelt, 33,64 százalékot kapott és nyert. Jelenlegi koalíciós partnere, az ugyancsak euroszkeptikus 5 Csillag 16,6 százalékal harmadik lett Olaszországban, de a két párt között alig van jövőbe mutató közös vonás. Silvio Berlusconi Forza Italiája pedig csupán 7,81 százalékot szerzett.

A Salvinivel is inkább rivalizáló Marine Le Pen Nemzeti Gyűlése kis mértékben, 24:22,5 százalék arányban legyőzte az EP-ben a liberálisokhoz (ALDE) csatlakozó Emmanuell Macron pártját, az En Marche-ot. A sokak reménye, de egyre inkább neonáci AfD a reméltnél sokkal rosszabbul szerepelt, 10,5 százalékkal nem lesz meghatározó erő.Lengyelországban viszont a magyar modell érvényesült. Az ellenzéki összefogás túlságosan sok színű lett, a kormányzó Jog és Igazságosság a négy évvel ezelőtti 32 százalékhoz és 19 mandátumhoz képest most 46,5 százalékot és 28 helyet szerzett.

Nem jött be a spanyol széljobb Vox előreugrása (6,2százalék), nyertek a szocialisták, az északi országokban is a szocdemek és a centrista erők uralták a választást. A briteknél az új Brexit-párt ugyan 32 százalékot szerzett, de ha kilépnek az EU-ból, ezek a mandátumok is megszűnnek a jobbszélen.

Forrás: Európai Parlament

A hagyományos nagy pártok komoly veszteségeket szenvedtek el. Németországban a CDU 35-ről 28-ra esett, az SPD viszont 27-ről 15,5 százalékra valósággal zuhanórepülést vett. Ez alapos figyelmeztetés számukra, és az EU-, EP-beli tisztségelosztás eddigi terveit szabhatja át, de ettől függetlenül – ahogyan azt éjszakai első értékelésünkben megírtuk – az eddig is együttműködésre készülő (kényszerülő) pártcsoportjai, az EPP, az S&D és a plusz 32 hellyel nagyon megerősödő ALDE olyan kényelmes többségben lesznek a 751 tagú EP-ben, hogy se az EPP, se a három együtt

nem szorul rá a Fidesz 13 szavazatára.

(Sőt, a Zöldek is 18 mandátummal bővültek).

Nincs visszaút?

Még úgy se, hogy a két legnagyobb erő teret vesztett. Az EPP 217 helyett 182, az S&D 186 helyett 147 széket foglalhat el az EP legfrissebb mandátumkiosztása alapján (ami pár hellyel eltér az éjfél után közölt számoktól). A többséget összehozni képes pártcsoportok közül a szocialista, a liberális (és a zöldek) ádáz ellenfelei a Fidesznek, nélkülük se EP-, se bizottsági elnök nem választható meg, az EPP tehát mindenképpen alkura kényszerül.

Ha lett volna kérdés a Fidesz jövője körül, az első jelek ezt alighanem eloszlatták.

Manfred Weber, aki jelenleg hivatalosan az EPP jelöltje az Európai Bizottság élére, leszögezte, hogy nem akar együttműködést a nacionalista pártokkal.

Ha tehát a részben megnövekedett, részben súlyt vesztett euroszkeptikus vagy éppen EU-ellenes csoportokból sikerülne is összegyúrni mondjuk a Salvini által megalapított új erőt, az eddig (legalábbis a nyilatkozatok alapján ) mintegy tucat pártot tömörítő Népek és Nemzetek Európai Szövetségét (EAPN), ez a Fidesz 13 emberével együtt se lesz képes komolyan botot dobni a küllők közé. Ráadásul, amint a Salvini-féle zászlóbontás alkalmával megírtuk, sokféle érdek feszíti szét ezeket az alakulatokat.

A velük való nyílt kiállással és Manfred Weber jelöltségének elutasításával, amikor összeborult az azóta süllyesztőbe kerül Heinz-Christian Strachéval, már látszott, hogy ha csak nem lesznek kiélezett viszonyok az EP-beli többség megszerzéséért, a Fidesznek nem nagyon van jövője az EPP-ben. Ezt vetíthette előre Orbán győzelmi beszéde is, amelyben visszatért az olyan korábbi fordulatokhoz, hogy meg akarja változtatni Európát, az EU pedig legyen a nemzetek Európája.

Fidesz: nincs kétharmad, nagy győztes a Momentum és a DK

Nagyon győzött a Fidesz, de nincs kétharmada, az MSZP az eltűnés szélén. Nagy nyertes a Momentum és a DK. Rekordrészvétel volt az EP-választáson. Orbán: korszakos győzelem.

Soha ekkora, részvétel nem volt EP-választáson, 43,36 százalékos arányban jelentek meg a szavazók. A győztes a Fidesz-KDNP lett 52,14 százalékkal, 1,777 millió szavazattal. Ezzel 13 képviselője lesz az Európai Parlamentben, de nem sikerült elérni titokban megfogalmazott céljukat, a kétharmadot.

Meglepetésre a DK futott be a második helyre 16,26 százalékkal (554 286 szavazat), és ugyancsak minden előzetes becslést túlszárnyalva harmadik a Momentum: 9,92 százalék, 338 314 szavazat. Ezzel a DK 4, a Momentum 2 képviselőt küld az EP-be.

Történelmi vereséget szenvedett az MSZP-Párbeszéd 6,68 százalékkal

(227 786 szavazat).

A Jobbik 6,44 százalékkal (219 539 szavazattal) jutott be még az EP-be. Mindkét párt egy-egy képviselővel lesz jelen.

A szélsőséges, a Jobbikból kiszakadt Mi Hazánk 3,33 százalékot ért el. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2,63 százalékkal követi őket.

Lényegében eltűnt az LMP, amely nem csak kihullott az EP-ből,

hanem 2,19 százalékkal leszerepelt. A Munkáspárt 0,42 százalékot ért el.

Az eredmények kiszivárgása után az LMP teljes elnöksége lemondott. Az MSZP vezetése viszont nem – jelentette be Tóth Bertalan pártelnök. A választmány fogja eldönteni, hogy ki foglalja el az egy képviselői széküket.

Korszakos győzelemről beszélt Orbán Viktor az eredmény ismeretében.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország maradjon Magyarország, Európa maradjon az európaiaké – mondta. Megbízatást kaptak arra, hogy állítsák meg a bevándorlást, védjék meg a nemzetek Európáját és a keresztény kultúrát.

Üzent is az Európai Néppártnak, miszerint Európa a mi hazánk is, ezért meg akarják változtatni.

Megint zavar a választási irodában – szivárognak az adatok

Még mindig nincsenek adatok a választási részvételről se, noha fél nyolckor mindenhol bezártak a szavazóhelyek. Eközben a kormánysajtó már csaknem 90 százalékos feldolgozottságú eredményt közöl – törvénytelenül.

A tavaly áprilisi több órás rendszerleállási skandalum után a Nemzeti Választási Iroda még a választási részvételi adatokat se közölte, noha a legutolsó szavazókör is bezárt 19.29-kor – közölte Pálffy Ilona, az NVI elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján negyed kilenc után. A szokás az, hogy egy órával az urnazárás után végleges részvételi adat van.

Eközben a kormánysajtó már javában szivárogtatja az adatokat, noha 23 óra előtt ez törvénytelen. A Magyar Nemzet 88 százalékos feldolgozottságú adatokat tud. Eszerint 53 százalékkal vezet a Fidesz-KDNP az EP-választáson, ez 13 EP-képviselőt jelentene nekik.

A második a Demokratikus Koalíció 16 százalékkal, és így 4 képviselőt juttathatna az Európai Parlamentbe. Ezen adatok szerint a 9 százalékos Momentum 2 jelöltje lenne befutó, a Jobbik (7 százalék) és az MSZP-Párbeszéd szövetség (7 százalék) is pedig 1-1 képviselőt küldhetne Brüsszelbe.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK